Kezdőlap Címkék Költségvetés

Címke: költségvetés

Jön az Orbán csomag

2000 milliárd forintos költségvetési “kiigazítással” számolt az a terv, melyet az Orbán kormány már az Ukrajna elleni háború előtt elkészített – írja a Portfolió. Orbán Viktor miniszterelnök ehhez képest azt mondta, hogy majd a választások után foglalkozunk azzal, hogy tartható-e a rezsicsökkentés.

Az Orbán kormány rábízta az ellenzékre a politikai öngyilkosságot: Bokros Lajos azt írta, hogy sem a rezsicsökkentés sem pedig a tizenharmadik havi nyugdíj nem tartható! Ez a fenyegetés nyilvánvalóan sok kispénzű szavazót állított a Fidesz mellé.

Miből?

Az Orbán kormány válságkezelő programja 2010 után mintegy 500 milliárd forintról szólt. Bokros Lajossal ellentétben nem kizárólag az életszínvonal csökkentéséből finanszírozták hanem a bankok és a multik megadóztatásából is. Ezzel a megszorító csomag, melyről természetesen egy kukkot sem szólt az Orbán kormány, sokkal elfogadhatóbbá vált a lakosság számára. Az uniós pénzek is jelentős tételt tettek ki a válságkezelésben, és most is nagyon számít erre Orbán Viktor kormánya. 500-700 milliárd forintot tervezett uniós forrásból két évre a miniszterelnök, aki ezért is írt levelet Ursula von der Leyennek.

Hideg zuhany

A brüsszeli bizottság elnöke kedvezően reagált Orbán levelének arra a részére, amely az ukrajnai menekültekre vonatkozott. Ezen az alapon – más érintett uniós tagállamokhoz hasonlóan – Magyarország is pénzhez juthat. Csak nem eléghez. A nagy pénzek tekintetében az Európai Unió úgy döntött, hogy megindítja a jogállami eljárást. Elsősorban a korrupció miatt. Ezzel arra utal Brüsszel, hogy Orbánnal személy szerint van problémája. Boriszov bolgár ex miniszterelnököt nem sokkal bukása után vizsgálni kezdte az európai ügyészség. Laura Codruta Kövesi maga is járt ebben az ügyben Bulgáriában. Orbán nem bukott meg a választáson, sőt. Magyarországon nem illetékes az európai ügyészség, de Brüsszel ezt feltételként szabhatja, ha az Orbán kormány meg akarja kapni a nagy uniós pénzeket és kölcsönöket. Ősz előtt erre nem sok esélye van, ugyanakkor a válság már itt van. Az MVM-nek milliárdokba fáj a rezsi, a MOL-nak a benzin ár stopp. Kínos alkudozás vár Orbán Viktorra, amelyből már kapott ízelítőt. Márciusban a magyar kormány jelezte Brüsszelnek: minden feltételt teljesít, ha megkaphatja az uniós pénzeket. Mire a válasz: új követelési listát tett le az asztalra a brüsszeli bizottság! Ebben az Orbán kormány számára az a legkínosabb követelés, hogy Magyarország lépjen be az európai ügyészségbe!

A londoni Financial Times vezércikkben bíztatta az Európai Uniót: legyen kőkemény Orbánnal szemben! Ez nem sok jót ígér, mert a Financial Times általában az angolszász mainstream álláspontot képviseli.  Nem véletlenül reagált negatívan a budapesti tőzsde és a forint kedden Ursula von der Leyen bejelentésére. Orbán decemberben azt mondta, hogy lesz megegyezés Brüsszellel. Talán Macron francia elnökben bízik, aki ebben a félévben az EU soros elnöke. Budapesti tárgyalásain köthettek valamiféle pragmatikus alkut a jövőre nézve. Jelenleg azonban a magyar diplomácia nagyon magányos a nyugati világban pedig most lenne a legnagyobb szükség arra, hogy valamiféle modus vivendit találjon Brüsszellel, Berlinnel, Párizzsal és Washingtonnal. Uniós pénzek nélkül a gazdasági válság katasztrófális életszínvonal csökkenést okozhat Magyarországon, ahol Orbán Viktor miniszterelnöknek minden politikai ügyességére szüksége lesz, ha meg akarja őrizni választói bizalmát.

 Biden: fizessenek a szupergazdagok!

Trump csökkentette az adókat, de Biden minimum adót vetne ki azokra a háztartásokra,  melyek vagyona  felülmúlja a 100 millió dollárt. Az USA elnöke hamarosan előterjeszti a jövő évi költségvetést, a CNN gazdasági rovata ennek kapcsán ismerteti a szupergazdagok adózásával foglalkozó részt.

Legkevesebb 20%-os adókulccsal kell számolniuk azoknak az amerikai háztartásoknak, melyek vagyona meghaladja a 100 millió dollárt. Ez a Biden féle minimum adó a “milliárdosok számára”.

Mi ebben az újdonság? ” Az, hogy ezentúl a szupergazdagok nem adóznak alacsonyabb kulccsal mint a tűzoltók vagy a tanárok.”

– indokolja az új adóról szóló törvényjavaslat.

Bár szociális szempontokkal indokolja a szupergazdagok megadóztatását a Biden adminisztráció, de legalább ilyen fontos szempont a hatalmas kormányzati deficit csökkentése. A Covid járvány idején többezer milliárdos támogatást adott az állam a rászoruló családoknak illetve vállalkozásoknak. Emiatt elszállt mind a költségvetési hiány mind pedig az államadósság. Tovább növelheti a gondokat az ukrajnai háború, amely jelentős mértékben emelheti a hadikiadásokat.

A Biden adminisztráció abban reménykedik, hogy a szupergazdagok adója enyhíti ezt a problémát. Tíz év alatt 360 milliárd dollárra számíthatnak ebből a forrásból.

A jövő évi költségvetés 1000 milliárd dolláros deficit csökkentést eredményezne tíz év alatt, ha megszavazzák a honatyák és honanyák Washingtonban.

Politikai problémák

Biden elnöknek nehéz lesz elfogadtatnia a jövő évi költségvetést a képviselőházban és a szenátusban, ahol a republikánusok hagyományosan elleneznek minden adóemelést. Ősszel választásokat tartanak: megújul a washingtoni kongresszus, ahol a republikánus ellenzék revansra vágyik.

2020-ban a baloldali demokraták jelszava volt a “fizessenek a szupergazdagok” elképzelés. Most Biden ezt vette elő, de még saját pártjában sem mindenki ért ezzel egyet. A washingtoni szenátus pénzügyi bizottságának elnöke, Ron Wydman szenátor  tavaly októberben már előterjesztett egy tervet a szupergazdagok megadóztatására, de két demokrata szenátor ellenezte azt. Így az egészből nem lett semmi, mert a szenátusban minden demokratára szüksége van a kormánynak. 50-50 ugyanis a demokraták és republikánusok aránya, és csakis Kamala Harris alelnök szavazatával tudnak többséget létrehozni a kormánypártiak. Múlt decemberben Joe Manchin demokrata szenátor nem fogadta el Biden nagyszabású gazdaság támogató csomagját, ezért az nem is valósult meg – emlékeztet a közelmúltra a CNN.

Választás kontra költségvetési szigor

A Párizsban működő OECD szerint, melynek Magyarország is tagja, a GDP az idén 6,9%-al, jövőre pedig 5%-al növekedne. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a magyar gazdaság – a világ legtöbb országához hasonlóan – 2020-ban mínuszban volt. 2023-ban 3%-os GDP növekedés várható, ez tisztes eredmény, de a felzárkózáshoz az unió átlagához kevés. 2023-ban 4% lesz az infláció, ez viszont magasabb mint amilyenre az euró övezet számíthat.

Korábban export orientált volt a növekedés, de ez a pandémia miatt megváltozott: manapság a húzóerőt a belső fogyasztás jelenti. Csakhogy éppenséggel ez gerjeszti az inflációt is, melyet az OECD szakértői túlságosan magasnak tartanak. Először a szolgáltatások árai kezdtek emelkedni, majd ezután az iparcikkek következtek. Végül pedig az energia áremelkedés fokozta az inflációt.

Érdekes módon az OECD nem hangsúlyozta az élelmiszer árak emelkedését pedig a kiskeresetű rétegek számára talán ez a legfájdalmasabb a gyógyszerek árának növekedése mellett.

Költségvetési szigor kellene

Költségvetési  szigort javasolnak az OECD szakértői, akik nem gondoltak arra, hogy jövő tavasszal választások lesznek Magyarországon. Miután óriási a tét a hatalom számára, a szigorítás szóba sem jöhet. Sőt, tovább öntik a pénzt a piacra hiszen jövő január elsejétől 20%-al növekszenek a minimál bérek, ez pedig elindíthat egy bérinflációt. Orbán Viktor igyekszik megvenni a választókat, ezértbeveti az adóvisszatéritést, megérkezik a tizenharmadik havi nyugdíj pontosan a választások előtt. Ez mind árfelhajtó tényező éppúgy mint a forint állandó leértékelése, amely szerves része a magyar kormány gazdaságpolitikájának. Ha így nézzük, akkor a 6%-os inflációs előrejelzés még kevésnek is tűnik. Csakhát a nyugdíjak emelését a kormány a hivatalos magyar jóslathoz köti – szisztematikusan alábecsülve azt. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyan felvetette, hogy a költségvetés felülvizsgálatának ötlete felmerült, de kérdés, hogy Orbán Viktor megkockáztat-e egy korrekciót a választások előtt hiszen ott úgy akar feltűnni mint akinek megint mindig mindenben igaza volt és van!…

Nincs pénz

A múlt héten tartották az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés vitáját. Az ellenzéki vezérszónoklatok közül leginkább Tóth Bertalan beszéde ragadott meg, holott őt – hogy is mondjam – nem a lángoló szónoklatok embereként tartjuk számon. Mégis, nemcsak jól, de szellemesen indított gondolatmenettel érzékeltette velünk, hogy mit is gondol az MSZP, s hozzátehetjük, az egész parlamenti ellenzék az Orbán-kormány költségvetéséről.

„… van egy jó hírem, és van egy rossz hírem”, kezdte beszédét, és a jó hírt úgy fogalmazta meg: „van pénz (…) ebben a költségvetésben van pénz, lenne fedezet arra, hogy a magyar emberek végre jobban éljenek. Meglenne a fedezete annak, hogy adómentes legyen a minimálbér, ne csak a 25 év alattiak részesüljenek adómentességben, de mindenkinek, aki a mediánbér alatt, 321 ezer forint alatt keres, mindenkinek nőjön a jövedelme, a minimálbéresek pedig adómentessé váljanak.

Ez közel 2 millió 300 ezer ember életét javítaná.

A minimálbéreseknek havonta 25 ezer forinttal több jutna.

Ennek a költségvetése nagyjából 250-300 milliárd forint, ha megnézzük a költségvetés kiadási oldalát, ez annak az 1-1,5 százaléka. Ekkora összeg biztosítása nem lehetne probléma egy 25 000 milliárdos költségvetésnél. Ugyancsak meg lehetne oldani, hogy a munkanélküliek legalább havonta nettó 100 ezer forintos ellátást kapjanak, méghozzá kilenc hónapig.

És van pénz arra, hogy a közmunkások is megkapják a minimálbért.

De megvan a pénz arra is, hogy felzárkóztassuk az alacsony nyugdíjakat. (…) mi azt akarjuk, hogy a nyugdíjemelés meghatározásánál az infláció mellett a keresetek emelkedését is vegyék figyelembe. (…) Emelni kell a minimálnyugdíjat (…). Erre is ott van a pénz a költségvetésben.

De megvan a pénz a családok megélhetésének biztosítására is

(…) növelni kell a családtámogatásokat, és biztosítani kell ezek értékállóságát. Ezért akarjuk azt, hogy a tizenhárom éve változatlan családi pótlék összege emelkedjen a duplájára. Azt akarjuk, hogy az alacsony jövedelmű, adókedvezményre jogosult családok kapjanak kiegészítő családi pótlékot is. Azt akarjuk, hogy a gyes és a gyet összege radikálisan emelkedjen, és az összes családtámogatási juttatás értékállósága törvényben legyen biztosítva. (…)

Azt akarjuk, hogy a gyermekek utáni adókedvezmény, a négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye, a 25 évnél fiatalabbak és az első házasok kedvezménye megmaradjon.

(…) Azt akarjuk, hogy a nők negyven év munkaviszony után továbbra is nyugdíjba mehessenek, és ők is jogosultak legyenek az özvegyi nyugdíjra. Erre is van pénz, megvan a fedezet.

De arra is megvan a pénz, hogy a Fidesz által lerombolt egészségügyi ellátórendszert a feje tetejéről a talpára állítsuk.

Ott van a pénz a költségvetésben,

amiből ki lehetne fizetni a kórházak adósságát, meg lehet oldani, hogy minden körzetben legyen háziorvos, emelkedjen az ápolók, egészségügyi szakdolgozók fizetése, és el tudjon kezdődni a kilométer hosszú várólisták csökkentése, legyen szó szűrésről vagy éppen orvosi beavatkozásról.

Megvan a pénz arra is, hogy a Fidesz által szétvert oktatási rendszert el lehessen kezdeni újjáépíteni, hogy jelentősen emelni tudjuk a pedagógusok fizetését, hogy újra

18 éves korig legyen a tankötelezettség,

és visszaadjuk a pedagógusok oktatási szabadságát.

És van lehetőség arra is, hogy a települések önkormányzatai önállóan dönthessenek a saját bevételeik felhasználásáról az ott élő emberek javára.”

Összefoglalásként megismételte:

„Ez lenne a jó hír: a költségvetésben lenne elég pénz, amit amúgy mi mindannyian befizetünk.”

Majd ezzel szembeállítva így folytatta:

„A rossz hír viszont az, hogy ezt a költségvetésben szereplő hatalmas összeget a Fidesz nem ezekre a célokra akarja felhasználni.”

De hogy mi az a más, arról nem beszélt, és az utána szóló Mesterházy Attila is csak annyit mondott: azoknak adnak, akiknek már amúgy is van, akik kevésbé szorulnak rá vagy egyáltalán nem szorulnak rá ilyen típusú állami segítségre”.

Más ellenzéki szónokok arról is beszéltek, hogy mi mindenre jutnak a költségvetésben százmilliárdok, amire nem lenne szükség: Paks-II. előkészítésére, Belgrád–Budapest vasútvonalra, a Fidesz-barát oligarchák beruházásainak támogatására, állami propagandára.

Nekem is van egy rossz hírem.

Szemben az MSZP frakcióvezetőjének – és a parlamenti ellenzék többi politikusának feltételezésével – nincs pénz.

Nincs, nem lehet a magyar költségvetésben annyi pénz, hogy mindazokra a célokra jusson, amelyeket Tóth felsorolt, de az Orbán-kormány nem ad rá, és közben ne kelljen hozzányúlni azokhoz a kiadásokhoz illetve elmaradó bevételekhez (adókedvezményekhez), amelyekhez a szocialisták és általában az ellenzékiek nem akarnak hozzányúlni.

Amikor az ellenzékiek azt gondolják, hogy mind arra lehet forrást találni, amire az Orbán-kormány ma nem ad, de ők adnának,

és ehhez csak az kell, hogy ne finanszírozzák a szükségtelen gigaberuházásokat és az állami propagandát, azt feltételezik, hogy nincs baj azzal, hogy Magyarországon a költségvetési kiadások elérik a GDP 50 százalékát.

A régió más országaiban ez az arány jóval alacsonyabb, és nálunk is erre kellene törekedni: szűkíteni kellene a költségvetés terjedelmét. Ez a szempont az ellenzéki beszédekben fel sem merült.

Magyarországon a gyermekvállalás támogatása adókedvezményekkel és direkt juttatásokkal, valamint a „családoknak” adott lakáshoz jutási, sőt autóvásárlási kedvezményekkel messze a legmagasabb Európában. Az ellenzéki pártok ennek további növelését szorgalmazzák, amikor a családi pótlék megduplázását követelik úgy, hogy közben változatlanul megtartanák mindazt, amit ma a Fidesz ad.

Helyeselhető ez?

Szerintem nem. Az mérlegelhető, hogy a jövőben a nyugdíjakat újra a svájci indexálás szerint emeljék, de az az ötlet, hogy emellett egyszeri százötvenezer forintos „jóvátételt” kapjon minden nyugdíjas, szerintem megalapozatlan:

a járvány és a válság nem a nyugdíjasoknak, hanem az aktívak egy részének okozott jelentős jövedelemkiesést, a nyugdíjasok megélhetési biztonságát nem érintette.

Nem volna ezért méltányos mások terhére a nyugdíjasoknak többletjuttatást adni. Ezek megalapozatlan ígéretek, ahogy megalapozatlan a jóvátételnek általános politikai célként való meghirdetése is. Jóvátételt háborús károkozásért szoktak vesztes államokkal fizettetni, a mi esetünknek azonban, ha el is fogadjuk, hogy az orbáni kormányzás sokaknak okozott veszteséget, nincs a magyar gazdaságban forrás arra, hogy ezekért „jóvátételt” kapjanak az érintettek.

Arra nézve, hogy mit lehet az Orbán-rendszer haszonélvezőitől utólag jogszerűen „visszavenni”, még csak feltételezései sem lehetnek ma senkinek.

Ha egy esetleges másfajta kormánynak sikerül kiszállni az Oroszországgal illetve Kínával a gigaberuházások hitellel történő megvalósítására kötött megállapodásokból, az nem most, hanem a távolabbi jövőben szabadítaná fel azokat a forrásokat, amelyeket így nem kellene törlesztésre fordítani.

Az előttünk álló években azonban egy másfajta kormánynak sem lenne módja, hogy mind arra forrást biztosítson, amire Tóth Bertalan szerint „van pénz”.

Az sem állítható, hogy ezek egytől-egyig olyan célok, amelyek érdekében a jelenlegi szinten érdemes tartani az adóztatást.

Csökken az egészségügyi költségvetés Romániában

11%-al kisebb költségvetéssel kell teljesítenie az egészségügynek a koronavírus elleni háborút az idén mint tavaly. Ez derül ki a költségvetésből, melyet az Agerpres hírügynökség tett közzé. A költségvetést megpróbálják szigorúan kézbentartani, hogy ne szaladjon el az államadósság.

Az egészségügyi költségvetés csökkentése így is problémákat okozhat, mert az alacsony fizetések miatt Románia az az uniós tagállam, ahonnan a legtöbb orvos és ápoló kivándorol.

A titkosszolgálat kasszája

A költségvetés megalkotói ügyeltek arra, hogy ne lógjon ki a lóláb. Hivatalosan az SRI költségvetése 0,46%-al csökken, és a tervek szerint 2,7 milliárd lej lesz idén. Csakhogy csinos hitelkerettel is rendelkezik a titkosszolgálat: ennek értéke 3,1 milliárd lej! Itt a növekedés a tavalyihoz képest 14,36%.

Mindez azt mutatja, hogy a hatalom tart a jövőtől. Bár optimista képet rajzol róla: 2022-24-ben 4,9%- os növekedéssel számolnak. Ez a visszaesés miatt nem olyan jelentős dinamika bár meghaladja az uniós átlagot. Csakhogy Románia nemzeti jövedelmében jelentős tétel a vendégmunkások hazautalása. A jövőben ez teljesen bizonytalannak látszik. A hazai lakosság jövedelmét erőteljesen megcsapolja a koronavírus válság. Az újrakezdés során valószínűleg méginkább kinyílik az olló a gazdagok és szegények között. A növekvő jövedelem különbségek miatt lehet szükség erősebb titkosszolgálatra, melynek kulcsszerep jut a társadalmi béke fenntartásában Romániában.

Már nincs szó jogállamiságról az új EU javaslatban

Az Európai költségvetés védelme címet viseli az a csomagterv, melyet a német elnökség dolgozott ki annak érdekében, hogy mindenki minél gyorsabban elfogadja az uniós költségvetést és a válságkezelő programot.

A kompromisszumos javaslat, melyet a brüsszeli Politico megszerzett magán viseli Merkel kancellár kezenyomát. A kancellár asszony intézte el, hogy a németek végül is elfogadják a közös eladósodás gondolatát, és most ő sürget mindenkit a gyors elfogadásra, mert január elsején meg kell kezdődnie a kifizetéseknek. Erre minden tagállamnak nagy szüksége van, de különösen azoknak, ahol a koronavírus járvány a legnagyobb károkat okozta: Olaszország és Spanyolország áll ennek a listának az élén.

Magyarország és Lengyelország vétóval fenyegetett arra az esetre, ha a jogállamiság kritériumait az EU számonkérné a pénz fejében.

Az Európai parlament négy fő frakciója ragaszkodott ehhez, de a német elnökség reméli: a kompromisszumos javaslatot mindenki elfogadja. A renitens magyar és lengyel kormány éppúgy az Európai parlament.

Korábban Vera Jourova, a brüsszeli bizottság alelnöke még azzal fenyegette meg a renitens magyar és lengyel kormányt, hogy

“ha nem értenek a szép szóból, akkor majd megértik a pénz szavát!”

A kompromisszumos német javaslat elvetette ezt az opciót, de miért?

Az idő sürget

A gazdasági számok kétségbeejtőek: az EU tagállamai a legnagyobb válsággal néznek szembe, amely a második világháború vége óta kialakult. A koronavírus második hulláma végzett azzal az illúzióval, hogy gyorsan helyreáll a gazdaságok egyensúlya. Szeptemberben gyakorlatilag nulla volt a gazdasági növekedés az eurozónában. A keleti tagállamokban immár senki sem reménykedik abban, hogy idén pozitív GDP növekedést lenne képes produkálni. Vagyis az európai pénzek gyors kifizetésére egyre jobban szüksége van mindenkinek.

Igaz, hogy a Bundesbank elnöke figyelmeztetett mindenkit, hogy egyszeri alkalomról van szó vagyis Németország hosszú távon nem vállalja fel a gyengén teljesítő tagállamok adósságát (itt elsősorban Olaszországról van szó). Csakhogy a szigorú németek is meg vannak fogva: európai pénzek nélkül Olaszország csődbe mehet, és ez magával ránthatja az egész eurozónát.

390 milliárd euró támogatásként?

A diplomaták szerint az Európai Tanács költségvetési csúcstalálkozóján alakul a megállapodás. Erről számol be a ma reggel megjelent Polico.eu 

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel hétfő hajnalban elmondta az EU vezetőinek, hogy új javaslatot fog tenni a helyreállítási alapszétosztására, amely 390 milliárd euró támogatást fizet ki, továbbá javasolja egyes országoknak nyújtott visszatérítések mértékének csökkentését.

Miközben a Tanács vezetői nem értek el megállapodást, addig a diplomaták szerint az egyezség felé elmozdult az Európai Tanács csúcstalálkozójának negyedik napja.

„A végleges megállapodás megkötéséhez minden elemre kiterjedő megállapodásra van szükség – a jogállamiságról, a kormányzásról és így tovább is -, de még nem vagyunk ott” – mondta az EU tisztviselője.

Michel-től várhatóan részletes javaslatot terjeszt elő, amelyet a Tanács vezetői ma délután megvitatnak. Az egyik diplomata szerint van ok „optimizmus”-ra.

Mark Rutte holland miniszterelnök, az úgynevezett takarékos frakció vezetője, amely csökkentett támogatási volumenre törekszik, nem ért egyet a 390 milliárd eurós összeggel. Ennek ellenére azt mondta az újságíróknak az éjszakai beszélgetést követően, hogy „még nem garantált semmi, de most van egy nagyon jó szöveg, amelyről lassan kialakul a konszenzus”.

Sebastian Kurz, az osztrák kancellár, a takarékos csoport másik tagja hasonlóan jókedvű volt. „A kemény tárgyalások éppen véget értek, nagyon elégedettek lehetünk a mai eredményekkel” – tweetelt Kurz . – Délután folytatjuk.

A magyar kormány és az “igazság pillanata”

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányát széles körben kritizálták azért, hogy a koronavírus-válságra adott válasz részeként olyan rendkívüli hatásköröket ruházzon rá az országgyűlés, amelyekben rendelet érvényességének nem szabtak határidőt A magyar kormány rendkívüli felhatalmazása június 20-án véget ér – ígérte Varga Judit igazságügyi miniszter. Ez az igazság pillanata lesz! – hangsúlyozta Vera Jourova.

Az Európai Unió jogi biztosa, aki a brüsszeli bizottság alelnöke is, már többször is bírálta a magyar kormányt, mert átlépi a jogállamiság határait. Most a brüsszeli Politiconak elmondta: “ez az igazság pillanata lesz, mert kiderül: a magyar kormány visszatér-e a normális keretek közé vagy pedig fennmaradnak elemek a rendkívüli felhatalmazásból. Ha az utóbbi eset állna elő, akkor azt az Európai Unió problémának tekintené!”

Vera Jourova azt is bírálta, hogy két embert lecsuktak, mert a Facebook-on kritizálták a kormány vírus kezelő politikáját. Mindkettőt hamar elengedték. Vera Jourova, aki maga is került korábban előzetesbe, elmondta, hogy az ilyesmi komoly jogi és emberi problémát jelent akkor is hacsak rövid ideig tart. A brüsszeli bizottság ebben a két esetben nem tervez vizsgálatot, de továbbra is alaposan elemzi azokat a jogi intézkedéseket, melyeket a magyar kormány a vírusválság idején hozott.

7-es cikkely

Mind Magyarország mind Lengyelország esetében folyik a vizsgálat: megsértette-e ez a két tagállam az Európai Unió alapvető értékeit. Mind Budapesten, mind Varsóban azt állítják: ez a beavatkozás a belügyekbe! Brüsszel azonban érvényt akar szerezni a közös normáknak minden tagállamban.

Időzítés

Vera Jourova figyelmeztetése akkor hangzott el amikor az EU tagállamai elosztják egymás között azt a 750 milliárd eurót, mellyel a vírusválságot akarják leküzdeni. Több tagállam azon a véleményen van, hogy az elosztásánál ne csak gazdasági kritériumokat vegyenek figyelembe hanem politikaikat is. Vagyis ebben az esetben mind Magyarország, mind Lengyelország komoly pénzektől eshetnének el, mert jogrendszerűk átalakítása sérti az uniós normákat.

Természetesen mind a magyar, mind a lengyel kormány kész az EU-t zsaroló válasszal: ebben az esetben nem szavazzák meg a válságalap felosztását illetve a közös költségvetést.

Mindkettő konszenzushoz kötött vagyis az EU valamennyi tagállamának el kell fogadnia ahhoz, hogy érvénybe lépjen.

Valódi konzultáció, amit Orbánék megpróbálnak eltitkolni!

Tudta, hogy az Európai Bizottság a héten egy átfogó konzultációt hirdetett az uniós források elköltésével kapcsolatban, amelyben az Ön véleményére is számítanak? És azt tudta, hogy az ezzel kapcsolatos javaslatait, kéréseit az Innovációs és Technológiai Minisztérium is várja és érdemi vitát fog majd szervezni róla? Nem tudta? – kérdezi Ujhelyi István nyílt levelében.

Ez egy valódi és érdemi lehetőség arra, hogy beleszóljanak a döntéshozók munkájába, hogy alakítsanak a saját sorsukat érintő ügyeken – már amennyiben ezt a fideszes kormányzat megengedi, vagy legalábbis nem akadályozza. Nyilván azért nem, mert a magyar kormány szép sunyiban elhallgatja. Mert ez nem egy olyan konzultáció, ahol előre eldöntött és javarészt elferdített kérdésekre várnak (valójában még csak nem is várnak) választ, ahogyan azt az adófizetői milliárdokba kerülő, nemzetinek hazudott konzultációk során már megszokták.

„Van véleménye az EU-források jövőbeni felhasználásáról? Ossza meg velünk!” – teszi fel a kérdést az Európai Bizottság. Valójában nem is meglepő, hogy a Fidesz és a kormányzat igyekszik elnyomni ezt a kezdeményezést, hiszen nekik már megvan a saját válaszuk erre a kérdésre: „minden pénzt nekünk és a rokonainknak!”

Az európai közösség azonban nem része a NER-nek, tőlünk nyugatra még számít az emberek véleménye, ott még érdemi viták alapján születnek meg hosszan ható döntések és olyan intézmények is vannak, mint az Európai Ügyészség, amely őrködik az uniós források tisztességes felhasználása felett.

Az Európai Bizottság által közzétett felhívás emlékeztet, hogy az EU következő hétéves költségvetéséről még tartanak ugyan a tárgyalások, de a korábbi javaslatok alapján azonban nagyjából tudható, hogy Magyarország számára 2021 és 2027 között mintegy 17-20 milliárd, vagyis közel 7 ezer-milliárd forint fejlesztési támogatás áll majd rendelkezésre az európai strukturális és beruházási alapokból. Hazánknak, illetve a kormánynak a következő hónapokban kell kidolgoznia a felhasználásra vonatkozó terveket, így a regionális fejlesztési-, a szociális-, és a kohéziós alapban lévő milliárdok elköltéséről.

Az Európai Bizottság a legutóbbi országjelentésében rögzítette azokat a területeket, amelyek támogatásra szorulnak – ezen felül azonban tulajdonképpen szabadon, de legalábbis nagy rugalmassággal dönthetünk a források felhasználásáról.

Hatályos rendelet írja elő, hogy a tagállami kormányoknak a forrásokról szóló tervek kapcsán ki kell kérnie nem állami szereplők, így civilszervezetek, szociális partnerek, önkormányzatok véleményét is, de jószerivel bárki javaslatot tehet egy megadott e-mail címen keresztül, illetve – elméletben legalábbis – az Innovációs és Technológiai Minisztérium együttműködésével.

Hogy mindenkinek világos legyen: a következő hónapok egyeztetésein, valamint a kormány tárgyalási képességein és lehetőségein (amelyek az EU-ellenes kuruckodása miatt meglehetősen beszűkültek és ezzel beszűkítették hazánk lehetőségeit is) múlik, hogy a következő hét évben mennyi uniós támogatás jut Magyarországnak és legfőként mire.

Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban várja a javaslatokat a magyar emberektől. Nem sugalmazott kérdéseket tesznek fel, nem agyament összeesküvés-elméletekkel zaklatják a polgárok, nem társadalmi csoportok ellen uszítanak közpénzen, hanem bevonják őket saját sorsuk alakításába.

Naná, hogy ezt inkább titkolja, és nem hangosan hirdeti a kormány, hiszen ellentétes mindennel, amiről a NER pökhendi tolvajkormányzása szól. Mi, szociáldemokraták mindenesetre arra kérjük a magyar választókat, önkormányzatokat és civileket, hogy éljenek jogukkal és lehetőségükkel: tegyenek javaslatokat arra, hogy hazánk miként és mire kapjon forrást a következő hét évben!

Együtt, újjáépítjük Magyarországot!

Hazaárulás vagy hazafias tett

Hazaárulás vagy hazafias tett az uniós forrásokat a jogállamisághoz kötni?  Ne siessenek a válasszal, mert messze nem olyan egyszerű, mint az elsőre tűnik! Sőt, a jobboldali véleményhuszárokat és kormányzati kommunikációs inasokat is óvom attól, hogy zsigerből a hazaárulással tegyék egyenlővé a Magyarországnak járó források visszatartását, hiszen Orbán Viktor 2006-ban (akkor még ellenzéki pártvezetőként) maga követelte ugyanezt a néppárti frakció előtt szónokolva.

Lassan tehát a testtel és óvatosan a minősítésekkel, mert hamar saját vezérükre hullhat vissza. A kérdést pedig nem véletlenül teszem fel, hiszen jelenleg is zajlik a következő hétéves uniós költségvetés előkészítése. Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács új elnöke, a belga Charles Michel a napokban egy olyan új javaslattal állt elő, amely ugyan egy fokkal előnyösebb Magyarország számára: a kohéziós források borítékja például vastagabb lehet a korábban javasoltnál, de így is komoly veszteségeket szenvedünk el a NER politikája miatt.

Orbán Viktor annak persze részben örülhet, hogy az uniós kifizetéseket az EiT elnöke úgy kötné a jogállamiság tiszteletben tartásához, hogy nem a források blokkolásának feloldásához, hanem eleve a kifizetések felfüggesztésének elrendeléséhez kellene minősített többség a Tanácsban. Az állam- és kormányfők most csütörtökön ülnek össze Brüsszelben, hogy többek között erről is tárgyaljanak.

Szeretném világossá tenni, hogy nem fogok megszavazni olyan hétéves költségvetést, amely kibúvót ad a renitens kormányoknak; amely megtűri és hagyja, hogy például a fideszes oligarcha-kormány szétlopja és saját céljaira fordítsa a magyar embereknek járó uniós forrásokat. Egyelőre sikerrel megküzdöttünk azért, hogy az eredeti költségvetési javaslattól eltérő módon jóval több – bár személyes véleményem szerint még így sem elégséges – fejlesztési forrás jusson, például Magyarország számára. Ebben az Európai Parlament progresszív többsége – a szociáldemokraták, a néppártiak, a zöldek és a liberálisok – közösen léptek fel, világossá téve az Európai Tanács vezetője felé: abszolút többségünkkel meg fogjuk vétózni a büdzsét, ha bizonyos feltételek nem teljesülnek, így például a kohéziós források érdemi növelése.

A jogállamisági kritérium és az azzal kapcsolatos mechanizmus szintén elengedhetetlen, hiszen rendszerszintű az európai értékek fenyegetése és az uniós források ellopása.

Nekem a magyar emberek érdekeit kell képviselnem, ezért meg kell védenem minden egyes eurocentet, amely nem a magyar emberek életének javítását szolgálja, hanem a Fidesz családi maffiájának kasszájában köt ki. Olyan mechanizmusokat kell, hogy találjon az Unió, amely a korrupt kormányzatokat megkerülve, közvetlenül biztosít forrásokat. A Fidesz hiába vagdalkozik a jogállamisági kitétel ellen, nagyon egyszerű a probléma megoldása: tessék visszatérni a tisztesség talajára, betartani a jogállami normákat és beszüntetni a rendszerszintű állami korrupciót.

A Fidesz legjobban tenné, ha haladéktalanul csatlakozna az Európai Ügyészség intézményéhez, ezzel is bizonyítva elhivatottságát az átláthatóság és az uniós közpénzek tisztességes felhasználása iránt. Ilyen egyszerű.

Mi a Fidesz helyett is megküzdünk a Magyarországnak járó források növeléséért, az viszont egyedül a Fideszen múlik, hogy ezek lehívását blokkolni fogják-e a jövőben. Nekem nincs és nem is lehet más lehetőségem, mint a rendelkezésemre álló eszközökkel biztosítani, hogy a magyar embereknek járó fejlesztési források ne tűnjenek el útközben a kormányzati közpénzszivattyúban.

A címben szereplő kérdésre tehát a válasz csak egy lehet. Az uniós források kifizetésének esetleges felfüggesztése nem hazaárulás, sokkal inkább hazafias tett, hiszen ezzel megakadályozható, hogy a magyar embereknek járó közpénz egy korrupt állami maffiaszervezet kezébe kerüljön.

Egy tisztességes és józan világban épp az merítené ki a hazaárulás fogalmát, ha a haza javát szolgáló támogatásokat tudatosan ellopják. Óvatosan tehát a szavakkal! Főleg azoknak, akik visszaélve hatalmi pozíciójukkal évek óta könyékig túrnak a közösség vagyonában.

Újhelyi Isván

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK