Kezdőlap Címkék Költségvetés

Címke: költségvetés

Roubini: a háború = infláció

Egyre több a háború a világban: van, amit fegyverrel vívnak, van, amit pénzzel. Mindegyik bajjal jár: nő a költségvetés hiánya, egyre drágább az államadósság finanszírozása és végül: elkerülhetetlen az infláció. Nouriel Roubini professzor, akit a Végzet közgazdászaként emlegetnek, emiatt stagflációt jósol a Project Syndicate oldalon.

Mindenütt gyorsan nőtt az infláció a tavalyi évben: a fejlett világban éppúgy mint a fejlődőben. A világ geopolitikai depresszióba zuhant: egyik oldalon ott áll a Nyugat, amely a fennálló  helyzetet védelmezi, a másik oldalon pedig azok az országok, melyek szeretnének változtatni a dolgok menetén: Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és Észak Korea. Ukrajna és Oroszország háborúja tovább folytatódik, és a NATO is belesodródhat. A Közel Kelet időzített bomba. Különösen Izrael és Irán között nagy a feszültség, melybe az Egyesült Államok is belesodródhat Izrael oldalán.

Ki lesz a domináns hatalom Ázsiában? Ez az USA és Kína közötti szembenállás alapja. A sok konfliktus miatt mindenki fegyverkezik. Mindez nagyon sokba kerül minden állam költségvetésének.

Nem olcsó a klímaváltozás elleni globális harc sem. A következő évtizedekben ez több tízezer milliárd dollárba kerülhet. Ki fogja ezt kifizetni? Ugyanez a kérdés merül fel a pandémia ügyében. Minden világjárvány hatalmas összegeket emészt fel. Közben zajlik a világgazdaság robotizálása, amely szintén igen drága folyamat. Végül pedig itt a társadalmi egyenlőtlenség kérdése: az egyre növekvő különbségek eltüntetése is óriási összegeket követel.

Mit tehetnek a kormányok, hogy a költségvetés hiánya ezek miatt a tényezők miatt ne emelkedjen az égig? Emelik az adókat. Csakhogy azok már sokhelyen így is magasak- elsősorban Európában. A magas jövedelmeket egyre nehezebb megadóztatni, mert a globalizáció miatt könnyebb azokat elrejteni az adóhivatal elől.

Azok az államok, melyek a saját valutájukban adósodtak el elsősorban inflációval próbálják megoldani a problémát. Emiatt rosszul járnak a hitelezők és a befektetők, de jól azok, akiknek hiteleik vannak. Mint például az államnak, amely így olcsón szabadulhat az adósságtól. Azok az országok, melyek külföldi valutában adósodtak el, közel kerülhetnek a fizetésképtelenséghez.

A nagy pénzügyi mérséklet kora lejárt – már nincsenek olcsó hitelek-, és beköszöntött a nagy stagflációs adósság válság – jósolja Nouriel Roubini, akinek kincstári pesszimizmusa a legutóbbi nagy pénzügyi válság idején beigazolódott.

Az egészségügy, az oktatás és a rendőrség az új költségvetés vesztesei

0

Minden kormány a költségvetéssel mutatja meg, hogy mit is akar valójában: ki kap pénzt és ki nem? Legfőképpen akkor, ha a  rendeleti kormányzás szabad kezet biztosít annak alakítására. 

Ezúttal a rendeleti költségvetés Pintér Sándor minisztériumát sújtja a leginkább. Régebben az emberi erőforrások minisztériuma volt az örök vesztes, most Orbán Viktor a belügyhöz csapta hozzá az egészségügyet és az oktatást. Ez finom figyelmeztetés is az ott dolgozóknak: a rendőrállam éber ha fizetni nem is tud, de kirúgni azt igen.

Fizetni nem tud: az egészségbiztosítási alap kiadásai az új költségvetésben mindössze 2,9%-kal lesznek magasabbak noha a Nemzeti Bank is 20% feletti inflációval számol jövőre. Az oktatási kiadások egyáltalán nem nőnek a korábbi költségvetéshez képest, amely még jóval alacsonyabb inflációval számolt.

A magyar kormány még mindig Brüsszelre mutogat, ha a tanárok fizetésének emeléséről esik szó. Érdekes módon ez ilyenkor nem számít nemzeti hatáskörnek holott Orbán Viktor állandóan védelmezi a szuverenitást.

Minden pénzt a rezsi védelem kap

Orbán Viktor nagyon is tisztában van azzal, hogy ez politikai hatalmának talán legfontosabb alapja. Közben persze megrendel számokat arról, hogy a lakosság észre sem veszi a földgáz és az áram árának drasztikus emelését, de ő maga a legkevésbé sem ad hitelt ennek. Júliusban még 670 milliárd forintot tervezett a költségvetés a rezsivédelmére, most viszont 2610 milliárd forintot. Kérdés, hogy ez elég lesz-e 2023-ban?

A kormány szisztematikusan hazudik rezsi ügyben. Erre legutóbb a Párbeszéd társelnöke, Tordai Bence mutatott rá. Mindenki azt látja a rezsiszámlákon, hogy a kormány 181 ezer forinttal járult ehhez hozzá. De vajon így van-e? Az új költségvetés a lakosság rezsi védelmére 1458 milliárd forintot irányoz elő. Ha négy millió háztartással számolunk, akkor ez 30 ezer forint vagyis csak az egyhatoda annak, amit a kormány emleget. Ha a hatalom csak ekkora támogatást  nyújt, akkor azt a családok többsége ki tudná fizetni még akkor is, ha a magyar jövedelmek elmaradnak Horvátországtól, Csehországtól vagy Szlovákiától. Míg az Európai Unió gazdagabb államaiban átlagosan 15-20 %-ot tesz ki a rezsi a családi költségvetésben addig Magyarországon 25-40%-ot. Lényegesen kevesebbet csakis Bulgáriában keresnek az emberek az Európai Unióban.

Hogy lehetséges ez a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenkettedik évében?

Erre a kérdésre nem siet válaszolni Orbán Viktor, aki viszont azt nagyon is jól tudja, hogy a szegény és kiszolgáltatott emberek a leghálásabb szavazók hiszen őket a legolcsóbb megvenni – akár a rezsivédelemmel is.

Háború előtti szinten a földgáz ára Európában

0

77 euró alá is ment a földgáz ára a gáztőzsdén Rotterdamban. Ilyen alacsony még sohasem volt Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta. Az ok: az időjárás meleg rekordokat döntöget Európában, ahol a gáztárolók feltöltöttsége magas. Csak emlékeztetőül: nyáron 350 euróra is felment a földgáz ára amikor fel kellett tölteni a tárolókat a fűtési szezon kezdetére.

Bár december elején érkezett egy hideg hullám, de az időjárás jóval melegebb volt mint korábban, ezért a tárolók töltöttsége igen magas: átlagosan 83% Európában. Ez 30%-kal magasabb mint tavaly amikor még csak nagyon kevesen gondoltak arra, hogy Putyin megindíthatja az orosz csapatokat Ukrajna ellen.

Uniós gázársapka

Az árak mérséklésére az Európai Unió elfogadott egy gázársapkát, melyet a magyar kormány elszántan ellenzett mondván emiatt esetleg nem jön majd földgáz Oroszországból. Moszkva fenyegetőzik is, de nemigen tudja másnak eladni a földgázt hiszen nincsenek megfelelő vezetékek. A cseppfolyósított földgáz előállításában pedig Oroszország le van maradva, és a technológiát nyugati szankciók sújtják vagyis a lemaradás tartósnak ígérkezik.

A földgáz árának csökkenése megkönnyebbülés lehet a fogyasztóknak és az uniós tagállamoknak is. A megnövekedett energiaszámlát a családok, az intézmények és a vállalkozások jelentős mértékben csakis állami támogatással tudják elviselni.

Mennyi a hazai gázár?

Putyin olcsó földgázt ígért, de a hazugság hamar kiderült amikor a szakértők utánaszámoltak: a rotterdami földgáz tőzsde árain kapjuk az orosz földgázt némi időbeni csúszással. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elérte Moszkvában, hogy a fizetési határidőket is lehet csúsztatni. De mi lesz a magyar fogyasztókkal, akik 27%-os ÁFA-t fizetnek? Bár az ellenzék többször is javasolta ennek csökkentését, de ettől a magyar kormány elzárkózik. Nem véletlenül:

a költségvetés bevételi oldalán minden adóforintra szükség van, mert akkora a deficit.

A jövő évi költségvetés amúgyis igen bizonytalan lábon áll. A magyar állam igen komoly finanszírozási gondokkal küszködik – ahogy erről a legilletékesebb, Matolcsy György beszámolt amikor arról beszélt a parlament gazdasági bizottsága előtt, hogy Magyarország a világ legsérülékenyebb 4-5 országa között van.

A New York-i Bloomberg arról írt, hogy az Európai Unió szegényebb államai pénzügyi válságba kerülhetnek, mert nem lesznek képesek kifizetni az energiaszámlákat a húszas években.

Emiatt rendkívüli mértékben megnövekszik az európai eurómilliárdok értéke. Nemcsak amiatt, hogy ez az összeg euróban érkezik meg a tagállamokba hanem azért is, mert a piacok látják: az Európai Unió támogatja az érintett országot. Olaszország vagy Görögország államkötvényei szempontjából döntő fontosságú ez a megítélés. Ezért hiába bízik Orbán Viktor Giorgia Meloni támogatásában, az olasz miniszterelnök asszonynak kétszer is meg kell gondolnia, hogy szembefordul-e Brüsszellel?

Magyarország negatív brüsszeli megítélése igencsak sokba kerül az országnak.

A haszon pedig nem szembeötlő hiszen Oroszország nem ad kedvezményt a gázárban. Az csakis azért csökken, mert nincsen rá kereslet Európában. Persze nemcsak a meleg idő miatt kisebb a földgáz iránti kereslet hanem amiatt is, hogy a szakértők recesszióra számítanak Európa legtöbb országában. Ez pedig csak fokozza a gondokat hiszen kisebb GDP-ből kell kifizetni az energiaszámlát.

Orbán: nem változik a rezsivédelmi rendszer

A miniszterelnök nemzetközi sajtóértekezletén a többi között arról is beszélt amiről érdekes módon kevesen érdeklődtek: miért nincs még költségvetése az országnak tíz nappal az év vége előtt?

Korábban Orbán úgy nyilatkozott, hogy keresnek még 1500-2000 milliárd forintot ahhoz, hogy meg tudják védeni a rezsivédelmi alapot. Most viszont azt mondta: ”a magyar rendszer mindig arra épült, hogy nincs ugri-bugri. Képesek voltunk nyolc-kilenc évig állandó árakat tartani. Módosítottuk a rezsivédelmi rendszert, de ezen nem módosítanánk” – mondta a miniszterelnök.

Orbán szerint a magyar háztartások 75%-a továbbra is rezsivédelem alatt lesz.

Miért emlegetett a jegybank elnöke válság közeli állapotot?

“Amennyiben az európai gazdaság válságban van úgy a magyar is. A cél azonban az, hogy ebből kimaradjunk. Mi azt hisszük, hogy ez sikerülhet. A következő évi költségvetése
1-2%-os növekedéssel számol.

“Megértem, hogy a jegybank elnöke unortodox módon viselkedik  a nyilvánosságban. Matolcsy György nehezebb helyzetben van mint én magam, mert neki kell az árstabilitást garantálni. Az inflációért főként ők a felelősek. Ennek letörésére azt az eszközt választotta a jegybank, hogy emelte a kamatlábat.

A kamatemelés viszont ellehetetleníti a vállalkozások hitelfelvételét”

– fogalmazta meg nem is túlságosan rejtett bírálatát a miniszterelnök.

Orbán az ársapkákról is beszélt:

“Ha bármilyen árszabályozást vezettünk be, akkor a bankárok mindig tiltakoztak. Itt van egy ősi szakmai véleménykülönbség is. A bankárok az ársapkák ellen is mindig tiltakoznak, de az árszabályozást nem a bankárok hanem a szegények miatt vezettük be.”

Vajon miért vannak olyan sokan a szegények a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenkettedik évében? Miért van az, hogy az európai unióban csak Bulgáriában gyengébbek  a fizetések a magyaroknál? Miért okoz ekkora problémát a megnövekedett rezsi a magyar családoknak és vállalkozásoknak?

Ezekről nem kérdezték a magyar miniszterelnököt, mert mindenki tudja: nincs rá válasz. Orbán Viktor viszont folytatni akarja hiszen csak annyi történt:

gyenge kezdés után visszaestünk.

A német kormány támogatja az uniós pénzek befagyasztását Magyarországnak

0

7,5 milliárd euróról vagyis mintegy 3000 milliárd forintról van szó, amelyre óriási szüksége lenne a magyar költségvetésnek a válság kellős közepén.

Az Európai Unió ügyeivel foglalkozó német miniszter Twitteren állt ki a brüsszeli bizottság javaslata mellett, amely a hatalmas összeg befagyasztását helyezte kilátásba mondván: a magyar kormány intézkedései nem elegendőek a jogállamiság követelmény rendszerének helyreállítására.

Korábban a Bundestag hozott hasonló határozatot. Nincs tehát könnyű helyzetben Scholz kancellár, akinek végső soron döntenie kell az uniós pénzek átutalásáról. Korábban a brüsszeli Politico azt írta, hogy Scholz kancellár és Macron francia elnök azon az állásponton van, hogy csöpögtetve bár, de ki kell utalni az uniós pénzeket, mert ellenkező esetben bedőlhet a magyar gazdaság.

Johannes Hahn uniós költségvetési biztos körlevélben érdeklődött a tagállamoknál arról, hogy mi a véleményük a brüsszeli bizottság befagyasztási javaslatáról. Erre válaszul született meg a német kormány döntése. Merkel kancellár idején Németország az Orbán kormány fő támogatója volt, de a koalíciós kormány, melyet a szociáldemokrata Olaf Scholz vezet, távolról sem ilyen megértő a magyar kormánnyal szemben.

A zöldek a fő kritikusok

Az Európai Parlamentben a zöldek évek óta bírálják a Nemzeti Együttműködés Rendszerét Magyarországon. Nemcsak a korrupciót róják fel Orbán Viktor kormányzatának, de a jogállam működésének korlátozását és a sajtó szabadság szisztematikus gyengítését is. Daniel Freund zöld képviselő az Európai Parlamentben az Orbán kormány fő kritikusának számít. A zöld frakció az Európai Parlamentben megfenyegette Ursula von der Leyent, hogy a brüsszeli bizottságtól a parlament megvonhatja a bizalmat amennyiben túlságosan engedékenynek bizonyul az Orbán kormánnyal szemben.

Orbán diplomáciája kontraproduktív

A magyar miniszterelnök a vétózás szisztematikus alkalmazásával – polgári nevén nevezhetjük zsarolásnak – akarja a pénzt kicsikarni az Európai Unióból, de erőfeszítései eddig nem jártak eredménnyel.

Fontos döntéseket nem sikerült megakadályoznia viszont a tagállamok diplomatái elkönyvelték az Orbán kormányt mint renitens rezsimet, amely nem hajlandó minimális változtatásra sem.

Az erőviszonyok nem a magyar miniszterelnöknek kedveznek, de Orbán hazai erőfölényét akarja kihasználni az európai színtéren is. Szövetségeseiben: Giorgia Meloniban és Jaroslaw Kaczynskiben bizakodhat. No meg abban, hogy a magyar gazdaság bedőlése senkinek sem érdeke. Kockázatos játék ez, melynek árát a magyar lakosság fizeti meg a gyorsan romló életszínvonallal és a forint tartós gyengélkedésével. Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt, és ennek még a legelején járunk.

Az azonban bizonyos, hogy az uniós eurómilliárdok nélkül a Nemzeti Együttműködés Rendszerét nem lehet fenntartani Magyarországon.

A rókafogta csuka helyzetben nagy valószínűség szerint mindenki rosszul jár, de leginkább az európai szegénységi küszöb alatt élő magyar többség az, amelyik megfizeti az árat. Ők Orbán Viktor leghűségesebb szavazói, mert állami támogatás nélkül permanens megélhetési válságban vegetálhatnának.

Mennyibe kerül az ukrajnai háború Moszkvának?

Putyin mindenképp igyekszik titkolni, de a Bloomberg felfedezett egy hatalmas összeget Oroszország jövő évi költségvetésében, amely arra mutat, hogy az oroszok elhúzódó háborúra számítanak Ukrajnában.

6500 milliárd rubel – 112 milliárd dollár – úgy szerepel a jövő évi költségvetésben mint meg nem határozott kiadás.

Ez a központi költségvetés egynegyede!

Az egész költségvetés 29 ezer milliárd rubelt tesz ki. Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta – február 24. – Moszkva tudatosan korlátozza az adatszolgáltatást a háborús körülményekre hivatkozva. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter el is ismerte egy tanácskozáson, hogy sok fontos költségvetési tétel homályban maradt. Megerősítette azt is, hogy a jövőben sem kívánják közölni: mennyibe kerül a háború Ukrajnában. Tavaly a költségvetési tételek 14,9%-a volt titkosítva, idén ez felment 19%-ra.

Jövőre a Bloomberg számításai szerint ez már kiteheti a költségvetés egynegyedét is, mert a háború nagyon költséges vállalkozás. A hadikiadások növekedése abból a jövő évi költségvetésből is kitűnik, amelyet nyilvánosságra hoztak. Az ideihez képest 43%-os növekedéssel számolnak Moszkvában.

Elhúzódó háború

Putyin pénteken jelentette be azt, hogy négy ukrán tartományt Oroszországhoz csatolnak. Blinken amerikai külügyminiszter azonnal közölte: “Fel vagyunk készülve erre, és gyors, hatékony új szankciókat alkalmazunk Oroszországgal szemben, hogy megfizettessük velük a bekebelezést.

Soha nem ismerjük el azt, hogy az ukrán tartományok Oroszországhoz tartoznak” –

hangsúlyozta az Egyesült Államok külügyminisztere.

Zavargások törhetnek ki a megélhetési válság miatt Európában

Sem az energia válság sem pedig az ukrajnai háború nem ér véget a közeli jövőben, ezért az európai államok többsége kínos dilemmával néz szembe: növelnie kellene a támogatási csomagok összegét a családoknak és a vállalatoknak, de ennek következtében elszállhat a költségvetés hiánya és az államadósság.

A Stratfor geopolitikai elemző cég szerint a világ szinte valamennyi országában megérzik a válságot, de Európában különösen hiszen a leválás az orosz energiáról nehéz helyzetet teremt. Sztrájkok, tüntetések és zavargások várhatóak sok európai országban. Németországban már az Alkotmányvédelmi Hivatal is felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy szélsőséges szervezetek kihasználhatják a megélhetési válságot és politikai krízis helyzetet teremthetnek. Nyilván emiatt is rohanta le a német rendőrség az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom székházát. Adócsalással gyanúsítják a szélsőjobboldali szervezetet, amely jelentős frakcióval rendelkezik a Bundestagban.

Francia rezsicsökkentés

Macron elnök tisztában van a helyzet veszélyével, ezért olyan költségvetést tervez a jövő évre, amely csak csekély mértékben növeli az energia költségeket: 15%-os lesz az emelkedés noha a valóságban 120% kellene. Minthogy ezt sok család nem tudná vállalni, ezért a francia állam fizeti a különbözetet. A francia pénzügyminiszter szerint így is tartani tudják az 5%-os költségvetési deficitet, de ebben sokan kételkednek. A francia államadósság sem szállna el a tervezők szerint: maradna 111%. Érdemes emlékeztetni, hogy az euróövezet kritériumai: 3%-os költségvetési hiány és 60%-os államadósság a GDP-hez viszonyítva. Ezt jóformán senki sem tudja teljesíteni.

Szlovákia Brüsszelhez fordul

Az első olyan uniós tagállam, amely bevallja, hogy képtelen egyedül kezelni az energia válságot, az Szlovákia. A Financial Timesnak Eduard Heger miniszterelnök elmondta, hogy nem tudják saját erőből megoldani az energia válságot. Ezért Brüsszelnek engedélyeznie kellene a piaci szabályok megsértését, mert államosítanák az energia szektort. A szlovák miniszterelnök ezenkívül több milliárd eurós támogatásra is számít az Európai Uniótól.

Németország, az EU legnagyobb befizetője ugyancsak ódzkodik ettől, de Giulio Tremonti, az olasz jobboldali kormányok ex és leendő pénzügyminisztere elmondta, hogy arra számít: az Európai Unió újabb közös kölcsönt vesz fel, olyat mint amelyikből a helyreállítási alapot fedezte. Németország egyelőre nemet mond, de lehet, hogy az európai megélhetési válság rákényszeríti a berlini kormányt is egy újabb közös kölcsön felvétel elfogadására, hogy ily módon próbálják meg elkerülni a zavargásokat egész Európában.

A biztonság miatt drága lesz a párizsi olimpia

Macron francia elnök az olimpia szervező bizottságával és szakértőivel tanácskozott arról, hogy milyen is legyen a párizsi olimpia, melyet viszonylag kedvező gazdasági helyzetben pályáztak meg, de valószínűleg nehéz pénzügyi feltételek között kell megvalósítani.

Az infláció nagyon megnöveli a 2024-es olimpia költségeit, amelyek a biztonsági előírások miatt már így is méregdrágák voltak.8,3 milliárd euró lesz a számla – írja a Bloomberg finoman érzékeltetve, hogy a valóságban ez jóval magasabb is lehet.

2018-ban még csak 6,8 milliárd euróval számoltak, de ma már a 8,3 milliárd euró sem biztos, hogy elég lesz.

Miért a nagy drágulás?

Mindenekelőtt a biztonság kerül egyre több euróba már csak azért is, mert naponta 11 ezer rendőrt kell az olimpiai helyszíneken tartani. Rajtuk kívül még 25 ezer biztonsági őr is kell. Miért ilyen sok? Párizsban sőt külföldön is sokan emlékeznek arra, hogy májusban az európai futball döntő (Real Madrid-Liverpool Bajnokok Ligája) szervezése kínos kudarcot vallott. Órákat kellett várakozni és kaotikus jelenetek alakultak ki. Ezért a francia belügyminiszternek elnézést kellett kérnie.

Az olimpiai szervező bizottság új szponzorokat keres

A francia állam 1,7 milliárd euróval járul hozzá a párizsi olimpiához. Macron elnök nemigen tudja növelni a támogatást, mert nagyon feszes a francia költségvetés és az államadósság meghaladja a GDP 100%-át.

A szervezők nem akarják lényegesen megemelni a belépő jegyek árait. Az infláció viszont Franciaországban is galoppozik: 6,5% volt június végén.

“Ritkán hoznak össze becsületes költségvetést az olimpiai szervezés elején”

– mondta egy sportszakértő a Bloombergnek. Jean Pascal Gayant arra emlékeztetett, hogy az olimpiák költségvetése rendszeresen túllépi a kezdeti összegeket – olykor nem is kicsivel. Szerinte 10 milliárd euró lehet a végösszeg. A korábbi olimpiák még drágábbak voltak: London 15 milliárd dollár, Rio de Janeiro 13,2 milliárd dollár. Tokióban egy évvel később rendeztek olimpiát a Covid világjárvány miatt. A költségek: 13 milliárd dollár – írja a francia közszolgálati RFI.

A látvány minden

Macron elnök el akarja kápráztatni a világot, ezért a Szajna parton tartják  a látványos nyitó ünnepséget, melynek során a küldöttségek hajón vonulhatnak el a közönség előtt. Körülbelül 600 ezer nézőre számítanak a folyó két partján, így érthető, hogy a biztonságért felelős főnökök feje már most is fő hiszen még nagyon sokan emlékeznek a párizsi iszlamista merénylet sorozatra amikor nyolc helyszínen intéztek támadást a terroristák védtelen civilek ellen. Az olimpia kiváló célpont lehet bármilyen terrorista szervezetnek. Annál is inkább, mert 9,7 millió nézőt várnak a szervezők a párizsi olimpiára. Biztonságuk és a mozgásuk megszervezése kolosszális feladat. Két év van hátra a párizsi olimpiáig, de a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy komoly erőfeszítéseket kell még tenni ahhoz, hogy ne váljon rémálommá – hangsúlyozza a közszolgálati RFI.

BOHÓCKODÁS

A jövő héten tárgyalja az Országgyűlés a 2023. évi költségvetést. Mint a Fidesz ezt rendszerré tette, júniusban, a parlament nyári szünete előtt. Igazi hungarikum.

A két évtizedig, 2010-ig tartó magyar demokráciában, amikor az intézmények nagyjából rendeltetésszerűen, vagyis alkotmányosan működtek, a költségvetést novemberben tárgyalta az Országgyűlés, és decemberben szavazták meg. Eleinte az év utolsó napjaiban, később, amikor már beletanultunk a rendszer működésébe, a karácsonyi szünet előtt. Abból indultak ki, hogy akkor szabad csak költségvetést készíteni, amikor nagyjából már látni lehet, hogy hogyan alakul a gazdaság a megelőző évben. A költségvetés ugyanis megkötötte a kormányok kezét, hogy mire költhetik az adófizetők pénzét.

Az első Orbán-kormány idején a fideszes többség egy ízben még kétéves költségvetést szavazott meg, hogy közvetlenül a következő választás előtt már ne kelljen számos népszerű ellenzéki javaslatot elutasítani. Azután tovább léptek.

A Fidesz újabb hatalomra jutása után kitalálták, hogy már az előző év nyarán, a tavaszi szünet előtt fogadnak el költségvetést. Úgymond azért, hogy kiszámítható legyen a gazdasági környezet. A valóság viszont az, hogy

az államháztartási törvény felpuhításával a parlament által jóváhagyott költségvetési előirányzatok gyakorlatilag látszólagossá váltak, a kormány korlátlan átcsoportosítási lehetőséget kapott.

Minden év decemberében hatalmas összegeket szór szét rendelettel a kormány. A jövő heti költségvetési vitát ezért nem vehetjük komolyan.

Sajnos azt sem, amit az ellenzéki pártok csinálnak a költségvetési vitában.

Egy normális országban, ha parlamenti berendezkedés van, a költségvetést a kormány készíti, a parlamenti vitában megindokolja, az ellenzék elmondja kritikus véleményét, és természetszerűen nemmel szavaz.

Magyarországon három évtizede más a szokás: az ellenzék – függetlenül attól, hogy ki van kormányon, és ki ellenzékben – módosító indítványok tömegében juttatja kifejezésre a maga prioritásait, melyek természetesen eltérnek a kormányétól. Valljuk be: ennek a világon semmi értelme.

Az ellenzékiek azután panaszkodnak, hogy a kormányoldal minden javaslatukat „lesöpri”. De hát ez természetes, hiszen a a mindenkori kormánykoalíció és a mindenkori ellenzéki pártok között éppen az a fő különbség, hogy mire költik az adófizetőktől beszedett pénzt.

A legtermészetesebb dolog, hogy a kormánypártiak nem szavazzák meg az ellenzék módosító indítványait.

Azokat be sem kellene nyújtani: ez merő magamutogatás.

De vajon nem teszik-e helyesen az ellenzékiek, hogy költségvetési módosító indítványokban fogalmazzák meg, hogy mennyi jót tennének az emberekkel, ha kormányon lennének? Az egyes képviselők pedig azt, hogy mennyi mindent fejlesztenének a maguk választókerületében (illetve abban, ahol legközelebb el akarnak indulni egyéni jelöltként)?

Idestova harminckét év tapasztalata, hogy ez a dolog nem működik. A választók nem tudják, hogy mi mindent javasolnak az ellenzéki képviselők, amit azután a kormánytöbbség leszavaz, és ha véletlenül hallanak róla, nem adnak neki hitelt. Mert aki odafigyel erre, az azt is tudja, hogy az ellenzék felelősség nélkül teszi ígéreteit költségvetési módosítók formájában.

A parlamenti szabályok szerint a költségvetési módosító javaslatoknál meg kell jelölni, hogy honnan vennék el a pénzt ahhoz, amire többet akarnak költeni.

Tudjuk, hogy költségvetési indítványok hosszú sorához jelölik meg ellentételként ugyanazt az ellentételt ugyanazon párt képviselői. Ők maguk sem veszik a dolgot komolyan. A választók sem.

Amikor országgyűlési képviselő voltam, nem adtam be módosító indítványokat a költségvetéshez. Nem vettem részt a bohóckodásban. Mert ez bizony bohóckodás.

Jön az Orbán csomag

2000 milliárd forintos költségvetési “kiigazítással” számolt az a terv, melyet az Orbán kormány már az Ukrajna elleni háború előtt elkészített – írja a Portfolió. Orbán Viktor miniszterelnök ehhez képest azt mondta, hogy majd a választások után foglalkozunk azzal, hogy tartható-e a rezsicsökkentés.

Az Orbán kormány rábízta az ellenzékre a politikai öngyilkosságot: Bokros Lajos azt írta, hogy sem a rezsicsökkentés sem pedig a tizenharmadik havi nyugdíj nem tartható! Ez a fenyegetés nyilvánvalóan sok kispénzű szavazót állított a Fidesz mellé.

Miből?

Az Orbán kormány válságkezelő programja 2010 után mintegy 500 milliárd forintról szólt. Bokros Lajossal ellentétben nem kizárólag az életszínvonal csökkentéséből finanszírozták hanem a bankok és a multik megadóztatásából is. Ezzel a megszorító csomag, melyről természetesen egy kukkot sem szólt az Orbán kormány, sokkal elfogadhatóbbá vált a lakosság számára. Az uniós pénzek is jelentős tételt tettek ki a válságkezelésben, és most is nagyon számít erre Orbán Viktor kormánya. 500-700 milliárd forintot tervezett uniós forrásból két évre a miniszterelnök, aki ezért is írt levelet Ursula von der Leyennek.

Hideg zuhany

A brüsszeli bizottság elnöke kedvezően reagált Orbán levelének arra a részére, amely az ukrajnai menekültekre vonatkozott. Ezen az alapon – más érintett uniós tagállamokhoz hasonlóan – Magyarország is pénzhez juthat. Csak nem eléghez. A nagy pénzek tekintetében az Európai Unió úgy döntött, hogy megindítja a jogállami eljárást. Elsősorban a korrupció miatt. Ezzel arra utal Brüsszel, hogy Orbánnal személy szerint van problémája. Boriszov bolgár ex miniszterelnököt nem sokkal bukása után vizsgálni kezdte az európai ügyészség. Laura Codruta Kövesi maga is járt ebben az ügyben Bulgáriában. Orbán nem bukott meg a választáson, sőt. Magyarországon nem illetékes az európai ügyészség, de Brüsszel ezt feltételként szabhatja, ha az Orbán kormány meg akarja kapni a nagy uniós pénzeket és kölcsönöket. Ősz előtt erre nem sok esélye van, ugyanakkor a válság már itt van. Az MVM-nek milliárdokba fáj a rezsi, a MOL-nak a benzin ár stopp. Kínos alkudozás vár Orbán Viktorra, amelyből már kapott ízelítőt. Márciusban a magyar kormány jelezte Brüsszelnek: minden feltételt teljesít, ha megkaphatja az uniós pénzeket. Mire a válasz: új követelési listát tett le az asztalra a brüsszeli bizottság! Ebben az Orbán kormány számára az a legkínosabb követelés, hogy Magyarország lépjen be az európai ügyészségbe!

A londoni Financial Times vezércikkben bíztatta az Európai Uniót: legyen kőkemény Orbánnal szemben! Ez nem sok jót ígér, mert a Financial Times általában az angolszász mainstream álláspontot képviseli.  Nem véletlenül reagált negatívan a budapesti tőzsde és a forint kedden Ursula von der Leyen bejelentésére. Orbán decemberben azt mondta, hogy lesz megegyezés Brüsszellel. Talán Macron francia elnökben bízik, aki ebben a félévben az EU soros elnöke. Budapesti tárgyalásain köthettek valamiféle pragmatikus alkut a jövőre nézve. Jelenleg azonban a magyar diplomácia nagyon magányos a nyugati világban pedig most lenne a legnagyobb szükség arra, hogy valamiféle modus vivendit találjon Brüsszellel, Berlinnel, Párizzsal és Washingtonnal. Uniós pénzek nélkül a gazdasági válság katasztrófális életszínvonal csökkenést okozhat Magyarországon, ahol Orbán Viktor miniszterelnöknek minden politikai ügyességére szüksége lesz, ha meg akarja őrizni választói bizalmát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK