Kezdőlap Címkék BRICS

Címke: BRICS

Nem vált be az olajembargó Oroszország ellen

A G7 csúcstalálkozó kapcsán erről elmélkedik a CNN hírportálon Julia Horowitz, aki rámutat arra a nyilvánvaló tényre, hogy Oroszország az olajexportjából ugyannyi pénzre tesz szert mint az Ukrajna elleni agresszió előtt, mert a nyersanyag ára megugrott. Közben viszont a szankciót alkalmazó országok rosszul jártak: drága az üzemanyag. Ez pedig politikai veszélyt jelent Joe Biden elnöknek, akinek a népszerűsége amúgy sincsen a csúcson.

Ősszel viszont megújul az amerikai kongresszus, és többségbe kerülhetnek a republikánusok, akik béna kacsát csinálhatnak a demokrata elnökből.

Az oroszok közben Kínának és Indiának adják el az olajat. Az pedig Indiából részben Európába juthat.

Kiskapu

Az Európai Unió embargót hirdetett az orosz olajra, hogy így gyengítse Putyin agresszióját Ukrajnában. India viszont növelte vásárlásait hiszen 30%-os árengedménnyel juthat orosz olajhoz. A londoni Guardian szerint így kiskapu nyílt Oroszországból Indián keresztül Európa felé.

A 84 ezer tonnás olajszállító hajó, a Primorje libériai zászló alatt hajózik, de orosz olajat szállít Uszt Lugaból – ez Szentpétervár közelében van – Vadinar kikötőjébe – (Gudzsarat állam, India). Vadinarban olajfinomító is működik, ez 2017-ig indiai tulajdonban volt, de utána átvették az oroszok – mindenekelőtt a Rosznyeft, amely a nyugati olajbojkott fő célpontja. Májusban az oroszok bevétele az olaj exportból elérte az ukrajnai háború előtti szintet: 20 milliárd dollárt.

Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt India alig importált orosz olajat. Most viszont egyre többet. Egy év alatt 56%-os a növekedés.

Vadinar olaj finomítója 1,8 millió hordó orosz olajat vásárolt – épp az agresszió megindulása előtt vagyis az oroszok előre számolhattak az olajembargóval.

A Guardian tudósítója megkérdezte az indiai olajfinomító tulajdonosát, hogy kinek is adják el az orosz benzint, de kérdéseire nem kapott választ.

Májusban India naponta már 800 ezer hordó olajat importált Oroszországból. A Fitch szerint ez hamarosan elérheti a napi 1 millió hordót. Ez az 1,4 milliárd lakosú India olaj importjának a 20%-a lenne.

Putyin meg is említette a BRICS államok virtuális csúcstalálkozóján, hogy “ Kína és India importja az orosz olajból jelentős mértékben megnőtt.”

Májusban az Európai Unió tagállamainak olajimportja Oroszországból 18%-al csökkent.

India kötéltáncot jár

Narendra Modi indiai miniszterelnök részt vett ugyan a virtuális BRICS csúcson, de megakadályozta az USA elítélését. Nem véletlenül: India tagja a Quadnak, amelynek célja Kína nyomulásának megakadályozása. A három másik tag az USA, Ausztrália és Japán.

Az amerikaiak tudatták Indiával: ha kijátsza az Oroszország elleni szankciókat, akkor maga is hasonlóra számíthat.

A Wood MacKenzie alelnöke, Alan Gelder szerint:

“ha India túlságosan sok orosz olajat vásárol, akkor azt kockáztatja, hogy az egész gazdaságát szankciók sújtsák.”

A Guardian tudósítója megkérdezte India három legnagyobb olaj finomító cégét, hogy vajon nem Európába szállítják-e az orosz olajból finomított benzint, de sehol sem kapott választ.

Az orosz olaj nyomát nagyon nehéz követni, mert a kikötőkbe különböző országokból érkeznek olajszállítmányok, és a finomítókban összekeverik őket. Gyakran előfordul az is, hogy az orosz olajat más hajókba szivattyúzzák át. Ezt a módszert az irániak alkalmazzák előszeretettel, akiket szintén amerikai embargó sújt.

A pénz nyomát pedig úgy lehet a legkönnyebben eltüntetni, hogy nem dollárban fizetnek mint ahogy az az olajkereskedelemben szokásos hanem kínai jüanban.

A BRICS csúcson épp az oroszok javasolták, hogy legyen a jüan az új tartalék valuta a dollárral szemben. Ezenkívül az orosz olajkereskedők azokat a módszereket is alkalmazzák, melyeket Irántól tanultak el: nem pénzért hanem aranyért vagy fegyverekért adják el az olajat.

“Ha egy állam el akarja titkolni, hogy honnan vesz olajat, akkor ezt nagyon könnyen megteheti”

– mondta Ajay Parmar, az ICIS olaj szakértője.

A Shore Capital elemzője, Craig Howie már sokkal konkrétabb: “Az indiai olajfinomítók sok olcsó orosz olajat vásárolnak, és azután ennek egy részét exportálják. Minthogy a benzin és a diesel üzemanyag ára jó magas a világpiacon, ezért az indiai olajfinomítók szép hasznot vágnak zsebre. Az ő szempontjukból ez teljesen érthető, de

pontosan szembemegy a Nyugat törekvéseivel, melyek épp arra irányulnak, hogy gyengítsék Putyin háborús gépezetét.”

Az USA bojkottálja az importot Kína Hszincsiang-Ujgur tartományából

0

Washington közölte, hogy bojkottálja  a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről exportált  árukat mivel a kínai hatóságok több millió embert tartanak lágerekben.

Valóságos népirtás folyik az ujgur őslakosság körében – állítja az amerikai külügy. Peking természetesen cáfol, de igyekszik javítani viszonyát Washingtonnal. Egyrészt arra hivatkozik, hogy még nem is oly rég az USA és Kína együtt küzdött az iszlamista terrorizmus ellen Ázsiában, ahol az ujgurok igen jelentős szerepet játszanak e téren. Pakisztánban például egy egész ujgur dandár működik az Al Kaida irányítása alatt.

Peking másik érve az, hogy enyhítik az elnyomást a Hszincsiang-Ujgur tartományban, ahonnan elbocsátották a vaskezű vezetőt, akit az USA-ban és Nagy Britanniában a Hszincsiang-Ujgur tartomány hóhérának tekintenek.

Csen Csuangkuo nem akárki a kínai kommunista pártban. Először Tibetben mutatta meg a nemzeti kisebbségek elnyomásának és beolvasztásának hatékony módját, majd 2016-ban a Hszincsiang-Ujgur tartomány élére állították. A tartományban permanens a nyugtalanság, mert a muzulmán ujgur őslakosság kisebbségbe szorult a saját hazájában miközben a beözönlő kínaiak minden fontos pozíciót megszereztek maguknak. Régebben egy muzulmán pártfunkcionárius, Szajfuddin állt a Hszincsiang-Ujgur tartomány élén, de már csakis kínai vezetők vannak a kulcspozíciókban.

Csen mint tartományi vezető olyan ellenőrzési rendszert épített ki, amely totális kontrollt jelent a renitens ujgur kisebbség fölött.

Facebook

“A problematikus családokat” lágerekbe zárták.

A sors iróniája, hogy Hszi Csinping elnök épp ekkoriban szüntette meg a kínai gulag rendszert, a laogait. Dehát a Hszincsiang-Ujgur tartományban kivételes állapotok uralkodnak amióta iszlamista lázadók nyíltan megkérdőjelezték a kínaiak uralmát. Csen rendőrállama tetszést aratott Pekingben: az ügybuzgó pártfunkcionárius bekerült a Politikai bizottságba, a kommunista párt 25 tagú vezető testületébe. Ahonnan most minden bizonnyal kikerül.

Peking: Amerika az első

A kongresszusra készülődő kommunista pártvezér, Hszi Csinping először felfüggesztette a Hszincsiang-Ujgur tartomány vezetőjét, majd áthelyezte egy mezőgazdasági bizottságba. Amerikában minden bizonnyal értékelték a gesztust. Éppúgy mint azt, hogy Hszi Csinping elnök leváltotta a külügyminiszter első helyettesét, aki kapcsolattartó embere volt Putyinnal. Amikor Putyin a téli olimpia idején Pekingbe látogatott, akkor a kínai külügyminiszter első helyettese még így lelkendezett:

“nincsen határa a kínai-orosz barátságnak és együttműködésnek!”

Kiderült, hogy van.

Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát kétszer is találkozott Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, a majd mindenható Politikai Bizottság tagjával. Az USA arra kérte Kínát, hogy ne exportáljon olyan chipeket Oroszországnak, amelyet nyugati szankciók sújtanak. Peking ezt meg is ígérte az Egyesült Államoknak. Cserébe az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt ígérte: enyhítik a Kínát sújtó szankciókat. Aztán persze kiderült, hogy hiába szeretné ezt Biden elnök elérni, az ellenzéki republikánusok megpróbálják azt akadályozni.

Hszi Csinping elnök, akit a pártkongresszus várhatóan bebetonoz hatalmába, mindenesetre jelezte: Pekingnek százszor fontosabb az USA mint Oroszország.

Putyin a bánatos vazallus szerepébe kényszerül

A BRICS virtuális csúcson (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködési szervezete) Putyin kérte, hogy mindenki fokozza az együttműködést Oroszországgal, melyet nyugati szankciók sújtanak.

A kínai kontakt funkcionárius leváltása épp a BRICS csúcs idején hidegzuhany Putyinnak. Akit ez nem lephetett meg igazán, mert a pekingi vezetés tanácsadói több cikket is publikáltak arról, hogy Kína szerint Oroszország könnyen elveszítheti a háborút Ukrajnában.

Pénzügyi szövetség a dollár ellen

1971, az arany standard megszűnése óta nem vettek ennyi aranyat a nemzeti bankok a világon: az elmúlt évtizedben 4300 tonnával nőtt az arany készletük. Csak pénzügyi megfontolás van emögött vagy stratégiai is? Az elmúlt évek legfőbb vásárlója a jegybankok közül az orosz volt, tavaly óta a kínaiak is felzárkóztak hozzájuk. De miért?

Oroszország idén eddig 106 tonna aranyat vásárolt, és ezzel folytatja az elmúlt hét év stratégiáját amikor a nemesfém felhalmozásával akarta kivédeni a globális piac számára kedvezőtlen változásait mindenekelőtt az olaj árának csökkenését. Moszkva arany tartalékának az értéke elérte a 109,5 milliárd dollárt szeptember elején. Jelenleg Oroszország az ötödik az arany nagyhatalmak között 2219 tonnával míg Kína a hatodik 1936 tonnával. Előttük az USA, Németország, Olaszország, Franciaország négyes. Az amerikaiak torony magasan az elsők 8100 tonnával. De kedvenc

európai szövetségesük, Lengyelország is 77 tonnát vett az idén – és ezzel a maga szintjén rekorder lett.

A Bloomberg megkérdezte Steven Mnuchin amerikai pénzügyminisztert, hogy az erős dollár stratégiához meddig ragaszkodnak? Ez 1995 óta az USA irányvonala, de Trump mintha szabadulni akarna ettől mondván a kínaiak épp a jüan árfolyamának leértékelésével erősítik pozícióikat a globális gazdaságban. Steve Mnuchin pénzügyminiszter talányosan válaszolt a Bloomberg kérdésére: a dollár gyengítésének ügye egyelőre nincsen napirenden. A South China Morning Post pénzügyi elemzője a maga részéről megdicsérte Pekinget amiért gyorsan növeli arany készletét, mely augusztus végére elérte a 95,5 milliárd dollárt. Ezzel Kína feljött a hatodik helyre az arany nagyhatalmak között. Mindez persze felkészülés is arra, hogy Kína bevetheti az egyik csodafegyverét az USA ellen folyó kereskedelmi háborúban: az amerikai államkötvények piacra dobását!

Az írás a falon

Az oroszok és a kínaiak már arra az időszakra készülődnek amikor a dollár nem lesz meghatározó a tartalék valuták között ! Erről nyilatkozott a Fox Business-nek Peter Schiff. A Euro Pacific Capital főnöke szerint Oroszország és Kína a dollár szerepének a csökkenésére játszik illetve ezt akarja elősegíteni.

Kínai-orosz szövetség a pénzügyek terén is?

Lavrov külügyminiszter bejelentette: a BRICS /Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika/ államok bankja, mely Sanghajban működik 100 milliárd dolláros tőkével, már 10 milliárd dollár értékben hagyott jóvá új beruházásokat. Az orosz diplomácia vezetője egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy jól működik az a megállapodás is, mely a BRICS államok fizető eszközeinek a stabilitását garantálja. Lavrovnak ez az utalása azt jelezné, hogy a kínaiak – ha nagy bajba jut az orosz rubel – akkor Moszkva segítségére siethetnek. Pekingben egyelőre nem sietnek megerősíteni ezt az információt, mert Oroszországot katonai nagyhatalomnak és stratégiai szövetségesnek tartják, de nem igazán komoly szereplőnek a globális gazdaságban hiszen az oroszok GDP-je az 50 milliós Dél Koreával egyenlő …

Eláztatott örökség: A Dél-afrikai Köztársaság Zuma után

0

Sokáig érinthetetlennek és elmozdíthatatlannak tűnt, de nemrég a dél-afrikai Jacob Zumát is utolérte a végzete: Valentin napra egy lemondó nyilatkozattal lepte meg a saját országát. A helyére kerülő új elnök előtt  tornyosulnak a kihívások, hiszen nemcsak a gazdaságot kell rendbe tennie, de vissza kell állítania Nelson Mandela örökségének régi fényét, amely jelentősen megkopott az apartheid rendszer összeomlását követő több mint két évtizedben.

A korrupciós és egyéb (nemi erőszak, házasság kívüli gyerek, “különös oligarchákkal fenntartott kapcsolatok”) botrányok korántsem számítottak újdonságnak Jacob Zuma dél-afrikai elnök esetében. Amióta 2009-ben az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetőjét megválasztották – és 2014-ben újraválasztották –  az ország elnökének, szinte nem telt el úgy év, hogy ne került volna valamilyen kényes ügybe, amely majdnem a bukásával járt. Legutóbb például akkor ingott meg alatta az elnöki szék, amikor 2016-ban a legfelsőbb bíróság ítélete ellenére

sem fizette vissza a saját otthona felújítására költött több millió dollárnyi közpénzt.

Viszont ez soha nem járt a hatalom éléről való távozással, mivel a 400 képviselőből álló dél-afrikai parlamentben, igaz, legtöbbször kis többséggel, de mindig elutasították a Zuma-elleni bizalmatlansági indítványokat.

Jacob Zuma dél-afrikai elnök bejelenti a lemondását. A legemlékezetesebb botránya, amikor az állítások szerint 2006-ban megerőszakolt egy AIDS-es nőt. A vádat végül ejtették, de Zuma azt mondta a bíróságon, hogy úgy védekezett az AIDS ellen, hogy az aktus után lezuhanyozott. A kép forrása:MTI/EPA/Kim Ludbrook

Csakhogy a folyamatos botrányok miatt nemcsak a dél-afrikai elnök népszerűsége, hanem az ANC iránti bizalom egyaránt megrendült. Korábbi koalíciós partnereik fordultak ellenük, tüntetések robbantak ki szerte az országban, valamint a párton belül is egyre kiélezettebbé vált a frakcióharc. Végül a helyi politikai elit úgy döntött, hogy megálljt parancsol a folyamatoknak: 2017 decemberében Zumát eltávolították a pártvezetői tisztségéből és helyére Cyril Ramaphosát nevezték ki.

Ettől kezdve már elemzések és cikkek tucatjai jelentek meg a helyi és a nemzetközi médiában, amelyek szerint Zuma “kilenc élete elfogyott”, már csupán idő kérdése a távozása. Erre végül 2018. február 13-án került sor: Zuma először ugyan visszakozott, de megfenyegették, hogy akkor két nap múlva bizalmatlansági indítványról fognak szavazni a parlamentben, de ezúttal a kormánypárt szintén igennel szavaz és akár bíróság elé is citálhatják őt a korrupciós ügyei miatt. Az új elnök pedig Ramaphosa lett, aki Nelson Mandela óta már az ötödik ANC vezető a Dél-afrikai Köztársaság élén.

Cyril Ramaphosa az utód, aki képen leteszi a hivatali esküjét. Ő sem mentes a botrányoktól: nevéhez kötik a 2012-es mészárlást, amikor a sztrájkoló bányászokra tüzet nyitottak a rendőrök és 34-en életüket vesztették. A kép forrása: MTI/EPApool/Mike Hutchings.

Kihívások sokasága

A legnagyobb kérdés most az országban, hogy vajon az ANC vissza tudja-e szerezni a belföldi és a nemzetközi bizalmat, hiszen Zuma majd tíz évnyi elnöksége tönkretette a “mandelai örökséget”. A Desmond Tutu Nobel-díjas püspök által megálmodott “szivárvány nemzet” elképzelés fénye már elhalványult, amit jól mutat, hogy 2017 első feléig fél millió fehér dél-afrikai állampolgár hagyta el az országot, és a további öt évben 112 000 készülnek emigrálni. Sőt, már más etnikai csoportok is a kivándorlást választják, de nem az etnikai feszültségek, hanem a gazdaság és a közbiztonság katasztrofális állapota miatt.

Ugyanis ezeken a területen Zuma elnökségének második ideje alatt lényeges visszaesések történtek. Az elmúlt években rendszeressé váltak a sztrájkok, különösen a bányászok és a munkások körében, ami miatt a nyersanyagkitermelés és ezzel párhuzamosan az export csökkent. Az átlagos munkanélküliség a helyi statisztikák szerint továbbra is 25 százalék feletti. Az elszegényedés szinte megállíthatatlanul terjed, sőt, már Fokvárosban sem ritka, hogy az úgynevezett townshipben (nyomornyedekben) fehérek laknak. 2017-re a nemzetközi hitelminősítők szinte mindegyike a bóvli vagy a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta a dél-afrikai országot.

Az afrikánerek egyik politikai célja, hogy egy ,,fehér autonóm tartományt” hozzanak létre, azaz a “Volkstaat Afrikáner Népi Államot”. A térképen a sötét rész jelöli ezt. A kép forrása: Link.

Az idei évre annyira megromlott a gazdasági helyzet, hogy a Bloomberg nyomorúság-indexében

a Dél-afrikai Köztársaság lett a második,

megelőzve ezzel Argentínát és Egyiptomot. (A listavezető még mindig Venezuela). Ráadásul annak ellenére került ide, hogy 2017 második felétől pár dologban, mint a költségvetési egyensúly vagy az infláció visszaszorítása terén szép eredményeket ért el. Ezért sem véletlen, hogy Zuma távozását a piacok nagyon jól fogadták, mivel a helyére kerülő Ramaphosa, aki kiterjedt üzleti birodalommal és több mint fél milliárdos vagyonnal rendelkezik, jó gazdasági szakembernek számít. Egyik első lépése volt, hogy az ÁFÁ-t egy százalékkal megemelte és növelte az üzemanyag árát, valamint hozzálátott a költségvetési hiány csökkentéséhez.

Pedig eddig úgy tűnt, hogy a Dél-afrikai Köztársaság, ha nem is erős, de stabil gazdasággal rendelkezik, amit jól mutat, hogy tagja a világ egyik legnagyobb gazdasági csoportosulásának. Ugyanis 2011-ben Fokváros-Pretoria felvétele miatt változtatták meg a Jim O’Neill közgazdász által, Brazília, Kína, Oroszország és India angol kezdőbetűiből létrehozott BRIC csoport nevét BRICS-re. Ráadásul ebben az évben ők töltik be a soros elnökséget és Johannesburgban fogják rendezni nemcsak az államfői találkozót, hanem a 10. évfordulós ünnepségeket is.

Balról-jobbra: Michel Temer brazil, Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai, Jacob Zumba dél-afrikai elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök a BRICS-országok csúcstalálkozóján Hsziamenben 2017. szeptember 4-én. A kép forrása: MTI

Viszont az már kérdéses, hogy ebből eddig mennyit profitált ebből az ország. Habár sokáig ide áramlott a legtöbb kínai tőke, ennek az ára az volt, hogy a kínai import tönkretette a hagyományos ipart, illetve társadalmi szinten komoly feszültségeket generált a Kínához való közeledés miatt. Mindeközben pedig Oroszországhoz és részben Indiához köthető az ország történelmének egyik legnagyobb korrupciós botránya: a “helyi paksi ügy”, amikor

Zuba teljesen titokban akart megépíteni nyolc (!) atomerőművet

, de ezt tavaly a legfelsőbb bíróság megakadályozta.

“Kék Pólósok és Vörös Ingesek” 

Az elkövetkezendő hónapokban a gazdasági-külpolitikai problémákon kívül Ramaphosának és az ANC-nek még egy újabb kihívással is szembe kell néznie. Ugyanis korántsem véletlen, hogy ilyen “sietősen” szabadultak meg Zubától, hiszen jövőre választásokat tartanak az országban és több felmérés szerint most először szorongathatják meg igazán az évtizedek óta kormányzó pártot. Két politikai erő érdemes a nagyobb figyelemre: a Demokratikus Szövetség (Democratic Alliance) és a Gazdasági Szabadságharcosok (Economic Freedom Fighters – EFF).

Eddig a DA volt az egyetlen olyan párt az országban, amely meg tudta közelíteni az ANC-t. A kezdettől fogva ők számítanak a legnagyobb ellenzéki csoportosulásnak és a legutóbbi választásokon pedig 22 százalékot értek el, ami az eddigi legjobb eredményüknek számít. A többnyire centralista politikát folytató DA eredetileg a “fehérek pártja” volt, de idővel a multikulturalizmust, megbékélést és az együttműködést kezdte el hirdetni. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen 2009-be megszerezték a Nyugat-Fokföld nevű tartományt, ahol a legnagyobb a “színesek” (coloured) és a polgárosodott feketék aránya. Különösen az “elveszett generáció(k)” körében népszerűek, akik kimaradtak az apartheid utáni politikából, gazdasági támogatásokból vagy oktatásokból, vagy szimplán megkérdőjelezték a “nagy öregek” és az ANC hatalmát.

A Demokratikus Szövetség egyik megmozdulása. A kép forrása: Link.

Ugyanakkor a DA legnagyobb hátránya, hogy egy-két kivétellel igazából csak regionális pártként funkcionál. Ráadásul vezetője, a fekete Mmusi Maimane pár napja jelezte, hogy pártja kész együttműködni az új ANC elnökkel, ha a dél-afrikai nép érdekében folytatja tevékenységét. Továbbá az sem erősíti a párt helyzetét, hogy mindig olyan botrányokba kerül, amiknek központi eleme nem a korrupció, hanem az apartheidi időkre való nosztalgiázás és rasszista kijelentések. A gyakran kétértelműen nyilatkozó vagy a Facebookra posztoló politikusokkal mindig kiemelten foglalkozik a helyi média, és emiatt gyakran kizárások történnek DA belül, de ez korántsem erősíti a helyzetüket és a bizalmat a társadalmon belül.

Az ANC számára viszont sokkal nagyobb fejtörést okoz az EFF. Ezt eredetileg a kormánypárt ifjúsági szervezetéből kiugrott vezetője, Julius Melama alapította meg 2013-ban. Igencsak harcias retorikát folytatnak, csak éppen a “másik irányba”: a gyűlöletük céltáblái a fehér dél-afrikaiak. Szélsőbaloldali pártnak állítják be magukat, akik az elmúlt években fokozatosan elorozzák az ANC elől a korábbi  szavazóbázisaikat, vagyis a városi szegényeket, munkásokat, bányászokat és a 25 év alatti dél-afrikaiakat. Sok vidékit megnyertek maguknak, amikor bejelentették a “földreformot”, amely elsősorban a gazdag afrikáner (búrok leszármazottai) földbirtokainak elvételéről és felosztásáról szól.

Julius Malema és az EEF logója. 2016-ban kijelentette, hogy “Nem szólítunk fel a fehér férfiak lemészárlására… legalábbis egyenlőre.” A kép forrása: Youtube,

A folyamatos agresszív megnyilatkozások és a tüntetéseken kívül rendre felróják a párt “militarista struktúráját”, amely akár fél millió tagot is számlálhat. Sőt, néha már a terrorizmus határát súrolják: 2016-ban az keltett nagy felzúdulást, amikor a közösségi oldalakra feltették a bombagyártás receptjét és javasolták azok bevetését az egyetemeken tartott demonstrációkon.

A hírhedté váló dél-afrikai parlamenti verekedések szintén hozzájuk köthetőek, mivel ők kezdik vagy provokálják ki. 

Legutóbb pedig akkor szereztek hírnevet, amikor 2018 elején a H&M üzletek “bojkottjára” szólítottak fel, de ez nagyon sokszor az üzletek kifosztásához vezetett, amit az EEF vezetése egyes esetekben maga szervezett meg. Szerintük ez volt ugyanis a “megfelelő válasz arra”, hogy az üzletlánc a “legvagányabb majom a dzsungelben” feliratú pulóverüket egy fekete gyerekkel reklámozta.

Amikor az istenek a fejükre estek 

Az elmúlt fél évben egymás után távoztak azok az afrikai államfők, akik több éven, évtizedeken át irányították az országukat és hatalmuk megingathatatlannak tűnt. Erre a listára 2018 februárjában, José Eduardo dos Santos vagy Robert Mugabe neve mellé Jacob Zuma szintén felkerült. Azt egyelőre még korai állítani, hogy az elnök eltávolításával – Angolával vagy Zimbabwéval ellentétben – a Dél-afrikai Köztársaságban valóban egy új korszak vette volna kezdetét. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy a társadalom 1994 óta először készülhet fel olyan választásokra, amelyek valóban sorsdöntőek lehetnek az apartheid utáni politikai rendszer és a “szivárvány nemzet” elképzelés számára.

Általános áresés a tőzsdéken Korea miatt

0

 „Senki sem tudja, hogy mi lesz: tárgyalások vagy háború? Így mindenki bizonytalan” – nyilatkozta a kialakult tőzsdei eladási lázról egy vezető tőzsdei szakértő a Reuters hírügynökségnek. A globalizált világban a távolság nem számít, ráadásul az európai multik igencsak érdekeltek a kelet-ázsiai, mindenekelőtt a kínai piacokon.

Kínában épp most üléseznek a BRICS államok vezetői. Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika korábban abban a hitben élt, hogy alternatív megoldást jelenthetnek a világgazdaságban, hiszen az ő gazdaságuk gyorsan nő, míg az európai, Észak amerikai vagy japán csak lassan vagy egyáltalán nem. Ez az illúzió elmúlt, mert napjainkban az öt ország közül csupán India és Kína teljesít jól, az orosz gazdaság – a nemzetközi kőolaj- és földgáz-árak bezuhanása miatt – csak stagnál, ráadásul szankciók is sújtják. Brazília pedig beleroppant a futball világbajnokság és az olimpia megrendezésébe. Óriási korrupciós válság is kialakult a legnagyobb latin-amerikai országban, ahol az egész elit a vádlottak padján érezheti magát. Dél Afrikában az államfő ugyan megúszta egyelőre a korrupciós vádakat, de a gazdaság igen lassan fejlődik és a többséget kitevő szegény néprétegek életszínvonala csökken.

Furcsa szerepcsere

Mindeközben furcsa szerepcsere alakult ki a BRICS államok és az USA között. Míg korábban az Egyesült Államok volt a szabadkereskedelem bajnoka, most Donald Trump, az America First program keretében protekcionista húrokat penget. Így Hszi Csin-ping elnök kommunista diktatúrája vált a szabadkereskedelem zászlóvivőjévé a globális gazdaságban.

Persze azt is lehet mondani, hogy ahonnan az USA kivonul, oda Kína bevonul.

A Nagy Selyemút program, amelyet Hszi Csin-ping elnök májusban hirdetett meg Pekingben, épp ezt célozza. Kína elsőségre tör a világgazdaságban, de ehhez semmiképp sem hiányzik egy háború a koreai félszigeten. Ezért Peking igen határozottan tiltakozott Észak Koreánál a hidrogénbomba-kísérlet miatt. Kérdés, hogy az ifjú diktátor, Kim Dzsongun hallgat-e még egyetlen szövetségesére, Kínára?

Feszült a helyzet

Mint a FüHü is beszámolt róla, a Koreai Flszigeten egyre feszültebb a helyzet azt követően, hogy Észak földalatti nukleáris robbantást és több rakétakísérletet hajtott végre. Válaszként Dél-Korea is kilőtt több rakátát a tengerbe, s egyeztet az Egyesült Államokkal a teendőkről. Összehíták az ENSZ Biztonsági Tanácsát is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK