1991 óta nem volt ilyen nagy áremelkedés a G20-hoz tartozó latin-amerikai országban, ahol korábban hiperinfláció pusztított.
102,5%-os éves inflációt mért Argentína statisztikai hivatala február végén. Ez a világon a legmagasabbak között van. Miért? Egyrészt azért, mert a baloldali populista kormányzat a Nemzeti Bankkal együtt nyomja a gázt: októberben választások lesznek, és a választópolgárok legfőbb problémája az egyre nehezebb megélhetés. A forgalomban levő pénz mennyiség megnégyszereződött három év alatt. A másik ok Putyin háborúja Ukrajnában.
A Financial Times által megkérdezett szakértők szerint nagyon valószínű, hogy a magas infláció egész évben marad Argentínában.
Három számjegyű inflációt Zimbabwéból, Venezuelából, Líbiából és Szíriából jelentettek. Az IMF, amely jelentős kölcsönnel támogatja Argentínát – 44 milliárd dollár -, kérte a kormányt és a nemzeti bankot, hogy tegyenek hatékonyabb intézkedéseket az infláció megfékezésére. Közben Argentína deviza tartaléka 4,2 milliárd dollárra csökkent.
A kormány most azért lobbizik a Nemzetközi Valutaalapnál, hogy enyhítsék a megakölcsön feltételeit, mert közbejött a háború Ukrajnában és a nagy szárazság, amely padlóra küldte Argentína mezőgazdaságát, amely exportjával rendkívül fontos a kereskedelmi és pénzügyi mérleg szempontjából. Ebben a hónapban Argentína 3,5 milliárd dollárra számíthat az
IMF-től, de ezt Washingtonban még jóvá kell hagyni.
Az ársapka nem használ
Precios justos – igazságos árak – ezzel az elnevezéssel indított kampányt a kormány Buenos Airesben. 1700 közszügségleti termékre húztak ársapkát decemberig, de szemmel láthatóan ez sem használ.
“Semmit sem tudok vásárolni, az embereknek egészen egyszerűen nincsen ennyi pénzük” – panaszkodott egy 74 éves nyugdíjas nő a Guardian tudósítójának a San Fernando piacon Buenos Aires külvárosában.”
“Így nem lehet élni, a 100%-os infláció elviselhetetlen! Fáradt vagyok, és
elegem van abból, hogy a politikusok egymással vitatkoznak miközben sokan felfordulnak az éhségtől. Ez nem mehet így tovább!”
– mondta egy 50 éves háziasszony a piacon a Reuters tudósítójának. Az élelmiszerek ára egyetlen hónapban 9,8%-kal nőtt Argentínában. A nemzeti bank jelezte, hogy jön a 2000 pesos bankjegy, amely a jelenlegi árfolyamon 10 dollárt ér.
A kormány hivatalos inflációs célja az idei évre 60%. A 47 milliós Argentína lakosságának több mint az egyharmada – 36% – él a szegénységi küszöb alatt. 2 millió argentin sorsa a mélyszegénység, melyet egyre fokoz az éves 100% fölötti infláció.
Az elégedetlenség nő, és ez a jobboldali konzervatív jelölt malmára hajthatja a vizet – írja a Bloomberg rámutatva arra, hogy Javier Milei egyre esélyesebbnek látszik az októberi elnökválasztáson.
Ársapkákkal próbál küzdeni a majdnem 100%-os infláció ellen Argentína kormánya – egyelőre nem sok sikerrel.
Precios juntos – igazságos árak – hirdetik a kirakatokban az ársapkás termékeket, de a közgazdászok többsége kétkedik abban, hogy ily módon sikerülne megfékeznie a rémisztően magas inflációt a kormánynak és a nemzeti banknak Argentínának.
Maximum 3,2%-kal nőhet egy ársapka alá sorolt termék ára február elseje és június harmincadika között. A kormány komoly reményeket fűz az ársapkához: a kormánypárt emberei a szupermarketekben ellenőrzik, hogy betartják-e a kereskedők az ársapka rendeletet?
“Ennek a programnak az a célja, hogy csökkentse az inflációt, helyreállítsa az árstabilitást és a lakosság vásárló erejét” – jelentette ki Fernandez elnök, akinek a népszerűsége a mélyponton. Nem is csoda hiszen decemberben az éves inflációs mutató 94,8%-os volt. A béremelések messze elmaradtak ettől, így a megélhetési válság általánossá vált Argentínában.
Vajon megoldják-e a problémát az ársapkák?
“A baj az, hogy ezek eltorzítják a piaci hatásokat” – mondja a német liberális Friedrich Naumann alapítvány szakértője Buenos Airesben. Lars Andre Richter szerint kevés az esély a sikerre:
“az argentin kormány ársapkákkal akarja megállítani az inflációt, de ez olyan mintha egy áradó folyóval szemben kavicsokat dobálnánk a vízbe, hogy megállítsuk az árvizet.
Hivatalosan a termelőket állítja be bűnbaknak a kormány mondván: ők manipulálják az árakat. Ez a tények meghamisítása” – hangsúlyozza a német szakértő, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.
Mi okozza valójában az inflációt? “Az, hogy a nemzeti bank éjjel-nappal pesoval árasztja el a piacot.” A kormány ezt akarja elfedni az ársapkákkal rákenve a felelősséget a termelőkre.
“Az argentin kormány a maga rossz gazdaságpolitikájának a következményét akarja ezzel eltüntetni.”
Megélhetési válság
Buenos Aires szegény negyedeiben tapasztalható leginkább az infláció negatív hatása: szinte mindenből hiány van. Egyes házakban víz sincs, mert a benne élők képtelenek kifizetni a vízdíjat.
A liberális közgazdásszal szemben a katolikus jótékonysági szervezet helyi vezetője úgy véli: a kormány nem ment elég messzire! Még több ársapka kellene!
Paco Oliveira atya szerint “az ársapka azt jelenti, hogy a termelők megegyeztek a kormánnyal abban, hogy bizonyos termékek árát csak a megállapított maximumig emelik. Még több ilyen megállapodás kellene, de ennél is fontosabb az, hogy emeljék a béreket” – hangsúlyozza a katolikus jótékonysági szervezet helyi vezetője.
A független kutató központ szakértője szerint az ársapka az elmúlt 4000 évben mindenütt megbukott:
“Ha az árat a piaci alatt állapítják meg, akkor a termelő csökkenteni fogja annak a terméknek az előállítását. Ugyanakkor a fogyasztók többet akarnak fogyasztani abból a termékből , amely olcsóbb.”
Hova vezet ez? “Üres polcok a szupermarketben és általános hiány, ez a várható eredmény. ”Mi lesz akkor, ha kivezetik az ársapka rendszert? “Hiperinfláció és társadalmi elégedetlenség” – summázta a várható következményeket Augustin Etchebarne, a Libertad y Progreso független kutató központ szakértője Argentínában.
Cristina Fernandez de Kirchner alelnök asszony, akinek elnöki periódusa idején Argentína fizetésképtelenséget jelentett kijelentette:
“Argentína egy centet sem törleszt amíg nincs vége a válságnak!”
Az IMF állatorvosi lova Argentína, mely már többször vett fel hatalmas kölcsönöket, hogy áthidalja pénzügyi nehézségeit. Jelenleg 100 milliárd dollárral tartozik Dél Amerika második legnagyobb gazdasága a Nemzetközi Valutalapnak. 2018-ben 57 milliárd dollárt, legutóbb pedig 25 milliárd dollárt vett fel a liberális kormányzat amely azután megbukott tavaly a választáson. Visszajöttek a peronisták: Argentína egykori elnökasszonya, aki jelenleg hazája alelnöke a hétvégén kijelentette: nem fizetik addig a kölcsön részleteit amíg az ország ki nem lábalt a válságból. Az alelnök asszony ezt nem véletlenül Havannában adta elő annak a Kubának a fővárosában, melyet Trump újra pária állammá tett a globális gazdaság perifériájára kiszorítva a szocialista szigetországot.
Trump szorongatja Argentína torkát is
A napokban Buenos Airesbe érkezik az IMF küldöttsége, hogy az átütemezésről tárgyaljon. Argentína már többször vált fizetésképtelenné: legutoljára 2014-ben amikor még Cristina Fernandez de Kirchner volt az elnökasszony.
A 66 éves politikus asszony most azért járt Kubában, hogy ott is
bemutassa könyvét, melynek ezt a címet adta: Sinceramente – őszintén. Merész cím ez egy politikustól, akinek szereplését a közéletben botrányok sorozata kísérte.
Az Iránnal kötött megállapodás például kicsapta a biztosítékot Washingtonban és Izraelben.
A terrorista szál
Amikor Trump elnök Szulejmani tábornok kilövéséről döntött, akkor ezt azzal is indokolta, hogy Irán az amerikai földrészen is elkövetett terrorcselekményeket: kettőt közülük Argentínában, ahol a legnagyobb zsidó közösség él Latin Amerikában. Először Izrael Buenos Aires-i nagykövetségét érte támadás – 29 halott, majd a zsidó kulturális központot robbantotta fel egy Iránból irányított kommandó – 85 halott. Mindez még a kilencvenes években történt, de Cristina Fernandez de Kirchner elnöksége idején “rendezték az ügyet”.
Irán a világpiaci árnál jóval olcsóbban szállított olajat Argentínának, mely cserébe nem Iránt nevezte meg a terrorakció felelősének hanem a libanoni Hezbollah milíciát.
Mindenki tudta ugyan, hogy a Hezbollah legfeljebb csak közvetítő lehetett, de Iránnak sikerült megmentenie az arcát. Ez fontos volt, mert akkor folytak a tárgyalások az atomalkuról, melyet Obama elnök – más nagyhatalmakkal együtt – meg is kötött, hogy azután Trump felrúgja azt.
Az ügyész, akit holtan találtak a fürdőkádban
Alberto Nisman ügyész vizsgálta a zsidó célpontok elleni terrorakciók ügyét: 500 oldalas jelentésben összegezte az eredményeket. Minden tény Irán ellen szólt. Nem sokkal a döntő tárgyalás előtt az ügyészt holtan találták a fürdőkádjában! Cristina Fernandez de Kirchner elnökasszony sietett közölni: öngyilkosság történt! Ezt a verziót az ellenzék és a család nem fogadta el: szerintük az ügyészt a titkosszolgálat meggyilkolta! Egy bíróság az elnökasszony távozása után megerősítette: gyilkosság történt! Emiatt nem indult az elnöki posztért tavaly Cristina Fernandez de Kirchner. Akinek azért szüksége volt a hatalom nyújtotta védelemre: ezért egy színtelen politikussal párban indult az elnökválasztáson. Nyertek.
Cristina Fernandez de Kirchner csak alelnök ugyan, de rossz nyelvek szerint az államfő nála tartja az eszét. Ha tehát az alelnök asszony kijelenti, hogy Argentína nem törleszt, akkor azt komolyan kell venni.
A peso árfolyamának csökkenése és a belső infláció ezek után csaknem biztosra vehető, de a nemrég hatalomra került baloldali populista kormányzat nem könnyen vállalhatja fel egy IMF csomag teljesítését, mert liberális elődje épp ebbe bukott bele tavaly Argentínában.
Nicolas Dujovne gazdasági miniszter szerint a kormányzatnak meg kell újítania gazdasági csapatát, hogy szembe tudjon szállni a fenyegető pénzügyi válsággal. Macri elnök a legutóbbi választási vereség után népszerű intézkedésekről döntött, de ezeknek nincsen gazdasági fedezete Argentínában, amely az IMF óriás hitele után is a pénzügyi válság rémével néz szembe – és már nem először.
Argentína újra a szuverén gazdasági válság felé száguld
Száz éve Argentína a világ egyik leggazdagabb országa volt (Latin-Amerika Svájcának is nevezték – a szerk.), amely marhahúst és gabonát exportált a háborúban kivérzett éhező Európába. Akkor egy főre jutó GDP tekintetében a világ első tíz állama közé tartozott. Ma az egy főre jutó GDP körülbelül annyi mint Magyarországon. Tavaly több volt …
Most a peso egyetlen nap alatt 22 százalékot veszített értékéből, miután kiderült : az IMF szigorú gazdaságpolitikáját képviselő elnök elbukott az előválasztáson.
A jobboldali Mauricio Macri elnök 15 százalékal maradt alul baloldali populista vetélytársaival szemben, vagyis reális a veszély: újra a peronisták jutnak hatalomra Buenos Airesben. Akik a pokolba kívánják a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) a maga válságkezelő csomagjaival. Maga az IMF néhány napja még derűlátóan nyilatkozott: “az 57 milliárd dolláros csomag eredményei kezdenek megmutatkozni Argentínában”- ez volt a hivatalos értékelés Washingtonban, ahol az argentin válság kezelése kapcsán Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója gyakran dicsekedett azzal, hogy újfajta megközelítést alkalmaznak. 2018 őszén indult a program, amely szerint immár nem várnak el megszorítást a kormánytól, mert rájöttek arra, hogy ebbe a helyi vezetés csakis belebukhat (és amely pár éve Görögországban erősen ellentmondásos eredményre vezetett: a válságkezelő kölcsön több, mint 90 százaléka a hitelező országokhoz és bankokhoz került, az adósság maradt a görögök nyakán – a szerk.).
Amit az IMF új típusú válságkezelő programnak értékelt, azt a lakosság megszorító csomagként élte át. Főként azért, mert Mauricio Macri elnök késve, csak múlt júniusban kapta meg az IMF mentőcsomagját, miközben az elnökválasztást októberben tartják. A kormányzat intézkedései általános elégedetlenséget keltettek Argentínában, ahol pedig nagy a tapasztalatuk az embereknek a megszorító intézkedések elviselésében. (Az évek óta tartó ismételt gazdasági krízis egyik értelmezését közölte a Világgazdaságban a közgazdasági Nobel-díjas Josepf E. Stieglitz és szerzőtársa tavaly – a szerk.).
Az infláció évente 50 százalék
Ez katasztrofális mértékben aláássa a középosztály és a szegények morálját. Szomorúan dolgozni – ezt a furcsa rendszert találták ki a munkavállalók, hogy megvédjék érdekeiket. Ez azt jelenti, hogy úgy állnak hozzá a munkához, hogy más is hozzáférjen. Ha nincs értelme dolgozni, mert a keresetet elviszi az infláció, akkor minek fárasszuk magunkat? A gazdagok dollárban számolnak, mert a pénzüket már régóta külföldön tartják, de aki kénytelen a pesóval beérni, az azzal szembesül, hogy a szeme láttára veszíti el az értékét a fizetése, ingatlana. Közben pedig növekszik a munkanélküliség, mely a hivatalos adatok szerint 10 százalék, valójában több, mert nagyon sokan nem is regisztráltatják magukat vagy pedig emigrálnak. Mostanra az ötvenes évek peronista rendszere óta
a sokadik nemzedék veszíti el perspektíváját, mert a hazai elit képtelen meglelni a módját, hogy korszerű, versenyképes gazdaságot hozzon létre
Argentínában, mely egész egyszerűen átaludta a globalizáció és az informatikai forradalom hatását és még mindig a húzd meg, ereszd meg programot próbálja megvalósítani annak ellenére, hogy ez már többször is megbukott a pampák földjén – állapítja meg a Financial Times.
Peron tábornok populista rendszere annak idején vegyítette az olasz fasiszták, a nácik és a szovjetek gazdaságpolitikáját, amelyet szociális demagógiával adott el Evita Peron, akinek legendás alakját Madonna dala tette világhírűvé: Don’t Cry for Me Argentina. Csakhogy mindez a második világháborút követő években zajlott Argentínában, ahol most a peronisták – négy év szünet után – visszatérhetnek a hatalomba az októberi választások után. Ez pedig azt jelentheti, hogy
ismét kezdődik a tőke menekülése az országból.
Vagyis a helyi elit mit sem tanult az elmúlt évtizedekben. Szuverén gazdaságpolitikát kíván folytatni, miközben az ország továbbra is csak mezőgazdasági termékek exportjára képes. (Nem tanult az 1998 után öt éven át pusztító előző összeomlásból se. Az argentin helyzetről egyfajta áttekintést nyújt a Hitelintézeti Szemle 2015-ös írása – a szerk.).
Jönnek a kínaiak ?
A peronista vezetők mennydörögnek az IMF ellen, de saját elképzelésük vajmi kevés van arra, hogyan lehetne megoldani Argentína évtizedes problémáit. A kínaiak ilyenkor mindig lelkesen jelentkeznek. Minthogy nem vesznek szóját az Egyesült Államoktól, ezért Brazília és Argentína átmenetileg jól járhat. Válságos időkben a kínaiak Venezuelát is megsegítették, de közben az adósság fejében megszerezték az olajmezők egy részét. Argentína is ráléphet erre a kacskaringós útra.
De ez nem megoldás: az IMF 57 milliárd dolláros csomagjának nem látszik reális alternatívája. Így aztán a választópolgárok újra szembekerülhetnek azzal, hogy a politikai impotencia és a gazdasági krízis, amely már az elmúlt évtizedekben is megbénította Argentína fejlesztési terveit, ismét válsággá válik. Akkor pedig Latin Amerika második legnagyobb gazdasága újra megindulhat a lejtőn lefelé, pedig igazában soha nem sikerült feltápászkodnia a korábbi válságokból sem. Ha minden így megy tovább, akkor újra el lehet kezdeni siratni Argentínát.
Buenos Aires közelében Latin Amerika legnagyobb zsidó központjában történt a robbantás 1994. július 18-án. 85 ember meghalt és száznál is többen megsebesültek. Hamarosan kiderült: Irán volt a megrendelő! Azóta sem ítéltek el senkit sem a gyilkosságokért!
A vizsgáló ügyész “öngyilkos lett”
Argentínában nagyon gyorsan kiderült , hogy az iráni titkosszolgálat szervezte meg a merényletet Buenos Aires közelében. Iránban az iszlamista rendszer nem ismeri el Izraelnek még a létjogosultságát sem. Izraelben a terrorelhárítás kiválóan működik – hála a tapasztalatoknak, ezért a Forradalmi Gárda központjában Teheránban kiadták a jelszót: támadjátok a diaszpórát! Argentína könnyű célpontnak számított hiszen sok ezer kilométerre van a Közel Kelettől, és ráadásul nem mentes némi náci szimpátiától. Nem véletlenül rejtőzködött itt Adolf Eichmann, a holokauszt fő szervezője. Az országban népes német kolónia játszik régóta fontos szerepet. Ráadásul Peron tábornok, Argentína populista diktátora maga sem volt mentes némi náci szimpátiától, és ennek a nyomai ma is megtalálhatóak a hadseregben és a rendőrségnél Argentínában.
Az ügy kiderítésével megbízott ügyész állandóan akadályokba ütközött a nyomozás során, mert a zsidók elleni merénylet nemzetbiztonsági üggyé vált. Az argentin ügyész saját hazája felelősségét firtatta az ügyben, és ez lett a veszte. Fürdőkádjában találtak rá: állítólag a saját fegyverével végzett magával…
Izrael álláspontja szerint viszont magas rangú iráni vezetők tehetők felelőssé az AMIA épületénél történt robbantásért – így Ahmad Vahidi egykori védelmi miniszter és Ali Rafszandzsáni exállamfő, valamint az akkori kulturális miniszter.
Titkos megállapodás Argentína és Irán között
Miután kiderült, hogy a zsidók elleni bombamerénylet szervezője az iráni titkosszolgálat, Teherán tárgyalásokat javasolt Argentínának. A tárgyalások eredményre vezettek: Irán vállalta, hogy éveken át kedvezményes áron szállít olajat Argentínának. Amely a maga részéről arra tett ígéretet: nem nagyon firtatja tovább, hogy miért is kellett 85 zsidónak meghalnia Buenos Aires közelében? Erre a furcsa titkos megállapodásra is rákérdezett az ügyész, akivel közölték: ez nemzetbiztonsági ügy, ez diplomácia! Ehhez neki semmi köze sincsen! Az ügyész nem hagyta annyiban, mert gyanította: a titkos megállapodás Iránnal néhány magasrangú vezetőnek Argentínában szép pénzt hozott! A közismerten korrupt elit ezen végképp kiakadt, és nem kizárt, hogy ezért kellett az ügyésznek idő előtt meghalnia.
Az argentin parlament 2015-ben elfogadta azt a törvényt, melynek értelmében 160 ezer dollár jár a halálos áldozatok hozzátartozóinak, a sebesültek pedig ennél alacsonyabb, a testi károsodás mértékének megfelelő kárpótlást kaptak.
People attend the ceremony to commemorate the 24th anniversary of the bombing of the Israeli Embassy in Buenos Aires, at the Israeli Embassy square in Buenos Aires, on March 17, 2016. The 1992 attack killed 29 people and wounded 200. AFP PHOTO / JUAN MABROMATA / AFP / JUAN MABROMATA (Photo credit should read JUAN MABROMATA/AFP/Getty Images) wikimedia
A 25 éves merényletről megemlékező izraeli Haaretz viszont azt a kínos kérdést teszi fel, hogy 85 zsidó meggyilkolásáért még mindig nem állítottak senkit sem bíróság elé Argentínában. Természetesen a megemlékezés nem független attól , hogy Izrael állam és Irán jelenleg is a háború szélén áll. Izrael azt szeretné, ha az Egyesült Államok katonai csapással végezne a zsidó állam létjogosultságát megkérdőjelező rendszerrel. Trump elnök el is rendelt egy akciót, melyet tíz perccel a bevetés előtt lefújtak. A Moszad értesülései szerint az amerikaiak titokban tárgyalnak Iránnal egy új atomalkuról, mely hogyha létrejönne, akkor nagyon megerősítené Trump pozícióját az elnökválasztási harcban. Ilyen körülmények között aligha valószínű, hogy bárki is különösebben firtatná: miért maradt mindmáig büntetlen 85 zsidó meggyilkolása 25 évvel ezelőtt Argentínában?!…
Hszi Csinping elnök fogadta az amerikai diplomácia veteránját, a csaknem százéves külügyminisztert, aki kibékítette az Egyesült Államokat a kínai kommunistákkal még Mao elnök idejében. Az USA és Kína viszonya a leglényegesebb a világbéke szempontjából – mondta Kissinger Pekingben a China Daily beszámolója szerint. Most Kína első embere arra készül, hogy találkozik Donald Trumppal Argentínában, a G 20 csúcsértekezleten. Közben dúl a kereskedelmi háború. Trump azzal fenyegetőzik, hogy minden kínai importot büntető vámmal sújt, ha nem lesz megegyezés Argentínában. A tét nagy hiszen a globális gazdaság két titánja küzd egymással.
Vasfüggöny ereszkedhet le az USA és Kína között. Erre figyelmeztetett Hank Paulson egykori amerikai pénzügyminiszter. Az Egyesült Államokban sokan vannak, akik válópert sürgetnek Kínával, mert Pekinget tekintik fő ellenfélnek. Ha Kína nem változtat az eddigi szokásain, akkor felerősödhetnek a hangok arra, hogy új vasfüggöny ereszkedjen le Kína körül – hangsúlyozta az USA volt pénzügyminisztere a CNN szerint.
Hszi Csinping kínai elnök azt hangoztatta, hogy Kína akkor tud megállapodni az Egyesült Államokkal, ha Washington figyelembe veszi Peking saját érdekeit is! Hszi Csinping elnök és Donald Trump nemrég telefonbeszélgetést folytatott egymással. Ezt követően Trump kijelentette: a kínaiak nagyon meg akarnak állapodni – e kijelentés nagyon nagy önbizalomra vall, aminek legalábbis szóban és twittben nincs híján az elnök. A két elnök legközelebb Argentínában találkozik egymással a G 20 csúcstalálkozón november végén. Az előkészítés gőzerővel folyik. Szerdán Washingtonban Kína első számú diplomatája John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval tárgyalt. Yang Jiechi /Jang Csiecsi/ tagja a Politikai Bizottságnak vagyis rangban a külügyminiszter fölött áll.
Pénteken magasrangú kínai küldöttség érkezik Washingtonba, ahol megkezdődik az amerikai-kínai stratégiai egyeztetés. Ott lesznek a katonák és a diplomaták mindkét részről. A kínai hadsereget a hadügyminiszter képviseli. Neki ez a dolga. Pekingben a hadügyminiszter nem a hadsereg valóságos feje, hanem egyfajta diplomáciai küldetést lát el. Ő tárgyal a külföldi katonai vezetőkkel. A fegyveres erők irányítása a Központi Katonai Bizottság kezében van. Ennek feje nem más mint maga Hszi Csinping elnök, Kína első embere. A kereskedelmi háború könnyen valóságos háborúvá válhat – figyelmeztetett nemrég Jack Ma. Kína leggazdagabb embere, az Alibaba alapító atyja a múlt kínos tapasztalatait idézte éppúgy mint most Kissinger Pekingben. Ezért Trump és Hszi Csinping találkozójának igen nagy a tétje Argentínában, ahol a G 20 csúcson a világ nagyhatalmainak vezetői szemtől szembe kerülnek egymással és a történelmi felelősségükkel.
Az argentin szenátus döntött úgy, hogy a vizsgálóbírónak joga van házkutatást tartani a volt elnök, Cristina Fernández de Kirchner villájában.
A korrupciós ügy azzal kezdődött, hogy az újságok közölték: részletes dokumentumok vannak arról, hogy Kirchner kormányzata mennyire korrupt volt. A tervezési minisztérium államtitkárának sofőrje, Oscar Centeno
Centeno 2005 és 2015 között dolgozott sofőrként, argentin lapok szerint azért készített mindenről feljegyzést, mert a katonai elhárítás munkatársa volt.
Az államtitkárt, José Lópezt már két éve őrizetbe vették, miután rajtakapták, hogy zsákokban több mint 2 milliárd forintnak megfelelő készpénzt próbált elrejteni egy kolostorban. Lópeznek kulcsszerepe volt a minisztériumban a hatalmas építési beruházások kivitelezőinek kiválasztásában.
A botrányban egész elit érintett, 15 ember került már előzetesbe. Egyikük Argentína legnagyobb építkezési vállalkozója, ő vádalkut kötött a vizsgálóbíróval és bevallotta:
több millió dollárral vesztegette meg a kormányzat embereit, hogy ő kapja a legjobb üzleteket.
A vizsgálóbíró szerint 12,8 millió dollárt fizetett a kormány embereinek, hogy előnyös szerződésekhez jusson. Az üzletember elismeri a korrupciót, de az összeget sokallja, mert Argentínában minél nagyobb a megvesztegetés, annál hosszabb lehet a börtönbüntetés.
Cristina Fernández de Kirchner (akinek néhai férje, Néstor Kirchner is elnök volt) viszont indulni akar jövőre az elnökválasztáson, és azt mondja, hogy politikai akcióról van szó, amelyet szerinte a jelenlegi elnök, Mauricio Macri szervez, és amelyet az USA és a hadsereg támogat. Szerinte Macri így kívánja elvonni a figyelmet arról, hogy alkut kötött az IMF-fel.
A Nemzetközi Valutaalap vörös posztó sok argentin szemében, hiszen a hitelért cserébe megszorító csomagot kér a kormánytól. Macri mégsem tehetett mást, hiszen
Argentína ismét a pénzügyi csőd határára jutott.
A szomszédos Brazíliában hasonló korrupciós kampány söpörte el az elitet, Lula volt elnök börtönbe is került, utóda lemondott és jelenleg is vizsgálat folyik ellene. A baloldal ott is azzal vádolta az Egyesült Államok nagykövetségét, hogy korrupciós leleplezések segítségével próbálja meg lejáratni az egész kormányzati elitet.
Mind Argentína, mind Brazília tagja a G20-nak vagyis gazdasági nagyhatalomnak számít. Évtizedek óta próbálnak felzárkózni Észak Amerikához – sikertelenül. Az IMF szerint ennek egyik legfőbb oka a korrupció. Csakhogy korrupció Kínában is van, ők mégis gyors ütemben zárkóznak fel az USA mellé.
Már nem csak a címvédő német csapat esett ki az oroszországi foci vébén: az előző világbajnokság ezüstérmese, Argentína és az Európa-bajnok Portugália is búcsúra kényszerült. Az előbbi a legjobb nyolc közé jutásért vívott küzdelemben Franciaországgal szemben maradt alul; az utóbbit pedig Uruguay verte meg. Pénteken Nyizsnyij Novgorodban lesz a Fanciaország-Uruguay összecsapás.
A francia-argentin mérkőzés első gólja a 13. percben tizenegyesből született: Antoine Griezmann szerezte meg a vezetést csapatának. A gól után is a franciák támadtak, de a félidő második felében az argentinok birtokolták jóval többet a labdát, s a 41. percben Di María egyenlített, úgy, hogy ballábas lövése előtt helyzete sem volt csapatának. A második félidő elején Argentina szerzett vezetést Ever Banega szerencsés góljával, de a franciák tíz percen belül Benjamin Pavard bombagóljával egyenlítettek, majd Kylian Mbappé duplázásával vezetést szereztek. Habár a kitámadó dél-amerikai védelemmel szemben több veszélyes kontrát is vezetett Deschamps együttese, de gólt az argentinok értek el, igaz, ez már csak szépségtapasz volt, így állt be a 4:3-as végeredmény. Mint az MTI összefoglalója rámutat: Messi pályafutása során továbbra sem szerzett gólt a világbajnokság egyenes kieséses szakaszában, és az argentinokat – csakúgy, mint az 1986-os vb-címük óta mindig – ezúttal is európai gárda búcsúztatta.
A Szocsiban rendezett Uruguay-Portugália mérkőzésen az első gólt már a 7. Percben megszerezték az uruguayiak: Edinson Cavani talált a kapuba. A második félidőig kellett várni a második gólra: ezt Pepe fejelte be (az MTI érdekességként jegyzi meg, hogy a dél-amerikai együttes legutóbb tavaly novemberben kapott gólt.) Nem sokkal később ismét Cavani vette be kaput, s ezzel be is állította a végeredményt.
Holnap folytatódnak a nyolcaddöntők: délután Spanyolország játszik Oroszországgal, este pedig Horvátország Dániával. Hétfőn Brazília-Mexikó, és Belgium-Japán, kedden pedig Svédország-Svájc és Kolumbia-Anglia összecsapás lesz.
A németek ellen hibázó svéd Durmazt fenyegetik, az argentinoknál állítólag a szövetségi kapitány teljesen elvesztette a csapatot, a svájciak gólszerzői ellen vizsgálat indult. Voltak meccsek is: Anglia kiütötte Panamát, többek között Harry Kane mesterhármasával, Kolumbia simán verte Lengyelországot, Japán és Szenegál döntetlent játszott.
Két cserejátékos is hatalmasat hibázott tegnap, mielőtt az utolsó pillanatokban a németek megnyerték a svédek elleni meccset a vb-n: John Guidetti nem passzolt a középen, egyedül érkező csapattársának, inkább rossz szögből, gyengén lőtt, az ellentámadásnál pedig Jimmy Durmaz teljesen feleslegesen szabálytalankodott a labdát hosszan megtoló Werner ellen. Kirúgás helyett jött a szabadrúgás, amiből a németek megszerezték a győztes gólt.
Durmaz közösségi oldalait pedig
gyűlölködő kommentek lepték el,
volt köztük olyan is, amelyik halálos fenyegetéseket tartalmazott.
Annak viszont egyelőre nincs következménye, hogy a svédek nem kaptak meg egy egyértelmű 11-est, és a videóbíró sem nézette vissza az esetet. Pedig még a legnagyobb német szaklap is elismerte, hogy szabálytalanság történt.
Vannak gondjaik az argentinoknak is, két meccs után mindössze egy pontjuk van, és a hírek szerint Jorge Sampaoli szövetségi kapitányban már a csapat sem bízik. Az 1986-os világbajnok csapat egyik tagja, Ricardo Giusti legalábbis arról nyilatkozott, hogy
már a kezdőcsapatot sem a kapitány állítja majd össze,
és ugyan a kispadra leülhet, de nem dönthet semmiben. Állítólag ezt a csapat nevében Javier Mascherano közölte vele. Voltak olyan hangok is, hogy Sampaolit azonnal kirúgják, és a 86-os döntő győztes góljának szerzője, Jorge Burruchaga ülhet le a helyére.
Ha igaz a hír, akkor sem először történik hasonló. A 2006-os vb-n a franciák kezdtek gyengén, két döntetlennel, ezután pedig az idősebb játékosok vették át az irányítást az alkalmatlan Raymond Domenech szövetségi kapitánytól. A csapat pedig eljutott a döntőig, ahol büntetőkkel kaptak ki az olaszoktól – ez volt az a meccs, amelyen Zidane lefejelte Materazzit.
Vagyis annyiban is hasonló volt a helyzet, hogy ott volt a csapatban a világ egyik legjobb játékosa – akkor Zidane, most pedig Lionel Messi, aki egyébként ma ünnepelte 31. születésnapját.
Kicsit aggódhatnak a svájciak is, ugyanis
két gólszerzőjük ellen vizsgálatot indított a FIFA.
Miután ugyanis az egész meccsen fütyülték őket a szerbek (és az oroszok), az egyaránt albán származású Granit Xhaka és Xherdan Shaqiri is albán kétfejű sast formázott a kezével, így ünnepelte gólját. Provokáció miatt akár el is tilthatják őket.
Meccseket is rendeztek persze a vb-n, méghozzá az utolsókat a csoportkör második fordulójában. Az elsőn Anglia Panamával játszott, és már az első perctől fogva magához ragadta a kezdeményezést.
John Stones fejesével hamar meglett a vezetés is, majd ezt sorban négy gól követte még az első félidőben: Harry Kane büntetőből, Jesse Lingard távoli lövéssel, Stones újabb fejessel, majd Kane ismét büntetőből szerzett gólt.
Harry Kane már ötgólos a vb-n Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev
A második félidőben Kane némi szerencsével megszerezte harmadik gólját is: Loftus-Cheek lövése az ő sarkáról pattant a kapuba. A visszajátszás alapján millimétereken múlt, hogy nem volt lesen. Kane ezzel vezeti a góllövőlistát, két meccsen öt góllal.
Később a panamaiak történelmi gólt szereztek, az első góljukat a vb-ken: a 37 éves, a torna után visszavonuló Felipe Baloy lőtte egy beadás után. A panamai szurkolók egyébként úgy ünnepelték a gólt, mintha a meccset nyerték volna meg, pedig
Anglia 6-1-re győzött,
és Belgiummal együtt továbbjutott a csoportból. Az utolsó fordulóban egymás ellen döntenek a csoportelsőségről.
A nap második meccsét két olyan csapat játszotta, amelyik némi meglepetésre nyert az első fordulóban: Szenegál és Japán. A japán kapitány, Nisino Akira a meccs előtt viccesen annyit mondott: a kitalált taktikát biztosan nem tudják megvalósítani a játékosok, ugyanis azt kérte tőlük, hogy
nőjenek öt centit és hízzanak öt kilót.
A meccset a szenegáliak kezdték jobban, és egy nagy kapushiba után a vezetést is megszerezték: Sabaly lövését Kavasima kapus az előtte álló Sadio Mané lábára ütötte, onnan pedig a labda a kapuba pattant.
Szerencsés gólt szerzett a Liverpool sztárja Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
Ezután viszont egyre bátrabban támadtak a japánok, és egy szép támadás végén Inui Takasi még az első félidőben kiegyenlített. A szünet után is ők voltak aktívabbak, Inui lőtt egy kapufát is, a két szélső védő azonban újabb szenegáli gólt hozott össze: a balhátvéd Sabaly gyönyörű csellel tartotta meg a labdát, beadását Niang sarokkal továbbtette, az érkező jobbhátvéd, Moussa Wagué pedig futtából a léc alá bombázott.
Pár percig örülhettek azonban csak a szenegáliak, egy beadásnál ugyanis rosszul jött ki Ndiaye kapus, Inui passzát pedig Honda Keiszuke az üres kapuba lőtte. A végén még volt néhány kisebb szenegáli helyzet, de
maradt a 2-2-es döntetlen.
Ezt azt is jelentette, hogy a nap utolsó meccsén Kolumbia és Lengyelország azzal a tudattal lépett pályára, hogy amelyikük kikap, már biztosan kiesik. Ennek ellenére elég gyengén kezdődött a meccs, aztán a kolumbiaiak egyre nagyobb mezőnyfölényt harcoltak ki, míg a lengyelek teljesen veszélytelenek voltak a kapura.
Az első félidő végén Kolumbia a vezetést is megszerezte: egy szögletvariáció után James Rodríguez beadását Yerri Mina fejelte a kapuba. A második félidő nagy részében is a kolumbiaiak irányítottak, a lengyelek sztárja, Lewandowski csak szenvedett a védők között.
A félidő közepén aztán öt perc alatt eldőlt a meccs: előbb Quintero remek passza után Radamel Falcao, majd James Rodríguez hasonlóan szép kiugratása után Juan Cuadrado lőtt gőlt, ezzel
Kolumbia 3-0-ra nyert,
Lengyelország pedig az utolsó forduló eredményétől függetlenül kiesett.
A meccset egyébként a helyszínen nézte két kolumbiai legenda, René Higuita és Carlos Valderrama is, akiknek a frizurája sem változott az elmúlt 30 évben:
50 milliárd dolláros készenléti hitelmegállapodást kötött Argentína a Nemzetközi Valutaalappal. A latin-amerikai ország nem először szorul az IMF segítségére. Szigorú megszorítások jönnek Argentínában.
2001-ben került hasonló helyzetbe Argentína, amely akkor nem tudta elkerülni a pénzügyi csődöt. Ma is hasonlóan alakult a helyzet: a banki kamatok 40%-ra emelkedtek, a pénz értéke rohamosan csökken. A sors iróniája, hogy Mauricio Macri elnök már megkezdte a liberális reformokat, de így sem tudta elkerülni, hogy az IMF-hez forduljon.
Argentína Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága, vezetői részt vesznek a G-20 csúcsértekezleteken. Évtizedek óta próbálkoznak a gazdasági problémák megoldásával, hogy felzárkózzanak a fejlett világhoz – mindmáig eredménytelenül. Az okokról megoszlanak a vélemények, de egy biztos:
a globális gazdaság realitásainak a figyelmen kívül hagyása semmiképp sem segíti a kibontakozást. Az elít a belső harcokkal foglalkozik, közben Argentína strukturális problémái megoldatlanok maradnak.
A három évre szóló hitelmegállapodás – melyet még az IMF igazgatüságánk jóvá kell hagyni – keretösszegének 30 százalékáta hitelkeret megnyitása után azonnal át is utalják majd Argentína számára. A kamata 1,96 és 4,96 százalék között alakul a felhasználás arányában. Argentínának minden egyes felvett tételt három éves moratórium után nyolc egyenlő negyedéves részletben kell törlesztenie.
A hitelszerződés értelmében Argentína 2019-ben a GDP 1,3 százalékára csökkenti költségvetési deficitjét a jelenlegi 2,2 százalékról, majd 2020-ra nullszaldót ér el, a következő évben pedig 0,5 százalékos GDP-arányos költségvetési többletet.
Az 50 milliárd dolláros készenléti hitel megnyugtathatja a nemzetközi piacokat, de minden bizonnyal felzúdulást okoz majd Argentínában, ahol az IMF által megkövetelt megszorítások számlájára írja alakosság a katasztrofális következményekkel járó 2001-2002-es gazdasági válságot. Mauricio Macri elnök kapcsolatfelvétele a nemzetközi hitelintézettel most is tiltakozást váltott ki a lakosság körében.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
