Kezdőlap Világ Oldal 102

Világ

Orbán Brüsszel célkeresztjében

A brüsszeli bizottság jogászai 29 oldalas jelentést állítottak össze arról, hogy miképp lehet ellenőrizni azoknak az uniós tagállamoknak a költekezését, melyek nem hajlandók az európai ügyészség ellenőrzését elfogadni az uniós pénzekkel kapcsolatban – írja a bécsi Die Presse, amely megszerezte a dokumentumot.

Ahhoz persze, hogy érvénybe léphessen egy olyan tilalmi rendszer, amely korlátozza a renitens államok – mindenekelőtt Magyarország és Lengyelország – gyakorlatát az uniós pénzek elosztására, a brüsszeli bizottságnak ki kellene mondania, hogy a szóbanforgó tagállam megsérti a jogállamiság elismert EU normáit.

Ez azért problematikus, mert a magyar és a lengyel kormány kölcsönösen fedezi egymást márpedig egyhangú döntésre lenne szükség ahhoz, hogy uniós pénzeket vonjanak meg egyik vagy másik tagállamtól.

Ne a magyarokat hanem Orbánt büntessék!

Ez a brüsszeli jogászok célja, akik tisztában vannak azzal, hogy a magyar miniszterelnök jelentős részben épp az uniós pénzekkel kívánja megszerezni a szavazó polgárok támogatását a 2022-es választásokra. Épp ezért arra törekszenek, hogy jogi eszközökkel akadályozzák meg azt, hogy Orbán Viktor politikai alapon osztogassa az uniós pénzeket. Nemcsak a válságkezelő alap Magyarországnak jutó pénzeiről van szó hanem az agrár alapról is. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei ebből is igen jelentős támogatási pénzeket vesznek fel holott az EU célja a kis és közepes gazdák támogatása.

Versenyfutás az idővel

Orbánnak óriási szüksége van az uniós pénzekre hiszen ezek nélkül aligha lehet elképzelni a magyar gazdaság fellendülését a válság után. Emiatt Brüsszel pozíciója viszonylag erős. Fennállnak azonban jogi akadályok. Az Európai Bíróság még nem döntött arról, hogy a válságkezelő alaphoz csatolt parlamenti dokumentum mennyire jogszerű. Pedig csakis ennek alapján indulhatna meg a vizsgálat a magyar kormány uniós pénz felhasználási módszerei ellen.

A 29 oldalas jogi dokumentum mindenesetre azt mutatja, hogy Brüsszelben betelt a pohár.

Csakis a jogi start jelet várják arra, hogy meginduljanak Orbán ellen. Ez már kiderült akkor is amikor Orbán Viktor Ursula von der Leyen asszonnyal megvitatta a válságkezelő tervet. A brüsszeli bizottság vezetője nem olvasta fel azt a kőkemény nyilatkozatot, melyet jogászai a kezébe adtak, de értésére adta a magyar miniszterelnöknek: eddig, és ne tovább! Orbán meg is hátrált az egyetemek privatizációjának ügyében. A magyar miniszterelnök az utolsókig küzdeni fog az uniós pénzekért, mert jelentős részben ettől függ a választási siker 2022-ben. Ha azt elbukja Orbán, akkor Magyarország minden bizonnyal belép az európai ügyészségbe, amely jelenleg Babis cseh kormányfőt vizsgálja, de lesz energiája és tapasztalata Orbán Viktor vizsgálatához is.

Ki is valójában Ukrajna erős embere?

„Putyin bármikor kész lenne nekünk 100 milliárd dolláros kölcsönt nyújtani” – nyilatkozta a New York Timesnak Ihor Kolomijszkij, akit nyugtalanít, hogy az IMF nem utalja át a korábban megígért kölcsönt.

Ukrajna erős emberének az aggodalma érthető, mert a Nemzetközi Valutaalap épp azért késlekedik az ország számára létfontosságú kölcsön folyósításával, mert korábban azt tapasztalta: annak jelentős része a PrivatBankban landol. Azután pedig nyoma vész. A PrivatBank Ihor Kolomijszkij ukrán oligarcha üzleti birodalmának pénzügyi központja.

Ihor Kolomijszkij a zsidó közösség vezetője Ukrajnában, ahol elég mélyek az antiszemita hagyományok. 2014-ben Petr Porosenko elnököt támogatta, aki nyugatbarát politikát kezdeményezett miután elődje Oroszországba menekült. Porosenko cserébe kinevezte Kolomijszkijt Dnyepropetrovszk kormányzójának. Ebben a minőségében fontos szerepe volt abban, hogy az ukrán hadsereg és az azt támogató milíciák ellen tudtak állni az orosz nyomásnak Ukrajna keleti részén. Ihor Kolomijszkij pénzelte a milíciák egy részét – nem feledkezve meg természetesen a saját hasznáról sem.

Vállalat birodalmában fontos szerepet játszik a média, ahol Ukrajna jelenlegi államfője megalapozta hírnevét. Volodimir Zelenszkij színész hazája államfőjét alakította egy televíziós sorozatban. Oly nagy sikerrel, hogy Ihor Kolomijszkij pénzügyi támogatásával Ukrajna államfőjévé választották meg. Ebben a minőségében új politikát hirdetett meg:

Kibékülés Oroszországgal

Volodomir Zelenszkij többször is tárgyalt telefonon Putyin orosz elnökkel a két állam kapcsolatáról. És főképp arról a helyzetről, mely Ukrajna keleti orosz többségű részén kialakult. Két kormányzóságban olyan milíciák tartják kézben a valóságos hatalmat, melyek Moszkvának engedelmeskednek. Zelenszkij elnök mindenképp békét szeretne Moszkvával hiszen Ukrajna gazdasági stabilizációja addig nehezen képzelhető el amíg háborús állapotok uralkodnak az ország keleti felében. Csakhogy Putyin elnöknek van egy alapvető feltétele:

Ukrajna semmiképp sem léphet be a NATO-ba

Az Egyesült Államok viszont azt szeretné, ha Ukrajna a nyugati katonai szövetség partnere lenne. „Önök fenn akarják tartani a háborús állapotokat Ukrajnában” – érvel Ihor Kolomijszkij a New York Timesban. Amely azért is kérte az interjút Ukrajna erős emberétől, mert a Trump elleni impeachment eljárás több ponton is kapcsolódik az USA kül- és belpolitikájának összekeveréséhez.

Trumpot sokkal jobban érdekelte a Biden család mint Ukrajna sorsa

Ezt vallotta több magasrangú diplomata a washingtoni képviselőház hírszerzési bizottsága előtt. Amely arra keresi a bizonyítékot, hogy Donald Trump megzsarolta Ukrajna elnökét: ha nem szállít bizonyítékot Biden szenátor fiának kétes üzleti ügyeiről, akkor Ukrajna búcsút mondhat a fegyver szállításoknak, melyek oly fontosak a hadsereg számára. Biden szenátor Trump talán legveszélyesebb ellenfele lehet a jövő évi elnökválasztáson.

Az amerikai belviszálynak Ukrajna fizetheti meg az árát

Erre mutat rá Ihor Kolomijszkij a New York Timesban. Csakhogy Ukrajnának is megvan a maga zsarolási potenciálja: a kibékülés Moszkvával! Egyértelműen utal erre Ukrajna erős embere mondván egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy lepaktálnak Moszkvával. Akkor pedig az orosz tankok közel kerülnek Varsóhoz és Krakkóhoz.

A NATO belepiszkíthat a pelenkába

Ezzel fenyegetőzik Ihor Kolomijszkij, aki csalódott a nyugati szövetségben, amelyből kevés haszna származott Ukrajnának. Az orosz vétó miatt sem arra nincs esélye, hogy bekerüljön a NATO-ba sem pedig arra, hogy az EU tagja legyen. Közben viszont millió számra menekülnek az ukránok nyugatra, mert a kétségbeejtően alacsony életszínvonal csak nem akar emelkedni. Egyedül Lengyelországban több mint egymillió ukrán munkavállalót tartanak számon!

Ukrajnában nagyszabású privatizációs programot hirdetett meg az új elnök. Ebben külföldiek is részt vehetnek. Különösen az állami gazdaságok földjei jelentenek nagy vonzerőt a külföldi befektetőknek hiszen a kiváló minőségű földeken a nyugati technológia alkalmazásával kiváló eredményeket lehetne elérni. Ukrajna Európa éléskamrája lehetne. Ez persze problémákat vet fel az Európai Unióval, amely elszántan védelmezi a maga agrár piacát az olcsó kívülről jövő exporttal szemben.

A Nyugatban csalódott Ihor Kolomijszkij ezért is fenyegetőzik most azzal, hogy Ukrajna lepaktál Moszkvával. „Ők az erősebbek” – ismeri el Ukrajna erős embere, aki nyilván figyelemmel kísérte a Közel Keletet is: Szíriában Oroszország kerekedett felül miközben az amerikaiak szépen csendesen kivonulnak.

Ezért még a Varsói szerződés is eszébe jutott Ihor Kolomijszkijnak. Ez a katonai együttműködési szerződés tette lehetővé a csehszlovák reformok eltiprását 1968-ban. Miután a szocializmus megbukott Európa keleti felén, a Varsói szerződés feloszlott. Ha Kijev és Moszkva együttműködési szerződést kötne az még távolról sem jelentené a Varsói szerződés helyreállítását. Jelenleg ugyanis annak tagjai mind a NATO-ban vannak. Amellyel kapcsolatban viszont nemrég Macron francia elnök kijelentette: a NATO agyhalott!

Mi lesz Putyin rendszerével, ha csökken az olajár?

Minden oroszok ura válságtanácskozást folytatott telefonon Szalman királlyal, a világ másik nagy olaj exportőrével. A téma az olajár csökkenése, mely nehéz helyzetbe hozhatja mind Oroszországot mind Szaúd Arábiát.

Mindkettőjüknek 60 dolláros hordónkénti ár kellene ahhoz, hogy finanszírozni tudják a költségvetést és az ambiciózus fejlesztési terveket. Nemrég még 70 dollár felett volt az olajár – ez az iráni válság miatt ment fel ilyen magasra, de most lefelé tart 50 dollár felé.

Kína a vírussal küzd

A kínaiak a világ legnagyobb olaj vásárlói, de a vírus-válság miatt napi 3 millió hordóval kevesebbet vásárolnak! Mi lesz így az olajexportőr országokkal? Az OPEC tagok kedden és szerdán egyeztetnek. Oroszország itt nem tag. Csak az úgynevezett OPEC+ tanácskozásokon szokott részt venni.

Putyin rendszere meginoghat

A nemzeti együttműködés orosz rendszerét mindenekelőtt az olaj és földgáz export finanszírozza. Miután a földgáz ár a kőolajhoz van kötve, ezért az olaj árának tartósan lefelé menő iránya komoly gondokat okozhat a gazdasági tervezőknek Moszkvában.

Az oroszok máris közölték: aktívan együttműködnek a kínaiakkal a korona vírus ellenszerének megtalálásában. Közben viszont nem engedik be a kínaiakat a hosszú közös határon. Ha a kínaiak hosszabb távon csak kevesebb kőolajat vesznek Oroszországtól az komoly gondot okozhat Putyin egész rendszerének, mely most épp átalakítás alatt áll. Putyin 2024 után már nem lehet elnök, valamit ki kell találni helyette. Akármit is találnak: azt meg kell szavaztatni az orosz polgárokkal! Ha az olajár csökkenése miatt lejtmenetbe indul az orosz gazdaság, akkor Putyinnak nehéz lesz olyan többséget felmutatnia, mely legitimálná hatalmát Oroszországban.

Ukrajna túl nagy falat Putyinnak

Vlagyimir Putyin orosz elnök jó stratéga. Pontosan tudja meddig ér a takarója. Ukrajna megtámadásán többet veszítene, mint amennyit nyerhetne. Azt is csak belpolitikai értelemben.

Matthew Schmidt professzor, aki stratégiát tanított az USA első hadi akadémiáján, és jelenleg a nemzetközi tudományok kutató központjának vezetője az egyetemen New Havenben azon a véleményen van, hogy Putyint nem az amerikai és más külföldi szankciók tartják vissza attól, hogy frontális megtámadja Ukrajnát hanem az, hogy egy ilyen akció túlságosan nagy áldozatot kívánna az orosz haderőtől.

Miért? Egyrészt azért, mert az amerikaiak korszerűsítették az ukrán hadsereg fegyverzetét. Ily módon Ukrajna a világ 22-ik legerősebb hadserege lett. Oroszország a második a világon az Egyesült Államok mögött. Ukrajna hadserege jóval gyengébb, de sokkal erősebben motivált. Még Putyin környezetében is sokan kételkednek abban, hogy ésszerű lenne egy háború. Szergej Nariskin, a hírszerzés vezetője a Védelmi Tanács ülésén fejtette ki a kétségeit. Putyin leintette őt, de nyilvánvaló, hogy sokan kételkednek egy katonai akció sikerében és főként értelmében. A brit hírszerzés szerint az orosz tábornokok jelentős része is ellene van egy komoly hadjáratnak.

Gerilla háború

Az amerikai professzor szerint Kijev gerilla háborúra készül. A minta Afganisztán, ahol a hatalmas erejű szovjet hadsereget vereségre kárhoztatta egy erősen motivált gerilla hadsereg. Ukrajnában sokan jelentkeznek az önvédelmi osztagokba, ahol nagyon sok a jól képzett és motivált ember.

Megéri Putyinnak egy ilyen háború? A szerző szerint nem.

Putyin szalámi taktikája

Az orosz elnök valószínűleg kezdettől fogva a két szakadár ukrán tartomány bekebelezését tűzte ki célul. A krími receptet alkalmazta bár egyelőre még nem volt népszavazás a két tartományban. Az orosz többségű lakosság jórésze már régen megkapta az orosz útlevelet. A két „népköztársaság” csatlakozása Oroszországhoz a valóságban nem sok változást jelent hiszen 2014 óta de facto eddig is Moszkva felé néztek és nem Kijev irányában.

Putyin ugyanígy szerzett meg határterületeket Grúziában is amikor háborús helyzet alakult ki a két ország között. Putyinnak valójában nem a területekre van szüksége hanem az orosz nacionalizmus újabb megerősítésére. Az orosz közvélemény mindmáig nem fogadta el, hogy a cárok és Sztálin öröksége 1991 után semmivé vált. Moszkva hatalmas területeket veszített és cserébe nem kapott semmit. Ráadásul Obama elnök Putyin arcába vágta: már nem vagytok világhatalom, foglalkozzatok a regionális ügyekkel! Hát most azzal foglalkoznak. A baj az, hogy Oroszország éppúgy mint Ukrajna gazdasági-társadalmi válságban van. A Nyugat sincs jó formában: sem az Egyesült Államok sem az Európai Unió nemigen látja, hogy a pandémia után merre van előre.

Nyertese a krízisnek egyertelműen Kína. Hszi Csinping elnök arra kérte Putyint, hogy csak a téli olimpia után élezze ki a helyzetet. Ez meg is történt. Most pedig Oroszország és a Nyugat egymásra acsarkodik miközben Peking arra koncentrál, ami sokkal fontosabb a gazdaság és a technológia fejlesztésére. Az Európai Uniót már utolérte, és az USA-t is be akarják fogni ebben az évtizedben. A cél a G2 vagyis, hogy az USA és Kína együtt és egyenrangúan kormányozza a világot. Mindaddig míg Peking egyedül is képes lesz erre.

Koronás mellékhatás: Michelin csillagos séf a konyhámban

Havi 14 ezer dollár fölött kereshetnek a világ legjobb szakácsai, ha otthagyják a Michelin csillagos éttermeket és a szupergazdagoknak főznek – otthon.

15000-17750 dollárt fizetne havonta egy mesterszakácsnak egy orosz család Monacóban – idéz a Business Insider egy friss hirdetést, melyben az a legfontosabb kikötés, hogy a séfnek olyan éttermet kell otthagynia, melynek legalább egy Michelin csillagja van.

Bárt a Michelin szigorú ellenőrei nem a mesterszakácsot hanem az éttermet díjazzák, de azért ez olyan fontos referencia, melyet az igazi ínyencek nagyon is komolyan vesznek.

Az Amandine International Chef Placement évek óta foglalkozik a mesterszakácsok közvetítésével az egész világon, de az utóbbi időben annyira megnőtt az érdeklődése a Michelin csillagos szupersztárok iránt, hogy külön részleget terveznek indítani Amandine Stars néven.

Kate Emery, az Amandine főnökasszonya brit ugyan, de 2011 óta Nizza mellett él. A francia Riviéra a szupergazdagok kedvenc helye, mely a vírusválság idején felértékelődött hiszen sokkal jobban el lehet itt szigetelődni mint a nagyvárosokban. Az étterembe járás is kockázatossá vált a Covid-19 vírus miatt szinte az egész világon. A szupergazdagok megtalálták a megoldást:

„Volt egy kliensem, aki négy Michelin csillagos sztár séfet kért egy hathetes periódusra”- mesélte az Amandine főnökasszonya a Business Insider tudósítójának.

„Egyre nő az igény arra, hogy Michelin csillagos mesterszakácsok készítsék el az ételeket – otthon. Exponenciálisan növekedett az emberek érdeklődése a táplálkozás iránt az elmúlt 10-15 évben. A sok televíziós főző műsor illetve az instagram ráerősített erre.”

Justine Murphy megerősíti ezt: ő hat évig volt szupergazdagok szakácsa jachtokon, majd ügynökséget alapított, mely az egész világon közvetít séfeket.

„A klienseimnek nagyon fontos, hogy megmutathassák: nekik olyan szakács főz, aki egy nagy presztízsű étteremből érkezett.”

30-35 ezer dolláros napidíj

Ha valaki egy napra bérel egy Michelin csillagos séfet, akkor minimum ennyivel kell számolnia, de lehet jóval több is. „A határ a csillagos ég!” – mondta az Amandine főnökasszonya a Business Insider tudósítójának.

Vajon miért vállalják ezt a mesterszakácsok?

„Kétféle döntés van. Az egyik az, hogy valaki megunja az étterem vezetését és a nagy stresszt. Egy családnak főzni jóval egyszerűbb mint egy egész étteremnek, ahol naponta változik a közönség.

A másik változat az, hogy a Michelin csillagos mesterszakács tovább folytatja híres éttermének vezetését, de egy kis szünetet tart. Általában azért, mert szüksége van pénzre!”

Pénzért váltott az első Michelin csillagos séf

Neil Snowball olyan híres volt mint egy rock sztár amikor a Petrus éttermet vezette Londonban. Négy éve váltott, azóta szupergazdagoknak főz.

„Azért váltottam, mert saját éttermet akartam. /a londoni Petrus Gordon Ramsay tulajdona/.”

Nem egészen ez történt, de majdnem. Két társával együtt létrehozta az Opus Provisions céget, mely Michelin színvonalú ételekkel látja el a világ tengerein kóborló szupergazdagokat.

Nemcsak a presztízs miatt akarnak Michelin csillagos séfeket a szupergazdagok hanem azért, hogy azok pontosan nekik és a családjuknak főzzenek. Nem akarnak étel költeményeket minden nap: ” nem kívánnak 25 féleképp elkészített paradicsomot, egyszerűen csak finom paradicsomot szeretnének enni” – magyarázta a szupergazdag kliensek elvárásait Neil Snowball, a mesterszakács, aki elsőként váltotta fel az éttermi sztár szerepet a magán konyhafőnök kevésbé elismert, de annál jobban megfizetett pozíciójáért.

Magyar-szerb két jó barát

A brüsszeli Politico azzal vádolja az Európai Unió magyar biztosát, hogy részrehajló Szerbiával szemben. Várhelyi Olivér nem Brüsszel hanem Budapest álláspontját képviseli ebben az ügyben noha egy uniós biztosnak a közösség érdekeit kellene előtérbe állítania.

Orbán Viktor is lobbizik Szerbia mielőbbi uniós felvétele mellett, és Várhelyi Olivér kiszolgálja a magyar kormányfőt. Ezt annál is könnyebben megteheti hiszen az ő munkaköre épp ez: az Európai Unióba jelentkező balkáni államok minősítése és a velük való kapcsolat tartása.

Miért oly fontos Orbánnak Szerbia?

Régebben a Fidesz a szerb nacionalizmus bírálója volt, és gyakran emlékeztetett arra, hogy a második világháború után több tízezer magyar gyilkoltak le szerb fegyveresek a Vajdaságban.

2010 óta változott a helyzet: Orbán Viktornak szüksége volt és van egy menekülő útra! Olyan szomszédra, akire számíthat, ha Brüsszellel szembekerülve megingana a hatalma Magyarországon. Ebben eszményi partnerre talált Aleksandar Vucic elnökben, akit szélsőséges nacionalista múltja nem tett épp vonzó politikussá az Európai Unió szemében. Vucicnak – Milosevics egykori szóvivőjének – szüksége volt valakire, aki érte lobbizik Brüsszelben. Orbánnak pedig egy menekülő útra arra az esetre, ha …

Ezért aztán Várhelyi Olivér magyar uniós biztos nagyonis fontos szerepet játszhat, mert Szerbia tekintélyelvű rendszerét neki kellene elfogadtatnia Brüsszellel.

A nemzeti együttműködés rendszerét Vucic tökélyre fejlesztette: már ellenzék sincsen! Az ellenzéki pártok vezetőiről folyamatosan derült ki néhány korrupciós ügy, és ennek következtében jobbnak látják, ha Őfelsége ellenzéke szerepében tündökölnek. A hatalom ily módon mindent és mindenkit ellenőrizhet vagyis alig különbözik a Tito rendszertől amikor a titkosszolgálat szinte tökéletes kontrollt gyakorolt a soknemzetiségű Jugoszláviában.

A probléma az, hogy ezt a legtöbb uniós állam vezetői is világosan látják, és egyáltalán nem lelkesednek azért, hogy az Európai Unió tagjai közé felvegyék Szerbiát. A legfejlettebb egykori jugoszláv tagköztársaság, Szlovénia jelenleg az Európai Unió soros elnöke. A miniszterelnök – Orbán nagy barátja – politikájában követi a magyar kormányfőt.

Brüsszelben Orbán barátsága olyan mint piszkos Fredé: garantáltan szalonképtelen lehet valaki. Szerbia tehát épp amiatt kerülhet távolabb Európától, hogy az államfő legjobb barátja, Orbán Viktor és az ő brüsszeli embere, Várhelyi Olivér mellette lobbizik.

Tömegsírok New Yorkban

A szegények temetője mellett tömegsírokban földelik el a korona vírus áldozatait New Yorkban. Az amerikai pénzügyi élet központjában egyre több a halálos áldozat.

New York államban 159 ezret is meghaladja a koronavírus fertőzöttek száma, közülük több mint hétezren meghaltak. Az Egyesült Államokban eddig több mint 16500-an veszítették életüket a korona vírus miatt.

Pánik a Fehér Házban

Szakértői előrejelzések szerint minimum 100 ezer maximum 240 ezer halottja lehet az Egyesült Államokban a koronavírus járványnak. Mindez lehetetlenné teszi Trump elnöknek azt a szándékát, hogy mielőbb újra beindítsa az amerikai gazdaságot. Az amerikai állam 2300 milliárd dolláros mentőcsomaggal siet a gazdaság segítségére. Ez rekord az amerikai történelemben, de valószínűleg kevés lesz. Larry Kudlow, Trump gazdasági főtanácsadója úgy nyilatkozott, hogy 6000 milliárd dollárra lenne szükség ahhoz, hogy elkerüljék a nagyobb válságot.

Idén választási év van. Emiatt Trump rendkívül ideges, mert az újraválasztása erősen kétségessé vált. Nouriel Roubini, aki megjósolta: a koronavírus járvány világméretű gazdasági válságot okoz majd, azt is jövendölte: Trump belebukik a válság menedzselésbe, és mennie kell a Fehér Házból …

Az elnökválasztást novemberben rendezik meg az Egyesült Államokban , de már felmerült annak gondolata: halasszák el a koronavírus járvány miatt.

Az új CIA főnök szerint Orbán autokrata

Veterán diplomata veszi át az amerikai titkosszolgálat irányítását amennyiben a szenátus is jóváhagyja Biden megválasztott elnök javaslatát. William J. Burns 64 éves, és a legnehezebb diplomáciai posztokon bizonyított korábban.

William J. Burns vezette azokat a titkos tárgyalásokat, melyek végülis elvezettek ahhoz, hogy Irán lemondott az atomfegyverről. Ezt az egyezményt Trump felrúgta mire Washingtonban a diplomáciai karban többen megkérdezték: ki köt velünk ezután egyezményt?!

Burnsnek nemcsak Trump, de a távozó elnök barátai is a begyében vannak. Tavaly a Foreign Affairs című lapban azt fejtegette, hogy Orbán Viktor autokrata vezető, aki ráadásul rávette az amerikai nagykövetet arra, hogy elfogadja ezt.

Burns gúnyosan fejtegette: előfordul az elnök által kinevezett nagykövetekkel, hogy annyira a fogadó állam vezetőjének a hatása alá kerülnek, hogy sokkal inkább azt képviselik mint Amerikát.

Cornstein nagykövet közismerten sokat tett azért, hogy Trump fogadja Orbán Viktort. Amikor Cornstein búcsú látogatást tett Trumpnál, akkor az elnök felhívta Orbán Viktort, aki épp a konyhában foglalatoskodott a Cinege utcában. Ezt követően a magyar miniszterelnök nyíltan állást foglalt Trump mellett az USA elnökválasztáson.

Egy kis segítség barátaimtól

Cornstein nagykövet búcsúzóul elárulta a magyar miniszterelnöknek, hogy a nemzetbiztonság főnöke igen jó kapcsolatot ápol a CIA-val. Ezt követően Orbán Viktor villámgyorsan leváltotta a nemzetbiztonság vezetőjét – minden indoklás nélkül. Minden bizonnyal már arra számítva, hogy az új CIA távolról sem lesz oly jó barátja mint Trump idejében.

Orbán tanácsadója Bernben

Czukor Józsefet, aki még a Dzerzsinszkij akadémián szerezte meg diplomáját a magyar titkosszolgálatok eminens vezetőjének tartják. Diplomata is volt: legutóbb nagykövet Berlinben. Ahonnan hazatérve Orbán Viktor külpolitikai tanácsadója lett, majd pedig az Információs Hivatal főnöke. Innen került ki Svájcba, amely köztudomásúan a kémek paradicsoma.

Itt működik az úgynevezett Berni Unió, amely az USA barátainak hírszerző főnökeit egyesíti a CIA égisze alatt.

Néhány évvel ezelőtt ebben a körben  Ausztriát kizárással fenyegette meg Washington, mert a kormányban résztvevő Szabadságpárt túlságosan is jó kapcsolatban állt Putyinnal. Kurz kancellár értette a finom célzást: az Ibiza videóra hivatkozva felmondta a koaliciót a Szabadságpárttal. Jelenleg pedig a Zöldekkel alkot koaliciót, és továbbra is részese annak az információ cserének, melyet a Berni Unió tesz lehetővé.

Trump amerikája

Az USA hadseregének hadnagya három napra hazament San Diegóba. Rocio Rebollar Gomez átölelte 30 éves fiát, Gibram Cruz hadnagyot, miután megérkezett a San Diego nemzetközi repülőtérre. Hazatért, hogy búcsút mondjon az anyjának, akit január másodikán deportálnak.

Gomeznek 2020. január 2-án a kitoloncolási végzés alapján el kell hagynia az Egyesült Államokat. Ez lehet az utolsó alkalom, amikor Cruz látja őt az Egyesült Államokban, hacsak valamilyen csoda nem történik addig.

A Cruz család otthona csütörtök este bármilyen család helyszíne lehetett volna az ünnepi időszakra. Az unokák játszottak nagybátyjukkal, a katonatiszttel az udvaron. Csak úgy visszhangzott minden nevetésüktől.

Gomez Rebollar csodára vár, ez maradt az egyetlen mentsvár, miután kimerítettek minden jogi lehetőséget. Hisz a csodában. Nem tudja elképzelni, hogy január 2-án távozzon az országból.

„Az egyetlen ajándék, amit  szeretnénk, hogy a nagymama itt maradhasson”

– mondta az unoka spanyolul.

Gibram Cruz hadnagy körülbelül három napot tölthet otthon. Ő az Egyesült Államok hadseregének hírszerző tisztje. Vasárnap reggel mennie kell vissza állomáshelyére.
Ennyi szabadsága van. Még anyja december 29-i születésnapját sem tudja a családdal ünnepelni.

„Alapvetően azért jöttem haza, hogy búcsút mondjak anyámnak”

– mondta.

Hírszerző tisztként az USA-n kívüli személyes okokból való utazás engedélyének megszerzése hosszú és bonyolult folyamat mondta, ez nagyon megnehezíti anyja meglátogatását a deportálása után.

Gomez Rebollar megpróbált egy olyan programra jelentkezni, amely védi az amerikai katonai személyzet családtagjait szolgálat közben, de ez a program diszkrecionális, és az USA Állampolgársági és Bevándorlási Szolgálatai december elején elutasították a kérelmet.

„Az Egyesült Államok bevándorlási törvényei lehetővé teszik a külföldiek számára, hogy minden jogi lépést megtehessenek a kitoloncolás elkerülésére; mindazonáltal, amint kimerítették az összes lehetséges eljárást és fellebbezést, és a kitoloncolás továbbra is érvényben marad ezt a végzést végre kell hajtani ”- mondta az ICE illetékesei.

Gomez Rebollar ügyvédje, Tessa Cabrera mérlegelési jogkört kért az ICE-től, és a kongresszus több tagja azt mondta a családnak, hogy ugyanezt tennék. Az ICE eddig fenntartotta a Gomez Rebollar távozására vonatkozó parancsát.

Jelenleg az ügy az ICE kezében van” – mondta Cabrera. – Csodát várunk. Nincs semmi más, amit ügyvédként tehetek, hogy segítsek neki.

Noha nincs bűnügyi múltja, Gomez Rebollar bevándorlási története roppant bonyolult.
Először 1988-ban érkezett az Egyesült Államokba. A 90-es évek közepén bevándorlási hivatal eljárt vele szemben és a legfiatalabb lányával hét hónapos terhesen kiutasították és néhány nap után Mexikóban találta magát.

Két idősebb gyermekének szüksége volt rá az USA-ban ezért az első adandó alkalommal  illegálisan visszatért az országba. A 2000-es évek közepén ismét kétszer kitoloncolták az Egyesült Államokból. – Lauren Mack az ügynökség szóvivője megerősítette Gomez Rebollar bevándorlási történetét.

A harminc éves hadnagynak középiskolás korából még mindig élénken él emlékezetében az a szombat, amikor a korán reggel érkező  bevándorlási tisztviselők elvitték édesanyját. Emlékszik, hogy hajléktalanná vált a megpróbáltatások során.

Gomez Rebollar mindennek ellenére minden alkalommal visszatért gyermekeihez, és újjáépítette az egész család életét.

Néhány éve ismét sikerült megvennie egy házat.

Gibram Cruz hadnagy az egyetem után feladta álmát, hogy a jogi végzettséget szerezzen és belépett a hadseregbe. Remélte, hogy az USA-ért való szolgálat gesztusa azt is jelenti, hogy az ország megengedi anyjának a letelepedést. 2018-ban, amikor úgy döntött négy év szolgálat után meghosszabbítja szerződését a katonaságnál ismét eljárást indított az ICE anyjával szemben.

„Csatlakoztam az ország védelméhez és a családom biztonságának megőrzéséhez” – mondta Cruz az ügyvédi irodában. „Most veszélyekkel kell szembe néznem itt, a saját otthonomban.”
Cruz és két nővére nehezen küzd meg azzal, hogyan kell logisztikailag felkészülni anyjuk, Gomez Rebollar deportálására.

Az anya fél visszatérni Acapulco-ba – amely egyébként szülővárosa -, ahol a kartellek folyamatosan elkövetett erőszakos cselekményei miatt állandó félelemben kell élni.

A San Diego Egyetem jelentése szerint 2018-ban a városban a harmadik legtöbb emberölés történt Mexikóban, és a legnagyobb emberölés aránya az ország tíz legerőszakosabb városa közül.

Ez az erőszak már megérintette Gomez Rebollar családját. Testvérét elrabolta egy kartell, és bár a család több ezer dollárt fizetett a testvér visszatérése érdekében, még testét sem találták meg soha.

A család attól tart, hogy Gomez Rebollar kapcsolatai az USA-val és különösen fia foglalkozása miatt a célponttá válnak. – Könnyű zsákmány lenne számukra, a család könnyen zsarolhatóvá válik – mondta Cruz, hivatkozva a kartellekre. – Hogyan kellene megóvnom őt?

Gomez Rebollar nem volt hajlandó beszélni a családtagjairól: Isten tervét velem követnem kell, bármi is legyen. – Megéri – mondta az udvarán ülő, a családját figyelve.

„Gyermekeim élete megéri. Minden áldozat megéri. – mondja.

Jeszenszky: az USA utolsó figyelmeztetést küldött Orbánnak

“Most, hogy a szomszédban háború dúl, itt az ideje, hogy egységesen és határozottan lépjünk fel Putyin agressziójával szemben, kiálljunk a transzatlanti értékek mellett” – írta Twitteren David Pressman USA nagykövet miután Washingtonban konzultált Blinken külügyminiszterrel.

Ezt Jeszenszky Géza utolsó figyelmeztetésként értékelte a Klubrádióban.

Antall József egykori külügyminiszterét Orbán Viktor nevezte ki washingtoni nagykövetnek 1998-ban tehát jól ismeri mind az amerikai külügyet mind pedig a magyar miniszterelnököt. Igaz, hogy jóval később  összekülönböztek, mert Jeszenszky norvégiai nagykövetként nem tudta vállalni az Orbán kormány durva fellépését a Norvégia által támogatott szervezetek ellen Magyarországon.

Pressman nagykövet már korábban is jelezte: a magyar kormánynak választania kell Kelet és Nyugat között.

Jeszenszky Géza szerint a magyar kormány kül- és belpolitikája tévút, amely katasztrófához vezet.

“Ha megszűnik a bizalom, akkor a magyar kormány fontos információkat nem fog megkapni”

– hangsúlyozta Jeszenszky Géza.

Csakhogy a Blinken terv már nem is számol Magyarországgal.

Cordon sanitaire Magyarország nélkül

A Washington Post kiszivárogtatta Blinken külügyminiszter elképzelését arról, hogy az ukrajnai háború befejezése után miképp lehetne biztosítani a térség stabilitását. Eszerint többezer kilométeres cordon sanitaire jönne létre Oroszország nyugati határai mentén. Ez Skandináviában kezdődne, ahol már három NATO tag lesz: Norvégia, Svédország és Finnország. Utána jönne a Baltikum. A katonailag legerősebb láncszem egy lengyel-ukrán szövetség lenne. Formálisan így Ukrajna nem válna a NATO tagjává, de Lengyelországgal együtt erős ellenfél lenne bármiféle orosz fenyegetéssel szemben. Csehország és Szlovákia is támogatja ezt az elképzelést, melynek déli erős állama Románia lenne – esetleg szövetségben Moldovával. Hozzájuk csatlakozna Bulgária és Görögország.

Két NATO tagállammal nem számol a Blinken terv: Magyarországgal és Törökországgal. Kettőjük közül Törökország fontos, Magyarország nem az. Vagyis Orbán Viktort leírták ugyanis nélküle is működhet a cordon sanitaire.

Hol az amerikai béketerv?

A Blinken terv gyenge pontja nem az Orbán kormány oroszbarát diplomáciája hanem az, hogy nincs elképzelése: miképp lehetne véget vetni a katonai konfliktusnak Ukrajna és Oroszország között. Amerikai béketerv nélkül ez aligha sikerülhet. Vang Ji, Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián elmondta: folytak titkos tárgyalások a nagyhatalmak között egy olyan béketervről, mely figyelembe venné Oroszország biztonsági érdekeit is, de az USA valamilyen oknál fogva visszalépett. Aztán pedig Blinken Kijevbe látogatott, és teljes támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt, aki Ukrajna katonai győzelmében reménykedik noha ezt kevés katonai szakértő tartja elképzelhetőnek.

Jelenleg patthelyzet van, és Orbán Viktor erre alapozza terveit. Szemlátomást hosszútávra is szoros orosz kapcsolattal számol hiszen nemrég bejelentette: Magyarország 2-3 gázerőművet épít. A földgázt ehhez minden bizonnyal Putyintól várja. Miközben az Európai Unió igyekszik megszabadulni az orosz energia függőségtől, Orbán hosszú távra is elkötelezi magát az orosz energia mellett. Miért? A magyar miniszterelnök feltehetően azt gondolja, hogy az USA nem lesz képes döntő szerepét megőrizni a világban, előbb vagy utóbb osztoznia kell Kínával és esetleg más országokkal például Indiával.

Orbán nem hisz a hidegháborús Blinken diplomácia sikerében míg az Európai Unió tagállamainak többsége elfogadja azt, de vannak még kétkedők.

Macron – Orbán Párizsban

A francia elnök éppúgy mint Orbán Viktor az európai szuverenitás híve vagyis az Európai Uniót úgy képzeli el mint egyenrangú nagyhatalmat az USA-val. Ezért közös uniós hadsereget és hadiipart akar. Mindketten az atomenergia fejlesztés hívei, ehhez pedig kell az orosz nukleáris fűtőanyag.

Erről is tárgyal a francia elnök és a magyar miniszterelnök hétfőn Párizsban. Az USA épp ellenkezőleg gazdasági NATO-t akar vagyis olyan egységet a gazdaságban is mint amilyen katonai téren fennáll – egyértelműen Washington irányítása alatt.

Két különböző jövőképről van tehát szó. Európa szempontjából az USA elképzeléseinek az a problémája, hogy tartós alárendeltséget hozna az Európai Uniónak, amely cserébe biztonságot kapna. Csakhogy Európa közvéleménye nagyon megosztott: jelentős részük nem hisz abban, hogy Putyin rájuk nézve is fenyegetést jelent. Ha viszont Európa alárendeli magát az USA érdekeinek, akkor az életszínvonal emelkedése vágyálom marad. Ezzel viszont meginoghat a társadalmi stabilitás, amelyet Macron elnök személyesen is tapasztalhat hiszen Franciaországban a nyugdíjreform ellen összefogott a szélsőbal a szélsőjobbal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK