Fontos

Szun-ce, a miniszter – Ötórai kávé Szele Tamással

Pincér, egy konyakot is kérnék ma a kávéhoz, ünneplünk. Kicsiny hazánk már sok mindent adott a világnak, értékesnél értékesebb tudósokat, művészeket, vállalkozókat, hogy most hamarjában csak Strasznov Ignácot említsem, de azt azért nem gondoltam volna, hogy minden hadtudományok atyja, Szun-ce is nálunk születik újjá.

Pedig így van, és ez mellesleg eldönti azt a több évezredes kérdést, hogy van-e reinkarnáció: kell legyen. Dr. Benkő Tibor hadügyminiszter tegnap reggeli, az M1-en elhangzott interjúja után most már kétségtelen: ő a feltámadott Szun-ce. Na jó, de ki volt Szun-ce?

Egy legendás régi kínai hadvezér, aki szolgálatait valaha a déli Wu fejedelemség Ho-lü nevű uralkodójának (i.e.514-496) végezte. Jellemző az emberi természetre, hogy Ho-lüről szinte semmit sem jegyeztek fel, és azon is sokat gondolkodtak már a Kína-kutatók, hogy hol és mikor győzött Szun-ce, ugyanis nagy hadjáratokról abban az időben, azon a környéken nem tudunk. Mi több, Szun-ce is valószínűleg legalább két ember volt, ha nem több: de hát ez az ókori Kínában (és a későbbiben is) mondhatni kézenfekvő, a legtöbb kínai klasszikus személye vitatott. A legokosabb abban maradni, hogy Szun-ce írta a Hadviselés törvényeit, illetve így nevezzük azt az embert, aki írta.

De mi köze Benkő doktornak egy régi kínai hadvezérhez?

Az, hogy legalább olyan mélyértelmű bölcsességeket mond, mint a régi kínai bölcsek. Ezek példabeszédek, kóanok, titkos jelentéssel, szükséges a megértésükhöz a Csan ismerete, de lehet, hogy kell hozzájuk taoista alkímia is. Azt mondja például:

„Nem létszámban kell mérni, és nem a technikai eszközök számában kell mérni, hogy mennyire ütőképes egy ország hadserege.”

Persze, hogy nem. Mindenki tudja, hogy hadsereget literben mérünk, kilóra. Ezt Szun-ce úgy mondotta:

„Minden háborús vállalkozásnak törvénye, hogy ha van ezer könnyű harci kocsink és ezer nehéz hadiszekerünk, valamint százezer pajzsos emberünk, de számukra az élelmet ezer mérföldről kell szállítani, akkor a belső és külső kiadásokra, vendégek és látogatók fogadására, lakkra és enyvre, kocsikra és fegyverekre naponta el kell költeni ezer kin pénzt, mert csak így állíthatunk ki egy százezer főnyi hadsereget.”

Így már mindjárt érthető. Nem létszámban mérjük, nem technikai eszközben, nem is harci szekérben, hanem pénzben.

„Azt szoktuk mondani, hogy bár kicsi a bors, de erős.”

Azt is szoktuk mondani, hogy kicsi a bors, de hol van? Meg azt is, hogy kicsi a bors, de ledarálják. Ám Szun-ce erre is tud megoldást:

„Hogy nagy tömeget vagy kevés embert kell-e irányítani, az mindig a felosztástól és a számarányoktól függ. Hogy nagy tömeget vagy kevés embert kell-e harcba vetni, az mindig a formától és a nevektől függ.”

Ugye, hogy ugye. Nekem például van két macskám, ez nem túl nagy haderő, de ha elnevezem őket „Legyőzhetetlen és Halhatatlan Mennyei Regimentnek” mindjárt más a helyzet.

„Látva, hazánk milyen szerepet játszott itt a Kárpát-medencében, akkor bizony azt kell mondani, hogy Magyarország volt már a Nyugatnak bástyája. A török uralom idejében ez a kis ország ezzel a kis nemzettel megálljt tudott parancsolni.”

Hát, azért az nem egészen úgy volt: csodás regéink szólnak azokról a daliás napokról, de Isten vissza ne hozza őket, mikor az ország szó szerint minden erre járó hadsereg felvonulási területe volt, és szandzsákokra volt osztva. Bár szpáhibirtokok ma is vannak, és vígan szedik a harácsot. Nem mellesleg, én mintha emlékeznék olyanra is, mikor nem a Nyugatnak voltunk bástyája, hanem a Keletnek, de legalábbis erős rése, vagy hogy is volt ez, Bástya elvtárs…

„A magyar Honvédség mostani fejlesztésénél nem szabad azzal foglalkozzunk, hogy a lemaradást pótoljuk, (..) az sem tökéletes, hogy a mostani követelményeknek megfelelő képességet hozzunk létre, hanem tekintsünk előrébb.”

Hát ez már vérbeli Csan-buddhizmus. Sem nem pótoljuk a lemaradásunkat, sem nem hozunk létre képességet, hanem, ha egy mozdulattal, a Mester pálcájának csapásától megvilágosodunk, és már itt is a Nirvána.

Ne is foglalkozzunk mindenféle pattantyúkkal és harci szekerekkel, hiszen misztikus úton megoldható minden konfliktus. Az egyáltalán nem világos, hogy miképpen, de ilyen apróságokkal ne foglalkozzunk. Különben is, Szun-ce megmondotta:

„Minden hadviselésnek törvénye, hogy legjobb épségben hagyni az (ellenséges) országot, elpusztítani már nem olyan jó; legjobb épségben hagyni (az ellenség) lü-it, szétverni őket már nem olyan jó; legjobb épségben hagyni (az ellenség) cu-it, szétverni őket már nem olyan jó; sőt legjobb épségben hagyni még a wu-kat is, szétverni őket már nem olyan jó.

Ezért száz harcot vívni és százszor győzni nem a legjobb a jók között. Nem is harcolni, mégis alávetni az ellenséges sereget: ez a legjobb a jók között.”

Az értő olvasó rájön: a még ennél is jobb az, ha egyáltalán nem háborúskodunk, mert még a végén beverik a fejünket és az fáj. Szun-ce szellemében a legtökéletesebb hadsereg az, ami nincs is. És valóban, dr. Benkő is mondott valami hasonlót, csak azt nem a tévéinterjúban, hanem tavaly november 13-án, kedden, Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián. A miniszter a „Múlt, jelen, jövő: a Magyar Honvédség 170 éve című” szimpóziumon jelentette ki:

„A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program átfogó modernizációt jelent, amely a technikai eszközök beszerzése mellett tartalmazza az önkéntes tartalékos rendszer és a hazai hadiipar újjáélesztését is. A haditechnikai fejlesztésekben a honvédség egésze érintett, legyen szó a szárazföldi erők vagy a légierő fejlesztéséről. De a legfontosabb továbbra is a katona, az állomány képzése, kiképzése, valamint az egyéni felszerelésük fejlesztése. A kormányzati célkitűzéssel összhangban zajlanak a fejlesztések annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség a térség meghatározó haderejévé váljon. (…) A megváltozott biztonsági környezetben világossá vált, hogy a béke nincsen ingyen, ezért a NATO vezető állama, az Egyesült Államok felszólította a tagokat, hogy emeljék védelmi költségvetéseiket. Ugyanakkor mára az is világos, hogy az ország védelmét a hadsereg egyedül nem képes ellátni, ez ugyanis össztársadalmi feladat.”

Persze. Nem is a hadsereg dolga megvédeni az országot, azt majd rábízzuk a kéményseprőkre. Mellesleg nincs kizárva, hogy jobban járnánk velük.

Kérem tisztelettel: nem értjük mi ezt az embert. Ez egy hatalmas katonai lángelme, évezredeken átvilágító szellemű géniusz, stratégák stratégája, akinél a nagy Clausewitz is csak ipari tanuló lehetne, és főként vérbeli pacifista. Ami hadügyminiszterben ritka, de mindenképpen üdvözlendő. Ha nem a hadsereg kötelessége megvédeni az országot, ha nem dolga pótolni a lemaradásokat, nem kell fejlessze a képességeit, ha mindegy, hány katonánk van és azok miképpen vannak felszerelve, akkor végül is mi a hadsereg feladata?

A hadsereg feladata előre tekinteni.

Kétszer száz méteres távolba nézésben amúgy is verhetetlenek vagyunk.

Érdemes lenne edzenünk az ezer méteres távon is.

Értem én, hogy tisztességes ország hadügyminiszter nélkül úgyszólván elképzelhetetlen, és hadseregfejlesztésre is szükség van, ezért sikerült például olyan helikoptereket beszereznünk, amikre ugyan épp lehet fegyverzetet is építeni, de eredetileg mentőhelikopternek tervezték őket és arra is a legalkalmasabbak (valahol a Honvédelmi Minisztériumban valakinek még maradhatott egy csepp ép esze, és olyasmit rendelt meg, aminek esetleg haszna is lehet). Sikerült egészen korszerű harckocsikat vennünk, csak elfelejtettük megrendelni hozzájuk a tűzvezető rendszert, így aztán komolyabb harci feladatokra nem küldeném őket, de remekül fognak kinézni. Főleg a parádékon.

Javasolnám ennek szellemében, hogy a Magyar Honvédséget alakítsa ez a pacifista miniszter egyszerű, ám kedélyes katonazenekarrá, és ő vezesse, mint tamburmajor.

Ez amúgy is csak egy létező állapot elismerése volna.

„Így aki igazán ért a hadviseléshez, úgy töri meg az idegen sereget, hogy nem vív csatát vele; úgy foglalja el az idegen városfalat, hogy nem ostromolja meg; úgy semmisíti meg az idegen fejedelemségeket, hogy nem tart sokáig a háború. S minthogy a kölcsönös sértetlenség által igyekszik győzni az égalattiban, a fegyverek alkalmazása nélkül is biztosítani tudja magának az előnyöket.” – szól Szun-ce.

Igen, ez a helyes megoldás.

Ennél már csak az helyesebb, ha mindenki otthon marad és szecsuáni csirkét eszik rizzsel, fafüle-gombával és bambuszrüggyel.

Végre van egy olyan hadügyminiszterünk, aki érti Szun-cét.

Mit érti – ő maga Szun-ce!

Lapszem – 2017. szeptember 25.

Ma a ritka nevet viselő Eufrozinák és Kendék ünneplik a névnapjukat. Továbbra is borongós lesz idő, csak elszórtan fordulhat elő csapadék, s 20 fokig is felmelegszik a levegő. Na de lássuk, hogy miről írnak a napilapok.

 Népszava: Ez csak Orbán és Simicska plakátharca

Akármi is legyen a Jobbik üzleti szándéka, közpénzt felhasználva jutottak óriásplakátokhoz, magyarán minden, az üzlethez kötődő információ közérdekből nyilvános, Vona Gábor és pártja nem titkolhatja el részleteit – szögezi le a Népszava, amely terjedelme írást közöl a párt plakátbizniszéről. A Jobbik megkeresésére sem volt hajlandó elárulni részleteket az üzletről – még annyit sem, mint korábban az Indexnek –, ám annyi egyértelművé vált a lap számára, hogy a reklámhelyeket – köztük óriásplakátokat – nem hitelből, hanem állami támogatásból finanszírozzák.

A Fidesz már szombaton azzal állt elő: feljelentést tesz tiltott pártfinanszírozás miatt, feltételezve, hogy a Jobbik ajándékba kapta a plakáthelyeket Simicska Lajostól.

A radikális párt azonban nyilván számolt ezzel a feltételezéssel, s aligha elképzelhető, hogy ne rendelkezne számlával a bevásárlásáról. Az 1100 óriásplakát vélhetően egyébként csupán része lehet egy nagyobb tervnek, hiszen hiába tiltotta meg költségvetési pénzből működő szervezetek listaár alatti hirdetéseit megtiltó, botrányosan megszavazott törvény a Jobbik tavasz óta zajló kormányellenes kampányát, néhány napon belül megjelentek a „magánmegrendelő megbízásából közzétett társadalmi célú üzenetek.

Már csak ezért szigorított tovább a kormány, jelezve: településképi bejelentési eljárást folytathatnak majd ugyanis le a polgármesterek a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről – az erről szóló jogszabály-módosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt hétfőn nyújtotta be a Háznak. Simicska Lajos, aki jelentős, sok tízezer közterületi reklámhordozóval rendelkezik vélhetően arra számít, hogy a fideszes önkormányzatok sok helyütt „felülvizsgálják” majd a plakáthelyeket, s így több ezer reklámhordozójának eltávolításáról dönthetnek. Ha pedig alig néhány hét múlva ezek a felületek amúgy is a elvesznek, vélhetően nem olyan fájdalmas ezektől megválni „jelképes” összegért, ezzel is borsot törve Orbán Viktor és kormánya orra alá – írja a Népszava.

Magyar Nemzet: Végső döntésre várnak a Római-part civiljei

A Fővárosi Közgyűlés szerdán dönthet a Római-partra tervezett mobil gát megépítésének a megkezdéséről; a műtárgy a jelenlegi tervek szerint változatlanul a fás Duna-part mentén épülhet meg. Csütörtök délután 14 órakor közmeghallgatást tervez a főváros. Gadó György Pál aktivista szerint a munkaidő közepére szervezett fórum mindössze színjáték. Mindezt úgy, hogy egyre több bizonyítékot tudnak felmutatni arra, nem jó megoldás a városvezetés által szorgalmazott nyomvonal – tette hozzá. Vasárnap ismét tüntetést tartottak civilek, amelyen elhangzott, hogy összetett, tájépítészek, környezetvédők és szociológusok által készített alternatív megoldást is készítettek, de azt is semmibe vette a főváros. Már 18 ezer aláírást gyűjtöttek petíciójukhoz, hogy a városvezetés vegye figyelembe javaslataikat „Fát lehet vágni a hátunkon, de csak egy ideig” – mondta Lányi András, a tiltakozó mozgalom vezetője. Úgy látja,

a főpolgármester azt szeretné elkerülni, hogy párhuzamot vonhassanak az emberek a nagymarosi erőmű elleni tiltakozásokkal, amelyek hozzájárultak a rendszerváltáskor a hatalom bukásához.

A tüntetők vasárnapra az újpesti vasúti hídnál terveznek vonulást.

Magyar Idők: Soros-Hálózat: A migráns az első

A kormánylap  visszatér egy korábban már taglalt témára, arra, hogy az utóbbi időben a tolmácsokra is kivetették hálóikat a nyílt társadalom úttörői. Mint írja, ha a Helsinki Bizottságnak sikerül keresztülvinnie tervét, akkor a Soros György támogatását élvező szervezetek döntő befolyást szerezhetnek a hatósági tolmácsolás területén – írja a kormánylap, amely egy idei keltezésű tanulmányt idéz: kívánatos lenne, hogy a jövőben csak vizsgázott tolmács vehessen részt a menekültügyi eljárásokban, s munkájukra egy kötelező erejű etikai kódex vonatkozzék. Az elsőre megfontolandónak, sőt indokoltnak, szakmailag előremutatónak tűnő követelést rögtön összekapcsolták azzal, hogy a tolmácsokra vonatkozó vizsgakövetelményeket és a magatartási szabályokat a Menekültügyi Hivatalnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, a területen működő tapasztalt civil szervezeteknek, valamint a tolmácsok szakmai szervezetének közösen kell kidolgozniuk.

A felsoroltak közül az ENSZ-testület eddig is együttműködött a Soros-hálózattal, és alighanem a civil szervezetek miatt sem kellene aggódniuk a helsinkiseknek

– állítja a cikk, amely azt is megjegyzi, hogy a tolmácsok három szakmai szervezete, a Professzionális Fordításszolgáltatók Egyesülete (Proford), a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (MFTE), valamint a Szabadúszó Fordítók, Tolmácsok Egyesülete (Szoft), ugyancsak az idén állt elő a hatósági tolmácsolásra vonatkozó reformjavaslataival.

Magyar Hírlap: Interjú Pokorni Zoltánnal

„Van huszonhárom kerület Budapesten, amelyek lába leér a földre és tudja, merre mennek az utcák, és hol kell játszóteret vagy óvodát felújítani. Ez fővárosi szintről nem belátható” – mondta a Magyar Hírlapnak Pokorni Zoltán, a XII. kerület fideszes polgármestere. Beszélt arról is, hogy az oktatás ügyében mindig elfogult lesz, Tarlós István főpolgármestert pedig az elvégzett munkájáért nagyon tiszteli, ám nem volt köztük mindig gördülékeny a munkakapcsolat. Beszélt arról, hogy nem feltétlenül érzékeli, hogy az önkormányzatok  nagyobb önállóságot élveznének: sok területen ugyanis az állam a korábban átengedett hatósági feladatait visszahúzta. Ugyanakkor állami kézbe került az egészségügy, a szociális terület és az oktatás is. „Nincs egyedül üdvözítő rendszer. Lehet önkormányzati szinten is jól vagy rosszul irányítani, de az állami centralizáció is lehet intelligens és fegyelmezett.” – véli. A Fővárosi Önkormányzat is átalakult, a polgármesterek közvetlenül képviselik a kerületüket a közgyűlésben, ami radikális változást jelentett és mindenképpen jó hatása volt a munkára. A kétszintűséget szerencsére nem oldotta fel, vagyis van huszonhárom kerület Budapesten, amelyek lába leér a földre, és tudja, hogy merre mennek az utcák, és hol kell játszóteret vagy óvodát felújítani. Ez fővárosi szintről nem belátható.

A kérdésre, hogy indul-e ismét, 2019-ben, azt mondta, hogy ez a terve.

 

 

Ezt kell tudni a Sargentini-jelentésről és a vitáról

Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata – ezt állapította meg a Judith Sargentini vezetésével készített jelentés. Cikkünkből megtudhatja, mi kell ahhoz, hogy az Európai Parlament megszavazza a jelentést, és azt is, hogy mi történhet ezután.

Ma délután tartják az Európai Parlamentben a vitát a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentésről – vagyis ismertebb nevén a Sargentini-jelentésről, az ezt összeállító csoportot ugyanis a holland zöldpárti politikus, Judith Sargentini vezette.

A jelentés elkészítését még tavaly rendelte el az EP plenáris ülése. Ezt akkor az Európai Néppárt (amelynek a Fidesz is tagja) is megszavazta.

Sargentiniék ezután készítették el a jelentést, amely megállapította, hogy Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata:

  • korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét,
  • csorbították a bírói függetlenséget,
  • romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete,
  • támadást indítottak a civil társadalom ellen.

A jelentés foglalkozik a korrupciós helyzettel is, idézi például az OLAF jelentéseit. A jelentéstervezetet ide kattintva teljes egészében elolvashatja.

Júniusban az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) nagy többséggel elfogadta a jelentéstervezet, amely a hetes cikkely alapján történő, jogi atombombaként is emlegetett eljárás megindítását javasolja. A bizottságban 37-en szavaztak igennel, 19-en nemmel.

Fontos kiemelni: a Fidesz kommunikációjában a „bevándorláspárti, Soros-barát erők újabb támadásáról” van szó, de a jelentés egyáltalán nem erről szól. Judith Sargentini is többször kijelentette, hogy

nem a menedékkérőkről van szó,

hanem arról, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, és hogy ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni.

A mai vita után holnap szavaznak majd a jelentésről. A fideszesek egy része már előre csalást kiáltott, valószínűleg tartanak az eredménytől.

Pedig ki kell emelni:

az Európai Parlament az Európai Unió legdemokratikusabban választott szerve,

hiszen tagjait a polgárok közvetlenül választják, arányos választási rendszerben.

A szavazásnál a képviselők abszolút többségére (vagyis minimum 376 igenre), és ugyanakkor a leadott szavazatoknak a kétharmadára van szükség ahhoz, hogy elfogadják a jelentést.

Judith Sargentini
Fotó: MTI/EP/Fred Marvaux

Az Európai Parlamentben ma a legnagyobb frakciója a Néppártnak van, 219 taggal (ebből 12-t ad a Fidesz). Utánuk jön az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, 189 taggal (MSZP, DK), majd az Európai Konzervatívok és Reformerek 71, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége 68, a Zöldek / Európai Szabad Szövetség 52, az Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal 51, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája 45 és a Nemzet és Szabadság Európája 36 taggal. Van 20 független képviselő is (például a jobbikosok).

A jelentést várhatóan megszavazzák a baloldaliak, a liberálisok és a zöldek, de ez még nem elég az elfogadásához. Az is valószínű, hogy nemmel szavaz a populista szélsőjobboldali pártokat (pl. a Ligát, az AfD-t) összefogó legkisebb frakció, valamint a második legkisebb is, amelynek többek között a szélsőjobboldali Svéd Demokraták és az Unióból való kilépést propagáló UKIP is tagja.

Vagyis a jelentés elfogadása a Néppárton múlik.

Kiszivárgott hírek szerint a Néppárt vezetése nem ad központi utasítást arról, hogy hogyan kell szavazni a frakciótagoknak, vagyis: mindenki maga dönthet. Így viszont biztosra vehető, hogy a néppárti képviselők egy része megszavazza majd a jelentést, csak az a kérdés, mennyien. Az biztos, hogy amikor tavaly tavasszal az EP döntött a vizsgálat elkezdéséről, 393 képviselő támogatta a javaslatot. Ez több volt, mint a képviselők fele, de kevesebb, mint a leadott szavazatok kétharmada (kérdés persze az is, hogy most hányan szavaznak majd érvényesen).

Ha a Parlament megszavazza a jelentést, akkor egy szinttel tovább lép az eljárás: az Általános Ügyek Tanácsához, vagyis az uniós tagállamok külügyminisztereihez kerül. Ők kezdeményezhetik a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását, méghozzá négyötödös többséggel, vagyis

22 országnak kellene támogatnia ezt.

Az esetleges szankciókról (tehát például a szavazati jog felfüggesztéséről vagy a támogatások megvonásáról) csak ezután döntenek, méghozzá az Európai Tanácsban, vagyis a tagállamok állam- és kormányfőinek találkozóján, ahol viszont egyhangú döntés szükséges – vagyis például a lengyeleknek is meg kellene szavazniuk, miközben ellenük is folyik egy hasonló eljárás.

De idáig leghamarabb is hónapok múlva juthat el az ügy. Már ha persze az Európai Parlament megszavazza a jelentést.

A folyamatot az Európai Parlament infografikája is elmagyarázza:

Miért nem kedveli Trump egykori magyar tanácsadója Orbánt?

“A kilencvenes években a Fidesznek dolgoztam, egyike voltam Orbán három nemzetbiztonsági tanácsadójának. Ismerem Orbánt és a módszereit. Reménykedtem abban, hogy a “konzervatív oldal” nem válik olyan korrupttá mint az egykori kommunista párt, az MSZMP. Ebben tévedtem, elég ránézni Mészáros Lőrincre. Örülnék neki, hogyha az amerikai barátaim jobban tisztában lennének a Fidesz természetével” – nyilatkozta a valasz.hu portálnak Gorka Sebestyén, aki egykor Donald Trump tanácsadója volt a Fehér Házban.

“Az ukrajnai háború azonnal véget érne, ha Trump lenne az elnök, de nem azért, mert Ukrajnát azzal fenyegetné meg az Egyesült Államok, hogy visszavonja a támogatását hanem azért, mert Moszkva fél a volt főnökömtől! Putyin hidegvérű gyilkos. Elég ehhez megnézni a KGB-s és a politikai pályafutását. Nem őrült és nincsenek öngyilkos hajlamai. Tisztában van vele, hogy mivel járna a nukleáris fegyverek bevetése.

Putyin már húsz éve beszél arról, hogy Ukrajna, Lengyelország és a balti államok léte “illegitim”.

Zelenszkij szabadságharca igazságos és jogos harc, melyet igenis támogatnia kell az Egyesült Államoknak, de elszámolási kötelezettség nélkül milliárdokat küldeni egy korrupcióval mélyen megfertőzött régióba – ez esztelenség – hangsúlyozta Gorka Sebestyén.

Ha Trump újra nyerne, egyáltalán nem biztos, hogy a magyar tanácsadó újra bejutna a Fehér Házba, de mindenképp érdekes, hogy a továbbra is Trump hívő nemzetbiztonsági szakértő hogyan ítéli meg Oroszországot és Ukrajnát. Enyhén szólva másképp mint Orbán Viktor.

Magyarország helyett Románia

Így nyilatkozott Lengyelország miniszterelnöke amikor a partner kapcsolatokról kérdezték az Oroszországhoz közeleső uniós tagállamok esetében. Az Atlantic Council tanácskozásán Mateusz Morawiecki kijelentette:” nagyon szorosan együttműködünk Romániával és a balti államokkal. Magyarország kivételével a régió államai hozzánk hasonlóan ítélik meg az ukrajnai háborút.”

Mivé lett a hagyományos lengyel-magyar barátság, melyre Orbán Viktor korábban regionális diplomáciáját alapozta?

“Március harmadika a lengyel-román barátság napja lett. Ez tükrözi a két ország közötti barátságot és a széleskörű stratégiai együttműködést”

– mondta Zbigniew Rau külügyminiszter a varsói parlamentben.

Ukrajna ügyében a másik három visegrádi állam álláspontja markánsan különbözik a magyar diplomáciája kétértelmű magatartásától. Mind Lengyelország mind pedig Csehország és Szlovákia kiáll Ukrajna mellett éppúgy mint az Európai Unió és a NATO tagállamainak döntő többsége.

Orbánnak marad Erdogan török elnök kétes barátsága.

Muzulmán díszvendég a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén

Miközben Orbán Viktor az iszlám veszedelemmel riogatja a közvéleményt addig augusztus huszadikán Erdogan török elnököt fogadja, aki épp az iszlám politikára alapozta egész pályafutását. A keresztény és nemzeti Orbán Viktornak nem maradt más díszvendég mint a Szultán – így nevezik hívei Erdogan elnököt.

Thököly Imre is az akkori szultánnak hitt amikor a nagyvezír Bécset ostromolta 1683-ban. Tévedett. 1986-ban a keresztes hadak visszafoglalták Buda várát is, és kiszorították a szultán csapatait Magyarország területének legnagyobb részéről. Thököly Imre életének utolsó éveit a török birodalomban töltötte. Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen jövőt szeretne saját magának de hát elfogytak a barátai. Ellenségei pedig már annyira nem tartják fontosnak amint az a Soros alapítvány tervezett kivonulásából kiderült, hogy a megbuktatásán munkálkodjanak. Zsákutcában maradt magára a magyar miniszterelnök, aki egy csőd szélén lavírozó Putyin trójai falova lett az Európai Unióban és a NATO-ban. Nem épp irigylésre méltó állapot…

Gorka Sebestyénről még itt olvashat!

120 perc – 2018. január 16. 18:00

0

Nem lehet népszavazás Gyurcsány szavazati jogáról és a benzinárrésről

Megtagadta öt népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság. A kérdések közül négy a benzin és gázolaj nagy-, illetve kiskereskedelmi árrésének maximalizálásáról szólt, az ötödik pedig Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szavazati jogának megvonásáról.

Átalakult az NVB a választási időszakra

Hétre csökkent a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak a száma, miután a köztársasági elnök kiírta – április 8-ára – az országgyűlési képviselő-választást. A testület keddi ülésén már csak az Országgyűlés által választott tagok vehettek részt.

Tavaszig kiírhatják a zsidó temetők rekonstrukciós programját

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány még a tavasz előtt kiírhatja a zsidó temetők rekonstrukciós programjáról szóló pályázatot, amelyre a kormány tavaly év végén fél milliárd forintot biztosított – közölte Latorcai János társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár.

A nőszervezet vezetőjét jelölik miniszterelnöknek a román szociáldemokraták

Klaus Iohannis elnök Mihai Fifor védelmi minisztert nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek Mihai Tudose lemondása után. A szociáldemokraták pedig úgy döntöttek, hogy a párt nőszervezetének vezetőjét, Viorica Dancila európai parlamenti képviselőt jelölik a miniszterelnöki posztra.

Nem kapott bizalmat Andrej Babis kisebbségi kormánya

A csehországi bizalmi szavazás eredménye várható volt, mert a kormányzó ANO mozgalmon kívül a további nyolc parlamenti párt már korábban bejelentette, hogy nem fogja támogatni a kabinetet. Andrej Babis kormányfő korábban azt mondta: ha nem kap bizalmat, lemond.

Hadházy a hülyeséggátlásról: Patyiék nyilván nyelvészkedni fognak

Mindjárt négy kérdést adtak be a fizetett kormányzati hirdetések megtiltását kezdeményező népszavazáshoz. Hadházy Ákos szerint a választási bizottság „nyelvészkedni” fog, hogy megakadályozza a referendumot. Az európai ügyészségről szóló aláírásgyűjtés honlapja pedig „tényleg” pár nap múlva kész lesz.

Hadházy Ákos másodmagával (Kassai Dániel szintén volt LMP-s képviselőjelölttel, akinek tagságát az áprilisi egyoldalú visszalépés miatt felfüggesztették) nyújtott be népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Azt akarják elérni, hogy tiltsák meg, illetve jelentősen korlátozzák a fizetett kormányzati hirdetéseket. Ezek a kormánypropaganda részei,

az agymosás mellett a diktatúra egyik motorja, ebből tartják el a kormánypárti médiát

– mondta Hadházy a Független Hírügynökségnek. Ezért ő „hülyeséggátló” népszavazásként beszél róla.

Mindjárt négyet, négy különböző megfogalmazásút és hosszúságút készítettek. Azért, mert jogi alapja nincs annak, ha az NVB megakadályozná a kiírást, mert se alaptörvényt, se költségvetést, se nemzetközi szerződést nem érint, ilyenkor a kérdés nem egyértelmű volta szokott lenni a hivatkozás.

Most is nyilván nyelvészkedni fognak Patyiék – mondta a Független Hírügynökségnek a parlamenti képviselő, aki egy hónapja jelentette be, hogy kilép az LMP-ből, de marad független. A kezdeményezőket szorítja az idő, mert a hírek szerint az NVB vezetője, Patyi András lesz a rövidesen létrehozandó önálló közigazgatási bíróság vezetője, ahová a népszavazási kezdeményezések elutasításainak bírósági fellebbezései kerülnek át a Kúriától, ahol több alkalommal az NVB ellenében határoztak.

Persze kérdéses, hogy ha sikerül is átvinni a népszavazást az NVB-n, összejön-e 200 ezer érvényes aláírás. Az utóbbi sok évben ez egyszer sikerült, tavaly februárban a Momentum NOlimpia-kezdeményezésének. Hadházy szerint erre is van esély, az ehhez kapott segítségtől függ a siker.

Ez a kezdeményezés az egyik olyan ügy, amelyről egy hónapja nyilatkozott: sok emberrel beszélt, akik készek arra, hogy együtt dolgozzanak vele, vannak köztük parlamenti politikusok és parlamenten kívüliek is, bár neveket most se mondott. Megismételte, hogy semmilyen szervezetet, pártot nem akar létrehozni, hanem fontos ügyek mellé keres embereket. Ilyen a mostani népszavazás, amelyhez az MSZP-ben már ígértek segítséget, bár Hadházy szerint a szocialisták elképzelése morálisan nem helyes (hogy minden sajtótermék kapjon kormányzati reklámokat és pénzt).

A másik ügy

az európai ügyészséghez csatlakozást

kikényszeríteni hivatott aláírásgyűjtés. Ebből nem is akart referendumot, mert alaptörvényt érint, de szeretné, ha sikerülne egymillió támogató szignót összegyűjteni. Ehhez azonban néhány ezer emberre van szükség, akik aktivistaként segítenek. Ehhez ígért Hadházy egy honlapot, ahol regisztrálni lehet. Ez most már „tényleg pár napon belül” kész lesz – mondta a politikus –, az új európai adatvédelmi szabályozás (GDPR) előírásainak teljesítése okozza a késést.

Sargentini – avagy az őrület habos tengere

Ezzel a címmel közli a pozsonyi Új Szó Stumpf András magyarországi újságíró jegyzetét, aki a többi között megállapítja: az EU-döntéshozatal béna kacsa, ebből a jelentésből sem lesznek végül szankciók… az újdonság csupán annyi a Sargentini-történetben, hogy most először saját pártcsaládja is szembefordult Orbán Viktorral.

Stumpf arról is ír, hogy az EP szavazás követően „hisztérikus rohamot kapott Hoppál Péter”: a nemrégiben még kulturális államtitkárként tündöklő fideszes parlamenti képviselő idegrendszere azután mondta fel a szolgálatot, hogy feltettem neki egy kérdést nem sokkal azután, hogy megosztott egy montázst a Facebookon. A képeken többek között Theresa May brit miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerepelt. És persze a hét embere: a magyar kormányt elítélő európai parlamenti jelentés szerzője, Judith Sargentini. Mindegyikük arcképén az állítás: „Nincs gyereke”. De volt ott még más is. „Nekik nem számít a jövő, a haza, Európa, a keresztény kultúra. Csak a Carpe diem… Ennyi.” – ezt fűzte még hozzá a képviselő. „Hoppál Péter, II. János Pálnak nem számított a kereszténység? Sem Európa?” – tettem fel erre a kérdést, finoman igyekezve rámutatni arra a blődségre, hogy bárki hazaszeretete, Európa-szeretete vagy a kereszténysége attól függene, van-e neki ivadéka. Erre Hoppál: „Iskolapélda! Így kell kiforgatni az eredeti szavaimat, belemagyarázni, amit nem írtam. Gratulálok! Sajnálom, hogy egy Stumpf Andrásnak már csak ennyire telik. Népszerűségért csaholni oda, ahol már semmi nincs.” A képviselő, az állampolgár szolgája csahosozza az állampolgárt, mert az kérdezni mert.

Stumpf András szerint „érthető persze az idegfeszültség”: Hoppál mégiscsak afféle kultúrember, muzsikus, valahol mélyen biztosan bántja, hogy a Sargentini-ellenes ádáz küzdelemben tőle is elvárják az őrület terjesztését. Jókai Mórnak ezek szerint nem számított a haza. Kodály Zoltánnak sem. Ady Endréről nem is szólva. Vagy ott van Márai Sándor. Szabó Magda. József Attila. Klebelsberg Kunó. Mennyi gyerektelen, hazátlan bitang! Hogy a nemzésügyben megbocsáthatatlan renyheségről bizonyságot tevő Deák Ferencről már szót se ejtsünk. Nyilván őt sem érdekelte a hon.

Stumpf András konklúziója: Ez a kis történet persze csepp csak az őrület tengerében, amelyet újra habosra korbácsolt a Sargentini-jelentés. Maga az anyag sok ponton felületes, balos nézőpontból összetákolt iromány (antiszemitizmust is emleget például, ami teljes nonszensz), az európai parlamenti vitában viszont előjöttek lényeges szempontok is: a jogállam lebontása, a magyar kormányfő legszűkebb körének csodával határos gazdagodása. Persze, teljesen mindegy: az EU-döntéshozatal béna kacsa, ebből a jelentésből sem lesznek végül szankciók. Orbán Viktor csak nyerhet rajta, ezért is tartja napirenden, s támadja meg a szavazás számítását. (A jogi csűrcsavart nem részletezném, abban még igaza is lehet, de: a tartózkodással szavazó képviselők pontosan tudták előre, hogy szavazatuk nem számít majd bele az eredménybe, a jelentés kétharmados elfogadása tehát teljesen legitim.)

„Az újdonság csupán annyi volt tehát a Sargentini-történetben, hogy most először saját pártcsaládja is szembefordult Orbán Viktorral. De jelent ez valamit?

Egyrészt egyáltalán nem biztos, hogy kiteszik a Fideszt az Európai Néppártból, ha meg mégis, hát legfeljebb jövőre odakerül, ahová az elmúlt években amúgy is benavigálta már a vezetője: az európai szélsőjobbra.”

A Nézőpontnál október nagy vesztese az LMP

0

A kormánypárt támogatottsága továbbra is nagyon erős, s szeptemberhez hasonlóan 13 mandátumot szerezhet a májusi EP-választásokon. Az októberi hónap nagy vesztese az LMP, amely „most vasárnap” nem jutna be sem a magyar, sem az uniós parlamentbe. Itt a Nézőpont Intézet legújabb pártpreferenciája.

 

Októberben is a kormányzó pártokkal szimpatizál a teljes felnőtt magyar népesség 38 százaléka, amely nagyjából 3 millió magyarnak felel meg. A pártverseny második helyén továbbra is a Jobbik található a múlt havival megegyező, 10 százalékos táborral (800 ezer szimpatizáns), az MSZP-P pedig szintén megtartotta 5 százalékos népszerűségét (400 ezer szimpatizáns), míg a DK csak a teljes népesség 4 százalékának támogatására számíthat (320 ezer szimpatizáns).

Októberben a többi releváns párt számára csak a felnőtt magyarok 2-2 százaléka (160 ezer fő) mutatott érdeklődést. Különösen az LMP szerepelt rosszul, amely immáron csak a választópolgárok 2 százalékát tudhatja maga mögött. Népszerűsége így megegyezik a már hónapok óta ezen a szinten álló Momentuméval és a Magyar Kétfarkú Kutyapártéval. Az újonnan alapított Mi Hazánk továbbra is 1 százalékon áll (80 ezer fő).

Minden második szavazó a Fideszt választaná

A választáson részvételüket ígérő választópolgárok pártpreferenciái kis mértékben változtak a szeptemberi adatfelvétel óta. A Fidesz-KDNP továbbra is megszerezné a szavazatok abszolút többségét (51 százalékát). Így elmondható, hogy minden második választó Fidesz-szavazó.

A Jobbik az előző havinál 1 százalékponttal gyengébben, 17 százalékon áll, míg az MSZP-P közös lista 10, a DK listája 8 százalékot érne el. Nagy a tülekedés a parlamenti küszöb közvetlen közelében, de az októberi felmérés alapján a Momentum és Kétfarkú Kutyapárt továbbra sem jutna be a magyar és az uniós parlamentbe, az LMP pedig kiesne mindkét testületből. Az 1 százalékon álló Mi Hazánk Mozgalomnak sem volt erre még esélye a Volner János csatlakozása előtt készült adatfelvétel alapján.

A Nézőpont Intézet mandátumbecslése alapján a Fidesz-KDNP 13, a Jobbik 4, az MSZP-Párbeszéd 2, a Demokratikus Koalíció pedig szintén 2 embert küldhetne az Európai Parlamentbe.

A negatív hungarikum – IV. rész

A 93 ezer négyzetkilométerhez, meg a 10 millió lakoshoz képest sok még az öngyilkosok száma is, nem csak az eddigi részekben felsorolt gyilkosságoké. Ez is árt az országimázsnak!

Százezer főre Magyarországon 19 öngyilkosság jut, magas ez a szám, a kísérleteké is. A magyar lakosság depressziós. A magyar fiatalok a legboldogtalanabbak a térségben. A magyarok lelki egészségének ügye nincs napirenden. A Nemzeti Lelki Egészség Stratégia nem készült el, amire a Kormány a WHO vizsgálata idején, 2014-től 2020-ig megvalósuló nemzeti programként hivatkozott. Tervezet van. Végrehajtás nincs. Az újraválasztott kormány nem foglalkozik a saját miniszterelnöke által kért és egy világszervezet (valamint a teljes hazai szakma) által határozottan megfogalmazott cselekvési javaslattal.

Nincs elmeügyi törvény. A Norvég Alap felfüggesztése megakadályozta a közösségi pszichiátria fejlesztését. A szakképzett pszichiáterek száma drámaian csökkent! A pszichoterápiai gyógykezelést az állam alig finanszírozza . Frosch (1990) szerint sokszor el sem dönthető a „normális” vagy „nem normális”. A társadalmi politikai siker és a bűnözés közötti vékony válaszfalat például Göringnél anyja, fia gyermekkorában jól jellemezte: „Herman nagy ember lesz vagy nagy bűnöző…” És ez másnál is előfordulhat, akár idehaza is!

A pszichiátriai osztályokra sok kórházban olyan betegek kerülnek, akik nem mentális betegek. Idős betegek ápolási feladatai, agresszív betegek felügyelete, télen a hajléktalanoknak átmeneti szállás biztosítása szakad gyakran a pszichiátria nyakába. A gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátás nem megoldott. A pszichiátriai ellátás elégtelen. Óriási a különbség szegények és jómódúak között. Míg utóbbiak igénybe veszik a kevés magánúton elérhető szolgáltatást, addig a szegényebbeknek sokszor a teljes elhanyagolás jut.

Kevés törődést kap a mentális jóllét, holott komoly rizikófaktornak számít a szorongás, a reménytelenség érzete, a kilátástalanság. Hazánkban a lakosság mentális egészsége az európai országok átlagához képest kifejezetten rossznak minősül. Az Egészségügyi Világszervezet 2016-os jelentése szerint nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem áll jól Magyarország: a WHO szerint Európában Magyarországnál csupán Litvániának rosszabbak az öngyilkossági mutatói.

Az ingyen hívható segélyvonalak régóta elérhetőek ugyan, de ma már a nap 24 órájában fogadják a hívást, és a segítségre várók jól érzékelhetően bátrabban nyúlnak a készülék után. „Havonta nyolcezer hívás érkezik, döntően bajban levő emberektől, 5–7 százalékuk pedig igazi öngyilkoshívás” – mondja Brandisz Éva, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének alelnöke. Másfél évtizedes – önkéntesként szerzett – tapasztalata is alátámasztja, hogy „a hívó nem meghalni akar”.

Magyarország Alaptörvénye:  XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Jó lenne, ha ezt az ellátás biztosításáért felelős hatóságok is figyelembe vennék…

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

A harmadik rész itt olvasható >>>

A második rész itt olvasható >>>

Az első rész itt olvasható >>>

A Demokratikus Koalíció árnyékkormánya

Bemutatta árnyékkormányának tagjait Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője.

Az árnyékkormány tagjai a következők lesznek:

Molnár Csaba, kancellária miniszter, igazságügyminiszter
Bodnár Zoltán, pénzügyminiszter,
Rónai Sándor, külügyminiszter,
Arató Gergely, kormányprogramért felelős miniszter,
Mustó Géza, belügyminiszter,
Kordás László, bér- és munkaügyi miniszter,
Gy. Németh Erzsébet, a szociális és nyugdíjügyi tárcavezető,
Komáromi Zoltán, egészségügyi miniszter
Varju László, energia- és rezsiügyi miniszter,
Dávid Ferenc, gazdasági miniszter,
Vadai Ágnes, honvédelmi miniszter,
Oláh Lajos, környezetvédelmi és klímaügyi miniszter,
Benedek Szilveszter, mezőgazdasági miniszter,
Barkóczi Balázs, oktatási és kultúrális miniszter,
Szaniszló Sándor, önkormányzati miniszter,
Szitka Péter, vidéki ömkormányzati ügyekért felelős főtanácsadó
Kálmán Olga, kormányszóvivő

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK