Kezdőlap Szerzők Írta Adorján György

Adorján György

51 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Ő egyszer azt mondta, én meg most azt mondom

– Ő azt mondta: „Kellő szerénységgel, mégis büszkén mondhatjuk, hogy lábra
állítottuk Magyarországot.”

– Én azt mondom: Ami azt illeti nem sok szegényebb ország van ma nálunk Európában. Olyan meg pláne alig, ahol az emberek nálunk pesszimistábban látják a jövőt.

– Ő azt mondta, hogy: „Képesek vagyunk arra, hogy megnyissunk egy új korszakot. Egy olyan korszakot, amiben érdemes lesz nagy célokat kitűznünk.”

– Én azt mondom: Hát persze, az erő, a bátorság, meg a folytatjuk. Nagy célok ezek, akárki meglássa!

– Ő azt mondta, hogy: „Másként fogalmazva: ha az unió nem is képes rá, mi, magyarok legyünk versenyképesek az Egyesült Államok energiaáraival.”

– Én azt mondom: Naná, hogy szerinte nekünk minden adottságunk meg van hozzá. Téveszmés tünetek árulkodó jelei itt is.

– Ő azt mondta, hogy: „Ha így folytatjuk, a 2018-as ciklus végére reális célkitűzésnek tűnik, hogy mi legyünk Európa legiparosodottabb országa.”

– Én azt mondom: Az anyja apostolát, ámulj világ, bámulj nap, a világ új Sámsont kap. Forog a pali kereke, nem mondom.

– Ő azt mondta, hogy: „Oroszország Magyarországon keresztül beléphet az európai atompiacra. És így hosszabb távon is előállítottuk a helyzetet, hogy a magyar gazdasági siker, stabilitás és kiegyensúlyozottság orosz érdek is legyen.”

– Én azt mondom:Nagyhatalmak leszünk nem vitás. Oroszország az európai atompiacon, csak rajtunk keresztül. Jól kitalálta ezt Putyinnal.

– Ő azt mondta, hogy: „A világ legjelentősebb gazdasági szereplői közül senki sem az ellenségünk, sőt mindegyiküknek érdekében áll Magyarország fejlődése.”

– Én azt mondom: Mintha nem én mondtam volna azt a minap, hogy rajtunk kívül nem érdeke senkinek, hogy Magyarország erős legyen.

– Ő azt mondta, hogy: ”Most végre emelkedő pályára léptünk. De nem azért, mert Magyarország okosabb a többi államnál, hanem azért, mert egységesebb, tehát akcióképes és gyors.„

– Én azt mondom: Marha nagy egység, amit Orbán és populizátor zenekara játszott itt nekünk. Soha ennyire megosztottak nem voltunk még az elmúlt 30 évben. Soha ekkora szakadék nem volt a szegények és gazdagok között az elmúlt 30 évben, mint most. Soha ilyen mély ellentét nem volt a bal és a jobboldal között az elmúlt 30 évben, mint most. Milyen egységről tetszik itt beszélni? Elmentek hazulról, vagy tán betegnek tetszik lenni? Mit tetszik a magyar valóságba beleképzelni, milyen beteges téveszme által sugallt, torzképet? Nem is a tetszik ide a jó szó, hanem inkább a kényszerül. A tudat, ami kényszerből diktálja ezt! Jól kinézünk Magyarország!

– Ő azt mondta: A Fidesz maga kérte a felfüggesztést, azt ugyanis nem engedte volna meg, hogy a pártját felfüggesszék vagy kizárják.

– Én azt mondom: Az Európai Néppárt tagjai nagy többséggel megszavazták a Fidesz felfüggesztését.

A boldogság világnapjára

Alapvető emberi cél

„A boldogság alapvető emberi cél, és ha a politika javítja a boldogság feltételeit, az egy egész társadalmat előbbre visz” – mondta egykoron John Ashe, az ENSZ Közgyűlésének elnöke. Az ötlet a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az ázsiai ország a világon elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP.

Kis hazánkban ez a mostani politikai kurzus, ami hatalomban van, aztán minden tőle telhetőt elkövet, hogy dumájában boldoggá tegyen bennünket, de tetteiben csak a boldogtalanságunkhoz járul hozzá, de ahhoz nagyon!

Dániában a legboldogabbak az emberek egy amerikai intézet által közzétett felmérés szerint, amely többek között az egy főre eső jövedelmet, az egészségben eltöltött várható élettartamot, a társas támogatás és a korrupció mértékét vette alapul a világ 157 országának rangsorolásához. Magyarország a 91. helyen szerepel a listán.

Külmázosok

Van még mit javítani! Ha ez a kormány lemondana, gyorsan és önként, mondjuk április 1-én, híven unortodox, illiberális mivoltához, akkor tán boldogabbak is lehetnénk! Vagy, ha a mai napon Wéberék végleg elköszönnének a Fidesztől.

Mert bizony „A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi. S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán” – mondta egykoron Széchenyi.

A külmázosok uralkodnak ma. Gátlástalan hazudozók, akik kacagányba bújtak már régóta és már ellenzéki korukban is az Arany János féle „democsokrácia” élharcosai voltak.

Magyarkák, akik nem átallottak a nemzeti büszkeség szent és sérthetetlen érzéséből olcsó vásárfiát faragni. Akik utcára hergelték a cigányozó, zsidózó kemény magot, melynek maradványaival őriztették még most is székházukat. Ez az ő igazi fundamentumuk. Izomagyúak bárdolatlan, közönséges, hazánkra csak szégyent hozó serege! Boldogok lehetnénk, ha végleg eltűnnének!

Még 100 nap

Még 100 nap és eldől. Voltak itt baloldali túlsúlyos évtizedek, összes bűnnel, meg jó cselekedetekkel, és három évtizede egy politikai váltó „gazdálkodás”, a maga látványos fogyatékosságaival és szerény eredményeivel. A jobboldal is hosszú évtizedeket szeretne, kívánna hatalomban lenni, hogy megmutathassa, mennyivel is jobb, mint a bal. Egyik oldal sem tervez egy új történelmi kiegyezést a nemzet érdekében, ami elég nagy baj, sőt mi több, sorscsapás a nemzetre nézve. Kicsinyes, önző pártérdekek vezérelnek mindkét oldalon, ha kell tudományosan is indokolva, hogy miért éppen az övék a mérvadó.

Közéleti celebek és Horváth XXIV Jánosok

Egy bloggernek titulált egyszerű állampolgár hogy is vehetné fel a versenyt azokkal, kiket a média a közismertség színpadjára emelt, közéleti celebbé kinevezve azokat. Mert hiába is mondana százszor okosabbat, értelmesebbet Horváth XXIV János itt a neten, mint bármely, már „nevesített” osztály képviselője, ki figyel oda? Ki lájkol, tetszikél olyanokra, bármit is mondjanak, kiknek neve sincs, vagy alig ismert? Bezzeg az elhíresültek! Azok aztán döfi, még akkor is nagyobb népszerűségnek örvendenek, ha az ismeretlen közlőkkel szemben, mondanivalójuk tartalma, értéke, azokét meg sem közelíti.

Ez egy ilyen világ. Még 100 nap és eldől, hogy mi lesz velünk. Annak, hogy kiegyezés lesz bal és jobboldal között, most semmi esélye, az nem más, mint illúzió. Mai történelmi helyzetünk már lekéste ezt. A nagy történelmi egyházak, élen a katolikusokkal, mint annyiszor hazai történelmünkben, inkább saját fennmaradásuk útjának egyengetésével vannak elfoglalva semmint az ország bajaival. A kisebbekről nem is beszélve. A politikai osztály megosztott, olyan mély gyökerekkel, mely kibékíthetetlen ellentéteket szült mára, a harmadik évezred elején olyan tragikus társadalmi megosztottságot eredményezve, amely példátlan Európában. És Orbán, ennek ellenére, egységről beszélt.

Kívül, vagy belül Európán

Még 100 nap és elválik az a bizonyos a májtól. Maradunk Európában magyarok, vagy félázsiaiként pirospontos popsijainkkal, elájulva árvalányhajas, vattacukros nemzeti függetlenségünktől, ismét kívül kerülünk Európán. Ha a jobboldal győz bármilyen arányban Kádár János május 26-i születésnapján, akkor vérszemet kapnak a Bayer Zsoltok és Bencsik Andrások, meg a hozzájuk hasonló „mélymagyarok”. Akkor a minden irányú jogtiprás napi gyakorlattá válik, jogászi értelmezések törvényességre hivatkozó hálójával beterítve. Akkor a kiváltságos csókosok minden szentnek maga felé hajlik a kezének szemlélete fog uralkodóvá válni a közérdekkel szemben és lesajnálva az európai értékeket, a keresztény erkölcsre való álságos hivatkozással, a pogány erőszak szerzési mániája fog nyerni erőteret.

És még egy veszély lebeg a fejünk felett. A radikális jobboldal eszementségének előretörése. Az európai zászlót égetőké, a „zsidókat a Dunába, Gyurcsányt meg utána” visítóké, a cigányozóké, a listázóké. A ma még csak verbálisan erőszakoskodóké, de holnap már ki tudja, hogy milyen fizikai erőszakot is tenni képes csoportosulásoké. 2006 őszén az akkori ellenzéki vezér Orbán Viktor az MTV elnökét, Rudi Zoltánt tette felelőssé az eszeveszettek randalírozásáért. Mert, hogy nem vette át a petíciót a gyülevészektől és nem olvastatta be. Az oxfordi pávatáncos kimutatta foga fehérjét ezzel. Most meg mekkora cirkuszt csináltak-ők és nem az ellenzék – amikor szintén egy petíció beolvasásáról volt szó! Mert nekik balhé kell, amikor nincsenek hatalmon, és békéért ácsingóznak rögtön, meg nemzeti egységért, ha megkaparintották azt. Micsoda jellemek!

Még 100 nap és eldől. Maradunk e jobboldali populizátorok által hipnotizált, illiberális, félázsiai koppány-nemzet, vagy kísérletet teszünk arra, hogy európai értékeket hordozó, az emberi méltóságot mindenek felett hirdető Szent István országa legyünk végre. Isten minket úgy segéljen!

Ha én is kordonbontó lennék

Most, hogy a hűvös, télies márciusi idő inkább lehetővé teszi, arra használom a billentyűzetet, hogy leüssem segítségükkel távolba vesző gondolataimat arról, vajon mi történne velem, ha mondjuk a közeljövőben én is kordont bontanék. Mondjuk egy olyan helyen, ahol turulmadár avató ünnepséget tartanak, vagy Felszabadulás utca nevét írják át Vitéz-közre, és az erős hatalom, új szolgálunk és védünkjei körbekerítenék az ünnepség bizonyos helyszíneit.

Én meg csak úgy odamennék, illedelmesen köszönnék mindenkinek és munkavédelmis kesztyűt húzva el kezdeném tologatni, cibálni a kordonokat helyükről, egyszóval bontanék. Vajon a pintéristák mit tennének akkor velem? Hiszen nem is ordítoznám világgá, hogy szemét, nyilas nemzetvesztők, sőt még olyan csendeseket sem kiabálnék, hogy mondjon le a kormány és még csak le se köpnék senkit. Vajon tűrnék-e a szólás és a véleménynyilvánítás szabadságának általam képviselt kitöréseit, akkor és ott az illetékesek?

Valószínű, hogy nem. Előállítanának és megbüntetnének rendesen. A média a szárnyára kapna turulmadár helyett és a kormánypárti oldal világgá kürtölné, hogy egy komcsi panelproli nyugger az alkotmányos rend ellen szervezkedett,

mert ez az ő kordonuk. És amit ők állítottak fel, az nemzeti és így alkotmányos is egyben, benne van az alaptörvényükben.

Nincs mese! Látom, nem fogok én itt már kordont bontani. Azt csak a kiváltságosok tehették meg. Az én állampolgári jogom ehhez kevés. Meg kell, hogy elégedjek a nyugger blogger lehetőségeivel. Az is több a semminél. És figyelhetem a történéseket. Minden napra jut így is egy hülye videó, meg egy részeges, jobbikos nőt bántalmazó fideszes képviselő. Vagy egy feleségét könnyezve ölelő győztes pártvezér. Csak figyelni kell. Megláthatod majd velem együtt a démonokat éppúgy, mint a kísérteteket a parlamentben, a sebeiket nyalogatókkal együtt.

Kordonbontásom így hát elmarad. Pedig húznak ők is, a magukfajták és gyámjaik maguk körül. Az lesz az ő kordonjuk. Amikor magukat fogják bekeríteni. És az már veszélyes lesz a társadalomra. De akkor már nem lehet majd a kordonbontókat kéthetes rendcsináló pintéristáknak visszatartani. Akkor a nép, a valóságos többség fog majd bontani! Mindennek eljön a maga ideje!

Ünnep előtti emlékeztető

Emlékeztető minden európai magyarnak! Kik is azok, akik alap-törvényeztek itt? Ők azok, akik arra biztatták egykor az embereket, hogy fordítsanak hátat a miniszterelnöknek, bárhol is beszél. Ők azok, akik vádolták az akkori szocialista vezetést, kijelentve, hogy a Gyurcsány által irányított rendőrség brutális és megmagyarázhatatlan erőszakot követett el békés emberek ellen. De a randalírozó csőcselékre persze már ennyi szót nem vesztegettek. Csak nem okuk volt rá?

Emlékezzetek, ezek azt skandálták habzó szájjal, hogy a szocialisták politikája és bizalomvesztése volt az oka a forint nagymértékű árfolyamcsökkenésének. Most meg lapítanak, lesütött szemmel eloldalognak, amikor a forint gyengesége kerül szóba az euróval szemben.

Emlékeztek, kórusban szavalták: „A miniszterelnök bizarr jelenség, mindig elkúrja, minden programja megbukik, mégis marad. Politikája elbukik a választók előtt, a piac nem veszi komolyan és már azok sem tapsolnak megszorító csomagjainak, akik annak idején Bokros Lajost éltették.” (Szerető Szabolcs) Az effajta szlogenek szavatossági ideje rég lejárt. A köpködő, gyalázkodó, hisztérikus kifakadásokra nem kíváncsi senki. Az olyan világraszóló, szégyent hozó vakkantásokra sem, mint: „…zsidókat a Dunába, Gyurcsányt meg utána…”

2007 júliusában Tusnádfürdőn elhangzott beszédében a felcsúti már egyszer színt vallott.

A baloldal elmulasztotta felmutatni az embereknek e beszéd lényegének kritikáját. Hogy világossá tegyék a fejekben, mit is akart valójában a Fidesz. Azzal, hogy a nemzeti jelleget a demokrata elé helyezve, egy új szociális jobboldal fontosságát hangsúlyozta. Hogy a szocialistákat nemzetárulóvá minősítette, megetetve a tömegeket, hogy a szocialisták mindent a piac fennhatósága alá rendelnek, tehát antiszociálisak.

Ezért szerintük új szociális jobboldalra van szükség, olyan jobboldalra, amely védi a szegények érdekeit, úgy, hogy a nemzeti érdekek elsődlegességét senkinek nem engedi megkérdőjelezni. Nemzeti és szociális. Olvassátok csak egybe. A népnek tetsző volt a harsogás: a haza az első és a szegények megsegítése. Orbán a tusnádfürdői beszédet idehaza nem merte volna elmondani. Az lett volna a valódi színvallás!

A szabadságharcos, nemzeti együttműködést hazudók avítt szlogenjei a frissekkel együtt már a kukában vannak. A szocialisták harakiris, törvényekkel szembemenő torzszülötteinek csontjait rágják még ma is, egyedüli céltáblaként használják most is Gyurcsány Ferencet, hozzá csatolva már feleségét is. Brüsszel ellenes fóbiájukat nem is említem, az tudnivaló!

Szemérmesen hallgatnak viszont arról, hogy az évtizedekre titkosított olajügyekben vezető politikusuk nem volt hajlandó parlamenti bizottság előtt nyilatkozni, hallgatnak volt választmányi elnökük családjának viselt dolgairól és nem tárják a nyilvánosság elé volt pártigazgató polgármesterük bűnös szolnoki történeteit. A pártelnök közeli ismeretségi körébe tartozó, hat évig Hollandiában bujkáló és ott elfogott Varga Tamás bűvészmutatványaival se dicsekednek manapság.

Mert szerintük csak ők képesek kihúzni az ország szekerét a kátyúból.

Mert szerintük ők képviselik a többséget! Azokat is, akik ma még hallgatnak. Ők azok, akik gyógyíthatatlan sebeket ejtve megkísérelték és kísérlik ma is visszavonhatatlanul kettészakítani az országot, egymás iránt gyűlöletet és bizalmatlanságot keltve.

Emlékeztek? Előre hozott választásokat akartak. Emlékeztek a parlamenti zászlófelvonás alatti befütyülőkre, a „hazaárulókat” üvöltőkre, a „tolvajbandát” skandálókra, a himnusz alatt „börtönbe” üvöltözőkre? A halálfejes, meg árpád sávos zászlókat lengetőkre emlékeztek-e?

De hol voltak ezek az üvöltöző ünneplők akkor, amikor annak idején a bíróság jogerősen elítélte a 154 milliós kárt okozó fideszes, szolnoki Várhegyi Attilát, vagy amikor a debreceni fideszes városi frakcióvezető helyettest csalás büntette miatt, míg Virág László ugyancsak cívisvárosi fideszes politikust hűtlen kezelés miatt jogerősen elítélték?

Akkor vajon miért nem üvöltöztek, gyalázkodtak kivetkőzve magukból? Ebben a meleg- hideg frontos, fagyos légkörben emlékezzetek ünnep előtt ezekre a történésekre is. És ne felejtsétek, a holnapi ünnepen nem csak bértapsolók lesznek, de bérszónokok is. Orbán már vesztét érzi!

Gyurcsánynét károgók félelme Dobrev Klárától

Hun hír, hun nem hír

Mi más oka is lenne annak, hogy Halásztól kezdve a hunhír, hun nem híren keresztül, egészen Kocsis Mátéig bezáróan, a jobboldali populista hangverseny totális karakterroncsolásba kezdett szokása szerinti hangszerelésben, kánonban előadva Klára asszony férjezett nevét. Attól félnek, hogy népszerűbb, mint ők!

Míg Hidvéghi Balázs szerint mentelmi jogra pályázik Gyurcsányné, addig a Fidesz az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja, hogy Gyurcsányné is Brüsszel érdekeit képviseli, a nemzeti hatáskörökről lemondva több hatalmat akar adni Brüsszelnek minden területen. Nemcsak a migránsok betelepítésének jogát adná át Brüsszelnek, hanem azt is, hogy mennyit keressenek a magyarok.

Ahhoz képest, hogy a Fidesz arra szólította fel Dobrev Klárát, Gyurcsány Ferenc DK-elnök feleségét, fejezze be a hazudozást a Gyurcsány család üzleti kapcsolatairól (Budai Gyula szerint Dobrev Klára hazudozik, felszólította, álljon elő üzleti kapcsolataival), a kormánypárti médiák sorra adtak helyreigazításokat minden olyan esetben, amikor valótlanul támadták azt az ellenzéki EP jelöltet, akitől joggal félnek! Csak egy példa a rend kedvéért: „Helyreigazítás: Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy Dobrev Klára a cikkben nevesített Antoaneta Vassileva barátnője” – írta a Lokál.

Vesztüket érzik

Vesztüket érzik a károgók, nem merik már nevén szólítani dr. Dobrev Klárát! Mert érzik, hogy friss üdeség kell, mosolygó határozottság, európai stílus és állandó értékképviselet. Érzik, hogy az emberi méltóság tiszteletére van szükség, nemzeti majomkodás helyett. A nemzet és a haza fogalmának helyén való kezelése kell, torz, kificamodott eszementséggel történő epilepsziás rohamokkal tarkított, múltba révedő, nosztalgiázó lázálmok helyett.
Érzik, hogy józan tárgyilagosságra van szükség, hatalomtól megrészegült víziók helyett. Valóságnak megfelelő, reális intézkedésekre van szükség állandó szabadságharc helyett. Béke és nyugalom kell, hergelés és fű alatti uszítás helyett, lakások kellenek, nem stadionok, és egyre tágabb terek a kerítések helyett. Hát ezért nem szólítják nevén.

Béke kell és nyugalom

Meg azért, mert tudják, hogy béke kell és nyugalom. Mosolygó határozottság, udvarias egyenes tartás, szembenézés, lesütött, zavart tekintetek helyett. Egyenes kiállás, elismerő taps kíséretében, vállveregető lekicsinylés, háta mögötti összesúgás helyett. Tudják, hogy az emberek már változást akarnak, fiatalt és szépet, nőt! Szakmai felvértezettet. Több diplomás, több nyelven beszélőt. Államigazgatási és vezetői gyakorlattal, pénzügyi ismeretekkel rendelkezőt. Hogy ilyen mutatókkal rendelkező személy a hazai mezőnyben csak a mesében van, az tévedés. Ezért nem szólítják nevén Dobrev Klárát.

Mert ő nem a civil társadalom elleni fellépést támogatja, hanem a velük való együttműködést. Nem a médiapluralizmus aláaknázását akarja, hanem a sokszínűség biztosítását. Mert ő tudja, hogy valódi párbeszédre van szüksége a társadalomnak, nem pedig irányított, hatalommániás levelezgetésekre közpénzen, a válaszokat is tartalmazó kérdések feltevésével. Hát ezek miatt, félelmükben kommunikálnak úgy, hogy a világért sem ejtik ki dr. Dobrev Klára nevét. Attól félnek, hogy május 26-án – egyébként Áder is tudja, hogy Kádár János születésnapján – egyedül több szavazatot hozna, mint ők együttvéve!

Ünnep előtti gondolatok a szolidaritásról

Szolidáris vagyok mindazokkal, akik mai napig szenvedői a Trianon okozta sérüléseknek. De nem vagyok szolidáris senkivel azok közül, akik felelősek voltak az első világégés kirobbantásáért és hazánkfiainak háborúba hajszolásáért. Szolidáris vagyok minden nyomorúságossal, akik a fehér lovon bevonuló tengerész kormányzósága idején szenvedtek annak intézkedéseitől, és azokkal, akik életüket, vagy lelki és fizikai egészségüket adták a második világégés idején.

Szolidáris vagyok nagybátyámmal, aki tintaceruzával írt tábori levelezőlapon, 1944 végén Máramarosszigetről adott hírt utoljára magáról, a munkaszolgálatos apákkal, kiknek sikerült megszökniük a ferihegyi halálra váróktól, anyósokkal és apósokkal, akiket, mert nem voltak hajlandók leszlovakizálni egy szatyorral a felvidékről szülőföldjükről elzavartak, pedig összes felmenőikkel együtt ott volt otthonuk, szolidáris vagyok az országot újjáépítő vasbetonszerelő anyákkal és a felsoroltak milliónyi társaival!

De nem vagyok szolidáris azokkal, akik megteremtették és segítették bármilyen módon a lehetőségét annak, hogy a második világháborúban honfitársaink elpusztuljanak, vagy egészségesként fogyatékossá váljanak. Szolidáris vagyok mindazokkal, akik ezerkilencszázötvenhatban, bármilyen világnézetűként is, de jobbító szándékkal változást akartak és ezért bármelyik oldalon is, de életüket adták, vagy szabadságukat áldozták fel.

De nem vagyok szolidáris az egymást felkoncolókkal, a történelmünk során bármikor is egymást kibelezőkkel, az elveiket köpönyegforgatókkal, azokkal, akik gyáván saját érdekeiket szem előtt tartva, bármikor és bárhogyan, de kivetkőztek emberi mivoltukból azzal is, ahogy elárulták embertársaikat. Szolidáris vagyok tanáraimmal eleitől fogva, az általános iskolától kezdve az egyetemig, tudományos, kulturális és sport területen dolgozó barátaimmal, munkatársaimmal és ismerőseimmel, és magától értetődően a családommal is!

De nem vagyok szolidáris a kirekesztőkkel, a vattacukros, olcsó populizátorokkal, akik meglovagolva mások szegénységét, vagy tudatlanságát, tájékozatlanságát, azok hátára felkapaszkodva bazári majmot játszottak a hatalomban. Nem vagyok szolidáris a pávatáncos hazardőrökkel, a politikai gigolókkal és közéleti ripacsokkal, a magukat és dolgaikat folyton folyvást nemzeti jelzőkkel illetőkkel, a hazát érdemtelenül kisajátítókkal, akik kommunikációs trükkökkel operálva követelik maguknak a tiszteletet, ahelyett, hogy azt kiérdemelnék!

Szolidáris vagyok minden szegénnyel, minden másként gondolkodóval, akik tudják, hogy elsősorban emberek és csak utána magyarok. Szolidáris vagyok minden másságot hordozóval, minden kisemmizettel és minden félreállítottal, minden bosszúból, vagy akár érdemtelenül megnyomorítottal, minden vallásuk normális gyakorlásától megfosztottakkal. Szolidáris vagyok a szerzett jogaiktól megfosztottakkal is, a trafikjaiktól eltiltottakkal, a földjeiktől elzavartakkal, a külföldre vagy így, vagy úgy száműzöttekkel, azokkal a milliókkal, akiket a média ugyan soha nem kap a szárnyára, de mégis értékesebbek, mint az ott bármilyen témában feltűnő, magukat mutogató celebek.

Nem vagyok szolidáris ugyanakkor a politikai csintalanokkal, kik, mint más a gatyáját úgy váltogatják nézeteiket és felfelé nyalva, lefelé meg taposva egyengetik saját előmenetelüket. És nem vagyok szolidáris a listázó zsidózókkal, cigányozókkal, az európai zászlót ablakon kidobókkal és égetőkkel, az Európát tagadókkal, sem azokkal, akik politikájukkal és magatartásukkal lovat adnak alájuk, vagy oltogatják, hergelik őket. Nem vagyok szolidáris azokkal a jókor voltak jó helyenesekkel sem, akik meglovagolva a történelem kínálta helyzetet, brancsba verődve, egymást igazolva sütögetik pecsenyéjüket, azzal, hogy majdani leszármazottjaiktól évtizedek múlva úgy sem fogja megkérdezni senki, hogy miből szerezték mindazt, amijük van!

Szolidáris vagyok az ünnepelőkkel, de azokkal nem, akik március 15-ét kisajátítják, mintha az csak az ő ünnepük lenne, akik azt hiszik magukról, hogy ők Magyarország, pedig az sokkal több és színesebb náluk!

A Fidesznek nem szúrja szemét az atomszemét

Atom ide, atom oda, egy biztosnak látszik és tényszerűen meg is állapítható! Bármilyen atomerőművi katasztrófa csak ott fordulhat elő, ahol atomerőmű is van! Csernobil és Fukusima ott van elrettentő példának. Ha a két említett helyszínen történt pusztítást nézem, emberben és vagyontárgyakban egyaránt, a természeti károkról nem is beszélve, akkor jogos a jelző, melyet a magyar nyelv „szemét”-ként, azaz értéktelenként, hulladékként, károsként fejez ki és tart számon.

Az Európai Unió Tanácsának 2011/70/Euratom irányelve előírja, hogy a tagországok nemzeti programot dolgozzanak ki az országukban keletkezett kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére. Ez többek között meghatározza az erre vonatkozó koncepciókat, terveket és műszaki megoldásokat, illetve a kivitelezés mérföldköveit. „A magyar nemzeti program sajnos éppen ennek a célnak nem tud megfelelni. Minél tovább halogatja a kormány a döntést az egyes lényeges kérdésekben, annál nagyobb teher fog az adófizetőkre hárulni, hiszen az alapban álló, a hulladékkezelés céljára fel nem használt összegek után a magyar állam súlyos összegeket fizet be évről évre az értékállóság biztosítása érdekében” – nyilatkozta Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub szakértője.

De maradjunk még a hulladéknál, ha már az a helyzet, hogy van egy atomerőművünk. Ez a realitás. És itt hulladék is van, nem csak áramtermelés. Erről a téveszmés kormányzat érthetően kevesebbet kommunikál, mint az áram előállításáról és annak költségéről. Paks a rezsicsökkentés záloga, szavalták kórusban, de az atomhulladékról mélyen hallgatnak. A kormány suttyomban elfogadta a hulladékok és kiégett fűtőelemek kezeléséről szóló, immár végleges nemzeti programot. Ez az a dokumentum, amelynek meg kellene határoznia az atomerőműben keletkező sugárzó hulladékok további sorsát. Sajnos éppen ez az, amire a nemzeti program egyáltalán nem ad választ. Most Oroszországba szállítják a radioaktív sugarakat kibocsájtó kiégett fűtőelemeket.

A Cseljabinszk melletti Majakban élők panaszkodnak: „Muszlimovóban már a negyedik temetőt építik. Minden héten meghal valaki. Minden harmadik gyerek valamilyen genetikai elváltozással jön a világra. Az atomerőmű üzembe helyezése után három évvel a lakosság hetven százaléka leukémiás lett” – mondja Goszman Kabirov, aki Muszlimovóban él, rámutatva, hogy ”a helyzetért a paksi hulladék is felelős”.

Erről hallgat a felcsúti kommunikáció!

Bátaapátiról sem szólnak a fineszes hangszórók! Mert ott van az első magyar atomhulladék-temető. A megnyitóünnepségről szóló kisfilm és a fényképek itt tekinthetők meg. A hulladékcsomagok az M6-os autópályán, Paks–Bátaszék-Bátaapáti útvonalon, saját, erre a célra kialakított és hatósági engedéllyel rendelkező gépjárművel jutnak a telephelyre.

A szállítás során a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás előírásai érvényesek. Persze itt csak a kevésbé sugárzó hulladékokat tárolják. A nagy aktivitású, erős sugárzású atomszemét már ide nem hozható. Az továbbra is az oroszokhoz megy, amíg idehaza nem oldódik meg annak tárolása is. Rengeteg pénzbe fog kerülni, de erről is mélyen hallgatnak a fineszesek.

Hogy mennyi ezer év a felezési ideje ezeknek az atomszemeteknek, annak nézzen mindenki maga utána. Szerintem környezetszennyező az atomszemét, bármiképp is tárolják. De szemét csak ott van, ahol erőmű is. A németek nem véletlenül szabadulnak meg az atomenergiától. Értelmes, hozzáértő emberek tán arra felé is vannak. Akik szembe mertek nézni nem csak emberi, de technikai környezetszennyezéseikkel is. Ez egy olyan nemzet. Mi meg ilyenek vagyunk.

Nekünk atom kell inkább, mint a szél, meg a nap és a víz. A Putyin-Orbán paksi pusziban rögzítették, hogy 20 év múlva visszajön az atomszemét. A felcsúti megbeszélhette volna mindezt akár a gyerekeivel is, hogy mit szólnak ehhez. Esze ágában sincs. Hogy mi lesz itt húsz év múlva az már nem érdekli őt annyira, mint mostani hatalma!

Hasznos idióták, avagy a Fidesz demenciájáról pár szóban – II.

Megosztom véleményemet, melynek lényege, hogy nem tartom észszerűnek a fideszesek eltelt esztendőkben történt egyes megnyilvánulásait.

Ezeket a jelenségeket nevezem én demenciának. A demencia nem más, mint értelmi hanyatlás, elbutulás. A hasznos idiótákról pedig tudni való, hogy azok olyan emberek, akik tudatlanságból kifolyólag, önként, lelkesedésből is szolgálnak olyan érdekeket, melyekkel, ha ismernék azok valódi természetét, nem szimpatizálnának. A rend kedvéért kellett tisztázni a címben lévő két fogalmat, mert vannak akik dakota mondások és uborka görbületek korábbi hangoztatásával ágyazták meg szövegértelmezésüket a hasznos idióták tekintetében is, szokás szerint helytelenül.

Irgalmasság és szolidaritás

Nem az én problémám, mindenki törődjön a saját dolgával, élni és élni hagyni, mindenki egye meg amit főzött magának, stb, stb, mind mind annyira jellegzetes hungarikumok és mind mind a szolidaritás hiányát jelzik.

Ömlött a pénz a mostani kormányhoz számolatlanul Brüsszelből, de ők nyavalyogtak, ha valamit nekik is teljesíteni kellett volna, akkor nemzetállami szuverenitással takaróztak, ha az EU kért tőlük valamit menekültügyben. Az EU ügyészségről nem is beszélve.

Míg a Fidesz nagy ívben semmibe vette a Ferenc pápa által meghirdetett irgalmasságot a migráns témában és az Altus cég Olafnál történő feljelentésével volt elfoglalva, addig szolidaritása az EU-val periférikussá alacsonyult. Sőt, amikor mell-döngetve hisztériázta, hogy Görögországot kell megvédeni, ott kell a schengeni határokat őrizni elsősorban, akkor a Frontexbe, az EU határőrizeti szervébe nem átallott csak négy főt küldeni.

Cserbenhagyás

Orbán nem csak Európát hagyta cserben, de az itthoni magyarokat is. A pedagógusokat, akik sztrájkra készülődtek, az egészségügyben dolgozókat és a betegeket, a gazdákat, akik nem voltak képesek megfelelni a földdel kapcsolatos, csókosoknak kreált törvényeknek, a bróker cégek károsultjait, a bérből és fizetésből élő tömegeket, akik még a fizetésüket sem kapták meg időben. Nyugdíjról, családi pótlékról nem is beszélve. Mindenkit, aki nem tartozik a csókosok körébe, mindenkit, aki kimaradt az illiberális, jogtipró újraelosztásból, nem csak cserben hagyta, de az út szélén is!

Szijjártó a köztévében közvetítve futsalozott, ha nem is lépett volna pályára, akkor is kilógott volna a lóláb, hogy miért-e közvetítés, Habony meg Ibizában múlatta az időt, ő, akivel állítólag a kormánynak semmilyen hivatalos kapcsolata nem volt. És mi van a nem hivatalossal, ami oly sokszor többet is fialhat, mint tudjuk, a jó magyar szokások szerint. Egy dolog azért vigasztalhat bennünket, mégsem Orbán lett anno az év embere, nála még egy ló is több szavazatot kapott. A Time szerkesztői és olvasói közös szavazatai alapján dőlt el ki lett a nyertes.

A felcsúti már saját magát is cserbenhagyta, mint tudjuk. Volt ő már liberális tótum faktum a világban, most meg illiberális államot épít. A dolgok fejben dőlnek el és nála ott valami nem stimmel. És mégis, a Medián legfrissebb felmérése szerint fölényesen vezet az általa irányított pártszövetség. Ily sokan lennének a cserbenhagyót így, vagy úgy támogatók? Ilyen varázsa lenne a magyar lelkületben annak, hogy törődj a magad dolgával inkább, mint másokéval, mert az számodra kifizetődőbb? A Fidesz kiölte politikájából a szolidaritást. Csak látványtervezett, alibi intézkedésekkel képes ennek ellenkezőjét igazolni.

Persze a vagyonnyilatkozati rendszer képmutatóságát már a szakértők sem vitatják, így aztán kár annak kiterjesztésén, vagy változtatásán populista módon lovagolni. Egyébként is egy olyan országban, ahol egy belügyminiszter tulajdonában annyi szántóföld, rét és erdő lehet, mint nálunk, ott kár ilyesmiről beszélni, hiszen egyértelmű, hogy az illető nem földműves, nem is lesz az sosem, csak egyszerűen tőkefelhalmozó. A sort lehetne folytatni akár bankvezéreket említve is, akik hitelfelvételek görgetésével, megfejelve azokat vissza nem térítendő állami támogatásokkal váltak milliárdosokká. A hitelbírálatokon ők már kívül esnek. Hiteleket vesznek fel, melyeket újabb hitelekkel egyenlítenek ki, úgy, hogy jut is, meg marad is. A törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség idehaza pedig közismert, hogy milyen színvonalon dolgozik ezen a téren is.

Európa cserbenhagyó vezetője lett Orbán, az év embere helyett. A szeizmográfok olykor már társadalmi rengést jeleznek. A forint is vesztébe rohan. A gazdaság minden ellenkező híreszteléssel szemben vérszegény. A kormányközeli családtagok közbeszerzései mérvadó külhoni tényezőknek már megint szemet szúrtak. A hazai demokratikus ellenzék meg csak vegetál, radikális változtatásokat igényel, miközben ebbéli minden próbálkozása vérszegény. Navracsics még hallgat odakint, Pokorni pedig csöndben van még idebent. Csak idő kérdése, hogy mikor következik be a robbanás. A társadalmi természetesen, pártszövetségen belül és kívül egyaránt.

Epilógus

Ezt kapja ki most Orbán Viktor Mihály! Csak nem gondolja, hogy Manfred Webert is Soros küldte a nyakára, hogy rögvest teljesítse az alábbi feltételeket: az első feltétel az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke „azonnal és végérvényesen leállítja kormánya Brüsszel elleni kampányát”. A második feltétel az, hogy bocsánatot kér az EPP tagpártjaitól. A harmadik feltétel az, hogy biztosítja a Közép-európai Egyetem (CEU) megmaradását Budapesten. (Acta est fabula.)

Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik és aki másnak vermet ás maga esik bele! Orbán személyiségének nem valók a Wéberi feltételek teljesítése. Mert ha teljesíti azokat, akkor kapitulál és ő azt nem viseli el. Ha meg nem, akkor repülhet a Néppártból, és ő azt sem szeretné. Így is, úgy is, neki vége. A kérdés, hogy párttársai és szavazói mindezt hogy viselik el!

Az első rész itt olvasható >>>

Hasznos idióták, avagy a Fidesz demenciájáról pár szóban – I.

Megosztom véleményemet, melynek lényege, hogy nem tartom észszerűnek a fideszesek eltelt esztendőkben történt egyes megnyilvánulásait.

Ezeket a jelenségeket nevezem én demenciának. A demencia nem más, mint értelmi hanyatlás, elbutulás. A hasznos idiótákról pedig tudni való, hogy azok olyan emberek, akik tudatlanságból kifolyólag, önként, lelkesedésből is szolgálnak olyan érdekeket, melyekkel, ha ismernék azok valódi természetét, nem szimpatizálnának. A rend kedvéért kellett tisztázni a címben lévő két fogalmat!

Már évekkel ezelőtt

Nézzük csak a fentieket alátámasztó tüneteket már évekkel ezelőttről. Az utolsó pillanatban jelentették be a nyilvánvalót, Matolcsy lett a jegybank elnöke. Nos, a pénzpiaci felkészültség nélküli “jobbkéz” kinevezése ostobaság. A bejelentés időzítésének feltételezett oka is ezt bizonyítja. Mi más lehet, ha nem az, hogy a kinevezett nem felelt meg a jegybanki törvényben rögzített előírásoknak.

A baltás ügy pedig egy olyan tünetcsoport volt, amely jól érzékeltette az intellektuális működés és kognitív képességek romlását. Mert a körülöttünk lévő világ helyes, észszerű értékelése nem engedte volna meg, hogy hőssé segítsünk kiadatással egy brutális gyilkost. A megismerés és a gondolkodás kificamodottságát tükrözi mindaz, amit ebben a témában elkövettek a hatalom hazai képviselői, nem csupán kifelé, de befelé is, lásd Navracsics kezdeti hozzáállását a témában.

A Magyar Művészeti Akadémia semlegessége és sokoldalúsága is több mint vitatható volt. Sérült a pluralizmus követelménye, ha az alapító tagok kizárólag törvényben rögzített civil szervezet tagjai közül kerülhettek ki. A művészet tartalmi értékelésébe avatkozó állam, a kulturális közélet ilyetén befolyásolásával, az emlékezetes filozófusok megtámadásával együtt, nem mutatott mást, mint az ítélőképesség romlását.

Egyéb tünetek a kezdetekben

Voltak még egyéb demenciára utaló jelenségek is. A tünetegyüttesből válogathatunk az eddig felsoroltakon kívül is, bőségesen. A földpályázatok titkossága mellett, a csókosok kielégítése is jól példázta ezt. Felcsút polgármestere, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke, a Mészáros és Mészáros Kft tulajdonosa, a Búzakalász 66 Kft ügyvezetője, a Mészáros Autójavító Kft tulajdonosa a megmondhatója, hogy mit is jelent valójában a csókosság. A téveszmék kialakulása, stabil rögződése jelezte a leépülést, még akkor is, ha az egyén számára az adott pillanatban mindez még kedvezőnek is tűnhetett.

A lelépő energiaügyi helyettes államtitkár szerint „a nagykereskedő a folyamatosan csökkentett lakossági gázárak és az emelkedő orosz importárak, valamint a zuhanó keresletre érzéketlen átvételi kötelezettsége miatt az utóbbi években egyre nagyobb, évi több tízmilliárdos veszteséget termelt a német tulajdonosnak. Mi ezt most több százmilliárd forintért átvesszük” – mondta az E.On gázcégeinek megvásárlásával kapcsolatban. Az észszerűség hiánya, a nemzeti legyen ez a cég is című, valóságtól elrugaszkodott kívánalma magában hordta a káros tüneteket.

Elég is mára bevezetésnek ennyi. Az alaptörvény módosításai, az ígéret dömping, a törvénykezési sorozatgyártás, a módosításokkal együtt és még számtalan konkrét példa igazolja a fentieken kívül a demenciát. Az országra nézve is káros egy magát néppártnak tartó, kormányzó szerveződés ilyetén állapota. Betegek. Nem segítene más, mint az elkülönítés! Nemsokára az is bekövetkezik, az EU Néppártjában éppúgy, mint idehaza az önkormányzati választásokon. És addigra a hasznos idióták helyes értelmezése is megtörténik!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!