Bezárattak egy pékséget Budapesten. Ha erős a gyomra, itt elolvashatja, hogy mi mindent találtak az ellenőrök.
A helyszíni ellenőrzésen csaknem 60 kilogramm nem nyomon követhető élelmiszer alapanyagot vontak ki a forgalomból, az ügyben több százezer forintos bírság várható.
A sütőüzem csak a hiányosságok felszámolása és az újabb hatósági ellenőrzés után folytathatja a tevékenységét.
A sütőüzem gazdasági folyosóján hiányos, téglákig lekopott vakolattal, a technológiai helyiségekben töredezett csempével szembesültek az ellenőrök. A gépek, berendezések rozsdásak, takarítatlanok voltak, a gépzsírral erősen szennyezett zsemleosztó például a terméket is szennyezte. A dagasztó-sütő helyiség pergő mennyezete a készáru minőségét veszélyeztette, az ugyanitt található mosdókagylóból nyitott vödörbe folyt a szennyvíz.
A pékség több helyiségében penész és pókháló fedte a falakat, illetve a padozatot, az adalékanyag raktárban, a dagasztó-sütő, valamint a zsemlekészítő süteményes helyiségben rovarokat, illetve rágcsáló ürüléket és egereket láttak az ellenőrök.
Erdélyi nemfideszesek ne rondítsatok bele az összképbe; lehet, hogy Martin Schulz is agymosott lett; a belső ellenőrzés miatt akár tíz órás is lehet a buszok várakozása a szerb-magyar határon?
„Bár a magyarországi választásokig még több mint 8 hónap van hátra, Tamás Sándor már egy pártnak kampányol. Ezzel pedig pont a választások lényegét, magát a választást minősíti le szavazássá” – írja Balázsi-Pál Előd Transindex.ro kolozsvári portálon:
Regisztrációs kampányt indított az RMDSZ a magyarországi választásokra. A központi üzenet végtelenül egyszerű: aki élni szeretne szavazati jogával, regisztráljon. Aki meg nem magyar állampolgár, az kérje az állampolgárságot, hogy aztán tudjon regisztrálni, majd szavazni.
Elöljáróban elmondom: nem vagyok magyar állampolgár, és valószínűleg nem is leszek az. De ha az lennék sem szeretnék élni a szavazati jogommal, mert úgy gondolom, azoknak kell dönteniük, hogy ki vezesse országukat, akik ott élnek, ott adóznak, és akiknek a sorsát leginkább befolyásolják a kormány és az országgyűlés döntései. Ezzel együtt elfogadhatónak tartom azt a retorikát, hogy ha már az állampolgársággal jár szavazati jog, élni lehet vele. Vagyis a regisztrációs kampánnyal alapjáraton nincs bajom, a saját személyes opcióimtól függetlenül. De azzal már nagyon komoly problémám van, ahogy a háromszéki RMDSZ és Tamás Sándor ezt a regisztrációs kampányt kezeli. Tamás Sándor ugyanis ezt a bekezdést tette közzé Facebookján, és a háromszéki RMDSZ-szervezet közleményében is szerepel ugyanez a passzus.
„Az a célunk, hogy az Orbán Viktor által vezetett kormány folytathassa a munkáját, s ehhez mi erdélyi magyarok is hozza járulunk, úgy ahogy négy évvel ezelőtt is tettük, amikor mintegy 65 ezer szavazattal erősítettük a kétharmadot átbillentő mandátum megszerzését.” (…)
Sorra veszem, milyen problémáim vannak az adott szöveggel. Bár a magyarországi választásokig még több mint 8 hónap van hátra, Tamás Sándor már egy pártnak kampányol. Ezzel pedig pont a választások lényegét, magát a választást minősíti le szavazássá. Miközben elég nyilvánvaló, hogy a magyarországi választásokon szavazó erdélyiek között racionális és érzelmi okokból kifolyólag is felülreprezentáltak a Fidesz-szimpatizánsok (a Fidesz-kormánynak köszönhetően lett magyar állampolgárság és szavazati jog, ezekkel a lehetőségekkel pedig nyilván elsősorban azok éltek, akik szimpatizálnak a párttal és annak nézeteivel), Tamás Sándor azt üzeni: azok regisztráljanak, akik a Fideszre fognak szavazni! Ez az üzenet tulajdonképpen kirekeszti azokat, akik ugyan élnének a szavazati jogukkal, de történetesen más opciójuk lenne, mint a Fidesz. Azt üzeni nekik: ne is regisztráljatok, minek az, hát úgyis egyértelmű, hogy a Fidesz visz mindent Erdélyben, ne rondítsatok bele az összképbe!
Bíró Béla az „agymosottakról” a Maszolon:
Manapság a szemben álló felek kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy agymosás áldozatai. Orbán hívei agymosottak, mert pusztán az M1-et és az Echo-tévét hallgatják és a 888-at meg a Magyar Időket olvassák. Az ellentábor azért agymosott, mert ők pusztán az ATV-t, a Hír Tévét nézik, és a 444-et meg a HVG-t olvassák.
Persze mindkét tábor azok ellen érez igazán szent felháborodást, akik mindkettejük „érveit” meghallgatják, hogy aztán a saját fejükkel gondolkodhassanak. Az agymosás vádjának legbenső lényege ugyanis az, hogy a másik nem hajlandó az én fejemmel gondolkodni, az én érveimet kritikátlanul elfogadni. Erre a malőrre pedig egyetlen racionális magyarázat kínálkozik: kimosták az agyát. És viszont. (…)
Az egyik ilyen vitában, melybe magam is belecsöppentem, valaki azzal érvelt, hogy Angela Merkel nem csak abban bűnös, hogy az emberi jogokra hivatkozva megsértette az Európai Unió határok védelmére vonatkozó jogi normáit, hanem főként abban, hogy a Willkommenskultur (azaz egyfajta az „Isten hozott” üdvözlő formulájáról elkeresztelt kulturális attitűd) jegyében arra sarkallta emberi lények millióit, hogy életüket kockáztassák a Földközi-tengeren való átkelésben, hogy a legnyomorúságosabb balkáni államokon átgyalogolva vergődjenek el az őket meghatott szeretettel fogadó emberbaráti német államba, ahol majd a hatóságok kiválogatják közülük azokat, akiket valóban menekülteknek tekinthetnek, illetve akik a gazdaság szempontjából használhatóknak minősülhetnek. (…)
Ki lett volna az, aki ilyen körülmények között kemény pénzekért és életét kockáztatva (mellesleg nagyságrendekkel több migráns fúlt bele a Földközi-tengerbe, mint ahány áldozata a terrorizmusnak volt) gumicsónakon vág neki a tengereknek, hogy aztán gyalogosan vergődjön el Észak-Európáig, ahonnan talán ki is fogják utasítani?
Efféle kérdéseket nyilván csak agymosottak tesznek fel. Az egyik tábor szerint azért, mert „vitapartnerük” az emberiesség alapvető követelményét utasítja el, másik szerint azért, mert a migránsok a keresztény Európát szeretnék lerombolni.
A mosatlan agyú – a nyakába zúdított érvek súlya alatt – végül kénytelen volt elhallgatni. Szemmel láthatóan az viselte meg leginkább, hogy migránsellenességgel vádolják, pedig ő éppen a migránsok védelmében vonta kétségbe Angela Merkel politikájának helyességét. (…)
A vitát részemről Martin Schulz zárta le. Németországban folyik a választási kampány, Angela Merkel kihívója az a Martin Schulz, aki – még az Európai Parlament elnökeként – azok közé tartozott, akik a leghevesebben támogatták a Willkommenskulturt és támadták azokat az országokat (sorry mindenekelőtt Magyarországot), melyek az illegális bevándorlást elutasították.
Ma ugyanez az emberbarát Martin Schulz azzal vádolja a nem kevésbé emberbarát Angela Merkelt, hogy ő a felelős a válságért, hogy ő szabadította rá Európára a „menekülteket”.
Szó szerint: „Jó szándékkal, de sajnos az európai partnerekkel való egyeztetés nélkül nyitotta meg a határokat a menekültek előtt.” (Annak a ténynek, hogy még a kezdet kezdetén – ezt persze közismert agymosottságom mondathatja velem – Orbán Viktor is hasonló érvekkel hozakodott elő, a mosatlan agyakban nyilván nincs helye.) Rá kellett jönnöm, hogy ha csak Schulz agyát (ezúttal a szó szoros értelmében) nem az M1 vagy az Echo Tévé mosta ki – ez utóbbi, ugyebár, szerfelett valószínűtlen –, nincs is miről beszélni. Mindenki azt fújja, amit pillanatnyi érdekei éppen diktálnak.
A Szabad Magyar Szó arról ír, hogy a szerb-magyar határon a magyar határőrök akár tíz órán át is visszatartják a buszokat.
Azok a személyszállítók, akik autóbusszal utaztatják a külföldön dolgozó munkásokat Szerbiába, tiltakoznak amiatt, hogy a magyar határőrök több órán át feltartóztatják a járműveket a határon, tudatja a Tanjug.
„Mielőbb véget kell vetni az utasok, a szerb állampolgárok zaklatásának a magyar határon” – hívta fel a figyelmet Zdravko Mitrović, egy franfurti szermélyszállító, aki több menetrend szerinti járatot üzemeltet Németország, illetve Szerbia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina felé. „Az utóbbi hónapban elviselhetetlenné vált a várakozás a Röszke-Horgos határátkelőn” – jelentette ki a fuvaros a frankfurti Vestinek nyilatkozva.
„Sem a fuvarozóknak, sem az utasainknak nincs semmi kifogásuk az ellenőrzéssel szemben, hiszen természetes a kontroll szükségessége, de nem történhet meg, hogy leparkoljuk a buszt a határon és több mint két órán át várunk, hogy egyáltalán feltűnjön valaki a magyar határőrség vagy vámszervek részéről. Gyakran megesik, hogy emiatt mi is és az utasok is öt-hat órát eltöltünk a határon, ami valóban elítélendő” – állítja Mitrović.
A frankfurti lap nem hivatalos, de megbízható forrásokra hivatkozva azt állítja: a határátkelőn uralkodó áldatlan állapotok oka az a razzia, amelyet a magyar illetékesek két hónapja folytattak le saját vámosaikkal szemben.
Akkor 44 vámos és határrendész munkaviszonyát függesztették fel, mert kiderült, hogy illegális tevékenységben vettek részt és kenőpénzt fogadtak el, ezekhez a cselekményekhez pedig több szerbiai állampolgárnak is volt köze.
A férfi öt nap alatt hét nőt támadott meg. Bár többször hibázott, négyszázezernyi aranyat így is zsákmányolt.
A 29 éves B. János többnyire a XIII. kerületi, Róbert Károly körúti villamosmegállóban ácsorgott, és nézegette a nőket. Nem a szépségük vagy a mozgásuk érdekelte, a nyakukban fityegő láncokra és medálokra, fülbevalókra fente a fogát. Minden esetben kifigyelte az áldozatát, majd egyetlen rántással szerezte meg a zsákmányt. János a könnyebb, tisztább akciókat kedvelte, hogy ne keveredjen bajba. Így például az egyik áldozatát úgy támadta meg, hogy az mindkét kezében bőröndöt cipelt, a másik nyakából pedig úgy tépte ki a láncot, hogy benyúlt a megállóban várakozó villamos nyitott ablakán. a sértettek közül ketten meg is sérültek.
2016. május 23-a és 27-e között összesen hét nőt támadott meg, és többnyire sikerrel járt. A sorozatos feljelentések után a BRFK nyomozói 28-ára akciót szerveztek a megálló környékére. Nem kellett sokáig várniuk, a személyleírások alapján hamar felismerték a férfit.
A nyomozás azóta lezárult, sőt, vádat is emeltek a fiatal férfi ellen. Rablások, lopások, illetve azok kísérlete miatt kell felelnie. Akár 12 év börtönt is kaphat.
Péntektől vasárnapig tarthat a legforróbb időszak az előrejelzések szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint már biztos, hogy a mostani lesz a szezon eddigi legerősebb hőhulláma,
a legmelegebb napokban a hőmérséklet csúcsértéke elérheti a 39, 40 Celsius-fokot, sőt egy-egy helyen a 41 fok sem kizárt.
Kedden még nem dőlt napi melegrekord, de következő napokban megvan rá az esélye. Mivel a következő napok maximumrekordjai 40 fok körül (a fővárosiak 37-39 fok között) lesznek, a hőmérséklet (főként a hétvégén) megközelítheti, akár meg is döntheti a napi rekordértékeket. Emellett a belvárosi területeken és a magasabban fekvő helyeken a legmagasabb minimumok rekordjai is veszélyben lehetnek.
Az ilyenkor szokásos 28, 29 foknál mintegy 10 fokkal lesz melegebb a napokban.
Péntektől vasárnapig lesz a legmelegebb, akkor az ország túlnyomó részén 35 fok fölé melegszik a levegő. Szentes Tamás országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár keddtől péntek éjfélig az egész országra hőségriadót rendelt el.
A szokatlan meleg miatt Közép- és Délkelet-Európa több országában is a legmagasabb fokozatú figyelmeztetés van érvényben.
Havi több millió forintot tettek zsebre azok a feketéző üzemanyagkereskedők, akikkel szemben most emelt vádat az ügyészség. A banda két éve bukott le, hamarosan bíróság elé állítják őket.
Az ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat tett feljelentést, ami arra utalhat, hogy a megfigyelt rendőrök vezették el a nyomozókat a bűnözőkhöz.
Az ügy első és másodrendű vádlottja korábban egy budapesti benzinkúton dolgozott kútkezelőként, a munkaviszonyuk azonban 2011-ben megszűnt. Az utcára került alkalmazottak nem szerették volna elherdálni megszerzett tudásukat és tapasztalatukat. Megkeresték a tankerek sofőrjeit, és meggyőzték őket, hogy az általuk szállított benzinből, gázolajból alkalmanként fejtsenek le néhány száz litert.
Eleinte még csak eldugott helyeken verték csapra a tankokat: a sofőrök letértek az előírt útvonalról, majd az előre megbeszélt helyen kisebb hordókba szívták a naftát. Az üzlet jól ment, de igazán akkor futott fel, amikor 2012 elején az üzemanyagárak rekordokat kezdtek döntögetni. Előbbi literje 451, utóbbi 449 forint körül volt a csúcson. A vásárlók tehát egyre többen lettek, az utcai hordózgatás pedig egyre veszélyesebbnek bizonyult. Így került a képbe a harmad- és negyedrendű vádlott. Egy zugkutat alakítottak ki, ahol rejtett, földalatti tartályból tankolhattak a vevők.
Az üzlet nagyságát jelzi, hogy 2014 májusa és 2015 áprilisa között minimum 36 ezer liter talált gazdára a feketepiacon. Az ár 280 és 310 forint között mozgott, így könnyen kiszámítható, hogy ezalatt a néhány hónap alatt is 11 millió forint forgalma volt a kereskedőknek. Legalábbis ennyi bizonyítható az ügyészség szerint.
Az első négy vádlott tehát az üzletet bonyolította, az ötödrendű a sofőr volt. Az összesen nyolc vádlottból három rendőr, ők rendszeresen vásároltak a zugkúton, noha pontosan tudták, honnan származik a hajtóanyag.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség öt vádlottat bűnszervezetben, üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett sikkasztással, a rendőröket üzletszerűen elkövetett orgazdasággal vádolja.
A Terrorelhárítási Központ elfogásról készített videóját itt nézhetik meg.
Jogerős ítélet született a mikepércsi szurkálás ügyében. Balogh Anna, a bíró szavaival élve bagatell sérülést okozott élettársának, mégis súlyos büntetést kapott. Az ügyészség az asszonyt emberölési kísérlettel vádolta meg, a bíróság azonban csak életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette az esetet.
A Debrecentől tíz kilométerre fekvő Mikepércs határában, az úgynevezett Vénszőlőskertben történt a bűncselekmény.
„Úgy éltek, mint a galambok. Hol az egyik repült, hol a másik” – mesél jókedvűen Anna és Aladár kapcsolatáról Tóth Kálmánné, a kukoricásban kapáló idősödő asszony. „Így az utcán szépen mentek azok, de amikor beittak, akkor balhéztak.”
2015 májusában is így volt ez. Anna és Aladár a dűlőúton tartottak hazafelé. Hangosan szidták egymást, a nő többször meglökte, megütötte a férfit.
„Mindig Aladár kapott, mert régóta beteg. A nő meg egy jódarab nő. Nem dolgozik, ki van pihenve.”
A pár nem a saját házában lakott, egyik ismerősük engedte meg Aladárnak, hogy beköltözzön a néhány négyzetméteres kis házikóba.
„Odaadta neki, hogy lakjon ott. Kályhát és tüzelőt is adott, csak úgy, Isten nevében. Ez volt a hála: tönkre vágták az egészet, pedig jó kis lakás volt. Még az ajtófélfát is eltüzelték.”
De nem csak az ajtófélfát, de erről majd később. Aladárral szerettünk volna találkozni, még is csak ő a sértett, szerettük volna megismerni az ő történetét is.
A Fő utca rendben van, egy szép park áll a közepén. A leges legközepén pedig Aladár üldögélt egy padon.
„A bíróságtól kaptam levelet, hogy 8 év 6 hónapot kapott. Nem örülök, de sajnálni sem tudom. Felgyújtotta a házamat, megszurkált: a mellkasomon, hátamon és a lábamon is.
Bár a férfi akár meg is halhatott volna, kedélyesen mesél a történtekről.
„Két liter borért vesztünk össze. Letettem, mondtam, hogy hagyd ott, feküdj le, aludjál! Mert részegen jött haza. Korábban is volt már börtönben, többi közt rablásokért. Folyton lopott, nem tudta fékezni magát.”
Aladár jól ismeri a nőt, gyerekkoruk óta ismerik egymást, első férfi volt a nő életében. Állítólag a helyi temetőben tette boldoggá először. Aztán különváltak útjaik. Aladár kétszer nősült, mindkét felesége meghalt. Aztán úgy hozta a sors, hogy ismét egymásra találtak Annával. A piálás mellett a veszekedések és a féltékenységi jelenetek is mindennaposak voltak. De térjünk vissza a szurkálásra!
„Szóval részegen jött haza, én már aludtam, amikor a kést belémvágta. Azt hittem, nem élem túl. Én is ittam, így eleinte nem éreztem fájdalmat, de aztán megláttam a vérfoltokat a ruhámon. Az ismerőseimhez kellett átmennem, mert nekem nincs telefonom. Tőlük hívtam ki a mentőket.
Aladár tehát mentőt hívott, majd elindult haza. A féltékenységtől tomboló asszony azonban addigra felgyújtotta a házat.
„Az ágyamat kihúzta a verandára, rádobálta a ruháimat, majd meggyújtotta az egészet. Arra nem számított, hogy a tűz átterjed a tetőre is. Mire hazamentem, tábortűz volt.”
A Debreceni Törvényszék ítéletét a Debreceni Ítélőtábla néhány ponton módosította ugyan, a büntetési tétel azonban nem változott. A jogerős ítéletben az áll, hogy bizonyíthatóan csupán egyszer szúrta meg Aladárt az asszony, mégpedig a mellkas bal oldalán, a szívtájékon. A másik négy sérülés eredete nem bizonyítható kétséget kizáróan. Anna tehát egyetlen – a bíró szavaival élve bagatell – sérülést okozó szúrás miatt kapott 8 és fél évet. Le kell ülnie egy korábban felfüggesztett börtönbüntetést, így egy darabig nem találkozhat gyerekkori szerelmével.
„Biztos, hogy megbánta, amit tett. De levelet és csomagot sem küldök neki. Új párom van, aki sokkal okosabb, mint Anna. Vodkás Katinak hívják. Ő vodkával issza a kólát, nem vacakol vele.”
Aladár és Anna történetének részleteit itt nézheti meg.
A magyar többségű megye – a Magyarországgal való szorosabb kapcsolati háló miatt – elég jó felvevőpiacává vált a különféle, főként könnyű drogoknak. A kábítószerek egy része Budapest-Csíkszereda, Budapest-Székelyudvarhely buszjáratokon jut el a térségbe.
A Hargita Megyei Drogprevenciós Központ rendszeresen végez felméréseket a célcsoport tagjai között, arra kérdeznek rá a névtelen kérdőíveken, hogy próbálták-e már ki kábítószert. A felmérésekből kiderült, hogy a könnyű drogok többségét, annak hatásait ismerik a fiatalok, nagyon sokan kipróbálták már azokat.
Csíkszeredában egyébként köztudomású, hogyha valaki szeretne, akkor gyakorlatilag bárhol tudna drogozni: a városban közkedvelt hely a Mikó-vár mögötti kiserdő, az Ifjúsági park a Petőfi utca fölött, a lakónegyedek eldugottabb zugai, de még a megyeháza oszlopcsarnoka is. A közbeszéd szerint az iskolákban és környékükön is felfedezik maguknak az erre alkalmas helyeket a diákok. Az érintettek már tisztában vannak azzal, hogy hol vannak térfigyelő kamerák.
A drogprevenciós központ munkája részeként az iskolai megelőző tevékenységben tavaly a 12-14 éves korosztály számára 35 iskolai osztályban 92 tanórán 100 tanár és szakember segítségével tartottak rendhagyó foglalkozásokat. Ez azt jelenti, hogy több száz, majdnem ezer gyermek kapott megfelelő információt a különböző tudatmódosító és egészségre káros szerek hatásairól a megye minden városában és számos községében.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
