Kezdőlap Címkék IMF

Címke: IMF

Államkötvény több mint 4 milliárd dollárért

Négyszeresen túljegyezték a magyar államkötvényeket – büszkélkedett Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon. Az államkötvények 10 és 30 éves lejáratúak és alacsony a kamat – tette hozzá a pénzügyminiszter, aki arra az apróságra nem tért ki, hogy miért is volt szükség erre az 1200 milliárd forintos államkötvény kibocsátásra, ráadásul úgy, hogy szerdán óriási euró kötvény kibocsátás következik?

Az EU nem ad pénzt

Orbán Viktor kekeckedése ezúttal a nemvárt eredménnyel járt: Brüsszel megmakacsolta magát, és nemcsak fenyegetőzik a támogatás megvonásával, de effektíve nem is utal át pénzt! Ez máris nagy csapás a magyar gazdaságnak, perspektivikusan pedig igen komoly negatív következményekkel járhat.

Ha Scholz lesz a német kancellár, amire egyre nagyobb az esély, akkor mind Berlinben mind pedig Brüsszelben megerősödnek Orbán Viktor ellenefelei, akik példát akarnak statuálni. Méghozzá akkor amikor a magyar miniszterelnök sorsdöntő választás előtt áll.

Arra a kérdésre, hogy érdeke-e Berlinnek, Brüsszelnek vagy Washingtonnak, hogy Magyarország miniszterelnökét továbbra is Orbán Viktornak hívják a választások után is, egyértelműen nemleges a válasz.

Ha tehát a nemzeti együttműködés rendszere fennmarad a választások után is, akkor Orbán Viktornak ellenszélben kell hajóznia, és ezt a nemzetközi pénzpiacok is pontosan felmérik.

Orbán Viktor már a választások előtt csapdába került: ha meg akarja nyerni a választásokat, akkor növelnie kell az államadósságot, hogy megvásárolhassa a választópolgárok jóindulatát. Csakhogy a magas államadósság kiszolgáltatja őt a nemzetközi pénzpiacoknak, az IMF-nek. Vagyis növekvő mértékben rá lesz utalva Washington, Brüsszel és Berlin jóindulatára. Innen szép nyerni…

Matolcsy vízió: kétféle euró kellene

Matolcsy György víziói nemcsak a magyar ellenzék számára elfogadhatatlanok, sokszor nevetségesek, de kijelentéseit az európai pénzügyi elit sem veszi komolyan. 

Ma két eurócsoport él együtt egy eurozónában: az északiak és a déliek – írja a Nemzeti Bank elnöke. Matolcsy György azzal érvel, hogy az északi uniós tagállamoknak verseny előnyük van a déliekkel szemben, és ez a jövőben még fokozódni is fog.

Tegyük hozzá, hogy ez a nagy felfedezés az egész globális kapitalizmust jellemzi: a gazdagok még gazdagabbak lesznek míg a szegényebb régiók stagnálnak vagy még szegényednek is.

Az uniós tagállamok kormányai és az Európai Központi Bank nagyjából a GDP 40%-át fordították a válságkezelésre, és ezzel elhárították a legnagyobb bajt. Az EU maga is eladósodik – ez a 750 milliárd eurós válságkezelő alap.

Matolcsy szerint az EU ezzel rálépett a japán útra: stagnálás és olyan hatalmas államadósság, amely meghaladja a GDP 260%-át.

A jegybank elnök szerint az EU csapdában van, és ebből a kettős euró lehetne a megoldás. Egy euró a fejlettebb északi államoknak és egy másik a lemaradó délieknek. Érdekes, hogy

Matolcsynak eszébe sem jutnak a keleti tagállamok pedig Szlovákia, Szlovénia vagy a balti államok szintén részei az eurozónának.

Európa aligha Matolcsy ötleteire vár

A jegybank főnöke az IMF kipaterolásával eljátszotta a becsületét a nemzetközi pénzügyi világban. Nem véletlen, hogy a nemzetközi tanácskozásokon többnyire az alelnök, Patai Mihály képviseli a nemzeti bankot.

Ennek ellenére a Matolcsy által említett probléma fennáll: Európa a gyakorlatban több sebességes. Csakhogy

ebben a helyzetben az integráció a megoldás nem pedig az eurozóna felbontása két részre.

Ezt az integrációt sugallja a 750 milliárd eurós válságkezelő alap, amely közös eladósodást jelent a tagállamok számára. Bár Merkel kancellár hangsúlyozta, hogy egyedi alkalomról van szó, de sokan emlegetik a Hamilton hatást.

Az USA pénzügyminisztere úgy hozta létre az Egyesült Államokat, hogy rávette őket a közös kölcsön felvételre…

Elnök akart lenni, szexbotrányba bukott bele

Négyrészes filmet mutatott be a Netflix  arról, hogy Dominique Strauss-Kahn egy szobalányt anális szexre kényszerített New Yorkban, és ezen elúszott az elnöki ambíciója Párizsban.

A 2806-os szoba – ezt a címet viseli a film, amely bemutatja Dominique Strauss-Kahn pályafutását, melyet a karrierizmus mellett egyetlen szenvedély jellemzett: a már nem egészen fiatal férfiú, aki az IMF főnöke volt 2011-ben, falta a nőket.

Intim kapcsolat Nagy Piroskával

A csinos magyar munkatársnő felkeltette az IMF francia főnökének figyelmét. A férjes magyar munkatársnő nem mondott nemet noha tudta: Dominique Strauss-Khannak felesége van. Aki ráadásul nem akárki hanem egy televíziós sztár, aki férjét Franciaország elnökévé kívánta tenni.

A házasságon kívüli kapcsolatot az IMF eltussolta, mert nem akartak világbotrányt.

Sarkozy elnök az Élysée palotában viszont akart. A magyar származású francia elnök 2012-ben újra szerette volna választatni magát. Rájött arra, hogy fő ellenfele nem más mint Dominique Strauss-Khan. Hogy lehet őt eltakarítani az útból? Egy kínos szex botránnyal, amelyet az Egyesült Államokban jóval komolyabban vesznek mint Franciaországban.

Mi történt 2011 május 14-én?

New York egyik luxus szállodájában Dominique Strauss-Khan randevúra várakozott ámde az ügyeletes szépség nem mutatkozott. Megjött viszont a szobalány. Gyorsan megalkudtak. A gyors aktus után Dominique Strauss-Kahn együtt ebédelt lányával, majd a repülőtérre sietett. Ott tartóztatta le a rendőrség.

Nafissatou Diallo, a New Yorki Sofitel afrikai szobalánya panaszt tett nemi erőszak miatt. A bulvárlapok nem maradtak téma nélkül a következő hetekben. Végül Dominique Strauss-Khan ügyvédei megállapodtak a szobalánnyal, aki több millió dollárért visszavonta vallomását. A pénzt Dominique Strauss-Khan dúsgazdag neje fizette ki. Aki azután elvált a bukott nagyságtól. Ezek után természetesen Dominique Strauss-Khan nem indulhatott a francia elnökválasztáson. Nicolas Sarkozy köztársasági elnök sem örülhetett sokáig. Elbukta a választást 2012-ben: a szocialista Francois Hollande győzött, aki aztán vígan cserélgette a szeretőit Párizsban az Élysée palotában.

G20: adósság moratórium hosszabbítás a legszegényebbeknek

A fejlett államok pénzügyi vezetői hangsúlyozták “mindent meg kell tenni a legszegényebb államokért!” A Covid-19 világjárvány különösen súlyosan érinti azokat az országokat, ahol a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP. Ezért a G20 pénzügyminiszterei és nemzeti bank elnökei egységesen maximális támogatásra szólítanak fel mindenkit – beleértve a magán hitelezőket  is.

Hat hónappal meghosszabbították a hitel moratóriumot a legszegényebb államoknak, melyek gyakorlatilag fizetésképtelenné váltak a Covid-19 vírusválság miatt. A kínaiak szerepe itt különösen érdekes – mutat rá a Reuters szakértője – mert ők hatalmas adósságállományt tartanak kézben, de eddig nemigen mutattak hajlandóságot annak leírására. Ehelyett inkább a nagy adósság egy részének az elengedése címén felvásároltak értékes területeket: olajmezőket, kikötőket, hogy ezzel fokozzák befolyásukat ezekben az országokban.

Történelmi fordulat

A világ nagyhatalmai most egységesen döntöttek egy nagyon fontos kérdésben annak ellenére, hogy számtalan ellentét áll fenn köztük: “a nemzetközi adósság rendezés ügyében a közös keret történelmi jelentőségű áttörésnek számít” – hangsúlyozta a G20 tanácskozás soros elnöke, Szaúd Arábia pénzügyminisztere. Mohammed al Dzsadaan kiemelte: nemcsak az államok, de a magán hitelezők is elvben egyetértenek ezzel!

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“Ha szükséges, akkor leírják az adósságokat, segítik a szegény államokat abban, hogy menedzseljék az államadósságot és támogassák a reform politikát” – mondta Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter.

Mnuchin a fejlett államokat is figyelmeztette: nehogy idő előtt visszavonják azokat a támogatási programokat, amelyekkel az állam illetve a jegybank sietett a gazdaság segítségére a Covid-19 járvány idején.

A pandémia kiélezi a szegény – gazdag kontrasztot

A legfrissebb előrejelzések szerint a fejlett államok jobban megúszhatják a világjárványt mint a közepesen fejlett és szegény országok. Az utóbbiak közül sokan adósságcsapdába kerülhetnek. Ezért a G20 pénzügyminiszterek és jegybank elnökök rohamtempóban dolgozzák ki az új globális adósság menedzselési rendszert. A G20 a jövő hónapban virtuális csúcstalálkozót tart, és ezen már szeretnék bemutatni az új konstrukciót. Erre annál is nagyobb szükség lehet, mert a gyakorlatban a magán hitelezők egyelőre nemigen mutatnak hajlandóságot arra, hogy a szegény államoknak elfogadható módon rendezzék az adósság válságot – mutatott rá Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója.

A populisták álma: Észak Európa Dél Európa ellen

A koronavírus válság kiélezi az ellentéteket az EU-ban a gazdag északi és a szegényebb déli tagállamok között. Az IMF arra hívta fel a figyelme, hogy ez az ellentét belülről bomlaszthatja az Európai Uniót.

Miért oly magas a munkanélküliség Dél Európában – és alacsony Északon?

Míg Ausztriában és Németországban csak 6%-os munkanélküliség várható a koronavírus válság csúcspontján addig Görögországban és Spanyolországban 20%. Erre a kellemetlen kontrasztra mutat rá a Nemzetközi Valutaalap  jelentése, mely azt vizsgálta, hogy mennyire mély válság várható a munkaerő piacokon Európában?

“Az eurozóna tagállamai megtanulták a leckét a 2008-as nagy pénzügyi válság idején, és csak kevés embert bocsátottak el” – nyilatkozta a Le Monde-nak Nadia Gharbi, aki a Pictet WM elemzője. “Európa és az USA között óriási a különbség ebben a tekintetben. Az Egyesült Államokban rekord magasságba emelkedett a munkanélküliség míg Európában inkább a részleges vagy technikai munkanélküliséget választották illetve a Kurzarbeitet”. Ezzel azonban csak elnapolni sikerült a problémát, de megoldani nem. “Ha ugyanis megszűnik a kormányzati támogatás, mely lehetővé teszi a munkahelyek döntő többségének megmaradását, akkor a döntéshozók Európában is szembekerülnek azzal, hogy a cégek túlélésnek záloga a leépítés. Robbanásszerű változás várható” – hangsúlyozza Nadia Gharbi.

Időzített bomba Európa déli részén

Már a korona vírus válságot megelőzően is jóval magasabb volt itt a munkanélküliség mint Európa északi részén. Ráadásul a munkavállalók jelentős része szerződéses alkalmazott volt vagyis eleve reménytelen helyzetbe került volna, ha az állam nem siet a segítségükre.

“A turizmus meghalt, nem találok munkát magamnak” – mondja a 28 éves portugál Joana Ribeiro. Külföldre kellene menni, de hova? Hol nem fenyeget a vírusfertőzés és a nyomában kialakult válság?”

Dél Európában a turizmus aránytalanul nagy szerepet játszik a gazdaságban. Ezért annak leállása emberek millióinak munkahelyét fenyegeti. Így érthető, ha Görögország és Itália már június elején megnyitja turista piacát az uniós polgárok előtt.

10%-os munkanélküliség fenyeget az eurozónában

Erre hívja fel a figyelmet az IMF. Ez önmagában is olyan nagyságrend, amely komoly társadalmi problémát jelenthet, de ez átlagos mutató. Míg a globális versenyben sikeres északi tagállamok megőrizhetik a munkahelyek döntő többségét, addig a déliek  (Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) drámai mértékű változás elé nézhetnek. Mindez megrendítheti a társadalmi stabilitást ezekben az országokban – hangsúlyozza Macron francia elnök. Arra utalva, hogy a populista erők kihasználhatják a gazdasági válság okozta elégedetlenséget a hatalomra jutásra. Ott pedig olyan politikát folytatnának, melyből ízelítőt kapott az Európai Unió amikor az Öt csillag és a Liga együtt kormányozta Olaszországot. A populista Matteo Salvini most ellenzékbe szorult, de távolról sem mondott le a hatalomról. Minthogy az eurozóna harmadik legnagyobb gazdaságáról van szó, ezért ez egész Európa számára igen fontos kérdés. Ezért is javasol Merkel kancellár és Macron elnök 500 milliárd eurós válság kezelő mentőcsomagot, mely a víz felszínén tartaná a dél-európai tagállamokat. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője, sietett üdvözölni Merkel kancellár és Macron 500 milliárd eurós elképzelését. A tömeges munkanélküliséggel szembenéző dél-európaiak ebben reménykedhetnek, mert különben jönnek “a hónap végék amikor már elfogyott a pénz ” – mondta a Le Monde-nak a fiatal portugál nő, aki se otthon nem talál munkát miközben nem látja azt sem, hogy hol lehetne vendégmunkás…

Az argentin NER párharca az IMF-el

Cristina Fernandez de Kirchner alelnök asszony, akinek elnöki periódusa idején Argentína fizetésképtelenséget jelentett kijelentette:

“Argentína egy centet sem törleszt amíg nincs vége a válságnak!”

Az IMF állatorvosi lova Argentína, mely már többször vett fel hatalmas kölcsönöket, hogy áthidalja pénzügyi nehézségeit. Jelenleg 100 milliárd dollárral tartozik Dél Amerika második legnagyobb gazdasága a Nemzetközi Valutalapnak. 2018-ben 57 milliárd dollárt, legutóbb pedig 25 milliárd dollárt vett fel a liberális kormányzat amely azután megbukott tavaly a választáson. Visszajöttek a peronisták: Argentína egykori elnökasszonya, aki jelenleg hazája alelnöke a hétvégén kijelentette: nem fizetik addig a kölcsön részleteit amíg  az ország ki nem lábalt a válságból. Az alelnök asszony ezt nem véletlenül Havannában adta elő annak a Kubának a fővárosában, melyet Trump újra pária állammá tett a globális gazdaság perifériájára kiszorítva a szocialista szigetországot.

Trump szorongatja Argentína torkát is

A napokban Buenos Airesbe érkezik az IMF küldöttsége, hogy az átütemezésről tárgyaljon. Argentína már többször vált fizetésképtelenné: legutoljára 2014-ben amikor még Cristina Fernandez de Kirchner volt az elnökasszony.

A 66 éves politikus asszony most azért járt Kubában, hogy ott is

bemutassa könyvét, melynek ezt a címet adta: Sinceramente – őszintén. Merész cím ez egy politikustól, akinek szereplését a közéletben botrányok sorozata kísérte.

Az Iránnal kötött megállapodás például kicsapta a biztosítékot Washingtonban és Izraelben.

A terrorista szál

Amikor Trump elnök Szulejmani tábornok kilövéséről döntött, akkor ezt azzal is indokolta, hogy Irán az amerikai földrészen is elkövetett terrorcselekményeket: kettőt közülük Argentínában, ahol a legnagyobb zsidó közösség él Latin Amerikában. Először Izrael Buenos Aires-i nagykövetségét érte támadás – 29 halott, majd a zsidó kulturális központot robbantotta fel egy Iránból irányított kommandó – 85 halott. Mindez még a kilencvenes években történt, de Cristina Fernandez de Kirchner elnöksége idején “rendezték az ügyet”.

Irán a világpiaci árnál jóval olcsóbban szállított olajat Argentínának, mely cserébe nem Iránt nevezte meg a terrorakció felelősének hanem a libanoni Hezbollah milíciát.

Mindenki tudta ugyan, hogy a Hezbollah legfeljebb csak közvetítő lehetett, de Iránnak sikerült megmentenie az arcát. Ez fontos volt, mert akkor folytak a tárgyalások az atomalkuról, melyet Obama elnök – más nagyhatalmakkal együtt – meg is kötött, hogy azután Trump felrúgja azt.

Az ügyész, akit holtan találtak a fürdőkádban

Alberto Nisman ügyész vizsgálta a zsidó célpontok elleni terrorakciók ügyét: 500 oldalas jelentésben összegezte az eredményeket. Minden tény Irán ellen szólt. Nem sokkal a döntő tárgyalás előtt az ügyészt holtan találták a fürdőkádjában! Cristina Fernandez de Kirchner elnökasszony sietett közölni: öngyilkosság történt! Ezt a verziót az ellenzék és a család nem fogadta el: szerintük az ügyészt a titkosszolgálat meggyilkolta! Egy bíróság az elnökasszony távozása után megerősítette: gyilkosság történt! Emiatt nem indult az elnöki posztért tavaly Cristina Fernandez de Kirchner. Akinek azért szüksége volt a hatalom nyújtotta védelemre: ezért egy színtelen politikussal párban indult az elnökválasztáson. Nyertek.

Cristina Fernandez de Kirchner csak alelnök ugyan, de rossz nyelvek szerint az államfő nála tartja az eszét. Ha tehát az alelnök asszony kijelenti, hogy Argentína nem törleszt, akkor azt komolyan kell venni.

A peso árfolyamának csökkenése és a belső infláció ezek után csaknem biztosra vehető, de a nemrég hatalomra került baloldali populista kormányzat nem könnyen vállalhatja fel egy IMF csomag teljesítését, mert liberális elődje épp ebbe bukott bele tavaly Argentínában.

Ki is valójában Ukrajna erős embere?

“Putyin bármikor kész lenne nekünk 100 milliárd dolláros kölcsönt nyújtani” – nyilatkozta a New York Timesnak Ihor Kolomijszkij, akit nyugtalanít, hogy az IMF nem utalja át a korábban megígért kölcsönt.

Ukrajna erős emberének az aggodalma érthető, mert a Nemzetközi Valutaalap épp azért késlekedik az ország számára létfontosságú kölcsön folyósításával, mert korábban azt tapasztalta: annak jelentős része a PrivatBankban landol. Azután pedig nyoma vész. A PrivatBank Ihor Kolomijszkij ukrán oligarcha üzleti birodalmának pénzügyi központja.

Ihor Kolomijszkij a zsidó közösség vezetője Ukrajnában, ahol elég mélyek az antiszemita hagyományok. 2014-ben Petr Porosenko elnököt támogatta, aki nyugatbarát politikát kezdeményezett miután elődje Oroszországba menekült. Porosenko cserébe kinevezte Kolomijszkijt Dnyepropetrovszk kormányzójának. Ebben a minőségében fontos szerepe volt abban, hogy az ukrán hadsereg és az azt támogató milíciák ellen tudtak állni az orosz nyomásnak Ukrajna keleti részén. Ihor Kolomijszkij pénzelte a milíciák egy részét – nem feledkezve meg természetesen a saját hasznáról sem.

Vállalat birodalmában fontos szerepet játszik a média, ahol Ukrajna jelenlegi államfője megalapozta hírnevét. Volodimir Zelenszkij színész hazája államfőjét alakította egy televíziós sorozatban. Oly nagy sikerrel, hogy Ihor Kolomijszkij pénzügyi támogatásával Ukrajna államfőjévé választották meg. Ebben a minőségében új politikát hirdetett meg:

Kibékülés Oroszországgal

Volodomir Zelenszkij többször is tárgyalt telefonon Putyin orosz elnökkel a két állam kapcsolatáról. És főképp arról a helyzetről, mely Ukrajna keleti orosz többségű részén kialakult. Két kormányzóságban olyan milíciák tartják kézben a valóságos hatalmat, melyek Moszkvának engedelmeskednek. Zelenszkij elnök mindenképp békét szeretne Moszkvával hiszen Ukrajna gazdasági stabilizációja addig nehezen képzelhető el amíg háborús állapotok uralkodnak az ország keleti felében. Csakhogy Putyin elnöknek van egy alapvető feltétele:

Ukrajna semmiképp sem léphet be a NATO-ba

Az Egyesült Államok viszont azt szeretné, ha Ukrajna a nyugati katonai szövetség partnere lenne. “Önök fenn akarják tartani a háborús állapotokat Ukrajnában” – érvel Ihor Kolomijszkij a New York Timesban. Amely azért is kérte az interjút Ukrajna erős emberétől, mert a Trump elleni impeachment eljárás több ponton is kapcsolódik az USA kül- és belpolitikájának összekeveréséhez.

Trumpot sokkal jobban érdekelte a Biden család mint Ukrajna sorsa

Ezt vallotta több magasrangú diplomata a washingtoni képviselőház hírszerzési bizottsága előtt. Amely arra keresi a bizonyítékot, hogy Donald Trump megzsarolta Ukrajna elnökét: ha nem szállít bizonyítékot Biden szenátor fiának kétes üzleti ügyeiről, akkor Ukrajna búcsút mondhat a fegyver szállításoknak, melyek oly fontosak a hadsereg számára. Biden szenátor Trump talán legveszélyesebb ellenfele lehet a jövő évi elnökválasztáson.

Az amerikai belviszálynak Ukrajna fizetheti meg az árát

Erre mutat rá Ihor Kolomijszkij a New York Timesban. Csakhogy Ukrajnának is megvan a maga zsarolási potenciálja: a kibékülés Moszkvával! Egyértelműen utal erre Ukrajna erős embere mondván egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy lepaktálnak Moszkvával. Akkor pedig az orosz tankok közel kerülnek Varsóhoz és Krakkóhoz.

A NATO belepiszkíthat a pelenkába

Ezzel fenyegetőzik Ihor Kolomijszkij, aki csalódott a nyugati szövetségben, amelyből kevés haszna származott Ukrajnának. Az orosz vétó miatt sem arra nincs esélye, hogy bekerüljön a NATO-ba sem pedig arra, hogy az EU tagja legyen. Közben viszont millió számra menekülnek az ukránok nyugatra, mert a kétségbeejtően alacsony életszínvonal csak nem akar emelkedni. Egyedül Lengyelországban több mint egymillió ukrán munkavállalót tartanak számon!

Ukrajnában nagyszabású privatizációs programot hirdetett meg az új elnök. Ebben külföldiek is részt vehetnek. Különösen az állami gazdaságok földjei jelentenek nagy vonzerőt a külföldi befektetőknek hiszen a kiváló minőségű földeken a nyugati technológia alkalmazásával kiváló eredményeket lehetne elérni. Ukrajna Európa éléskamrája lehetne. Ez persze problémákat vet fel az Európai Unióval, amely elszántan védelmezi a maga agrár piacát az olcsó kívülről jövő exporttal szemben.

A Nyugatban csalódott Ihor Kolomijszkij ezért is fenyegetőzik most azzal, hogy Ukrajna lepaktál Moszkvával. “Ők az erősebbek” – ismeri el Ukrajna erős embere, aki nyilván figyelemmel kísérte a Közel Keletet is: Szíriában Oroszország kerekedett felül miközben az amerikaiak szépen csendesen kivonulnak.

Ezért még a Varsói szerződés is eszébe jutott Ihor Kolomijszkijnak. Ez a katonai együttműködési szerződés tette lehetővé a csehszlovák reformok eltiprását 1968-ban. Miután a szocializmus megbukott Európa keleti felén, a Varsói szerződés feloszlott. Ha Kijev és Moszkva együttműködési szerződést kötne az még távolról sem jelentené a Varsói szerződés helyreállítását. Jelenleg ugyanis annak tagjai mind a NATO-ban vannak. Amellyel kapcsolatban viszont nemrég Macron francia elnök kijelentette: a NATO agyhalott!

Drasztikus szénadó emelést sürget az IMF

Tonnánként 75 dollárra kellene emelni a szén adóját világszerte ahhoz, hogy elkerülhessük a klímaváltozás káros következményeit. Ezt hangsúlyozza az IMF tanulmánya. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közgyűlést tart a jövő héten, és ez elé terjesztik majd a klímaváltozással kapcsolatos jelentést.

2030-ban jóval drágább lenne az energia

A szén ára kétszáz százalékkal emelkedne, a földgáz és a villamosenergiáé 5-15%-al. Mindez arra buzdítaná az embereket , hogy megújuló energia forrásokat használjanak – hangsúlyozza a jelentés. Franciaországban megkísérelte a kormány az energia árak emelését , de a lakossági tiltakozás hatására ezt Macron elnök visszavonta. Az Európai Unió is hasonló elképzeléseket dédelget, de néhány tagállam köztük Magyarország és Lengyelország ezzel nem ért egyet. Lengyelországban a szénnek hagyományosan nagy szerepe van az energia mérlegben. Magyarországnak kevésbé fontos a szén, de a rezsi csökkentés a kormány egyik fontos politikai fegyvere, ezért nem helyesli az uniós terveket a magyar kormány, amely ily módon szolidáris is politikai szövetségesével , a nemzeti radikális PiS – szel Lengyelországban.

A vég kezdete Argentínában?

Nicolas Dujovne gazdasági miniszter szerint a kormányzatnak meg kell újítania gazdasági csapatát, hogy szembe tudjon szállni a fenyegető pénzügyi válsággal. Macri elnök a legutóbbi választási vereség után népszerű intézkedésekről döntött, de ezeknek nincsen gazdasági fedezete Argentínában, amely az IMF óriás hitele után is a pénzügyi válság rémével néz szembe – és már nem először.

Argentína újra a szuverén gazdasági válság felé száguld

Száz éve Argentína a világ egyik leggazdagabb országa volt (Latin-Amerika Svájcának is nevezték – a szerk.), amely marhahúst és gabonát exportált a háborúban kivérzett éhező Európába. Akkor egy főre jutó GDP tekintetében a világ első tíz állama közé tartozott. Ma az egy főre jutó GDP körülbelül annyi mint Magyarországon. Tavaly több volt …

Most a peso egyetlen nap alatt 22 százalékot veszített értékéből, miután kiderült : az IMF szigorú gazdaságpolitikáját képviselő elnök elbukott az előválasztáson.

A jobboldali Mauricio Macri elnök 15 százalékal maradt alul baloldali populista vetélytársaival szemben, vagyis reális a veszély: újra a peronisták jutnak hatalomra Buenos Airesben. Akik a pokolba kívánják a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) a maga válságkezelő csomagjaival. Maga az IMF néhány napja még derűlátóan nyilatkozott: “az 57 milliárd dolláros csomag eredményei kezdenek megmutatkozni Argentínában”- ez volt a hivatalos értékelés Washingtonban, ahol az argentin válság kezelése kapcsán Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója gyakran dicsekedett azzal, hogy újfajta megközelítést alkalmaznak. 2018 őszén indult a program, amely szerint immár nem várnak el megszorítást a kormánytól, mert rájöttek arra, hogy ebbe a helyi vezetés csakis belebukhat (és amely pár éve Görögországban erősen ellentmondásos eredményre vezetett: a válságkezelő kölcsön több, mint 90 százaléka a hitelező országokhoz és bankokhoz került, az adósság maradt a görögök nyakán – a szerk.).

Amit az IMF új típusú válságkezelő programnak értékelt, azt a lakosság megszorító csomagként élte át. Főként azért, mert Mauricio Macri elnök késve, csak múlt júniusban kapta meg az IMF mentőcsomagját, miközben az elnökválasztást októberben tartják. A kormányzat intézkedései általános elégedetlenséget keltettek Argentínában, ahol pedig nagy a tapasztalatuk az embereknek a megszorító intézkedések elviselésében. (Az évek óta tartó ismételt gazdasági krízis egyik értelmezését közölte a Világgazdaságban a közgazdasági Nobel-díjas Josepf E. Stieglitz és szerzőtársa tavaly – a szerk.).

 Az infláció évente 50 százalék

Ez katasztrofális mértékben aláássa a középosztály és a szegények morálját. Szomorúan dolgozni – ezt a furcsa rendszert találták ki a munkavállalók, hogy megvédjék érdekeiket. Ez azt jelenti, hogy úgy állnak hozzá a munkához, hogy más is hozzáférjen. Ha nincs értelme dolgozni, mert a keresetet elviszi az infláció, akkor minek fárasszuk magunkat? A gazdagok dollárban számolnak, mert a pénzüket már régóta külföldön tartják, de aki kénytelen a pesóval beérni, az azzal szembesül, hogy a szeme láttára veszíti el az értékét a fizetése, ingatlana. Közben pedig növekszik a munkanélküliség, mely a hivatalos adatok szerint 10 százalék, valójában több, mert nagyon sokan nem is regisztráltatják magukat vagy pedig emigrálnak. Mostanra az ötvenes évek peronista rendszere óta

a sokadik nemzedék veszíti el perspektíváját, mert a hazai elit képtelen meglelni a módját, hogy korszerű, versenyképes gazdaságot hozzon létre

Argentínában, mely egész egyszerűen átaludta a globalizáció és az informatikai forradalom hatását és még mindig a húzd meg, ereszd meg programot próbálja megvalósítani annak ellenére, hogy ez már többször is megbukott a pampák földjén – állapítja meg a Financial Times.

Peron tábornok populista rendszere annak idején vegyítette az olasz fasiszták, a nácik és a szovjetek gazdaságpolitikáját, amelyet szociális demagógiával adott el Evita Peron, akinek legendás alakját Madonna dala tette világhírűvé: Don’t Cry for Me Argentina. Csakhogy mindez a második világháborút követő években zajlott Argentínában, ahol most a peronisták – négy év szünet után – visszatérhetnek a hatalomba az októberi választások után. Ez pedig azt jelentheti, hogy

ismét kezdődik a tőke menekülése az országból.

Vagyis a helyi elit mit sem tanult az elmúlt évtizedekben. Szuverén gazdaságpolitikát kíván folytatni, miközben az ország továbbra is csak mezőgazdasági termékek exportjára képes. (Nem tanult az 1998 után öt éven át pusztító előző összeomlásból se. Az argentin helyzetről egyfajta áttekintést nyújt a Hitelintézeti Szemle 2015-ös írása – a szerk.).

Jönnek a kínaiak ?

A peronista vezetők mennydörögnek az IMF ellen, de saját elképzelésük vajmi kevés van arra, hogyan lehetne megoldani Argentína évtizedes problémáit. A kínaiak ilyenkor mindig lelkesen jelentkeznek. Minthogy nem vesznek szóját az Egyesült Államoktól, ezért Brazília és Argentína átmenetileg jól járhat. Válságos időkben a kínaiak Venezuelát is megsegítették, de közben az adósság fejében megszerezték az olajmezők egy részét. Argentína is ráléphet erre a kacskaringós útra.

De ez nem megoldás: az IMF 57 milliárd dolláros csomagjának nem látszik reális alternatívája. Így aztán a választópolgárok újra szembekerülhetnek azzal, hogy a politikai impotencia és a gazdasági krízis, amely már az elmúlt évtizedekben is megbénította Argentína fejlesztési terveit, ismét válsággá válik. Akkor pedig Latin Amerika második legnagyobb gazdasága újra megindulhat a lejtőn lefelé, pedig igazában soha nem sikerült feltápászkodnia a korábbi válságokból sem. Ha minden így megy tovább, akkor újra el lehet kezdeni siratni Argentínát.

Bolgár nő az EU jelöltje az IMF élére

Krisztalina Georgieva jelenleg a Világbank második számú vezetője. Egy amerikai-európai megállapodás alapján a Világbanknak mindig amerikai míg a Nemzetközi Valutaalapnak európai vezetője van. A francia Christine Lagarde asszony azért mondott le a Nemzetközi Valutaalap éléről, mert az Európai Központi Bank elnöke lesz.

Mindez része annak a csomagtervnek, melyet Emmanuel Macron francia elnök dolgozott ki az európai vezetői posztok elosztására. Így lett a német Ursula von der Leyen a brüsszeli bizottság elnöke és Christine Lagarde az EKB elnöke. Az Európai Unió keleti tagállamai azért támogatták ezeket a jelölteket, hogy aztán cserébe ők is kapjanak egy fontos tisztséget: ez pedig az IMF vezetői posztja. Ezért lett az Európai Unió jelöltje a Nemzetközi Valutalap élére Krisztalina Georgieva. Akinek a megválasztása egyáltalán nem biztos. Az amerikaiaknak és az európaiaknak ugyanis már nincsen többségük az IMF-ben vagyis szükség van néhány más állam meggyőzésére. Kína, Oroszország és más államok gyakran bírálták az amerikai-európai megállapodást a vezetői posztok elosztásáról. Lehet, hogy most megpróbálkoznak egy saját jelölttel, de annak igen nehéz lesz többséget szereznie az uniós jelölttel, a bolgár Krisztalina Georgieva-val szemben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK