Kezdőlap Címkék Ujhelyi István

Címke: Ujhelyi István

Brüsszel nem Moszkva, Orbán meg nem igazi államférfi

„Szerencsére Brüsszel nem Moszkva” – fogalmazott a Fidesz miniszterelnöke az október 23-i állami megemlékezésen, gondosan kiválogatott, zárt körben tartott közönsége előtt – idéz Orbán beszédéből Újhelyi István EP képviselő.

Orbán nem először „brüsszelezik” és „moszkvázik” ugyanabban a mondatban, legutóbb három éve mondta azt, hogy „már nem sok hiányzik hozzá”, hogy Brüsszel Moszkva legyen. Most egészen pontosan úgy fogalmazott: „Előfordul, hogy a történelem ismétli önmagát, de szerencse, hogy ami elsőre tragédia volt, az másodszor már komédia. Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia. És ha Moszkva fütyült, akkor úgy kellett táncolni, de ha Brüsszel fütyül, akkor mi nem táncolunk, ha nem akarunk.”

Azt keveseknek kell elmagyarázni, hogy Orbán szövege milyen mélységesen hazug, félrevezető és nevetséges, ráadásul szinte bizonyos vagyok benne, hogy ő sem gondolja igaznak ennek az idézetnek egyetlen sorát sem.

Egyszerűen arról van szó, hogy egyben és harcias kedvben kell tartania a sajátjait ahhoz, hogy a támogatottsága megmaradjon. Ha Orbán tényleg komolyan gondolja az Európa elleni hergelést, akkor bizonyosan megbomlott valami a fejében.

A „Brüsszel nem Moszkva” fordulat valóban nem először kerül elő a fideszes szövegkönyvekben, azt azonban kevesen tudják már, hogy legelőször még ellenzéki pozícióból, a Fidesz utolsó hivatalos, írásos választási programjában írták le. A jelenlegi Fidesz-narratívával gyökeresen szembenálló – és ezért végtelen mennyiségű idézettel szolgáló – programot még a 2009-es EP-választásra írták „Igen, Magyarország többre képes!” címmel és olyan kiváló konzervatív gondolkodók jegyzik, mint például Martonyi János, aki nyilvánvalóan nem véletlenül nincs azóta a Fidesz putyinista külpolitikájának első vonalában. A hivatkozott programban konkrétan egy komplett bekezdés szól arról, hogy Brüsszel miért „nem Moszkva”, a mostani kormányzati retorikához képest viszont még egészen más megközelítéssel. Többek között ilyen mondatok olvashatóak benne, mint például:

„Brüsszel nem Moszkva. A felismeréshez, hogy az uniós tagság csak lehetőség, nem önmagában főnyeremény, az is hozzátartozik, hogy a magyar kormány végre megértse: nem lehet mindig Brüsszelre mutogatni; az Unió mi magunk vagyunk. Az uniós intézmények döntései nem külső diktátumok, hanem azokban mi is részt veszünk. Így az a feladatunk, hogy a közösségi döntéseket a magunk érdekei mentén formáljuk. Eközben nem szabad csak a következő percekre összpontosítanunk; az a felelősségünk, hogy hosszú távra teremtsünk egy élhető világot. Mindezért a Fidesz felelős, összehangolt, szakmai alapú fellépést szorgalmaz az uniós intézményekben, a lehető legszélesebb nemzeti konszenzus alapján.” De ugyanebben a fejezetben olvasható a következő részlet is:

„Az Uniós tagság egyszerre oltalom és lehetőség a számunkra. Oltalom kifelé, mert a mind kockázatosabb nemzetközi környezetben védelmet nyújt a globalizáció káros következményeivel szemben, s egyfajta válságkezelő mechanizmusként is felfogható nemzetközi konfliktusok és krízisek idején (beleértve a gazdasági, pénzügyi válságokat, a kül- és biztonságpolitikai fenyegetettséget, valamint a globális problémákat az éghajlatváltozástól és a demográfiai helyzettől az energiabiztonságig).

Ezekkel a gondokkal a tagállamok csak közös fellépés esetén tudnak megbirkózni, egyenként kiszolgáltatottak. A pénzügyi válság egyértelművé tette az euró, az eurózónához tartozás előnyeit is. Míg az eurózóna tagjait védték bizonyos eszközök és intézkedések, ugyanez az övezeten kívül lévő uniós tagokra nem terjedt ki (…) Az uniós tagság oltalom befelé is, mert sajnos a magyar demokráciának, jelenlegi állapotában, óriási szüksége van a kontrollra, arra, hogy akár számon is lehessen rajta kérni a demokratikus normák követését.”

Most, amikor a Fidesz folyamatosan arról beszél, hogy az Európai Unióban „magyarellenes összeesküvés” zajlik és kettős mércét alkalmazva próbálják megrendszabályozni az egyébként szerintük ártatlan és a jogállamiság valódi bajnokának számító NER-kormányzást, meglehetősen sajátosan hangzanak azok a mondatok, amelyek szintén ebben a programban szerepelnek. Eszerint: „Az Európai Uniónak jelenleg a gyengeségei közé tartozik, hogy nehezen tud a saját maga által vallott értékeknek és elveknek érvényt szerezni.

A Fidesznek ugyanakkor meggyőződése, hogy közös értékeink és elveink érvényre juttatását nem lehet mérlegelés tárgyává tenni. Fel kell tehát ruházni az Európai Uniót olyan eszközökkel, hogy tagjait folyamatosan az értékek képviseletére és az alapelvek betartására késztesse; enélkül nincs erős Európa. Az uniónak rendelkeznie kell emberi és kisebbségi jogi védelmi rendszerrel.

Ellentmondás, ha elvárjuk az uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk.”

És álljon itt akkor még egy idézet ugyanebből a fideszes programból, amelyet Orbán Viktor a brüsszelező és moszkvázó „ünnepi” beszédében most valahogy elfelejtett felidézni. A manapság Putyin kegyét kereső Fidesz néhány évvel ezelőtt vállalásai között azt írta:

„Ha Európa engedi, hogy a szomszédságában szuverén államok essenek leplezetlen birodalmi önkény áldozatává, akkor azzal saját biztonságát is veszélyezteti.

Az Európai Unió csak egységesen tud hatékonyan fellépni a terjeszkedési ambícióit újra nyíltan hirdető Oroszországgal szemben, és csak egységesen tudja nemzetközi szerepét a multipoláris világban megerősíteni, így garantálva polgárai biztonságát. Valljuk, hogy Európa és Amerika számos területen egymásra van utalva, ennek következtében pedig Európa számára kiemelkedő jelentősége van a transzatlanti partnerség megújításának.”

Brüsszel valóban nem Moszkva.

Orbán Viktor pedig bár valóban egy kivételes politikus, de nem valódi államférfi.

Egy igazi államférfi ugyanis saját nemzete javára fordítja a tehetségét, nem pedig annak túszul ejtésére és kirablására. Nagy különbség.

Újhelyi István: A Booking.com-sztori

0

Nem feltétlenül szoktam az európai parlamenti képviselői munkám minden kulisszatitkába és részletébe beavatni a nyilvánosságot: egyfelől mert messze nem olyan izgalmas és érdekes, mint amilyennek gondolják, másfelől a választókat – nagyon helyesen – a végeredmény érdekli, nem pedig a háttérben zajló munka. Most azért teszek kivételt és számolok be egy konkrét ügy háttéreseményeiről, mert a magyar viszonyokat illetően különösen tanulságos, ráadásul az utóbbi napokban a közélet egyik kiemelt témája volt.

Sokan olvasták a hírekben, hogy a világ egyik legjelentősebb internetes szállásközvetítő cége, a Booking.com hosszú ideje nem fizette ki a vele szerződésben lévő szállásadóknak járó pénzeket, így huszonkétezer magyar partner (a nagyobb hotelek mellett főleg kisebb turisztikai, többségében családi vállalkozás) is nehéz helyzetbe került. A sajtóban megjelent hírekre adott első kormányzati reakciók meglehetősen sajátosak voltak: a sokak szerint leginkább NER-es kifizetőhelynek számító Magyar Turisztikai Ügynökség kusza számokkal kezdett operálni, a Fidesz-frakció pedig – az állami kommunikációs rutin részeként – konkrét fenyegetést küldött a multicégnek. Én az Európai Parlament közlekedési és turizmus szakbizottságának egyik vezetőjeként, valamint az ENSZ turisztikai világszervezetének uniós nagyköveteként léptem a magyar érdekek mellé és családi szabadságomat megszakítva már az első hírek olvasása után konzultációt kezdeményeztem a Booking.com felelős vezetőivel. Több körben, több formában is egyeztettem az érintett cég képviselőivel, így az ügyben illetékes vezérigazgató-helyettessel, a Közép-Kelet európai régió felelősével, a brüsszeli és budapesti irodavezetőkkel, a számítástechnikai háttérért felelős személlyel, de személyes konzultációkat folytattam az érintett magyarországi vállalkozások egy részével és a szakmai szervezetek vezetőivel is. Ezek az egyeztetések is érdemben hozzájárultak ahhoz, hogy – és ez egy fontos bejelentés – holnapra a mintegy huszonkétezer magyar partnercég szinte kivétel nélkül megkapja az elcsúszott kifizetéseket, csütörtökre pedig visszaálljon a rendszeres és remélhetőleg hibamentes működés. Ha a nekem tett ígéret ellenére mégsem rendeződik a tartozások kifizetése, természetesen EU-s intézményi lépéseket teszek.

Ami a konkrét ügyet illeti:

a Booking.com kifizetési nehézségeit nem pénzügyi- vagy menedzsmentválság, hanem technikai felkészületlenség okozta.

Egy több mint két éve előkészített könyvelési és számviteli szoftvercsere miatt csúsztak a kifizetések, a korábbi informatikai rendszer a partnerhálózat ugrásszerű növekedését és a nyári szezon terheltségét már nem bírta, az új rendszert pedig még nem tudták megfelelően működésbe állítani. Ez nem jelenti azt, hogy a Booking.com felmenthető az ügyben, vagy a vezetését nem terheli felelősség azért, mert sokezer magyar vállalkozás nem jutott hozzá időben az őket megillető pénzekhez, de – ahogy a mondás szól – nem szabad a fürdővízzel a gyermeket sem kiönteni.

Nem lehet azonnal zsigerből fenyegetni és hecckampányt indítani primitív politikai érdekek mentén, mert ha egy ilyen sok magyar kis- és középvállalkozást is kiszolgáló, nekik profitot hajtó vállalkozás alól mi magunk húzzuk ki a szőnyeget, akkor azzal borulnak az érintett magyar érdekeltségek is.

Nem vagyok naiv kezdő, pontosan látom, hogy a multik miként használják ki piaci helyzetüket, nagyságukat és kapitalista előnyüket minden rendelkezésükre álló helyzetben.

A Booking.com is számtalan érzéketlen hibát és válságkezelési malőrt vétett ebben az esetben, ugyanakkor politikai szereplőktől érkező fenyegetéssel semmi nem oldódik meg.

Sőt, épp az volt a magyar érdek, hogy a multicég helyzete is mielőbb rendeződjön, hiszen, ha jól működik a rendszer, az a magyar beszállítóknak is hasznot hajt. Ha összecsuklik a multicég, a romjai alatt reked sokezer magyar vállalkozás is. Jelen esetben tehát a határozott, világos érdekképviseleti célok mentén vezetett, de korrekt tárgyalás hozza, illetve hozta meg az igazi eredményt.

Tény, hogy a digitalizáció erőltetett nyomulása – és benne a lakmuszpapírként működő turisztikai szektor – számtalan új problémát hoz folyamatosan a felszínre, amelyekre a gazdasági szereplőknek egyelőre nincsenek gyors válaszai.

Tanulság, hogy egy országonként sok tízezer partnerrel dolgozó multicég nem engedheti meg magának, hogy hasonló krízis idején elérhetetlen legyen, és kommunikálni csak chatbotok, illetve mesterséges intelligenciával működő robotplatformok mentén legyen hajlandó.

Tanulság, hogy egy turisztikai multicégnek hasonló helyzetekben nemcsak az érdemi kommunikációra, de a méltányosságra is nagyobb hangsúlyt kell fektetnie és nem bánhat a partnereivel a most tapasztalt módon. A Booking.com körüli botrány tehát megoldódni látszik, ami nyilván érdeke volt a multicégnek is, de – ami számunkra még fontosabb volt, hogy – komolyabb sérülésektől mentesen megoldódott vele a magyar kisvállalkozások helyzete is.

A Fidesz-kormány ebben az esetben is a régi módszert alkalmazta csak: erőt fitogtatni, a felcsillanó piaci einstand lehetőségétől megrészegülve fenyegetni. Ez ugyanakkor kizárólag a Fidesz és a körülötte lévő gazdasági szereplők érdekét szolgálta, a megoldásét nem. Azt most is a csendes, háttérben végzett és kitartó egyeztető munka jelentette. Nos, ilyen a magyar érdekek valóban hatékony képviselete.

Ujhelyi: az Unió adna pénzt agrárfejlesztésre, de a magyar kormány visszatartja a pályázatokat!

Rendelkezésre állnak a magyar agrárvállalkozások fejlesztésére szánt uniós források, azonban a magyar kormány jóideje mégsem írt ki a 2021-2027-es támogatási ciklusra vonatkozó pályázatot – jelentette ki strasbourgi online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István EP-képviselő.

A szociáldemokrata politikus szerint ennek oka, hogy a Fidesz-kormány politikája miatt elképesztő hiány van a magyar költségvetésben és ezért nem tudják, illetve nem akarják biztosítani a szükséges társfinanszírozást az uniós pályázatokhoz. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a kormány hazudik, amikor ebben is Brüsszelre mutogat, hiszen valójában az uniós támogatás rendelkezésre áll, csak a magyar kormány egyelőre spórolásból visszatartja a fejlesztési programot.

A sajtótájékoztatón elmondta: a közös agrárpolitikai programból minden hétéves költségvetésben óriási pénzek érkeznek Magyarországra is, ebből fizetik az agrárberuházások és fejlesztések költségeit, valamint a területalapú támogatásokat. Ujhelyi szerint utóbbit ki is fizeti a magyar kormány, előbbiek pályázatait azonban hónapok óta nem írják ki, ami „fájdalmasan hiányzik” az agrár szektorból. Az EP-képviselő a nyírségi Esély Körökre hivatkozva elmondta, hogy számos gazdától kapott megkeresést és panaszt, amiért a pályázatok kiírásának hiánya miatt nem tudnak tervezni és fejleszteni. Ujhelyi azt is hangsúlyozta:

az Európai Bizottság illetékeseitől megerősítést kapott azzal kapcsolatban, hogy a hivatkozott agrárpolitikai pályázatok kiírásának, a programok elindításának és a számlák befogadásának nincs semmilyen egyéb brüsszeli feltétele, a pénzeket a jogállamisági vita miatti befagyasztások sem érintik.

„A kormány hazugságokkal nem tudja a magyar agrárium jövőjét biztosítani. Ha szükséges, magyar EP-képviselőként kész vagyok közvetíteni az ágazat munkaadói, a kormány és az Európai Bizottság között, hogy mielőbb forráshoz juthassanak az érintettek” – fogalmazott Ujhelyi, hozzátéve, hogy a mai napon írásbeli kérdéssel fordult mind a magyar kormány, mind pedig az Európai Bizottság területért felelős vezetőjéhez annak érdekében, hogy egyértelműen kiderüljön: 2023-ban miért nem indultak még el a 2021-2027-es időszakra vonatkozó pályázati kiírások. A politikus rámutatott, hogy az Európai Unió még tavaly novemberben fogadta el a fideszes szaktárca közel 3400 milliárd forint értékű stratégiai tervét, ennek lehívását azonban az Orbán-kormány jelenleg egyelőre láthatóan nem segíti, sőt, inkább blokkolja.

Gémesi György: nem akarom kidobni azt a tudást, amivel rendelkezem!

Újraindul Gödöllő polgármesteri székéért a 2024-es önkormányzati választásokon – ezt egy Ujhelyi István EP-képviselővel készített beszélgetésben jelentette be Gémesi György jelenlegi városvezető, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Az online interjú-sorozatban Gémesi arról is beszélt: aki őt hazaárulónak tartja, az nincs tisztában a haza valódi érdekeivel.

Gödöllő polgármestere az elmúlt napokban Brüsszelben járt és – Ujhelyi István szervezésében – többek között Elisa Ferreirával, az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős biztosával is tárgyaltak az önkormányzatok számára elérhető közvetlen forrásokról és az energiaválságra adható regionális megoldásokról. Gémesi György arról beszélt, hogy míg a 2010 előtti kormányzati időszakokban heves viták után, de mindig kompromisszumra lehetett jutni a kormány képviselőivel, addig a mostani Fidesz-rezsim alatt az állam csak

“egy pólusban gondolkodik és nincs szüksége olyan emberekre, akik önállóan gondolkodnak a településeken.”

Ujhelyi István kérdésére Gémesi hozzátette: négyszemközt vagy szűk körben a fideszes polgármesterek többsége is kritikus a kormányzat önkormányzati politikájával, de nyilvánosan nem mernek szembeszállni a hierarchiára épülő Fidesz-hatalommal.

“Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az aktuális kormány sikeres legyen. Az aktuális kormány viszont akkor lesz csak sikeres, ha az önkormányzati rendszerben partnert lát. Ha nem partnert lát, hanem ellenséget, vagy fideszes alapon szelektál benne, akkor az önkormányzati rendszer sem fog működni”

– tette hozzá Gödöllő polgármestere.

Az online beszélgetésben szó esett arról is, hogy az EP-képviselő, az Esély Közösség alapítója és Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetőjeként közös levélben fordul az Európai Bizottság első emberéhez, Ursula von der Leyenhez, miután a magyar kormány egyik tervezett törvénymódosítása Lázár János építésügyi minisztériumának abszolút hatáskörébe vonná minden önkormányzati fejlesztés- és építés koordinálását, ami azonban jelentős uniós beruházásokat is érint.

“Azt kérjük ebben a levélben, hogy a Bizottság vizsgálja meg: ez a jogszabály-módosítás mennyiben alkalmas az uniós fejlesztési források tisztességes felhasználásának garantálására. Minden eszközzel meg kell akadályoznunk, hogy ez a javaslat átmenjen!”

– fogalmazott a beszélgetés során Ujhelyi István.

Ehhez kapcsolódóan Gémesi arról beszélt, hogy még a fideszes polgármester által vezetett települési önkormányzatok érdekvédelmi szervezete is kifogásolta ezt a jogszabály-módosítást, így látszik némi remény arra, hogy sikerül megakadályozni annak bevezetését.

A beszélgetés során Gémesi kérdésre válaszolva azt is bejelentette, hogy eldöntötte: újraindul a gödöllői polgármesteri székért 2024-ben. Hozzátette ugyanakkor, hogy a polgármesteri, önkormányzati vezetői szakma becsülete leértékelődött az utóbbi időben.

“Valóban nehéz döntés, hogy az ember csinálja-e tovább vagy ne csinálja. Én szeretném tovább csinálni, mert bízom abban, hogy egyszer lesz már egy olyan kormányzat Magyarországon, amely megtalálja az egyensúlyt a helyi és a központi politika között a feladatok és a források megosztása tekintetében, partnernek tekintve az önkormányzatokat.

Nem akarom kidobni azt a tudást, amivel rendelkezem”

– fogalmazott Gémesi György. A polgármester a beszélgetés egy pontján azt is kijelentette, hogy aki őt hazaárulónak tartja, mert ellentart bizonyos kormányzati lépéseknek, annak fogalma sincs arról, hogy mi a valódi magyar érdek.

Botrányos volt az adatkezelés a covid-járvány alatt!

„A Fidesz-kormány és az alá tartozó intézmények azt igyekeztek bizonygatni a covid-járvány ideje alatt, hogy tökéletesen urai a helyzetnek. Ehhez képest most hivatalos papír bizonyítja, hogy az adatok kezelése körül teljes volt a káosz” – ezt Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, az EP közegészségügyi bizottságának tagja jelentette ki csütörtöki, brüsszeli online sajtótájékoztatóján.

A politikus a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálati jelentésére alapozta kijelentéseit, amelyet azután kapott kézhez, hogy hivatalos eljárást kezdeményezett az illetékes kormányzati intézményekkel szemben a sokadik közérdekű igénylése ellenére is visszatartott covid-adatok kezelése kapcsán. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a közel ötvenezer magyar ember halálát okozó járvány ideje alatt az egészségügyi ellátórendszer minden dolgozója emberfeletti teljesítményt nyújtott és igyekezett az adott körülmények között menteni az emberéleteket, ezért a botrányos adatkezelés kizárólag az őket irányító, felelős kormányzat hibája.

A járvány idején a kormányzat folyamatosan titkolózott és hárított a covid miatt kórházi ápolásra, esetleg lélegeztetőgépi ellátásra szoruló betegek oltottsági adataival kapcsolatban. Sőt, a kormány rendszeresen önellentmondásba is keveredett annak idején azzal kapcsolatban, hogy rendelkezésre állnak-e az adatok, vagy hogy ki egyáltalán az adatkezelő.

„Már akkor látszott, hogy a kormány egyáltalán nem ura a helyzetnek, az adatkezelésben káosz uralkodik, amelyet a kormányzat pökhendiséggel és törvénytelen adatvisszatartásokkal igyekszik kompenzálni” – fogalmazott Ujhelyi István.

A politikus, mint mondta, „ezt unta meg” és tett bejelentést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), amely részletes vizsgálatot folytatott az adatkezelés jogszerűsége kapcsán. A többoldalas jelentésben az érintett intézményekkel folytatott egyeztetés alapján megállapították, hogy

a járványügyi szakrendszer nem volt érdemben felkészítve a járvány okozta jelentős adatmennyiség-növekedés kezelésére és hiába irányítottak át munkatársakat, „már az első hullám idején kiderült, hogy a korábbi adatfeldolgozást végezve az NNK nem tudja az elvárásoknak megfelelő napi adatszolgáltatást biztosítani”.

A vizsgálat során a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) elismerte, hogy 2020 szeptemberétől informatikai problémák keletkeztek és komoly

„nehézséget jelentett, hogy ugyanazoknak a munkatársaknak kellett kontaktkutatást végezni, kötelezéseket kibocsátani, akiknek validálni kellett volna az adatokat”.

Kiderült, hogy a pandémia elején mindössze kilenc olyan speciális szaktudással bíró szakember volt az NNK-ban, aki a fertőzőbeteg-jelentő rendszert kezelni tudta, és nem volt idő újabb munkatársak felvételére vagy betanítására; ezért a meglévő szakemberekre nagy nyomás nehezedett. Az NNK a jelentés szerint az is elismerte: érdemben növelte a téves adatbevitelből, elírásokból fakadó hibákat, hogy a covid-betegek adatainak rögzítését az orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak kellett manuálisan elvégezni. Pontosan emiatt  „magas hibaszázalékkal került a rendszerbe a covid-fertőzöttség, mint halálozási ok;

a hibás adatok száma a harminc százalékot is meghaladta”.

Az EP-képviselő a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy NAIH az adatkérés teljesítésének, illetve megtagadásának vizsgálata során az intézményektől kapott válaszok és magyarázatok alapján megállapította még: annak ellenére, hogy az NNK rendelkezett az egyének oltási adataival, de sem a kórházi ápoltakról, sem a gépi lélegeztetésre szoruló covid-betegekről nem gyűjtött adatot, utóbbi viszont hiába volt meg az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT), azokat összeegyeztetni nem lehetett, így – mint írják – „megbízható adat, egyénre lebontott, lekérdezhető formában” egyszerűen nem állt rendelkezésre. Ujhelyi elmondta, hogy az NNK annak idején azzal az indokkal tagadta meg tőle a covidban elhunyt betegek oltási adatainak átadását, mert két külön adatbázisban szerepeltek ezek az adatok, azok összefésülésére viszont az alkotmány egyik módosítása értelmében – annak túlzott munkaterhe miatt – nem voltak kötelezhetőek.

„Sajátos, hogy az adatvédelmi hatóság vizsgálata megállapította: azóta az NNK elvégezte az adatok validálását.

Ujhelyi elmondta, hogy kérte és meglepetésére Müller Cecília tegnap el is küldte a teljes dokumentumot, mintegy ezer oldalt.

Az európai parlamenti képviselő hozzátette, hogy a NAIH vizsgálati jelentésének egyik utolsó megállapítása szerint a Müller Cecília vezette NNK arról számolt be az adatvédelmi hatóságnak: 2023-tól egy „megbízhatóbb rendszert vezetnek be a covid-adatok nyilvántartására” és folyamatban van a jelenlegi fertőzőbeteg-jelentő rendszer megújítása is annak érdekében, hogy több hibaszűrési lehetőség álljon rendelkezésre és az adatok feldolgozása is könnyebb legyen.

„Összefoglalva, a kormány mindenre fel volt készülve a járvány idején, csak a járványra nem.

Beigazolódott, amit már korábban is láttunk és sejtettünk: a kormányzat teljes káoszban volt a covid-járvány idején, őszinte és korrekt tájékoztatás helyett viszont csak áskálódó támadásra, titkolózásra és olcsó propagandára futotta tőlük. Jogosan vetődik fel a kérdés például, hogy a magyar kormány milyen biztonsággal tudott helyes döntéseket hozni, ha ezek szerint nem feltétlenül volt minden szükséges és hiteles adat birtokában? Egyértelmű, hogy Müller Cecília alkalmatlan a feladata elvégzésére és az a minimálisan elvárható, hogy bocsánatot kér a nyilvánosságtól, amiért elhallgatta a valóságot a covid-adatokkal, azok rendelkezésre állásával és használhatóságával kapcsolatban. Világos és egyértelmű, hogy az egészségügy politikai vezetése megbukott a covid-vizsgán, ezért pedig a Fidesz vezetőit terheli a felelősség, amin az sem változtat, hogy Kásler Miklós minisztersége és az EMMI már a múlté”.

Veszélyes keleti hitelek

Hatalmas kő esett le mindenki szívéről, miután Magyarország az utolsó uniós tagállamként, az utolsó pillanatban, de végül aláírhatta azokat a megállapodásokat, amelyek biztosíthatják a következő években az uniós támogatások felhasználhatóságát.

Dicséret illeti Navracsics Tibort és azokat a kormányzati szakembereket, akik végig tárgyalták a sikeres megállapodást. Ugyanakkor Navracsics miniszter és kollégáinak – akiket a sajtóvideóban cirkuszi kötéltáncoshoz hasonlított – munkáját a „főbohóc” Orbán Viktor akarva vagy akaratlanul, de mindvégig érdemben akadályozta. A szociáldemokrata képviselő hangsúlyozta: az egyeztetések idején olyan EU-ellenes politikai kommunikáció, illetve Putyin-párti vétózás jellemezte a Fidesz-kormány hozzáállását, amely szinte ellehetetlenítette a tárgyalások nyugodt, szakmai mederben tartását.

Jó hír, hogy Magyarország végül nem veszített el uniós forrást, azok kifizetését ezzel együtt komoly feltételekhez kötötték.

Rossz hír ugyanakkor, hogy ha az Orbán-kormány nem tér vissza a jogállamisághoz, az európai értékekhez és benne a magyar emberek érdekeinek védelmében meghozott európai szabályokhoz, akkor ezek a források befagyva maradnak.

„Csodálkoztam is, hogy tegnap a kormány tagjai örömmel jelentették be a közösségi oldalaikon, hogy Magyarország elérte a céljait. Nem pontosan értem, hogy melyik Magyarországról beszélnek. Mert mi, akik aggódunk a magyar demokráciáért, akik felháborodva figyeljük és kritizáljuk a kormány pénzherdálását és oligarcháinak uniós és hazai forrásokból történő kitömését, valamint a rendszerszintű állami korrupciót,

mi valóban elértük a célunkat: forrásokat nem veszítve, de az orbáni autokratikus rendszerből visszalépve kell folytatódjon Magyarország történelme”

– fogalmazott Ujhelyi István.

Az elmúlt hónapokban Orbán Viktor legszűkebb környezete a Perzsa-öböl egyes gazdag államai mellett közép-ázsiai diktatúrák oligarcháit és vezetőit, illetve Kína állami vezetését is felkereste, hogy amennyiben nem sikerül az Európai Unióval megegyezni, akkor jelentős mennyiségű hitelt akarnak felvenni tőlük a rezsim további finanszírozásához. Ezek a hitel-lehetőségeket kifejezetten drágák, valamint a nemzeti vagyonelemek kényszerű kiárusításával járó és ezért hosszútávú stratégiai érdekből csakis zsákutcának tekinthető megoldások.

„Olyan partnerek felé mozdult a kormány, akikről nem gondolhatjuk, hogy

pusztán szolidaritásból, a magyar nemzet megsegítése érdekében adnának komoly forrásokat,

hanem sokkal inkább geostratégiai vagy egyszerűen – és ebből a szempontból még logikusnak is mondható – anyagi haszon céljából.”

Magyarország ápoljon érdemi kapcsolatokat többek között a keleti világgal is, az azonban, hogy a magyar kormány olyan helyekről vegyen fel drága hitelt, amelyek bár nem kérnek jogállami garanciákat cserébe, de tudhatóan generációkra eladósítják a Magyarországot.

„Nem lehet tehát érdemi alternatívája az ország finanszírozása kapcsán az uniós forrásoknak. Ezt kockáztatja Orbán Viktor, ha a mostani megállapodásnak megfelelően nem hajtja végre az elvárt reformokat”

– tette hozzá az EP-képviselő. Ha elmaradnak a változtatások és befagyva maradnak a források, az történelmi katasztrófához vezethet.

Mai kérdés – Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország Európai Uniós tagsága iránti elkötelezettségéről?

Ujhelyi István EP képviselő törvénybe foglalná Magyarország uniós tagságát. Erre kíván kíván választ kapni az országgyűlési képviselőktől. Mi Önöket kérdezzük mi a véleményük az alábbi kérdésről.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország Európai Uniós tagsága iránti elkötelezettségéről?” 

This poll is no longer accepting votes

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország Európai Uniós tagsága iránti elkötelezettségéről?

Orbán aláírta Brüsszelben, ami ellen itthon tiltakozik

Ne azt figyeljék, amit mondok, hanem amit csinálok – szól az Orbán Viktornak tulajdonított kijelentés, amely kétségtelenül új értelmet nyert ezen a héten. Azt eddig is tudtuk, hogy a Fidesz miniszterelnöke politikai pávatáncosként rendszerint mást mond Brüsszelben és mást saját választóinak a köztévében, most azonban a sikamlós kétkulacsosság mellett konkrét hazugságon érhető a kormányfő – jelzi írásában Ujhelyi István EP képviselő.

Mint arról már közösségi oldalaimon beszámoltam: a Fidesz-KDNP jövő héten egy Európa-ellenes, teljesen abszurd országgyűlési határozatot akar elfogadni az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciasorozat kapcsán. Egészen nyilvánvaló, hogy mindezt azért akarják áterőltetni majd az Országgyűlésen, hogy zsarolni tudjanak vele a brüsszeli tárgyalásokon. A határozatban tulajdonképpen eredménytelennek és politikailag motiváltnak írják le a nemzetközi konferencia-sorozatot, a magyar álláspontként pedig többek között az Európai Parlament feloszlatását és az uniós szerződésekből az „egyre szorosabb egységre” való törekvés törlését fogalmazzák meg. Teljes abszurd az egész, nem véletlen, hogy még Navracsics Tibor is úgy nyilatkozott egy rádióinterjúban: még gondolkodik, hogy képviselőként megszavazza-e majd ezt a kormánypárti határozatot.

Ehhez képest Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács (EiT) eheti ülésen egészen más álláspontot képviselt, sőt, a csúcstalálkozót lezáró dokumentumot maga is aláírta, vagyis egyetértett az abban foglaltakkal. Ebben viszont többek között az szerepel, hogy az EiT „tudomásul veszi a konferencia eredményeiről szóló, a három társelnöknek benyújtott jelentésben szereplő javaslatokat”, az azt követő intézkedésekről pedig tájékoztatják a polgárokat. Ez utóbbi tájékoztatás bizonyosan nem történt és nyilván nem is fog megtörténni: a kormányzat ugyanis – mint azt a hivatkozott országgyűlési határozat maga is bizonyítja – konkrétan hazudik a konferencia megállapításairól. A folyamat eredményéről szóló jelentés ugyanis – amelyet ezek szerint a magyar miniszterelnök is szép csendben elfogadott és tudomásul vett – az európai, benne a magyar polgárok véleményét összegezve egészen más megállapításokat tett, mint amilyeneket „magyar álláspontként” a kormánypártok határozatba foglalnak.

A zárójelentésben éppen, hogy nem az Európai Parlament feloszlatása, hanem jogköreinek megerősítése mellett foglaltak állást az európai polgárok, például a jogalkotási kezdeményezési jog megadásával.

Ezt az EiT záródokumentuma szerint Orbán Viktor tudomásul vette és elfogadta, mint az európai polgárok többségének álláspontját. Ugyancsak szerepel a konferencia jelentésében a szerződések módosításának és a tagállami hatáskörök felülvizsgálatának a megnyitása, de épp ellenkezőleg, ahogyan a Fidesz-KDNP otthon ezt határozatba foglalná.

A folyamat eredménye épp, hogy a szorosabb együttműködés, a több európai hatáskör megadása – például az egészségügy területén – mellett szól, nem pedig a szorosabb egységre törekvés eltörlése mellett.

Az EiT záródokumentuma szerint Orbán Viktor ezt is tudomásul vette és elfogadta, mint az európai polgárok többségi álláspontját.

A magyar kormánypártok tehát tudatosan hazug tételeket akarnak országgyűlési határozatba foglalni, Orbán Viktor pedig az Európai Tanács ülésén – ha így tetszik – egyáltalán nem védte meg a „magyar álláspontot”,

nem jelezte tiltakozását az Európa Jövőjéről szóló konferencia kapcsán elfogadott és tudomásul vett zárójelentés megállapításai kapcsán és nem jelezte, hogy a magyar kormánynak – ahogyan oly sok más ügyben – most is teljesen ellentétes álláspontja van, mint Európa többségének.

Ha a kormányfő akkor és ott tiltakozott volna, jelezte volna ellenvéleményét, az – bár nem értettem volna vele egyet – teljességgel legitim lett volna. Így azonban, hogy az EiT záródokumentumának elfogadott konklúzióit tulajdonképpen elhallgatják a magyar nyilvánosságban, ráadásul teljesen megtévesztő, ezzel ellentétes tartalmú országgyűlési határozatot akarnak áterőltetni a magyar Parlamenten, az maga a hazugság.

Ujhelyi nagyon reméli, hogy Navracsics Tiborhoz hasonlóan még többen fognak elgondolkodni azon a Fidesz-KDNP padsoraiban, hogy meg lehet-e szavazni egy a hazug és károsan Európa-ellenes határozatot, sőt, olyanok is lesznek, akik nemcsak elgondolkodnak rajta, de lelkiismeretesen nem is fogják szavazatukkal támogatni.

„KEDVES TIBOR”

Ekként szólítja meg Ujhelyi István, szocialista EP-képviselő Navracsics Tibort, Orbán Viktor miniszterét, akit azzal bízott meg a miniszterelnök, hogy oldja meg az Unió újraindítási támogatásainak megszerzését az ország számára.

Ujhelyi konzultálni akar a miniszterrel arról, hogy hogyan is lehetne ezt elérni. Tanácsokat adna neki, aminek lényegét máris jelzi: változtatni kellene a kormány viselkedésén.

Mindez akkor történik, amikor a Fidesz éppen egyoldalúan a maga javára módosítja a választási szabályokat,

önkényesen vet ki „extraprofitadót” a neki nem tetsző ágazatokra, köztük olyanokra, amelyek nemhogy „extraprofithoz”, de egyáltalán számottevő profithoz sem jutnak, önkényesen vesz el pénzt az ellenzéktől, önkényesen fosztja meg a fővárosi önkormányzatot három belvárosi tér tulajdonától,vagyis lendületesen tovább folytatja a jogállamiság lebontását.

Egy demokrata képviselőnek, ha komolyan veszi magát, az Orbán-rendszerre mint önkényuralomra kell tekintenie, az Orbán-kormányra mint önkényuralmi kormányra, Orbán miniszterére mint az önkényuralom miniszterére.

Ne feledjük, a „kedves Tibor” mint igazságügyminiszter meghatározó szerepet játszott a jogállam lebontásának első éveiben,

ő védte meg Brüsszelben az Orbán-rendszer médiaszabályozását, igazságügyi reformját, ő volt az igazságügyminiszter már az orbáni alaptörvény szövegezésekor és elfogadásakor stb. stb.

Ujhelyi szerint az európai támogatások megszerzése „közös nemzeti ügy”.

Szerintem a demokrácia hívének nem lehet „közös nemzeti ügye” a demokrácia megsemmisítőivel.

Ujhelyi az olajembargóból való kimaradásban is egyetértett az Orbán-kormánnyal, üdvözölte az Orbán által elért „kompromisszumot”, ő is ezt javasolta már korábban. Vajon azt is helyesli, hogy az Orbán-kormány később sem akarja megszüntetni az Oroszországtól történő olajvásárlást? Vajon helyesli, hogy Magyarország nem áll Ukrajna oldalán a háború kérdésében? Nem emlékszem rá, hogy a fegyverszállítás kérdésében mondott volna valamit.

Neki Navracsics „kedves Tibor”. Vajon előbb-utóbb a főnök, Orbán is „kedves Viktor” lesz? Ma csak az MSZP európai parlamenti képviselője, de a következő tisztújításkor minden bizonnyal az MSZP társelnöke lesz.

Ujhelyi konzultálni hívja Navracsicsot az uniós forrásokról

Közös nemzeti ügynek nevezte az uniós forrásokhoz való hozzáférést, ezért konzultációt kezdeményezett Navracsics Tibor tárca nélküli miniszterrel a kérdésben, egyúttal a helyreállítási forrásokkal kapcsolatos kormányzati terv teljes átdolgozására tett javaslatot Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szombati online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP európai politikusa szerinet amennyiben létrejön a Navracsics Tiborral történő találkozó, akkor át fogja adni neki azokat az országspecifikus ajánlásokat, amelyeket az elmúlt három évben az Európai Bizottság készített a magyar társadalmi és gazdasági helyzettel kapcsolatban, benne a kormánnyal szembeni legfontosabb kritikákkal és elvárásokkal. Ezeket ugyanis az elmúlt időszakban a kormány szinte egyáltalán nem vette figyelembe.

Ujhelyi hangsúlyozta: a Fidesz-kormány „bűne”, hogy jelenleg befagytak a helyreállítási- és a hazánknak járó egyéb uniós támogatások, szerinte ugyanis az Európai Bizottság nem tesz mást, mint az eddig is leírt és az európai szabályokon alapuló javaslatokat kéri számon a magyar kormányon, amely Ujhelyi meglátása szerint ezzel szemben csak „arcoskodni és harcoskodni” tudott az elmúlt időszakban.

Navracsics – bár jó diplomata – érdemi eredményeket nem tudott elérni brüsszeli bemutatkozó találkozóin, amelyeken az európai döntéshozók visszaüzentek a miniszterelnöknek: egy udvariassági látogatás nem oldja meg a felmerült jogállamisági problémákat.

Ujhelyi a sajtótájékoztatón közölte, hogy a helyreállítási alapok felhasználása kapcsán több mint egy éve benyújtott és azóta el nem fogadott nemzeti tervet a kormánynak mindenképpen újra kell írnia, mivel annak sem a tartalma, sem pedig a megszületésének módja nem elfogadható az Unió számára.

A szociáldemokrata képviselő rámutatott, hogy a szakszervezetekkel, civil érdekvédőkkel, önkormányzatokkal és ellenzéki pártokkal közösen kellene a tervet újrafogalmazni, az ország teljes lakossága érdekének és a jelenlegi társadalmi és világpolitikai helyzetnek megfelelő célokkal.

„Ez egy nemzeti, közös helyreállítási terv kellene, hogy legyen. A kormány nem nyújtott be még más dokumentumot, sőt a szabályokkal ellentételesen a 6000 milliárdos keretből lehívható 3500 milliárdnyi, olcsó hitelrészre sem adott be még érdemi tervezetet. Erre augusztus vége a határidő, a teljes csomag elfogadásának pedig az év vége. Ha addig nem áll elő új tervvel a kormány és azt nem tudja elfogadtatni Brüsszellel, akkor az összeg 70 százalékát bizonyosan elveszítjük”

– fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: egy új nemzeti tervben a kormánynak világosan meg kell tudnia jelölnie, hogy milyen garanciákat tud adni a korrupció, vagyis az uniós források oligarchák általi felszippantásának megakadályozására, valamint melyek azok a valóban égető társadalmi kérdések, amelyekre ezeket a forrásokat fel akarja használni.

Az európai parlamenti képviselője azt javasolta, hogy az újonnan összeállított nemzeti tervben nagyobb hangsúlyt kapjanak a magyar emberek mindennapi problémáinak és megélhetési gondjainak valós megoldásai, így például az MSZP által javasolt Esély-kupon élelmiszer támogatás bevezetése, illetve az „örök rezsicsökkentést” biztosító lakossági szintű energiahatékonysági beruházások finanszírozása.

Ujhelyi elmondása szerint az MSZP úgynevezett „Létbiztonság-csomagjában” szereplő javaslatok jelentős része ezekből az uniós forrásokból részfinanszírozhatóak.

„Kedves Tibor, állok rendelkezésre. Ha valóban nemzeti minimum, hogy hazahozzuk végre az uniós forrásokat, akkor csörögj rám, nézzük át van-e annak esélye, hogy Magyarország megkapja a befagyott forrásokat. De egy dolgot tudomásul kell venni: ehhez

jelentős módon hozzá kell nyúlni a kormányzat napi politikai hatalomgyakorlásához, működéséhez, korrupcióhoz való viszonyához és mindenhez, amit mi Orbán-rendszerként ismerünk”

– fogalmazott Ujhelyi.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!