Kezdőlap Címkék államadósság

Címke: államadósság

Macron: folytatom a reformokat!

0

A francia elnök mozgalma – ha minimális mértékben is, de a második helyre szorult Marine Le Pen asszony szélsőjobboldali szervezete mögött. Az első helyen végzett Marine Le Pen asszony új választások kiírására szólította fel Macron elnököt. Akinek ez az esze ágában sincsen. Ehelyett kijelentette: folytatja a reformokat!

Közben a francia sajtó arra hívja fel a figyelmet, hogy

az euroszkeptikus pártok javarésze nem akar kilépni az Európai Unióból.

Frexit-ről szó sem lehe t- ez derül ki Marine Le Pen asszony programjából, mely radikális szakítást jelent a múlttal. A Franciaországban első helyen végzett szélsőjobboldali párt még nem is oly rég népszavazást sürgetett arról, hogy kell-e Franciaországnak az Európai Unió illetve az euro? Ma már erről szó sincs! Franciaország problémáit az Európai Unió keretein belül akarják megoldani – éppúgy mint Matteo Salvini Olaszországban vagy Orbán Viktor Magyarországon. Az euroszkeptikus pártok pálfordulása nem más mint populista reflex vagyis a választók akaratának a követése – hívja fel a figyelmet a párizsi Le Monde.

Ezek az euroszkeptikus pártok a nemzetek Európáját akarják megteremteni – bármit is jelent az. Mindegyikük pénzt vár Európától és ezen belül elsősorban Németországtól. Különösen világos ez Franciaországban, ahol Macron elnök csakis akkor reménykedhet a reformjai végrehajtásában, ha Németország rábólint elképzeléseire az eurozóna megváltoztatása ügyében. Csakhogy erről szó sincs!

Németország nem kívánja átvállalni a gyengébben teljesítő tagállamok adósságait!

Olaszország és Franciaország hatalmas államadóssága a fejlődés egyik legfőbb akadálya. Németország makacsul nemet mond arra, hogy pénzt áldozzon szövetségeseire. Kitart a szigorú pénzügypolitika mellett, amely Görögország esetében megmutatta hatását: az életszínvonal ma alacsonyabb mint tíz évvel ezelőtt.

Francia-német harc várható az uniós posztokért

A Le Monde szerint két koncepció csap össze. Míg korábban Merkel kancellár és Macron elnök együtt küzdött a populista tendenciák ellen Európában, most miután sikerült megakadályozniuk az euroszkeptikus pártok áttörését, egymás ellen fordulhatnak az eltérő érdekek miatt. Épp ezért nem ígérkezik túlságosan könnyűnek az új európai vezetők kiválasztása, ha a két meghatározó nagyhatalom: Németország és Franciaország mást akar…

Trükközik a kormány a bérutalással?

Egy jobbikos képviselő azzal vádolja a pénzügyminisztert, hogy törvénytelenül nem fizették ki az állami szféra jelentős részében a decemberi bért az új év előtt. Varga-Damm Andrea szerint ezzel kozmetikázzák az éves hiány és államadósság adatát.

Varga-Damm Andrea szombaton a Facebookon közölt bejegyzésében Varga Mihály kozmetikáz címmel azt írja, hogy az állami szféra jelentős részében az alkalmazottak járandóságát törvényellenesen nem fizették ki múlt péntekig, az utolsó munkanapig (mivel utána pihenőnapok következnek).

Szerinte azért, mert

Varga Mihály pénzügyminiszter kozmetikázni akarja az adatokat.

Mondván az EU-szabályrendszerében az év utolsó napján meglévő adatok alapján minősítik a költségvetési hiányt, s az államadósságot.

„Mindegy, hogy azelőtt, vagy azután mi van”

– írja a jobbikos politikus.

Varga-Damm írásából nem derül ki, hogy mit jelent „az állami szféra jelentős része”, ünnep lévén pedig nem sikerült adatot szerezni a folyósítandó bérek köréről és összegéről. Ha az államkincstár által fizetett illetmények egészére kiterjed(ne) a fizetés pár napos elcsúsztatása, az sok százezer ember havi bérét figyelembe véve tetemes összegre rúg(na).

A képviselő bejegyzéséhez fűzött kommentekből kiderül, hogy a közalkalmazottak körében több éves gyakorlat a januári folyósítás. Ez azt sugallhatja, hogy nem most kezdődött (volna) a játék a számokkal.

Az államháztartás hiányában nincs jelentősége az esetleges pár napos késésnek.

A december 31-i napon ugyanis az úgynevezett pénzforgalmi hiány számolható ki (vagyis hogy mennyi bevétel és kiadás volt addig), az is az önkormányzatok nélkül. A teljes, úgynevezett eredményszemléletű deficit a tavasz folyamán áll össze, amelyben nem csak a helyhatóságok végleges adatai lesznek benne, hanem elszámolják az előző évre vonatkozó összes utólagos be- és kifizetést (például a társasági adó és az szja év végi előlege és a tavaszi elszámolási kötelezettség – pótlás és visszafizetés – egyenlegét) is.

Ezt a számot nyújtják be aztán az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) jóváhagyásra, amely

ősszel véglegesíti a hiány értékét

és a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított arányát.

Ezzel tehát ebben a pár napban nem lehetséges kozmetikázni. Természetesen ha pénzszűkében van egy kormány, akkor már csak a kamat miatt is elképzelhető néhány napos késedelem. De nálunk jelenleg nem áll fenn ez a helyzet, olyannyira, hogy az elmúlt napokban a kormány terven felüli súlyos tízmilliárdokat szórt ki a legkülönfélébb célokra.

Az év végi dátummal

az államadósság terén viszont előfordult már trükközés.

Itt ugyanis valóban a december 31-i egyenleget veszik alapul. A 2010 utáni években többször volt példa arra, hogy a kormány gyorsan visszavásárolt egy csomó állampapírt (adósságot), majd a következő év elején újakat bocsátott ki. Ezzel papíron tetemes adósságcsökkentést tudott felmutatni.

Jelenleg nem látszik olyan helyzet, hogy ilyen – vagy a jobbikos politikus által felhozott megoldással – kellene polírozni a képet.

A Magyar Nemzeti Bank minapi jelentése azt tartalmazza, hogy a harmadik negyedév végére az államháztartás adóssága 72,4 százalék volt (ez tartalmazza az Eurostattal szemben elvesztett vita következményét, az Eximbank csaknem két százalékos adósságának beszámítását is). A deficit ezzel egy negyedév alatt majdnem másfél százalékkal csökkent.

A hiány 73,3 százalék volt 2017. végén, vagyis a háromnegyed éves mérséklődés 0,9 százalékpont. Ebben a tervezettet meghaladó gazdasági növekedésnek nagy szerepe volt, mert ennek eredményeképpen akár ugyanakkora összegű hiány is arányosan kisebb a GDP-hez viszonyítva. Ezzel teljesülhet az államháztartás hiányának – törvényben előírt – zsugorodása.

Ha baj lesz az adóssággal, annak más oka lehet

– és ez viszont visszamenőlegesen is rondíthatja a költségvetési hiányt. Ez pedig az uniós támogatások meglehetősen hektikus, az utolsó pár hónapig igencsak szűkmarkú utalása. (Ennek elsődleges oka a Brüsszelben felrótt rengeteg szabálytalanság, nem csak a hazai kifizetésekben, hanem már a pályázatok kiírásában is.)

A kormány viszont úgy döntött, hogy ettől függetlenül folyósítja a pénzt a nyerteseknek előleg formájában (bár a teljes összeghez képest az arányt alaposan megvágta az év folyamán). Ennek következtében az előleg és a megérkezett pénz közti rés bőven meghaladja az ezermilliárdot, annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben elkezdtek érkezni nagyobb utalások. Ha ennek jelentősebb hányadát utóbb végleg megvonja az Európai Bizottság, az hatalmas rést üthet az idei (és persze a 2019-es) költségvetésen és az államadósságon egyaránt.

Együtt: Elbukott a Széll Kálmán Terv

0

A Széll Kálmán Tervben 2017 év végére célul kitűzött 55% helyett 74,5% lesz az adósságráta, így még a kormány számai alapján is elbukott az államadósság elleni küzdelem – véli az Együtt.

Erről Pataki Márton, a párt elnökségi tagja írt közleményében, mert szerinte a kormány valós teljesítménye elmarad a választók felé kommunikált propagandától. Leírja, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter nem válaszolt az Együtt kérdésére, amelyben a Széll Kálmán Terv teljesülését kérik számon.

Az Orbán-kormány 2011. március 1-jén jelentette be a Széll Kálmán Tervet, mellyel az államadósságot a bruttó hazai termék 50 százalékának megfelelő szintre akarták csökkenteni 2018-ra a 2010-es év végi 80,5 százalékról. Ennek alapján 2017. év végére a GDP 55%-ra kellett volna csökkenteni az államadósságot. Varga Mihály január 2-án azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy előzetes számítások szerint, az Eximbankkal együtt 75,4% lesz az adósságráta, tehát

a terv és a megvalósulás között 19,5 százalékpont a különbség, amely 7255 milliárd forintot jelent

– írja az Együtt.

A párt szerint az adósságrátában látható csökkenés is hazugságon alapul: a magánnyugdíj-pénztári rendszer, a nyugdíjrendszer tőkefedezeti ágának a megszüntetésén. A magánnyugdíj-rendszer fenntartása és az Orbán-kormány megvalósult költségvetési politikája mellett az államadósság már a GDP 92,9 %-ra nőtt volna, ami még további 6485 milliárd forintot jelent, ami hiányozni fog az államkasszából, amikor a jövőben nyugdíjakat kell fizetni – írják.

Pataki arra is kitér, hogy az oktatáson, az egészségügyben és a szociális ellátórendszeren nem látszik, hogy hová tűnt ez a sok ezer milliárd forint. Az Együttt szerint a pénzt egy részét egyszerűen ellopták, és ebből gazdagodott meg Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Habony Árpád, illetve Andy Vajna. A nagyobb része pedig az Orbán-kormány rossz gazdaságpolitikájának az elleplezésére ment el. 

Pataki mindezt úgy foglalta össze, hogy felélte és ellopta a Fidesz Magyarország jövőjét.

Bár állnánk csehül – uniós mag és perifériák

0

Ha a valós adatokat (és nem a politikusok nyilatkozatait) nézzük, akkor paradox módon a leginkább euroszkeptikus Csehország áll legközelebb az EU magjához a visegrádi négyek közül.

Ezt a következtetést vonta le Gál Zsolt a pozsonyi Új Szó publicistája. „A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó nemzeti termék – a gazdasági fejlettség legfontosabb mérőszáma –

cseh szomszédjainknál tavaly elérte az uniós átlag 88 százalékát, ez nemcsak a szlovák (77), lengyel (69) és magyar (67) szintet haladja meg,

de fölötte van a görög, portugál és ciprusi szintnek, és erősen közelít a spanyolhoz (92). Amit meg is haladna, ha Katalónia függetlenedne Spanyolországtól (de természetesen lehagyná a külön kezelt Dél-Olaszországot is). Csehország júliusi, mindössze 2,9%-os munkanélküliségi mutatója egyenesen a legkedvezőbb az egész unión belül, akárcsak a relatív szegénység és szociális kirekesztettség által veszélyeztetettek aránya, amely 2016-ban szintén itt volt a legkisebb (13,3%). A 20–64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája (76,7%) nemcsak a visegrádi és a mediterrán országoknál kedvezőbb, de jónéhány nyugat- és észak-európai országét is eléri, illetve meghaladja.”

„Ez igaz a közpénzek állapotára is. Az államadósságot tekintve például a visegrádiak (Magyarország részleges kivételével) jóval jobban állnak az uniós átlagnál és a tagországok túlnyomó többségénél – és

a csoportban megint csak Csehország viszi el a pálmát a legalacsonyabb GDP-arányos államadóssági mutatóval (tavaly 37,2%).

Az is elmondható, hogy a V4-ek gazdaságilag (kereskedelem, beruházások) sokkal jobban integrálódtak az uniós maghoz, mint a mediterrán periféria, vagy több északi ország.”

„A cseh igazságszolgáltatás a legfüggetlenebb, a cseh közmédia tartós függetlensége példátlan a régióban,

a gazdasági populizmus is rendre ott a legvisszafogottabb, a szélsőséges populista pártok támogatottsága meg a legalacsonyabb. A velejéig korrupt, túszul ejtett állam, ha úgy tetszik, a maffiállami praktikák alkalmazása ott még mindig csak gyerekcipőben jár Magyarországhoz vagy Szlovákiához képest (amelyekhez a jelenlegi lengyel kormány gyors léptekkel zárkózik fel).

Igen, az Andrej Babiš vezette ANO várható győzelme a közelgő parlamenti választásokon mindezt megkérdőjelezheti,

de hosszú távon az értékek, ideológiák, demokratikus és jogállami normák terén is a csehek álltak a legközelebb a nagybetűs Nyugathoz és az uniós maghoz.”

Sokat árt(hat) az Eximbank-ügy

Sok szempontból árthat Magyarországnak, ha az Európai Unóban az a döntés születik, hogy az Eximbank Zrt. adóssága beletartozik az államadósságba, megemelve azt mintegy 2 százalékponttal. Nem először fordul elő ilyen trükközés.

Nehézségeket okozhat a kormány, de a gazdaság egésze számára is, hogy az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) a javaslatára az EU intézményrendszeréhez tartozó Monetáris, Pénzügyi és Fizetésimérleg-statisztikák Bizottsága (CMFB) javasolta a magyar Eximbank kormányzati szektorba sorolását. Ez annyit jelent, hogy az ott felmerülő tételek beletartoznak a költségvetés egészébe, s így az államadósság 74 helyett akár 76 százalékpontra is emelkedne.

A kormány számára azért is kínos az ügy, mert elveszítheti a maga által sugallt nimbuszát, amely szerint – szemben az elődjeivel – trükkök nélkül is képes volt csökkenteni és elfogadhatóbb szinten tartani az államadósságot. Ráadásul – ahogy a portfolio.hu elemzése  írja: „az átsorolás első évétől kezdődően ugyanis egy szintugrást eredményezne a bruttó adósságszámokban ez a “művelet” és a mérleg folyamatos felduzzadása (ami egyébként a bank stratégiájának következménye) szintén tovább növelné az államadósságot”.

A gazdaság pedig azért szenvedhet kárt, mert a hiány emelkedése kihathat a gazdaság milyenségének a megítélésére is, s ez – ha a hitelminősítők és  a befektetők is így látják majd – konkrét lépésekben, s végső soron számszerűsíthető károkban ölthet esetleg testet. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője hétfőn az M1 aktuális csatornán mindazonáltal azt is mondta, hogy más országokkal is zajlott már hasonló vizsgálat, ám nálunk „a 74 százalék államadósság rátánál érzékenyebb a kérdés, de összességében nem ront akkorát a besorolás változása a magyar mutatón, hogy megtörjön az államadósság csökkenő trendje”.

Az Eximbank kérdése kényes amiatt is, mert az eredetileg a magyar exportőrök pozícióját, nemzetközi szinten szabályozottan államilag megtámasztott  hitelekkel és hitelbiztosításokkal segíteni hivatott export-import bank az egymást követő Orbán-kormányok alatt furcsa hitelezési politikába fogott. A tűzhöz közel állók olyan projektjeit finanszírozta és finanszírozza,  amelyekre nehezen lehetne rásütni, hogy a magyar külkereskedelmi expanzió érdekeit szolgálnák. Például az Index korábbi írása szerint: „…Garancsi István Kopaszi gáti fejlesztéséhez ingatlanfejlesztéséhez például 16,17 milliárd forintot, Andy Vajnának a Tv2 megvásárlásához 13,3 milliárd forintot hitelezett. A Mészáros Lőrinchez köthető cégek is kaptak nagy hiteleket a banktól, a Hunguest Hotelt 35,53 milliárd forinttal, a Mészáros tulajdonában lévő Opimus Grouphoz tartozó Wamsler SE tűzhelygyárat 933 millió forinttal segítette ki. „

Nem az első ilyen eset

Hasonló trükközéskor a Fidesz ennél sokkal finnyásabb volt: emlékszünk még, amikor – 2005-ben – a Fideszhez közel álló akkori jegybank vezetése, jelesül annak egyik alelnöke, Szapáry György egy, az uniós pénzügyminiszterek egyik ülését előkészíteni hivatott tanácskozáson (a korabeli sajtó megfogalmazása szerint) “kételyeinek adott hangot az autópálya-finanszírozás elszámolásával kapcsolatban. Akkor annyi történt, hogy a kormány ki akarta venni az autópálya-építési költségeket az államháztartásból, így csökkentve a hiányt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK