Kezdőlap Címkék Krím félsziget

Címke: Krím félsziget

Putyin és Nagy Katalin cárnő

239 éve ezen a napon lett a Krím félsziget az Orosz Birodalom része. Az Orosz Birodalom, melynek élén akkor Nagy Katalin cárnő állt (ő egyébként német volt), “felvette a Krím félszigetet a birodalomba az ottani lakosság kérésére” – jelentette ki Sojgu hadügyminiszter.

Sojgu, aki bár hadseregtábornok, de nem katona. nevéhez fűződik az Ukrajna elleni villámháború terve. Akivel a villámháború tervének összeomlása miatt Putyin állítólag üvöltözött. Csakhogy Sojgu Putyin KGB-s társa volt. Azért is állította a hadsereg élére, mert nem bízott igazán a katonákban. Az Ukrajna elleni “korlátozott hadműveletről” az a Védelmi Tanács dönthetett, melyben egyetlen katona  sem volt! Putyin a kudarcból levonta a tanulságot: kinevezte Dvornyikov hadseregtábornokot az Ukrajnában harcoló orosz erők főparancsnokának. Putyin mintakatonája Szíriában bizonyított: megvédte Asszad elnök düledező rendszerét noha az ország lakosságának többségét kitevő szunnita muzulmánok – erős nyugati támogatással – megpróbálták azt megdönteni.

Sojgu hadügyminiszter persze nemcsak arról akart megemlékezni, hogy a Krím az Orosz Birodalom része lett hanem egyúttal közölte: újabb nagy katonai fejlesztéseket hajtanak végre. Méghozzá azért, hogy megerősítsék az északi katonai körzetet. Az egyre emelkedő hőmérséklet miatt felértékelődik ez a vidék. Európa és Kelet Ázsia között arra is járhatnak majd hajók nemcsak a szuezi csatorna felé. Putyin és csapata ezzel is igazolni akarja a hazai és a külföldi közvélemény előtt: van reális terve a jövőre. Az Ukrajna elleni “korlátozott hadművelet” pedig ennek a része, nem pedig egy világtól elszakadt diktátor abszurd  döntése.

Mit akar Moszkva Ukrajnában?

Megszerezni a két orosz többségű tartományt – Donyecket és Luhanszkot – mondta egy indiai televízióban Lavrov orosz külügyminiszter. Akkor miért támadták meg Kijevet? Nem akarunk rendszerváltást Ukrajnában – jelentette ki az orosz külügyminiszter, aki ezúttal talán nem hazudott. Kezdetben nyilván voltak ilyen terveik, de a villámháború kudarca és a vártnál erősebb nyugati szankciók meggyőzhették Putyin csapatát: ez nem reális opció. Maradt a B terv: a két szakadár tartomány megszerzése és a korábban elfoglalt Krím félsziget annektálásának elismertetése. Ezt sem lesz könnyű elérni. Az ukrán ellenállás a vártnál erősebb. Az amerikaiak és a NATO többi országa öntik a fegyvert az ukrán hadseregnek, amelynek volt ideje felkészülni az ellenállásra.

Kijev álláspontja egyre keményebb: Zelenszkij elnök egy amerikai televízióban úgy nyilatkozott, hogy egyetlen négyzetcentiméterről sem mondanak le a béke érdekében!

Putyin tudatosan rombolja szét az infrastruktúrát Ukrajnában

A brit hírszerzés szerint az orosz hadsereg brutalitása kettős célt szolgál: a lakosság megfélemlítését és az ukránok moráljának meggyengítését. Ez eddig nem látszik túlságosan eredményesnek: az ukránok többsége egyre elszántabban száll szembe Putyinnal. Akinek a másik célja az az infrastruktúra lerombolásával, hogy a földdel egyenlővé tett Kelet Ukrajnában ő kezdhesse meg az újjáépítést. Állítólag már félre is tettek egy jelentősebb összeget erre a célra. A helyi lakosság, ha túléli a háborút, lehet, hogy gyűlölni fogja Putyint, de teljes mértékben ki lesz neki szolgáltatva: csakis Moszkvától függ majd, hogy ki mit kap azt követően, hogy Donyeck és Luhanszk tartomány “visszatér az Orosz Birodalomba” – természetesen “a lakosság kérésére” – éppúgy mint Nagy Katalin cárnő idejében.

Miért nem lett a Krím az üldözött zsidók menedék helye?

Roosewelt amerikai elnök követelte Sztálintól, hogy a Krím félszigetet bocsássa a nácik által üldözött zsidók rendelkezésére. Milovan Gyilasz Jugoszlávia ex alelnöke szerint Sztálin ezt meg is ígérte Rooseweltnek, de az amerikai elnök halála után erről az ígéretéről megfeledkezett.

Sztálin utóda, Hruscsov már Jaltában is javasolta 1944-ben, hogy a Krím félsziget legyen Ukrajna része, de akkor ezt a javaslatot visszadobták. Hruscsov, aki maga is részben ukrán származású volt – írja Putyin portálja, az Rt.com – amint megerősítette a hatalmát máris átadta a Krímet az ukránoknak 1954-ben.

Deportálás

A Krím lakosságának több mint egynegyedét tették ki a tatárok, akiket Sztálin rendeletére deportáltak mondván: együttműködhetnek a nácikkal! Csakis azok úszták meg a kitelepítést, akiknek a hozzátartozója a Vörös Hadseregben szolgált. A nácik is magukénak akarták a Krímet, melyet azután Roosewelt elnök a zsidó túlélőknek akart juttatni.

Végülis Hruscsov akarata győzött: a Krím Ukrajna része lett 1954-ben noha lakosságának csak a 10%-a volt ukrán – emlékeztet az Rt.com.

Miért adta a Krímet Hruscsov az ukránoknak?

A Sztálin örökségéért folyó hatalmi harcban döntő fontosságú volt Ukrajna kommunista pártjának támogatása. Ennek megszerzéséért kapta a Krímet Ukrajna. Ráadásul Ukrajna kommunista pártja hosszú időre vezető szerephez juthatott a Szovjetunióban: Hruscsov után innen jött Brezsnyev majd Csernyenko is.

A szakadár tartományok “függetlensége”

Az orosz Duma megszavazta azt, hogy Ukrajna két tartománya: Donyeck és Luhanszk “független”. Mindkét tartomány lakóinak jórésze rendelkezik orosz útlevéllel is. Jogilag tehát Putyin “legálisan” szerezheti meg a két tartományt, ahol a lakosság többsége orosz – éppúgy mint a Krím esetében.

Megér ez egy háborút? Erősen kérdéses. Putyin pekingi látogatása idején Hszi Csinping elnök állítólag azt kérte Putyintól, hogy halassza el a háborút az olimpia utánra. A téli olimpia Peking mellett végetért…

CIA főnök Moszkvában

A Biden kormányzat fenn kívánja tartani a párbeszédet Putyin Oroszországával: az orosz fővárosban tárgyal William Burns, a CIA igazgatója, aki jól beszél oroszul, mert korábban moszkvai nagykövet volt.

Burns tárgyaló partnere Nyikolaj Patrusev, a Védelmi Tanács titkára. Ennek a tanácsnak az elnöke maga Vlagyimir Putyin, mert itt hozzák meg a stratégiai döntéseket. Nyikolaj Patrusev korábban  az FSZB, a hírszerzés főnöke volt.

Biden korábban Victoria Nuland államtitkár helyettest küldte Moszkvába, de ő nem ért el különösebb eredményt.

Nuland asszonynak nagy szerepe volt abban, hogy Ukrajna a nyugati utat választotta. Kijevből elűzték az oroszbarát elnököt, válaszul Putyin elfoglalta a Krím félszigetet, mely 1954 előtt Oroszországhoz tartozott.

Ukrajna NATO tagsága

Zelenszkij elnök, aki nemrégiben tárgyalt Joe Bidennel a Fehér Házban, többször is megerősítette, hogy szeretné, ha Ukrajnát felvennék a NATO-ba. Moszkvában ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozzák, hogy ez a vörös vonal átlépését jelentené vagyis a hidegháború újrakezdést Oroszország és az USA között.

Minden bizonnyal ez is szóba kerül Burns CIA főnök moszkvai tárgyalásain.

Washington nem akar konfliktust Moszkvával

A NATO-ban elszigetelődtek a kemény vonal hívei, akik Oroszország ellen határozott fellépést követelnek (lengyelek és baltiak). Biden elnök a nyugat-európai nagyhatalmak
(Németország, Franciaország és Olaszország) álláspontját osztja abban a tekintetben, hogy Moszkvával párbeszédet kell folytatni.

Washingtonban egyertelműen Kínát tekintik az igazi veszélynek, és nem akarnak kétfrontos offenzívát indítani. Oroszországot továbbra is agyaglábakon álló óriásnak tekintik, amely mindjobban lemarad a globális gazdasági versenyben.

Ukrajna egyáltalán nem ér meg egy misét Biden elnöknek hiszen az ország valóságos csőd tömeg, amely az oroszbarát elnök megbuktatása után sem képes korszerű gazdasági és politikai rendszert kiépíteni. Az országot átszövő korrupció nem enyhült, legfeljebb az orosz befolyás csökkent.

Biden és Putyin júniusban Genfben tanácskoztak. Utána Biden úgy nyilatkozott, hogy hat hónap vagy akár egy év is beletelhet abba amíg kialakítják az új külpolitikai vonalat Oroszországgal szemben.

Putyin szóvivője úgy nyilatkozott, hogy reális lehetőség Biden új találkozója Putyinnal még ebben az évben.

Áder: kiállunk Ukrajna területi szuverenitása mellett

Trianonra emlékezve a magyar államfő állást foglalt amellett, hogy a Krím félsziget továbbra is Ukrajna része annak ellenére, hogy Oroszország azt már bekebelezte. Áder János egy olyan tanácskozáson vett részt Kijevben, melyen Zelenszkij ukrán kormányfő megerősítette: Ukrajna célja a Krím felszabadítása.

A magyar államfő természetesen emlékeztetett arra is Kijevben, hogy a nyelvtörvény ellentétes a magyar és más nemzeti kisebbségek érdekeivel.

Lavrov Budapesten

A sors iróniája, hogy keddre várják Budapestre Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, akinek épp az az egyik legfőbb diplomáciai feladata, hogy a külvilággal elismertesse a jelenlegi helyzetet vagyis azt, hogy a Krím félsziget Oroszország és nem Ukrajna része.

Bár Áder János a trianoni békét emlegette a Krím félsziget kapcsán, de az analógia távolról sem pontos. Az egykori tatár kánságot a cár csapatai foglalták el, és így lett Oroszország része. Ahol azután berendezkedett az orosz flotta, melynek parancsnoksága Szevasztopolban volt. A szovjet időkben sokáig fennmaradt ez az állapot, de Nyikita Szergejevics Hruscsov odaajándékozta a Krímet Ukrajnának egy jeles évfordulón amikor Oroszország és Ukrajna egyesülését ünnepelték. Ez nem pusztán gesztus volt, a Szovjetunió akkori első embere így akarta biztosítani az ukrajnai kommunisták támogatását, mert az volt akkor a legerősebb csoportosulás a birodalmat kormányzó pártban.

Miután amerikai támogatással Kijevben megbuktatták Putyin emberét, Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet, ahol egy népszavazás szentesítette az aktust.

A Krím félszigeten viszonylag kevés ukrán lakik. A lakosság többsége orosz, és a legnagyobb kisebbség sem ukrán hanem tatár.

Lavrov orosz külügyminiszter nyilván nem erről tárgyal majd Budapesten hanem a földgázról, a Szputnyik V vakcináról, és arról, hogy az afganisztáni összeomlás után újfajta világrend van kibontakozóban, mert az USA immár nem negligálhatja Oroszországot és Kínát oly könnyedén ahogy ezt Biden amerikai elnök szövetségeseinek javasolta még júniusban.

Románia kiutasította Moszkva katonai attaséjának helyettesét

Folytatódik a orosz diplimaták kiutasítási hulláma. Bukarestben nem verték nagy dobra az eseményt mint korábban Prágában vagy Szófiában. Csupán annyit közöltek, hogy Oroszország bukaresti katonai attaséjának helyettese megsértette a bécsi konvenciót ezért kiutasították az országból. Ez a diplomácia nyelvén kémkedésre történő utalást jelent. 

Korábban Prágából 20, Szófiától 6 orosz diplomatát utasítottak ki – kémkedés vádjával. Mindkét esetben maga a miniszterelnök jelentette be a kiutasítást. Ez összefügghet azzal, hogy Tony Blinken amerikai külügyminiszter első európai útján arra szólította fel a NATO szövetségeseket, hogy erősítsék meg az atlanti szövetséget. Egy füst alatt azt is hangsúlyozta, hogy mind Oroszország mind pedig Kína Washington stratégiai ellenfelének számít.

A Fekete tenger környéke egyre érzékenyebb térség

Bulgáriában a kiutasított orosz diplomaták azután a várnai megfigyelő központ iránt érdeklődtek, melyet az amerikaik szereltek fel a bolgár kikötővárosban.

Az ukrajnai válság idején Washington felvetette: hadihajókat küldene a Krím félsziget környékére. Szebasztopolban van az orosz flotta főhadiszállása, ezért ez különösen érzékeny térség.

Az USA végülis lemondott arról, hogy hadihajókat küldjön a Krím félsziget körüli vizekre.

Miért? Moszkvai források szerint korábban két amerikai hadihajó informatikai rendszerét sikerült megbénítani a Fekete tengeren. Egy orosz harci gép többször átrepült a hajók fölött – támadást imitálva. Ezzel sikerült annyira megbolondítania az amerikai hadihajók informatikai rendszerét, hogy azok “megvakultak”. Kézi irányítással tértek vissza a romániai Konstanca kikötőjébe. Az imitált orosz támadás állítólag lélektani sokkot is okozott, emiatt több amerikai tengerész tiszt távozott a flottától.

Az USA szerint orosz dezinformációs kampányról van csupán szó.

Orbán Kijev és Moszkva között

A magyar kormányfőt, az államfőt feleségestül meghívták Ukrajna fővárosába, hogy vegyenek részt egy tanácskozáson, melynek fő témája a Krím félsziget.

Az oroszok 2014-ben foglalták el a félszigetet. Maga Putyin elnök vezette azt a teherautót, mely elsőként kelt át a hídon, mely Oroszországot összeköti a Krím félszigettel.

Zelenszkij ukrán elnök az augusztusi rendezvénnyel hangsúlyozni akarja: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről.

Uniós vita a rendezvényről

Zelenszkij elnök az EU vezetőit is meghívta a Krím tanácskozásra, de ketten kétféleképpen reagáltak. Ursula von der Leyen asszony közölte, hogy nem ér rá. Charles Michel, az Európa Tanács elnöke viszont kijelentette: örömmel megy el Kijevbe! A két uniós vezető között amúgy is feszült a viszony azóta, hogy Törökországban háttérbe szorították Ursula von der Leyen asszonyt amikor Erdogan elnök fogadta őket.

Orbán vagy Áder?

A magyar diplomácia sincs könnyű helyzetben hiszen rendkívüli mértékben kiéleződött Ukrajna és Oroszország viszonya. Orbán Viktor kitűnő kapcsolatot ápol Putyin elnökkel, ezért nemigen valószínű, hogy elutazna Kijevbe. Bár Zelenszkij elnök megválasztása után többször is jelezte a magyar miniszterelnök, hogy tárgyalni szeretne Ukrajna első számú vezetőjével, de mindeddig erre nem került sor. Az ok: a nyelvtörvény, mely hátrányosan érinti a magyar kisebbséget Kárpátalján. Erre hivatkozva Magyarország akadályozza Ukrajna felvételét a NATO-ba. Ezért a nagyhatalmak titokban hálásak, mert nem kívánják Ukrajna NATO tagságát. Putyin azért nem, mert ez sérti Oroszország stratégiai érdekeit és nemzeti büszkeségét. Az USA nem akarja ezzel tönkretenni kapcsolatait Oroszországgal. Németország és Franciaország szintén abban érdekelt, hogy fennmaradjon a párbeszéd Moszkvával.

Ezért valószínű, hogy Áder János utazik majd Kijevbe, de az sem kizárt, hogy senki sem képviseli majd Magyarországot a Krím tanácskozáson Kijevben, melynek demonstratív jelentősége lenne, ha gyakorlati következménye nem is.

Zelenszkij: az oroszok Ukrajna megtámadására készülnek

Az ukrán elnök a frontvonalakat járja, ahol a CNN stábja követi. Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy az oroszok jelentős erőket vontak össze Ukrajna határán. Bármikor megkezdődhet a támadás.

Az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij felkérte Biden amerikai elnököt: garantálja Ukrajna szuverenitását. Egyben megismételte, hogy Ukrajna szeretne mielőbb a NATO tagja lenni.

A magyar vétó

Moszkva szemében vörös posztó Ukrajna NATO tagsága. Oroszország álláspontja szerint Washington megígérte Gorbacsovnak, hogy a NATO egykori szovjet köztársaságokat nem vesz fel a tagjai közé. Ehhez képest a balti államok a NATO tagjai lettek , és az amerikaiak igen aktívak mind Észtországban mind pedig Lettországban és Litvániában.

Ukrajna érzelmi és stratégiai okból is igen fontos Oroszországnak. Kijev az orosz városok anyja, ott alakult meg az orosz állam, amely a mongol invázióig ott is működött. Stratégiai szempontból Ukrajna NATO tagsága miatt át kellene írni Oroszország egész védelmi rendszerét. Annál is inkább, mert az USA nem ismeri el a Krím félsziget annektálását. Márpedig Szevasztopolban van a fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása.

Magyarország vétóval akadályozza Ukrajna NATO tagságát mondván : a nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség jogait Kárpátalján.

Ukrajna szerint a magyar kormány összejátszik Putyinnal, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát.

Blinken, az USA külügyminisztere legutóbb Brüsszelben erősítette meg a NATO közgyűlésen: stratégiai ellenfélnek tekintik Oroszországot és támogatják Ukrajnát. Ebben a helyzetben manőverezik a magyar diplomácia, amely sokkal jobb kaocsolatot ápol Moszkvával mint Kijevvel.

Tűzszünet Ukrajnában

Putyin és Zelenszkij megállapodott: hétfőn tűzszünet kezdődik, amely fordulatot hozhat Ukrajna viharos belső viszonyaiban.

2014 óta több mint 13 ezren haltak bele a konfliktusba, amely szembeállította Ukrajna kormányát a jelentős számú orosz kisebbséggel, melyet Moszkva támogat. A konfliktus során Oroszország lenyúlta a Krím félszigetet, mely 1954 óta Ukrajnához tartozott annak ellenére, hogy a lakosság többsége orosz volt.

Miért adta Hruscsov Ukrajnának a Krím félszigetet?

Dzsingisz kán utódai uralkodtak a Krím félsziget fölött amikor az orosz cár csapatai elfoglalták azt. A rohamosan növekvő orosz kisebbség hamarosan többséggé változott a Krím félszigeten. A terület stratégia fontosságát fokozta, hogy a cár ide telepítette a Fekete tengeri flotta parancsnokságát.

Sztálin halála után Hruscsov lett a Szovjetunió első embere, de nagy szüksége volt támogatókra, mert igen erős riválisai voltak. A Szovjetunió kommunista pártjának központi bizottságában Ukrajnáé volt a legerősebb frakció. Hruscsov az ő támogatásukkal szerezte meg a hatalmat, és ezt hálálta meg a Krím félszigettel. A Szovjetunióban az ukrán frakció egészen Brezsnyev haláláig, 1982-ig uralkodott.

Putyin-Zelenszkij

Most mind az orosz mind pedig az ukrán elnök a támogatásáról biztosította a tűzszünetet. Ugyanakkor Putyin közölte Zelenszkij elnökkel: nem ért egyet azzal, hogy októberben helyi választásokat rendezzenek Ukrajnában. A kijevi kormányzat mindenütt meg akarja rendezni a választásokat kivéve a két orosz többségű tartományban: Donyeckben és Luganszkban. Ez a két tartomány autonóm módon működik. Fegyveres milíciáját Moszkva maximálisan támogatja.

A két állam konfliktusát a német kancellár illetve a francia elnök közreműködésével sikerült rendezni. A tűzszünet fordulatot hozhat Kijev és Moszkva kapcsolataiban, de gyors előrelépésre nemigen lehet számítani, mert a nacionalizmus mindkét oldalon igen erős. Mind Oroszország mind pedig Ukrajna számára ez pótolja a valóságos eredményeket …

Törökország továbbra sem ismeri el a Krím orosz megszállását

Ezt közölte Erdogan török elnök Kijevben, ahol nagy örömmel hallgatták Putyin elnök egykori nagy barátjának szavait. Erdogan ennél tovább is ment: ösztöndíjakat ajánlott a krími tatárok tovább tanulásának támogatására.

A Krím félsziget tatár kánság volt mielőtt az orosz cár csapatai elfoglalták volna. Az 1850-es években a török szultán – Nagy Britannia és Franciaország támogatásával – legyőzte a krími háborúban Oroszországot. Miklós cár belehalt szégyenébe.

Mi lesz a megbonthatatlan orosz-török barátsággal?

Putyin és Erdogan szövetséget kötött a Közel Keleten. Iránnal együtt összehangolták katonai terveiket. Az oroszok korszerű rakétavédelmi rendszert adtak e Törökországnak, mely a NATO tagja. Ez kiváltotta az USA rosszallását, de Erdogan vállalta a kockázatot. Az együttműködésnek azonban lassan vége szakad. Miért? Szíriában az oroszok – éppúgy mint Irán – Asszad elnököt támogatják, akit Erdogan meg akar buktatni. Líbiában a törökök a hivatalos kormányt támogatják, mely Tripoliban ülésezik míg az oroszok Haftar tábornokot részesítik előnyben az ország keleti részén Bengaziban. Erdogan mind Szíria mind pedig Líbia miatt nyíltan bírálja Putyint, de a török államfőnek nem ez fáj igazán.

USA-orosz-izraeli egyeztetés

Tavaly a három állam vezetőinek biztonságpolitikai főtanácsadója Izraelben tárgyalt egymással. Siettek közölni: ez még csak a kezdet volt. A jövőben rendszeresen egyeztetnek. Ez az igazi nagy csapás Erdogan elnök terveire, aki szembeszállt az Egyesült Államokkal és Izraellel, és eközben orosz támogatásra számított. Kiderült: Putyin reálpolitikus, neki fontosabb az USA és Izrael mint Törökország vagy Irán.

Ezért utazott Erdogan Kijevbe, hogy Putyin orra alá dörgölje: a Krím félszigetet ő sem tekinti Oroszország részének! Sem az USA sem az EU nem ismeri el a Krím félszigetet Oroszország részének, de erre Putyin csak legyint. Tudja a fait accompli-t, a kész tényeket nagyon nehéz visszacsinálni vagyis a Krím félsziget Oroszország részét képezi bár már az egykori szövetséges, Erdogan is kételkedik ebben…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK