Közadat-visszatartás: a jóhiszeműség uniós csapdájában

0
92

Azon dolgoznak jogászok az unióban, hogy valami „furfangos” megoldást találjanak a magyar kormány közösségi pénzzel kapcsolatos visszaéléseire még ebben a ciklusban – derül ki Ujhelyi István EP-képviselő szavaiból. Az uniós közadatok hazai visszatartása ellen küzd Jávor Benedek is.

 

Most egy ezermilliárd forintnyi közösségi pénzt elosztó operatív programban talált korrupciós visszaélésgyanú kapcsán készül ismét az Európai Bizottsághoz fordulni Ujhelyi István. Az MSZP-s európai parlamenti képviselő a múlt héten brüsszeli levélből értesült arról, hogy a magyar kormány már körülbelül fél éve megkapta az Európai Bizottság (EB) jelentését a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) vizsgálatáról.

Az ezermilliárdos programban súlyos visszaélések történhettek Ujhelyi szerint, az EB regionális fejlesztési biztosától, Corina Cretutól kapott levélben pedig az áll, hogy

„továbbra is magas a korrupciós kockázat Magyarországon, ezért az anti-korrupciós kereteket meg kell erősíteni”.

A képviselő ezért azt követeli a magyar kormánytól, hogy hozza nyilvánosságra a jelentést, az ezt sürgető levelet ma küldi el a Miniszterelnökségre. Ha nem teszik meg, Ujhelyi ismét az EB-hez fordul, hogy a testület adja ki neki a dokumentumot – mondta a Független Hírügynökség kérdésére a politikus.

Egyre több az ilyen közadatigénylés olyan jelentésekről, amelyek az unió és Magyarország kapcsolataiban keletkeznek, és amelyeket a magyar kormány évek óta konzekvensen el akar titkolni – ezt már Jávor Benedek (Párbeszéd) EP-képviselő mondta. Ő például a Paks II-beruházás kapcsán vív magánküzdelmet, amelynek eredményeképpen egyes iratokat – az érzékeny részeket kitakarva – kiadni kényszerült a kormány.

Jávor Benedek
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Pár nappal korábban derült ki, hogy a kormány nem hozza nyilvánosságra az úgynevezett GRECO-jelentést. A nem uniós szerv Európa Tanács a korrupció elleni kormányzati küzdelmek hatékonyságát vizsgálja és fogalmaz meg ajánlásokat. Jávor már februárban kérte a jelentést Trócsányi László igazságügyi minisztertől, de még választ se kapott. Most megismétli, utána pedig – ha kell – kiperli. A jelentés ugyanis – azzal, hogy a kormány megkapta – hazai kezelésű adatnak számít, mondta Jávor Benedek.

A GRECO önkéntes együttműködés európai országok között, ha a magyar kormány éppen a lényeggel, az ajánlások megfogadásával nem hajlandó foglalkozni, akkor mondja ki, hogy nem akar részt venni ebben – fogalmaz Jávor Benedek.

Az uniós közadatkezelésben a belső iratok kiadása általában jól működik, olykor azért itt is akadnak nehézségek – mondta a Párbeszéd politikusa. Magyarország kapcsán azonban a kormány és a bizottság közti információkról van szó évek óta. Ezen ügyekben a hatályos szabályok értelmében

a tagállami kormány elutasításával szemben nem hozhat semmit nyilvánosságra a brüsszeli testület.

Különbözik ezektől az OLAF eljárása. Az Európai Csalás Elleni Hivatal szintén ajánlásai ugyanis nem tartoznak a közadat-körbe. Megállapításai közvetlenül a tagországok ügyészségeihez kerülnek, ezért ezek a büntetőeljárási törvény hatálya alá tartoznak, és mint ilyenek nem kötelezően kiadandó információk – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

Az OLAF kapcsán Jávor Benedek elfogadhatatlannak tartja, hogy az uniós hivatal ugyanazon státusú jelentései közt különbséget tesz a kormány. A 4-es metróét sajtótájékoztatón osztogatta szét a tudósítóknak, a Tiborcz István-féle Elios-ügyről szólót viszont nem hajlandó kiadni.

Ujhelyi István idézi Corina Cretut, aki levelében azt közli: a regionális fejlesztési pénz kapcsán

a bizottság az ügyeket jelenleg is vizsgálja,

a legnagyobb „igyekezet és figyelem” mellett.

A magyar EP-képviselők szerint az uniós szabályok a jóhiszeműségre és a tagállamok önkéntes jogkövetésére alapozódnak, de Ujhelyi szerint erről már rég nincs szó a magyar kormány esetében. Az ez ellen küzdő politikusok beleütköznek abba az akadályba, hogy a „sor végén” mindenütt valamilyen magyar állami szerv (például az ügyészség) van, ami ellen tehetetlenek – mondta Ujhelyi.

Ujhelyi István
MTI Fotó: Marjai János

Szerinte ennek felismerése tükröződik abban a javaslatban, amit a múlt héten jelentett be Jean-Claude Juncker bizottsági elnök: a 2021-től megnyíló következő EU-költségvetés tagállami támogatásainak kifizetéséhez jogállami klauzulát illesztenek, és szükség esetén a pénz folyósítását kiveszik a tagállami kormány kezéből.

A szocialista politikus szerint azért valami megmozdult: az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának elnöke, a néppárti (német CDU-s) Ingeborg Grässle azt indítványozza, hogy a magyar korrupció miatt az eddig itt elköltött összes pénz sorsát vizsgálják meg. (A testület indokoltnak tartja az úgynevezett 7-es cikkely szerint eljárást.)

Ujhelyi azt nem tartja valószínűnek, hogy a 2021 utánra javasolt jogállamisági feltételt a most futó támogatásoknál is alkalmazni lehetne, de szerinte az EU-s jogászok már azon dolgoznak, hogy találjanak valami furfangos megoldást erre a ciklusra.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..