400 millió eurós magántőke alapot hoz létre a magyar kormány, hogy ezzel „a magyar mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait megteremtse a közép kelet-európai térségben.” A program felelőse Szijjártó Péter, aki az újraindítási terv irányítója is a gazdaságban – Varga Mihály vagy Matolcsy György helyett.
Jelenleg a Kárpát medencében általában – éppúgy mint Magyarországon – erőteljesen korlátozzák a külföldiek föld vásárlását arra hivatkozva, hogy a hazai földek túlságosan olcsónak számítanak a nemzetközi piacon.
Romániában és Ukrajnában viszont van lehetőség a külföldiek föld vásárlására. A miniszterelnök alteregója, Mészáros Lőrinc már vásárolt is földet Arad környékén – írja a Telex.
Magántőkealap állami pénzből
Az alap 400 milliós eurós vagyis mintegy 144 milliárd forintos. Ebből az állam részesedése 100 milliárd forint – ezt Varga Mihály pénzügyminiszter biztosítja. Vajon miből?
nepszabadsag.hu
A maradék 44 milliárd forintnak megfelelő összeget Szijjártó Péter szedi össze „magán befektetőktől”.
A magán és állami pénzek keverése az Orbán rendszer régi stratégiája, melyet mindinkább kifogásol az Európai Unió.
Az egyik oka annak, hogy Brüsszel késlekedik az újraindítási euró milliárdok kiutalásával épp az, hogy egyáltalán nem biztosak abban az Európai Unió Központjában, hogy a magyar kormány úgy használja fel a pénzeket, ahogy azt ígéri.
Sánta kutya effektus
Orbán pávatánca, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a miniszterelnök kétfele hazudik: mást mond a magyar közvéleménynek és mást Brüsszelnek, lassan a végéhez közelít, mert mindkét fél átlát a szitán. Orbánnak viszont nagyon kell az uniós pénz hiszen ebből tartja fenn a nemzeti együttműködés rendszerét. A rendszer jelen pillanatban válsággal küzd éppúgy mint a többi uniós tagállam. Amíg másutt beismerik ezt, Magyarországon siker propaganda van, mert az emberek figyelmét el kell terelni az életszínvonal csökkenéséről, melyet az Orbán kormány elsősorban az inflációval valósít meg.
A pedofil törvény figyelem elterelés
Orbán azért hozta most ezt a törvényt, hogy szembenállását az EU-val ez a téma uralja ne pedig az a kínos kérdés, hogy hány euró milliárdot tetszett félretenni a nehéz időkre 2010 óta? Orbán tudja, hogy lopni viszont hosszú távon csakis úgy lehet, ha az átlagos szavazó polgárok is kapnak valamit, amiért behunyják a fél szemüket. Minthogy a hatalom nemigen tud életszínvonal emelkedést produkálni a jövő évi választásokig, ezért fel kell készülnie a folytatásra, amely számára valószínűleg kevésbé lesz kellemes. Erre is jók a magántőke alapok, melyeket állami pénzzel tőkésítenek fel, hiszen a hatalom esetleges elvesztése esetén számítani lehet rájuk. Hacsak az USA a Magnyickij törvénnyel le nem csap rájuk…
Ismét több tízezren tüntettek a kormány ellen, demokráciát és sajtószabadságot követelve, ezúttal a Kossuth térről vonultak a Szabad sajtó útjára. Itt a szónokok beszéltek a civilek elleni hadjáratról, az állami gyűlöletpropagandáról, és arról, hogy petíciót indítottak az MTVA megszüntetésére. A fő szónok, Márki-Zay Péter többek között arról beszélt, hogy a félelem tartja össze a rendszert és szükség van egy fideszes ügynökök nélküli, egységes ellenzékre. Május 8-ra hirdették meg az újabb tüntetést.
A múlt heti, több mint százezres tüntetésen hirdették meg a mai demonstrációt, amelyet ugyanazok a civilek szerveztek, de most is csatlakoztak az ellenzéki pártok. Fő témának a sajtószabadságot nevezték meg. Ezúttal a Kossuth téren volt a gyülekező, a beszédeket viszont a Ferenciek terénél, a Szabad sajtó útján tartották.
A tüntetés hat órára meghirdetett kezdetére a szervezők szerint több tízezer ember gyűlt össze a Parlament előtt, de
láthatóan kevesebben voltak, mint a múlt héten.
Ismét sok volt a momentumos lufi, de emellett párbeszédes és DK-s léggömböket, jobbikos, LMP-s, MSZP-s jelvényeket is lehetett látni, az Együtt pedig ismét adományt gyűjtött.
A menet végül negyed 7-kor indult el a Kossuth térről.
Amikor a menet eleje befordult a Bajcsy-Zsilinszky útra, akkor a vége még el se indult a Kossuth térről, vagyis az Alkotmány utcát teljesen megtöltötték. Közben is folyamatosan érkeztek a csatlakozók, tudósítóink szerint még voltak a Parlamentnél, amikor az elől haladók már a Bazilikánál jártak.
Vonulás közben többször is felhangzott a korábbi tüntetésekről már jól ismert „Viktátor, Viktátor!” skandálás.
A menet eleje negyed 8 után ért a Szabad sajtó útjára, ahol már rengetegen várták őket. A tüntetés egyik szervezője, a Független Diákparlament-es Gyetvai Viktor azt mondta, több mint százezer fős a tömeg. Ezt ugyan többen fenntartásokkal fogadták, de az biztos, hogy jelentősen megnőtt a menet közben csatlakozókkal együtt a létszám.
Gulyás Balázs, a tüntetés egyik főszervezője azt mondta, a Fidesznek ellenségek kellenek. Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője arról beszélt, hogy ő egész életében azon dolgozott, hogy Magyarország jó hely legyen, ahol senkit nem félemlítenek meg és megvédik, aki védtelen.
„Ezért dolgozunk mi, civilek, és ezért akarnak minket tönkre tenni.”
Amikor a Fidesz által tervezett újabb civilellenes törvényekről beszélt, a tömeg ütemes „nem hagyjuk” kiáltással válaszolt. Azt is mondta: aki gondolkodik, az veszélyes a hatalomra, ezért támadják a civileket. Mint mondta, erős civil társadalom csak akkor lesz, ha sokan tesznek érte, a társadalomnak szüksége van a civilekre, a civileknek pedig a társadalomra, ezért azt kérte, hogy aki tud, jelentkezzen önkéntesnek, ajánlja fel adója egy százalékát, vagy akár beszélgessen a szomszédjával, mert így lehet elkezdeni „megcsinálni a demokráciát”.
Unyatyinszky György, a bezárt Magyar Nemzet újságírója, akit a kormánypárti békemeneten bántalmaztak, arról beszélt, hogy olyan szürreális helyzetbe került, hogy a Magyar Nemzetben már nem tudja megírni, amit gondol, és ezzel a lap közel 180 munkatársa is így van:
„Nem tudjuk elmondani, ki lopott, ki néz titeket hülyéket (…) ki akarna veletek szemben büntetést, elégtételt.”
Azt mondta, bárhogy is folytatják, kritikusak maradnak a kormánnyal és az ellenzékkel szemben is. Amikor arról beszélt, hogy a kormány évente fejenként 16 ezer adóforintot fordít propagandára, sokan felhördültek. Amikor pedig arról, hogy ennyi embert nem lehet kirúgni, nem kell félni, a tömeg „nem félünk” skandálással válaszolt. Szerinte a pártoknak nem a saját túlélésük érdekében kellene taktikázni, mert
ebben súlyos kudarcot vallottak április 8-án.
Azt is mondta: a kormány annak köszönheti létezését, hogy a végletekig megosztotta a magyarokat, ezért mindenkinek azt javasolta, hogy öleljen meg egy fideszest, mert csak türelemmel, megértéssel lehet változást elérni.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Ezután bemutatták Szentesi Éva író, rákellenes aktivista és Kálid Artúr színész videóüzenetét. Szentesi Éva arról beszélt, hogy a Fidesz rendszere sokkal rosszabb, mint a rák, mert
a gyűlöletkeltésnél, a félelemnél, az ország kettészakításánál nincs rosszabb,
de ő „azért sem” fogja gyűlölni őket.
Kálid Artúr azt mondta, hogy ő padlóra került április 8-án, de hisz abban, hogy olyan irányba változik az ország, hogy elhisszük, Európában vagyunk.
Ezután lejátszották a Wellhello Apuveddmeg című számát, szolidaritásból, amiért Fluorékat nem hajlandó játszani a közrádió, miután „Soros György”-kiáltással trollkodta meg a köztévé adását.
Hallgassa meg Ön is:
Ezután Gyetvai Viktor, a diáktüntetések egyik főszervezője következett, aki azt mondta: nem látja a tömeg végét. Megköszönte a diákoknak, hogy már többször az utcára vonultak, és ezzel példát mutattak mindenkinek, és „bárki is hamisítja”, ők írják a történelmet. Szerinte el kell hinni, hogy
elegen vannak a változáshoz, ami az utcán kezdődik, de nem ott ér véget.
Erre a tömeg „mi vagyunk többség” kiáltással válaszolt, mire Gyetvai azt mondta: tanulni kell Orbán hibájából, nem szabad kettéosztani Magyarországot, hanem egyesíteni kell, mert abban mindenki egyetért, hogy korrupciómentes, demokratikus, nyugodt, fejlődő országban akar élni. Erre a tömeg „demokráciát!” skandálással válaszolt. Gyetvai azt válaszolta: ezt nem Orbán fogja elhozni, nekünk kell elintéznünk”.
Gyetvai Viktor
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Arról is beszélt, hogy nem lehet demokrácia, amíg dől a gyűlöletpropaganda. A politikusoktól pedig azt kérte, hogy hallgassák meg az embereket, és beszélni kell azokkal, akikhez csak a kormánypropaganda jut el, és meg kell nekik mutatni, hogy nem „Soros-zsoldosok” vannak itt. Azt kell szerinte elérni, hogy
ne legyenek emberek százezrei kiszolgáltatott helyzetben.
Végül mindenkit megért, hogy támogassa a Római-parti népszavazást, és azt kérte, hogy amikor szükség van rá, mindenki menjen az utcára, akkor is, ha másért kell kiállni. Azt mondta: ő nem szeretne elmenni ebből az országból, és meg kell mutatni, hogy „minket innen nem lehet száműzni, legfeljebb Orbán Viktort a börtönbe”.
Ezután bejátszották Gálvölgyi János és Hernádi Judit rövid videóüzenetét, majd Homonnay Gergely, a tüntetés egy másik főszervezője arról beszélt, hogy a hatalom szerint ő is egy „senki”, majd azt mondta, hogy a normális Magyarország még egy álom. Az egy olyan hely, ahol
„a dölyfös nagyurak nem mondják meg, mi lesz a tévéhíradóban”,
a magyar köztévében viszont most ez történik. Szerinte a Fidesz sáskaként rabolja le az országot, de emellett azt is meg akarja mondani, mit gondoljunk a világról. A Fidesz szerinte csalással és hazugsággal tudott kétharmadot nyerni.
Szerinte az MTV-ben a tévémaci az egyetlen jó dolog, de évente 80 milliárdba kerül, hogy vigyázzanak rá, és „közben a mi pénzünkből ontják ránk a hazugságot”. A tömeg „elegünk van” skandálással válaszolt, mire Homonnay azt mondta: reméli, hogy „Tóni, a propagandaminiszter” hallja ezt, majd megemlítette, hogy Rogán Antal a múlt heti tömegtüntetést bolhacirkusznak nevezte. Azt üzente neki: „Cili asszonnyal ne felejtsétek el, hogy a bolha csípése kellemetlen tud lenni”.
Szerinte meg kell szüntetni az MTVÁ-t,
létre kell hozni egy független testületet, amely ellenőrzi a közmédia működését. Ehhez egy petíciót is indítottak.
Márki-Zay Péter
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A tüntetés fő szónoka, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere azt mondta, a múlt héten még bizonytalan volt, mi a tüntetés célja vagy értelme, de a múlt szombaton rájött: az, hogy
„van remény, mi vagyunk a többség, nem egyedül vagyunk.”
Mint mondta, ez ad erőt a mindennapi küzdelemhez a gonosszal, a hazugsággal, a lejáratással, a kishitűséggel. Kijelentette, hogy a választási eredményen nem lehet változtatni, de „egy vesztes hadsereg nem így néz ki”. Szerinte a Fidesz hiába riogatott azokkal a migránsokkal, akiket nem Soros György, hanem ők engednek be. Azt is mondta:
„a magyar nép ezen a választáson leváltotta az ellenzéket”,
nem lehet olyanokban bízni, akik a saját érdekükben sem voltak képesek összefogásra. Nagy tapsot kapott.
Szerinte minden pártban vannak tisztességes emberek, de olyanok is, akikkel nem lehet leváltani Orbán rendszerét, és megérdemel az ország egy olyan ellenzéket, ahol „nincsenek ott a korrupt hatalom ügynökei”. Azt is mondta:
„senkinek ne legyen kétséges, hogy nekünk is Magyarország az első,”
különben nem vonult volna a tömeg az utcára. Szerinte az EBESZ számára is világos lett: ez a rendszer nem csak illiberális, nem is demokrácia, és a szabadságot csak összefogással lehet elnyerni. Churchillt idézve azt mondta:
elszántsággal kell harcolni egy egységes ellenzék megalakulásáért,
ahol elfér a jobb- és baloldal, ahol összeköt a demokrácia, a piacgazdaság, az európai integráció.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Arról is beszélt, hogy az ellenzékbe beépített árulók ellen is harcolni kell, de harcolni kell a médiatúlsúly és a hazugsággyárak ellen, nem szabad magára hagyni a vidéki magyarságot, akik nagy részéhez csak a gyűlöletkampány jut, kiállnak a megalázottak, üldözöttek ellen, és el fogják érni, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
„Igenis lesz elszámoltatás”,
mondta, majd arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségéért és az önkormányzatokért is harcolni fognak. Azt mondta: „van új ellenzék és lesz új ellenzék: ti vagytok az új ellenzék”. Szerinte már több szakértő is jelezte, hogy csatlakozna ehhez a munkához, olyanok is, akik eddig nem csatlakoztak párthoz. Szerinte mindenkinek van feladata és felelőssége, és el kell kezdeni a közös munkát. Az ellenfélnek rengeteg pénze és sajtója van, és ezeket gátlástalanul használja is, de
„nem biztos, hogy a bukására négy évig kell várni”.
Beszélt az EU-ról, de azt is mondta: nem szabad kívülről várni a segítséget a szabadság kivívására. Szerinte a gyűlöletkampányokkal felhergelt tömeg előbb-utóbb rájön arra, hogy csak a kormány telepít be migránsokat. Bízik abban, hogy Magyarországon továbbra sem lesz erőszak, békésen kell a jövőt építeni, „hagyjuk meg az erőszakot csak a Fidesznek”.
Azt mondta:
a rendszert a félelem tartja össze,
„jóravaló emberek százait veszik rá”, hogy hazudjanak, és ezzel sokak lelkiismeretét szétzúzzák, akik félnek szót emelni, mert ők lehetnek a következő áldozatok – mint mondta, őket sem lehet egyedül hagyni. Ha tömegek szólalnak meg, gonosztettek nem maradnak titokban.
Szerinte most még mindenki eldöntheti, hogy kiszolgálja ezt a rendszert, vagy hős lesz, és kiáll ellene. Beszédét azzal zárta, hogy kéri, a katolikus misékhez hasonlóan mindenki nyújtson kezet a szomszédjának, tegye félre az esetleges ellenségeskedést.
„Aki mostantól kezdve a legkisebbet is bántja közülünk, annak mindannyiunkkal kell szembenéznie.”
Gulyás Balázs MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Végül Gulyás Balázs bejelentette: május 8-án, a Parlament alakuló ülése idején újabb tüntetést tartanak, és megkérte azokat, akik egyetértenek abban, hogy a Fidesz jelöltjei ellen egyetlen jelölt induljon, hogy emeljék fel telefonjukat. Végül a tüntetés a Himnusszal és az Örömódával, vagyis az Európai Unió himnuszával zárult.
Legalábbis hivatalosan. Sokan ugyanis ezután elindultak az Oktogonra, az immár szokásos „afterpartyra”.
Korábban beszámoltunk arról a konfliktusról, amely a zuglói önkormányzaton belül feszültséget teremtett a Párbeszéd és az MSZP képviselői között. Szabó Rebeka alpolgármester lényegében a koalíciós megállapodás megszegésével vádolta meg a szocialistákat, mert azok nem szavazták meg az egyik előterjesztését. Egy másik ügyben is megoldás született.
Július 6-án rendkívüli ülést tartott a kerület önkormányzati testülete, és ismét napirendre vette azt a bizonyos elutasított határozatot, amely három helyett csak egy lakás felújítására adott engedélyt a Baptista Integrációs Központnak (BIK). Mint azt Tóth Csabától a kerület parlamenti képviselőjétől megtudtuk, sikerült tisztázni a félreértéseket, és elhárult az akadály, akár három lakásra is megköthető a BIK-kel a haszonkölcsön-szerződés és együttműködési megállapodás, amelynek elutasítását Szabó Rebeka egyenesesen az együttműködés elárulásának nevezte.
Ahogy a Független Hírügynökségnek korábban elmondták, a jelentés elutasítása mögött nem az együttműködés hiányát, hanem a beterjesztett jelentés pontatlanságát kellett keresni. A szocialisták nem az ellen emeltek szót, hogy a baptisták ne kapjanak lehetőséget az általuk kért három lakás felújítására, és azokat ne a rászoruló, arra érdemes hajléktalanoknak adják. Tóth Csaba szerint két oka volt a döntésüknek: egyrészt
ahhoz ragaszkodtak, hogy az így rendbe hozott otthonokba zuglói kötődésű családok költözhessenek, másrészt később lakhatásra alkalmas lakásokat válasszanak ki e célra.
A július 6-án elfogadott módosítás ezt az elvárást teljesítette. A testület azzal a kikötéssel engedte át a felújításra alkalmasnak ítélt lakásokat, hogy a BIK vállalja, a lakások felújítása után azokban olyan személyek elhelyezésére tesz javaslatot, akik a zuglói önkormányzat hivatalos névjegyzékén szociális lakásbérleti díjra jogosultak között szerepelnek. Megállapodnak abban is, hogy a BIK az önkormányzat előzetes listájáról közösen kiválasztott 3 lakás felújítását végzi el.
Mindössze egy ilyen látszólag „jelentéktelen” pontosítás elegendő lett volna ahhoz, hogy már első menetben el tudják fogadni az előterjesztést – mondta Tóth Csaba. Azt is hozzátette: rendkívüli ülés lehetőségét kihasználták arra is, hogy a kerületben lakók egy másik, korábbi kérését is orvosolják:
lakásonként nem csak egy, hanem a második autóra is kérhető ingyenes parkolási engedély.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke számára fontos a család. Különösen, ha az a család nagy, összetartó, és pénzük is van ahhoz, hogy mindenben segítsék egymást. Most egy fényűző budai villa megszerzésére és használatára fogtak össze. Az Együtt szerint Matolcsynak távoznia kell a hivatalából.
„A Rózsadomb szélén, tökéletesen csendes nyugodt mellékutcában, erdő mellett, harapni való tiszta levegőben, néhány éve provanszi stílusban, a legnemesebb anyagokból minden részletében finoman kidolgozva épült mediterrán jellegű luxusvilla. E ház tulajdonosa, ha a napi hajsza után hazaér, mély lélegzetet kell hogy vegyen a friss erdei levegőből, és kiülhet a kerti nyugágyak egyikébe, vagy télen beülhet az elegáns nappaliban egy kényelmes fotelba a kandallóban duruzsoló tűz mellé, és úgy érezheti magát, mintha nem is Budapesten volna, hanem Svájc vagy a francia Alpok kis falujának elegáns polgárvillájában, erdei környezetben, tiszta hegyi levegőben, csendben és tökéletes nyugalomban”.
Ezzel a szöveggel hirdették a II. kerületi Páfránykert utcai házat, amelyről a 24.hu megtudta, hogy
Matolcsy György fiának cége vásárolta, Matolcsy György unokatestvérének bankja meghitelezte, Matolcsy György pedig használja.
Kérdésükre a jegybank azt mondta: magánügy, hogy hol lakik az elnök, Matolcsy Ádám viszont elismerte: édesapja használja az ingatlan egy részét, és ezért bérleti díjat fizet.
Matolcsy Györgynek a nagy értékű luxusingatlanok iránti vonzalma nem új, a jegybank elnöke nem először hozható összefüggésbe szép házakkal: 2016 őszén éppen a Népszabadság írta meg, hogy Matolcsy egy kereskedelmi bank vezérének a luxuslakását használta a Budai Várban.
Matolcsynak a vagyonnyilatkozata szerint sem megtakarítása, sem hitele nincs, egyedüli jövedelme a jegybanktól van. Ez havi bruttó 5 millió, azaz nettó 3,4 millió forint.
Szigetvári: Matolcsy mondjon le!
Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje szerint a jegybankelnöknek azonnal le kell mondania, miután kiderült: fia és unokatestvére pénzügyi segítségével, trükkjeivel a legnagyobb titokban használ egy 430 milliós luxusrezidenciát. Egy jegybankelnöktől elfogadhatatlan ez a maffiamódszer.
Szigetvári Viktor szerint egyértelműen látszik, hogy Matolcsy György saját családja és pénzügyi trükkök igénybevételével használja a luxusingatlant. Egy jegybankelnöktől elfogadhatatlan az a módszer, ahogyan mindent megtesz azért, nehogy a nyilvánosság számára is kiderüljön mérhetetlen urizálása. Sokadik bizonyítéka ez annak, hogy az Orbán-rezsimben csak az uram-bátyám viszonyoknak megfelelően a saját családtagjaikat gazdagítják a magyar adófizetők pénzéből, hogy aztán a rokonok kihasználásával a fideszes nagyurak is fényűző életet éljenek.
Az Együtt miniszterelnök-jelöltje azonnali lemondásra szólítja fel a maffiamódszerekkel urizáló jegybankelnököt.
Hát, kesernyés lesz ez a mai dupla, annyit mondhatok: az jut eszembe, így fecserészés közben, mi is a dolga az újságírónak? Mint a neve is mutatja: az, hogy írja az újságot, híreket találjon, válogassa ki, mi a fontos, mert a Manyika néni kandúrmacskájának nyávogása kevésbé az, mint mondjuk egy áremelés – és az, hogy ne hazudjon, ne is lopjon. Az nagyon fontos.
Az olvasónak meg értelemszerűen az a dolga, hogy olvasson. Illetve nem dolga, hiszen nem ezért fizetik: az olvasó, mikor épp nem olvas, épp olyan privát polgár, mint a sajtómunkás, mikor nem ír. Ez jó esetben viszonylag világos.
Most két esetről fogok mesélni, az egyikben az olvasók nem olvastak, a másikban az író nem írt. Ami azt mutatja, hogy vannak bizonyos anomáliák a szakma környékén. De az sem megoldás, hogy napalmmal bombázzuk le, aki tévedett…
Az első eset sajátos, ám érthető. Az Index egyik munkatársa kapott egy fényképet. Sok minden szokott lenni fényképeken, ezen most az volt, hogy a Bátor Tábor irodája előtt állt egy nagy Audi, TABOR–1 rendszámmal. Olvasó küldte be, azt kérdezte, hogy lehet-e köze a karitatív szervezetnek ehhez a kissé drága géperejű járműhöz.
Persze, hogy nem volt!
A Bátor Tábor egy példamutató, csodálatos jótékonysági szervezet, adna Isten ezerennyit, egy alapítvány, ők maguk így határozzák meg magukat:
„A Bátor Tábor Alapítvány élményterápiás táborokat szervez súlyos, krónikus betegséggel élő gyermekek és családjaik számára. A programok célja a gyermekek önbizalmának növelése, önmagukba vetett hitük megerősítése. Ezzel támogatjuk gyógyulásukat és elősegítjük beilleszkedésüket a hétköznapokba.
Közhasznú alapítványként működünk, programjaink ingyenesek a résztvevők számára. Működésünk költségeit magánemberek és vállalatok felajánlásaiból fedezzük.”
Persze, hogy nem vesznek Audikat. Minden lépésük átlátható.
De ezt senki nem is állította.
Indexes kolléga tisztességgel felhívta őket, ők becsületesen megmondták, hogy semmi közük a batárhoz, kolléga közben még dolgozott az ügyön, kiderült, hogy teljes és tökéletes véletlen egybeeséssel van dolgunk: valóban létezik egy ilyen magánrendszám, és hát véletlenül a kocsi aznap tényleg a Reiter Ferenc utcában parkolt egy kicsit. Szimpla, félreérthető helyzet volt, ami tisztázódott is.
És a kolléga eztírta meg, így.
Világosan megmondta, hogy a kocsinak nincs köze az alapítványhoz, ez csak véletlen egybeesés volt. A Sorsnak néha nagyon hülye viccei vannak, én is láttam már a BOND-007 rendszámot a Körúton, mégsem gondoltam, hogy Őfelsége Ügynöke vezeti a kocsit. Van ilyen, azért az életünknek nem minden mozzanata törvényszerű, sőt, nem mondanám logikusnak sem a világ dolgait. Leírta az Index, szépen, pontosan, hogy nem, ez nemaz alapítvány kocsija.
Azonban olyan ciklon kerekedett belőle a közösségi oldalakon, hogy az még egy cirkálót is felkapott volna és megpörgeti a kéménye körül.
„Ebből egy olyan posztot írtam, amit végig kell olvasni az utolsó betűig, mert a végén a lényeg, és amit megpróbáltam érdekessé írni, hogy ne egyetlen buta mondatból álljon, miszerint „FIGYELEM, EZ NEM A BÁTOR TÁBOR AUDIJA”. Amiben szándékaim szerint semmi irónia, cinizmus, célozgatás, tudatalattira ható sunyi sugalmazás nem volt, csak egy érdekes véletlen rögzítése. Amiről álmomban sem gondoltam, hogy aláásná egy ilyen segítő munkába, régóta működő szervezetbe vetett bizalmat. (…)
Nagyon durva „hoppá-élmény” volt, hogy rengetegen végigolvasás nélkül, első benyomásra értelmezték a dolgokat: látták a fotót, a címet, tehát én azt írtam, de minimum sugalltam, hogy az Audi a Bátor Táboré. Ennyi volt, ami átment. Hogy nem olvasták el, azt onnan tudom például, hogy kaptam olyan levelet, hogy miért a Bátor Tábor megkérdezése nélkül posztoltam, illetve láttam a kommenteket, hogy „igazán utánajárhatott volna, mielőtt megírja”.
Másrészt nagyon sokan hátsó szándékot feltételeztek. Mert – idézek egy olvasóval való levelezésem második köréből – „nem úgy tűnt, hogy ez egy érdekes és véletlen parkolásról szólt”. Egy másik: „miért nem hittem el, hogy ha azt mondják, hogy nem az ő autójuk?” És mert – figyelem! – olvassak Facebook-kommenteket, és majd rájövök.
Harmadrészt sokkoló volt azzal szembesülni, hogy egy ilyen ártatlannak szánt cikkről hány ember gondolja azt, hogy végleg kicsinálja szerencsétlen Bátor Tábort. „A kérdésfeltevése már elég, hogy nagyon-nagyon sok emberben kétséget ébresszen a BT tisztességes működése felől”, a cikk „a Tábornak vélhetően számokban kifejezhető károkat” okozott, írták nekem olvasók.”
És ez nagyon elkeserítő. Mert azt mutatja, hogy nem olvassák el az emberek, ami oda van írva. Napi keserve az online újságírónak, hogy bizony sokan küldik el az édes mamájába, mert csak az írás címét és az illusztrációt nézik – még az az enyhébb eset, mikor reklamálnak, hogy „miért nem erről vagy amarról írt?” „De hiszen erről-amarról szól az írás, tessék elolvasni!” „Miért, van írás is?” Igen, a kedves közönség jelentős része nem tudja, hogy ha rákattint a címre, akkor meg fog jelenni egy írás… Azt már nem mondom, mikor a képet kifogásolják, a témaválasztást vagy egyszerűen csak az a baj, hogy élünk. Az mindennapos. De hogy valakit azért támadjanak, méghozzá sokan, és tanult emberek, aminek az ellenkezőjét tette…
Tessék mondani, mikor szoktunk le az olvasásról?
Mikor felejtettük el ezt a tudományt?
Hát ilyen az, mikor az olvasó nem olvas.
Most lássuk azt, milyen, mikor az író nem ír?
Az is cifra. Történt pedig, hogy 2018. február 23-án a Mediaworksnél dolgozó bizonyos Szilvási Zsuzsa írt egy cikket a szoljon.hu-ra, amiben Mészáros János fotóriporter képével illusztrálva beszámolt arról, miszerint: „Áldatlan a helyzet a járhatatlanul saras utcák miatt Túrkevén.” Mondjuk szerintem az utcák nem sarasak, hanem sárosak, de van itt ennél nagyobb baj is. Mint a Comment:com észrevette, az írás tökéletesen szövegazonos az e hét csütörtöki, a mezőtúri sárhelyzetről beszámoló tudósítással, amit bizony ugyanaz a szerző követett el, de legalább az idei írás tartalmaz egy hivatkozást is a tavalyira, mely szó szerint azonos vele, hátha valaki szeretné kétszer elolvasni ugyanazt (kivéve a helységneveket).
Ilyenkor a sajtómunkás leül Babilon vizeinél, és sír kínjában.
Mert olyan van, tényleg van, hogy ha saját magunktól idézünk, azt nem is biztos, hogy feltüntetjük – ha már egyszer megírtam valamikor, hogy mondjuk milyen a burmai hegyi törzsek szokásrendszere, és ez azóta nem változott, azt a bekezdést átemeli az ember, nem lopott, nem plagizált, másodszor is csak ugyanazt tudná írni. De hát bekezdést lehet, egész írást nem! Arról már nem is szólva, milyen különös véletlen, miszerint a mezőtúri és a túrkevei interjúalanyok szó szerint ugyanúgy fogalmaznak, mintha csak összebeszéltek volna…
Szóval, ezt hívjuk buktának. A munkát nem lehet megúszni, itt bizony a kollegina hazudott, a második anyagra ki sem ment, abban bízott, hogy senki sem fogja észrevenni. Egy-két bekezdést talán nem is vettek volna észre, de ez túl nagy kamu volt ahhoz, hogy átcsússzon.
„Nevének elhallgatását kérő informátorunk szerint péntek reggel megjelent egy HR-es a szolnoki Új Néplapnál, behívta az újságírónőt a főszerkesztő Király Ernőhöz, aki ott helyben felmondott neki. Utána behívták az egyik szerkesztőt (a nevét forrásunk nem árulta el), és közölték vele, hogy mivel aznap (a nyomtatott lapok átfutási ideje miatt ez február 13-ra értendő) ő volt a szerkesztő, az ő sara, hogy ez a cikk megjelent nyomtatásban és kikerült az online felületre is (és okozott nagy kárt a cégnek), így két lehetősége van, vagy közös megegyezéssel távozik vagy ki van rúgva. A szerkesztő a közös megegyezés mellett döntött.”
A kollegina kirúgását értem, vele mást nem is nagyon lehetett volna tenni. Olyan ez, mintha a boltos vizezné a tejet, kocsmáros a bort, aki hírt hamisít, azt bizony ebrúdon kell kivezetni a laptól. De a szegény szerkesztőt szívemből szánom. A HR-es talán nem tudja, mennyi írást olvas el csak naponta is egy szerkesztő, mennyi szöveget kell naponta átnyálazzon, betűről betűre, kijavítania az elütéseket, hibákat, tévedéseket… Igen, talán emlékezhetett volna esztendő távlatából is – ha egyáltalán ő szerkesztette volna. De nem szerkesztette, mert a nyomtatott Új Néplapot és az online szoljon.hu-t külön szerkesztőség készíti, neki semmi köze nincs az online tartalomhoz.
Elbocsátás? A mai világban, mikor alig van munka?
A kétkezi sajtómunkás esetét nem vitatom, de szegény szerkesztőt most nagyon megmérték…
Hát, tetszik látni, ilyen az, mikor az olvasó nem olvas, az író nem ír.
A hét utolsó munkanapján tovább melegszik az idő, napközben akár 10 fok is lehet. Az Emőkék ünneplik névnapjukat, itt pedig elolvashatja a pénteki lapszemlét:
Népszava: Elsőre Kósa Lajos feleségének ígérték a 800 milliót
A Népszava birtokába jutott egy újabb közjegyzői okirat, amelyből kiderül: miután a „csengeri hölgy”, Szabó Gáborné Kósa Lajosra bízta állítólagos örökségét, 2013 áprilisában papíron megajándékozta a miniszter feleségét 2 millió 633 ezer 445 euróval, ami az akkori árfolyamon több mint 800 millió forint volt. Az ajándékozási nyilatkozat májusra érvényessé vált, és szeptemberben újabb közjegyzői okirat született a nyilatkozatról. Ezt 2013. szeptember 16-án kézbesítették a címzettnek, a kézbesítés tényéről pedig szeptember 20-án vettek fel egy újabb jegyzőkönyvet, amely szintén a laphoz került. Az ajándékozási eljárás minden mozzanatáról született egy közjegyzői irat, miközben az ügyet kirobbantó Magyar Nemzet korábbi cikkéből kiderül, hogy szeptember végén már új dokumentum született: ebben már Kósa édesanyja lett a megajándékozott. Szabó Gáborné ügyvédje, Helmeczy László a Népszavának erről azt mondta, hogy valószínűleg ugyanarról az összegről, és nem másik 800 millióról van szó.
Magyar Nemzet: Az államtitkár és a dollármilliók
4 millió 850 ezer dollárt, azaz több mint egymilliárd-kétszázmillió forint van Belize-ben annak az offshore cégnek a bankszámláján, Szabó Zsolt fideszes képviselő, államtitkárhoz, valamint feleségéghez köthető – írja a Magyar Nemzet. A cég neve, amely mögött a lap szerint a hatvani politikus és neje áll: a 2013-ban bejegyzett Joy World Enterprise Limited. A papírokban feltűnő offshore közvetítőcég, a Fidelity és a nevében aláíró Shirlee Cornejo is létezik, ahogy az érintett a közjegyző is, aki a Magyar Nemzetnek tanúsította, hogy a birtokukba került iratok hiteles másolatok. A cég számlájának éves fenntartási költsége 300 dollár, ezt az összeget a 2017. év végéig fizették csak meg, ezért a Belize Bank zárolta a betétet, feloldani a pénz befizetésével lehetne. Szabó Zsolték családi vállalkozása, az Exact-Cont Kft. ugyanarra a hatvani címre van bejegyezve, mint amelyik a dokumentumok egyikén szerepel – írja a lap.
Magyar Hírlap: Morvai Krisztina: „Eljátszották a Jobbikban a nemzeti politizálást”
Ezek a fiúk nem amiatt szakítottak korábbi politikájukkal, mert átértékelték azt, hanem akkor hazudtak, amikor radikálisként definiálták magukat – mondta a Magyar Hírlapnak Morvai Krisztina Mirkóczki Ádám Jobbik szóvivő nyilatkozatára reagálva, amely a párt radikális korszakának retorikájáról szólt, és a Jobbik őszödi beszédeként is emlegetik. Az EP-képviselő Morvai saját bevallása szerint maga is azt hitte, hogy a 2010 előtti Jobbik volt a hiteles. Most viszont a lapnak azt mondta, hogy eredetileg sem volt köze a pártnak azokhoz az eszmékhez, amelyek egy radikális fellépésben látták a nemzet felemelkedésének lehetőségét és szükségességét, egyszerűen csak a politikát lovagolták meg, hogy előre juthassanak.
Magyar Idők: Czeglédy újabb ügyét vizsgálják
A Magyar Idők cikke nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálja, hogy megáll-e a jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja Czeglédy Csabával szemben, miután a tulajdonában lévő Human Operator Zrt. több tíz millió forint kölcsönt adott a zalaegerszegi futballklubnak 2012-ben, majd 2013-ban is. A cikk alapján a fel- és bejelentéseiről ismert Tényi István fordult a Csongrád Megyei Főügyészséghez, kérve a vizsgálatot, hogy megállapítható-e a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette – írja a Magyar Idők.
A választók jövőre eldönthetik, az „ellenségképek, társadalmi konfliktusok élezése” helyett Magyarországnak legyen-e „szelíd, halk szavú kormánya”, amely azért „robotol”, hogy megjavítsa az életüket – mondta Karácsony Gergely, a Párbeszéd, az MSZP és a Liberálisok közös miniszterelnök-jelöltje pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
A Párbeszéd társelnöke – a másik két párt elnökével közösen tartott rendezvényen – hangsúlyozta, a politikának a békés hétköznapokról, a kormányzásnak pedig olyan „apró okos lépésekről” kell szólnia, amelyek visszaviszik Magyarországot Európa felé.
Nem tudom azt ígérni, hogy ha én leszek a miniszterelnök, akkor minden nap karácsony lesz
– fogalmazott az ellenzéki politikus, hozzátéve, olyan világot építenének, amelyben a politikának nem az a dolga, hogy „állandóan harcoljon és mindenkiben ellenséget lásson”.
Kiemelte, feladatuknak tartják, hogy a politika 2018 után a jó oktatásról és egészségügyről, valamint a magasabb bérekről és nyugdíjakról szóljon.
Az a dolgunk, hogy békét hozzunk, elsőként az ellenzéki táboron belül, majd aztán békét hozzunk Magyarországra
– jelentette ki Karácsony Gergely, aki büszkének mondta magát, amiért pártja mellett az MSZP és a Liberálisok is támogatják kormányfőjelöltségét.
Súlyos dolgok történtek ezen a héten az orbáni parlamentben: meghosszabbították a veszélyhelyzetet és ezzel további hónapokra korlátoztak alapvető jogokat, elfogadták az idei költségvetés módosítását és megtárgyalják a jövő évi költségvetést, az uniós bíróság ítéletét végrehajtva és kijátszva a CEU-törvényt és a civil szervezetek üldözésére hozott korábbi törvényt hatályon kívül helyezik és nem kevésbé jogokat korlátozó új törvénnyel pótolják és így tovább.
A médiában meg sem jelenik egy figyelemre méltó apróság: megint politikai nyilatkozatot fogadott el az országgyűlési többség, ezúttal arról, hogy megint Magyarország lesz az Európa Tanács soros elnöke. A politikai nyilatkozat megdicséri az Orbán-kormány külpolitikáját (a szövegezés szerint „üdvözli a magyar kormány aktív nemzetközi szerepvállalását”) és támogatja a kormány által a soros elnökség idején érvényesítendő prioritásokat: a kisebbségi jogok védelmét, a jövő generációval kapcsolatos kérdéseket, a vallások közötti párbeszédet, a fenntarthatóság és környezetügy kérdéseit. Ez önmagában beleillik az Orbán-rendszer rutinjába.
Mindenekelőtt: a politikai nyilatkozat parlamenti műfaját, amelyet az 1994-es házszabályban azzal a céllal vezettünk be, hogy az országgyűlési többség és kisebbség közös álláspontját lehessen kifejezésre juttatni fontos társadalmi és nemzetközi kérdésekben, és ennek megfelelően kétharmados többség kellett az elfogadásához,
az orbáni házszabály szerint egyszerű többség kell csak az elfogadásához, és a kormánytöbbség álláspontját tünteti fel az országgyűlés egészének állásfoglalásaként, jobbára a kormány külpolitikájának támogatásában.
Ezzel kapcsolatban az ellenzék viselkedése az érdekes.
Magyarország a rendszerváltás kezdetén lett az Európa Tanács tagja, és ebből következően időnként Magyarországnak jut az Európa Tanács elnöksége. Az Európa Tanács – az Európai Uniótól eltérően – nem gazdasági integrációs intézmény, hanem a demokratikus jogállamok politikai együttműködésének szervezete, amelynek tagjai között ott vannak a posztszovjet utódállamok is, a tagság pedig az adott állam jogállam voltát hivatott elismerni.
Fehéroroszország ezért nem is tagja, és időnként kérdésessé válik Oroszország részvétele is.
Az Orbán-rendszer részvétele és kiváltképp soros elnöksége annak a látszatnak magyar részről a kinyilvánítását, az európai demokráciák részéről pedig az elismerését jelenti, hogy Magyarország ma is demokratikus jogállam.
A parlamenti politikai nyilatkozat ennek megerősítése. Az nyilvánvaló, hogy mi szüksége van erre a kormánynak és a fideszes (névleg Fidesz-KDNP-s) parlamenti többségnek. A kérdés az, hogy miképpen viszonyul ehhez az ellenzék, pontosabban az ellenzéki frakciók és független képviselők.
A politikai nyilatkozat benyújtott tervezetéhez az MSZP-frakció módosító javaslatot nyújtott be,
amelyben elhagyta volna a szövegből a kormány „aktív nemzetközi szerepvállalásának” dicséretét, és kiegészítette volna a szöveget „a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság fejlődése és előmozdítása” melletti elkötelezettség hangsúlyozásával. A tervezetet előterjesztő külügyi bizottság e módosító javaslatot támogatta, és támogatta a kormány részéről a Külügyminisztérium is. Ez a meglepő támogatás minden bizonnyal Németh Zsoltnak köszönhető, aki egykor a Fidesz vezető külpolitikusa volt, ma azonban a Külügyi Bizottság elnökeként parkolópályán van. Számára ezek a verbális engedmények megérték volna, hogy a politikai nyilatkozathoz megkapja az ellenzék támogatását. A parlament törvényalkotási bizottságában, ahol az orbáni parlamentben az érdemi politikai döntések (a költségvetést kivéve, ahol ezt a szerepet a költségvetési bizottság játssza) megszületnek, már
nem támogatták az MSZP módosító javaslatait.
Minden bizonnyal az történt, hogy ez az engedmény nem fért bele Orbán és Szijjártó külpolitikájába: ők nem mondtak le arról, hogy a parlament is megerősítse az „aktív nemzetközi szerepvállalást”, ami a nyugati szövetségből kihúzódó, keleti önkényuralmakkal bratyizó, elegánsan szuverenistának nevezett politikát jelenti.
Ezek után a politikai nyilatkozatot az MSZP és a Párbeszéd nem szavazta meg, hanem tartózkodott a szavazásnál. (Tartózkodó szavazatot adtak le a Momentummal együttműködő függetlenek: Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs és Szél Bernadett is, a Párbeszédből Szabó Tímea viszont nemmel szavazott.) Mesterházy Attila a plenáris vitában valósággal mentegetőzött emiatt, és elismételte, hogy mennyire vágyott a konszenzusra, de a módosító javaslatot elutasító fideszes többség miatt ez nem jött létre.
Fontos látni: az orbáni külpolitika elválaszthatatlan eleme az önkényuralmi rendszernek: a nyugati demokráciák szövetségétől való szisztematikus kihúzódás és a politikai értelemben vett „keleti nyitás” annak alátámasztását szolgálja. Aki ezzel a külpolitikával törekszik konszenzusra, az az önkényuralmi rendszert sem utasítja el egyértelműen.
A parlamenti frakciók közül egyedül a DK szavazott a politikai nyilatkozatra nemmel, amit alátámasztott vezérszónokának, Arató Gergelynek határozott beszéde a plenáris vitában (még ha ő is tett egy utalást arra, hogy jó lenne ilyen ügyben a konszenzus). A függetlenek közül a Szolidaritásból jött, a DK listájáról a parlamentbe került, de most a Szanyi-pártban tevékenykedő Székely Sándor mondott nemet. A Jobbik és az LMP viszont igent mondott a politikai nyilatkozatra (érdekes módon a hat LMP-s képviselőből ketten, Demeter Márta és Ungár Péter nemet nyomott), ami csak azzal magyarázható, hogy hozzájuk közel áll az Orbán-rendszer „nemzeti” külpolitikája. (Ezt Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője el is mondta a plenáris vitában.) A Jobbikból kivált, ma független képviselők (a tartózkodó Varga-Damm Andrea kivételével) természetesen igennel szavaztak a nyilatkozatra, s ezzel az Orbán-kormány külpolitikájára, ami természetes.
Ez a történet újra megmutatta, hogy mennyire különbözőképpen viszonyulnak a választásokra szövetkező ellenzéki pártok az Orbán-rendszerhez:
a Jobbik frakcióvezetőjének durva parlamenti retorikája és az LMP frakcióvezetőjének a kormány politikájának egyes elemeire használt „gyalázatos” jelzői dacára ez a két párt azonosul az orbáni nacionalista külpolitika alapjaival,
az MSZP és a Párbeszéd kerülni igyekszik ebben a konfliktust, és a DK egyedül áll ennek egyértelmű elutasításával
„Nincs is miért megtennem ezt a lépést” , fogalmazott portálunknak Tarlós István. A főpolgármester kifejtette: „a hibát nem a BKK követte el, következésképp a vezérigazgató sem hibáztatható az elrontott e-jegy rendszer miatt.”
Arra a kérdésre, hogy van-e rajta Fidesz-nyomás, amiről a Népszava írt, azt válaszolt, hogy nincs.
Egyébként sem kerületi polgármester vagyok, engem a főváros élére választottak meg, ily módon a kormányzó párt sem tud nyomást gyakorolni rám.
Egyébként is, ez az én dolgom, nem a kormányé, vagy egy párté.
A hibát a T-System követte el, mondta el Tarlós István, neki kell kivizsgálnia, hogy mi is történt valójában. – Augusztus 20-ig kell elküldeniük a jelentést, akkor biztos többet fogunk tudni – tette hozzá Budapest első embere. – Az igazi probléma, hogy a történtek után milyen támadásokat indítottak a BKK informatikai rendszere ellen. Ezek a támadások nagyon sokba kerültek. Természetesen nem arra a fiatalemberre gondolok, aki elsőként meghekkelte a rendszert, mi vele nem foglalkoztunk és nem is mi tettünk ellene feljelentést, hanem a T-System.
Azokról beszélek, akik a későbbiek folyamán lebénították a rendszert és más módon is megpróbáltak kárt okozni a BKK-nak.
Arra a kérdésre, hogy van-e valamilyen elképzelése, gyanúja arról, ki, kik követték el ezeket a támadásokat a BKK ellen, Tarlós nemmel válaszolt. Majd még egyszer megerősítette: szó nincs Dabóczi Kálmán eltávolításáról, mivel a hibát nem a BKK követte el.
Összesen hat polgármester jutott be a parlamentbe, ketten egyéniben, négyen listán. Ha valóban képviselők lesznek, akkor helyettük új polgármestert kell választani.
Már az előző parlamenti választáson érvényes volt az összeférhetetlenségi törvénynek az a módosítása, miszerint
senki nem lehet egyszerre polgármester és parlamenti képviselő.
Most összesen hat polgármester szerzett képviselői mandátumot. Ketten egyéniben, a fideszes Kocsis Máté 8. kerületi, és a DK színeiben induló Hajdu László 15. kerületi polgármester. Ők biztosan beülnek a parlamentbe, hiszen, ha nem ezt tennék, akkor újra meg kéne tartani a választókerületükben a választást.
Négy polgármester szerzett listán mandátumot: az MSZP-Párbeszéd listáján Karácsony Gergely 14. kerületi, a Jobbikén Janiczak Dávid ózdi és Fülöp Erik tiszavasvári, az LMP-én pedig Gémesi György gödöllői polgármester.
Ők viszont dönthetnek úgy, hogy maradnak városukban,
illetve Karácsony a kerületében. Ebben az esetben ugyanis a lista egy másik szereplője kerül be a parlamentbe.
Ha viszont négyük közül valamelyik képviselő lesz, akkor helyettük új polgármestert kell választani – ahogyan Kocsis és Hajdu helyett is.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
„A Rózsadomb szélén, tökéletesen csendes nyugodt mellékutcában, erdő mellett, harapni való tiszta levegőben, néhány éve provanszi stílusban, a legnemesebb anyagokból minden részletében finoman kidolgozva épült mediterrán jellegű luxusvilla. E ház tulajdonosa, ha a napi hajsza után hazaér, mély lélegzetet kell hogy vegyen a friss erdei levegőből, és kiülhet a kerti nyugágyak egyikébe, vagy télen beülhet az elegáns nappaliban egy kényelmes fotelba a kandallóban duruzsoló tűz mellé, és úgy érezheti magát, mintha nem is Budapesten volna, hanem Svájc vagy a francia Alpok kis falujának elegáns polgárvillájában, erdei környezetben, tiszta hegyi levegőben, csendben és tökéletes nyugalomban”.
