Megbízható forrásokból értesült a fuhu.hu: újabb törvénymódosítást tervez plakát-ügyben a Fidesz. Informátorunk szerint nem csupán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kapott feladatot Orbán Viktortól, hogy keressen az önkormányzatokon keresztül adminisztratív megoldásokat a plakáthelyek eltüntetésére, de a fideszes képviselők is keresik a jogi kiskapuk bezárásának lehetőségét.
Kívülről nézve még élvezetesnek is nevezhetnénk azt a háborút, amit a két volt jóbarát, Simicska Lajos és Orbán Viktor folytat egymással.
A Soros után a legnagyobb ellenséggé vált Simicska egyelőre szellemességében, kreativitásban igyekszik felülmúlni Orbánt.
Ez, ismételjük, kívülről nézve még élvezetes szellemi párbajnak is tűnhetne, ha nem éppen a törvényekkel játszanának a szereplők. Ami jól mutatja a rendszer jellegét; a hajdanán gránitszilárdságúnak beharangozott alaptörvény, Orbán fő műve, valójában csak eszköz a hatalmi törekvések bebiztosításához. Mellesleg
éppen ez az, amit Orbán Simicskától tanult;
hogyan lehet látszólag demokratikusan, azaz törvényesen érvényesíteni az akaratodat.
A történet most arról szól, hogyan tudnák végképp száműzni a köztéri reklámpiacról Simicska Lajost; tulajdonképpen ez az egyetlen olyan területe, felülete a nyilvánosságnak, ahol nincs kormánypárti túlsúly. Addig persze nem volt semmi baj, amíg a nem-fideszes óriásplakátokon nem voltak kormány-ellenes hirdetések: a Fidesz békésen használta saját felületeit propagandisztikus célokra, tájékoztatásnak nevezve a politikai akciókat (vö: nemzeti konzultáció). Ám
amint felbukkant a Jobbik teleregényhez hasonlítható hirdetés-folyama, azonnal a törvénygyártás eszközéhez nyúlt, ezzel kitiltva az utcáról a vele szembe menő propagandát.
És miközben, látszólag a közélet tisztaságáért harcolt azzal, hogy a pártoknak megtiltotta a politikai hirdetések kihelyezését, ő maga – azaz a kormány – minden idők leggusztustalanabb kampányába vágott bele („Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén”). A törvény azonban nem sikeredett tökéletesre, mert hamarosan érkezett az ellenlépés: névtelen, azaz a hirdetőt meg nem jelenítő plakátok bukkantak fel a nyilvánosság előtt, kvázi a nép nevében szólva a kormány leválthatóságáról. A hirdetéseket magánszemélyek adták fel, közölte a Jobbik, amely párt ugye Simicska Lajos támogatását élvezi.
Néhány napja megint újabb „civil” akció indult,
ezúttal az európai bérunióról, amely – minő véletlen – épp a Jobbik programjával kvadrál.
Orbán, egyelőre, a hírek szerint dühöngve, de tehetetlenül figyeli a torzóra sikeredett törvény következményeit. A miniszterelnök azonban nem az a típus, aki tétlen marad ilyen helyzetben; törvénymódosítást követel. Vagyis
azt követeli frakciótagjaitól, hogy minél hamarabb terjesszenek elé olyan variációkat, amelyek képesek megfékezni a Jobbikot, alias Simicska Lajost.
Ennek újra felbukkanhatnak olyan végletes megoldásai, amelyeket egyszer már elbuktak a bíróság előtt; a törvény erejével elbontatni az ellenséges propagandát terjesztő eszközöket. Ez azonban kétélű fegyver, a saját felületeit is áldozattá teheti. Marad tehát egy olyan törvény legyártatása, amely egy újabb lex-Simicskán keresztül, egyoldalúan képes száműzni az utcai kormány-, Fidesz-ellenes propagandát.
Az Orbán-Simicska plakátháborúban egyelőre az utóbbi vezet. Biztosra vehetjük, hogy nem marad így.
