A negatív hungarikum – IV. rész

0
1108
öngyilkosok

A 93 ezer négyzetkilométerhez, meg a 10 millió lakoshoz képest sok még az öngyilkosok száma is, nem csak az eddigi részekben felsorolt gyilkosságoké. Ez is árt az országimázsnak!

Százezer főre Magyarországon 19 öngyilkosság jut, magas ez a szám, a kísérleteké is. A magyar lakosság depressziós. A magyar fiatalok a legboldogtalanabbak a térségben. A magyarok lelki egészségének ügye nincs napirenden. A Nemzeti Lelki Egészség Stratégia nem készült el, amire a Kormány a WHO vizsgálata idején, 2014-től 2020-ig megvalósuló nemzeti programként hivatkozott. Tervezet van. Végrehajtás nincs. Az újraválasztott kormány nem foglalkozik a saját miniszterelnöke által kért és egy világszervezet (valamint a teljes hazai szakma) által határozottan megfogalmazott cselekvési javaslattal.

Nincs elmeügyi törvény. A Norvég Alap felfüggesztése megakadályozta a közösségi pszichiátria fejlesztését. A szakképzett pszichiáterek száma drámaian csökkent! A pszichoterápiai gyógykezelést az állam alig finanszírozza . Frosch (1990) szerint sokszor el sem dönthető a „normális” vagy „nem normális”. A társadalmi politikai siker és a bűnözés közötti vékony válaszfalat például Göringnél anyja, fia gyermekkorában jól jellemezte: „Herman nagy ember lesz vagy nagy bűnöző…” És ez másnál is előfordulhat, akár idehaza is!

A pszichiátriai osztályokra sok kórházban olyan betegek kerülnek, akik nem mentális betegek. Idős betegek ápolási feladatai, agresszív betegek felügyelete, télen a hajléktalanoknak átmeneti szállás biztosítása szakad gyakran a pszichiátria nyakába. A gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátás nem megoldott. A pszichiátriai ellátás elégtelen. Óriási a különbség szegények és jómódúak között. Míg utóbbiak igénybe veszik a kevés magánúton elérhető szolgáltatást, addig a szegényebbeknek sokszor a teljes elhanyagolás jut.

Kevés törődést kap a mentális jóllét, holott komoly rizikófaktornak számít a szorongás, a reménytelenség érzete, a kilátástalanság. Hazánkban a lakosság mentális egészsége az európai országok átlagához képest kifejezetten rossznak minősül. Az Egészségügyi Világszervezet 2016-os jelentése szerint nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem áll jól Magyarország: a WHO szerint Európában Magyarországnál csupán Litvániának rosszabbak az öngyilkossági mutatói.

Az ingyen hívható segélyvonalak régóta elérhetőek ugyan, de ma már a nap 24 órájában fogadják a hívást, és a segítségre várók jól érzékelhetően bátrabban nyúlnak a készülék után. „Havonta nyolcezer hívás érkezik, döntően bajban levő emberektől, 5–7 százalékuk pedig igazi öngyilkoshívás” – mondja Brandisz Éva, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének alelnöke. Másfél évtizedes – önkéntesként szerzett – tapasztalata is alátámasztja, hogy „a hívó nem meghalni akar”.

Magyarország Alaptörvénye:  XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Jó lenne, ha ezt az ellátás biztosításáért felelős hatóságok is figyelembe vennék…

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

A harmadik rész itt olvasható >>>

A második rész itt olvasható >>>

Az első rész itt olvasható >>>

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .