Putyin nagy ugrása avagy álmodik a nyomor

0
370
Scanpix

Az orosz elnök utasította a gazdasági vezetőket: érjék el, hogy Oroszország a világ negyedik legerősebb gazdasága legyen! Az ukrajnai háború kellős közepén egy ilyen nagy ugrás fantasztikus teljesítmény lenne, de a TASZSZ hírügynökség szerint a gazdasági vezetőknek jelentést kell tenniük 2025. március 31-ig az elért eredményről.

GDP tekintetében Oroszország jelenleg a 12-ik a világon, innen egy éven belül elérni a negyedik helyre, ahol jelenleg Japán tanyázik – az első az USA, a második Kína, a harmadik pedig Németország – józan ésszel elképzelhetetlen. Putyin nem így számol hanem vásárlóerő paritáson, és ebben a tekintetben Oroszország jobban áll: a CIA factbook szerint a hatodik. Előtte India áll, amely jelenleg a világ legdinamikusabban növekvő nagyhatalma: tavaly több mint 7%-kal nőtt a GDP.

Nem is őket akarja megelőzni Putyin hanem Németországot és Japánt. Németország gazdasága stagnál, az ukrajnai háborúnak ők is a vesztesei közé tartoznak, mert az olcsó orosz energiára és nyersanyagokra alapozták az üzleti modelljüket, mely immár részben versenyképtelenné vált a globális piacon. Japán is minimális növekedést produkál, az orosz gazdaság viszont dinamikusan nő – legalábbis a Putyin hű statisztikai hivatal szerint. Oroszországban a statisztika mindig is hatalomfüggő volt, de az ukrajnai háború megszüntethette az orosz állam apparátus minden gátlását. Még nagyobb baj, hogy Putyin sikerszámai a hadigazdasághoz kötődnek.

Az orosz gazdaság immár teljesen visszaállt a régi szovjet modellre, melyben a háborús készülődés abszolút prioritást élvezett, a lakosság pedig kenyérért állt sorba még Gorbacsov idejében is. Putyin kezdetben lényegesen emelte az életszínvonalat, és ezzel megalapozta népszerűségét uralkodása első időszakában. Ezen fellelkesülve Putyin megkérte a Goldman Sachs szakértőit: dolgozzanak ki tervet a hatalmas ország modernizálására! Legyen Oroszország modern gazdaság, ne csak energiát és nyersanyagokat exportáljon! – kérte Putyin az amerikai tervezőket. Elő is álltak a tervvel, melyet az orosz elnök sajnálkozva elutasított. Meg is mondta, hogy miért:

”Az én támogatóim  a szilovikok: a fegyveres erők és a titkosszolgálat tábornokai. Ma mi diktálunk. Ha az önök terve megvalósul, akkor az üzletemberek döntenének, nekünk meg maradna az állam működtetése.”

A nagy reformból nem lett semmi, Putyin belekezdett a nagy ország növelő hadműveletbe: először jött Georgia, azután a Krím végül pedig Ukrajna 2022 februárjában.

Minimális területi nyereség – maximális anyagi veszteség

Oroszország több száz milliárd dollárt veszített a szankciók miatt, és ezek egyre hatékonyabban akadályozzák az orosz gazdaság működését. Nagy Péter cár nem véletlenül építette új fővárosát a nyugati határ szélére: Európát akarta importálni. Putyin szülővárosa immár egy zsákutca vége. Fejlődés helyett marad a stagnálás, Oroszország eltékozolja a jövőjét. Ráadásul Putyinnak előbb vagy utóbb hozzá kell nyúlnia az életszínvonalhoz, amely uralmának alapját jelenti. Moszkvában sem hihetik, hogy az idő nekik dolgozik, legfeljebb abban bízhatnak, hogy az ukránok még rosszabban állnak mint ők.

Lavrov: “patthelyzet van”

Az orosz külügyminiszter az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elismerte, hogy “patthelyzet van, de ezt nem mi alakítottuk ki”. Hát akkor kicsoda? – kérdezhetnénk, ha nem tudnánk, hogy Lavrov külügyminiszter nem helyeselte az ukrajnai “különleges hadműveletet”. Putyin a biztonság kedvéért őt meg sem kérdezte a döntéshozatal előtt, mert az “a szilovikok” ügye volt.

Lavrov persze beállt a sorba, de újra elmesélte, hogy “elhittük Zelenszkijnek azt a javaslatát, hogy közvetlen tárgyalásokra van szükség, de 2022 áprilisában meghiúsultak ezek a tárgyalások. Isztambulba az ukránok elhozták a megállapodás fő téziseit, ezekbe mi beleegyeztünk. Ezt a megállapodást alá is írtuk. David Arahamija, az ukrán küldöttség vezetője később egy interjúban elismerte, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök “megtiltotta” Ukrajnának a megállapodás elfogadását” – mondta Szergej Lavrov.

Az ukránok ezt cáfolták, Schröder német ex kancellár, aki Putyintól csinos fizetést húz, megerősítette az orosz verziót.

Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. Biden elnök “véletlenül” elszólta magát:

”célunk Putyin megbuktatása”.

Később ezt visszavonta, de tárgyalni az USA nem hajlandó az ukrajnai háború lezárásáról. Moszkva Trumpra vár, aki nem is nagyon titkolja: megegyezne Putyinnal Ukrajna feje fölött.

Ha mégsem jön Trump, akkor Putyin nagy bajba kerülhet hiszen kénytelen lenne hozzányúlni az életszínvonalhoz. Ezt pedig Oroszország népe sohasem bocsátaná meg neki. Könnyen végezhetné úgy mint Nicolae Ceausescu.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .