Kezdőlap Címkék Költségvetés

Címke: költségvetés

Hernádi kontra Orbán: “különadók meddig még?!”

“A különadó a csengőfrászt hozza rám” – hangsúlyozza a MOL milliárdos főnöke, aki ezzel az ötvenes évekre utal amikor az államvédelmi hatóság bárkihez becsengethetett hajnalban, és az illető ezt követően eltűnt, és a véletlenen múlt, hogy mikor és milyen állapotban került elő, ha egyáltalán előkerült.

Kínos párhuzam ez Orbán Viktor rendőrállamának, amely egyre brutálisabban nyúl bele a társadalom életébe, mert elfogyott a pénze. Az eurómilliárdok Brüsszelből egyre jobban hiányoznak a költségvetésből, és sem Peking sem pedig Moszkva nem kíván az Európai Unió helyébe lépni. Donald Trump sem, ha visszakerül a Fehér Házba, akkor sem támogatja egy centtel sem “barátját”, Orbán Viktort, aki 10 millió dollárral növelte meg Trump választási kasszáját.

“Meddig kell még fenntartani a különadókat?”

– érdeklődik a kormánypárti Mandinerben Hernádi Zsolt. Aki hozzáteszi: ”Nem úgy volt eredetileg, hogy 2022 lesz az utolsó év?

Aztán itt maradtak a különadók 2023-ra sőt 2024-re is. Úgy néz ki, hogy maradnak jövőre is. Olyanok lesznek mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok.

Mikor lesz itt normalitás ?”

Minthogy a nemzeti együttműködés rendszere leszálló ágban van, nyugodtan elmondhatjuk, hogy belátható időn belül sohasem! Ahhoz ugyanis Orbán Viktornak pénzt kellene valahol találnia: évi több milliárd eurót. Ki ad ennyi pénzt egy olyan kormánynak, amely az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot?

Az Orbán rendszer agóniája olyan mint a szocializmusé

Erre hívja fel a figyelmet Hernádi Zsolt, aki így folytatja:

”Ha az állam tűzoltó jelleggel, a lyukak betömésére használja fel a különadókat vagy olyan beruházásokat támogat, amelyekből nem lesz gazdasági növekedés, akkor mitől lehet plusz érték? A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont mint a szociban! Vissza a jövőbe uraim!”

– inti a MOL főnöke Orbán Viktor kormányát.

A magyar miniszterelnök a kínai akkumulátor és elektromos autógyáraktól várna csodát, de számításai egyáltalán nem biztos, hogy igazolódnak, mert Brüsszelben védővámokkal fékezik a kínai offenzívát. Brüsszel ugyanakkor kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a költségvetés hiánya meghaladja a 3%-ot.

Az ukrán kormány – válaszul Orbán moszkvai látogatására – blokkolja a Lukoil évi 2 millió tonnás olajszállítását Magyarországra, ezzel ellátási nehézségeket okozhat, és újra meglódulhat az infláció.

Orbán kontra Ursula von der Leyen

Program beszédében a brüsszeli bizottság újjáválasztott elnöke első számú feladatként jelölte meg olyan uniós közös pénzalapok megteremtését, melyekből pénzelni lehetne a fejlesztési célokat, a zöld átmenetet vagy az ukrajnai háborút. Ez Mario Draghi javaslata az európai versenyképesség javítására, és elvben Orbán Viktor is támogatja ezt hiszen a versenyképességet tette meg a magyar uniós elnökség jelszavának. Csakhogy ezeket a pénzalapokat az Európai Unió csakis közös hitelfelvétellel tudná megteremteni. Ezt olyannyira elveti Orbán Viktor, hogy beleíratta a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is. Draghi javaslata szerint nem kötelező résztvenni a közös hitel felvételben, de aki kimarad belőle, az nem kap egy centet sem. Vagyis Orbán Viktor egy petákra sem számíthat innen sem. Miből fogja megvásárolni a választókat 2026-ban? Rejtély. Veszíteni pedig nem veszíthet, ha nem kívánja a családi karácsonyt a fegyházban tölteni 2026-ban. A miniszterelnök mindinkább űzött vadra hasonlít, akit egykori hűséges szövetségesei mint Hernádi Zsolt is lassan cserbenhagynak. A MOL elnök vezérigazgatója a hírek szerint régi cimboráival, Csányi Sándor OTP vezérrel és Pintér Sándor belügyminiszterrel szépen csendben már Magyar Pétert támogatja. Akinek

a népszerűsége egyetlen okból nő: nem ő Orbán Viktor!

Németország a felére csökkenti Ukrajna pénzügyi támogatását

8 milliárd euró helyett csak 4 milliárdot kap Ukrajna a német költségvetésből, melyről szerdán dönthetnek Berlinben. A korábbi költségvetést elmeszelte az alkotmánybíróság, mert nem felelt meg annak a törvénynek, mely az államadósság szisztematikus csökkentését írja elő.

A német ipar már a pandémia előtt elérte a csúcsteljesítményét, azóta csak keresi a helyét a globális gazdaságban. Mario Draghi jelentése az Európai Unió versenyképességéről arra mutatott rá, hogy a német autóipar lemaradt az elektromos autók fejlesztésében: ezért jelenhettek meg a Tesla és a kínai konkurencia járművei Európában.

“Németország Európa beteg embere”

Ezt a kifejezést még az ezredfordulón használta először egy Holger Schmieding nevű német közgazdász, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy struktúra váltásra lenne szükség Németországban, ha a globális versenyben meg akarja állni a helyét Európa legerősebb gazdasága. Jelenleg a német ipar kapacitásának 81%-át használja ki, ez pedig a legrosszabb eredmény az elmúlt harminc évben leszámítva a válság időszakokat. Persze minden relatív: Magyarországon az ipar kapacitás kihasználása mindössze 70%! A magyar gazdaság ezer szálon függ Németországtól, amellyel a külkereskedelem egynegyedét bonyolítjuk le. Magyarország – éppúgy mint Németország export orientált gazdaság márpedig a világkereskedelem gyengélkedik, és mindinkább kereskedelmi háborúk lassítják annak növekedését. A magyar gazdaság export kitettsége ugyanakkor állandóan nő: 2005- ben a GDP-hez viszonyítva ez 128% volt, tavaly már 157%.

Ennyit a magyar szuverenitásról, amelyről Orbán Viktor állandóan szaval, de a globális gazdaságban semmi értelme sincsen.

Ezért nevezték egy francia gazdasági fórumon a patriótákat idiótának, mert képtelenek olyan gazdasági tervet letenni az asztalra, amely megfelelne a globalizált gazdaság reális feltételeinek.

Orbán egymilliárd eurós kölcsönt ad macedón barátjának

Észak Macedóniában Orbán Viktor politikai szövetségese, a sokáig Budapesten rejtőzködő Gruevszki pártja nyerte meg a választásokat miután kiderült: a baloldali kormány semmivel sem kevésbé korrupt mint jobboldali ellenfele a koldusszegény országban, ahonnan aki csak tud külföldre távozik.

A baloldali kormányt a Nyugat támogatta, a jobboldal Oroszország, Kína és Magyarország támogatására számíthat Szerbiáról már nem is beszélve. Szkopjéban eddig mindenki úgy tudta, hogy Kína adja az egymilliárd eurós életmentő hitelt Észak Macedóniának, de a jobboldali párt alelnöke elárulta: olyan országról van szó, amely az Európai Unió és a NATO tagja – ez pedig csakis Magyarország lehet, ahol “a macedón oroszlán” rejtőzködik.

Kritikus a magyar költségvetés hiánya

Brüsszel eljárást fontolgat a magyar kormány ellen, mert a költségvetés hiánya kritikus, különösen akkor, hogyha ahhoz hozzávesszük a nemzeti bank óriási veszteségét, mert így együtt meghaladja a hiány az éves GDP 10%-át! Amikor nyereséges volt a nemzeti bank, akkor azt nem fizette be a költségvetésbe hanem alapítványokban helyezte el mondván:

“az elveszítette közpénz jellegét”.

A nyilvánvaló csalást az európai statisztikai hivatal lefülelte, de már kereshetik a pénzt Matolcsy Györgyön és társain. A nemzeti bank hiányát viszont előbb vagy utóbb a magyar költségvetésnek törlesztenie kell. Magyarország pénzügyi helyzete tehát pocsék. Ebben a helyzetben egymilliárd eurós hitelt adni egy kétes szövetségesnek, enyhén szólva is kockázatos. Ráadásul nyilvánvalóan Magyarország is hitelből nyújt kölcsönt miközben a bankok egyre magasabb kamatot számolnak fel a nemzeti együttműködés rendszerének, amely nem jut hozzá az uniós euró milliárdokhoz egyedül a tagállamok közül. Attól még persze, hogy a macedón kölcsön nem előnyös Magyarország számára, még hozhat pénzt Orbán Viktornak és hűséges oligarcháinak. Orbán szorult helyzetében vabankot játszik. Szerencsejátékos, aki bízik a csillagok állásában. Napóleon is ilyen volt egészen Waterlooig…

Brüsszel megtalálta a módját a nagy programok finanszírozásának

0

Hogyan lehet az Európai Unió költségvetéséből pénzelni olyan nagy programokat mint az ukrajnai háború vagy a zöld átmenet? Szépen csendben Brüsszelben megtalálták a kiskaput, és így az Európai Unió jó sok pénzhez juthat.

“Ösztönző megoldást találtak arra, hogy miképp lehet finanszírozni a nagy terveket” – mondta a Politiconak Nils Redeker, a Jacques Delors Intézet igazgatóhelyettese. Miről van szó? Arról, hogy a tagállamok hozzájárulását a nagy uniós programokhoz kiveszik a nemzeti költségvetésből vagyis ezekre az összegekre nem érvényes a költségvetési hiány felső határa.

“Most már a globális színtéren szembesülünk kihívásokkal, és az Európai Unió költségvetésének tükröznie kell ezt”

– hangsúlyozta Johannes Hahn költségvetési biztos.

A hosszú órák alatt kiküzdött kompromisszumot még el kell fogadniuk az uniós pénzügyminisztereknek is.

Ez a kiskapu klasszikus brüsszeli kompromisszum: a fösvény országok élükön Németországgal ragaszkodtak ahhoz, hogy megmaradjon a 3%-os költségvetési hiány cél míg a többi tagállam ily módon formálisan belül maradhat a határon, mert a hozzájárulása a nagy uniós programokhoz nem növeli a deficitet. A fösvény tagállamok ugyanakkor ragaszkodtak ahhoz, hogy a nagy uniós programokhoz való hozzájárulás  beleszámítson az államadósságba, ahol a GDP 60%-a a felső határ.

Kérdés persze, hogy a nagy hitelminősítőket ez mennyire érdekli hiszen ők a valóságos költségvetési hiányra kíváncsiak. Ezt Brüsszelben is tudják , ezért azokat a tagállamokat, melyek államadóssága meghaladja a GDP 60%-át, arra kötelezik, hogy évente ezt 1%-kal csökkentsék. A jelenlegi gazdasági helyzetben amikor az uniós tagállamok gazdasága stagnál vagy csak minimális mértékben növekszik, igen nehéz lesz csökkenteni az államadósságot, mert a tagállamok jelentős összegekkel igyekeznek elősegíteni a növekedést. Közben pedig a magas kamatok miatt egyre nő az adósság szolgálat is.

Brüsszel újabb közös kölcsön felvételére készülhet

“A helyreállítási alap lehet a minta a következő uniós költségvetések számára“ – jelentette ki Johannes Hahn költségvetési biztos. A 750 milliárd eurós helyreállítási alapot még Merkel német kancellár harcolta ki a Covid pandémiára hivatkozva. A közös hitelfelvételt akkor egyetlen alkalomra fogadták el a tagállamok vezetői, de nagyon gyorsan kiderült, hogy a nagy közös programok finanszírozását hitelfelvétel nélkül nemigen tudják megoldani. Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – az Európai Unió jelentős szerepet vállalt Ukrajna támogatásában. A legutóbbi rendkívüli csúcstalálkozón 50 milliárd eurós támogatást szavaztak meg Ukrajnának miután Orbán Viktor miniszterelnök kapitulált.

Az Európai Unió új hétéves költségvetéséről 2025-ben kezdődik meg a vita, de mi lesz addig?

“Most megnyílt egy kiskapu Brüsszelben, kérdés, hogy az Európai Parlament és a tagállamok  bemennek-e ezen?” – hangsúlyozta Redeker, a Jacques Delors Kutatóintézet igazgatóhelyettese.

Foci

Mikor az ember felveti a következő témát, annak áttekintése a feladat, hogy korábban írt-e róla. Persze mindenki rájön, ez egy hülyeség, hiszen Szerző ugyan emlékszik a saját gondolataira (ma sem mások, mint akkor), meg aztán le is írta őket, ami rögzíti az ott szereplő dolgokat, ám az olvasója igencsak másként van vele. Tán még nem is látta azt az irományt, vagy ha olvasta volna, ezer dolga közt már nem emlékszik arra, mit is olvasott. Így aztán mindkettőnk érdekében ismételni kell. Ha ehhez hozzávesszük a fideszes szajkók heti 168 órás, ellenirányú működését, az ismétlési kényszer még nagyobb.

Ott van például a nyugdíj. A ténylegesen fennálló helyzet regnálóékat nem hatja meg, tovább szédítik a népet minden vonalon. Múlt év őszén kezdődött annak mantrázása, hogy januárban „emelt” nyugdíj érkezik, ezt a FIDESZ nevű párt szajkói az összes rendelkezésre álló fórumon állandóan ismételgetik, így aztán a mi részünkről nagyon kevés, ha egyszer halkan leírja valaki, hogy ez nem ám emelt nyugdíj, hanem csak az infláció kompenzációja, így a nyugdíjak vásárlóértéke a svájci indexálás Orbánék általi eltörlése óta (2010.) egy fillérrel sem emelkedett. Ha valamilyen konkrét hatást akarunk a választópolgárok tudatában, nekünk is nagyon sokszor és minden lehetséges helyen le kell írnunk, meg el kell mondanunk, hogy Orbánék megint csak átverésre játszanak, már csak azért is, mert a nyugdíjasok száma 2,5 millió. És mind választókorú.

Ugyanez van a 13. havi nyugdíjjal is, amelyet nem Gyurcsány vett el, hanem Bajnai (Gyurcsány a regnálása alatt végig fizette), ő sem „megszorítási” céljából, hanem mert válság volt, ráadásul nem örökre gondolta, hanem csak addig, amíg tart a válság. Orbánék azonban másképp gondolták, és hatalomra jutásuktól 10 éven keresztül (amely szerintük Magyarország legjobb 10 éve volt, válság sehol és semerre, a világpiac szárnyalt, az EU-ból dőlt a pénz) egyszerűen ellopták a nyugdíjasoktól, azaz, bár semmi oka sem volt már a visszatartásnak, nem fizették ki nekik. A fentiek ellenére a fideszes szajkók éjjel nappal azt hajtogatják, hogy szegény nyugdíjasoktól a 13. havit a gonosz Gyurcsány vette el, és Orbán volt az, aki jóságosan visszaadta (hát persze, hogy visszaadta, mivel igencsak megijedt a közelgő választástól, ahol tényleg volt esély az Összefogás győzelemre, ha MZP meg a független sajtó nem szúrta volna el). Nehéz észérvekkel egy ilyen kórus ellen, de nincs más fegyverünk. Mindent el kell a népnek magyarázni. Sokunknak, sokszor, sok helyen.

Az infláció már magától értetődik. Egyetlen leleplező írás nem fogja még csak kicsit sem megkarcolni annak a fideszes ráutalásnak a titánötvözetű felületét, hogy az infláció csökkenése az árak csökkenését jelenti, holott az árak kisebb inflációnál is tovább nőnek, kizárólag a növekedésük lassul. Négy év alatt az árszint 60 százalékkal lett magasabb, nincs hová drágulni már, az emberek pénze elfogyott. A vágyott akármi persze idén is drágább lesz, de már „csak” 6 százalékkal! Lehet örülni emberek! Az inflációról tudjuk még, hogy Magyarország kezelte a legrosszabbul, ebből egyértelmű, hogy a növekedés nagy részét maga a kormányzat okozta, a fentebb írtakból látható az is, hogy viszont a csökkenéséhez a kormánynak nincs köze (akármennyit csapdossa is Orbán fejszével a levegőt), ugyanis a kereslet az, ami megszűnt, mert a bérek nem követték az inflációt. Nincs már értelme tovább emelni a kereskedőknek, mert ha pénz híján úgysem veszik meg, tökmindegy az ára. Ezért csökken az infláció. Hiába hazudnak mást a szajkók. Na, ezt kell nekünk megírni, minél többször minden vonalon.

A további témákat illetően a szuverenitásról már szó esett (pl.: itt) a FIDESZ közpénzből folytatott propagandájáról szintén (itt), a tanári fizetésekről ne is beszéljünk (itt), de azért még van ilyen.

Például a foci. Ha megvizsgáljuk az ország mai helyzetének legfőbb jellemzőit, akkor a korlátlan hatalmú, nárcisztikus, állandó győzelmi kényszerben élő egyszemélyes vezetési jelleg után következő két legfontosabb: a keresztény ideológia meg a focizmus.

Egy olyan ember, aki már az ötvenes években azt kiabálta a boldogult emlékű Népstadionban, hogy „Hajrá magyarok!”, a hatvanas években meg BVSC ifistaként próbálta előbbre lökdösni a magyar labdarúgás szekerét (kevés sikerrel, pláne Törőhöz képest), nyilván elfogult kedvenc sportágával, ezért a tárgyilagos értékeléshez el kell távolodni önmagától. Szerencsére egyre hűvösebben és távolságtartóbban figyelem az ott történteket. Két ok miatt. Egyrészt a magyar foci teljes, már-már a múlt század ötvenes éveire jellemző átpolitizáltsága, másrészt a változás okán, mivel a hajdani játék egyre inkább küzdelemmé torzul.

Hogy miért ment el a foci az amerikai futball irányába, azt nem egészen értem, hiszen olyan már van. Ahogy rögbi is, a birkózásról nem is beszélve. A változás olyan, mintha egy asztaliteniszező a labdának a másik asztalfélre való átütése után rögtön átrohanna az ellenfélhez, és két kézzel ellökné, aki persze így nem tudná visszaadni, viszont a bíró jóváírná a pontot a lökdösőnek, mondván, az ellenfél nem állt elég határozottan ellent neki. Főleg az idegesít, mikor a levegőben lökik meg a fejelni felugró játékost, mert arra nagyon kíváncsi lennék, hogy a FIFA meg az UEFA vezérkara ott fent mibe kapaszkodva tudna ellenállni. A meccseken több már a handwork, mint a foot, az azonos testhelyzet hiánya semmit nem jelent, és a közelharcban nehéz a labdát még vezetni is, nemhogy trükközni vele.

Az én gyerekkoromban minden fiú kipróbálta a focit, tehetség nem veszett el egy sem, manapság viszont rengeteg az egyéb lehetőség, akár az okostelefonon és a videójátékon kívül is. Ráadásul megszűntek a grundok, a Mekiben nem lehet kapura lőni, a focipalánta-neveldék meg nem úgy működnek, hogy mindenkit  próbajátékra invitálnak, hanem úgy, hogy ha jön az apuka a gyerekkel, és nagyon erőlteti, akkor addig ott maradhat, amíg nem jön egy másik apuka egy másik gyerekkel, akinek az agitáló képessége jobb. Így aztán kevesebb tehetség nyer teret. Lényegesen kevesebb. A válogatottat tekintve nagy szerencsénk, hogy ez a tendencia az összes fejlett ország esetében érvényesül.

A másik baj az átpolitizáltság. A „mimagyarok” elv a fociban is dominál, a nemzeti tizenegy valamiféle szentséggé magasztosul, de a többi klubcsapat is nagyon magyar, és ha valaki nem szurkol nekik kellő intenzitással, árulóvá minősíttetik. A dolog érdekessége, hogy például kirakatcsapatunk, azaz a Ferencváros Abu Fani, Besic, Pesic, Zachariassen, Marquinhos középpályája (Szűcs Lajos be se férne) olyan sok „mimagyarsággal” nem rendelkezik, sem vérvonalilag, sem kulturálisan, mégis a tenyerünkön hordozzuk őket, lelkesen követjük nemzetközi szereplésüket, le egészen a Konferencia Ligáig. Kár, hogy nincs egy még lejjebbi szint, mert így a többi magyar nagycsapatnak kupameccsen nem szurkolhatunk. Például a Puskás Akadémiának sem, amelynek jelenlegi összeállítása: Markek, Ormond, Stronati, Szolnoki, Maceiras, Favorov, Corbu, Nagy, Soisalo, Levi, Colley. Ebből látható, hogy milyen jó ott az utánpótlás nevelés. Tisztára Ajax már, nem hiába dől oda a pénz.

Persze ezek még úgy, ahogy bírhatók. Az embernek igazából akkor megy el a kedve, mikor minden magyar focisiker egyszemélyi dicsőséggé kezd válni. Megjelenik a terepen a Gazda, ő adja a pénzt, ő építi a stadionokat meg a fűtött edzőpályákat, ő várja el az eredményeket, neki húzza a cigány… illetve neki játszik a csapat, olyan szövetségi kapitány lesz, amilyent ő akar, kerül, amibe kerül, nem érdekes, ebből nem enged, és nem sajnálja rá a pénzt. Igaz, hogy a miénket nem sajnálja. Ahogy másra sem.  Ott van a rokonság meg a baráti kör, sok éhes szájat kell etetnie, még szerencse, hogy telik, a magyar költségvetés főösszege 40 000 000 000 000 HUF.

A Gazda megbecsüli az érte fáradókat. A Szoboszlaik (jelenleg egy van belőle) Nobel díjas magasságokba emelkednek, újságok garmadája foglalkozik azzal naponta, hogy mit mondanak meg írnak róla, külföldön is, meg itthon is, és ahelyett mit kellett volna róla írni meg mondani. Hiába, no, a „mi fiunk”, általa egy kicsit mi is a Liverpoolban focizunk, még ha nem is tudunk egy egyeneset a labdába rúgni, és megvédjük bármitől, mert jaj annak, aki rosszat mer még csak gondolni is róla!

A többi magyart szintén nagy-nagy figyelemmel követi a sajtó, és bár sokszor túlzásba esnek, de egy rajongónak mindez mindennel együtt még elfogadható… lenne, ha nem sugározna nagy erővel mindenfelől, hogy MI szeretjük a focit, MI szeretjük a válogatottat, tehát MI szeretjük a hazánkat, TI meg nem, nyomorult árulók! A Mi meg a TI felismerése remélhetőleg nem okoz gondot senkinek.

Na, ezért hasonlik meg az ember, hiszen ha a magyar csapatoknak drukkol (márpedig nekik), azzal a Gazda hasznát növeli, mert ha siker lesz, ő aratja le. Népszerűség, fölény, többlet FIDESZ szavazat.

Ennek drukkoljunk, tessék mondani?

Pesty: Philip, Kálmánka 6 milliárdból gyárt filmet, melyet 1,5 milliárdból is lehetne

Pesty László, aki még a rendszerváltás előtt lépett be a Fideszbe, nyáron Erdélyben a Tusványos találkozón kezdte meg a korrupció bírálatát a nemzeti együttműködés rendszerében.

“Nem jó, ha a nyilvánosság előtt lopnak vagy zsarolnak a hatalom emberei” hangsúlyozta az ősfideszes, aki persze Orbán Viktort nem merte bírálni mint a rendszer alapítóját és fenntartóját, de úgy véli, hogy “a korrupció rákos daganat a nemzeti együttműködés rendszerének testén.” Lánczi professzor, a Corvinus rektora ezt jobban látta amikor a korrupciót a rendszer alapjának tekintette, de szerinte “csak ily módon lehet megteremteni a nemzeti polgárságot.” Ez eufemizmus arra a jelenségre, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlják a pénzek nagyrészét a nemzeti együttműködés rendszerében. A Transparency International magyar igazgatója szerint az elmúlt költségvetési időszakban Magyarország mintegy 30 milliárd eurót kapott Brüsszelből, ebből lányos zavarában Orbán Viktor és csapata mintegy 10 milliárd eurót nyúlt le. Ez forintban mintegy 3600 milliárdot jelent, amely már igen komoly költségvetési tétel lenne. Éppúgy mint az a 150 milliárd forint, amellyel Mészáros Lőrinc növelte vagyonát egyetlen évben, amelyben a magyarok többségének az életszínvonala csökkent. A 202-as év kiválóan sikerült a miniszterelnök vejének is: Tiborcz István bekerült a leggazdagabb 50 magyar közé a Forbes listán. Mit tett ezért a még mindig csak 38 éves Tiborcz István azonkívül, hogy három unokával ajándékozta meg Orbán Viktort?

Pesty a Klubrádióban panaszkodott

Bolgár Györgynek, az ellenzéki rádió legendás műsorvezetőjének arról panaszkodott Pesty László, hogy korrupciós leleplezéseiről, melyet saját oldalán tesz közzé, az ellenzéki sajtó sem számol be.

“Ez a négy sztori, amelyről írtam pusztító erejű lehetne, ha néhány szakember nekiállna, és kiszámolná a költségeket. Akkor kiderülne, hogy mennyi pénz tűnt el valójában. De hogyha mindenki lusta, és mindenki tőlem várja a megoldást, akkor lassan abba fogom ezt hagyni. Ezt elsősorban a balosoknak üzenem” – mondta Pesty László, aki leleplezéseiben gondosan kerüli a miniszterelnök rokonait, barátait és üzletfeleit, de ettől függetlenül hiányolja az oknyomozó újságírást a magyar sajtóból.

Miért hiányzik ez a tényfeltáró újságírás a magyar sajtóból már nagyon régóta, sőt tulajdonképp sohasem létezett az 1948-as rendszerváltás után?

Az ÁVH egyik legfőbb feladata épp annak megakadályozása volt, hogy a valós helyzet belekerüljön a sajtóba. Ezért is fogalmazta meg néhány író – újságíró 1956 őszén az önkritikus kiáltványt arról, hogy “hazudtunk, hazudtunk, hazudtunk!…”

A hazugság elsősorban nem abban volt, hogy elferdítették a tényeket, hanem, hogy azok bele se kerültek a médiába. Mensonge par omission – mondják a franciák arra az esetre, ha a sajtót megtöltik érdektelen ügyekkel miközben a legfontosabb dolgokról szót sem ejtenek. Ez az ávós gyakorlat vígan tovább folytatódik a nemzeti együttműködés rendszerében is, ahol “Nem ezt a szerencsétlen Kálmánkát akarom én bántani” – utal Rákay Philip Petőfi filmjére Pesty László a Klubrádióban, “de meg kellene vizsgálni, hogy miért készül 6 milliárd forintból egy film, melyet 1,5 milliárdból is ki lehetne hozni? Milyen eredményt fog hozni ez a film a streaming platformokon, a mozi pénztáraknál? Itt pénz tűnt el az én olvasatomban, de a szakma nem mozdul. Gyáva népnek nincs hazája” – hangsúlyozza a dokumentum filmes, akinek Rákay Philip valószínűleg a sikeres vetélytársa volt a kormányzati pénzek megszerzésében.

Nem látja mindezt Orbán Viktor? – érdeklődött Bolgár György.

“Orbán Viktor egy korszakos zseni, aki 15-20 évre előre látja Európa jövőjét. Megadatott neki a stratégiai előrelátás, de a személyzeti politikában nem csillog” – vélekedett Pesty László a Klubrádióban.

Vagyis, hogyha Orbán Viktor áll a kormánykeréknél, akkor az az apróság sem zavaró, hogy a hajó süllyed…

Fórum

„Új kormányzati döntéshozó fórum alakul a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásért – jelentette be kedd késő este a Pénzügyminisztérium. Azt is kiemelte: a kormány egyik elsődleges célja, hogy felgyorsítsa az egyensúlyi mutatók javítását, a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését. Ennek érdekében új munkacsoport alakul.”

Az emberben rögtön fölmerül a kérdés, eddig nem volt fegyelmezett költségvetési gazdálkodás? Tényleg? Ehhez fórumot kell létrehozni? Hát…

Én még élénken emlékszem arra, mikor Kósa és Szijjártó egymást erősítve süvöltötték a magyar éterbe, hogy államcsődben az ország! Aki nem tudná, hogy ez mikor történt, annak elárulhatjuk, hogy 2010-ben a választások FIDESZ általi megnyerése után, a nagy kiabálással próbálva igazolni, hogy a Gyurcsány-Bajnai féle illibsik mekkora kárt okoztak az országnak. A világválságot, mint a gazdaság csökkenésének és ezzel a hozzá viszonyított, bruttó adósság növekedésének fő okát, gondosan kihagyták. Akkor még üzemelt a Finkelstein-Habony duó, rendkívül okosan verték át a népet.

Persze nem csak propagandisztikus célt szolgált az előadás, hanem előkészített még valami mást, ami az Orbán kormány első nagy lenyúlása lett. Tárgya a MANYUP. A lenyúlás indokaként a nagy duó „érvein” túlmenően még Selmeczi halálsikolya szolgált, mely szerint a pénztárak csak eltékozolnák a dolgozó nép gyűjtögetett pénzecskéjét, ezért sokkal jobb, ha azt most a kormány zsebreteszi. A tőke helyett minden pénztári tag kap egy ígéretet, hogy ha majd nyugdíjba megy, az akkori kormány fizetni fog neki. Akik pénztártagok akartak maradni, kaptak persze egy fenyegetést is, hogy maradhatnak, de akkor állami nyugdíj nuku. Zsarolásban a FIDESZ nagymenő, így a pénztárakban alig maradt valaki, azaz a MANYUP zsebretétel nagy hőbörgést nem is okozott.

Aki az adatokra kíváncsi: az államadósság a világválság Bajnaiék által való kivédése után (már kivédve!) a GDP 80,4 %-a, a gyakorlatilag csak Gyurcsányék által összehozott MANYUP vagyon pedig a GDP 6,9 %-a, azaz ha az állam a kétezres években nem fizet be egyre növekvő mértékű pénzt 2010-ig a MANYUP-ba, akkor a kormányváltáskori adósságállomány értéke csak 73,5 % lett volna. A fenti folyamat eredménye, hogy ami Gyurcsányéknak nagy kiadást jelentett, abból Orbánék lenyúlása által nagy bevétel lett. Az a plusz, hogy Orbánnak attól kezdve nem kellett fizetni a MANYUP-ba egy vasat sem, már csak hab a tortán.

Összehasonlítás: ha valaki nem tudná, annak eláruljuk, hogy a jelenlegi GDP arányos adósságállományunk 75,2%. Tizenhárom nagyszerű év eredménye. Remekül passzol hozzá a „Gyurcsányék eladósították az országot” szöveg. Ha ezt kiegészítjük azzal, hogy az „elmúltnyócéveseknek” sokkal rosszabb helyzetben kellett gazdálkodniuk, mint az EU pénzekkel igencsak megtámogatott, felívelő világgazdasági környezetben működő, az elődök által már jól kiépített gazdaságot öröklő, 10(!) évig válságtól mentes Orbán kormányoknak, akkor egyértelmű, hogy ritka nagy hülyeségnek, hogy ne mondjam, hazugságnak tűnik, amit az ellenzékről Orbánék 13 éve hablatyolnak.

A fentieken kívül van még egy további, ide kapcsolódó téma is. Miután Orbán csak saját zenére táncol, az IMF meg füttyös egy népség (ha hitelt adott, akkor hozzá mindig kéretlen gazdasági tanácsokat ad, hogy lehetne azt visszafizetni – ezt hívják verbális füttyögésnek), nem nagyon szereti őket. Gyurcsányéknak persze nem volt más választásuk, IMF hitelt kellett felvenniük. Ők azt csinálták, hogy az IMF hitel egyharmadával kedvezőtlenebb kamatozású hiteleket váltottak ki (az adóshelyzetünk javult), egyharmadát betették az MNB-be devizatartaléknak, egyharmadát meg fel sem vették. Ezzel az Orbán kormány által 2010-ben örökölt devizatartalék 39 milliárd EUR értékre nőtt, ami az akkori GDP 29 %-a. Ha tehát a magánnyugdíj pénztárak tőkéjét és az ugyancsak az elődök által Orbánékra hagyományozott MNB devizatartalékot is figyelembe vesszük, a Szijjártó-Kósa féle eladósítási-államcsődös vészkiáltás egyre nagyobb hülyeségnek tűnik.

A sorai közt szakértőket csak csekély mértékben tartalmazó nép ily módon való átverését a nép erre hivatott értelmiségének vezetésével lehetett volna megakadályozni. Lehetett volna. De nem. Az értelmiség nem tett semmit, sőt nagyon örült Orbán kétharmadának, és ami még szomorúbb, azóta sem tett sokat, mert annak, hogy naponta megírják, Orbán rossz, nulla hatása van. Ha pedig hozzáteszik (és bizony sokszor hozzáteszik), hogy az ellenzék is rossz, annak örül csak igazán a jóval több hűséges hívővel bíró FIDESZ!

Az államcsőd kormányzópárti potentátok által való hangoztatásának a nép átverésén túlmenően volt egy kellemetlen következménye is. Amit ők csináltak, annál a hitelminősítőket és a hitelező bankokat illetően az országra nézve rosszabb taktika el sem képzelhető. A hitelminősítőknél a válság elmúlása és az EU pénzek érkezése ellenére egyre rosszabb kategóriába kerültünk, az S&P esetében például a 2010-es BBB-alsó középkategóriából kettőt rontva a befektetésre már nem ajánlott (bóvli) BB kategóriába, és 2014. márciusáig ott is maradtunk. A bóvli kategória azt jelenti, gyakorlatilag senki sem vásárol már államkötvényt, csak a legvadabb spekulánsok, és ők is csak hatalmas kamatfelárral, amit az unokáknak kell majd visszafizetniük. A legszomorúbb az, hogy ennyi jó év után ma, 2023-ben is csak ott vagyunk, ahol a 2010-es kormányváltásnál voltunk (BBB-). Az természetesen magától értetődő, hogy az unokák visszafizetési kötelezettsége Orbán unokáit még marginálisan sem fogja megzavarni. Bezzeg a szegényrétegek szintén szegény unokáit…

Megjegyzendő, hogy a jelenlegi, a 2010-es kormányváltáskori minősítéssel azonos S&P minősítésünkön a Bulgáriával és Romániával a gazdaságilag utolsó hely elkerüléséért való öldöklő küzdelem láttán nincs csodálkozni való. Ez a 13 éves korszak az „Egy tapodtat sem jutottunk előbbre” tipikus esete. Se minősítésben, se államadósságban.

A témához visszatérve, az újság az új fórumról következőket írja:

A költségvetési munkacsoportot a pénzügyminiszter vezeti, tagjai az előterjesztő miniszter mellett a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a miniszterelnök politikai igazgatója. Vagyis Varga Mihály mellett jelen lesz Gulyás Gergely, Rogán Antal és Orbán Balázs…

A határozat értelmében a Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport szükség szerint ülésezik, ülését a Munkacsoport vezetője hívja össze. A Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport ülés tartása nélkül, rövid úton is hozhat döntést, illetve kialakíthat véleményt.

Az új fórum megszervezésének okaként két lehetőség vehető számba.

  • Varga nem volt elég határozottan elutasító, mikor pénzért jöttek hozzá kuncsorogni, és így az ország helyzete pocsék.
  • Varga, lévén az ország helyzete pocsék, túl elutasító, mikor jönnek hozzá pénzért kuncsorogni.

Mindkét esetben Orbán veszi át a döntést, mivel annak meghozása ülés megtartása nélkül is lehetséges. A döntés ettől kezdve majd úgy történik, hogy az Orbán titkárság körlevelet intéz a PÉNZÜGYMINISZTERhez, a MINISZTERELNÖKséget vezető miniszterhez, a MINISZTERELNÖKi kabinetirodát vezető miniszterhez, és a MINISZTERELNÖK politikai igazgatójához, hogy a MINISZTERELNÖK által a levélben említett helyzet döntést igényel, és ő a következő döntést javasolja. A válaszlevelek hamar visszaérkeznek, mivel pedig a MINISZTERELNÖK: PÉNZÜGYMINISZTER arány 4:1 Orbán javára, a javaslatát simán megszavazzák. Még névlegesen sem kell Vargával megküzdenie.

Hogy mi a kormány elsődleges vagy az akárhanyadlagos célja az államadósságot vagy akármi mást illetően, az a francot sem érdekli.

Vili?

Képes-e az USA két nagy háborút egyszerre finanszírozni?

Biden elnök kéri a kongresszust, hogy szavazzon meg 60 milliárd dollárt Ukrajnának és 10 milliárdot Izraelnek a jövő évi költségvetésben. Ez költségvetés már elvben meg is kezdődött hiszen az Egyesült Államokban szeptember 30-án ér véget a pénzügyi év.

Csakhogy nincs új költségvetés. Ennek politikai okai is vannak hiszen már tart a választási kampány, és a republikánus ellenzék meg akarja akadályozni a Biden kormányzat működését azzal, hogy nem szavazza meg a költségvetést. Az ideiglenes költségvetést a republikánusok csak úgy szavazták meg, hogy abból kivették az Ukrajnának szóló támogatást mondván: nincs rá pénz, az eddigi támogatást sem hatékonyan használták fel, a nagy offenzívából nem lett semmi.

A hatalom emberei viszont szépen gyarapodtak Kijevben. Ezért ki is rúgták a hadügyminisztérium teljes vezetését.

Biden elnöknek az a baja, hogy nem csupán az ellenzék akadékoskodik az új költségvetés körül, de a nagy hitelminősítők is azzal fenyegetőznek, hogy leminősítik az Egyesült Államokat. Miért? Mert egy év alatt 23%-kal nőtt meg a költségvetés hiánya Washingtonban, ahol új rekordot könyvelhettek el: 1695 milliárd dollárt! – közölte a pénzügyminisztérium Washingtonban.

Miért e költségvetési hiány?

Mert a háztartások és a cégek visszafogták a kiadásaikat az infláció és a magas kamatláb miatt. Kevesebb adóbevétel folyt be, a kiadások viszont a korábbi tempóban növekedtek. Yellen pénzügyminiszternek még egy fajsúlyos problémája van: a magas kamatláb miatt egyre drágább az államkötvények finanszírozása. Tovább rontja a helyzetet, hogy a kínaiak rekord mennyiségű USA kincstárjegyet adnak el, és az új aukciókon nem jelentkeznek mint vásárlók. Ez is része Peking és Washington vetélkedésének.

Fizessenek a gazdagok!

Tőlük akar Biden elnök dollár milliárdokat szerezni: az óriás cégektől és a szupergazdagoktól. Csakhogy a republikánusok blokkolják ezt a két adó törvény tervezetet. Yellen asszony már kénytelen volt beismerni:

idén már nem tudják elfogadtatni a globális társasági nyereség adót, mert a törvény tervezetnek nincs meg a támogatottsága a képviselőházban, ahol a republikánusok vannak többségben.

Ugyanez a helyzet a szupergazdagokat sújtó 2%-os vagyonadóval, melyből 250 milliárd dolláros bevételt remél a Biden kormányzat. Amely joggal mutat rá arra, hogy Trump adóreformja megágyazott a nagy költségvetési hiánynak. A rozsda övezetek lúzer lakossága választotta meg Donald Trumpot 2016-ban, de a szupergazdag vállalkozónak maga felé hajlott a keze: 2017-ben az első dolga volt a magas adókulcsok eltüntetése. Trump választási kampánya során azzal dicsekedett, hogy 16 éve nem fizetett adót. Más dollár milliárdosok hallgatnak erről, de többségük olyan adóparadicsomokba mentette a pénzét, ahol minimális az adó.

Hogy jut így 60 milliárd dollár Ukrajna támogatására?

Zelenszkij elnök joggal aggódik: ”őszinte leszek önökhöz, mert ez bizony nagyon is veszélyes Ukrajna számára. Az Egyesült Államok figyelme megoszlik Ukrajna és Izrael között” – mondta a brüsszeli NATO központban ahova először látogatott el Putyin agressziójának kezdete óta – 2022 február 24. A NATO hadügyminiszterek igyekeztek megnyugtatni az ukrán elnököt: Lloyd Austin amerikai pénzügyminiszter gyorsan be is jelentett egy friss 200 millió dolláros fegyverkezési segélyt. Zelenszkij válaszul közölte: télen is folytatják az offenzívát a fronton, noha a körülmények akkor meglehetősen kedvezőtlenek.

Lloyd Austin megerősítette:

“az USA addig támogatja Ukrajnát ameddig az szükséges. Az Egyesült Államok képes arra, hogy egyszerre támogassa Ukrajnát és Izraelt.”

Zelenszkij azzal érvelt a NATO hadügyminiszterek előtt, hogy olcsóbb számukra Ukrajna támogatása: ”Ha nem segítenek nekünk, akkor Oroszország felülkerekedik, de egyáltalán nem áll meg Ukrajna határainál. Az oroszok tovább mennének az Európai Unió tagállamai felé. Ezért a NATO-nak az a legolcsóbb megoldás, ha finanszírozza Ukrajnát” – érvelt Zelenszkij elnök. Akinek érvei meggyőzhetik a demokratákat Washingtonban, de az ellenzéki republikánusokat nem. A republikánus szenátorok és képviselők egy része ugyanis nem hisz abban, hogy Putyin megtámadna egy NATO országot, és Trump ex elnöknek adnak igazat, aki azzal dicsekszik, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor napok alatt békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodna Putyinnal.

Oroszország még 2025-ben is háborúzni akar

Elhúzódó háborúra készül Sojgu orosz hadügyminiszter, és erről tanúskodik az a költségvetés, melyet pénteken terjesztenek elő az orosz parlamentben. A hivatalos adatok szerint 68%-kal nő jövőre a katonai költségvetés. 

Moszkvában régi szokás, hogy a hadikiadások egy részét elbújtatják: a szovjet időkben a középgépipari minisztérium irányította a hadiipart. Amióta Putyin megtámadta Ukrajnát, a szakértők kétkedve fogadják a moszkvai statisztikai adatokat, de így is megdöbbentő a 68%-os emelés hiszen már idén sem költenek keveset katonai célokra Moszkvában.

106 milliárd eurónak megfelelő rubelt költ jövőre Oroszország katonai célokra, de ezenkívül lesznek bevallottan titkos hadikiadások is. Már csak azért is, mert a háború menetét senki sem tudja megjósolni.

“Hibrid háborúban állunk, melyet ránk kényszerítettek. Emiatt magas katonai kiadások váltak szükségessé”

– jelentette ki Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov.

A katonai kiadások a költségvetés csaknem egyharmadát jelentik

Hihetetlen mértékben megterheli a költségvetést a háború: a katonai kiadások éppúgy 30%-ot jelentenek mint az egészségügy, az oktatás, a szociális hálózat és a környezetvédelem. Jövőre választásokat rendeznek Oroszországban, és ilyenkor Putyin növelni szokta a jóléti kiadásokat, de most erre nem telik Oroszországban. Épp ezért a központi propaganda nemigen beszél arról, hogy a katonai költségvetés miatt minden valószínűség szerint életszínvonal csökkenés várható Oroszországban.

Persze nagyon sok függ attól, hogy Oroszország fő export cikkeinek az ára hogy alakul a világpiacon: a legtöbb pénzt, a kőolaj, a földgáz és az élelmiszer kivitele hozza az államkincstárnak. Moszkva Szaúd Arábiával együtt csökkenti kőolaj kitermelését, hogy ily módon növelje az árat, amely közelíti a 100 dollárt hordónként. Ez biztosítja az ukrajnai háború fedezetét elsősorban Oroszországban.

És Ukrajnában?

A hivatalos adatok nagyon hasonlóak: a költségvetés 34%-át viszi el a háború, de Ukrajna GDP-je még Magyarországét sem éri el.

Oroszország GDP-je körülbelül 2000 milliárd dollár, Ukrajna esetében ez ennek tizede!

“Az oroszok saját erőforrásaikból háborúznak, mi azonban nyugati segítségből”

– foglalta össze a helyzetet Kirillo Budanov tábornok, a titkosszolgálat főnöke, aki Washingtonba is elkísérte Zelenszkij elnököt.

Az USA finanszírozza a hadsereget Ukrajnában, az Európai Unió pedig elsősorban a civil szférára koncentrál – ez a munkamegosztás alakult ki a NATO-ban. Jelenleg mind Washingtonban mind az európai fővárosok döntő többségében az a hivatalos álláspont, hogy a függetlenségért küzdő Ukrajnának meg kell kapnia minden segítséget, hogy hatékonyan tudjon védekezni az orosz agresszió ellen.

Másképp látja ezt Orbán Viktor, aki szokásos pénteki rádió beszélgetésében ezt mondta:

”Ez nem a mi háborúnk, ez egy szláv testvér háború két ország között bár az kétségtelen, hogy egyik megtámadta a másikat.”

A magyar kormány lokalizálná a háborút, a Nyugat viszont globalizálná azt – fejtegette a magyar miniszterelnök, aki többé kevésbé nyíltan arra utalt, hogy Ukrajnának el kellene fogadnia a területért békét elvet. Pénteken Ukrajna esetleges uniós tagságáról is beszélt a  mondván: „kérdés, hogy szabad-e egy olyan országról tárgyalni a tagságról, mely háborúban áll méghozzá területi háborúban amikor azt sem tudjuk, hogy mekkora a területe hiszen a háború még mindig tart.”

17-17,5% között lesz az infláció vagyis a nyugdíjasok kaphatnak 10 hónapos pótlékot

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közölte, hogy a kormány idén 17-17,5%-os éves átlagos inflációra számít. Miután a nyugdíjak 15%-kal emelkedtek az év elején, ezért ennek alapján a nyugdíjasok mindenképp számíthatnak plusz pénzre.

A Portfolió azt is kiszámolta, hogy ennek alapján egy átlag nyugdíjas milyen összegre számíthat: 52 ezer forintra. Ha euróban vagy dollárban számítjuk, akkor ez szánalmasan kevés, és egyáltalán nem kompenzálja az inflációt, amely például az élelmiszerek terén az átlagnál magasabb az idén, de minthogy az átlag nyugdíj ma Magyarországon mindössze 208 ezer forint, ezért ez az összeg távolról sem elhanyagolható. A költségvetésnek ez plusz kiadást jelent, és növeli a deficitet.

Varga Mihály: az euró biztonságot ad

A pénzügyminiszter a Tranzit politikai fesztiválon arról beszélt, hogy Magyarország számára cél az euró kritériumok teljesítése, aztán majd, ha ez már sikerült, akkor el lehet dönteni azt, hogy a csatlakozás célszerű-e vagy sem.

Orbán Viktor nem is nagyon titkolja, hogy nem kíván csatlakozni az euróövezethez, mert ez csökkenti a magyar kormány mozgásterét. Más kérdés persze, hogy olyan stabilitást jelent a magyar gazdaságnak, melyet a forint képtelen biztosítani. Orbán Viktor már csak azért sem akarja az euró bevezetését, mert akkor nem alkalmazhatja jól bevált politikai fegyverét: a béremelést forintban miközben a magyar fizetőeszköz leértékelődik. A munkabérek emelését mindig fel lehet mutatni mint eredményt és szavazatszerző intézkedést miközben a külföldi befektetőknek továbbra is elő lehet adni, hogy a magyar munkaerő jólképzett és rendkívül olcsó – euróban vagy dollárban számolva.

Az átlag fizetés vagy az átlag nyugdíj euróban számolva szánalmasan alacsony, és jól mutatja, hogy

az Orbán kormány eredményei az életszínvonal emelésében siralmasan gyengék.

Ha mindezt a bőrükön érzik a magyar választópolgárok, akkor miért szavaznak mégiscsak Orbán Viktorra? Mert a magyar miniszterelnök legalább beszél a bérek emeléséről és az életszínvonalról.

Liberális ellenfelei mint például Bokros Lajos a tizenharmadik havi nyugdíj és a rezsi csökkentés megszüntetését javasolják!

Olyan körülmények között amikor a magyar átlagpolgár vagy átlag nyugdíjas alig tud kijönni a havi jövedelméből. A szociális demagógia kizárólag a jobboldal propagandájában szerepel. Márpedig az embereket elsősorban a megélhetés érdekli nem pedig a kormány politikája. Amíg a hatalom úgy lop, hogy az átlagpolgár is kap valamit, addig a rendszer stabil. Ezért beszél annyit Orbán Viktor a bérek emeléséről, hogy ki ne derüljön: ha euróban vagy dollárban számolunk, akkor a magyar munkajövedelmek vagy nyugdíjak az Európai Unió legvégén kullognak. Orbán Viktor viszont joggal hivatkozhat arra, hogy ez már 2010 előtt is így volt. Arról viszont mélységesen hallgat a miniszterelnök, hogy a magyar jövedelmek a jövőben is sereghajtók lesznek Európában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK