Kezdőlap Címkék Elnökválasztás

Címke: elnökválasztás

Macron: ez népszavazás az Európai Unióról

Macron-Le Pen tv vitát rendeztek  négy nappal az elnökválasztás előtt Franciaországban.A megélhetés, a vásárlóerő volt a domináns téma az elnökjelöltek szópárbajában, de természetesen szóba került Putyin háborúja Ukrajnában, az Európai Unió és a környezetvédelem is – írja az RFI közszolgálati portál.

“Visszaadnám a franciák pénzét” – hangsúlyozta Le Pen asszony, aki azzal támadta Emmanuel Macront, hogy nem ismeri a franciák hétköznapi életét. Az elnök erre azt válaszolta, hogy ő igenis sokat tett az életszínvonal megvédése érdekében hiszen “pajzsot” hozott létre, amely megvédi a szegényebb családokat az energiaárak gyors emelkedésétől. Ezenkívül rámutatott arra, hogy csökkent a munkanélküliség, márpedig ez a legjobb módja annak, hogy egy család növelje a vásárló erejét.

A Mediapart hírügynökség nem sokkal ezelőtt ismertette az OLAF jelentését, mely szerint a Le Pen család a vásárlóerő növelés nem épp ortodox módját választotta: 620 ezer eurót sikkasztott fiktív számlákkal az Európai Parlamentben. Marine Le Pen természetesen cáfol.

A nyugdíjak ügyében mindkét fél kitartott az álláspontja mellett.

Macron szerint fel kell emelni a korhatárt 65 évre, de egyelőre elég ha elmennek 64-ig, és azután meglátják, hogy mit lehet tenni, Marine Le Pen szerint meg kell tartani a mostani nyugdíj rendszert a 62-60-as nyugdíj korhatárral.

A szélsőjobb jelöltje Putyin ügynöke

Erre utalt Emmanuel Macron amikor felemlegette, hogy Marine Le Pen 2017-es kampányát egy orosz bank finanszírozta. Putyin elnök pedig fogadta a Kremlben Marine Le Pent. Az orosz hírszerzés hekkerei  szorgosan támadták Macron választási kampányát.

Marine Le Pen most egy magyar banktól kapott több mint 10 millió eurós kölcsönt miután tárgyalt Budapesten Orbán Viktor miniszterelnökkel. Sem Putyin sem Orbán nem titkolja, hogy szívesebben látná Marine Le Pen asszonyt az Élysée palotában mint Emmanuel Macront. A francia elnök Orbán Viktorral kapcsolatban így fogalmazott: politikai ellenfél, de európai partner.

Mit mondott az elnökjelöltek televíziós vitájában Marine Le Pen asszony? “Támogatok egy szabad Ukrajnát, amely nincs alárendelve sem az Egyesült Államoknak, sem az Európai Uniónak sem pedig Oroszországnak.” Marine Le Pen elítélte Putyin háborúját, de állást foglalt az orosz olaj és földgáz embargójával szemben.

Frexit?

Az üzleti körök lapja, a Les Échos szerint Marine Le Pen gazdasági programja lényegében előkészíti Franciaország kilépését az Európai Unióból. A szélsőjobb jelöltje most az állította a televíziós vitában, hogy nem áll szándékában kilépni az Európai Unióból, de meg akarja azt változatni, úgy hogy az “az európai nemzetek szövetsége legyen”. Marine Le Pen állást foglalt az EU szabadkereskedelmi egyezményeivel szemben. Nemrég Németország pénzügyminisztere javasolta, hogy fel kellene újítani a tárgyalásokat az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről, melyek a Trump korszakban szakadtak meg.

Macron azt hangsúlyozta a televíziós vitában, hogy Franciaország egyedül nem változtathat meg semmit sem az Európai Unióban, mert az épp a közös döntésekről szól. Visszatért Marine Le Pen asszony és Putyin kapcsolatára mondván, hogy meglepő: az Ukrajna elleni orosz agresszió ellenére , ellenfele azt javasolja, hogy a NATO és az Európai Unió “törekedjen jó együttműködésre Oroszországgal  a háború után.”

Végül Emmanuel Macron azt hangsúlyozta, hogy a mostani választás “népszavazás az Európai Unióról”.

Párizs a második fordulóra készül

Nyolc nappal a második forduló előtt a “részvételi index” 72% lenne a France Info és a francia Le Parisien-Aujourd’hui számára készített Ipsos Sopra/Steria előrejelzés szerint.

A France Info és a Le Parisien-Today számára készített Ipsos Sopra/Steria előrejelzés szerint Emmanuel Macron leköszönő elnök nyerné az elnökválasztás második fordulóját Marine Le Pennel szemben. Macron 55,5%-os eredményével szemben Marine Le Pen, az RN jelöltjének 45,5%-os szavazati arány jutna. A felmérést Franciaországban szombaton publikálták. Öt évvel ezelőtt Emmanuel Macron a szavazatok 66,1%-ával nyert, szemben Marine Le Pen 33,9%-ával.

E felmérés szerint nyolc nappal a második forduló előtt a “részvételi index” 72% lenne, ami nagyon közel áll az 1. fordulóhoz (73,7%).

A 2022-es elnökválasztás első fordulójában Jean-Luc Mélenchonra szavazó franciák 33%-a Emmanuel Macronra kíván szavazni a második fordulóban, 16%-a Marine Le Penre, 51%-a pedig nem fejezte ki szavazási szándékát. Yannick Jadot szavazói közül 59% kívánja a második fordulóban a leköszönő elnököt választani, 7% pedig Marine Le Pent (34% nem nyilvánított véleményt).

Valérie Pécresse szavazóinak 55%-a Emmanuel Macront választja, 21%-uk pedig Marine Le Pent választja (24% nem nyilatkozott). Végül Eric Zemmour szavazói Marine Le Penre 76%-kal, Emmanuel Macronra pedig 9%-kal kívánnak szavazni (15% nem nyilatkozott).

Trumpnak bankszámlája van Kínában

A New York Times, amely szívből utálja az USA jelenlegi elnökét mai számában rántotta le a leplet  az elnök viselt dolgairól méghozzá az elnökválasztás hajrájában. Azért ennek voltak előzményei is.

Trump 2016-ban kemény kampányt folytatott Kína ellen mondván, hogy a kínaiak elveszik az amerikaiak munkahelyeit. A Fehér Házba kerülve viszont kezdetben Kína barát politikát folytatott. Meghívta a kínai elnököt, aki vendégeskedett is nála. Ő maga pedig a Tiltott város vendége volt – még nem is oly rég. Trump unokája kínaiul tanul, és rendszeresen kínai nyelven üdvözli Hszi Csinpinget és nejét.

Ámde jött a választási kampány, és tanácsadói szerint ezt csakis úgy nyerheti meg ha megint mindenért Kínát okolja. Trump ezért megindította a kereskedelmi háborút miközben biztosította arról Hszi Csinping elnököt, hogy csak átmeneti szigorításról van szó. Ha ő marad a Fehér Házban, akkor újra javulhatnak a két nagyhatalom kapcsolatai.

Miért csak most derült fény a kínai bankszámlára?

A bankszámla tulajdonosa a Trump International Hotels Management vagyis az elnök egyik cége. Trump ezért nem tüntette fel a számlát saját pénzügyi jelentésében. Még üzletember korában próbálkozott Kínában, ahol éppúgy Trump tornyot kívánt építeni mint New Yorkban. A dologból semmi sem lett, de a számla megmaradt. Semmiféle üzletet nem folytattunk 2015 óta Kínával – sietett tudatni Trump cége a New York Times-szal. Az elnökkel kapcsolatban már sokszor felmerül, hogy nem siet különbséget tenni saját üzleti érdekeltségei és az Egyesült Államok érdekei között. Pekingben például vígan üzletelt veje családjának cége akkor is amikor Jared Kushner Trump főtanácsadója lett. A sajtó bírálatára a Kushner cég felszámolta kínai kapcsolatait.

Trump most azzal vádolja Bident, hogy nem képviselné elég határozottan Amerika érdekeit Kínával szemben.

A Kína ellenesség jelen pillanatban mindkét elnökjelölt programjának része, de csak a választások után derül majd ki, hogy valójában mit is akar Biden vagy Trump Pekinggel hiszen a világ második legerősebb nagyhatalmáról van szó. Ráadásul az egyetlen nagyhatalomról, mely leküzdötte  a Covid-19 vírus válságot, és idén pozitív gazdasági növekedést érhet el miközben mind Amerika mind Európa nyakig merül a válságba.

Milyen lesz Biden diplomáciája?

Ha a demokrata elnökjelölt győz, akkor Washington új prioritásokat jelölhet ki – állapítja meg a londoni Financial Times. Sokan mégiscsak csalódhatnak, mert akárki is lesz az USA elnöke, az első számú szempont Amerika érdeke marad. Ez pedig jelenleg azt jelenti, hogy a diplomácia háttérbe szorul, mert az Egyesült Államok 1945 óta a legnagyobb gazdasági válsággal néz szembe.

3D lehet Biden programja

Az első D, a Domestic vagyis a hazai, amely minden mást felülír.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy erre koncentrál az új vezetés hanem azt is, hogy mindent ennek rendel alá! A kérdés csak az, hogy mit tekint Amerika érdekének Trump és mit Biden? Egyiküknek sincs stratégiai válságkezelő programja, de az új elnöknek feltétlenül erre kell koncentrálnia, mert ezt várja el tőle a választópolgárok döntő többsége.

Ez azt is jelenti, hogy a gazdasági érdekek felülírnak minden mást hiszen

Amerika gazdaságának újraindulása döntő fontosságú az egész világ számára.

Ebben a kontextusban következik a második D, a Deterrence, az elrettentés.

Ez az USA katonai világhatalmi szerepének fenntartását jelenti. Trump ezt csökkenteni akarja arra hivatkozva, hogy az USA-nak nincs erre pénze. Biden visszatérne a hagyományos amerikai politikához: katonai erőt felmutatni a stratégiai ellenfelekkel szemben. Csakhogy ezek kicsit sokan vannak: Kína, Oroszország, Irán, Észak Korea stb. Egy újabb fegyverkezési verseny kikészítené Amerikát miközben a kínaiak egyre jobban megközelítik az USA gazdasági összteljesítményét.

Kínában a gazdaság 4,9%-al növekedett a harmadik negyedévben miközben a világon mindenütt másutt visszaesés van!

Biden diplomáciájának ezt is figyelembe kell vennie.

A harmadik D, a demokrácia. Ez azt jelenti, hogy visszatérnek a korábbi morális szempontok az amerikai diplomáciában. Emiatt aggódik a magyar miniszterelnök, akivel kapcsolatban Biden a bandita kifejezést használta – nem épp diplomatikusan. Obama elnök idejében a budapesti nagykövetség megpróbálta destabilizálni Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét – sikertelenül. Egy demokrácia program keretében erre tehetnek újra kísérletet, de az USA korábbi akcióinak kudarca elgondolkodtathatja a döntéshozókat Washingtonban. Obama elnök meghirdette az arab világ demokratizálását, amely szinte tökéletesen kudarcba fulladt. Kizárólag Tunéziában volt sikeres demokratikus fordulat, de az új rendszer képtelen stabilizálódni jól működő gazdasági alapok nélkül.

Ukrajnában is igen szerény eredményeket tud felmutatni a demokrácia program, mely amerikai támogatással indult Kijevben. Még pénzügyminiszter is érkezett az USA-ból, de neki sem sikerült jól működő piacgazdaságot teremtenie a poszt szovjet korrupciós mocsárban.

Ilyen körülmények között csodát várni Biden diplomáciájától naivitás lenne, de Magyarországon az amerikai elnökváltás olyan következménnyel járhatna, hogy a nemzeti együttműködés rendszere a jövőben nem számíthatna az amerikai nagykövetség támogatására. Ez pedig komoly kihívás a magyar miniszterelnöknek, aki maga is az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági válságával kényszerül szembenézni nem sokkal a következő választások előtt.

USA-Kína katonai egyeztetés

Mindenképp el kell kerülni a háborút az Egyesült Államokkal – írja vezércikkében a Global Times, mely általában a pekingi vezetés véleményét tükrözi. A cikk megállapítja, hogy igen veszélyes helyzet alakult ki a Dél-kínai tengeren és a Tajvani szorosban, de szerencsére az amerikai és a kínai katonai vezetők egyeztettek egymással, így sikerült elhárítani a katonai konfliktust.

A fő front a gazdaság

A jövő héten újrakezdődnek a kereskedelmi tárgyalások a globális gazdaság két legnagyobb állama között, melyek január óta szüneteltek. Azóta kitört a koronavírus járvány, mely Kínát érintette elsőként, de amelyet a pekingi vezetés sikerrel kontrollált. Nem úgy mint Trump: a napi 1000 vírus halott a választások elvesztését is jelentheti. A gazdasági válság mélyen érintette Kínát is, de a második félévre már optimista előrejelzések születnek nemcsak Pekingben, de külföldön is. A szakértők szerint Kína lehet az egyetlen olyan nagyhatalom, mely pozitív GDP növekedést tud felmutatni az idén.

Trump Kína ellenessége határidős ügylet?

Pekingben arra számítanak , hogy akárki nyeri a választásokat novemberben, a kapcsolatok enyhülni fognak, mert a feszültség éleződése Washingtonnak sem érdeke. Épp ezért a kínaiak nem gondolnak kemény válaszcsapásra, mert hosszú távon a kapcsolatok további elmélyítését szeretnék elérni. Közben szép csendben egyeztetnek a Kínában működő amerikai cégekkel. A kereskedelmi kamara felmérése szerint 84%-uk nem kívánja leépíteni kapcsolatait Kínával annak ellenére, hogy Trump Kína ellenes retorikája erre ösztönzi őket.

Közben Peking szép csendben erősíti diplomáciai és gazdasági kapcsolatait: Iránnal olyan hosszú távú olaj megállapodást kötött, amely lehetővé teszi az iszlamista rendszer finanszírozását. Más oldalról pedig biztosítja Kína energia ellátását.

Peking Brüsszelnek is felajánlotta az együttműködést Trumppal szemben, de ezt az EU elutasította. Németország európai ügyekkel megbízott minisztere meg is mondta, hogy miért: Kínát stratégiai vetélytársnak tekintik, amelynek behatolása Európába nemzetbiztonsági kockázatot okozhat minden egyes uniós államban! Ez finom célzás azokra az államokra mint Magyarország, amelyek a Huawei-re bízzák az 5G rendszerüket.

Ma Lengyelország választ

Ha a PiS megnyeri az elnökválasztást, az Lengyelországot és egész Európát fenyegeti – figyelmeztet Adam Michnik a “Die Zeit” hetilapban. Lengyelország feladata az Európát elárasztó liberálisellenes erők „barna hullámának” megállítása.

“Lengyelország körülbelül 220 éve megosztott. Az országnak mindig két víziója volt: az egyik nyitott, pluralista a másik zárt,  és etnocentrikus ” – mondta Adam Michnik  egy  interjúban a baloldali liberális hetilap a Die Zeit című lapnak.

“A nemzet felemelkedésével a két vízió között feszültség volt a felszín alatt. Ma ezek a repedések ismét láthatóvá váltak. Az etnocentrikus tábor összességében azonosítható az autoritárius rendszerekkel. Képviselői lépésről lépésre korlátozzák a demokráciát. Ezt Lengyelország putyinizációjának hívom. Hasonló a helyzet Magyarországon ” – folytatta érvelését Michnik. 

Barna hullám elárasztja Európát

Michnik szerint egy univerzális jelenséggel van szó, amely nem korlátozódik Lengyelországra és a posztkommunista társadalmakra. Rámutatott a francia , olasz és németországi antiliberális tendenciákra.

Ez egy “barna hullám”, amely számos másik országot  is eláraszt. „Ezért a mostani elnök választás Lengyelországban európai jelentőségű. Ezért fontos annyira a kormányzó PiS hatalomból való elmozdítása “- magyarázza a Gazeta Wyborcza főszerkesztője.

“Azt hiszem, a kommunizmus Lengyelországnak is köszönhetően összeomlott. És azt kell remélnem, hogy most is hasonló lesz ” – válaszolta Michnik Matthias Krupa, az interjúkészítő kérdésére, hogy a PiS kudarca megállítja-e a liberálisellenes erők további nyomulását. 

Szertefoszló álom

Általában beválik Oxford Economics választási előrejelzése, mely sem Trump elnök nyolc éves kormányzását, sem lánya, Ivanka Trump első női elnökké választását nem prognosztizálja  2024-re.

“Trump történelmi vereséget szenved a választásokon.” Ezt jósolja az Oxford Economics választási modellje. A munkanélküliség, az elkölthető jövedelem és az infláció – erre a három tényezőre épül fel ez a politológiai modell.

Amely szerint Trump nem egyszerűen veszít majd novemberben hanem ez a vereség földomlásszerű lesz: maga alá temeti az elnök ambícióit. Nem ellenfelére szavaznak majd az emberek az Egyesült Államokban hanem ellene.

Proteszt szavazat

Míg korábban Trump legerősebb aduja a gazdaság volt, a vírusválság óta ez a legnagyobb veszély a számára. A munkanélküliek száma meghaladja a 30 milliót, és kevesen hiszik el, hogy a válság után újra itt lesznek a régi szép idők.

“Valóságos csodának kell ahhoz bekövetkeznie, hogy Trump megnyerje az elnökválasztást novemberben”

– írja az Oxford Economics jelentése.

Ez a modell szinte mindegyik amerikai választás eredményét pontosan jelezte előre 1948 óta. Csak 1968-ban és 1976-ban tévedtek. Legutóbb Trump esetében is rosszul számoltak bár pontosan jelezték az eredményt. Trump ellenfele, Hillary Clinton több szavazatot szerzett, de hiába. Az amerikai választási rendszer elektori szavazatokon múlik vagyis nem az nyer, akire a legtöbben szavaznak hanem az, aki megszerzi a legtöbb elektort. Trumpnak jobbak voltak a tanácsadói mint Hillary Clintonnak, ezért több elektort szerzett, és bejutott a Fehér Házba.

Nagyon nehéz lesz ezt a bravúrt megismételnie, mert a gazdasági válság máris ellene fordította a közvéleményt. Novemberig az amerikai gazdaság helyzete aligha javul ugrásszerűen bár Trump és emberei ebben bíznak. Akkor pedig nem teljesül Trump álma: nyolcéves elnöki periódus után lányának, Ivanka Trumpnak szeretné átadni a stafétabotot, aki az USA első női elnöke lehetne 2024-ben.

Elnökválasztás Romániában: Johannis elnök az esélyes

Megszerzi-e a szavazatok többségét Klaus Johannis elnök az első fordulóban? A közvélemény-kutatások szerint erre kicsi az esély, de Romániában közismerten megbízhatatlanok a felmérések, mert a múlt tapasztalatai miatt kevesen vállalják fel nyíltan politikai nézeteiket. Ha Johannis megszerzi a többséget most vasárnap, akkor nem lesz második forduló két hét múlva. Az igazi harc az ezüst éremért folyik Romániában.

Ki lesz a második az első fordulóban?

Románia első német elnökének presztízse nagyobb külföldön mint odahaza, de így is mindenki biztosra veszi, hogy ő végez az első helyen az elnökválasztási küzdelem első fordulójában vasárnap. A közvélemény-kutató intézetek 45%-ra becsülik a szavazó táborát. A vetélytársak messze elmaradnak ettől, de számukra is igen fontos az elnökválasztás. Különösen a szociáldemokraták számára: Viorica Dancila asszony, az egykori Európa parlamenti képviselő, aki nemrég még hazája miniszterelnöke volt, nem is tagadja, hogy nekik élet-halál kérdés bekerülni a második fordulóba. “Ha nem jutunk be a második fordulóba, akkor a szemétkosárba kerülünk!” – nyilatkozta Románia ex kormányfője.

“Klaus Johannisra szavaztam 2014-ben, és most is rá fogok! Megakadályozta azt, hogy az ország káoszba forduljon. Amikor az utcán tüntettünk a szociáldemokraták korrupciója ellen, akkor éreztük, hogy mellettünk áll!” – mondta egy 28 mezőgazdasági mérnök, Marta Constantinescu Kolozsváron az Emerging Europe című portál tudósítójának.

A szociáldemokraták szabadesésben

A Ceausescu rendszer kormányzó pártjának utóda nem is oly rég még Románia vezető ereje volt. Ügyes diplomáciával elérték, hogy Trump elnöki beiktatásán ők legyenek az egyetlen külföldi delegáció. Azután pedig hatalmas fegyver vásárlásokkal biztosították az USA jóindulatát. Washingtonban Lengyelország mellett Romániát tekintik a régió másik stratégiai fontosságú államának, melynek belső helyzete is fontos az Egyesült Államok számára. Épp ezért Laura Codreanu-Kövesi ügyész a bukaresti amerikai követség aktív támogatásával juttatott rács mögé sok korrupt politikust. A szociáldemokraták, akiknek különösen sok emberét csukatta le az ügyésznő elhatározták, hogy kitörik a nyakát. Csakhogy nem számoltak a külföldi támogatással. Az USA és az EU kiállt Laura Codreanu-Kövesi mellett. Hiába …

A hatalmon levő szociáldemokraták rákényszerítették Klaus Johannis elnököt, hogy váltsa le az ügyésznőt. Sőt, korrupciós pert is akasztottak a nyakába. Brüsszelben viszont alkalmasnak látták őt az új európai ügyészség élére, ahova végül is megválasztották. Románia kormánya mindent megtett, hogy ezt megakadályozza. Hiába …

A szociáldemokraták erős embere börtönbe ment miközben az őt lebuktató ügyésznő európai karriert csinált. Egy román televízió élőben közvetítette amint a szociáldemokraták erős embere bemasírozik a börtönbe …

Ez az Orban nem az az Orbán

Ludovic Orban kisebbségi kormánya bizalmat kapott a parlamentben, így fordulat következett be Bukarestben Európa irányában. Míg korábban a szociáldemokraták kormányzását gyakran érte kritika az Európai Unió oldaláról a jogállamiság leépítése és a korrupció miatt, addig az új kormányzat elkötelezett az európai irányvonal mellett. “Nem is tudom, hogy hány embert kell kirúgnom!” – nyilatkozta Ludovic Orban miniszterelnök  az előző rezsim furcsa káder politikájára célozva: kizárólag a lojalitás számított, a szakmai szempontok végképp háttérbe szorultak!

Európában az új bukaresti kormány jó fogadtatásra számíthat hiszen Macron francia elnök nem véletlenül választott egy román politikust a liberális frakció élére az Európai parlamentben. A francia elnök arra számít, hogy Románia – ellentétben Magyarországgal- maximálisan együttműködik majd az Európai Unióval, és ezen belül is Macron reform terveivel.

Az elnök és a miniszterelnök szinkronban van, de mi lesz az országgal?

Az Európa párti liberális mozgalmak dilemmája Romániában is hasonló a többi poszt szocialista országéhoz: a lakosság döntő többségének alacsony életszínvonala nemigen teszi elkerülhetővé a szociális demagógia alkalmazását, melynek viszont semmiféle reális gazdasági alapja sincsen. Épp ezért mind Ludovic Orbannak mind pedig Klaus Johannisnak nagyon óvatosan kell politizálnia, mert a szociáldemokraták most ugyan elbukni látszanak a szociális demagógiával, de a hasonló politikára a választók között az igény megmarad.

Az elnökválasztás első fordulóját vasárnap tartják meg Romániában, a másodikat pedig két héttel később. Ludovic Orban miniszterelnök úgy nyilatkozott: reméli, hogy Klaus Johannis az első fordulóban úgy nyer, hogy nem is lesz szükség másodikra. Ellenfelei szerint ez vágyálom csupán…

 Elnökök lennének

A jelenlegi elnök, első mandátuma alatt nem volt sem „játékos”, a szónak abban az összekacsintós, hogy ne mondjak csintalant, értelmében, de lényegében negatív aurával és befolyással, mint Traian Băsescu volt, és nem volt „álmodozó értelmiségi” sem.

 

Emil Constantinescu, aki a ’89-es fordulatot követően, első volt a valóban rendszerváltó elnökök/politikusok között, hiszen Ion Iliescu a létezett szocialista rezsim fiaként, annak csak meghosszabbítója volt, és maradt: Ceaușescu „emberarcú változata”.

Mindent egybevetve Iliescut a román Kádárként jellemezhetjük, akinek sikerült desztalinizálni a megörökölt politikai rendszert, mondjuk úgy nyitottabbá és élhetőbbé tenni, viszont demokratikussá és hatékonnyá változtatnia, a viszonylag kedvező körülmények ellenére sem tudta.

Constantinescu, az első ellenzéki, művelt értelmiségi, nem indult második mandátumért. Egyfelől a jóérzés – annak a tudata, hogy keveset vagy szinte semmit sem tehet az elnöki pozícióból – késztette erre, de és másfelől főként az hogy, ahogy fogalmazott: „legyőzték a titkosszolgálatok”, amelyek fölött 4 éves mandátuma alatt sem sikerült megszereznie a kontrollt.

Amint mostani egyik vetélytársa ragasztotta rá és minden bizonnyal helyezte föl az elnöki jelzők táblájára Klaus Johannis első mandátumában leginkább „tűzoltó” volt, aki legtöbb energiát arra használt el – amúgy komótos, régivágású, németes úriember lévén, meglehetősen energiatakarékosan működött –, hogy megakadályozza a kormányzó többséget a demokratikus fékek és ellensúlyok magyar módira való fölszámolási kísérleteiben. Azon lehet vitatkozni, hogy mennyiben és milyen konjunktúrának köszönhetően sikerült is ez neki, de nem volt igazán „atom tűzoltó”, ahogy magát jellemezte, mert követő módon és olykor egyenesen lemaradva az eseményekről, vagy pusztán konstatálva azokat oltotta a tüzet, viszont azt soha nem maga rakta, mint elődje Băsescu tette.

Klaus Johannis

elnöksége teljes idején „ellenzékből” elnökölt. Első korszakában egy – akkor is a leginkább a posztkommunista PSD támogatásával működő – de formailag technokrata kormány mellett, azután pedig a „paloták közti” (az elnöki, azaz Cotrocen-i palota és a Victoria téri kormánypalota közötti) háború egyik szereplőjeként, nyílt ellentétben a kormányzó hatalommal és annak mára bebörtönzött vezérével Liviu Dragneaval. A dolog mostani állása szerint Johannis legyőzte ellenfelét és a hatalomhoz, az erősebbhez való csatlakozás (bandwagon effect) mindig is jellemezte a román politikai mezőnyt, ezért a belpolitikai szcénán ő a fő szereplő. És persze Johannis pozitív külföldi imidzse is teszi, hogy toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat, és hogy minden valószínűség szerint novemberben új mandátumot szerez. Ha a saját térfeléről – legalábbis elvi és a jórészt azonos szavazóréteget megszólító –

Dan Barna

nem indult volna elnökjelöltként, valószínű a jelenlegi elnök első fordulóban megszerzi a voksok többségét. Biztosan van az a spin doctor, aki érti a Dan Barna jelölését, viszont szempontomból indulása érthetetlen és értelmetlen. Az új politikai formáció jelöltje (USR-PLUS), aki minden bizonnyal bírja a (nagy)városi yuppik és mindenféle szabadúszó, de a nyugatotjárt, aktív és többnyire optimista hipsterek többségének bizalmát is „jó arc”, CV-je, eddigi megnyilvánulásai bizonyítják ezt. Csakhogy éppen mert habitusánál fogva hajlamos egyfelől az önmegtartóztatásra (mecsoda pozitív tulajdonság ez egy politikusnál a „volt” való valóságban!), arra, hogy ne kövesse ellenfeleit, amikor azok „lemennek kutyába”, amikor teljes gátlástalansággal lépnek föl a politikai színpadon, veszíteni fog. Másfelől Dan Barna nem az alternatív tények és posztigazságok embere – ebben is hasonlít Johannisra – hanem sokkal inkább a populista (és nem egyszer demagóg, azaz divatos) politikus ellentéte. Dan Barna a jövő embere, legalábbis ez körvonalazódik és tandemben Dacian Cioloș-al nagyon is elképzelhető, mint az „új pártok” képviselői fogják uralni a román politikai szcénát a jövőben, de egyelőre, ahogy mondani szokás not yet. A mostani jelöltsége élesen szembehelyezi a jelenlegi miniszterelnök-asszonnyal, aki Dragnea elnök-jelölti hangja, az illiberális populizmus képviselője (nem összetévesztendő a lassan „klasszikus román nacionál-kommunista” hullám képviselőivel, akik a futottak még kategóriában játszanak). Szóval a fölső házban a harmadik

Viorica Dăncila miniszterelnök-asszony

elnök-jelölt, ha nem is különösebb meggyőződés, de a „hátország”, a párthagyomány, a vidéki kiskirályok egy részének presztízse kötelezi erre. A PSD „üdvöskéje” a nemrég még spárgán rángatott Dragnea-baba jelölése abszurd, de van neki rendszere, azaz beágyazott, le-, illetve bejáratott pártapparátus van mögötte. Sokféle és sokrétű az a konglomerátum, amit a hölgy „megörökölt” – ugyanis a legfőbb politikai donor-párt, a poszt-szocialista Iliescu-féle párt, amelynek mintegy bomlástermékei a „hagyományos nacionalista-populista” pártkezdemények – de, még mindig a leginkább beágyazott, a legtöbb vidéki polgármestert és tanácsost adó tömegpárt. Dăncila „csak” a második fordulóba jutásért száll harcba – amint jelzi is – viszont arra valóban esélyes, a hölgy viszont egyáltalán nem a jövő, ő a múlt, a reziduális poszt-kommunista párt, kissé primitív, románul is helytelenül beszélő, tajdag és kiszolgáltatott képviselője a vidékiségnek, a kisembereknek, akik lényegében apolitikusak, de még mozgósíthatók: vénasszonyok nyara. Ugyanakkor a kis-, és apró-jelöltekkel összevetve, akár húsz százalékra és második fordulóra is esélyes, és aztán ott van a

futottak még kategória, amelyben egyik reakciós és rolleres.

A humormentes ember viccelődései – az álmoskönyv szerint – visszájára szoknak elsülni, ezért a roller már-már megelőlegezetten „szopóroller”-é válhat, ugyanis a FfP vezérének jelzett tulajdonsága, savanyúvá teszi. Persze jelképesen, az e-roller, menőnek tűnik, csakhogy vélhetően ennyit tud és gondol a környezetvédelemről, oszt jónapot. A roller lehet a hibás azért is, hogy Kelemen második fordulóban, sőt államelnöknek látja/láttatja magát, elnöki stand up-osnak, meg Johannisnál magasabbnak (ellenőrizetlen az a „hír”, hogy a valóságban is az) és ez nem vicc, hanem populista kampánypropaganda!

De ne időzzünk sokat a politainment (a vicces politika, a paródia) témájánál, mert lényegesebb dolog is fölmerül a jelölttel és vállalkozásával kapcsolatban. Ugyanis itt volt/van a jó alkalom, hogy a rommagyar jelölt a progresszió mellé álljon, mert nem hiszem, hogy ezúttal föltétlen Fidesz elvárás szerint kellett volna pozicionálnia. Hogy Dan Barna-t jelölte ki a FfP fő ellenfélnek, vagyis az új, alulról szerveződő párt jelöltjét, aki igyekszik a rommagyarokat is megszólítani, immár saját ízlést, a rommagyar politikai mainstream saját jogon való végleges elköteleződését jelzi, a populista (eredetileg illiberális, manapság keresztény szabadságos, de lesz ez még egyéb is) kurzus, az orbánizmus mellett. Kelemen Hunornak jelöltetnie kellett magát, mint mondja is megőrizendő a hagyományt, csakhogy.

A választott út, vidáman e-rollerezve, egyenesen a zsákutca falának vezet: a nihilbe.

Trump megszerette az elnökséget, újrázna

Újabb négy évig a Fehér Házban maradnak Donald Trump. Ezt jelentette be hívei előtt az elnök. Annak ellenére, hogy „folyamatos ostrom alatt” állva vezette az országot.

Ahhoz képest, hogy egy belső információkból összeállított könyv szerint valójában nem is igazán készült az elnökségre, és erősen meglepődve vette tudomásul győzelmét három éve, mostanra belejött. Amerikai idő szerint este Trump a floriai Orlandóban bejelentette: a 2020-as elnökválasztáson újra indul az elnökségért.

Mindenki Amerikát irigyli

Több tízezres nagygyűlésen meg is kezdte újraválasztási kampányát. Trump felidézte: éppen négy évvel ezelőtt közölte nyilvánosan a New York-i Trump-torony lépcsőjén, hogy indul az elnökségért. Történelmi pillanatnak nevezte azt a bejelentést, és megállapította, hogy akkor egy

„nagyszerű politikai mozgalom”

indult útjára.

Az elnök teljesen komolyan arról beszélt, hogy

korrupt és romos állapotban lévő politikai rendszert örökölt,

de ő helyreállította azt a lincolni elvet, hogy a kormány a népből vétetett, a nép választotta és a népért dolgozik. Leszögezte, hogy a gazdaság jelenleg remek állapotban van, sőt, mindenki Amerikát irigyli.

„Amerika visszatért”

Trump előtt a gyermekei, majd a first lady, Melania Trump mondott pár szót, az egész nagygyűlést pedig Mike Pence alelnök nyitotta meg. Pence hangsúlyozta: Trump annak idején azt ígérte, hogy Amerikát ismét naggyá teszi, és pontosan ezt is tette. „Amerika visszatért”, és

Amerikának további négy évnyi Trump-elnökségre van szüksége

– mondta Mike Pence. Kijelentette: „egyetlen okból vagyunk most itt, mégpedig azért, mert Amerikának szüksége van arra, hogy Donald Trump további négy évig elnök legyen”. Az egyébként is szinte minden mondat után tapsoló tömeg kórusban énekelte: „Még négy évet!”.

Mindenki ellene van

Mintegy 70-75 perces beszédében az elnök hosszasan foglalkozott korábbi vetélytársával, Hillary Clintonnal, a demokraták volt elnökjelöltjével, ostorozta a sajtót és általában a demokratákat. Mint mondta, az elmúlt három évben

ő és kormányzata folyamatosan ostrom alatt állt.

Úgy vélte: miután a korábbi kampánycsapatának munkatársai és az oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgáló, Robert Mueller vezette bizottság kimondta, hogy nem volt összejátszás, a demokraták most szerinte „újra akarják játszani az egész ügyet”. Utalt arra is, hogy elődje, Barack Obama elnök „semmit sem tett”, amikor tájékoztatták arról, hogy az oroszok megpróbáltak beavatkozni a 2016-os választások folyamatába.

„Radikális demokrata párti ellenfeleinket gyűlölködő előítéletesség és düh vezérli. Tönkre akarnak tenni titeket, és tönkre akarják tenni az országot” – mondta.

Miután bejelentette, hogy újból indul az elnökségért, Trump úgy fogalmazott: minden szívdobbanásával és minden csepp verejtékével azon lesz, hogy Amerikát továbbra is naggyá tegyék és megőrizzék nagyszerűnek. „Ígérhetem nektek, hogy soha, soha, de soha nem hagylak cserben benneteket” – mondta hívei tömege előtt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK