Kezdőlap Címkék Elnökválasztás

Címke: elnökválasztás

Orosz békevágy: “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!”

Az orosz képviselőház  elnöke szerint “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!” A Nyugat elveszítette a háborút, amelyet Oroszország ellen vív – állítja Vjacseszlav Vologyin a Duma elnöke.

“Ukrajna 2014 óta elveszítette lakosságának több mint a felét” – fejtegette az orosz politikai élet egyik vezetője. Mi történt 2014-ben? Akkor nyúlta le a Krím félszigetet Putyin elnök azt követően, hogy Kijevben megbukott az oroszbarát kormányzat. A Krím félszigeten, ahol tatár kánok uralkodtak amíg a cári csapatok nem foglalták azt el, sohasem volt ukrán többség. 1954-ig Oroszországhoz tartozott, de akkor Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője átadta Ukrajnának, mert szüksége volt a kijevi vezetők támogatására a moszkvai hatalmi harcokban. Ukrajna határait egyébként Sztálin jelölte ki, aki korábban a Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa volt. A szovjet diktátor arra törekedett, hogy ne legyenek nemzetállamok a hatalmas birodalmon belül, mert azok veszélyeztethetnék a moszkvai központ hatalmát.

Végül is a Szovjetunió mégiscsak emiatt bukott meg elsősorban 1991-ben amikor Ukrajna népességének több mint 90%-a a függetlenségre szavazott. Köztük sok orosz is, aki nem kért a moszkvai irányításból, amely nem sok jót hozott Ukrajnának. Az elmúlt 32 évben Ukrajna GDP-je nem nőtt hanem csökkent, ma már kisebb mint Magyarországé. Sem az oroszbarát sem a nyugatbarát kormányzat nem volt képes az életszínvonal emelésére. Emiatt tömeges volt a kivándorlás már a háború előtt is. 1991-ben Ukrajna lakossága 52 millió volt, ma ennek körülbelül a fele!

Vologyinnak nem ez az első szélsőséges kijelentése, mert korábban visszakövetelte az Egyesült Államoktól Alaszkát, amely a XIX-ik században Oroszország része volt Új Grúzia néven. Az orosz cár eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak éppúgy mint Napóleon császár Louisianat.

Kinek dolgozik az idő?

Mindkét fél óriási veszteségeket szenved el a fronton, de Oroszország tartalékai jóval nagyobbak. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország – elsősorban nyersanyag exportja révén – növelni tudta GDP-jét. Gajdar miniszterelnök a Szovjetunió felbomlása idején úgy vélte, hogy a nyersanyag export Oroszországot fellendíti míg a többi egykori szovjet tagállam lelendül, mert nincsenek nyersanyagai, gazdasága pedig versenyképtelen. Az Ukrajnára nézve mindenképp igaznak bizonyult.

A balti államok – mindenfajta nyersanyag nélkül – sikeres gazdasági modellt alakítottak ki, és az Európai Unió északi tagállamainak – Finnországnak és Svédországnak – a támogatásával versenyképessé váltak a digitális átállás eredményeképp. Oroszország
GDP-je viszont nem több mint Belgiumé és Hollandiáé együtt – vagyis szánalmasan kevés egy 140 milliós ország méreteihez képest. A háborúban Oroszország elveszíti regionális nagyhatalmi státuszát is: jól mutatja ezt a Karabahi válság amikor Moszkva képtelen volt megvédeni az örményeket az azeri támadással szemben. Örményország ezt követően Washington támogatását kérte.

“Ukrajna egy napig sem tudná magát tartani a Nyugat támogatása nélkül, de az Egyesült Államokban és az Európai Unióban csökken Ukrajna támogatásának népszerűsége” – állítja az orosz Duma elnöke. Aki arról nem nyilatkozott, hogy vajon Oroszországban mennyire népszerű ez a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin elnök úgy kezdett meg mint “háromnapos korlátozott hadműveletet”, ami immár több mint másfél éve tart, és senki se látja a végét. Közben viszont támadás érte Moszkvát is, legutóbb pedig a Krímben az orosz flotta főhadiszállásán az ukránoknak sikerült megölniük a flotta parancsnokát, Szokolov admirálist is.

Mind Moszkva, mind Kijev képtelen a kompromisszumra, a döntés minden bizonnyal Biden amerikai elnök kezében van. Ezt Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, aki nemrég tért vissza Washingtonból Kijevbe.

Biden újraindul az elnöki székért, ezért figyelembe kell vennie, hogy Ukrajna támogatottsága csökken az Egyesült Államokban. Régi – új ellenfele, Donald Trump azzal kérkedik, hogy egy nap alatt békét teremtene Ukrajnában. Zelenszkij elnök fel is szólította az USA ex elnökét, hogy álljon elő csoda formulájával, de Trump persze nem reagált. A nagyszájú republikánus politikus nyilvánvalóan blöfföl, de kétségtelen, hogy inkább hajlana a megegyezésre Putyinnal mint Joe Biden. Így Ukrajna sorsa elsősorban az amerikai választási kampányról függ, és főként attól, hogy ki kerül a Fehér Házba?

“A CIA ölette meg Kennedy elnököt”

“Ki ölte meg Kennedyt? Nem tudja senki.” Az ismételten fellángolt vitát, most nem más lobbantotta lángra, mint a néhai elnök unokaöccse Robert Kennedy junior, persze véletlenségből mostanság indítja kampányát a demokrata párt elnökjelölti versenyébe.

Azt állítja az Egyesült Államok egyik demokrata elnökjelöltje, a meggyilkolt elnök unokaöccse, Robert Kennedy junior, hogy a CIA megszervezte meg nagybátyja meggyilkolását 1963 novemberében.

“Túlságosan is sok bizonyíték mutat arra, hogy a CIA szervezte meg a gyilkosságot, és azután a titkosszolgálat fedte el a részleteket “

– állította Robert Kennedy junior, aki Biden elnök ellenében indul a demokrata elnökjelöltségért. Korábban lelkesen kampányolt a Covid védőoltás ellen. Most arról beszélt, hogy James Douglas könyve tele van olyan bizonyítékokkal, melyek azt igazolják, hogy a CIA végzett Kennedy elnökkel 1963-ban.

A Warren Bizottság, mely hivatalból kivizsgálta a Kennedy gyilkosságot arra a következtetésre jutott, hogy Lee Harvey Oswald, a mesterlövész magányos gyilkos volt, nem állt mögötte szervezet. Lee Harvey Oswaldot, aki a mesterlövész képzést a Szovjetunióban szerezte, a televíziós kamerák előtt lőtte le Jack Ruby, ezért nem tehetett részletes vallomást. Főként az nem világos még hatvan évvel később sem: miért lőtte le Kennedy elnököt?

Robert Kennedy junior korábban a Twitteren reagált Tucker Carlson egyik videójára, melyben a Fox News nemrég kirúgott sztár riportere ugyancsak kétségeit hangoztatta a Kennedy gyilkossággal kapcsolatban.

“Ez volt a legmerészebb híradás az elmúlt hatvan évben! A CIA gyilkosság nem volt más mint egy sikeres államcsíny. Ebből az amerikai demokrácia sohasem épült fel” – állítja az unokaöccs, akinek édesapját, Robert Kennedyt is meggyilkolták 1968-ban amikor a demokrata párt esélyes elnökjelöltje volt. Gyilkosa ma is börtönben. Ebben az esetben sem derült ki, hogy miért végzett Robert Kennedyvel?!

A magányos gyilkosokkal kapcsolatban rendszeresen felmerülnek összeesküvés-elméletek. Most azonban a Kennedy család egyik prominens tagja állt elő ezzel. Arra is hivatkozott, hogy egy kutatócsoport kiderítette: a CIA és Lee Harvey Oswald szoros kapcsolatban állt egymással.

Mit mond a CIA?

“Mindez hazugság. Semmilyen olyan új tény nem merült fel, mely cáfolná a Warren bizottság jelentését”

– írja honlapján a titkosszolgálat.

A CIA egyik szóvivője pedig kijelentette: semmi sem igazolja azt az állítást, hogy Lee Harvey Oswald kapcsolatban állt volna a szervezettel. Kennedy viszont azt állítja, hogy nem véletlen: az USA állampolgárainak többsége ma sem ad hitelt a hivatalos verziónak. Fokozza a gyanút, hogy a Kennedy elnök gyilkosságával kapcsolatos dossziét teljes terjedelmében még mindig nem tette közzé a CIA – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.

1976-ban a washingtoni képviselőház egyik albizottsága újra megvizsgálta a Kennedy gyilkosság körülményeit, és arra a következtetésre jutott, hogy Lee Harvey Oswald nem egyedül lőtt hanem volt egy másik mesterlövész is. Mindez egy összeesküvésre utal, de nem találtak olyan szálat, amely a CIA, Kuba vagy a Szovjetunió felelősségét mutatta volna.

A Washington Post 1993-ban azt írta, hogy Lee Harvey Oswald a Szovjetunióban kapcsolatba került a KGB-vel. Két és féléves tartózkodása alatt mesterlövész kiképzést kapott. Kapcsolatban állt Valerij Kosztyikov KGB tiszttel, aki a híres tizenharmadik ügyosztály munkatársa volt. Ez a KGB ügyosztály szervezte a gyilkosságokat külföldön.

Oliver Stone filmet forgatott a Kennedy gyilkosságról 1991-ben, és ebben egy fekete esernyő férfi mérgezett nyíllal megbénította az elnököt, majd jelezte a mesterlövészeknek: tüzelhetnek az immár magatehetetlen elnökre. A CIA szerint ez nem egyéb mint rossz vicc. Előkerült a fekete esernyős ember is, aki elmondta, hogy semmi köze sem volt a merénylethez. Azért vitt magával fekete esernyőt Dallasban, mert Kennedy elnök apja, Joseph támogatta Chamberlain brit miniszterelnök politikáját, mely kiegyezést akart Hitlerrel. Chamberlain mindenütt fekete esernyővel jelent meg a nyilvánosság előtt. Ez meglehetősen nyakatekert magyarázat, de az tény, hogy Joseph Kennedy mint az USA londoni nagykövete ellenezte a második világháborút, és nem akarta, hogy az Egyesült Államok hadba szálljon Hitler ellen. Végül a náci diktátor üzent hadat az USA-nak azt követően, hogy a japánok megtámadták Pearl Harbourt 1941-ben.

Robert Kennedy junior nyilvánvalóan azért hozta elő nagybátyja és apja meggyilkolásának ügyét, hogy előmozdítsa elnökválasztási kampányát. Televíziós interjújában Joe Biden elnököt régi barátjának nevezte, de közölte, hogy sok mindenben nem ért vele egyet. Különösen bírálta Biden külpolitikáját mondván, hogy az fokozza a háborús feszültséget Ukrajnában.

“Mi állítólag emberbaráti célból mentünk oda, hogy segítsük Ukrajnát, aztán kiderült, hogy a valóságos célunk az orosz hadsereg legyőzése. Proxy háborút vívunk Oroszországgal Ukrajnában, ahol ezért feláldozunk sokezer ukrán életet.”

A migráns vita kapcsán így foglalt állást:

”Lezárnám a határokat az illegális bevándorlók előtt, de erősíteném a legális bevándorlást.”

Hírszerző tábornok az új cseh államfő

0

Két magasrangú hírszerző tiszt csatája volt az elnökválasztás Csehországban, ahol mindkét jelölt korábban a csehszlovák hírszerzés ásza volt.

A vesztes Babis, a Szovjetunióban végezte tanulmányait, és ott kötelezte el magát nemcsak a csehszlovák, de a szovjet titkosszolgálat mellett is. Hazatérve összekötő tisztként szolgált a csehszlovák és a szovjet titkosszolgálat között. Ennek köszönhette, hogy még a nyolcvanas években csehszlovák-marokkói vegyes vállalatot alapíthatott az észak-afrikai foszfát kincs kiaknázására. Ilyen lehetősége csakis a titkosszolgálat embereinek volt a kommunista diktatúra éveiben Csehszlovákiában. Az immár dollár milliárdos Babis aztán pártot alapított, és Csehország kormányfője lett. Aztán elbukott a választáson pedig együtt kampányolt vele Orbán Viktor is (vagy talán éppen azért! 🙂  ). Babis éppúgy mint Orbán Putyin barát nyilatkozatokkal vétette észre magát. Ezzel szemben Petr Pavel tábornok, Csehország új államfője, mindig hitet tett NATO hűsége mellett. Pavel szolgált is a NATO-ban, ahol kivívta az amerikaiak bizalmát. Ez katonáknál háborús időkben különösen fontos. Blinken, amerikai  külügyminiszter ugyanis cordon sanitaire-t szervez Oroszország megfékezésére. Finnországtól Bulgáriáig ebben sok állam benne szerepel. A nagy kivétel Magyarország, amelynek pedig van közös határa a háborúban álló Ukrajnával.

Orbán csehül áll

Minthogy mind Lengyelország mind Csehország és Szlovákia támogatja a Blinken tervet, ezért Orbán keresztet vethet a visegrádi együttműködésre.

A magyar miniszterelnök attól tart, hogy a demokrata adminisztráció Washingtonban szeretné levenni őt a sakktábláról. Valójában azonban a választások után az amerikaiak újra értékelhették a magyar helyzetet, és meggyőződtek róla: Orbán igazat mond amikor azzal zsarolja a Nyugatot, hogy vagy én vagy a káosz! Milyen következtetésre juthattak Washingtonban: Orbánt negligálják! A cordon sanitaire Magyarország nélkül is működhet. A magyar hadsereg jelentősége a NATO-ban elenyésző.

Orbán úgy jár mint Ferenc József császár a Svejkben: arcképét leszarják a legyek.

FH

A magyar miniszterelnököt le se szarja az amerikai diplomácia, mert nem oszt és nem szoroz még a regionális politikában sem. Ehhez képest Orbán Viktor középhatalmi álmokkal áltatja híveit. A cseh elnökválasztás végképp megmutatta ennek irrealitását. Magyarország polgárai pedig abban reménykedhetnek, hogy Orbán Viktor csak árulja a középhatalmi álmot, de maga sem hiszi el. Mert, ha igen, akkor még nagyobb baj van.

Macron: ez népszavazás az Európai Unióról

Macron-Le Pen tv vitát rendeztek  négy nappal az elnökválasztás előtt Franciaországban.A megélhetés, a vásárlóerő volt a domináns téma az elnökjelöltek szópárbajában, de természetesen szóba került Putyin háborúja Ukrajnában, az Európai Unió és a környezetvédelem is – írja az RFI közszolgálati portál.

“Visszaadnám a franciák pénzét” – hangsúlyozta Le Pen asszony, aki azzal támadta Emmanuel Macront, hogy nem ismeri a franciák hétköznapi életét. Az elnök erre azt válaszolta, hogy ő igenis sokat tett az életszínvonal megvédése érdekében hiszen “pajzsot” hozott létre, amely megvédi a szegényebb családokat az energiaárak gyors emelkedésétől. Ezenkívül rámutatott arra, hogy csökkent a munkanélküliség, márpedig ez a legjobb módja annak, hogy egy család növelje a vásárló erejét.

A Mediapart hírügynökség nem sokkal ezelőtt ismertette az OLAF jelentését, mely szerint a Le Pen család a vásárlóerő növelés nem épp ortodox módját választotta: 620 ezer eurót sikkasztott fiktív számlákkal az Európai Parlamentben. Marine Le Pen természetesen cáfol.

A nyugdíjak ügyében mindkét fél kitartott az álláspontja mellett.

Macron szerint fel kell emelni a korhatárt 65 évre, de egyelőre elég ha elmennek 64-ig, és azután meglátják, hogy mit lehet tenni, Marine Le Pen szerint meg kell tartani a mostani nyugdíj rendszert a 62-60-as nyugdíj korhatárral.

A szélsőjobb jelöltje Putyin ügynöke

Erre utalt Emmanuel Macron amikor felemlegette, hogy Marine Le Pen 2017-es kampányát egy orosz bank finanszírozta. Putyin elnök pedig fogadta a Kremlben Marine Le Pent. Az orosz hírszerzés hekkerei  szorgosan támadták Macron választási kampányát.

Marine Le Pen most egy magyar banktól kapott több mint 10 millió eurós kölcsönt miután tárgyalt Budapesten Orbán Viktor miniszterelnökkel. Sem Putyin sem Orbán nem titkolja, hogy szívesebben látná Marine Le Pen asszonyt az Élysée palotában mint Emmanuel Macront. A francia elnök Orbán Viktorral kapcsolatban így fogalmazott: politikai ellenfél, de európai partner.

Mit mondott az elnökjelöltek televíziós vitájában Marine Le Pen asszony? “Támogatok egy szabad Ukrajnát, amely nincs alárendelve sem az Egyesült Államoknak, sem az Európai Uniónak sem pedig Oroszországnak.” Marine Le Pen elítélte Putyin háborúját, de állást foglalt az orosz olaj és földgáz embargójával szemben.

Frexit?

Az üzleti körök lapja, a Les Échos szerint Marine Le Pen gazdasági programja lényegében előkészíti Franciaország kilépését az Európai Unióból. A szélsőjobb jelöltje most az állította a televíziós vitában, hogy nem áll szándékában kilépni az Európai Unióból, de meg akarja azt változatni, úgy hogy az “az európai nemzetek szövetsége legyen”. Marine Le Pen állást foglalt az EU szabadkereskedelmi egyezményeivel szemben. Nemrég Németország pénzügyminisztere javasolta, hogy fel kellene újítani a tárgyalásokat az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről, melyek a Trump korszakban szakadtak meg.

Macron azt hangsúlyozta a televíziós vitában, hogy Franciaország egyedül nem változtathat meg semmit sem az Európai Unióban, mert az épp a közös döntésekről szól. Visszatért Marine Le Pen asszony és Putyin kapcsolatára mondván, hogy meglepő: az Ukrajna elleni orosz agresszió ellenére , ellenfele azt javasolja, hogy a NATO és az Európai Unió “törekedjen jó együttműködésre Oroszországgal  a háború után.”

Végül Emmanuel Macron azt hangsúlyozta, hogy a mostani választás “népszavazás az Európai Unióról”.

Párizs a második fordulóra készül

Nyolc nappal a második forduló előtt a “részvételi index” 72% lenne a France Info és a francia Le Parisien-Aujourd’hui számára készített Ipsos Sopra/Steria előrejelzés szerint.

A France Info és a Le Parisien-Today számára készített Ipsos Sopra/Steria előrejelzés szerint Emmanuel Macron leköszönő elnök nyerné az elnökválasztás második fordulóját Marine Le Pennel szemben. Macron 55,5%-os eredményével szemben Marine Le Pen, az RN jelöltjének 45,5%-os szavazati arány jutna. A felmérést Franciaországban szombaton publikálták. Öt évvel ezelőtt Emmanuel Macron a szavazatok 66,1%-ával nyert, szemben Marine Le Pen 33,9%-ával.

E felmérés szerint nyolc nappal a második forduló előtt a “részvételi index” 72% lenne, ami nagyon közel áll az 1. fordulóhoz (73,7%).

A 2022-es elnökválasztás első fordulójában Jean-Luc Mélenchonra szavazó franciák 33%-a Emmanuel Macronra kíván szavazni a második fordulóban, 16%-a Marine Le Penre, 51%-a pedig nem fejezte ki szavazási szándékát. Yannick Jadot szavazói közül 59% kívánja a második fordulóban a leköszönő elnököt választani, 7% pedig Marine Le Pent (34% nem nyilvánított véleményt).

Valérie Pécresse szavazóinak 55%-a Emmanuel Macront választja, 21%-uk pedig Marine Le Pent választja (24% nem nyilatkozott). Végül Eric Zemmour szavazói Marine Le Penre 76%-kal, Emmanuel Macronra pedig 9%-kal kívánnak szavazni (15% nem nyilatkozott).

Trumpnak bankszámlája van Kínában

A New York Times, amely szívből utálja az USA jelenlegi elnökét mai számában rántotta le a leplet  az elnök viselt dolgairól méghozzá az elnökválasztás hajrájában. Azért ennek voltak előzményei is.

Trump 2016-ban kemény kampányt folytatott Kína ellen mondván, hogy a kínaiak elveszik az amerikaiak munkahelyeit. A Fehér Házba kerülve viszont kezdetben Kína barát politikát folytatott. Meghívta a kínai elnököt, aki vendégeskedett is nála. Ő maga pedig a Tiltott város vendége volt – még nem is oly rég. Trump unokája kínaiul tanul, és rendszeresen kínai nyelven üdvözli Hszi Csinpinget és nejét.

Ámde jött a választási kampány, és tanácsadói szerint ezt csakis úgy nyerheti meg ha megint mindenért Kínát okolja. Trump ezért megindította a kereskedelmi háborút miközben biztosította arról Hszi Csinping elnököt, hogy csak átmeneti szigorításról van szó. Ha ő marad a Fehér Házban, akkor újra javulhatnak a két nagyhatalom kapcsolatai.

Miért csak most derült fény a kínai bankszámlára?

A bankszámla tulajdonosa a Trump International Hotels Management vagyis az elnök egyik cége. Trump ezért nem tüntette fel a számlát saját pénzügyi jelentésében. Még üzletember korában próbálkozott Kínában, ahol éppúgy Trump tornyot kívánt építeni mint New Yorkban. A dologból semmi sem lett, de a számla megmaradt. Semmiféle üzletet nem folytattunk 2015 óta Kínával – sietett tudatni Trump cége a New York Times-szal. Az elnökkel kapcsolatban már sokszor felmerül, hogy nem siet különbséget tenni saját üzleti érdekeltségei és az Egyesült Államok érdekei között. Pekingben például vígan üzletelt veje családjának cége akkor is amikor Jared Kushner Trump főtanácsadója lett. A sajtó bírálatára a Kushner cég felszámolta kínai kapcsolatait.

Trump most azzal vádolja Bident, hogy nem képviselné elég határozottan Amerika érdekeit Kínával szemben.

A Kína ellenesség jelen pillanatban mindkét elnökjelölt programjának része, de csak a választások után derül majd ki, hogy valójában mit is akar Biden vagy Trump Pekinggel hiszen a világ második legerősebb nagyhatalmáról van szó. Ráadásul az egyetlen nagyhatalomról, mely leküzdötte  a Covid-19 vírus válságot, és idén pozitív gazdasági növekedést érhet el miközben mind Amerika mind Európa nyakig merül a válságba.

Milyen lesz Biden diplomáciája?

Ha a demokrata elnökjelölt győz, akkor Washington új prioritásokat jelölhet ki – állapítja meg a londoni Financial Times. Sokan mégiscsak csalódhatnak, mert akárki is lesz az USA elnöke, az első számú szempont Amerika érdeke marad. Ez pedig jelenleg azt jelenti, hogy a diplomácia háttérbe szorul, mert az Egyesült Államok 1945 óta a legnagyobb gazdasági válsággal néz szembe.

3D lehet Biden programja

Az első D, a Domestic vagyis a hazai, amely minden mást felülír.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy erre koncentrál az új vezetés hanem azt is, hogy mindent ennek rendel alá! A kérdés csak az, hogy mit tekint Amerika érdekének Trump és mit Biden? Egyiküknek sincs stratégiai válságkezelő programja, de az új elnöknek feltétlenül erre kell koncentrálnia, mert ezt várja el tőle a választópolgárok döntő többsége.

Ez azt is jelenti, hogy a gazdasági érdekek felülírnak minden mást hiszen

Amerika gazdaságának újraindulása döntő fontosságú az egész világ számára.

Ebben a kontextusban következik a második D, a Deterrence, az elrettentés.

Ez az USA katonai világhatalmi szerepének fenntartását jelenti. Trump ezt csökkenteni akarja arra hivatkozva, hogy az USA-nak nincs erre pénze. Biden visszatérne a hagyományos amerikai politikához: katonai erőt felmutatni a stratégiai ellenfelekkel szemben. Csakhogy ezek kicsit sokan vannak: Kína, Oroszország, Irán, Észak Korea stb. Egy újabb fegyverkezési verseny kikészítené Amerikát miközben a kínaiak egyre jobban megközelítik az USA gazdasági összteljesítményét.

Kínában a gazdaság 4,9%-al növekedett a harmadik negyedévben miközben a világon mindenütt másutt visszaesés van!

Biden diplomáciájának ezt is figyelembe kell vennie.

A harmadik D, a demokrácia. Ez azt jelenti, hogy visszatérnek a korábbi morális szempontok az amerikai diplomáciában. Emiatt aggódik a magyar miniszterelnök, akivel kapcsolatban Biden a bandita kifejezést használta – nem épp diplomatikusan. Obama elnök idejében a budapesti nagykövetség megpróbálta destabilizálni Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét – sikertelenül. Egy demokrácia program keretében erre tehetnek újra kísérletet, de az USA korábbi akcióinak kudarca elgondolkodtathatja a döntéshozókat Washingtonban. Obama elnök meghirdette az arab világ demokratizálását, amely szinte tökéletesen kudarcba fulladt. Kizárólag Tunéziában volt sikeres demokratikus fordulat, de az új rendszer képtelen stabilizálódni jól működő gazdasági alapok nélkül.

Ukrajnában is igen szerény eredményeket tud felmutatni a demokrácia program, mely amerikai támogatással indult Kijevben. Még pénzügyminiszter is érkezett az USA-ból, de neki sem sikerült jól működő piacgazdaságot teremtenie a poszt szovjet korrupciós mocsárban.

Ilyen körülmények között csodát várni Biden diplomáciájától naivitás lenne, de Magyarországon az amerikai elnökváltás olyan következménnyel járhatna, hogy a nemzeti együttműködés rendszere a jövőben nem számíthatna az amerikai nagykövetség támogatására. Ez pedig komoly kihívás a magyar miniszterelnöknek, aki maga is az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági válságával kényszerül szembenézni nem sokkal a következő választások előtt.

USA-Kína katonai egyeztetés

Mindenképp el kell kerülni a háborút az Egyesült Államokkal – írja vezércikkében a Global Times, mely általában a pekingi vezetés véleményét tükrözi. A cikk megállapítja, hogy igen veszélyes helyzet alakult ki a Dél-kínai tengeren és a Tajvani szorosban, de szerencsére az amerikai és a kínai katonai vezetők egyeztettek egymással, így sikerült elhárítani a katonai konfliktust.

A fő front a gazdaság

A jövő héten újrakezdődnek a kereskedelmi tárgyalások a globális gazdaság két legnagyobb állama között, melyek január óta szüneteltek. Azóta kitört a koronavírus járvány, mely Kínát érintette elsőként, de amelyet a pekingi vezetés sikerrel kontrollált. Nem úgy mint Trump: a napi 1000 vírus halott a választások elvesztését is jelentheti. A gazdasági válság mélyen érintette Kínát is, de a második félévre már optimista előrejelzések születnek nemcsak Pekingben, de külföldön is. A szakértők szerint Kína lehet az egyetlen olyan nagyhatalom, mely pozitív GDP növekedést tud felmutatni az idén.

Trump Kína ellenessége határidős ügylet?

Pekingben arra számítanak , hogy akárki nyeri a választásokat novemberben, a kapcsolatok enyhülni fognak, mert a feszültség éleződése Washingtonnak sem érdeke. Épp ezért a kínaiak nem gondolnak kemény válaszcsapásra, mert hosszú távon a kapcsolatok további elmélyítését szeretnék elérni. Közben szép csendben egyeztetnek a Kínában működő amerikai cégekkel. A kereskedelmi kamara felmérése szerint 84%-uk nem kívánja leépíteni kapcsolatait Kínával annak ellenére, hogy Trump Kína ellenes retorikája erre ösztönzi őket.

Közben Peking szép csendben erősíti diplomáciai és gazdasági kapcsolatait: Iránnal olyan hosszú távú olaj megállapodást kötött, amely lehetővé teszi az iszlamista rendszer finanszírozását. Más oldalról pedig biztosítja Kína energia ellátását.

Peking Brüsszelnek is felajánlotta az együttműködést Trumppal szemben, de ezt az EU elutasította. Németország európai ügyekkel megbízott minisztere meg is mondta, hogy miért: Kínát stratégiai vetélytársnak tekintik, amelynek behatolása Európába nemzetbiztonsági kockázatot okozhat minden egyes uniós államban! Ez finom célzás azokra az államokra mint Magyarország, amelyek a Huawei-re bízzák az 5G rendszerüket.

Ma Lengyelország választ

Ha a PiS megnyeri az elnökválasztást, az Lengyelországot és egész Európát fenyegeti – figyelmeztet Adam Michnik a “Die Zeit” hetilapban. Lengyelország feladata az Európát elárasztó liberálisellenes erők „barna hullámának” megállítása.

“Lengyelország körülbelül 220 éve megosztott. Az országnak mindig két víziója volt: az egyik nyitott, pluralista a másik zárt,  és etnocentrikus ” – mondta Adam Michnik  egy  interjúban a baloldali liberális hetilap a Die Zeit című lapnak.

“A nemzet felemelkedésével a két vízió között feszültség volt a felszín alatt. Ma ezek a repedések ismét láthatóvá váltak. Az etnocentrikus tábor összességében azonosítható az autoritárius rendszerekkel. Képviselői lépésről lépésre korlátozzák a demokráciát. Ezt Lengyelország putyinizációjának hívom. Hasonló a helyzet Magyarországon ” – folytatta érvelését Michnik. 

Barna hullám elárasztja Európát

Michnik szerint egy univerzális jelenséggel van szó, amely nem korlátozódik Lengyelországra és a posztkommunista társadalmakra. Rámutatott a francia , olasz és németországi antiliberális tendenciákra.

Ez egy “barna hullám”, amely számos másik országot  is eláraszt. „Ezért a mostani elnök választás Lengyelországban európai jelentőségű. Ezért fontos annyira a kormányzó PiS hatalomból való elmozdítása “- magyarázza a Gazeta Wyborcza főszerkesztője.

“Azt hiszem, a kommunizmus Lengyelországnak is köszönhetően összeomlott. És azt kell remélnem, hogy most is hasonló lesz ” – válaszolta Michnik Matthias Krupa, az interjúkészítő kérdésére, hogy a PiS kudarca megállítja-e a liberálisellenes erők további nyomulását. 

Szertefoszló álom

Általában beválik Oxford Economics választási előrejelzése, mely sem Trump elnök nyolc éves kormányzását, sem lánya, Ivanka Trump első női elnökké választását nem prognosztizálja  2024-re.

“Trump történelmi vereséget szenved a választásokon.” Ezt jósolja az Oxford Economics választási modellje. A munkanélküliség, az elkölthető jövedelem és az infláció – erre a három tényezőre épül fel ez a politológiai modell.

Amely szerint Trump nem egyszerűen veszít majd novemberben hanem ez a vereség földomlásszerű lesz: maga alá temeti az elnök ambícióit. Nem ellenfelére szavaznak majd az emberek az Egyesült Államokban hanem ellene.

Proteszt szavazat

Míg korábban Trump legerősebb aduja a gazdaság volt, a vírusválság óta ez a legnagyobb veszély a számára. A munkanélküliek száma meghaladja a 30 milliót, és kevesen hiszik el, hogy a válság után újra itt lesznek a régi szép idők.

“Valóságos csodának kell ahhoz bekövetkeznie, hogy Trump megnyerje az elnökválasztást novemberben”

– írja az Oxford Economics jelentése.

Ez a modell szinte mindegyik amerikai választás eredményét pontosan jelezte előre 1948 óta. Csak 1968-ban és 1976-ban tévedtek. Legutóbb Trump esetében is rosszul számoltak bár pontosan jelezték az eredményt. Trump ellenfele, Hillary Clinton több szavazatot szerzett, de hiába. Az amerikai választási rendszer elektori szavazatokon múlik vagyis nem az nyer, akire a legtöbben szavaznak hanem az, aki megszerzi a legtöbb elektort. Trumpnak jobbak voltak a tanácsadói mint Hillary Clintonnak, ezért több elektort szerzett, és bejutott a Fehér Házba.

Nagyon nehéz lesz ezt a bravúrt megismételnie, mert a gazdasági válság máris ellene fordította a közvéleményt. Novemberig az amerikai gazdaság helyzete aligha javul ugrásszerűen bár Trump és emberei ebben bíznak. Akkor pedig nem teljesül Trump álma: nyolcéves elnöki periódus után lányának, Ivanka Trumpnak szeretné átadni a stafétabotot, aki az USA első női elnöke lehetne 2024-ben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK