Kezdőlap Címkék államadósság

Címke: államadósság

A megszorító csomagok a szélsőjobb megerősödését segíthetik az európai választásokon

Az eurozóna  jövőre újra alkalmazni akarja a költségvetési hiányra és az államadósság mértékére vonatkozó pénzügyi szabályt, amely elősegítheti Marine Le Pen hatalomra kerülését.

Franciaországban, ahol a migráns ügyben Macron elnök nagy vereséget szenvedett el a parlamentben. Jövő júniusban az európai választásokon Marine Le Pen mozgalma nagyon megerősödhet, és ennek csak egyik oka a migráns kérdés, a másik a gazdaság.

Mit jelent a gyakorlatban az új pénzügyi szabály?

Azt, hogy azoknak az országoknak, ahol a költségvetés hiánya meghaladja a 3%-ot, évente 0,5%-kal csökkenteniük kell a deficitet. Ez 14 tagállamot érint, és összesen 45 milliárd eurós csökkentést jelent egy évben. A Bruegel intézet szerint Franciaországot különösen kínosan érintheti a költségvetési csökkentés.

Miután mind Németország mind pedig Franciaország költségvetési gondokkal küszködik, ezért nagyon megerősödhet az Alternative für Deutschland és a Rassemblement National. Ők alkotják a fő erejét az Identitás és Demokrácia frakciónak az Európai Parlamentben. Ha tovább erősödik a szélsőjobb, akkor rekord mennyiségű parlamenti helyet szerezhetnek, és az Európai Parlament harmadik legerősebb frakcióját hozhatnák létre.

Az Eurobarometer szerint az európai közvélemény elsősorban a gazdasági helyzet, a klímaváltozás és a migráns problémák alapján dönt a választásokon.

A brüsszeli pénzügyi szabályok megnehezítik sőt lehetetlenné teszik, hogy a kormányok megfelelőképp finanszírozzák a zöld átmenetet. Közben viszont a magas kamatlábak miatt a magántőke beruházásai mindenütt csökkennek vagyis mind nagyobb állami szerepvállalásra lenne szükség, de nincs miből. A következmény: itt a recesszió, amely erősíti a szélsőjobboldalt.

El kellene halasztani a szigorítás bevezetését

Az európai szakszervezetek a pénzügyi szabályok ellen lépnek fel: Brüsszelben tüntetnek és minden tagállam fővárosában kiállnak az új pénzügyi szabályok ellen, melyeket a Covid pandémia lejárata után vissza akarnak állítani az eurozónában. Jó lenne még egy évvel elhalasztani ezeket a pénzügyi szigorításokat – hangsúlyozza a Social Europe nevű baloldali portál, amely rámutat: a tagállamoknak finanszírozniuk kell a zöld átmenetet és a megélhetési válság elleni intézkedéseket. Emelni kell az életszínvonalat miközben az európai gazdaságok fokozzák a versenyképességüket és megvalósítják a tervezett zöld átmenetet. Gert Wilders sikere Hollandiában megmutatta, hogy a szélsőjobboldal ki tudja használni a megélhetési válságot és a migráns problémákat politikájának elfogadtatására. Ha nem halasztja el a pénzügyi szigorítást Brüsszel, akkor ezzel karácsonyi ajándékot ad Gert Wildersnek és az egész szélsőjobboldalnak Európában – hangsúlyozza a Social Europe.

A recesszió Orbán malmára hajtja a vizet

A magyar miniszterelnök arra számít, hogy mindenütt előretör a szélsőjobb az európai választásokon. Olaszországban már Giorgia Meloni átvette a hatalmat. Igaz, hogy ő lepaktált a brüsszeli mainstreammel, de terve ugyanaz mint Orbán Viktoré: azt szeretné elérni, hogy az új mainstream a szélsőjobb és a hagyományos jobboldal szövetsége legyen. Ezért paktál Meloni Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével Brüsszelben. Orbán Viktor már annyira elrontotta a viszonyát Weberrel és az Európai Néppárttal, hogy nem tud ebbe bekapcsolódni, de terve továbbra is Brüsszel meghódítása.

“Nem kilépni akarunk az Európai Unióból hanem át akarjuk azt alakítani”

– harsogja Orbán Viktor, és ez a szélsőjobboldal vezérszólama Európában.

Mindehhez járul a várakozás Trumpra. Jövőre az Egyesült Államokban is választásokat tartanak, és Trump visszatérhet a Fehér Házba. Az America First nem sok jót jelent Európának. Jól megmutatta ezt a brexit: Donald Trump fűt-fát ígért a briteknek amikor Londonban járt, de mindmáig nincsen USA – Nagy Britannia kereskedelmi egyezmény, mert Washingtont csakis a saját érdekei érdeklik és fütyül Európára. Biden elnök jelezte: a választások előtt nem írja alá az USA – brit egyezményt, mert tiltakoznának ellene a farmerek Iowaban és a munkások Pennsylvániában.

Európa gyengesége a szélsőjobb ereje, de Orbán példája mutatja, hogy csak a bírálatban erős ez a csapat. Teljesítmény tekintetében a leggyengébbek közé tartozik.

Orbán Viktor csak a szegényházban király, Európa lakóinak többsége pedig nem épp oda kívánkozik.

Nem lesz megegyezés a költségvetési hiányról és az államadóságról

Azt jósolja a brüsszeli Politico miután a pénzügyminiszterek hétvégi tanácskozásán élesen szembekerült a két tábor, hogy az idén nem lesz megegyezés sem költségvetésről, sem az államadósságról. Két tábor: a fukar országok, melyeket Németország vezet, és a költekezők, melyek élén Franciaország áll.

“Egységes, minden országra egyformán érvényes kritérium rendszer kell!” – hangsúlyozta Németország pénzügyminisztere. Christian Lindner szerint:

”Olyan biztos utat kell találnunk, amelyen csökkenteni tudjuk a költségvetés hiányát és az államadósságot.”

A német pénzügyminiszter ehhez hozzátette, hogy sok ország osztja a véleményét az Európai Unióban  és a nemzetközi pénzpiacok is ezen az állásponton vannak.

Mit mondanak a franciák? Ennek pontosan az ellenkezőjét!

“Abban van nézeteltérés, hogy kellenek-e egységes kritériumok a stabilitási és növekedési paktumban (ez a maastrichti kritériumok hivatalos neve) vagy sem? A válaszunk erre az, hogy nem kellenek egységes kritériumok, mert ezek hibát jelentenének mind gazdasági mind pedig politikai szempontból” – hangoztatta Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter, aki Macron után elnök szeretne lenni Franciaországban. Ezért is hivatkozik politikai szempontokra is, de az utalás ettől függetlenül egyértelmű: a közvélemény nem fogadna el szigorú költségvetést az Európai Unió  sok országában. Olaszország soha nem volt képes a kritériumok teljesítésére, Franciaországban a GDP-hez viszonyított államadósság meghaladja a 110%-ot, a költségvetés hiánya is magasabb mint az előírt 3%, és a tervek szerint jövőre is felülmúlja azt.

Két tábor ellentétes érdekekkel

Sokan állnak Németország mögött, és ezek az országok alá is írtak egy közös dokumentumot arról, hogy egységes kritériumok kellenek a költségvetési hiányra és az államadósságra. A pandémia előtt ilyenek is voltak, de szinte mindenütt túllépték a költési határt a tagállamok, ezért felfüggesztették a maastrichti kritériumokat, amelyeket vissza kell állítani, de nagy kérdés, hogy milyen formában.

Ki támogatja Berlin elképzelését az egységes kritérium rendszerről? Ausztria, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia és Szlovénia írta alá a közös dokumentumot Luxemburgban, de van néhány tagállam, amely elvben egyetért, de a részletekben eltérő álláspontot vall: Finnország, Hollandia, Írország, Svédország  és Szlovákia.

Németország jó példával akar elöl járni, és le akarja vinni az államadósságot a GDP 60%-a alá még az idén.

A másik csapat szerint ez számukra lehetetlen. Kik követik a francia példát? Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Vagyis a hagyományos észak-déli ellentétről van szó, amely mögött kőkemény gazdasági érdekek lapulnak.

Mire hivatkoznak a déliek? Az olaszok például arra, hogy a helyreállítási alap, amelyből több mint 200 milliárd eurót kaptak – messze a legtöbbet az Európai Unióban – olyan beruházásokat indított el, melyek finanszírozása a jövőben is megterheli az államkasszát:

”Megfelelő figyelmet kell fordítani az állami beruházásokra, különösen azokra, melyek felgyorsítják a digitalizációt és a zöld programokat. Ezért különleges elbírálásra van szükség”

– hangoztatta Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter.

Az idő sürget, de nem nagyon: jövő év júniusában kellene valamiféle egységes elképzelést  letenni az asztalra, mert az Európai Parlament addig várja a pénzügyminiszterek javaslatát. Korábban a pénzügyminiszterek az év végét jelölték meg határidőnek, de a francia-német vita most megmutatta: ebből valószínűleg nem lesz semmi – írja a brüsszeli Politico.

“A kritérium rendszer megnyugtatná a piacokat, hogy a költségvetést kézben tartják a tagállamok kormányai, és egyidejűleg megnyugtatná a tagállamok polgárait is arról, hogy nem lesznek kemény megszorító intézkedések, és lehet középtávon reformokat és szükséges beruházásokat tervezni. Ehhez nem áll rendelkezésünkre végtelenül sok idő“ – vázolta fel a patthelyzetet az Európai Unió pénzügyi biztosa, Paolo Gentiloni Luxemburgban.

Orbán nem fasiszta, de…

0

Az új szélsőjobboldal vetélytársainál előbb fedezte fel a világháló lehetőségeit, és a hagyományos elitek gyengeségét kihasználva egyre növeli a befolyását a világban. Erről írt könyvet egy  politika tudós, Steven Forti, aki Barcelona egyik egyetemén tanít. Könyvének címe: Extrema derecha 2.0 – szélsőjobb 2.0

“Engem nemcsak mint történészt, de mint állampolgárt is egyre jobban zavarnak az olyan politikai mozgalmak, amelyek megkérdőjelezik a demokratikus pluralista rendszert, a jogállamot, ahogy ezt most látjuk Magyarországon. Fasizmusról beszélni Jair Bolsonaro, Marine Le Pen vagy Orbán Viktor esetében tévedés. A fasizmus az erőszakot rendszeresen alkalmazta politikai céljai elérésére, milíciákat hozott létre, ilyesmit ma nem tapasztalunk a szélsőjobboldali mozgalmaknál. Nincs totalitárius  párt, nem akarnak ilyen társadalmat létrehozni, de ebből még nem következik az, hogy nem veszélyesek” – hangsúlyozza a politika tudós, aki a francia közszolgálati RFI-nek nyilatkozott.

“Ezek a mozgalmak nem is populisták, mert ez csak egy stílus, melyet majdnem mindenki használ, ha el akar jutni a választókhoz. Macron elnök is így beszél.”

Globális szélsőjobb

“Az olyan szervezetek mint a Családok Világkongresszusa, az Edmund Burke alapítvány és mások világméretekben szervezik az újtipusú szélsőjobboldalt. A Conservative Political Action Conference-CPAC – az amerikai republikánusok szélsőséges szervezete gyakran szervez külföldön kongresszusokat: Magyarország, Brazília, Ausztrália, Japán stb.

Ezek a szélsőjobb szervezetek óriási pénzeket kapnak, és ezt jórészt a politikai technológiába fektetik be. Arron Banks finanszírozta például a brexit kampányt, amely másokat megelőzve alaposan elemezte a társadalmat a világhálón. Így személyre szóló propagandát tudtak kidolgozni megkerülve a hagyományos médiát, ahol hátrányban voltak.

Mi a céljuk? A társadalom polarizálása: a kisember szembeállítása az elittel, a tudósokkal

– például a pandémia idején.

Ki az ellenség? A migráns, és az elit, amely őt támogatja.

Az elit az Egyesült Államokban és Európában nem tudja kezelni a globalizáció következtében kialakult válságot, és ezt használja ki a szélsőjobboldal. A globalizáció meggyengíti a középosztályt a fejlett országokban, mert a munkahelyek jelentős része átkerül a fejlődő világba. A társadalmi egyenlőtlenség megnő hiszen az elit profitál a globalizációból míg a bérből és fizetésből élők jórésze nem tudja javítani az életkörülményeit a fejlett államokban.”

“Berlusconi Trump volt Trump előtt”

Ezt mondja Steven Forti, de Trump tanácsadója, Steve Bannon ugyanezt hangsúlyozta Orbán Viktor politikai sikere kapcsán is. Bannon volt Trump 2016-os kampányának fő szervezője, aki főtanácsos lett a Fehér Házban, de összekülönbözött Trumppal, aki kirúgta őt. Azóta Steve Bannon a szélsőjobb világméretű mozgalmának egyik szervezője, aki össze akarja kötni a hasonló gondolkodású szervezeteket mind az öt kontinensen. Járt Budapesten is, ahol a fogadta őt a miniszterelnök is. Orbán Viktor a mentorát látta Silvio Berlusconiban, aki a pénz mindenhatóságában hitt, a politikai befolyásolás fő eszközévé pedig a médiát és a futballt tette.

A Forza Italia jelszót Orbán átvette: Hajrá Magyarország, Hajrá magyarok!

A most meghalt Silvio Berlusconi a leghosszabb ideig volt hatalmon Olaszországban a második világháború után – ebben nagy segítsége volt média birodalma. Mit ért el Silvio Berlusconi? Jóformán semmit! Olaszország továbbra is az Európai Unió beteg embere: egyre nő az államadósága, melyet a világpiac csak addig tolerál amíg Róma mögött ott áll Brüsszel. Ezt értette meg Giorgia Meloni, az új szélsőjobboldali vezér Itáliában, aki miután megnyerte a választást, szépen beállt a sorba. Gazdasági főtanácsadója nem más mint elődje, Mario Draghi, aki korábban az Európai Központi Bank elnöke volt. Giorgia Meloni paktuma Orbán Viktorral pedig feledve…

Macron: folytatom a reformokat!

0

A francia elnök mozgalma – ha minimális mértékben is, de a második helyre szorult Marine Le Pen asszony szélsőjobboldali szervezete mögött. Az első helyen végzett Marine Le Pen asszony új választások kiírására szólította fel Macron elnököt. Akinek ez az esze ágában sincsen. Ehelyett kijelentette: folytatja a reformokat!

Közben a francia sajtó arra hívja fel a figyelmet, hogy

az euroszkeptikus pártok javarésze nem akar kilépni az Európai Unióból.

Frexit-ről szó sem lehe t- ez derül ki Marine Le Pen asszony programjából, mely radikális szakítást jelent a múlttal. A Franciaországban első helyen végzett szélsőjobboldali párt még nem is oly rég népszavazást sürgetett arról, hogy kell-e Franciaországnak az Európai Unió illetve az euro? Ma már erről szó sincs! Franciaország problémáit az Európai Unió keretein belül akarják megoldani – éppúgy mint Matteo Salvini Olaszországban vagy Orbán Viktor Magyarországon. Az euroszkeptikus pártok pálfordulása nem más mint populista reflex vagyis a választók akaratának a követése – hívja fel a figyelmet a párizsi Le Monde.

Ezek az euroszkeptikus pártok a nemzetek Európáját akarják megteremteni – bármit is jelent az. Mindegyikük pénzt vár Európától és ezen belül elsősorban Németországtól. Különösen világos ez Franciaországban, ahol Macron elnök csakis akkor reménykedhet a reformjai végrehajtásában, ha Németország rábólint elképzeléseire az eurozóna megváltoztatása ügyében. Csakhogy erről szó sincs!

Németország nem kívánja átvállalni a gyengébben teljesítő tagállamok adósságait!

Olaszország és Franciaország hatalmas államadóssága a fejlődés egyik legfőbb akadálya. Németország makacsul nemet mond arra, hogy pénzt áldozzon szövetségeseire. Kitart a szigorú pénzügypolitika mellett, amely Görögország esetében megmutatta hatását: az életszínvonal ma alacsonyabb mint tíz évvel ezelőtt.

Francia-német harc várható az uniós posztokért

A Le Monde szerint két koncepció csap össze. Míg korábban Merkel kancellár és Macron elnök együtt küzdött a populista tendenciák ellen Európában, most miután sikerült megakadályozniuk az euroszkeptikus pártok áttörését, egymás ellen fordulhatnak az eltérő érdekek miatt. Épp ezért nem ígérkezik túlságosan könnyűnek az új európai vezetők kiválasztása, ha a két meghatározó nagyhatalom: Németország és Franciaország mást akar…

Trükközik a kormány a bérutalással?

Egy jobbikos képviselő azzal vádolja a pénzügyminisztert, hogy törvénytelenül nem fizették ki az állami szféra jelentős részében a decemberi bért az új év előtt. Varga-Damm Andrea szerint ezzel kozmetikázzák az éves hiány és államadósság adatát.

Varga-Damm Andrea szombaton a Facebookon közölt bejegyzésében Varga Mihály kozmetikáz címmel azt írja, hogy az állami szféra jelentős részében az alkalmazottak járandóságát törvényellenesen nem fizették ki múlt péntekig, az utolsó munkanapig (mivel utána pihenőnapok következnek).

Szerinte azért, mert

Varga Mihály pénzügyminiszter kozmetikázni akarja az adatokat.

Mondván az EU-szabályrendszerében az év utolsó napján meglévő adatok alapján minősítik a költségvetési hiányt, s az államadósságot.

„Mindegy, hogy azelőtt, vagy azután mi van”

– írja a jobbikos politikus.

Varga-Damm írásából nem derül ki, hogy mit jelent „az állami szféra jelentős része”, ünnep lévén pedig nem sikerült adatot szerezni a folyósítandó bérek köréről és összegéről. Ha az államkincstár által fizetett illetmények egészére kiterjed(ne) a fizetés pár napos elcsúsztatása, az sok százezer ember havi bérét figyelembe véve tetemes összegre rúg(na).

A képviselő bejegyzéséhez fűzött kommentekből kiderül, hogy a közalkalmazottak körében több éves gyakorlat a januári folyósítás. Ez azt sugallhatja, hogy nem most kezdődött (volna) a játék a számokkal.

Az államháztartás hiányában nincs jelentősége az esetleges pár napos késésnek.

A december 31-i napon ugyanis az úgynevezett pénzforgalmi hiány számolható ki (vagyis hogy mennyi bevétel és kiadás volt addig), az is az önkormányzatok nélkül. A teljes, úgynevezett eredményszemléletű deficit a tavasz folyamán áll össze, amelyben nem csak a helyhatóságok végleges adatai lesznek benne, hanem elszámolják az előző évre vonatkozó összes utólagos be- és kifizetést (például a társasági adó és az szja év végi előlege és a tavaszi elszámolási kötelezettség – pótlás és visszafizetés – egyenlegét) is.

Ezt a számot nyújtják be aztán az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) jóváhagyásra, amely

ősszel véglegesíti a hiány értékét

és a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított arányát.

Ezzel tehát ebben a pár napban nem lehetséges kozmetikázni. Természetesen ha pénzszűkében van egy kormány, akkor már csak a kamat miatt is elképzelhető néhány napos késedelem. De nálunk jelenleg nem áll fenn ez a helyzet, olyannyira, hogy az elmúlt napokban a kormány terven felüli súlyos tízmilliárdokat szórt ki a legkülönfélébb célokra.

Az év végi dátummal

az államadósság terén viszont előfordult már trükközés.

Itt ugyanis valóban a december 31-i egyenleget veszik alapul. A 2010 utáni években többször volt példa arra, hogy a kormány gyorsan visszavásárolt egy csomó állampapírt (adósságot), majd a következő év elején újakat bocsátott ki. Ezzel papíron tetemes adósságcsökkentést tudott felmutatni.

Jelenleg nem látszik olyan helyzet, hogy ilyen – vagy a jobbikos politikus által felhozott megoldással – kellene polírozni a képet.

A Magyar Nemzeti Bank minapi jelentése azt tartalmazza, hogy a harmadik negyedév végére az államháztartás adóssága 72,4 százalék volt (ez tartalmazza az Eurostattal szemben elvesztett vita következményét, az Eximbank csaknem két százalékos adósságának beszámítását is). A deficit ezzel egy negyedév alatt majdnem másfél százalékkal csökkent.

A hiány 73,3 százalék volt 2017. végén, vagyis a háromnegyed éves mérséklődés 0,9 százalékpont. Ebben a tervezettet meghaladó gazdasági növekedésnek nagy szerepe volt, mert ennek eredményeképpen akár ugyanakkora összegű hiány is arányosan kisebb a GDP-hez viszonyítva. Ezzel teljesülhet az államháztartás hiányának – törvényben előírt – zsugorodása.

Ha baj lesz az adóssággal, annak más oka lehet

– és ez viszont visszamenőlegesen is rondíthatja a költségvetési hiányt. Ez pedig az uniós támogatások meglehetősen hektikus, az utolsó pár hónapig igencsak szűkmarkú utalása. (Ennek elsődleges oka a Brüsszelben felrótt rengeteg szabálytalanság, nem csak a hazai kifizetésekben, hanem már a pályázatok kiírásában is.)

A kormány viszont úgy döntött, hogy ettől függetlenül folyósítja a pénzt a nyerteseknek előleg formájában (bár a teljes összeghez képest az arányt alaposan megvágta az év folyamán). Ennek következtében az előleg és a megérkezett pénz közti rés bőven meghaladja az ezermilliárdot, annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben elkezdtek érkezni nagyobb utalások. Ha ennek jelentősebb hányadát utóbb végleg megvonja az Európai Bizottság, az hatalmas rést üthet az idei (és persze a 2019-es) költségvetésen és az államadósságon egyaránt.

Együtt: Elbukott a Széll Kálmán Terv

0

A Széll Kálmán Tervben 2017 év végére célul kitűzött 55% helyett 74,5% lesz az adósságráta, így még a kormány számai alapján is elbukott az államadósság elleni küzdelem – véli az Együtt.

Erről Pataki Márton, a párt elnökségi tagja írt közleményében, mert szerinte a kormány valós teljesítménye elmarad a választók felé kommunikált propagandától. Leírja, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter nem válaszolt az Együtt kérdésére, amelyben a Széll Kálmán Terv teljesülését kérik számon.

Az Orbán-kormány 2011. március 1-jén jelentette be a Széll Kálmán Tervet, mellyel az államadósságot a bruttó hazai termék 50 százalékának megfelelő szintre akarták csökkenteni 2018-ra a 2010-es év végi 80,5 százalékról. Ennek alapján 2017. év végére a GDP 55%-ra kellett volna csökkenteni az államadósságot. Varga Mihály január 2-án azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy előzetes számítások szerint, az Eximbankkal együtt 75,4% lesz az adósságráta, tehát

a terv és a megvalósulás között 19,5 százalékpont a különbség, amely 7255 milliárd forintot jelent

– írja az Együtt.

A párt szerint az adósságrátában látható csökkenés is hazugságon alapul: a magánnyugdíj-pénztári rendszer, a nyugdíjrendszer tőkefedezeti ágának a megszüntetésén. A magánnyugdíj-rendszer fenntartása és az Orbán-kormány megvalósult költségvetési politikája mellett az államadósság már a GDP 92,9 %-ra nőtt volna, ami még további 6485 milliárd forintot jelent, ami hiányozni fog az államkasszából, amikor a jövőben nyugdíjakat kell fizetni – írják.

Pataki arra is kitér, hogy az oktatáson, az egészségügyben és a szociális ellátórendszeren nem látszik, hogy hová tűnt ez a sok ezer milliárd forint. Az Együttt szerint a pénzt egy részét egyszerűen ellopták, és ebből gazdagodott meg Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Habony Árpád, illetve Andy Vajna. A nagyobb része pedig az Orbán-kormány rossz gazdaságpolitikájának az elleplezésére ment el. 

Pataki mindezt úgy foglalta össze, hogy felélte és ellopta a Fidesz Magyarország jövőjét.

Bár állnánk csehül – uniós mag és perifériák

0

Ha a valós adatokat (és nem a politikusok nyilatkozatait) nézzük, akkor paradox módon a leginkább euroszkeptikus Csehország áll legközelebb az EU magjához a visegrádi négyek közül.

Ezt a következtetést vonta le Gál Zsolt a pozsonyi Új Szó publicistája. „A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó nemzeti termék – a gazdasági fejlettség legfontosabb mérőszáma –

cseh szomszédjainknál tavaly elérte az uniós átlag 88 százalékát, ez nemcsak a szlovák (77), lengyel (69) és magyar (67) szintet haladja meg,

de fölötte van a görög, portugál és ciprusi szintnek, és erősen közelít a spanyolhoz (92). Amit meg is haladna, ha Katalónia függetlenedne Spanyolországtól (de természetesen lehagyná a külön kezelt Dél-Olaszországot is). Csehország júliusi, mindössze 2,9%-os munkanélküliségi mutatója egyenesen a legkedvezőbb az egész unión belül, akárcsak a relatív szegénység és szociális kirekesztettség által veszélyeztetettek aránya, amely 2016-ban szintén itt volt a legkisebb (13,3%). A 20–64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája (76,7%) nemcsak a visegrádi és a mediterrán országoknál kedvezőbb, de jónéhány nyugat- és észak-európai országét is eléri, illetve meghaladja.”

„Ez igaz a közpénzek állapotára is. Az államadósságot tekintve például a visegrádiak (Magyarország részleges kivételével) jóval jobban állnak az uniós átlagnál és a tagországok túlnyomó többségénél – és

a csoportban megint csak Csehország viszi el a pálmát a legalacsonyabb GDP-arányos államadóssági mutatóval (tavaly 37,2%).

Az is elmondható, hogy a V4-ek gazdaságilag (kereskedelem, beruházások) sokkal jobban integrálódtak az uniós maghoz, mint a mediterrán periféria, vagy több északi ország.”

„A cseh igazságszolgáltatás a legfüggetlenebb, a cseh közmédia tartós függetlensége példátlan a régióban,

a gazdasági populizmus is rendre ott a legvisszafogottabb, a szélsőséges populista pártok támogatottsága meg a legalacsonyabb. A velejéig korrupt, túszul ejtett állam, ha úgy tetszik, a maffiállami praktikák alkalmazása ott még mindig csak gyerekcipőben jár Magyarországhoz vagy Szlovákiához képest (amelyekhez a jelenlegi lengyel kormány gyors léptekkel zárkózik fel).

Igen, az Andrej Babiš vezette ANO várható győzelme a közelgő parlamenti választásokon mindezt megkérdőjelezheti,

de hosszú távon az értékek, ideológiák, demokratikus és jogállami normák terén is a csehek álltak a legközelebb a nagybetűs Nyugathoz és az uniós maghoz.”

Sokat árt(hat) az Eximbank-ügy

Sok szempontból árthat Magyarországnak, ha az Európai Unóban az a döntés születik, hogy az Eximbank Zrt. adóssága beletartozik az államadósságba, megemelve azt mintegy 2 százalékponttal. Nem először fordul elő ilyen trükközés.

Nehézségeket okozhat a kormány, de a gazdaság egésze számára is, hogy az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) a javaslatára az EU intézményrendszeréhez tartozó Monetáris, Pénzügyi és Fizetésimérleg-statisztikák Bizottsága (CMFB) javasolta a magyar Eximbank kormányzati szektorba sorolását. Ez annyit jelent, hogy az ott felmerülő tételek beletartoznak a költségvetés egészébe, s így az államadósság 74 helyett akár 76 százalékpontra is emelkedne.

A kormány számára azért is kínos az ügy, mert elveszítheti a maga által sugallt nimbuszát, amely szerint – szemben az elődjeivel – trükkök nélkül is képes volt csökkenteni és elfogadhatóbb szinten tartani az államadósságot. Ráadásul – ahogy a portfolio.hu elemzése  írja: „az átsorolás első évétől kezdődően ugyanis egy szintugrást eredményezne a bruttó adósságszámokban ez a „művelet” és a mérleg folyamatos felduzzadása (ami egyébként a bank stratégiájának következménye) szintén tovább növelné az államadósságot”.

A gazdaság pedig azért szenvedhet kárt, mert a hiány emelkedése kihathat a gazdaság milyenségének a megítélésére is, s ez – ha a hitelminősítők és  a befektetők is így látják majd – konkrét lépésekben, s végső soron számszerűsíthető károkban ölthet esetleg testet. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője hétfőn az M1 aktuális csatornán mindazonáltal azt is mondta, hogy más országokkal is zajlott már hasonló vizsgálat, ám nálunk „a 74 százalék államadósság rátánál érzékenyebb a kérdés, de összességében nem ront akkorát a besorolás változása a magyar mutatón, hogy megtörjön az államadósság csökkenő trendje”.

Az Eximbank kérdése kényes amiatt is, mert az eredetileg a magyar exportőrök pozícióját, nemzetközi szinten szabályozottan államilag megtámasztott  hitelekkel és hitelbiztosításokkal segíteni hivatott export-import bank az egymást követő Orbán-kormányok alatt furcsa hitelezési politikába fogott. A tűzhöz közel állók olyan projektjeit finanszírozta és finanszírozza,  amelyekre nehezen lehetne rásütni, hogy a magyar külkereskedelmi expanzió érdekeit szolgálnák. Például az Index korábbi írása szerint: „…Garancsi István Kopaszi gáti fejlesztéséhez ingatlanfejlesztéséhez például 16,17 milliárd forintot, Andy Vajnának a Tv2 megvásárlásához 13,3 milliárd forintot hitelezett. A Mészáros Lőrinchez köthető cégek is kaptak nagy hiteleket a banktól, a Hunguest Hotelt 35,53 milliárd forinttal, a Mészáros tulajdonában lévő Opimus Grouphoz tartozó Wamsler SE tűzhelygyárat 933 millió forinttal segítette ki. „

Nem az első ilyen eset

Hasonló trükközéskor a Fidesz ennél sokkal finnyásabb volt: emlékszünk még, amikor – 2005-ben – a Fideszhez közel álló akkori jegybank vezetése, jelesül annak egyik alelnöke, Szapáry György egy, az uniós pénzügyminiszterek egyik ülését előkészíteni hivatott tanácskozáson (a korabeli sajtó megfogalmazása szerint) “kételyeinek adott hangot az autópálya-finanszírozás elszámolásával kapcsolatban. Akkor annyi történt, hogy a kormány ki akarta venni az autópálya-építési költségeket az államháztartásból, így csökkentve a hiányt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK