Csődbe megy-e Argentína az új szélsőjobboldali elnökkel?

0
763
NPR

2,6 milliárd dollárt kellene törlesztenie a 44 milliárd dolláros IMF hitelből Argentínának, de nincsen ennyi pénze az új kormányzatnak sem.

Milei elnök csak nemrég került hatalomra, és villámgyorsan leértékelte 50%-kal a pesot valamint számos szigorító intézkedést jelentett be.

Például azt, hogy január elsejétől a kormány nem támogatja a tömegközlekedést vagyis az árak az egekbe szöknek. Argentínában az infláció 150% fölött járt tavaly, de lehet, hogy az év végére elérte a 200%-ot is. Emiatt választották meg a szélsőjobboldali jelöltet, aki radikális liberális kúrát ígért Argentínának: maximális privatizációt mondván az állam rossz gazda. A szakszervezetek a tavalyi év végén tüntettek idén januárban pedig általános sztrájkot hirdettek meg át argentin Bokros csomag ellen. Az argentin Trump nem hátrál: közölte, hogyha a Kongresszus és a szakszervezetek nem fogadják el a megszorító csomagot, amely brutális életszínvonal csökkentést jelent, akkor népszavazást ír ki. A szélsőjobboldali elnöknek nincsen többsége sem a képviselőházban sem a szenátusban, de emberei szorgosan dolgoznak, hogy ezt megszerezzék. Az argentin törvények szerint elég hogyha a Kongresszus egyik háza támogatja a törvényt, az máris életbe léphet.

Mit mind az IMF? A Nemzetközi Valutaalapnak régi kuncsaftja Argentína, amely világrekordot döntött a pénzügyi csődökből, de kilábalni belőlük sohasem sikerült. Miért nem?

Nem működik a liberális recept

Az argentin elnök Milton Friedman Nobel díjas amerikai közgazdász liberális elveit próbálja meg alkalmazni a gyakorlatban. Ez a híres neves chicagói iskola, melynek ifjú közgazdászai Chilében próbálták ki a liberális elveket a gyakorlatban. 1973-ban a véres puccs után, melyet az USA támogatott egy demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben, Pinochet tábornok került hatalomra, aki Franco spanyol diktátor rendszerét tekintette iránymutatónak. A nacionalista államkapitalista rendszerrel szemben a chicagói iskola a liberális elveket javasolta Pinochet tábornoknak, aki Henry Kissinger amerikai külügyminiszter unszolására rábólintott a kísérletre. Ez kezdetben sikeres is volt, mert a diktatúra megakadályozott mindenfajta tiltakozást, legyilkolta a baloldal embereit – köztük Pablo Neruda Nobel díjas költőt is. Aztán a diktatúra megbukott, és kiderült, hogy a demokrácia körülményei között nemigen működik a rendszer, mert a munkavállalók képviselhetik az érdekeiket. A legutóbbi elnökválasztáson már egy erőteljesen baloldali jelölt kapta a legtöbb szavazatot. Ő szakítani akar a korábbi gyakorlattal, melyet az IMF és az USA támogatott. A baloldali elnöknek óriási politikai ellenállással kell megküzdenie hiszen az ellenzéket az Egyesült Államok is támogatja, amely Latin Amerikában ma is csaknem mindenható.

Mi a véleménye a Biden adminisztrációnak Milei argentin elnökről?

Washingtonban senkinek sem kerülte el a figyelmét, hogy Milei Donald Trumpra hivatkozik, és olyan politikusokat hívott meg az elnöki beiktatására mint Bolsonaro szélsőjobboldali brazil ex elnök, aki Trumphoz hasonlóan minimális mértékben, de vereséget szenvedett a választásokon.

A másik sztár meghívott Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt Buenos Airesben, aki közismerten szintén Trumpnak szurkol, akinek vannak is esélyei az idei novemberi elnökválasztáson.

A Biden adminisztráció emiatt nem szereti Milei argentin elnököt, azt viszont az új argentin kormányzat javára írja, hogy Dél Amerika második legnagyobb gazdasága nem lép be a BRICS-be. A Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika laza szövetségébe több új jelölt kérezkedett be a legutóbbi csúcson, melyet Johannesburgban rendeztek meg Dél Afrikában. Szaúd Arábia már taggá is vált, de Argentína visszalépett. Ezt Washingtonban kedvezően értékelték hiszen a Biden adminisztráció szerint Kína Amerika ellenes szervezetté kívánja tenni a BRICS-et.

A baj az, hogy Argentína problémáit sem az IMF sem az USA sem pedig a BRICS nem tudja megoldani. Latin Amerika az USA gazdaságának perifériája, amely 200 éve próbál felzárkózni – sikertelenül. Sokan ezért az Egyesült Államokat hibáztatják, mások a helyi elitek korrupcióját és impotenciáját tartják felelősnek. A viták évtizedek óta tartanak, de eredmény az nincsen. Ezek után senki sem csodálkozik, hogy Argentína újra tárgyalásokat kezd az IMF-el a csőd elkerüléséről.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .