Nem a kevesebb, mint száz minimál-nyugdíjassal szúr ki a kormány a 28 500 forint fenntartásával. Több százezer olyan ember rövidül meg tíz éve, akinek ellátását ehhez az összeghez kötve állapítják meg.
A tb-rendszer átalakítása nincs napirenden, s ezért a minimális öregségi nyugdíj 28 500 forint havi összegét se tervezik emelni – válaszolta egy képviselői kérdésre Rétvári Bence, az EMMI államtitkára.
Ez az összeg éppen tíz éve ennyi, az Orbán-kormány a „hasító gazdaság” láttán se akarja megemelni ezt.
Az államtitkár szerint nagyon kevés embert érint a minimum összeg.
Ez így van: januárban 69-en kapták ezt a semmire se elég „járandóságot” (akiknek megvan a legalább 20 év szolgálati idejük) – írta meg pár hónapja a Pénzcentrum.
Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy aligha véletlen a minimál-nyugdíj befagyasztásának fenntartása. A szociális-biztosítási ágazatban az egyik meghatározó viszonyítási érték a minimális nyugdíj:
ellátások összegének sorát ennek valahány százalékában állapítják meg.
Nézzük, melyek ezek a Nyugdíjguru összeállítása alapján.
Mindenek előtt a méltányossági nyugdíj, aztán a szociális ellátások között az aktív korúak ellátása. Ezen belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az időskorúak járadéka, a települési támogatás, a közgyógyellátás és az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság.
Az egészségbiztosítási ellátások körében a baleseti táppénz összege függ a mindenkori nyugdíj-minimumtól.
Óriási kör és tétel a családtámogatásoké. Itt a gyes, a gyet és az anyasági támogatás kiszámításának alapja a legkisebb öregségi nyugdíj.
Forrás: KSH
A KSH legutóbbi, augusztusi adatai szerint pár száz híján 200 ezer GYES-t, anyasági támogatást és gyereknevelési támogatást (GYET) folyósítottak. És ezekben az esetekben a minimális nyugdíj legkevesebb 100 százaléka a járandóság összege (de a GYES-nél ikrek után 200, 300 satöbbi százalék, az anyasági támogatásnál 225 százalék, ikrek után már 300 százalék).
Vagyis százmilliárdos összeg az éves tét a nyugdíjminimum makacs befagyasztásával. Persze annak semmi akadálya se lenne, hogy eme juttatásokat más bázisra vetítve számolják ki. A kérlelhetetlenség mögött tehát inkább az húzódik meg, hogy
a kormány a számára kedves felső egy-két jövedelmi osztályt
inkább közvetlenül adóágon kívánja előnyben részesíteni, a nyugdíj-minimumra épülő juttatások maradnak a vékonyodó közép- és alsó rétegnek. A családi pótlék emelésének ugyancsak tíz éves stopjában ugyanez a társadalompolitikai cél mutatkozik meg.
Szárnyalnak a MOL részvények a tőzsdén miután a cég eredményei az első háromnegyed évben meghaladták az elemzők várakozásait.
Az eredmény bruttó 3,6 milliárd dollár lett, ezért a MOL azzal számol, hogy az év végére túllépik a 4 milliárd dollárt: 4,1-4,4 milliárdra számítanak. Miért? A magyarázat az olcsó orosz olaj. Ezért lobbizott Orbán Viktor Brüsszelben. Ebből lett nagy nyeresége a MOL-nak annak ellenére, hogy extraprofit adót kell fizetnie, és ársapkát alkalmazni a benzinkutaknál a magyar autósoknak.
Hernádi Zsolt elnök – vezérigazgató elégedetten nyilatkozott: “ mindeddig képesek voltunk fenntartani az ellátást a régió számos országában, ezt tartom a harmadik negyedév legnagyobb eredményének.”
A cél a leválás az orosz energiáról
Legalábbis ezt nyilatkozta Hernádi Zsolt. Aki nem tagadta, hogy az ársapka csökkentette a MOL nyereségét. Az ársapka a különböző országokban, ahol a MOL jelen van, és az extraprofit adó 1,18 milliárd dollárral mérsékelték a nyereséget. Az nem egészen világos, hogyha a MOL valóban le akar válni az orosz energiáról, akkor miből lesz az extra nyereség?
Orbán Viktor mindenesetre elégedett: a MOL megkapta a hulladékkezelés koncesszióját csekély 35 évre. Ez olyan felfutó iparág lehet a zöld átmenet idején, amely részben kompenzálhatja azt, hogy a hagyományos energiahordozóktól fokozatosan meg kell szabadulnia az uniós tagállamoknak. Az energiaválság ugyan lassítja a zöld átmenetet, de nem állítja azt le. Ezért például a Shell egyre nagyobb összegeket szán a fenntartható fejlődésre, mert akkor is szeretne profitot termelni amikor már az olajból és a földgázból ez sokkal nehezebb lesz mint jelenleg az energiaválság idején.
A száz kilométer is elérő ciklon „megbillentette” a Balaton vizét. Egy időben 82 centivel mérték a legnagyobb szintkülönbséget.
Elérte a Balaton térségét is hétfőn az a ciklon, amely a napokban lecsapott Nyugat-Európára. A helyenként óránkénti 100 kilométeres szél megbillentette a Balaton víztükrét: a legmagasabb, 154 centiméteres vízszintet a vizugy.hu adatai szerint Balatonfűzfőn mérték délben, a legalacsonyabb, 63 centimétereset két órával később Keszthelyen. A Balaton hajnalban mért átlagos vízállása 112 centiméter a siófoki vízmércéhez viszonyítva. A tó vízszintje 13 órakor mutatta a legnagyobb kilengést egy időben: 82 centiméter volt a különbség a keleti és a nyugati végében mért adatok között.
Az Időkép videója némi ízelítőt ad az elemek erejéből.
Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője elmondta, bár az erős ciklonnak csak a széle érintette Magyarországot, hétfőre virradóra megerősödött, majd viharossá fokozódott a Dunántúlon a délnyugati szél. Főként a Balatonnál alakult ki erős szélvihar, itt mérték az országban a legnagyobb széllökéseket kora délutánig:
Sümegen óránként 103, Siófokon 102 kilométeres erősségű volt a szél.
A meteorológus arról is beszámolt, hogy a Balaton középső és nyugati medencéjében jellemzően óránkénti 70-75 kilométeres széllökéseket mértek, vagyis az átvonuló vihar összességében gyengébbnek bizonyult a múlt heti északnyugati hidegfrontnál, amikor két napon keresztül 100 kilométeresnél erősebb szelet is mértek. A mostani szélvihar különlegességét a délnyugati szélirány okozta, ami hossztengelyében érte a Balatont, és az ilyenkor szokásos módon jelentős vízszintkülönbséget okozott a nyugati és a keleti part között.
Várhatóan a délnyugati szél erőssége délután gyengül az üdülőrégióban, majd a ciklonhoz tartozó hidegfront érkezése után északnyugatira fordul. Az északnyugati szélből is lehetnek kedden erős vagy viharos lökések, de ezek már inkább csak a Balaton keleti medencéjét érintik – mondta a szakember.
Tavaly kétszer – március elején és július végén – billent meg jelentősebb mértékben a Balaton víztükre hosszanti irányban. Akkor 49, illetve 40 centiméternyi különbséget mutatott az egy időben mért vízszint a tó keleti és nyugati végében.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke online sajtótájékoztatóján jelentette be a Demokratikus Koalíció 3000 milliárd forintos javaslatcsomagját a koronavírus-járvány szociális és gazdasági következményeinek kormányzati kezelésére.
A Demokratikus Koalíció 3000 milliárdos javaslatcsomagja a koronavírus-járvány szociális, gazdasági következményeinek kormányzati kezelésére
Nemzetközi tapasztalatok alapján, tanulmányozva a nemzetközi és hazai szakértők javaslatait, valamint egyes szakszervezetekkel tartott konzultációt követően a Demokratikus Koalíció az alábbi javaslatokat teszi a koronavírus járvány szociális, gazdasági következményeinek kormányzati kezelésére:
A legsürgetőbb feladat a munkahelyek megmentése, a kieső bérek, jövedelmek pótlása.
Javasoljuk, hogy mindazok számára, akik a veszélyhelyzet kihirdetése óta elveszítették az állásukat, vagy azóta fizetés nélküli szabadságon vannak, a kormány korábbi bérük 80 százalékának megfelelő keresetpótló támogatást fizessen. A támogatás felső határát a nemzetgazdasági átlagkereset másfélszereséhez kell igazítani.
A járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt állásidőre az állami és önkormányzati közszolgálatban, intézményekben, valamint a köztulajdonban lévő cégekben dolgozók a teljes alapbérüket megkapják.
Ahol a veszélyhelyzet elrendelése miatt a munkavállalók nem tudják felvenni a munkát, ott a kormány foglaljon állást az állásidő alkalmazása mellett. A kormány a bölcsődei, óvodai és iskolai nevelési és oktatási területen dolgozók esetén rendelje el az állásidőt a munkát fel venni nem tudó alkalmazottak számára.
Az álláskeresési támogatás folyósítási ideje hat hónapra emelkedik.
A már lejárt álláskeresési támogatás folyósítási ideje a veszélyhelyzet végét követő hónap utolsó napjáig automatikusan meghosszabbításra kerül.
Mivel a járvány okozta gazdasági nehézségek hosszú időre, a veszélyhelyzet elmúltát követően is hatással lesznek a családok mindennapi megélhetésére, ezért a családi pótlékot a kétszeresére kell emelni.
Az egyéni vállalkozók és az öt fő alatti mikrovállalkozások a veszélyhelyzet előtti alapbérek költségének 80%-ának megfelelő közvetlen állami bértámogatást kapnak.
A támogatás maximuma foglalkoztatottanként a nemzetgazdasági átlagkereset másfélszerese.
Azon vállalatok, melyeknek a 2020. évi várható árbevétele legalább 25 százalékkal csökken és vállalják, hogy tovább foglalkoztatják alkalmazottaikat, az árbevétel csökkenéséhez igazodva a vállalati bértömeg 20-40 százalékát kitevő bérkiegészítő költségvetési támogatást kapnak.
Azok az öregségi nyugdíjban, illetve szolgálati járadékban részesülők, akiknek nyugdíja nem haladja meg az átlagnyugdíj másfélszeresét (mintegy 210 ezer forintot), nyugdíjuk mértékétől függően egyszeri 10-50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést kapnak a központi költségvetésből.
Az úgynevezett rokkantnyugdíjban és az otthonápolásban részesülők egyszeri 50 ezer forintos támogatást kapnak. Amennyiben a veszélyhelyzet 6 hónapnál tovább tart, a fenti nyugdíj-kiegészítést, illetve támogatást újból folyósítani kell.
A kiskorú gyermekeiket a távoktatás ideje alatt felügyelő munkavállalók a járvány ideje alatt bérük 80 százalékával kompenzált fizetett szabadságot vehetnek igénybe.
A „vírusszabadság”-kompenzáció felső határa igazodik az átlagkereset másfélszereséhez, a munkaadó ezzel kapcsolatos terheit (bér és bérköltség) az állami költségvetés vállalja.
Az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók 100 százalékos béremelést kapnak.
Az egészségügyben közreműködő külső szolgáltatóknál dolgozó munkavállalók béremelésének fedezetére a kormány a veszélyhelyzet idejére 50 milliárd forintos alapot hoz létre.
A fegyveres szervek és a Magyar Honvédség állományában dolgozók egyszeri 500 ezer forint bérkiegészítést kapnak.
A közműtartozások kifizetésére a magánfogyasztók és a KKV-k a veszélyhelyzet fennállását követő hónap végéig halasztást kapnak (“rezsimoratórium”).
Ugyaneddig az időpontig közműszolgáltatást felfüggeszteni, megszüntetni a szolgáltató részéről egyoldalúan nem lehet. Az elmaradt befizetések után kamatot felszámítani nem lehet.
A KIVA és a KATA fizetési kötelezettséget a veszélyhelyzet időszaka alatt befizetés nélkül jóváírják.
A 2019-es gazdasági év után fizetendő társasági adóból valamennyi kis- és középvállalkozás a befizetendő adójából egységesen 50 millió forint adókedvezményt kap.
A növekvő fizetési nehézségek miatt a gazdasági társaságok a 2019. évi árbevételük 10 százalékának megfelelő kamatmentes forgóeszköz-hitelre annak 80 százalékáig állami garanciát kapnak.
Az üzleti céllal kis- és középvállalkozások által bérbevett, de a járvány miatt önként bezárt üzletek bérlete a veszélyhelyzet ideje alatt a bérbeadó által nem mondható fel.
Ez idő alatt a bérbevevő a bérleti díj 40%-áig bérlettámogatást kap az állami költségvetésből. A bérleti szerződések alapján kifizetett kauciót a központi költségvetés átvállalja.
Azoknak a vállalatoknak, amelyek vállalják, hogy megtartják foglalkoztatottaikat, ingyenes, normatív hitelgarancia-program indul, amelyben a felvett hitel felső határa a 2019. évi anyagmentes árbevétel 25, az állami garancia mértéke pedig a hitelösszeg 80 százaléka.
A veszélyhelyzet időtartama alatt az állami és önkormányzati közszolgálatban, valamint a köztulajdonban lévő cégeknél, intézményeknél a munkaadó a munkaszerződést nem szüntetheti meg.
A járvány miatt gazdasági nehézségekkel küzdő állami-, önkormányzati vállalatok pénzügyi megerősítésére, a járvány által különösen sújtott szektorok megmentésére, megerősítésére a kormány 400 milliárd forintos programot indít.
Az önkormányzatok megnövekedett szociális feladatainak kezelésére a kormány 500 milliárd forintos rendkívüli szociális alapot hoz létre.
