Kezdőlap Címkék Európai Bizottság

Címke: Európai Bizottság

Bemutatták az új bizottsági tagokat

A klímavédelemre helyezte a súlyt az új Európai Bizottság bemutatásakor Ursula von der Leyen. Arról is szólt, hogy a migráció velünk marad. Sokan beszéltek a magyar kormányról.

Ma szavaz az Európai Parlament az Európai Bizottság új tagjait Ursula von der Leyen. A strasbourgi ülésen a következő bizottsági elnök először megemlékezett a prágai bársonyos forradalom 30-ik évfordulójáról.

Von der Leyen sorjában mutatta be a biztosjelölteket és területüket. Másodikként a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős Várhelyi Olivért. Szerinte a nyugat-balkáni országokat biztosítani kell arról, hogy a kapu nyitva áll előttük.

A bizottsági elnök a klímavédelmet és karbonsemleges Európát nevezte legfontosabb célnak. Nincs több elvesztegetni való idő – mondta. Rövidesen meghirdeti a „Zöld New Deal” programot, amellyel az EU lesz képes csökkenteni a károsanyag-kibocsátást és új munkahelyeket teremteni. Ennek felelőse Frans Timmermans ügyvezető alelnök lesz.

Von der Leyen beszélt a menekültügyről is. A migráció velünk marad – mondta, ezért az EU menekültügyi rendszerének reformját és a határok megerősítését nevezte sürgetőnek. Ehhez szolidaritás és felelősségvállalás kell a tagállamok részéről. Azt is mondta, hogy vissza kell küldeni azokat, akiknek nem jár a nemzetközi védelem, és a schengeni rendszer biztonságos működésére is figyelni kell.

A beszédben kitért a nemi egyenlőség, a digitalizáció és az európai gazdaság feladataira. A kilépni szándékozó Nagy-Britanniára utalva leszögezte, hogy ő mindig maradáspárti lesz. Álljunk munkába, hogy 30 év múlva is azt mondhassuk, éljen Európa – zárta beszédét Ursula von der Leyen.

Beszéde után képviselői hozzászólások hangzottak el. Volt, aki hiányolta a beszédből az adócsalás, a korrupció megemlítését. Egy skót képviselő kilátásba helyezte, hogy ha a Brexittel kikényszerítik őket az EU-ból, akkor ők rövidesen visszajönnek. Zöldpárti képviselő ismét előhozta Várhelyi Olivér személyét. Mint mondta, a magyar biztos lesz a felelős a szomszédságpolitikán belül a felvételre váró országok jogállamisági állapotáért, ezért őrá figyelnie kell von der Leyennek.

Kati Piri holland szocialista sürgette a bővítés felgyorsítását és a fellépést az „Orbán Viktorok ellen”. Egy zöld képviselő szerint az EU nagy árat fizet Orbánért.

Biztos: Várhelyi lesz a biztos

Megszavazták, bővítési biztos lehet Várhelyi Olivér. A jelölt előtte ugyanúgy egyensúlyozva, mint meghallgatásán, hitet tett az EU közös politikája mellett.

Az Európai Parlament frakcióinak úgynevezett koordinátorai megszavazták Várhelyi Olivért az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai biztosának. Ehhez hat oldalas levélben kellett válaszolnia a neki feltett kérdésekre a múlt heti meghallgatása utáni leszavazás nyomán.

„Micsoda büszkeség Ursula von der Leyen csapata tagjává válni! Erősebb Európáért közösen!” – írta a Twitteren Várhelyi Olivér, miután zöld lámpát kapott az EP frakcióinak koordinátoraitól.

Ceterum censeo

Előtte hat oldalas levélben válaszolt a neki feltett öt kérdésre. Ezekben – lényegében megismételve néhány kérdést a múlt heti meghallgatásról – azt firtatták, mennyire lesz független az őt jelölő magyar kormánytól és személyesen Orbán Viktortól. Illetve állásfoglalást vártak tőle a jogállamisági követelményekről, erős áthallással a magyarországi helyzettel.

Az EB tagjaként támogatni fogja a csatlakozó országok erőfeszítéseit a jogállam és az alapvető jogok védelmére, a korrupció és a szervezett bűnözés ellen – írta Várhelyi a Népszava által ismertettek szerint. Azon lesz, hogy a EU szomszédságában erősödjön a demokratikus intézményrendszer,

az ellenzék teljes körűen gyakorolhassa jogait, megszűnjön a politikai befolyás és nyomásgyakorlás a sajtóra, a korrupciós ügyeket pedig alaposan kivizsgálják, a bűnösöket elítéljék.

Ezt válaszolta a bizottsági ülésen is. Orbán Viktornak a Türk Tanács bakui csúcstalálkozóján tett kijelentésére – amelyben a miniszterelnök felajánlotta, hogy a magyar bővítési biztos segítséget fog nyújtani Azerbajdzsánnak és Törökországnak – Várhelyi Olivér gyakorlatilag ugyancsak megismételte a meghallgatásán elmondottakat. Vagyis biztosként európai szellemben, az Európai Unió képviseletében fog tevékenykedni. „Egyedüli célom az EU politikáinak végrehajtása lesz” – szögezte le, hozzátéve: egyetlen kormányfő vagy kormányzati tisztségviselő nyilatkozata sem fog befolyásolni, ahogyan azt többször elsorolta a képviselők előtt.

Megerősítette, hogy a biztosok nem a tagállamok vagy a kormányok képviselői, így nem nekik, hanem az Európai Bizottság elnökének és az Európai Parlamentnek tartoznak elszámolással. „Szilárd elhatározásom, hogy teljesítem ezeket az elvárásokat biztosi munkám során” – írta. Azerbajdzsánról Várhelyi megjegyzi: nem fog visszariadni attól, hogy szóvá tegye az emberi jogok helyzetét. Törökországban pedig a jogállam és az alapvető jogok érvényesítése terén tapasztalható súlyos visszaesést tartja aggasztónak.

Nem tagadta meg Orbánt, de most elhitték neki

Tehát nem állják meg helyüket egyes magyar megnyilatkozások, hogy Várhelyi „megtagadta” Orbánt – már a bizottsági meghallgatás előtti írásos válaszaiban. Most szinte szó szerint megismételte a külügyi bizottság előtt elmondottakat. Akkor a többség (az Európai Néppárttól balra lévő frakciók) nem hittek neki, most elfogadták a válaszokat. Valójában

csütörtökön se vele, hanem Orbánnal szemben voltak fenntartások.

Másodjára Várhelyi meggyőzte őket, hogy függetlenedni tud a kormánytól.

Ezzel elhárult az akadály azelől, hogy 27-én szavazhasson az EP a bizottság egészéről, és decemberben munkába állhat a testület. Hacsak. Jelenleg jogi megoldást (értelmezést) kell találni arra, hogy megalakulhat a bizottság. Nagy-Britannia ugyanis többszöri felszólítás ellenére se jelölt biztost – holott ez kötelező az alapszerződés alapján – arra hivatkozva, hogy rövidesen úgyis kilépnek az EU-ból.

Trócsányi végleg elbukhat

Trócsányi László nem felel meg a biztosi kinevezéshez szükséges összeférhetetlenségi követelménynek – mondta ki immár véglegesen az Európai Parlament jogi bizottsága. Ezzel valószínűleg elszállt Trócsányi biztosi szerepe.

Az EP jogi bizottsága (JURI) másodjára is kimondta, ezúttal egyértelművé téve, hogy a magyar biztosjelölt nem felel meg a vele szemben támasztott összeférhetetlenségi feltételnek. A múlt csütörtöki határozatot helyben hagyta a testület. A mai ülésre azért került sor, mert David Sassoli EP-elnök szerint az nem egyértelmű, és nem tesz javaslatot a hogyan továbbra.

A JURI kifogásolta Trócsányi tulajdonosi szerepét a nevét viselő ügyvédi irodában igazságügyi minisztersége idején, az ugyanekkor az irodának adott Paks 2-vel kapcsolatos kormányzati megbízást. Továbbá felrótták neki, hogy a magyar kormány az Egyesült Államok helyett Oroszországnak adott ki két fegyverkereskedőt (ahol aztán szabadon engedtek), akiket az USA közreműködésével nálunk tartóztattak le (a kiadás igazságügyi miniszteri hatáskör). Általánosságban is kifogásolták az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat.

A JURI döntéséről Cseh Katalin (Momentum) azt tette közzé a Facebookon, hogy Trócsányi végleg megbukott: a Fidesznek vissza kell vonnia a jelölését. „Nehéz lehet a Fidesznek megértenie, hogy Európában nem az történik, amit ő szeretne, ám ha nem változtat, nem csak saját, de az egész ország tekintélyét rombolja tovább” – fogalmaznak. Szerintük itt az ideje, hogy a magyar kormány is belássa: Trócsányiból nem lesz uniós biztos. Orbán Viktornak mielőbb vissza kell vonni jelöltjét és másikat állítani helyette.

Ezt követően Sassoli tájékoztatja Ursula von der Leyent, a bizottság elnökét, akinek határoznia kell: más feladatot ad a bővítés és szomszédságpolitika helyett, vagy új jelöltet kér. Előbbi esetében azonban újból ki kell kérni a JURI véleményét. A szakbizottsági meghallgatások pedig a héten elkezdődnek, a bizottság egészéről pedig egyben szavaz az EP.

Egy lépéssel közelebb az európai családi pótlékhoz!

Az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja egy, a gyermekekre vonatkozó uniós szintű garanciarendszer kialakításának és végrehajtásának lehetőségét – ezt Marianne Thyssen szociális ügyekért felelős biztos válaszolta az európai családi pótlék bevezetésének lehetőségét firtató írásbeli kérdésemre.

Világossá tettem az uniós biztos számára, hogy Magyarországon a családok több mint egynegyede él a létminimum alatt, Európában pedig minden negyedik gyermeket fenyegeti a jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztettség. Az európai baloldal számára kiemelt cél, hogy azonnali és közös európai fellépés legyen a gyermekszegénység felszámolása érdekében, a közös irányokat pedig minden tagállami kormánynak kötelezően be kelljen tartania.

Egyértelművé tettem az Európai Bizottság illetékesének azt is, hogy az általunk szorgalmazott európai minimális családi pótlék fedezete egy, az Európában minimális adót fizető multinacionális cégekre egységesen kivetett multiadó lehetne. Marianne Thyssen válaszában többek között azt írta, hogy támogatják a tagállamok erőfeszítéseit a „felfelé irányuló szociális konvergencia”, vagyis a különböző társadalmi csoportok életszínvonalának egymáshoz történő felzárkóztatása kapcsán. A biztos azt is leszögezte, hogy folytatják a munkát, amely során a multinacionális cégeket tisztességes adófizetésre szoríthatják.

Thyssen biztos támogató válasza és az európai szocialisták által kezdeményezett gyermek-garancia rendszerre történő utalása (amelynek a későbbiekben szándékaink szerint az európai családi pótlék rendszere is része lehet) egyértelművé teszi, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk az európai programunkban szereplő vállalásunk teljesítéséhez. Ez azért fontos, mert elveink és céljaink szerint európai szintű minimumokat kell meghatároznunk az oktatás, az egészségügy, a táplálkozás, a gyermekjólét, a lakhatás, a környezet és a biztonság területén is. Ennek egyik fontos lépése az egységes európai családi pótlék – vagy épp az európai minimálbér – meghatározása, amely arányaiban csökkentheti a szociális különbségeket és növelheti a gyermekek biztonságát. Ehhez tartozik, hogy miközben mi, európai demokraták ezen dolgozunk, addig a Fidesz-kormány csak beszél a családok és a gyermekek védelméről.

Egyetlen adalék: Magyarországon 2008-ban emelték utoljára a családi pótlék összegét, a Fidesz lassan tíz éves kormányzása alatt egyetlen fillérrel sem. Azóta a támogatás több mint húsz százalékkal ér kevesebbet az infláció miatt. Ennyit a családbarát narancsuralomról.

Újhelyi István

Trócsányi nem kockázatmentes jelölést kapott von der Leyentől

Trócsányi Lászlónak a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős tárcát szánja az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen. Nem biztos azonban, hogy ezzel a tárcával át fog menni a szakbizottságokon.

A volt magyar igazságügyi miniszter – Orbán Viktor óhajának megfelelően – a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős tárcát szánja az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen, aki kedden mutatta be a novemberben hivatalba lépő testület tervezett összetételét. Ezt a területet eddig az osztrák Johannes Hahn tartotta kézben.
Vagyis nem a szinte teljesen súlytalan (belső) humanitárius segélyezési biztosnak állítja Trócsányit von der Leyen, ahogyan azt brüsszeli értesülések előrevetítették.

Nagy az ellenállás Trócsányival szemben

Ezzel azonban lehet, hogy komoly kockázatot vállal a bizottsági elnök. A magyar politikussal szemben meglehetősen nagy a bizalmatlanság és várható ellenállás is. A testület tagjainak európai parlamenti megszavazásához nélkülözhetetlen liberális és szocialista frakciókban – felróva neki a hazai antidemokratikus törvényalkotás kiszolgálását – egyenesen „provokációnak” nevezték Trócsányi esetleges fajsúlyos politikai megbízását, illetve arról beszéltek, hogy nem kaphat ilyen szerepet az, aki maga (kormánytagként)

nem tartotta be az uniós jogszabályokat.

Márpedig Magyarországgal szemben zajlik a 7. cikkel szerinti jogállamisági eljárás, amelyet a finn EU-elnökség szeretne felgyorsítani. Ugyanezen fenntartások miatt kapta a jelenlegi magyar biztos, Navracsics Tibor öt éve az oktatást, kultúrát, ifjúságpolitikát és sportügyet szintén a bővítési terület helyett.

Neki kéne képviselnie  jogállami alapelveket

Az uniós gyakorlatban a biztosok nem hazájukat képviselik a bizottságban, hanem a közösségi jog végrehajtását kell „kitaposniuk” a tagállamok kormányaiból. A bővítési biztos esetében ráadásul a felvételre váró országokon (Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó tekinthető távlatilag tagjelöltnek) kell számon kérnie a jogállami intézkedéseket és berendezkedést, a sajtószabadságot, a civil szervezetek akadálymentes tevékenységét.

A szakbizottságokban elakadhat a jelölés

Az Európai Parlament a teljes bizottságról együtt szavaz, majd a kinevezést az állam- és kormányfők Európai Tanácsa adja meg. Az EP-ben azonban – csak hogy megmutassa erejét – gyakran fordul elő, hogy

a szakbizottságokban „kizeccölnek” olyan jelöltet, akinek személye (netán felkészültsége) vagy a küldő kormány megítélése miatt nem elfogadható.

Ennek következménye a „portfóliócsere”, netán új jelölt kérése. (A felkészültségi probléma miatt nem lett annak idején energiaügyekért felelő biztos Kovács László, helyette a kevéssé erős adóügyeket kapta meg.)

A szocialista Ujhelyi István máris közölte, hogy a frakcióban

nem fogja megszavazni Trócsányit.

Hasonló magatartás várható a DK-soktól és a liberálisok közt helyet foglaló Momentum képviselőitől. Akik közrehatása következtében eddig három fideszes politikus bizottsági alelnöki szavazását kellett elhalasztani a kellő számú támogatás híján.

Ráadásul az EP-ben több frakció „berágott” amiatt, hogy a bizottsági elnöki jelöléskor az állam- és kormányfők felrúgták az úgynevezett csúcsjelölti rendszert. Amelyben minden képviselőcsoport kiválasztottja lett volna a testület élére jelölve. Ennek eredménye lett von der Leyen kiválasztása (Manfred Weber „ejtése” után). Sokan szeretnének elégtételt vennie ezen, amelynek ostora az amúgy is rossz megítélésű magyar kormány jelöltje hátán csattanhat.

Az eddig megismertek szerint a holland Frans Timmermans, a dán Margrethe Vestager és a lett Valdis Dombrovskis is úgynevezett ügyvezető-alelnök lehet. Az új testületben nyolc alelnök lesz, közülük a három ügyvezető-alelnök kettős funkciót lát el, egyrészt felelősek lesznek a meghirdetett munkaprogramban szereplő három kulcstéma valamelyikéért, másrészt biztosi feladatokat is betöltenek.

Timmermans koordinálja az európai zöld megállapodással kapcsolatos munkát, ő lesz felelős a klímapolitikáért is. Vestageré a digitális kornak megfelelő Európa programja, egyúttal továbbra is betölti a versenyjogi biztosi posztot. Dombrovskis koordinálja az emberközpontú gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, és egyszersmind ő lesz a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos.

Az öt „szimpla” alelnök egyike a spanyol Josep Borrell, aki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője lesz. Mellette a cseh Vera Jourová az „értékek és átláthatóság”, a görög Margarítisz Szkínász az „európai életmód védelme”, a szlovák Maros Sefcovic az „intézményközi kapcsolatok és tervezés”, míg a horvát Dubravka Suica a „demokrácia és demográfia” nevű portfóliót kaphajta. Ez azt jelenti, hogy a nyolc alelnöki pozíció közül négy a dél- és a kelet-közép-európai régiónak jutott.

A „sima” biztosok testülete. Az olasz Paolo Gentiloni gazdasági, az ír Phil Hogan kereskedelmi, a francia Sylvie Goulard belső piaci biztos lehet. Az osztrák Johannes Hahn lesz felelős a „Költségvetés és igazgatás” portfólióért, és közvetlenül a bizottság elnökének fog jelenteni. Didier Reynders (Belgium) a „Jogérvényesülés” portfólióért felel (beleértve a jogállamiság témáját is). Marija Gabrielé (Bulgária) az „Innováció és ifjúság”, Sztella Kiriakídiszé (Ciprus) az egészségügy. Kadri Simsonhoz (Észtország) tartozik az energiaügy, Jutta Urpilainenhez (Finnország) a „Nemzetközi partnerségek”, Virginijus Sinkevičiushoz (Litvánia a „Környezet és óceánok”. Nicolas Schmit (Luxemburg) viszi a „Munkahelyteremtést”, Helena Dalli (Málta) az „Egyenlőség” portfóliót. Janusz Wojciechowski (Lengyelország) az agrártelület felelőse, Elisa Ferreira (Portugália) a „Kohézió és reformoké”. Rovana Plumb (Románia) a közlekedési ügyeket viszi, Janez Lenarčič (Szlovénia) a „Válságkezelés” portfóliót. Ylva Johansson (Svédország) vezeti a Belügy nevű terület gazdája.

A futottak még tárcáját kaphatja Trócsányi László a bizottságban

A kevéssé jelentős belső humanitárius segélyezési feladatokat kaphatja meg a következő Európai Bizottságban Trócsányi László. Ez komoly súlyvesztést mutat(na). Kedden lesz hivatalos jelölti lista Ursula von der Leyentől.

Bár Orbán Viktor a bővítési biztosi posztot szemelte ki Trócsányinak, az előző igazságügyi miniszter több brüsszeli információ szerint is a szinte súlytalan humanitárius segélyezésért felelős területet kaphatja meg. A német Der Spiegel tudósítójának tvítje szerint így nézhet ki a következő Európai Bizottság összetétele.

Forrás: Der Spiegel

Ha mellé tesszük azt, hogy öt évvel ezelőtt Navracsics Tibornak is legalább a bővítési területet szerette volna Orbán – aztán lett belőle a szintén futottak még oktatás és ifjúsági ügyek -, akkor látható, hogy

nem múlt el nyomtalanul az EU-ban a magyar igazságügyi miniszterek szerepe az antidemokratikus berendezkedés kiépítésében és megszilárdításában.

A Trócsányi-féle tárca az EU-n belüli katasztrófák esetében kapna koordinátori szerepet. Ez a feladat – hasonlóan Navracsicséhoz – elsősorban nemzeti hatáskör, közös uniós fellépésre csekély az esély.

Trócsányi kapcsán a The Guradian emlékeztet is arra, hogy Trócsányi igazságügyi minisztersége idején egy sor törvényt vezettek be, amelyek jogi konfliktusokat váltottak ki az Európai Bizottsággal, amelyhez most csatlakozni kíván. Ő felügyelte a nem kormányzati szervezeteket kriminalizáló menekültsegítést és a magyarországi konténertáborok felállítását a menedékkérők számára, valamint olyan intézkedéseket, amelyek a CEU-t arra kényszerítették, hogy elhagyja Budapestet.

Az Európai Parlament polgári szabadságjogi és belügyi bizottságában ülő Sophie in ‘t Veld holland európai parlamenti képviselő azt mondta a brit lapnak, hogy a jelölést „provokációnak szánták”. „Hogyan tudunk valakit felelősségre vonni, aki nem tartja tiszteletben vagy ismeri el a szerződéseket?” – tette fel a kérdést az Orbán-kormányt nem túlzottan kedvelő holland politikus.

A német szociáldemokrata Birgit Sippel azt mondta, hogy „nem elégedett” a magyar jelöléssel.

„Nem lenne jó ötlet, ha olyan területeket kapna, mint a migráció, a belügyek, az igazságügy, tehát erre kell összpontosítanunk”

– mondta.

A parlamenti képviselőcsoportok ezen a héten kezdik megbeszéléseket a jelöltekről, de még nem sikerült egyezségre jutniuk. A Von der Leyen-bizottság csak akkor léphet hivatalba, ha minden biztos egyéni szakbizottsági meghallgatásokat követően szavazással nyeri el az európai parlamenti képviselők jóváhagyását. A végszavazás egy csomagban történik, tehát ha az EP valakit ki akar pöckölni, arra a bizottságokban kerül sor. A parlament általában egy vagy két biztost utasít el, mivel az EP-képviselők igyekeznek gyakorolni hatalmukat – emlékeztet a The Guardian.

A brit lap arra számít, hogy a képviselők és Trócsányi közötti konfrontáció kibontakozik, amikor az EU miniszterei ebben a hónapban megbeszéléseket folytatnak arról, hogy Orbán kormánya megsérti-e a jogállamiságot – miután a parlament példátlan döntést hozott az EU legsúlyosabb fegyelmi eljárásának megindításáról, vagyis a 7. cikkelyes processzusról.

A turizmus után az egészségügyben is lehet ágazati minimálbér!

Nem garantálható a biztonságos betegellátás Magyarországon – ezt a súlyos megállapítást egyenesen a Magyar Orvosi Kamara elnöke tette a napokban. Az orvoselvándorlás, illetve a magyar kormány – az egészségügyet harmadrangú területként kezelő – politikája miatt az egészségügy helyzete tarthatatlanná vált. Sőt, mondjuk ki: ma már konkrét nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

A napokban írásbeli kérdéssel fordultam az Európai Bizottság területért felelős biztosához, felhívva a figyelmet a magyar egészségügy súlyos helyzetére és határozottan szorgalmaztam egy, a betegbiztonságot garantáló európai egészségügyi szolgáltatási minimum bevezetését, valamint az európai programunkban szereplő egészségügyi minimálbér bevezetésének támogatását. Vytenis Andriukaitis egészségügyért felelős uniós biztos válasza világos és egyértelmű. Az Európai Bizottság tagja leszögezte, hogy „a jó minőségű, kellő időben nyújtott és megfizethető egészségügyi ellátáshoz való jog a szociális jogok európai pillérének egyik alapelve.” Hozzátette, hogy az EB legutóbbi országjelentése világosan jelzi Magyarország kapcsán, hogy hazánk „egészségügyi eredményei rosszabbak, mint a legtöbb más uniós tagállamban, ami részben az egészségtelen életmódot, részben az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságát tükrözi.”

Megállapította továbbá, hogy jelentős társadalmi-gazdasági különbségek vannak a minőségi ellátáshoz való hozzáférés terén, ami annak a rendszernek tudható be, hogy az egészségügyi kiadásokat nagymértékben az igénybevevők viselik. Andriukaitis rámutatott, hogy több

ajánlást is kapott a magyar kormány, melyekben javasolták, hogy támogassák a megelőző egészségügyi intézkedéseket és erősítsék meg az alapellátást.

Az uniós biztos kérdésemre válaszolva arra is rámutatott, hogy Ursula von der Leyen leendő EB-elnök támogatja a nemzeti minimálbér elvét, azt pedig „teljes mértékben elismeri”, hogy a minimálbér megállapítása, többek között az egészségügyi szakemberek számára a „tagállamok és a szociális partnerek felelősségi körébe tartozik.”

Vagyis, az egészségügyi minimálbér bevezetése Magyarországon elsősorban az Orbán-kormány döntésén és józan belátásán múlik. Utóbbi azért is különösen fontos, mert a turisztikai ágazatban a magyar kormány már kész „garantált ágazati bérminimumot” bevezetni, mégpedig a „tartósan kritikus munkaerőhelyzet miatt”. Arról lehet persze vitatkozni, hogy egy ilyen piaci ágazatban, mint a turizmus egy államilag rögzített minimálbér mennyire fojtja meg a kisvállalkozásokat és ezzel mennyire segíti az oligarchikus befektetői körök érdekeit, vagy, hogy miért kellene inkább a munkát terhelő állami elvonásokat csökkenteni az ágazatban, de kétségtelen, hogy a súlyos munkaerőhiány okozta problémával kezdeni kell, illetve kellett valamit. Ha azonban a kormányfő és rokonsága számára ennyire fontos a turisztikai szektor sorsa, úgy elég lenne, ha csak ugyanennyire fontos lenne számukra a szintén súlyos szakemberhiánnyal küzdő egészségügy helyzete is.

Ha megvalósulna az európai programunkban javasolt ágazati bérminimum bevezetése az egészségügyben – ami 1,5 millió forint minimálbért garantálna az orvosoknak, a kezdő szakápolóknak, nővéreknek pedig havi 750ezer forintot -, akkor biztosra vehetnénk, hogy az egészségügyi ellátás jelenlegi, életveszélyes állapota rövid időn belül javulna.

Arra szólítom fel tehát az emberi erőforrásokért felelő minisztert, Kásler Miklóst és a pénzügyekért felelős tárcavezető Varga Mihályt, hogy tegyenek javaslatot a turizmusban bevezetni tervezett ágazati minimálbérhez hasonló bérminimumra az egészségügyben is! Azt mondták, hogy nekik Magyarország az első. Ideje végre bizonyítaniuk is.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenhetedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

Stop, Soros: beperelte az országot az Európa Bizottság

A Stop, Soros-törvénycsomag ügyében az Európai Bírósághoz fordul az Európai Bizottság. Emellett felszólítja a kormányt a tranzitzónai éheztetés megszüntetésére.

Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) – közölte a testület. Az Európai Unió Bíróságánál (EUB) kezdeményez pert a menedékjog iránti kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységeket bűncselekménynek nyilvánító és a menedékjog kérelmezésének jogát tovább szűkítő jogszabályok miatt. Más néven a Stop, Soros-törvénycsomag miatt, amelynek keretében a menekülteket segítő civil szervezetek és magánszemélyek vegzálását helyezték kilátásba.

Hiába szóltak kétszer

Egy éve az EB felszólító levelet küldött Magyarországnak, de nem kapott kielégítő választ. Ezután indokolással ellátott véleményt küldött idén januárban. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően a bizottság úgy ítélte meg, hogy a felvetett aggályok többségére nem született megoldás, ezért most úgy határozott, hogy eljárást indít Magyarország ellen az EUB-nél.

Az utolsó hónapjait töltő Juncker-testület szerint

a magyar jogszabályok nem egyeztethetők össze az uniós joggal.

  • Az első a menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása. A menedékjog iránti kérelmek támogatásának büntetendővé tételével a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kapcsolatba lépjenek az érintett ország nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezeteivel, és igénybe vegyék az általuk nyújtott segítséget.
  • A második a menedékjog jogellenes korlátozása és a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indok bevezetése. Az új jogszabály és a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítás révén a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indokot vezettek be. Ez a menedékjogra való jogosultságot azon személyekre szűkíti, akik közvetlenül olyan területről érkeztek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog. Nem kaphatnak menedékjogot azok a személyek, akik olyan országból érkeztek, ahol nem üldözték őket, de amely nem felel meg a biztonságos harmadik ország kritériumainak.

Az éheztetés sincs rendben

A bizottság emellett tovább lép a tranzitzónában ellátás nélkül sínylődő menekültek ügyében is, és felszólító levelet küld Magyarországnak. Ez tehát az első lépés, aminek vége szintén a bírósági eljárás lehet.

A bizottság

kifogásolja, hogy a kormány nem ad élelmiszert

azon visszatérésre kötelezett személyeknek, akik a szerbiai határ mentén létesített magyarországi tranzitzónákban állnak őrizet alatt. Az ő nemzetközi védelem iránti kérelmüket elutasították, és harmadik országba való visszaküldésre várnak.

A bizottság szerint a magyarországi tranzitzónákban való kötelező tartózkodás a vonatkozó irányelv értelmében őrizetben tartásnak minősül. A magyarországi tranzitzónák őrizeti körülményei, különösen az élelmiszerek visszatartása, nem felelnek meg az irányelvben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott fizikai körülményeknek.

Egy hónap van a válaszra

A helyzet sürgősségére való tekintettel Magyarországnak egy hónap áll rendelkezésére a válaszadásra, amelyet követően a bizottság úgy dönthet, hogy következő lépésként indokolással ellátott véleményt küld.

A szakma gyakorlásának tilalma is törvénysértő

Szinte mellékesen amiatt is bírósági pert kezdeményezett a bizottság, hogy a kormány nem teszi lehetővé a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgároknak az állatorvosi szakma gyakorlását. Az erre vonatkozó irányelv előírja, hogy azon harmadik országbeli állampolgárok, akik legalább 5 éve jogszerűen tartózkodnak valamely uniós tagállamban, bizonyos területeken – ideértve a munkavállalásra és az önálló vállalkozói tevékenységre való jogosultságot – egyenlő bánásmódban részesüljenek az adott állam polgáraival.

Von der Leyen megválasztása: német-lengyel-magyar háttéralku?

Az utolsó pillanatban stikában lezajlott német-lengyel-alku lehet a magyarázata annak, hogy az Európai Bizottság következő elnöke mélyen hallgatott az EP-ben a jogállamisági kérdésekről. Ursula von der Leyen azóta is váratlanul megértően nyilatkozik a magyar és lengyel helyzetről.

Erős Európa párti beszédet tartott a hét elején az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölt német politikus, aki a baloldalnak tetsző programelemeket sorolt fel, például az európai minimálbért – írtuk tudósításunkban. Már akkor megjegyeztük, hogy von der Leyen feltűnően kerülte a jogállamisági normák megsértőivel kapcsolatos kérdést. Akkor is, amikor az EP-beli vitában sorra kapta ez erre vonatkozó kérdéseket, sőt, felszólításokat az állásfoglalásra.

A szavazatok Bermuda-háromszöge

Az EP-ben 383 vokssal épphogy átment a szavazáson von der Leyen. A kilenc fős különbség szokatlan a korábbi szavazatokkal összevetve is, de főleg ahhoz képest, hogy az előzetes számítások alapján bő 400-as támogatásra lehetett számítani.

A titkos szavazás miatt először találgatások voltak arról, hol veszett el a néppárti-szocialista-liberális Bermuda-háromszögben a meggyőző többség. A rezgő léc láttán a Fidesz részéről elhangzottak azok a nyilatkozatok, hogy

voltaképpen az ő 13 képviselőjük billentette át a mérleg nyelvét.

Azóta azonban kiderült, hogy a plenáris vitában jelzettektől eltérően a szélsőjobb oldalról váratlanul sok támogató szavazatot adtak le von der Leyenre, vagyis a hárompárti (plusz Zöldek) koalícióban még nagyobb volt a megosztottság.

Az elmúlt napokban aztán von der Leyen több nyilatkozatban váratlannak tetszően retirált a jogállamisági kérdésben. Meg kell hallgatni a keleti országok érveit, például a lengyelekét az Ukrajnából befogadott menekültek miatt – ilyeneket mondott a The Guradianben. A német Süddeutsche Zietungban pedig arról beszélt, hogy nem folytatható tovább az a vita a keleti tagállamokban a jogállamisági ügyben, ahogyan eddig történt, mert ez nem mindegyiküket érinti, hanem csak bizonyos hiányosságokat bírálnak. A cél persze a jogállamiság

„de senki sem tökéletes”

– kente el a kérdést von der Leyen.

Merkel bevetette magát: szavazatok széljobbig?

A meglehetősen feltűnő engedékenység magyarázata lehet az, amire – német és lengyel nyilatkozatok alapján – az azonnali.hu hívta fel a figyelmet. Eszerint az EP-szavazás előtt német offenzíva indult a lengyelekhez. Mindenekelőtt Angela Merkel vette rá Tadeusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt (akinek pártja, a PiS az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek – ECR – frakciójában van) von der Leyen támogatására. Az ő 26 képviselőjükkel a Fidesszel együtt aztán legalább 39 szavazat lendítette a trónra von der Leyent.

Meg nem erősített hírek szerint

még az ECR-től is jobbra álló Identitás és Demokrácia

(a Matteo Salvini Ligájából, a Marine Le Pen Nemzeti Gyűléséből és például a neonáci német AfD-ből alakult frakció) sok képviselője is von der Leyenre szavazott.

A közvetlen lengyel-német-megállapodás alapján a PiS megszavazza von der Leyent és bukni hagyja az EP-bizottsági elnökségről Beata Szydłót (akit kétszer is leszavaztak az EP foglalkoztatási bizottságának elnökségéről), cserébe a leendő lengyel EU-biztos fontos területet kap a következő bizottságban.

Balról vissza jobbra

EP-beli beszédében Ursula Von der Leyen sokak meglepetésére beszélt ki balra, sok néppártit is kiakasztva. Akit azért is ünnepeltek, hogy az Európai Egyesült Államok híve. Most ebből is visszalépett, a magukat szuverenistának nevező jobboldalnak tetszően, amikor a Süddeutsche Zeitungban azt is fejtegette, hogy

a föderatív Európáról ma már érettebben és realistábban gondolkodik,

az egység a sokszínűségben rejlik. Ez pedig más, mint a föderalizmus – mondta most a német politikus.

A német politikus EP-beli szavai és mostani nyilatkozatai közti ellentmondásra hívta fel a figyelmet Ujhelyi István (MSZP) EP-képviselő azzal, hogy nem a migrációhoz való viszony a töréspont a Fidesszel szemben, hanem a jogállam legyalulása. Szerinte von der Leyen „megértő” megnyilatkozása utólag is igazolja az döntését, hogy nem szavazza meg őt az EP-ben.

A populisták foglya lesz-e?

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez a támogatási arány a továbbiakban is fennmarad. Az azonban figyelmeztető jel, hogy elvileg „saját” kibővített táborában (a három frakcióban) is mennyire sok szavazatot vesztett már az első pillanatban.

Erre utalt Ujhelyi is, amikor azt írta, hogy von der Leyen néhány hét múlva, szeptemberben újra az Európai Parlament elé áll, hogy bemutassa az általa vezetett Bizottság leendő tagjait és részletesebb programját.

Ha így halad, kicsi lesz az a kilenc fős többség,

amelyet legutóbb még támogatóként maga mögött tudhatott – így Ujhelyi.

Az viszont kérdés, hogy mennyire rombolja a jövendő bizottsági elnök pozícióját az, hogy ennyire szűk körű, két-három fő által tető alá hozott sub rosa egyezség emelte pajzsra őt. A három frakcióban – ezek szerint tényleges – lázadás éppen amiatt történt, hogy az előre lefektetett szabályok szerinti csúcsjelölti rendszer helyett ismét a „füstös hátsó szobák mutyija” érvényesült Merkellel a centrumban.

Több értékelés szerint emiatt megválasztása érdekében Ursula von der Leyen magára húzta a populista jobboldalt. Ha pedig ez így marad, akkor minden idők leggyengébb európai bizottsági elnöke lesz, saját szövetségesei által nem eléggé támogatva, kitéve az EP-ben az ellenzék jóindulatának.

Mindenki azt hallotta amire vágyott

Az Európai Parlament 383 szavazattal 327-tel szemben az Európai Bizottság elnökévé választotta Ursula von der Leyent. Ez az elmúlt hetek történetének rossz kimenetele.

Az eddigi német honvédelmi miniszter franciául, angolul és németül elmondott nagy sikerű beszédében elmondta: megkönnyebbül attól, hogy a szélsőjobb, az “Identitás és Demokrácia” frakció pártjai (a német AfD, az olasz Liga és mások) nem támogatják. De nem mondta azt, amit a Néppárt csúcsjelöltjére, Manfred Weberre rákényszerítettek: hogy nem akar a Fidesz szavazataival bizottsági elnök lenni. Nem mondta, és – ha hihetünk a szavazás előtt tett nyilatkozatoknak – a Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság szavazataival lett bizottsági elnök. A szavazás titkos volt, így nem tudhatjuk, hogy tényleg igennel szavazott-e a lengyel és magyar kormánypárt minden képviselője. De ha úgy szavaztak, ahogy mondták, akkor nélkülük – akár a Jog és Igazságosság, akár a Fidesz képviselőinek szavazata nélkül – nem lett volna meg a többség. (Kilenccel kapott több szavazatot a többséghez szükségesnél, és a Fidesznek 13, a Jog és Igazságosságnak 27 mandátuma van.)
Akik a magyar EP-képviselők közül korábban nemmel készültek szavazni – a DK, az MSZP és a Momentum képviselői –, azok elégedetten nyilatkoztak von der Leyen délelőtti beszédéről. A DK ki is mondta, hogy igennel fog szavazni, hiszen von der Leyen a délelőtti beszédben a “szociális Európának” a DK által legfontosabbnak tartott céljairól: minimálbérről, európai munkanélküliségi viszontbiztosításról, továbbá európai klímatörvényről, közös európai menekültügyről beszélt, és azt is kimondta, hogy a jogállamiság kérdésében nem köt kompromisszumot, továbbá, hogy aki gyengíti Európát, az benne kemény ellenfélre számíthat.
Igazán szép volt a beszéd, és vonzóak a benne foglalt tervek.

(A rend kedvéért: nem arról az európai minimálbérről beszélt, amely Európa-szerte – akár csak az átlagbér százalékaként – egységes lenne, hanem olyan minimálbérről, amely az egyes munkaerőpiacok feltételeihez igazodik, és a munkáltatói szövetségek és szakszervezetek közötti alkuval jön létre. Nem beszélt európai családi pótlékról, csak arról, hogy minden gyereknek, az elszegényedő családok gyermekeinek is hozzá kell férnie az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz. Nyugdíjminimumról nem esett szó a beszédben. Nem általában a multik különadójáról beszélt, hanem a digitális óriások megadóztatásáról, ami sokkal szűkebb kör.)

Igaza volt ugyanakkor a zöldek csúcsjelöltjének, Ska Kellernek, amikor túl általánosnak nevezte a beszédben foglalt terveket, szándékokat. Számunkra, magyar (valamint lengyel) demokraták számára nem is az a fő kérdés, hogy milyen szociális és klímavédelmi törekvéseket tartalmazott von der Leyen programbeszéde (bár persze nem közömbös), hanem az, hogy milyen fellépésre számíthatunk tőle a jogállamiság ügyében. Ezért figyelmeztettem már az ő jelölésével kapcsolatos első jegyzetemben: nem az a legfontosabb, hogy milyen nézeteket vall, hanem hogy mit kész, illetve mit tud ebből majd bizottsági elnökként keresztülvinni. És emiatt tartom szerencsétlennek, a folyamat rossz kimenetelének, hogy személyében olyan elnöke lesz az Európai Bizottságnak, akinek megválasztásához kellettek a Fidesz és a Jog és Igazságosság szavazatai, mert nem kapott elegendő szavazatot a négy demokratikus pártcsalád, a Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek frakcióiból.

Vajon lesz-e ilyen indulással elegendő ereje a jogállam lengyel és magyar lebontóival szembeni fellépéshez?

A következő lépés a Bizottság összerakása lesz. Nem elsősorban az, hogy hogyan éri el a nemi paritást a Bizottság felállításakor – bár az is érdekes lesz –, hanem hogy el tudja-e kerülni a jogállam felszámolóinak jelenlétét az új Bizottságban, és hogy valóban megkapja-e kulcspozícióját a szocialista Frans Timmermans és a liberális Margrethe Vestager (ha egyáltalán delegálja őt az új dán kormány). Ez ad majd némi támpontot ahhoz, hogy mi valósulhat meg a von der Leyen szép programbeszédében megfogalmazott törekvésekből.
Én a beszéd meghallgatása után is nemmel szavaztam volna, és nem von der Leyen személye miatt. Az Európai Bizottság előtt álló feladatokhoz olyan elnök kellett volna, aki bírja a négy demokratikus frakció egészének támogatását, és nincs szüksége a jogállamot lebontó kormánypártok támogatására.

FRISS HÍREK

Tíz ellenzék...

Kreatív luxu...

Megbuktatják...

Vizsgálódik ...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK