Kezdőlap Címkék Költségvetés

Címke: költségvetés

Hazaárulás vagy hazafias tett

Hazaárulás vagy hazafias tett az uniós forrásokat a jogállamisághoz kötni?  Ne siessenek a válasszal, mert messze nem olyan egyszerű, mint az elsőre tűnik! Sőt, a jobboldali véleményhuszárokat és kormányzati kommunikációs inasokat is óvom attól, hogy zsigerből a hazaárulással tegyék egyenlővé a Magyarországnak járó források visszatartását, hiszen Orbán Viktor 2006-ban (akkor még ellenzéki pártvezetőként) maga követelte ugyanezt a néppárti frakció előtt szónokolva.

Lassan tehát a testtel és óvatosan a minősítésekkel, mert hamar saját vezérükre hullhat vissza. A kérdést pedig nem véletlenül teszem fel, hiszen jelenleg is zajlik a következő hétéves uniós költségvetés előkészítése. Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács új elnöke, a belga Charles Michel a napokban egy olyan új javaslattal állt elő, amely ugyan egy fokkal előnyösebb Magyarország számára: a kohéziós források borítékja például vastagabb lehet a korábban javasoltnál, de így is komoly veszteségeket szenvedünk el a NER politikája miatt.

Orbán Viktor annak persze részben örülhet, hogy az uniós kifizetéseket az EiT elnöke úgy kötné a jogállamiság tiszteletben tartásához, hogy nem a források blokkolásának feloldásához, hanem eleve a kifizetések felfüggesztésének elrendeléséhez kellene minősített többség a Tanácsban. Az állam- és kormányfők most csütörtökön ülnek össze Brüsszelben, hogy többek között erről is tárgyaljanak.

Szeretném világossá tenni, hogy nem fogok megszavazni olyan hétéves költségvetést, amely kibúvót ad a renitens kormányoknak; amely megtűri és hagyja, hogy például a fideszes oligarcha-kormány szétlopja és saját céljaira fordítsa a magyar embereknek járó uniós forrásokat. Egyelőre sikerrel megküzdöttünk azért, hogy az eredeti költségvetési javaslattól eltérő módon jóval több – bár személyes véleményem szerint még így sem elégséges – fejlesztési forrás jusson, például Magyarország számára. Ebben az Európai Parlament progresszív többsége – a szociáldemokraták, a néppártiak, a zöldek és a liberálisok – közösen léptek fel, világossá téve az Európai Tanács vezetője felé: abszolút többségünkkel meg fogjuk vétózni a büdzsét, ha bizonyos feltételek nem teljesülnek, így például a kohéziós források érdemi növelése.

A jogállamisági kritérium és az azzal kapcsolatos mechanizmus szintén elengedhetetlen, hiszen rendszerszintű az európai értékek fenyegetése és az uniós források ellopása.

Nekem a magyar emberek érdekeit kell képviselnem, ezért meg kell védenem minden egyes eurocentet, amely nem a magyar emberek életének javítását szolgálja, hanem a Fidesz családi maffiájának kasszájában köt ki. Olyan mechanizmusokat kell, hogy találjon az Unió, amely a korrupt kormányzatokat megkerülve, közvetlenül biztosít forrásokat. A Fidesz hiába vagdalkozik a jogállamisági kitétel ellen, nagyon egyszerű a probléma megoldása: tessék visszatérni a tisztesség talajára, betartani a jogállami normákat és beszüntetni a rendszerszintű állami korrupciót.

A Fidesz legjobban tenné, ha haladéktalanul csatlakozna az Európai Ügyészség intézményéhez, ezzel is bizonyítva elhivatottságát az átláthatóság és az uniós közpénzek tisztességes felhasználása iránt. Ilyen egyszerű.

Mi a Fidesz helyett is megküzdünk a Magyarországnak járó források növeléséért, az viszont egyedül a Fideszen múlik, hogy ezek lehívását blokkolni fogják-e a jövőben. Nekem nincs és nem is lehet más lehetőségem, mint a rendelkezésemre álló eszközökkel biztosítani, hogy a magyar embereknek járó fejlesztési források ne tűnjenek el útközben a kormányzati közpénzszivattyúban.

A címben szereplő kérdésre tehát a válasz csak egy lehet. Az uniós források kifizetésének esetleges felfüggesztése nem hazaárulás, sokkal inkább hazafias tett, hiszen ezzel megakadályozható, hogy a magyar embereknek járó közpénz egy korrupt állami maffiaszervezet kezébe kerüljön.

Egy tisztességes és józan világban épp az merítené ki a hazaárulás fogalmát, ha a haza javát szolgáló támogatásokat tudatosan ellopják. Óvatosan tehát a szavakkal! Főleg azoknak, akik visszaélve hatalmi pozíciójukkal évek óta könyékig túrnak a közösség vagyonában.

Újhelyi Isván

Szétszórtak egy csomó pénzt

A szokásos év végi pénzosztásban csaknem 36 milliárdot oszt szét a kormány. Jut a fegyveres szervezetek tagjainak fejenként félmillió, egyházaknak sokmilliárd, sportszervezeteknek és olimpikonoknak. Egészségügy és oktatás nincs a listán.

Ahogy az várható volt, az idei költségvetésben (alultervezett) többletbevételek terhére egy csomó pénzt szór szét a kormány. A Magyar Közlönyben megjelent határozatban a fegyveres testületekben szolgálatot teljesítők juttatásaként fejenként bruttó 500 ezer forintot adnak, összesen 48 926 412 500 forint átcsoportosításával. Rendőrök, idegenrendészeti alkalmazottak, katasztrófavédelmisek, bv-sek, honvédek, adónyomozók, titkosszolgálatiak, de még a parlamenti őrség tagjai is kapnak a pénzből.

Egy másik határozatcsomagban aztán dől a pénz. Az első kötegben nincs is főösszeg a 28 jogcímhez. Többségben vannak a sportcélú rendkívüli kiadások. Megszórják az úszószövetséget. A tokiói olimpiai felkészülésre 20 milliót, ugyanennyit a 2027-es (!) vízivébére felkészülésre kapnak.

Ezen túlmenően azonban személyre szóló támogatást kapnak úszók felkészülésre, vélhetően ugyancsak a tokiói olimpiára:

  • Hosszú Katinka 48 milliót,
  • Milák Kristóf 36 milliót,
  • Rasovszky Kristóf 26 milliót
  • Kapás Boglárka 20 milliót.

Az nem derül ki, mi a nagy különbségek oka. Az pedig egyáltalán nem olvasható a kormányhatározatban,

mi szükség van a szokatlan, dedikált különpénzre.

Az úszószövetség kap még 68 milliót egyéb célokra.

Nem marad ki egyház se az osztogatásból e sorokon se. A Budapest-Rákoscsabai Református Egyházközség a rákoskerti Mennybemenetel Makovecz-templom megvalósítására kap egymilliárdot.

Sport minden mennyiségben

Aztán jönnek a különféle sportegyesületek.

  • A Penyige Sportegyesület futballpálya felújításra 85 milliót, öltözőépületre 45 milliót, a Gyöngyöshermán-Szentkirály SE további működése érdekében (a pálya talajának felújítása, automata öntözőrendszer, villany- és vízvezetékek cseréje, kispadok cseréje, elektromos kazán beszerelése, a meglévő zuhanyzók és mosdók számának növelése) céljára 45 milliót.
  • A szintén méltán híres Aranyszarvas Sportegyesület a Tápiószentmártonon létesítendő labdarúgó utánpótlás központ II. ütemének megvalósítása (régi öltözőépület bontása és területrendezés, nagy méretű élőfüves pálya, új öltözőépület befejezése, kis méretű műfüves pálya, strandfoci pálya, parkoló kialakítása, 300 fős lelátó, 100–150 fős vendéglelátó) megépítésére 300 milliót kasszírozhat.
  • Tarpa Nagyközség Önkormányzata nagy méretű füves pálya építése, fűtetlen, műfüves előcsarnok fejlesztése céljára 395 milliót fordíthat közpénzből. A Piliscsabai Atlétikai és Futball Club Sportegyesület a mindennapi testnevelés és sportolás céljából megfelelő központ megvalósítására 120 millióra jogosult. A Csengeri Futball Club tervezett sport-beruházás megvalósítása (nagy méretű műfüves pálya létesítése) 600 milliót ér a kormány szerint.

Azért

a Magyar-Turán Alapítványnak is leesik – jövő évi működésének biztosítására – 400 millió.

Pontosan 4 525 336 490 forintot tisztán egyházi célú beruházások megvalósítására ítélt oda a kormány. Ennek két legnagyobb tétele a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona, Általános Iskolája és Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolája infrastrukturális fejlesztése 1,142 milliárdért, valamint a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház fejlesztési és működési támogatása 1,725 milliárdért.

Foci a határon túl is

A határon túli szervezetek támogatását végző Bethlen Gábor Alap 14,123 413 milliárd forint összegben nyújthat támogatást egyházaknak és főleg külföldi futballegyesületeknek:

  • a SEPSI OSK S.A. (Sepsiszentgyörgy) 2,1 milliárd,
  • az Osijek FC (Mészáros Lőrinc csapata) Labdarúgó Akadémia rongyos egymilliárd,
  • Futball Club Lendva 1,3 milliárd,
  • KFC Komarno 2,26 milliárd,
  • a dunaszerdahelyi DAC Academy a.s. 600 millió,
  • „TSC” Labdarúgó Klub 2,51 milliárd,
  • Futball Club Csíkszereda Egyesület 2,785 milliárd,
  • Várda Sport Egyesület Kisvárda 1,185 milliárd.

Kap egy kalap pénzt, 12 milliárdot a Corvinus Egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány. Ezt a kormány hozta létre – lényegében magánegyetemmé téve a közgázt. Ennek anyagi hátteréül idén márciusban a Mol és a Richter Gedeon tőzsdei cégek nagyjából 25 százalékos állami kézben lévő állami pakettjéből rendelt 10-10 százalékot. A mostani juttatásból épületfelújítást végeznek el a XI. kerületben, vélhetően az egykori Államigazgatási Főiskoláét.

Az osztogatás fedezete egy másik kormányhatározatból derül ki. Ebben 35,8 milliárdot vettek el az uniós Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretéből. Várható, hogy a következő egy-két napban még újabb döntések látnak napvilágot a többletbevétel szétosztogatásáról.

Kevesebb EU-pénz, belső fogyasztásra kapcsolt növekedés

Négy év alatt alaposan visszaeső uniós pénzzel számol a kormány, a növekedést mindinkább a belső fogyasztástól várja. A szociálpolitikában nyoma sincs ekkora bőkezűségnek, a házi kasszában viszont hatalmas spájzolás lesz. Minden attól függ, megmarad-e a magas növekedés.

Ahogyan a jövő évi költségvetésben, a következő években is magas, 4 százalékos növekedéssel számol a kormány. Erre szükség is lenne, mert a 2020-as büdzséhez mellékelten benyújtott 2019-23-as államháztartási mérleg tervezete azt mutatja, hogy ennek az iramnak felhajtó ereje nélkül homokvárra épülhetnek a kalkulációk.

Eltűnne a hiány, apad az EU-pénz

Abban változatlanul eltökélt a PM és a kormány, hogy rövid időn belül nullás költségvetése legyen az országnak. Az úgynevezett elsődleges egyenleg, tehát az adósságszolgálat nélküli mérleg az idei elhanyagolható (0,1 százalék) hiány után jövőre már csaknem másfél, 2021-ben pedig 2 százalékos többletet irányoz elő, ami jócskán meghaladhatja az évi ezermilliárd forintot. A balansz ezután valamelyest romlik, négy év múlva a 2020-as szint közelébe süllyedhet.

Átböngészve a táblázat számait, azt látjuk, hogy a gazdaságot évek óta (átlagosan évi 3-4 százalékkal) húzó uniós támogatásokban jövőre még kisebb emelkedéssel számolnak.

Aztán viszont a közösségi pénz olvadni kezd, 1481 milliárdról 874 milliárdra.

(Az utolsó évben nagyobb részt már a 2020-ban záruló uniós költségvetési ciklus kifutó tételei maradnak meg kifizetésként.)

Mindenhonnan belül dől a pénz, főleg a lakosságtól?

A gazdálkodó szervezetek befizetései folyamatos növekedési várakozásról tanúskodnak. Az idei 1443 milliárd négy év múlva már csaknem kétezer milliárd lesz a kormány reményei szerint. Ezen belül a társasági adó 400-ról 631 milliárdra hízhat.

A tervezési számok tanúsága szerint a legnagyobb növekményt a lakosságtól remélik. A fogyasztáshoz kapcsolt adókban óriási a többletpénzhez fűzött várakozás: az idei 5821 milliárd 2023-ban már 7784 milliárd lenne,

ami majdnem kétezer-milliárdos többletet hozna.

Ezen belül az áfa 1700 milliárddal megközelítené a 6 ezer milliárdot; a jövedéki adó ennél szerényebben, alig 200 millióval bővülhet (1338 milliárdra), ami arra mutat, hogy lényegében az uniós adómértékhez kötelező „felzárkózás” hozza a többlet.

Hasonlóan dinamikusan gyarapodó szja-befizetésben reménykedik a kormány. Négy év alatt az idei 2361 milliárd ezermilliárddal emelkedhetne. (Vagyis szinte bizonyos, hogy nem számolnak az egy kulcsos szja-val, mert ez elvinné a többlet zömét.) Ehhez a bővüléshez azonban a jövedelmek „látható” mértékű éves növekményének fennmaradása szükséges. És – nem győzzük megismételni – az, hogy a gazdaság fenntartsa a négy százalék körüli növekedési tempót. Mértékadó elemzők (hazaiak és külföldiek) mellett

a kormány magára maradt ezzel az előretekintő optimizmussal.

A különféle elemzők ennél lényegesen alacsonyabb, 2,5-3,5 százalék közti bővülést prognosztizálna, jellemzően csökkenő tendenciában.

Kiadásban visszafogás

A szociális juttatások terén messze nem látszik a növekmény elismerése a kiadásokban. Ezt persze a „nullás” költségvetési mérleg megcélzása eleve magában hordja, de néhány szám is erről tanúskodik. A család- és szociálpolitikai alapnál 640-ről 675 milliárdra nő a kiadás. Még a tb-alapok támogatásának 467-ről 940 milliárdra hízása se vall a bőkezűség szándékára a kormány részéről.

Vagyis az Orbán-kormány – a szlogenekkel ellentétben – fenntartja a tőről metszett neoliberális gazdaságpolitikát, amibe csak a kivételezett felsőosztálynak nyújtott juttatások számosak. Bár itt is mintha egyfajta plafonhoz érnének: a lakásépítési támogatás az idei 242 milliárdról még felkúszik csaknem 300 milliárdra, de aztán visszasüllyed 285 milliárdra. Tehát a csok a kedvezményes áfa kifutásával lehet, hogy le is cseng, és a falusi csok-ot se szánhatják nagy durranásnak.

A házipénztár gigászi lesz

Van viszont egy „fekete doboz” a következő évek költségvetésében. Ez pedig az országvédelmi/adócsökkentési és fejlesztési alap, ami hangzatos név mögött a kormány „házi kasszája” van, amit saját belátása szerint költ el. Ez a zseb hatalmasra fog duzzadni: az idei 60 milliárd már jövőre 378 milliárd lesz, négy év elteltével pedig 790 milliárd.

Csak találgatni lehet, mire készülnek ezzel a gigantikus tétellel. Egyik lehetőség, hogy a remélttől elmaradó növekedés miatti bevételcsökkenést akarják innen visszacsurgatva kipótolni. A másik az, hogy látva a növekvő feszültségeket a szociális-jóléti területeken (egészségügy, oktatás), a tűzoltásszerű beavatkozások forrása lehet ez a tartalék.

Nem biztosított a tudomány szabadsága

0

2019. június 4-én a Kormány benyújtotta a Parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek alapvetően változtatnák meg a hazai kutatás-fejlesztés és a Magyar Tudományos Akadémia működését. Az MTA arra hívja fel az országgyűlési képviselőket, hogy fontolják meg az MTA-nak a törvényjavaslatokkal kapcsolatos észrevételeit.

Amennyiben a törvényjavaslatokat jelenlegi formájukban fogadnák el, az MTA szerint

  • sérül a tudományos kutatás szabadsága, és Magyarország számára alapvető értékek veszhetnek el.
  • az MTA a törvényjavaslat számos pontján tett olyan javaslatokat, amelyek a tudomány szabadságát, az Akadémia szerepét, a kutatóhálózat működését, irányítását és finanszírozását garantálnák.

Az MTA javaslatai a következők:

1. “A törvényjavaslat elvenné az MTA-tól az akadémiai kutatóhálózatot

Semmilyen tartalmi érv nem hangzott el arra vonatkozólag, hogy miért kellene a kutatóhálózatot elcsatolni, miért kényszerülnének a kutatók elhagyni a tudományos kutatás terén évszázados hagyományokkal rendelkező, nemzetközi és hazai tiszteletet bíró, évtizedek óta politikától független Akadémiát.

Ezzel szemben számos nyomós érv szól az Akadémia köztestületének és kutatóhálózatának együtt tartása mellett. Bár a köztestület jelenleg sem vesz részt a kutatóhálózat közvetlen irányításában, a több évtizedes együttműködés során számos szinergia alakult ki a nemzetközi kapcsolatok, a tudomány népszerűsítése, kutatások minőségbiztosítása, országos projektek szervezése terén, sőt válsághelyzetek kezelésében is (mint pl. a vörösiszap-katasztrófa). Az új törvény ezeket a szinergiákat szétszakítaná.

Az elcsatolás igen sok jogi és szervezeti problémát vet fel, a kutatási szerződések érvényességétől kezdve az ingatlanok használatáig.

Alkotmányossági aggály, hogy az MMA és MTA jogi szabályozása ilyen módon elkülönülne (pl. az MMA továbbra is fenntarthat közfinanszírozású kutatóintézeteket).

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak, illetve titkárságának egyetlen közfeladata a kutatóhálózat működtetése, de az ehhez szükséges feltételeket a törvénytervezet szerint az MTA-nak kell biztosítania. Miért van akkor szükség az új szervezetre?

2. A kutatóhálózat új irányítási rendszere

Az MTA 191. közgyűlése új irányítási struktúrát javasolt az intézethálózat számára. Ez lehetővé teszi az intézethálózat rugalmasabb működését, és figyelembe veszi a Kormány igényét az innovációval kapcsolatos céljainak hatékonyabb megvalósítására. Az új irányítási rendszerre, főként a kutatóhálózat Irányító Testületének (IT) működésére vonatkozó javaslat az MTA és az ITM közötti stratégiai tárgyalások konszenzusos eredményein alapul. A javaslatnak több fontos eleme nem épült be a törvényjavaslatba.

Az MTA elengedhetetlennek tartja az önkormányzatiság elvének érvényesülését a kutatóhálózat közvetlen képviselete útján; az arányosság elvét az IT összetétele alapján (az IT tagjainak – az elnököt leszámítva – 1/3-át a Kormány, 1/3-át az MTA delegálja, 1/3-át pedig a kutatóintézet-hálózat adja). A törvényjavaslat ezzel szemben nem jeleníti meg a kutatóhálózat képviseletét.

Az MTA ugyancsak elengedhetetlennek tartja, hogy az Irányító Testület 2/3-os többséggel döntsön az alábbi kérdésekben: önálló intézetek és központok alapítása és megszüntetése, kutatóintézet-vezetők kinevezése, az egyes intézményeknek jutó költségvetés 15%-ot meghaladó változtatása. A törvénytervezet azonban a legfontosabb kérdésekben 7 támogató szavazatot ír elő az IT 13 tagjától.

Szintén nem szerepel a szövegben az MTA-nak az a javaslata, hogy az Irányító Testület jogkörének felsorolása mellett kerüljön rögzítésre az is, hogy ezek át nem ruházható jogkörök. Szintén nem került be a törvénytervezetbe az MTA azon javaslata, hogy „a delegáltak az Irányító Testület munkájában tudományos meggyőződésük szerint vesznek részt. Az Irányító Testület szavazásra jogosult tagja más személlyel nem helyettesíthető, szavazati jogának gyakorlására más személy nem jogosítható fel.”

3. Alapfinanszírozás

A törvénytervezetbe bekerült a következő mondat: „A költségvetési fejezeten belül forrást szükséges biztosítani a kutatóhálózat intézményfenntartásához”.

Az MTA véleménye szerint az intézményfenntartás elemeit tételesen szükséges rögzíteni, és annak az üzemeltetésen túl ki kell terjednie a kutatóhálózat dinamikus változása mellett is változatlan kutatói törzsgárda és a kutatást támogató munkatársak bérére is.

Az MTA számtalanszor leszögezte: egy alapkutatási hálózatnál szükség van alapfinanszírozásra. Ez minden hasonló európai hálózat esetben így van, ez biztosítja például a vezető kutatók jelenlétét, a pályázatokon való részvételt, hosszabb távú, új témák kutatásának elindítását.

4. Az MTA vagyona

A törvénytervezetbe a következő mondat került: „Eltérő megállapodás hiányában a 2. melléklet szerinti központi költségvetési szervek elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemeknek ingyenes használatba bocsátását – a 42/B. § (5) bekezdésének megfelelően – a Magyar Tudományos Akadémia biztosítja.”

Az MTA ingó és ingatlan vagyonát mindenkor a tudomány szolgálatába állította, és állítja ma is. Az MTA tiltakozik azonban tulajdonosi jogának ellentételezés nélküli korlátozása ellen. Az MTA szerint ez az Alaptörvénybe ütközik.

Az MTA kérése az országgyűlési képviselőkhöz és tudományos szabadság ügyének minden támogatójához

Az MTA elvárja, hogy az ország egyik legrégebbi és legnagyobb közmegbecsülésnek örvendő intézményéhez méltó módon tárgyaljanak vele. Az MTA egy év alatt sem kapott részletes indoklást kutatóhálózatának elvételére. A törvényjavaslat indoklásában mindössze néhány általános mondat szerepel fél oldalban, amelyek az innovációs teljesítmény fontosságát hangsúlyozzák. Az Akadémia e cél elérésben a kezdetektől fogva partner, de az elmúlt közel egy évben nem nyílt módja arra, hogy megismerhesse az ITM részletes szakmai elképzeléseit. Az elmúlt egy évben az ITM végig azzal tartotta nyomás alatt az MTA-t, hogy a törvény szerint neki járó alaptámogatást csak részben adta át.

Az MTA arra hívja fel az országgyűlési képviselőket, hogy fontolják meg az MTA-nak a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeit. Amennyiben a törvényjavaslat jelenlegi formájában kerülne elfogadásra, az MTA szerint sérül a tudományos kutatás szabadsága, és Magyarország számára alapvető értékek veszhetnek el. Az MTA arra kér mindenkit, aki aggódik a tudomány szabadságáért és szimpatizál a Magyar Tudományos Akadémiával, hogy támogassa ügyünket.

A Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi sajtótájékoztatót szervez.”

Csodás jövőt vizionál a kormány

Száguldó gazdaságot vár a kormány a következő négy évben, mélybe hulló adóssággal és eltűnő államháztartási hiánnyal. Ehhez versenyképességi fordulat kellene, de ennek kiadási oldala nem nagyon látszik. A családvédelmi programtól remélik a növekedés másik támaszát.

Dacolva az összes – független – makrogazdasági előrejelzéssel, a kormány változatlanul magas növekedéssel tervez az Európai Bizottságnak most benyújtott konvergenciaprogramban, vagyis a következő négy évre vonatkozó tervében, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter mutatott be.

De hogyan lesz ekkora?

A főbb adatok a következők a 2019-23-as években:

  • a GDP (százalék): 4,0, 4,0, 4,1, 4,2, 4,0
  • államadósság (a GDP százalékában): 69,2 66,7 62,8 59,3 55,9
  • államháztartás hiánya a GDP százalékában): -1,8 -1,5 -1,2 -0,5 0,0

A legelső problémás pont a növekedés tartósan magas szinten maradása. Nincs olyan komolyan vehető elemzői vélemény, amely osztaná ezt a derűlátást. Általában

már erre az évre is inkább 3,5 százalék körüli a prognózis,

a következő évekre pedig ennél is kisebb rátát várnak. Elsősorban a világban mutatkozó gazdasági lassulás hatásaként, amely alól Magyarország se képes kivonni magát. Másodsorban az uniós támogatások kifutása (2020-tól) járul hozzá a kisebb teljesítményhez.

Voltaképpen a kormány is ezzel számol, a 2020-23 közti években 2,3, 1,5, majd 0,7-0,7 százalékos hozzájárulással kalkulálnak az EU-tól. Összehasonlításul: az elmúlt évek átlagában 3-4 százalék körül járultak hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP) a közösségi pénzutalások, de volt olyan év, amelyben 6 százalékot meghaladó összeg érkezett.

Egyelőre tehát nagyon nem világos, hogy a felvázolt fejlődés növekedési oldala teljesülhet-e. Ha megnézzük a fenti fő számokat, akkor azt látjuk, hogy folyamatosan csökkenő költségvetési hiányt tervez a PM, olyannyira, hogy 2023-ban

már nem is lenne deficitje az éves kiadás-bevételnek.

Mindezzel párhuzamosan az államadósság szintje is radikálisan esne. Nem kis összegekről, mindent egybevetve ezermilliárdokról beszélünk, amelyeket pozíciójavulásként vár a kormány.

Versenyképesség és CSOK

De mitől várja a példátlanul állandó és magas növekedést a kormány? Először is a 2010 óta folyamatosan ígért, de mindeddig elmaradt versenyképességi fordulattól és a családvédelmi programtól. Ennek kiadást növelő hatásait mutatja a táblázat.

Mindezeket szövegszerűen is kifejtik, ebből csak három területet mutatunk be, a talán legakutabbakat. Az oktatásról kifejtik, hogy a következő időszakban a képesség-centrikus oktatásra helyeződik át a hangsúly. Ez olyan tudást feltételez, ami az elméleti összefüggések mellett a gyakorlatban is hasznosítható. A tanulók alkalmazkodóképességét a munkaadói igények erőteljes megjelenése is előmozdítja.

Az egészségügyi átalakítások középpontjába a betegségek megelőzése kell, hogy kerüljön. Ezt a különféle szűrőprogramok mellett az alapellátások fejlesztése, kapuőri szerepének megerősítése szolgálja. Ennek folyományaként a súlyos betegségek korai detektálása és így eredményesebb, egyben költséghatékonyabb gyógyítása válik lehetővé. Amennyiben betegellátásra kerül sor, az egészségügyi kezelések költséghatékonyságát szükséges szem előtt tartani, úgy, mint a rövid időtartamú ellátási formák igénybevételét. A korszerű gyógyításhoz a finanszírozásnak is igazodnia kell – áll szó szerint a programban.

Lényegében itt is évek óta ugyanezt halljuk a kormánytól,

ki-ki összevetheti személyes tapasztalataival, mekkora előrelépés történt.

Ha ránézünk a táblázat soraira, azt láthatjuk, minimális vagy szinte semmilyen pluszkiadással sem számolnak (sőt, az oktatás esetében a GDP-hez viszonyítva még csökkenne is a pluszpénz). Annyival bizonyosan nem, amekkora az ismertetett tervek rendszer-jellegű átalakulásához szükséges lenne. Miközben csak a bérekben évente ezermilliárd körüli többletráfordításra lenne szükség.

A harmadik a munkaerőpiac. Itt a tervezők szerint komoly munkaerő-tartalék áll rendelkezésre. Elsősorban a veszélyeztetett korcsoportok (fiatalkorúak, kismamák, idősebb munkavállalók) esetében tűnik lehetségesnek az előrelépés, de hosszabb távon arra kell felkészülni, hogy a képzettségi szint emelésére helyeződik át a fókusz.

A számok ezzel szemben azt mutatják, hogy valóban jelentős tartalék a közmunkások és más, értékteremtő munkát szintén nem végzők körében található. Csakhogy miközben az ország legfejlettebb vidékein helyenként lényegében eltűnt a szabad munkaerő, a nagy számú hadra fogható tömeg a nyomorban tengődő megyékben van. Itt viszont munka-kínálat nincs.

Ennek megváltoztatásához megint csak elsősorban oktatás-képzés kellene, amire jelenleg nincs pénz a költségvetésben – és a felrajzolt programban se.

Ezeken a területeken akkora a berakandó pénz igénye, amelyet nem hogy nem elszálló, hanem egyenesen eltűnő költségvetési hiány és meredeken csökkenő államadóssággal finanszírozni szinte a lehetetlenséggel határos.

A családvédelmi tervben bevezetett lakásépítési és más programtól is várja a kormány a gazdaság felpörgését, amellett, hogy további béremelkedéssel, ebből pedig a belső fogyasztás intenzivitásával számolnak.

Még egy apróság, ami kétségeket ébreszthet az emberben, a versenyképesebb gazdaság ígéretével szemben. Egy ponton a programban azt írják, hogy a gépberuházások lendületes bővülése meghatározó az elkövetkező időszakot illetően is, ugyanis a magyar gazdaság tartós és nagy léptékű hatékonyságjavulásához szükséges a termelési folyamatok korszerűsítése a legmodernebb technológiai megoldások alkalmazásával párhuzamosan. Ezen belül elengedhetetlen az automatizáció és robotizáció.

Ehhez képest folyamatosan az összeszerelő jellegű gépberuházásoknak adják az óriási összegű támogatásokat, miközben a korszerűbb gazdasági szerkezethez éppenséggel a feldolgozóipar részesedését kellene csökkenteni a szolgáltató ágazat javára. Mindez azt a gyanút erősíti, hogy tényleg nem véletlen volt az úgynevezett rabszolgatörvény: a kormány azzal számol, hogy az országban végrehajtott befektetések nem fogják kiváltani a nettó munkaerő-bevonási többletigényt, amelyet túlmunkákkal kell teljesíteni, nem pedig élenjáró technológiákkal.

Adó csökken, a minimálbér több, a cafeteria eltűnik

A felsőosztályt tovább gyarapítja a kormány, az alul lévők vakulásig dolgozhatnak 2019-től. A káros szenvedélyek drágulnak, az otthon ápolás csak a gyerekes szülőknek lesz kedvezőbb. Adók és egyebek 2019-ben.

A mindennapokban olcsóbbodhat az élelmiszerfogyasztás, csökken az uht és a pasztőrözött tej áfája 18-ról 5 százalékra. Tavaly első lépésben a legkisebb mennyiségben eladott friss tej forgalmi adója esett, de – miként a húsfélék esetében – ez nem igen mutatkozott meg a bolti árakban, ezért aligha nagy bátorság megelőlegezni azt, hogy ezúttal is csak a költségvetés rövidül meg, a vevők nem járnak (sokkal) jobban.

Millióknak fog fájni a cafeteria lényegében kivégzése.

A legkedveltebb béren kívüli juttatások kedvezményes vagy nullás adózása megszűnik. Ez érinti az Erzsébet utalványt, az iskolakezdési támogatást, a lakhatáshoz nyújtott segítséget, a közlekedési bérletet, az egészségbiztosítási befizetést, az évi 100 ezer forintos pénzjuttatást.

Ez sok cég vezetése számára fog fejfájást okozni. Az utazás megkönnyítése és a hozzájárulás a lakásköltséghez a távolról hozott munkaerőt alkalmazók egyik népszerű juttatása volt. Eddig az állam által támogatottan. Nem lesz népszerű az iskolakezdés kiadásai munkáltatói megtámogatásának megnehezítése sem.

Marad a Szép-kártya, amely a turizmusban használható fel; ez aligha független attól, hogy a tavalyi felvásárlásokkal immár az ország legnagyobb ágazati üzletembere – a kempingtől az öt csillagos szállodáig – Mészáros Lőrinc.

A sportbelépők adómentessége természetesen megmarad,

ami eddig se enyhítette a stadionok látogatása iránti közönyt.

Nemrégiben a szokásos rapid törvényalkotással eltörölték a kulturális tao-t, ami már a 2018-as igénybe vételeket is érinti. Ennek oka a visszaélések megszüntetése lenne, ahogyan erről L. Simon László az atv-ben beszélt. Bár ő a kulturális áfa csökkentéséről beszélt, ebből végül semmi se lett. Végül az évi nagyjából 37 milliárdos támogatást a kormány saját hatáskörben költheti el.

Infláció felett, 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum 149 ezer, illetve 195 ezer forintra.

Nehéz idő köszönt a dolgozókra 2019-től a „rabszolgatörvény” életbe lépésével. A munkaerő-hiányra adott kormányzati „megoldás” a nemzetközi multiknak és a hazai tulajdonú kisebb cégeknek is kemény eszközt ad a kezükbe, elsősorban a kevés munkaadóval ellátott térségekben.

Emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár: a töredékszámítás alapján jövőre 64 év lesz a korhatár, a jelenleg tervezett 65 évet 2020-ban érjük el.

Javul viszont a tervezett elbocsátások után megmaradó alkalmazottak helyzete a központi közigazgatásban. Az ő bérük átlagosan 30 százalékkal nő januártól.

Tíz év után se emelkedik a nyugdíjminimum a 28 500 forintról, ami egy sor ellátásban részesülő szegény ember sorsán nem javít szemernyit se a különféle családellátásokban és járadékokban.

Félsikert értek el a tiltakozó civil szervezetek az otthon ápolás elismertetésében. Az önmagukat ellátni nem tudó, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg gyermekükről gondoskodó szülők díja bruttó 100 ezer forint lesz. Vagyis a minimálbérhez hasonlóan ez is adózik.

A szüleiket ápoló gyerekek 52 800 forintját azonban mindössze 15 százalékkal toldja meg a kormány.

Folytatódik viszont a magas jövedelműeket preferáló családtámogatás. Emelik a kétgyermekes családok adókedvezményét, havonta már 40 ezer forintot írhatnak le adóalapjukból.

Akinek van ennyi.

Lényegében kivégzik a nyugdíjas-szövetkezeteket, amelyeket annak idején Kósa Lajos kedvére hozták létre. A kezdettől fogva kétséggel övezett konstrukció végét jelentheti, hogy 2019-től a munkát vállaló nyugdíjasok munkabéréből csak a 15 százalékos szja-t vonják le.

A nyugdíjasok januártól 2,7 százalékkal kapnak többet havonta. Ez jelentősen alatta marad a 3 százalékot meghaladó inflációnak, az idősek tehát a novemberben esedékes éves korrekcióig hitelezik az államot.

Jövőre megszűnik az eva.

Idén volt utoljára lehetőség bejelentkezni ebbe az adónembe. Mához egy évre eltemetjük ezt az adót, amelynek szabályai mostanra végleg elszakadtak eredeti szellemétől. Az elmúlt évek sikere, a kisvállalati adó (kiva) felső bevételi határa egymilliárdról hárommilliárd forintra nő. A legkisebb vállalkozások áfamentességi felső határa pedig nyolcmillióról tizenkétmillió forintra emelkedik.

Az Orbán-kormány által kivetett bankadó az EBRD-vel kötött megállapodás nyomán tovább csökken, és a lakossági átutalások 20 ezer forintig mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Drágább lesz az élet a dohányosoknak és az alkoholt fogyasztóknak. A cigik jövedéki adója kétszer emelkedik, nagyjából 50 forinttal megdobva a dobozonkénti árat. Ennél is durvábban drágul a pálinka: félliterenként 700 forinttal nő az 50 százalékos párlat nagykereskedelmi ára.

Valójában kifizetődő lehet az államnak migráns munkások befogadása

Pár napja az osztrák kormánykoalíció kisebbik, szélsőjobboldali pártja muzulmánellenes, rasszista, vagyis teljesen habonyista propagandával rúgott bele a szomszéd országban dolgozó magyar migráns munkásokba. Erről jutott eszembe a brit tudósok egyik tanulmánya, amely szerint a migráns munkások rengeteg megtakarítást jelentenek az államkasszának.

Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár pártja plakátokon dicsekszik azzal, hogy csökkentették a külföldi munkavállalók családi pótlékát. A plakáton egy színes bőrű muszlim nő látható, ráadásul a szemét is kitakarták, mintha bűnöző lenne. Miközben az érintett családok 90 százaléka a szomszédos európai országokból származik, a legtöbben közülük Ausztriában dolgozó magyarok, ők 39 ezren vannak.

Az Ausztriában munkát vállalók valójában befizetői az osztrák államkasszának, mert az ő járulékaik és adóik által is finanszírozott állam szolgáltatásait csak korlátozottan veszik igénybe. A családi pótlék pedig éppen egy olyan szociális juttatás, amelyet a befizetett járulékokból szolgáltat az állam.

Korábban oxfordi gazdasági kutatók számították ki, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi – szép magyar szóval migráns – munkások évente 2700 angol font megtakarítást jelentenek a brit államnak, ez az életük alatt átlagosan 78 ezer fontot (nagyjából 28 millió forintot!) jelent. Miközben a brit dolgozókon nincs semmi megtakarítás. A magyarázat egyszerű: a migráns munkások által igénybe vett juttatásokat bőven fedezik az általuk befizetett adók és járulékok, viszont rengeteg olyan állami szolgáltatást nem vesznek igénybe, amit a “bennszülöttek” igen: sem ők, sem a gyermekeik nagy része nem ott járt iskolába, sokszor nem ott mennek orvoshoz vagy kórházba, nyugdíjas éveikre többnyire visszaköltöznek eredeti otthonukba.

Ráadásul a migráns munkások nem veszik el a brit melósok munkáját, hanem zömmel olyan állásokat töltenek be, amikre a munkáltatók nem is találnának másokat. Az Independent által ismertetett felmérés szerint ezzel még az egyébként a migráció ellen hangolt brit szavazók is tisztában vannak.

Na de mi a helyzet nálunk?

A mi jó kis kormányunk azzal dicsekszik, hogy ő aztán egyetlen migránst sem enged be (kivéve persze Orbán haverjainak rengeteg pénzt fizető, ellenőrizetlen sok ezer letelepedési kötvényest, de ennek a részleteibe most nem megyek bele). Miközben lehet, hogy néhány száz vagy akár néhány ezer megválogatott, ellenőrzött menekült befogadásával az angolok módjára mi is jól jártunk volna.

Azt is érdemes felidézni, hogy a szíriai menekültek átlagosan iskolázottabbak voltak, mint az átlag magyar – Szíria ugyanis viszonylag fejlett ország volt a polgárháború előtt, az Európába érkező szíriai menekültek többsége pedig a középosztályból került ki, hiszen ők tudták megfizetni az utat. Sok volt közöttük például az orvos. Talán jól jött volna néhány orvos befogadása…

Ha nem tud egy állam integrálni pár száz vagy legfeljebb pár ezer bevándorlót, az nem a bevándorlók hibája, hanem főleg az államé. És attól sem kell kellene tartani, hogy ennyi ember miatt kialakulnak no go zónák, mint pártunk és kormányunk szerint Bécsben, Londonban vagy Svédországban. A “migráncsmentes” Magyarországon azonban rosszabb a helyzet, az EU statisztikai hivatalának adatai szerint a 100 ezer főre jutó szándékos emberölések terén az egyik legrosszabb mutatóval rendelkezünk Európában.

Mielőtt a fizetett fideszes kommentelők megállapítanák, hogy migráncssimogató vagyok, szögezzük le, hogy ezzel valójában csak költségvetéssimogató vagyok.

Rekord méretű katonai költségvetést írt alá Donald Trump

0

716 milliárd dollárt költhet a Pentagon a következő pénzügyi évben. Az erről szóló törvényt egy katonai támaszponton írta alá az Egyesült Államok elnöke New York államban.

Barack Obama idején kisebb volt ugyan a katonai költségvetés, de ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor nem jelentős a növekedés. Trump arra buzdítja a NATO-szövetségeseket, hogy költsenek többet katonai célokra. A legutóbbi csúcson bírálta is azokat a tagállamokat, akik nem költik a GDP legalább 2%-át katonai célokra. Sőt azt javasolta, hogy emeljék ezt az arányt 4%-ra. A NATO-ban egyedül az USA költ ennyit katonai célokra.

A katonai költségvetésről szóló törvény bírálja Törökországot

amiatt, hogy az oroszoktól vásárol S 400-as rakétavédelmi rendszert, amely nem kompatibilis a NATO szisztémájával. Trumpnak amúgy is sok a konfliktusa Törökországgal, amely nem enged szabadon egy amerikai tiszteletest. Emiatt Trump védővámot jelentett be Törökország alumínium- és acélexportjára. Emiatt is zuhan a török líra árfolyama.

Korábban Trump bírálta a kínaiakat, mert informatikai cégeik (a ZTE és a Huawei) kémkedtek az USA-ban, illetve megszegték a szankciókat Észak-Koreával és Iránnal kapcsolatban. A mostani költségvetési törvény is bírálja őket, de nem zárja ki őket az amerikai piacról.

Donald Trump

az amerikai fegyverek eladását külföldön fontos feladatának tekinti.

Európában Lengyelország és Románia jeleskedett ezen a területen. Mindkét állam több millió dollárért vásárolt amerikai fegyvereket, megerősítve ezzel szövetségesi kapcsolatát az Egyesült Államokkal.

Ellenzék és költségvetés: igen is, meg nem is

0

Amint az várható volt, a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP könnyedén vette az akadályt és elfogadtatta a parlamenttel a 2019-es költségvetést megalapozó törvényt.

Ebben a javaslatban szerepelt a képviselői fizetésemelés is, melynek révén havonta 200 ezer forinttal kereshetnek többet a parlamenti képviselők.

A Fidesz-KDNP képviselői megszavazták a kormánypárti javaslatot a fizetésemelésről és a Jobbik összes jelen lévő képviselője is az Igen gombot nyomta meg.

Az MSZP-ből Bangóné Borbély Ildikó, Harangozó Tamás, Hiszékeny Dezső, Molnár Zsolt, Varga László. Ugyanakkor Mesterházy Attila és Molnár Gyula, Szabó Sándor és Tóbiás József Jelen volt, de nem szavazott,Tóth Bertalan pártelnök nem volt jelen, Hiller István nem szavazott. Gurmai Zita, Korózs Lajos és Kunhalmi Ágnes nemmel szavazott.

A DK, a Párbeszéd és az LMP képviselői nemmel szavaztak. A két független képviselő Dúró Dóra és Hadházy Ákos is nemmel szavazott, az ugyancsak független Bősz Anett tartózkodott.

Ezt követően a parlament a teljes javaslatot is elfogadta a költségvetés megalapozásáról, itt az ellenzék egységesen nemmel szavazott.

Jövő héttől szabadságra mennek a képviselők, de addig még…

0

A 2019-es költségvetéssel összefüggő kérdésekről döntenek, a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatokról határoznak, s elfogadhatják az életvitelszerű közterületi tartózkodás tiltásával összefüggő szabálysértési törvénymódosítást a képviselők az Országgyűlés nyári munkáját lezáró, ma kezdődő háromnapos ülésen. 

Ma  délután kezdődik az ülés, amelyen a jövő évi költségvetés módosítóit veszik sorra, ezután jön a szavazás. Lesznek még interpellációk, azonnali kérdések és kérdések is.

Kedden reggel indul a munka az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásokkal. Ezt követően tizennégy javaslat zárószavazása következik, köztük a 2019-es büdzsét megalapozó törvénymódosításokat, valamint a választási jogszabály változtatásait. Az ülésnap későbbi részében szavazásra váró előterjesztésekhez benyújtott módosító javaslatokról tárgyalnak.

Pénteken délelőtt lesz a záróülés, amelynek előre meghirdetett programjában kizárólag határozathozatalok szerepelnek. Véglegesítik a jövő évi költségvetést, módosíthatják az adótörvényeket. Az Országgyűlés ekkor alkothat új jogszabályokat a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről, valamint a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről, továbbá a szabálysértési törvénybe emelheti az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmát – írta az MTI.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK