A főügyész személye most nem egyszerű kinevezés, hanem politikai iránytű: megmutatja, hogy Magyar Péter valóban nekimegy‑e annak a rendszernek, amely tizenhat éven át érinthetetlen volt. Baka András államfő hétfőn egy olyan jelöltet tesz az Országgyűlés elé, aki nem régi világ embere, hanem a kiberbűnözés elleni harc szakértője. A kérdés egyszerű, de súlyos: vajon most először tényleg lesz főügyész, aki nem fél kimondani a nevek mögött rejlő felelősséget?
A magyar politikai élet egyik legfontosabb pillanata következik: Baka András államfő hétfő délután az Országgyűlés elé terjeszti jelöltjét a főügyészi posztra. A választás nem véletlen, és nem is semleges. Dr. Szathmáry Zoltán, az ügyészség jelenlegi főosztályvezetője olyan területről érkezik, amely az elmúlt években a legkeményebb frontvonal volt: a kiberbűnözés elleni harc. A jelölés egyértelmű üzenet: Magyar Péter nem politikai díszletet akar a főügyészség élére, hanem olyan szakembert, aki érti a modern bűnözés logikáját, és nem fél szembenézni vele.
A főügyész szerepe Magyarországon mindig is kulcspozíció volt, de az Orbán‑korszakban a jelentősége torzult.
Polt Péter tizenhat éven át úgy működött, mintha nem az Országgyűlésnek, hanem kizárólag Orbán Viktornak tartozna felelősséggel.
Vizsgálat csak akkor indult, ha a miniszterelnök engedélyezte. A Fidesz kétharmada betonbiztos fedezetet adott ehhez a rendszerhez, amelyben a főügyész nem az igazságot, hanem a politikai érdekeket szolgálta.
Most azonban a képlet megfordult.
A Tisza Párt kétharmados többsége ugyanúgy lehetőséget ad Magyar Péternek, hogy közvetlenül befolyásolja a főügyészség működését – de a kérdés az, hogy él‑e vele. A miniszterelnök eddigi lépései azt mutatják: igen.
A Vagyonvisszaszerzési Hivatal élére Unger Annát nevezte ki, akit Bárándy Péter azonnal kritizált büntetőjogi tapasztalat hiánya miatt. Szathmáry Zoltán esetében ilyen kifogás nincs: 2011 óta dolgozik az ügyészségen, egy katonai fegyelemmel működő szervezetben, ahol a hierarchia és a szakmai rutin mindennapos valóság.
Magyar Péter hétfőn maga is felszólal az államfő után. Ez nem protokoll, hanem politikai gesztus: a miniszterelnök nyilvánosan kéri a parlament és a közvélemény támogatását az új főügyészhez. Az elszámoltatás ugyanis nem kampányszlogen volt, hanem a Tisza Párt egyik legfontosabb ígérete. Magyar Péter többször kimondta: „Magyarország Orbán 16 éves uralma alatt az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává vált.” Erre sem Orbán, sem a Fidesz nem tudott érdemben válaszolni.
A bukott miniszterelnök Kötcsén már megfenyegette azokat a nyomozókat és ügyészeket, akik a Vagyonvisszaszerzési Hivatal keretében vizsgálni fogják a nemzeti együttműködés rendszerének korrupciós ügyeit.
A kérdés most az: vajon megpróbálja‑e megfélemlíteni az új főügyészt is?
A kibervédelem története sokat elárul Orbán rendszeréről. 2010 után a miniszterelnök felismerte a terület fontosságát, és Frész Ferenc vezetésével olyan csapatot hozott létre, amely képes volt kivédeni az orosz hekkertámadásokat. 2014 után azonban fordulat következett: Orbán oroszbarát politikája miatt a szakembereket kirúgták, és a magyar stratégiai minisztériumokban az orosz titkosszolgálat „úgy járt‑kelt, mintha otthon lenne”. Nem a magyar, hanem az uniós és NATO‑információk érdekelték őket.
A választási kampány hajrájában nyugati titkosszolgálatok olyan beszélgetéseket hoztak nyilvánosságra, amelyeket Orbán folytatott Putyinnal, illetve Szijjártó Lavrovval. Bárándy Péter szerint ezek alapján megállhat a hazaárulás vádja is. Erről is az új főügyész dönthet majd – és aligha hagyja figyelmen kívül Magyar Péter politikai érdekeit.
A magyar politikában nem ismeretlen az alku. 2010 előtt Orbán és Gyurcsány között hallgatólagos megállapodás születhetett: a Fidesz drámai vádakat hangoztatott, de a gyakorlatban nem indultak komoly eljárások.
Orbánnak ez azért volt jó, mert a baloldalon sokan ismerték a dossziéját, amelyben utalások lehettek a rendszerváltás előtti titkosszolgálati kapcsolataira.
A „mindenért Gyurcsány a hibás” jelszó pedig tökéletesen működött anélkül, hogy börtönbe kellett volna csukatni az ellenfelet.
Lehet, hogy Magyar Péter ugyanezt a szerepet szánja Orbán Viktornak is: a fogatlan oroszlánnak, aki már nem veszélyes, de kiváló bűnbak.
A miniszterelnök mögött álló erők alkut köthettek a bukott vezetővel: ha nem harcol az utolsó töltényig, és békésen átadja a hatalmat, akkor nem kerül börtönbe. A főügyész pedig kulcsszereplő lesz abban, hogy a vizsgálatok milyen magasra jutnak el.
A külföldi támogatók számára mindez nem probléma. Ők csak egyetlen dolgot vártak Magyar Pétertől: az oroszbarát politika feladását. Ez megtörtént. Magyarország NATO‑hoz és az Európai Unióhoz való hűsége a gesztusok szintjén helyreállt.
A miniszterelnök így nyugodtan folytathatja a Fidesz Light politikáját, amelyben minden fontos döntés az ő kezében összpontosul.
És ebben minden bizonnyal segítségére lesz az új főügyész, Szathmáry Zoltán, aki 2011‑ben fogalmazóként kezdte az ügyészségen, és a Nemzeti Együttműködés Rendszerében építette fel karrierjét. Most azonban egy új korszak kapujában áll – és rajta múlik, hogy ez a korszak valódi elszámoltatást hoz‑e, vagy csak új szereplőkkel játssza el a régi történetet.