A kormány közvetlenül intézkedik a leghátrányosabb helyzetű településeken élő emberek mindennapi életfeltételeinek (étkezés, fűtés, stb.) biztonságos megszervezéséről.
Az Európai Unió által válságkezelésre biztosított szabad források, illetve az EU által szabadon átcsoportosíthatóvá tett források (összesen mintegy 2000 milliárd forint), kizárólag egészségügyi eszközbeszerzésre, munkahelyek védelmére és különösen a kieső bérek kompenzációjára, illetve a kis-és középvállalkozások megsegítésére használhatóak fel.
Az LMP törvényjavaslatot nyújtott be a bérválság megoldása érdekében, lépésének a helyességét igazolja a Központi Statisztikai Hivatal által a magyar háztartások életszínvonaláról most közzétett kiadvány. 2011 és 2016 között a kétszeresére nőtt a dolgozó szegények száma Magyarországon.
Tavaly már megközelítette a félmillió főt azoknak a száma, akik annak ellenére, hogy dolgoznak, nem tudnak kitörni a szegénységből.
Az adatokból világosan látszik, hogy az orbáni munkaalapú társadalom a dolgozó szegények társadalma
– mutat rá az LMP közleménye. Hozzáteszi: az Orbán-kormány legfőbb ígérete az volt, hogy a vállalkozások tíz év alatt egymillió új munkahelyet hoznak létre. Ehhez képest 2011 és 2016 között a duplájára nőtt a dolgozó szegények száma, vagyis megélhetést nem adó munkahelyek jöttek létre nagy számban.
Az Orbán-kormány hetedik évében sem éri el a minimálbér a létminimumot, a közmunkabér pedig mélyen a szegénységi küszöb alatt van.
Az LMP a bérválság megoldása és a dolgozói szegénység felszámolása érdekében törvényjavaslatot nyújtott be, ami adó-és járulékcsökkentést, közalkalmazotti béremelést, a családi pótlék emelését és kiterjesztését, az egygyermekesek családi adókedvezményének megduplázását és az alapvető élelmiszerek ÁFA-csökkentését tartalmazza.
Ami a KSH kiadványát illeti: abból az is kiderül, hogy a magyarok több mint negyede él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, és közel 1,3 millióan vannak, akiknek a jövedelme még a havi 77 600 forintot sem éri el. A gyermekvállalás továbbra is az egyik legnagyobb szegénységi kockázat, és a legrosszabb helyzetben továbbra is az egyszülős családok vannak. Minden második egyszülős család él szegénységben vagy nélkülözésben.
Orbán Viktor eldicsekedett moszkvai sikereivel: lesz orosz földgáz, a rezsi csökkentést megvédheti a magyar kormány. Valóban? Az orosz földgáz ára piaci alapon dől el csak épp hosszú távú szerződés esetén nem azonnal. Ezért hosszú távon az orosz földgáz nagyonis sokba kerülhet.
A GDP 2-4%-át is kiteheti a kompenzáció, amely a lakossági ár és az orosz földgáz beszerzési ára között van. Ezt a pénzt a magyar államnak kell előteremtenie, ha meg akarja óvni a rezsicsökkentést, amely az alacsony magyar bérek miatt a szegényebb rétegek számára életmentő. Politikailag pedig senki sem kockáztathatja meg annak visszavonását. Ezek után érdekes az a kérdés, amelyet a G7 portál vet fel, hogy vajon Európa egyik leggazdagabb országában miért ugyanakkora a rezsi mint nálunk az Európai Unió egyik legszegényebb országában?
A szigetelés a zöld átmenet titka
Svédországban azért alacsony a rezsi, mert jóval kevesebbet kell a fűtésre fordítani noha az időjárás ott jóval hidegebb mint nálunk. A svéd állam viszont már évek óta kiemelt programként kezeli a házak illetve a lakások szigetelését. Az ehhez nyújtott állami és önkormányzati támogatások eredményeképp a fűtés karbonlábnyoma a korábbi 10%-ára csökkent! Vagyis nem több gáz kell az alacsony rezsihez hanem jobb szigetelés. A zöld átmenet ily módon válik hatékonnyá. Miért vásárol mégis orosz földgázt Orbán Viktor?
Putyin érdeke a hosszútávú szerződés
A földgáz ipar nagy befektetéseket igényel, ezért Oroszország a hosszú távú szerződéseket szorgalmazza. A földgázt most – bizonyos fenntartásokkal – az Európai Unió is olyan energia hordozónak nyilvánította, amely segíti a zöld átmenetet. A földgázzal kapcsolatos beruházások így pozitív megítélést kapnak Brüsszelben. Korábban Orbán Viktor is osztotta Brüsszel álláspontját, hogy diverzifikálni kell a magyar földgáz behozatalt vagyis csökkenteni kell a függést Moszkvától. Most Orbán Viktor mindent egy lapra, az orosz gázra tesz fel. Vajon miért ? Egyrészt, mert a gáz üzletben maga is érdekelt lehet a MET révén. Másrészt pedig Putyinnak megvannak az eszközei a mindenkori magyar vezetés befolyásolására. Erre épp Horváth József tábornok mutatott rá a Magyar Nemzetben: az oroszok kiolvaszthatnak valamilyen információt az egykori KGB központban a Ljubjankán! Ezt a titkosszolgálat veteránja ugyan az ellenzékről állítja, de ne felejtsük el, hogy ellenzékben Orbán Viktor is Putyin elszánt bírálója volt. Most pedig a legjobb barátja lett a NATO és az uniós vezetők közül. Vajon miért?
A délutáni órákban várható a Standard & Poor’s hitelminősítő közleménye arról, mire jutottak a magyar államadósság besorolásának felülvizsgálatakor. A kiindulási pont befektetésre már ajánlott BBB, stabil kilátással. De mit is jelent ez valójában, és miért fontos a nagy nemzetközi hitelminősítők besorolása egy gazdaság számára?
A hosszú lejáratú magyar szuverén (azaz állami) devizaadósságot jelenleg már mind a három nagy hitelminősítő – a Standard & Poor’s, a Moody’s és a Fitch – befektetői kategóriában, igaz, annak legalsó sávjában tartja nyilván. Ez annyit jelent, hogy úgy látják: a pénzügyi kötelezettségek teljesítését a kedvezőtlen gazdasági feltételek vagy változó körülmények gyengíthetik, azaz
van kockázat, de még ajánlott a befektetés.
Ugyanakkor az egy fokkal rosszabb besorolás – és ebben voltunk hosszú évekig, ld. a táblázat piros sávját – már az úgynevezett bóvli kategóriát fedi: a magas kockázat miatt nem érdemes megtartani vagy vásárolni a kibocsátott kötvényeket. Mindhárom hitelminősítőnél jelenleg stabil kilátásokkal van megcímkézve a magyar államadósság besorolása, azaz
gyors besorolásváltozást – sem felfelé sem pedig lefelé – nem várnak.
Csak érdekességképpen érdemes megnézni, hogyan áll a magyar besorolás a térségbeli versenytárs-országokkal összehasonlítva.
Menetrend szerint és azon kívül
Egy-egy olyan előre bejelentett, menetrend szerinti felülvizsgálatnál, mint amilyent a Standard & Poor’s most hajt végre – javítás esetén általában „félfokokat” változtatnak csak: azaz, először a kilátásokat szokták javítani/rontani (esetünkben most a stabil helyett tehát pozitív jöhetne), ám van arra is példa, hogy ezt a grádicsot kihagyva rögtön a besorolást magát módosítják. Ez – ahogy a mellékelt táblából is látható – , már Magyarországgal is előfordult, pont a Standard & Poor’s-nál, amely tavalyelőtt, illetve tavaly is úgy javította a besorolást, hogy előtte nem változtatta pozitívra a stabil kilátást.
Rontás esetén más a helyzet, ott ugyanis nagyon gyors változások is lehetnek, drámainak ítélt esetekben, amikor nem lehet megvárni a következő, esedékes felülvizsgálatot. Például – ám ez persze kirívó példa – a 2008-as pénzügyi válság kitörésében szerepet játszó, negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers papírjait, annak csődje miatt egyik napról a másikra a legjobból a leggyengébbe sorolták át.
Árgus szemekkel figyelnek
Lehet, hókuszpókusznak tűnik ez az egész „besorolásdi”, sokan, sokszor bírálják is, és hivatkoznak a fent említett példánál maradva arra, hogy nem képesek előre látni és jelezni még az ilyen drámai eseményeket sem. (A hitelminősítők nem csak állami, de magáncégek besorolását is végzik.) Meg is tépázta az eset a hitelminősítők hitelét, de ezzel
együtt máig megkerülhetetlenek, hiszen még mindig irányt mutatnak,
és támaszkodnak az általuk kiadott minősítésekre a befektetők, oly annyira, hogy például az óriási pénzeket mozgató nagy befektetési alapoknál szigorúan előírják, hogy bóvli kategóriájú papírokba nem fektethetnek. Ilyenkor úgy járnak, mint Magyarország is járt a 2008-as válság után, nem tudnak megfelelő finanszírozáshoz jutni a nemzetközi pénzpiacokon. És habár nem csak államkötvényeket, hanem – ahogy már szó volt róla – vállalati kibocsátásokat is minősítenek, az előbbieké a meghatározó, az adott ország vállalkozásai ugyanis nem kerülhetnek magasabb kategóriába, mint az államkötvényei.
A hitelminősítők, amelyek 21, illetve 24 fokozatú skálán osztályozzák az adósságot (legyen a szuverén, devizában vagy helyi devizanemben kibocsátott állami, önkormányzati, illetve vállalati), mégpedig nem egyazon szempontok alapján. Magyarország esetében – ennek a tapasztalat is az oka –
elsősorban a makrópályát, az államháztartás és a költségvetés állapotát, a finanszírozási kilátásokat vizsgálják.
Kiszámíthatóság
Az, hogy ma születik-e, és ha igen, milyen döntés, nem lehet előre tudni. Annyi bizonyos csupán – ahogy az MTI londoni tudósítója is írta – a Standard & Poor’s-nak ez az idei utolsó felülvizsgálati időpontja. Ugyanis az Európai Unió által a globális pénzügyi válság után életbe léptetett szabályozás alapján – hacsak azonnali minősítési lépést igénylő rendkívüli fejlemény nem történik – a hitelminősítők az általuk előre meghatározott, Brüsszelnek benyújtott időpontokban hajthatnak csak végre adósosztályzati lépéseket EU-államadósok, köztük hazánk esetében. A szabályozás azonban arra nem kötelezi a cégeket, hogy a kijelölt napokon ténylegesen módosítsák is a menetrendben sorra kerülő szuverén EU-adósok besorolásait vagy az osztályzatok kilátását.
Egy kis történelem
Az első hitelminősítő, pontosabban annak az elődje a 19. század második felében indult: Amerikában egy cég megjelentetett egy, az amerikai vasúttársaságok pénzügyi helyzetéről és működésükről képet adó könyv. 1906-ban alapították meg a Standard Statistics hivatalt, azzal a céllal, hogy pénzügyi információt nyújtson nem vasúti társaságokról. A Standard & Poor’s, ahogy ma ismerjük 1941-ben alakult a fenti két cég összeolvadásával. 1966-ban egy felvásárlás eredményeként pénzügyi szolgáltató részleggel bővült. A Moody’s-t 1909-ben alapította John Moody, a cég 1914-től kezdve végez hitelminősítést, s a hetvenes évek óta államkötvényekét is. A Fitch Ratings 1913 óta kínálja szolgáltatásait, először kötvényekről és részvényekről publikált könyveket. 1924-ben kiterjesztette tevékenységét, egy rendszert dolgozva ki arra, hogy mérjék, miként tudnak megfelelni a vállalatok a kötelezettségeiknek. Végül ez lett a hitelminősítés standardja.
Bár szavakban nincs választási költségvetés, március közepéig több, mint ötször annyi pénzt osztogatott el a kormány, mint 2014-ben. Ennek a legvaskosabb tétele a „nagy hideggel” indokolt rezsicsökkentés.
Orbán Viktor több beszédében is tagadta, hogy választási költségvetés lenne az idei, a számok mégsem ezt bizonyítják – derül ki a Policy Agenda összeállításából. Eszerint négy éve március közepéig 30,9 milliárd forintnyi választás előtti intézkedést jelentettek be, az idén eddig pedig 163,4 milliárdnyit. Ez – mint később bemutatjuk – a valószínűleg kissé alábecsült összeg, nem szólva arról, hogy még hátra van három hét, s 2014-ben ennyi idő alatt még további 27,2 milliárdot szórtak ki Orbánék.
A legkisebb tétel: belső tartalékok átcsoportosításával 20 milliárd forintot biztosít a kormány önkormányzati támogatásokra, kulturális célokra, templomfelújításra. Maradványok felszabadításával 28,9 milliárdot szánnak a nyugdíjasoknak, az Erzsébet-utalványokra, bejelentett költségvetési tételen felüli kiadásként hozzávetőleg 40 milliárd a téli rezsicsökkentés ára (amelynek megalapozott voltáról és diszkriminatív jellegéről itt írtunk). A tartalékból stafitozzák ki Pécset, amely abból a 36,6 milliárdból részesül, amelyből jut még egyebek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, s mentőállomások felújítására. Egyházak, önkormányzatok, turizmus és más célokra egy további forrásból odaígértek 37,9 milliárdot.
A rezsicsökkentés kérdőjelei
Ugyanakkor a Policy Agenda – okkal – a hivatalosan bejelentett összeggel számol, mások azonban 46-47 milliárd forintot hoztak ki végszámlaként. Ráadásul menet közben derült ki, hogy a jellemzően panelekben lévő közös gázórás lakásokban élők nem is kapják meg a 12 ezret, hanem legfeljebb pár száz forintot. Akiknél nem párosul távhővel a gázellátás, óriási felháborodás várható, esetleg további összeget kikényszerítve.
Azóta az is kiderült, hogy az április számlában írják jóvá a rezsicsökkentés 12 ezer forintját, tehát költségvetés-technikailag ez már bizonyosan a március 15-e utáni időszakra fog jutni.
Ezeknek az intézkedéseknek és költségeiknek közös vonásuk, hogy
tételesen nincsenek benne az idei állami költségvetésben.
Forrásuk az általános tartalék a nem várt kiadásokat fedező rendkívüli kormányzati intézkedések és az Országvédelmi Alap (például a Pécsnek, a közszolgálati egyetemnek ígért pénz), belső tartalék átcsoportosítása, maradvány felszabadítása, költségvetésen kívüli tétel és meg sem nevezett, későbbi döntéssel előteremtendő összeg. (A büdzsén kívüli tétel ebben az esetben – a rezsicsökkentésnél – azt jelenti, hogy a most már állami tulajdonú közműcégek bevételéből fogják jóváírni. Vagyis ezek ennyivel kevesebbet fognak majdan nyereségadóként befizetni az államkasszába.)
A tartalékon belül rendkívüli intézkedésekre egész évre 110 milliárd áll rendelkezésre, amelyből az első negyedévben 40 százalék (44 milliárd) lenne felhasználható (áprilistól további 30 milliárd), az Országvédelmi Alap 60 milliárdjának fele áprilisban nyílhat ki. A belső tartalék is amolyan előre nem megpántlikázott pénz. A harmadik nagy kalap a korábban itt-ott keletkezett maradványoké. Mindezeket toldja meg a kormány a később megtalálandó fedezetű kiadással.
Ezen pénzbűvészkedések az év hátra lévő részében fogják éreztetni hatásukat.
A PA külön nem tér ki erre, de ezekre a szinte korlátlan pénztologatásokra azóta van lehetőség, hogy 2010 után a parlamenti többség módosította a költségvetéshez kapcsolódó szabályokat. Lényegében eltörölt minden olyan korlátot, amely korábban némi féket állított az év közbeni átcsoportosításoknak, azóta kormányrendelettel (a parlament kikerülésével) lehetséges az egész büdzsén belül tételeket áthelyezni. Ráadásul olyan költségvetésben, amelyet előző tavasszal – közgazdasági megalapozottság szempontjából vakrepülésben – fogad el a parlament.
Összegzésül tehát: a fenti számok alapján 44 milliárd az az összeg, amit március végéig előre megengedetten elkölthet a kormány, ez önmagában is több, mint a négy éve elköltött 31 milliárd. Most ehhez áprilisban megnyílik a tartalékalapnak az év hátra lévő részére szánt része (66 milliárd) és az „országvédelem” fele, 30 milliárd. Az ígérvény pedig (eddig) 163 milliárd.
A valóságban persze ennél sokkal több pénz ment el választás előtti kedélyjavításra, mert a tavalyi év végén, tehát a 2017 év terhére irgalmatlan pénzszórást végzett a kormány, rekordhiányt okozva decemberre.
Vége a barátságnak? Nem jön a kőolaj a Barátság kőolaj vezetéken, amely pedig még a szovjet idők óta szolgálja Magyarország ellátását. Már napok óta nem jön az olaj a Barátság vezetéken, de csak most jelentették be.
A kormánypárti lapok Ukrajnát hibáztatják, de Holoda Attila energia szakértő szerint a Gazprombank a felelős. A Gazprombank kekeckedik a rubel átváltás miatt noha épp Putyin ragaszkodott ahhoz a földgáz üzletek esetében. Visszafelé valahogy ez nem működik – mutat rá Holoda Attila, aki a Szovjetunióban végezte tanulmányait tehát jól ismeri az oroszok gondolkodását. Az első Orbán kormány idején államtitkár helyettesként szolgált, mert akkor még a lojalitás nem múlta felül kötelezően a szakértelmet.
Most tehát itt van a pácban a MOL, amely épp mostanában jelentett be rekord nyereséget. Ezt épp az olcsó orosz olajjal érte el.
Mi lesz, ha nem jön az olcsó orosz olaj?
Az ársapkát aligha lesz képes tartani a magyar kormány októberig még akkor is, ha a stratégiai készletek nagyrészét e célra szánja. Az Adria vezetéken természetesen jöhetne be a tengeren megvásárolt kőolaj, csak épp nem jön, mert 480 forintért ez ráfizetés. A kereskedők csak piaci áron vennének és adnának kőolajat Magyarországnak, ahol a turista és a mezőgazdasági szezon kellős közepén meglehetősen jelentős a kőolaj igény. A benzinkutaknál már így is korlátozások vannak. Egyre több helyen fogyhat el az üzemanyag.
Káosz alakulhat ki – hangsúlyozza Holoda Attila a Facebookon. Ez pedig oda is elvezethet, hogy sokan meg kell, hogy szakítsák a szabadságukat, mert az új helyzetben azonnali döntésekre lesz szükség.
Orbán Viktor újabb választási ígéretének mondhat búcsút.
Dehát ez nem újdonság: a hatalmas gázáremelés teljes megszegése a rezsi ígéretnek. Sasszemű megfigyelők azt is észrevették, hogy az első periódus elmúlta után még többet fizethetünk a gázért mint amennyit pártunk és kormányunk bejelentett.
Ezek után igazán furcsán hangzik Orbán Viktor ígérete:
“nem lesznek megszorítások”…
Mennyit ér Putyin barátsága?
Orbán Viktor azzal indokolta meg februári moszkvai látogatását, hogy olcsó orosz földgázt kapunk. Ezzel lehet megvédeni a rezsi csökkentést. Kiderült, hogy ebből egy szó sem igaz.
Nemrég Szijjártó Pétert küldte Moszkvába a miniszterelnök azzal, hogy szerezzen 700 ezer tonna plusz földgázt “orosz barátainktól”. Lavrov külügyminiszter, aki nem is oly rég a Barátság érdemrenddel tüntette ki Szijjártó Pétert, csak annyit válaszolt a magyar kérésre, hogy “tanulmányozzuk azt”. Ezzel
az ígérettel nehéz lesz fűteni.
Baerbock német külügyminiszter asszony azt mondta, hogy akár népfelkelés is kitörhet Németországban, ha Putyin elzárja a gázcsapot.
Magyarországon mit eredményez az orosz olajcsap elzárása?!…
A tavalyi mérték felével javulhat a lakossági reálkereset idén, s a legvagyonosabbak tovább távolodnak az alul lévőktől. A beruházások tempója lassulást mutat, az építőipar bővülése viszont harmadolódhat 2018-ben, de összességében jó évet vár a Policy Agenda. Figyelmeztet viszont a nagy arányú béremelkedés következményeire.
A Policy Agenda (PA) úgynevezett gazdasági fejlődési indexe kiegyenlített növekedést mutat erre az évre, a gazdaság egészének javulása folytatódhat – áll a PA legújabb előretekintésében. Ebben az évben a tavalyihoz hasonló, 4 százalék növekedés várható.
A növekedés egyik (hosszú távú) feltétele a beruházás. A PA a 2017-ben mért 17 százalék után idén ennél észrevehetően alacsonyabb, 10 százaléknyi emelkedéssel számol. Az ipar teljesítményének gyarapodása meghaladhatja a tavalyit, ezen belül azonban az építőipar a 2017-es kiugró, 31,6 százalékos bővülés harmadával számolhat. (A KSH friss 2017-es adatai szerint az első három negyedévben a lakáspiaci forgalom bővülése még meghaladta a 3 százalékot, míg a IV. negyedévi 4,9 százalékkal elmaradt a megelőző év azonos időszakában megfigyelt eredménytől.)
A PA azzal számol, hogy
fennmarad a gyors ütemű fogyasztás-emelkedés.
Ennek lakossági részét a bérek jelenleg két-számjegyű növekedése tolja felfelé. A kutatók idén 4,5-5 százalékkal magasabb nettó reálkeresetet (vagyis az inflációtól megtisztított összbevételt) valószínűsítenek, ami azonban csak a fele a 2017-es 10,3 százalékos javulásnak.
A családok összesített pénzügyi-vagyoni helyzete jobb lesz 2018-ban, de a legfelső és a legalsó jövedelmi rétegek közti különbség tovább szélesedik. Vagyis
tíz háztartásból nyolc helyzete lassabban javul.
A vállalatok világa vegyes érzésekkel tekint a jövőbe. Az általánosnak mondható – bár területileg nagyon szabdalt – javulás egyik gátja változatlanul a munkaerő-hiány, párosulva azonban helyenként masszív munkanélküliséggel. A cégek folyamatosan igénylik a kormánytól a képzés korszerűsítését.
A PA mindemellett – más kutatóhelyekhez hasonlóan – figyelmeztet a nagy béremelés következményeire is. Mint írják, ez „megzavarta a vállalkozások gazdálkodását”. Azt is leszögezik, hogy a vállalati hatékonyság javulásának (amely ellensúlyozhatja a bérköltség komoly növekedését)
két-számjegyű emelkedése nem reális.
Erre mi is felhívtuk a figyelmet, amikor ismertettük a kormány 2022-ig szóló gazdasági elképzeléseit. Ennek egyik sarokpontja a bérek-hatékonyság szakadatlan növekedése.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
