Pót-rezsicsökkentés: a fával fűtők tizedannyit kapnak

0
1817

A kormány minden család gázszámláján 12 ezer forintot jóváír, mert “a rendkívüli hidegben megnőtt a rezsi”. Megkapják a távfűtést használók is, a szenet, fát égetők esetében pedig megnövelik a szociális keretet egymilliárd forinttal. A valóságban körülbelül egy hétig volt szibériai hideg. A jelek szerint a legrosszabbul ezúttal is a fával fűtők járnak.

Az idei tél meglehetősen enyhe volt – kapta a tájékoztatást az Időkép meteorológusaitól a Független Hírügynökség. Ebből kiderül, hogy

a tél három hónapjában egyre-másra mérték a két számjegyű hőmérsékleteket.

Mikulás napján különleges, „tüzes” naplemente volt,  8-án az ország déli felében 10-15 fokot is mértek. Hasonlóan enyhe idő volt 11-én is, akkor 10-14 fokot mutattak a hőmérők. Másnap Drávaszabolcson rekord meleget mértek, 18,8 fokot, karácsony táján is 10 fok körüli hőmérsékletet élvezhettünk, aranyvasárnap például 10-15 fok volt országszerte.

Január is enyhén indult, a sok éves átlaghoz képest több fokkal melegebb volt. Az ország nagyobbik felében 10-14 fokot mértek, Mohácson melegrekordot regisztráltak 17,7 fokkal. Január közepén esett néhány centiméternyi hó, és lehűlés is következett, de 16-án már ismét melegedést jelentettek, 8-10 fokot mutattak a hőmérők. A hónap utolsó harmadában újra 6-9 fokos átlagos hőmérséklettel lehetett számolni, időnként havazást is regisztráltak, de 25-én ismét 11-12 fok következett.

Ezekben a hetekben például Zalában

kivirágzott a repce, és több helyütt előbújtak a legyek, sőt, a márványpoloskák is,

ami egyértelműen a természetnek a megszokottnál lényegesen enyhébb időre adott válasza.

A február eleje sem hozott dermesztő napokat, 2-án Pitvaroson hajszál híján megdőlt a hazai melegrekord: 15-17 fokot jelentettek. Később jött egy lehűlési hullám, volt ahol 20-25 centi hó hullott, de ez sem hozott magával különösebben hideg időt.

A hónap közepén egy mediterrán ciklon miatt újra havazott, de

az igazi tél csak a hónap harmadik harmadában

köszöntött be. Az úgynevezett „keleti szörny” szibériai hideggel árasztotta el az országot. 25-én a Kékestetőn hideg rekordot mértek, -11,1 fokkal, akkoriban Grönlandon melegebb volt, mint nálunk. A hónap végén valóban kemény mínuszok következtek, nyugaton -21 fok is előfordult, a Kékesen -12,8, a fővárosban a János-hegyen -8,2 fok volt. Míg március első napjaiban még borzongatott egy kicsit a tél, de a nőnapra már el is szállt a “mérge”.

Fűtésszámla-adatok az időszakra még nincsenek, de az megkockáztatható, hogy összességében egyáltalán nem lesznek kiugró összegek. Ezekből (távfűtés+gáz, vagy tisztán gáz alapján) a havi 30-50 ezer forintból fog tehát a kormány – egyáltalán nem a kampány miatt – jóváírni 12 ezret.

Ez havonta négyezer forint.

Külön tétel a fával, szénnel fűtők esete. Erre a hatalmas körre (800 ezer- 1 millió háztartás) a szociális pénzügyi keretet toldják meg egymilliárd forinttal.

Korábbi írásunkban már bemutattuk, mennyire kis segítséget kapnak a jövedelmi létra legalján imbolygó tömegek, akik körében azért marad a fával, szénnel, de gyakran mindenféle szeméttel fűtés módja, mert nem tudják kifizetni a gázt.

Az akkori becslés szerint egy nagyon szerény körülmények közt élő családnak (vagy egyetlen lakónak), ha csak egyetlen szobát fűt, négy-öt köbméter fára biztosan szüksége lehet télen.

Ehhez írt ki pályázatot a Belügyminisztérium. A szociális tűzifa és szén beszerzéséhez 2255 önkormányzat (a csaknem 3200-ból) pályázott. Mindannyian nyertek, de az igényelt 6,1 milliárd forint helyett csak

az előzetesen meghirdetett négymilliárdot kaphatták meg.

A BM a kemény lombos fa köbméteréért bruttó 19 ezer forint támogatást adott, de az önkormányzatnak is be kellett szállnia egy ezres önrésszel.

Az általános fahiány miatt azonban a köbméterenkénti ár 25 ezerig is felkúszott. Vagyis szerény használat mellett százezer forinttal számolhattak a téli fűtés során. Az előzetes becslés szerint átlagosan

a téli fűtési igény negyedét lehetett fedezni a szociális keretből,

a többit a piacról kellett megoldaniuk az embereknek. Most tehát ennek az összegnek egynegyedét kaphatják meg utólag az önkormányzatok útján az így fűtők, pontosabban egy részük. A nyomorultak legcsóróbbjai.

A BM-es szociális keret méretét jellemzi, hogy ellátottanként (vagyis támogatásban részesülő személyenként) 2 köbméter járt (a rossz minőségű, gyorsan elégő lágy lombos fából 3 köbméter, amelynek támogatása mintegy 40 százalékkal kisebb), de háztartásonként legfeljebb 5 köbméter lehetett.

A KSH népességszámlálásának eredményéből tudhatjuk, hogy a mintegy bő négymillió lakásból másfél millió az egyedi helyiségfűtésű, de ennek jelentős része a régi építésű gázkonvektoros lakás.

A lakások jellemzői közül a falazat és a komfortfokozat adataiból lehet következtetést levonni. A tégla, kő, kézi falazó elemes készítésű épületből 2,6 millió van. Jellemzően ebből kerülnek ki azok a házak-viskók, amelyekben gyakran a közművek sincsenek bevezetve, a fűtés pedig „mindenevő”. Ismét csak becslés alapján 800 ezer- 1 millió háztartásról lehet szó, több gyerekes nagycsaládokról és egyedül élő idősekről egyaránt.

Ezzel számolva tehát az egymilliárdos pótkeretből – ha ugyanazok kapnak belőle, mint a téli segélyből – 1000-1200 (!) forint jut háztartásonként, három hónapra.

Ez nagyjából a tizede annak az összegnek, amelyet “jóváír” a kormány a szerencsésebb helyzetben lévőknek

– és a jómódúaknak is.

Természetesen akik utólag kapnak a pénzből a fára és szénre, nagyobb összegre számíthatnak, de a különbség így is szembeszökő.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..