Kezdőlap Címkék BRICS

Címke: BRICS

Csődbe megy-e Argentína az új szélsőjobboldali elnökkel?

2,6 milliárd dollárt kellene törlesztenie a 44 milliárd dolláros IMF hitelből Argentínának, de nincsen ennyi pénze az új kormányzatnak sem.

Milei elnök csak nemrég került hatalomra, és villámgyorsan leértékelte 50%-kal a pesot valamint számos szigorító intézkedést jelentett be.

Például azt, hogy január elsejétől a kormány nem támogatja a tömegközlekedést vagyis az árak az egekbe szöknek. Argentínában az infláció 150% fölött járt tavaly, de lehet, hogy az év végére elérte a 200%-ot is. Emiatt választották meg a szélsőjobboldali jelöltet, aki radikális liberális kúrát ígért Argentínának: maximális privatizációt mondván az állam rossz gazda. A szakszervezetek a tavalyi év végén tüntettek idén januárban pedig általános sztrájkot hirdettek meg át argentin Bokros csomag ellen. Az argentin Trump nem hátrál: közölte, hogyha a Kongresszus és a szakszervezetek nem fogadják el a megszorító csomagot, amely brutális életszínvonal csökkentést jelent, akkor népszavazást ír ki. A szélsőjobboldali elnöknek nincsen többsége sem a képviselőházban sem a szenátusban, de emberei szorgosan dolgoznak, hogy ezt megszerezzék. Az argentin törvények szerint elég hogyha a Kongresszus egyik háza támogatja a törvényt, az máris életbe léphet.

Mit mind az IMF? A Nemzetközi Valutaalapnak régi kuncsaftja Argentína, amely világrekordot döntött a pénzügyi csődökből, de kilábalni belőlük sohasem sikerült. Miért nem?

Nem működik a liberális recept

Az argentin elnök Milton Friedman Nobel díjas amerikai közgazdász liberális elveit próbálja meg alkalmazni a gyakorlatban. Ez a híres neves chicagói iskola, melynek ifjú közgazdászai Chilében próbálták ki a liberális elveket a gyakorlatban. 1973-ban a véres puccs után, melyet az USA támogatott egy demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben, Pinochet tábornok került hatalomra, aki Franco spanyol diktátor rendszerét tekintette iránymutatónak. A nacionalista államkapitalista rendszerrel szemben a chicagói iskola a liberális elveket javasolta Pinochet tábornoknak, aki Henry Kissinger amerikai külügyminiszter unszolására rábólintott a kísérletre. Ez kezdetben sikeres is volt, mert a diktatúra megakadályozott mindenfajta tiltakozást, legyilkolta a baloldal embereit – köztük Pablo Neruda Nobel díjas költőt is. Aztán a diktatúra megbukott, és kiderült, hogy a demokrácia körülményei között nemigen működik a rendszer, mert a munkavállalók képviselhetik az érdekeiket. A legutóbbi elnökválasztáson már egy erőteljesen baloldali jelölt kapta a legtöbb szavazatot. Ő szakítani akar a korábbi gyakorlattal, melyet az IMF és az USA támogatott. A baloldali elnöknek óriási politikai ellenállással kell megküzdenie hiszen az ellenzéket az Egyesült Államok is támogatja, amely Latin Amerikában ma is csaknem mindenható.

Mi a véleménye a Biden adminisztrációnak Milei argentin elnökről?

Washingtonban senkinek sem kerülte el a figyelmét, hogy Milei Donald Trumpra hivatkozik, és olyan politikusokat hívott meg az elnöki beiktatására mint Bolsonaro szélsőjobboldali brazil ex elnök, aki Trumphoz hasonlóan minimális mértékben, de vereséget szenvedett a választásokon.

A másik sztár meghívott Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt Buenos Airesben, aki közismerten szintén Trumpnak szurkol, akinek vannak is esélyei az idei novemberi elnökválasztáson.

A Biden adminisztráció emiatt nem szereti Milei argentin elnököt, azt viszont az új argentin kormányzat javára írja, hogy Dél Amerika második legnagyobb gazdasága nem lép be a BRICS-be. A Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika laza szövetségébe több új jelölt kérezkedett be a legutóbbi csúcson, melyet Johannesburgban rendeztek meg Dél Afrikában. Szaúd Arábia már taggá is vált, de Argentína visszalépett. Ezt Washingtonban kedvezően értékelték hiszen a Biden adminisztráció szerint Kína Amerika ellenes szervezetté kívánja tenni a BRICS-et.

A baj az, hogy Argentína problémáit sem az IMF sem az USA sem pedig a BRICS nem tudja megoldani. Latin Amerika az USA gazdaságának perifériája, amely 200 éve próbál felzárkózni – sikertelenül. Sokan ezért az Egyesült Államokat hibáztatják, mások a helyi elitek korrupcióját és impotenciáját tartják felelősnek. A viták évtizedek óta tartanak, de eredmény az nincsen. Ezek után senki sem csodálkozik, hogy Argentína újra tárgyalásokat kezd az IMF-el a csőd elkerüléséről.

További termelés csökkentésre buzdítja az OPEC+ államokat Putyin és Mohamed bin Szalman

A világ két legnagyobb olajexportőre mindent elkövet azért, hogy ne csökkenjen az olaj ára – erről tárgyalt három órán keresztül Vlagyimir Putyin Mohamed bin Szalman herceggel, aki édesapja, a király  helyett teljhatalommal irányítja Szaúd Arábiát.

“Elsősorban az OPEC+ együttműködésről tárgyaltunk, ennek a két országnak nagy a felelőssége abban, hogy stabil helyzet alakuljon ki az olajpiacokon” -jelentette ki Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője a háromórás eszmecsere után.

Szaúd Arábia és Oroszország a világ olaj termelésének egyötödét jelenti – írja a Reuters, amely rámutat arra, hogy ez adja az erőt Putyinnak és Mohamed ben Szalman hercegnek, hogy komoly hatást gyakoroljanak a globális olajárakra. Csakhogy az OPEC+ nemrég tartotta meg évzáró értekezletét, és utána esni kezdtek az árak. Az OPEC+ értekezleten meghosszabbították a korábbi termelés visszafogási vállalásokat, melyek alapján Szaúd Arábia napi kétmillió hordóval, Oroszország pedig félmillió hordóval kevesebbet termel ki, hogy magasan tartsák az olajárat. Az érintettek sejtették, hogy ez kevés lesz, ezért Szaúd Arábia további egymillió hordós termeléscsökkentést vállalt. Most Putyin és Mohamed ben Szalman trónörökös minden OPEC+ tagállamot arra buzdított, hogy “önként” csökkentsék a termelésüket az olaj árának védelmében.

A Közel Kelet is téma volt

“Szaúd Arábia és Oroszország együttműködése hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a feszültség a Közel Keleten. Mohamed ben Salman trónörökös ezt emelte ki a Putyin elnökkel folytatott tárgyalások témái közül” – foglalta össze a csúcstalálkozót a szaúdi hírügynökség. Az Spa ehhez hozzáfűzte Mohamed ben Szalman szavait:

”Sok közös érdek van Oroszország és Szaúd Arábia között, és ezek alapján együttműködünk a Közel Keleten és általában az egész világon.”

Ez utóbbi célzás minden bizonnyal arra vonatkozik, hogy Szaúd Arábia – az oroszok és a kínaiak ajánlásával beléphet a BRICS közösségbe, amely valamiféle ellenpontja kíván lenni a Nyugatnak.

Putyin környezetéből kiszivárgott, hogy eredetileg Moszkvában akartak találkozni Mohamed ben Szalman herceggel, mert az orosz elnök nem szívesen mozdul ki Oroszországból azóta, hogy nemzetközi elfogató parancs van ellene érvényben az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. Az utolsó percben döntöttek arról, hogy mégiscsak Putyin tesz látogatást a Közel Keleten, ahol az Egyesült Arab Emírségeket is felkereste. Az Egyesült Arab Emírségek is kérték felvételüket a BRICS-be, melyet Putyin szeretne Amerika ellenes szövetséggé alakítani, de India, amely stratégiai partneri viszonyt alakított ki Washingtonnal, ezt ellenzi.

G7 szankció szigorítás az orosz olaj exporttal szemben

Putyin azért is repülhetett vadászgépen a Közel Keletre, mert a G7 államok – az USA, Japán, Németország, Nagy Britannia, Franciaország és Kanada – úgy határoztak, hogy tovább szigorítják a szankciót az orosz olaj eladására, mert az eddigi rendszer könnyen kijátszható volt.

A G7 60 dolláros ársapkát húzott az orosz olajra egy évvel ezelőtt, de a brüsszeli Politico kénytelen volt megállapítani, hogy ez jórészt kudarcot vallott, mert drágábban kelt el az orosz olaj, amely a háborúskodó Oroszország legfőbb bevételét adja.

Átlagosan 70 dollárt fizettek egy hordó orosz olajért a globális piacon, és ez bőven elég volt arra, hogy feltöltse az orosz költségvetést. Ukrajna ezért azt kérte a G7 államoktól illetve az Európai Uniótól, hogy 30 dolláros ársapkát húzzanak az orosz olajra. Ezt a G7 nem fogadta el, de alaposan megszigorította a rendszert. A 60 dolláros olajársapka 34 milliárd dollárt vett ki az oroszok zsebéből, mert az első időszakban Moszkvában még nem fedezték fel a kiskapukat. Azután azonban meglelték, és harmadik országokon keresztül értékesítették az orosz olaj jelentős részét. Ebben kiemelkedő szerep jutott Kínának, Indiának és Törökországnak, de más államok is szépen kerestek az üzleten. Ezt a kiskaput akarja bezárni a G7, amely közölte, hogy január elsejétől szigorúan ellenőrizni fogja azt, hogy a vásárlók valóban 60 dollárért vagy olcsóbban vették meg az orosz olajat. Ellenőrzési rendszert dolgoztak ki, mely április elsejétől léphet életbe, és minden hordó olaj származási helyét rögzíteni fogja. Persze elég sok az ellenérdekelt fél, ezért kétséges az ellenőrző rendszer hatásos működése a globális olaj piacon. Az Európai Unió támogatta a 60 dolláros ársapkát az orosz olajra, ezért minden bizonnyal a szigorításról is szavazni fognak legkésőbb a jövő heti csúcstalálkozón. Alexander de Croo belga miniszterelnök optimistán nyilatkozott erről a brüsszeli Politiconak:

“még a jövő heti csúcstalálkozó előtt elfogadhatjuk a  12-ik  szankciós csomagot Oroszország ellen.”

Orbán a Zelenszkij találkozó helyett Washingtonban és Brüsszelben egyaránt fúrja az Ukrajnának jutó támogatást

Mind a magyar miniszterelnök mind pedig Ukrajna elnöke részt vesz Argentínában az új elnök, Javier Milei beiktatásán. A szélsőjobboldali elnök első látványos diplomáciai gesztusa az volt, hogy közölte: Argentína nem lép be a BRICS szövetségbe!

Az előző baloldali populista argentin kormányzat tervezte el a belépést Brazília – Oroszország – India – Kína és Dél Afrika szövetségébe, amely lényegében az Egyesült Államok világuralma ellen irányul. Javier Milei az argentin Trumpnak tekinti magát, és szeretné, hogyha hazájában felváltaná a hazai pesot az amerikai dollár. Argentínában jelenleg 140% fölött jár az infláció.

Orbán Viktor már tárgyalt Javier Milei-jel mindketten Donald Trump támogatása mellett foglaltak állást. Közben az Egyesült Államokban a The Atlantic folyóirat egyenesen arról értekezik, hogy Donald Trump amennyiben hatalomra kerül a jövő évi választás eredményeképp, akkor Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét tekinti majd normának. Orbán Viktort Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökhöz hasonlóan egyszerűen diktátornak nevezi a The Atlantic hiszen olyan hatalmuk van, melyet az országon belül senki sem tud megkérdőjelezni.

A magyar és az ukrán nemzeti együttműködés rendszerét nemrégiben összehasonlította egy ukrán szociológus, és megállapította: nem sok különbség van. A hatalom mindenható és a korrupció általános jelenség. Ehhez képest Orbán Viktor Ukrajnát Európa legkorruptabb államának nevezte amikor Párizsban nyilatkozott a Le Point című hetilapnak. Ukrajna csakugyan korrupt, de Magyarország megelőzi ebben – írta ezzel kapcsolatban Guy Verhofstadt belga liberális képviselő az Európai Parlamentből.

Zelenszkij azért utazott el Buenos Airesbe, hogy biztosítsa Ukrajna támogatását Latin Amerikában.

Washingtonban Orbán emberei a republikánusokat győzködik: ne támogassák Ukrajnát!

A Guardian megtudta, hogy a republikánusok kétnapos zártkörű tanácskozást tartanak Washingtonban Ukrajnáról, és erre magyar szakértőket is meghívtak – Orbán Viktor támogatói közül. A konzervatív Heritage alapítvány rendezi a tanácskozást, amely Orbán miniszterelnök fő támogatói közé tartozik az Egyesült Államokban. A tanácskozás egyik fő szónoka Magor Ernyei, a Centre for Fundamental Rights nemzetközi igazgatója, ez az intézet hozta el a konzervatív republikánus konferenciát – CPAC – Magyarországra. A magyar külügyi intézet és a washingtoni magyar nagykövetség emberei is részt vesznek a tanácskozáson.

Washingtonban a magyar nagykövetség kiszivárogtatta,  hogy

“Orbán biztosra veszi, hogy az amerikai kongresszus nem szavazza meg Ukrajna támogatását, és ezért akarja blokkolni ezt a támogatást az EU csúcstalálkozón is Brüsszelben.”

Miért oly népszerűek manapság a populista politikusok?

Ezzel a kínos kérdéssel nemigen foglalkoznak a politológusok pedig csakis így lehetne megmagyarázni a Trump, Orbán vagy Milei jelenséget. Orbán Viktor az elsők között jött rá a nyugati világban, hogy a neoliberális globalizáció futószalagon termeli a lúzereket, akikkel azt közli: szegény vagy mert nem tudsz alkalmazkodni a villámgyorsan változó világhoz, melyet nálad sokkal okosabb emberek vezetnek. A frusztrált milliók számára olyan vezérek kínálják a kiutat, akik nem ortodox megoldást ajánlanak. Mi ez? Senki sem tudja pontosan: maga Orbán vagy Trump sem, de miután az ortodox út emberek milliói számára nem jelent mást mint a lúzer lét meghosszabbítását, ezért szívesen szavaznak akármilyen alternatívára. Hogy közben a vezér és csapata megtölti a zsebét? Hát aztán, ha nekem is juttat valamit. Orbán Viktor pedig a legutóbbi választás idején is több mint ezer milliárd forintot költött a választópolgárok megvásárlására. Akik meg is hálálták ezt újabb kétharmados többséggel. A recept egyelőre működik miközben a társadalmi különbségek egyre csak növekszenek. A GDP növekedés jórészét az elit vágja zsebre, amely gondosan ügyel arra, hogy juttasson választóinak is egy kisebb összeget a választások előtt. Az Osztrák – magyar monarchiában egy üveg pálinkával is meg lehetett vásárolni egy szavazatot, ma ennél valamivel több kell, de nem sokkal…

Miért nem megy el a G20 csúcsra a kínai elnök?

Li Csiang kormányfő képviseli Kínát a hétvégén Indiában a G20 csúcstalálkozón – közölték Pekingben, de nem indokolták Hszi Csin ping távolmaradását. A Nikkei japán hírügynökség szerint a kínai elnököt kemény bírálat érte otthon.

Régi szokás a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista pártban, hogy augusztusban összeülnek a vezetők afféle nem hivatalos csúcstalálkozóra, hogy megvitassák az 1,4 milliárd lakosú állam helyzetét. A helyszín Pejtaho, nem messze Pekingtől. Olyan üdülőhely, ahol a hatalmi elit nyaral. Kínában a hatalmi elitben beleértik azokat a veteránokat is, akik évtizedeken keresztül döntő szerepet játszottak Kína életében.

A Nikkei japán hírügynökség hozzájutott egy beszámolóhoz, mely a veteránok véleményét összegezte, és ez meglehetősen lesújtó Hszi Csin ping elnökre nézve: a gazdaság ezer sebből vérzik, az Egyesült Államokkal nem sikerült rendezni a viszonyt.

Az egyre több amerikai szankció mind nagyobb gondot okoz a kínai gazdaság fejlesztésében. A veteránok azt tanácsolták Hszi Csin ping elnöknek, hogy mindenképp igyekezzen javítani a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, mert a szembenállás nem sok jót jelent Kínának.

Hszi Csin ping állítólag emiatt kényszerült arra, hogy menessze külügyminiszterét, aki az ő személyes kinevezettje volt, messze megelőzött nála sokkal tapasztaltabb diplomatákat, mert ő szervezte az államfő külföldi útjait. Így lett nagykövet Washingtonban majd villámgyorsan külügyminiszter. Mindeközben új határozottan nacionalista diplomáciát folytatott, melyet Pekingben “farkas diplomáciának” neveztek el.

A korábbi békülékeny és konszenzusra törekvő diplomácia helyett az új külügyminiszter határozottan képviselte Hszi Csin ping elnöknek azt az álláspontját, hogy a világot két nagyhatalomnak kellene irányítania: Kínának és az Egyesült Államoknak. Ezt a G2 elképzelést már Hangcsouban bejelentette Hszi Csin ping elnök a G20 csúcstalálkozón 2015-ben. Obama elnök akkor elviccelte a dolgot, de Trump és még inkább Biden elnök már megindította a kereskedelmi háborút jelezve, hogy nem kíván osztozni a világhatalmi szerepen.

A kínai veteránok nem a célt kritizálták hanem a módszert

Teng Hsziao ping annak idején azt hangsúlyozta: ne dicsekedjünk az eredményeinkkel, szépen csendben fejlődjünk, és tegyük újra nagyhatalommá Kínát! Erre emlékeztették a veteránok Hszi Csin pinget, aki maga is jól emlékezhetett minderre hiszen már ő is hetven éves, ráadásul édesapja Teng Hsziao ping egyik bizalmi embere volt a vezetésben a reformok végrehajtása során. Teng Hsziao ping a háttérből irányított, Hszi Csin ping viszont nyíltan képviseli álláspontját, amely elődeinél jóval határozottabban vállalja fel Kína világuralmi szerepét. Csakhogy a ravasz Teng Hsziao ping nem szerénységből tanácsolta az óvatos diplomáciát hanem azért, mert tudta:

a kártyák nyílt kijátszása egységbe forraszthatja Kína ellenfeleit.

Biden diplomáciája pontosan erre irányul: nemrég stratégiai együttműködési egyezményt kötöttek Indiával Washingtonban. Ugyancsak az amerikai fővárosban hármas szövetség alakult: az USA, Japán és Dél Korea részvételével – egyértelműen Kína ellen. Biden elnök hamarosan Vietnamba látogat, ahol szintén a kínai befolyás ellensúlyozását várják az Egyesült Államoktól. Washington az Európai Uniót is arra ösztönzi, hogy lazítson az együttműködésen Kínával. Ily módon Kína magára maradhat olyan siralmas szövetségessel mint az Ukrajnában megnyerhetetlen háborút folytató Oroszország – figyelmeztettek a kínai veteránok.

Változik-e Hszi Csin ping politikája? A külügyminiszter minden estre eltűnt, utóda az elődje, a mérsékelt Vang Ji. Akit nyilvánvalóan szívesebben látnak Washingtonban mint rövid ideig miniszterkedő utódát.

Biden elnök amint bejutott a Fehér Házba, elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát. Emiatt sokan bírálták a demokrata adminisztrációt, a többi között a 100 éves Henry Kissinger, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai  szövetséget a Szovjetunió ellen. A kínai államfő úgy akar nyomást gyakorolni Washingtonra, hogy megerősítette a BRICS csoportot új államok felvételével. Köztük olyan országokéval, melyek az USA kedvelt partnerei voltak mint Szaúd Arábia, Egyiptom vagy az Egyesült Arab Emírségek.

Biden elnöknek mérlegelnie kell: folytatja a hidegháborús vonalat Kínával és Oroszországgal szemben vagy visszatér valamiféle együttműködéshez? Minthogy az Egyesült Államokban megkezdődött a választási kampány, ez jelentős részben attól is függ, hogy Biden melyik diplomáciától remél több szavazatot. Minden estre figyelemreméltó, hogy várható ellenfelének, Donald Trumpnak az unokája kínaiul tanul. Amikor Trump elnök Pekingben a Tiltott Városban vendégeskedett, akkor unokája videó üzenetben kínai nyelvű dallal köszöntötte Hszi Csin ping bácsit és feleségét.

Nem vált be az olajembargó Oroszország ellen

A G7 csúcstalálkozó kapcsán erről elmélkedik a CNN hírportálon Julia Horowitz, aki rámutat arra a nyilvánvaló tényre, hogy Oroszország az olajexportjából ugyannyi pénzre tesz szert mint az Ukrajna elleni agresszió előtt, mert a nyersanyag ára megugrott. Közben viszont a szankciót alkalmazó országok rosszul jártak: drága az üzemanyag. Ez pedig politikai veszélyt jelent Joe Biden elnöknek, akinek a népszerűsége amúgy sincsen a csúcson.

Ősszel viszont megújul az amerikai kongresszus, és többségbe kerülhetnek a republikánusok, akik béna kacsát csinálhatnak a demokrata elnökből.

Az oroszok közben Kínának és Indiának adják el az olajat. Az pedig Indiából részben Európába juthat.

Kiskapu

Az Európai Unió embargót hirdetett az orosz olajra, hogy így gyengítse Putyin agresszióját Ukrajnában. India viszont növelte vásárlásait hiszen 30%-os árengedménnyel juthat orosz olajhoz. A londoni Guardian szerint így kiskapu nyílt Oroszországból Indián keresztül Európa felé.

A 84 ezer tonnás olajszállító hajó, a Primorje libériai zászló alatt hajózik, de orosz olajat szállít Uszt Lugaból – ez Szentpétervár közelében van – Vadinar kikötőjébe – (Gudzsarat állam, India). Vadinarban olajfinomító is működik, ez 2017-ig indiai tulajdonban volt, de utána átvették az oroszok – mindenekelőtt a Rosznyeft, amely a nyugati olajbojkott fő célpontja. Májusban az oroszok bevétele az olaj exportból elérte az ukrajnai háború előtti szintet: 20 milliárd dollárt.

Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt India alig importált orosz olajat. Most viszont egyre többet. Egy év alatt 56%-os a növekedés.

Vadinar olaj finomítója 1,8 millió hordó orosz olajat vásárolt – épp az agresszió megindulása előtt vagyis az oroszok előre számolhattak az olajembargóval.

A Guardian tudósítója megkérdezte az indiai olajfinomító tulajdonosát, hogy kinek is adják el az orosz benzint, de kérdéseire nem kapott választ.

Májusban India naponta már 800 ezer hordó olajat importált Oroszországból. A Fitch szerint ez hamarosan elérheti a napi 1 millió hordót. Ez az 1,4 milliárd lakosú India olaj importjának a 20%-a lenne.

Putyin meg is említette a BRICS államok virtuális csúcstalálkozóján, hogy “ Kína és India importja az orosz olajból jelentős mértékben megnőtt.”

Májusban az Európai Unió tagállamainak olajimportja Oroszországból 18%-al csökkent.

India kötéltáncot jár

Narendra Modi indiai miniszterelnök részt vett ugyan a virtuális BRICS csúcson, de megakadályozta az USA elítélését. Nem véletlenül: India tagja a Quadnak, amelynek célja Kína nyomulásának megakadályozása. A három másik tag az USA, Ausztrália és Japán.

Az amerikaiak tudatták Indiával: ha kijátsza az Oroszország elleni szankciókat, akkor maga is hasonlóra számíthat.

A Wood MacKenzie alelnöke, Alan Gelder szerint:

“ha India túlságosan sok orosz olajat vásárol, akkor azt kockáztatja, hogy az egész gazdaságát szankciók sújtsák.”

A Guardian tudósítója megkérdezte India három legnagyobb olaj finomító cégét, hogy vajon nem Európába szállítják-e az orosz olajból finomított benzint, de sehol sem kapott választ.

Az orosz olaj nyomát nagyon nehéz követni, mert a kikötőkbe különböző országokból érkeznek olajszállítmányok, és a finomítókban összekeverik őket. Gyakran előfordul az is, hogy az orosz olajat más hajókba szivattyúzzák át. Ezt a módszert az irániak alkalmazzák előszeretettel, akiket szintén amerikai embargó sújt.

A pénz nyomát pedig úgy lehet a legkönnyebben eltüntetni, hogy nem dollárban fizetnek mint ahogy az az olajkereskedelemben szokásos hanem kínai jüanban.

A BRICS csúcson épp az oroszok javasolták, hogy legyen a jüan az új tartalék valuta a dollárral szemben. Ezenkívül az orosz olajkereskedők azokat a módszereket is alkalmazzák, melyeket Irántól tanultak el: nem pénzért hanem aranyért vagy fegyverekért adják el az olajat.

“Ha egy állam el akarja titkolni, hogy honnan vesz olajat, akkor ezt nagyon könnyen megteheti”

– mondta Ajay Parmar, az ICIS olaj szakértője.

A Shore Capital elemzője, Craig Howie már sokkal konkrétabb: “Az indiai olajfinomítók sok olcsó orosz olajat vásárolnak, és azután ennek egy részét exportálják. Minthogy a benzin és a diesel üzemanyag ára jó magas a világpiacon, ezért az indiai olajfinomítók szép hasznot vágnak zsebre. Az ő szempontjukból ez teljesen érthető, de

pontosan szembemegy a Nyugat törekvéseivel, melyek épp arra irányulnak, hogy gyengítsék Putyin háborús gépezetét.”

Az USA bojkottálja az importot Kína Hszincsiang-Ujgur tartományából

0

Washington közölte, hogy bojkottálja  a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről exportált  árukat mivel a kínai hatóságok több millió embert tartanak lágerekben.

Valóságos népirtás folyik az ujgur őslakosság körében – állítja az amerikai külügy. Peking természetesen cáfol, de igyekszik javítani viszonyát Washingtonnal. Egyrészt arra hivatkozik, hogy még nem is oly rég az USA és Kína együtt küzdött az iszlamista terrorizmus ellen Ázsiában, ahol az ujgurok igen jelentős szerepet játszanak e téren. Pakisztánban például egy egész ujgur dandár működik az Al Kaida irányítása alatt.

Peking másik érve az, hogy enyhítik az elnyomást a Hszincsiang-Ujgur tartományban, ahonnan elbocsátották a vaskezű vezetőt, akit az USA-ban és Nagy Britanniában a Hszincsiang-Ujgur tartomány hóhérának tekintenek.

Csen Csuangkuo nem akárki a kínai kommunista pártban. Először Tibetben mutatta meg a nemzeti kisebbségek elnyomásának és beolvasztásának hatékony módját, majd 2016-ban a Hszincsiang-Ujgur tartomány élére állították. A tartományban permanens a nyugtalanság, mert a muzulmán ujgur őslakosság kisebbségbe szorult a saját hazájában miközben a beözönlő kínaiak minden fontos pozíciót megszereztek maguknak. Régebben egy muzulmán pártfunkcionárius, Szajfuddin állt a Hszincsiang-Ujgur tartomány élén, de már csakis kínai vezetők vannak a kulcspozíciókban.

Csen mint tartományi vezető olyan ellenőrzési rendszert épített ki, amely totális kontrollt jelent a renitens ujgur kisebbség fölött.

Facebook

“A problematikus családokat” lágerekbe zárták.

A sors iróniája, hogy Hszi Csinping elnök épp ekkoriban szüntette meg a kínai gulag rendszert, a laogait. Dehát a Hszincsiang-Ujgur tartományban kivételes állapotok uralkodnak amióta iszlamista lázadók nyíltan megkérdőjelezték a kínaiak uralmát. Csen rendőrállama tetszést aratott Pekingben: az ügybuzgó pártfunkcionárius bekerült a Politikai bizottságba, a kommunista párt 25 tagú vezető testületébe. Ahonnan most minden bizonnyal kikerül.

Peking: Amerika az első

A kongresszusra készülődő kommunista pártvezér, Hszi Csinping először felfüggesztette a Hszincsiang-Ujgur tartomány vezetőjét, majd áthelyezte egy mezőgazdasági bizottságba. Amerikában minden bizonnyal értékelték a gesztust. Éppúgy mint azt, hogy Hszi Csinping elnök leváltotta a külügyminiszter első helyettesét, aki kapcsolattartó embere volt Putyinnal. Amikor Putyin a téli olimpia idején Pekingbe látogatott, akkor a kínai külügyminiszter első helyettese még így lelkendezett:

“nincsen határa a kínai-orosz barátságnak és együttműködésnek!”

Kiderült, hogy van.

Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát kétszer is találkozott Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, a majd mindenható Politikai Bizottság tagjával. Az USA arra kérte Kínát, hogy ne exportáljon olyan chipeket Oroszországnak, amelyet nyugati szankciók sújtanak. Peking ezt meg is ígérte az Egyesült Államoknak. Cserébe az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt ígérte: enyhítik a Kínát sújtó szankciókat. Aztán persze kiderült, hogy hiába szeretné ezt Biden elnök elérni, az ellenzéki republikánusok megpróbálják azt akadályozni.

Hszi Csinping elnök, akit a pártkongresszus várhatóan bebetonoz hatalmába, mindenesetre jelezte: Pekingnek százszor fontosabb az USA mint Oroszország.

Putyin a bánatos vazallus szerepébe kényszerül

A BRICS virtuális csúcson (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködési szervezete) Putyin kérte, hogy mindenki fokozza az együttműködést Oroszországgal, melyet nyugati szankciók sújtanak.

A kínai kontakt funkcionárius leváltása épp a BRICS csúcs idején hidegzuhany Putyinnak. Akit ez nem lephetett meg igazán, mert a pekingi vezetés tanácsadói több cikket is publikáltak arról, hogy Kína szerint Oroszország könnyen elveszítheti a háborút Ukrajnában.

Pénzügyi szövetség a dollár ellen

1971, az arany standard megszűnése óta nem vettek ennyi aranyat a nemzeti bankok a világon: az elmúlt évtizedben 4300 tonnával nőtt az arany készletük. Csak pénzügyi megfontolás van emögött vagy stratégiai is? Az elmúlt évek legfőbb vásárlója a jegybankok közül az orosz volt, tavaly óta a kínaiak is felzárkóztak hozzájuk. De miért?

Oroszország idén eddig 106 tonna aranyat vásárolt, és ezzel folytatja az elmúlt hét év stratégiáját amikor a nemesfém felhalmozásával akarta kivédeni a globális piac számára kedvezőtlen változásait mindenekelőtt az olaj árának csökkenését. Moszkva arany tartalékának az értéke elérte a 109,5 milliárd dollárt szeptember elején. Jelenleg Oroszország az ötödik az arany nagyhatalmak között 2219 tonnával míg Kína a hatodik 1936 tonnával. Előttük az USA, Németország, Olaszország, Franciaország négyes. Az amerikaiak torony magasan az elsők 8100 tonnával. De kedvenc

európai szövetségesük, Lengyelország is 77 tonnát vett az idén – és ezzel a maga szintjén rekorder lett.

A Bloomberg megkérdezte Steven Mnuchin amerikai pénzügyminisztert, hogy az erős dollár stratégiához meddig ragaszkodnak? Ez 1995 óta az USA irányvonala, de Trump mintha szabadulni akarna ettől mondván a kínaiak épp a jüan árfolyamának leértékelésével erősítik pozícióikat a globális gazdaságban. Steve Mnuchin pénzügyminiszter talányosan válaszolt a Bloomberg kérdésére: a dollár gyengítésének ügye egyelőre nincsen napirenden. A South China Morning Post pénzügyi elemzője a maga részéről megdicsérte Pekinget amiért gyorsan növeli arany készletét, mely augusztus végére elérte a 95,5 milliárd dollárt. Ezzel Kína feljött a hatodik helyre az arany nagyhatalmak között. Mindez persze felkészülés is arra, hogy Kína bevetheti az egyik csodafegyverét az USA ellen folyó kereskedelmi háborúban: az amerikai államkötvények piacra dobását!

Az írás a falon

Az oroszok és a kínaiak már arra az időszakra készülődnek amikor a dollár nem lesz meghatározó a tartalék valuták között ! Erről nyilatkozott a Fox Business-nek Peter Schiff. A Euro Pacific Capital főnöke szerint Oroszország és Kína a dollár szerepének a csökkenésére játszik illetve ezt akarja elősegíteni.

Kínai-orosz szövetség a pénzügyek terén is?

Lavrov külügyminiszter bejelentette: a BRICS /Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika/ államok bankja, mely Sanghajban működik 100 milliárd dolláros tőkével, már 10 milliárd dollár értékben hagyott jóvá új beruházásokat. Az orosz diplomácia vezetője egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy jól működik az a megállapodás is, mely a BRICS államok fizető eszközeinek a stabilitását garantálja. Lavrovnak ez az utalása azt jelezné, hogy a kínaiak – ha nagy bajba jut az orosz rubel – akkor Moszkva segítségére siethetnek. Pekingben egyelőre nem sietnek megerősíteni ezt az információt, mert Oroszországot katonai nagyhatalomnak és stratégiai szövetségesnek tartják, de nem igazán komoly szereplőnek a globális gazdaságban hiszen az oroszok GDP-je az 50 milliós Dél Koreával egyenlő …

Eláztatott örökség: A Dél-afrikai Köztársaság Zuma után

0

Sokáig érinthetetlennek és elmozdíthatatlannak tűnt, de nemrég a dél-afrikai Jacob Zumát is utolérte a végzete: Valentin napra egy lemondó nyilatkozattal lepte meg a saját országát. A helyére kerülő új elnök előtt  tornyosulnak a kihívások, hiszen nemcsak a gazdaságot kell rendbe tennie, de vissza kell állítania Nelson Mandela örökségének régi fényét, amely jelentősen megkopott az apartheid rendszer összeomlását követő több mint két évtizedben.

A korrupciós és egyéb (nemi erőszak, házasság kívüli gyerek, „különös oligarchákkal fenntartott kapcsolatok”) botrányok korántsem számítottak újdonságnak Jacob Zuma dél-afrikai elnök esetében. Amióta 2009-ben az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetőjét megválasztották – és 2014-ben újraválasztották –  az ország elnökének, szinte nem telt el úgy év, hogy ne került volna valamilyen kényes ügybe, amely majdnem a bukásával járt. Legutóbb például akkor ingott meg alatta az elnöki szék, amikor 2016-ban a legfelsőbb bíróság ítélete ellenére

sem fizette vissza a saját otthona felújítására költött több millió dollárnyi közpénzt.

Viszont ez soha nem járt a hatalom éléről való távozással, mivel a 400 képviselőből álló dél-afrikai parlamentben, igaz, legtöbbször kis többséggel, de mindig elutasították a Zuma-elleni bizalmatlansági indítványokat.

Jacob Zuma dél-afrikai elnök bejelenti a lemondását. A legemlékezetesebb botránya, amikor az állítások szerint 2006-ban megerőszakolt egy AIDS-es nőt. A vádat végül ejtették, de Zuma azt mondta a bíróságon, hogy úgy védekezett az AIDS ellen, hogy az aktus után lezuhanyozott. A kép forrása:MTI/EPA/Kim Ludbrook

Csakhogy a folyamatos botrányok miatt nemcsak a dél-afrikai elnök népszerűsége, hanem az ANC iránti bizalom egyaránt megrendült. Korábbi koalíciós partnereik fordultak ellenük, tüntetések robbantak ki szerte az országban, valamint a párton belül is egyre kiélezettebbé vált a frakcióharc. Végül a helyi politikai elit úgy döntött, hogy megálljt parancsol a folyamatoknak: 2017 decemberében Zumát eltávolították a pártvezetői tisztségéből és helyére Cyril Ramaphosát nevezték ki.

Ettől kezdve már elemzések és cikkek tucatjai jelentek meg a helyi és a nemzetközi médiában, amelyek szerint Zuma „kilenc élete elfogyott”, már csupán idő kérdése a távozása. Erre végül 2018. február 13-án került sor: Zuma először ugyan visszakozott, de megfenyegették, hogy akkor két nap múlva bizalmatlansági indítványról fognak szavazni a parlamentben, de ezúttal a kormánypárt szintén igennel szavaz és akár bíróság elé is citálhatják őt a korrupciós ügyei miatt. Az új elnök pedig Ramaphosa lett, aki Nelson Mandela óta már az ötödik ANC vezető a Dél-afrikai Köztársaság élén.

Cyril Ramaphosa az utód, aki képen leteszi a hivatali esküjét. Ő sem mentes a botrányoktól: nevéhez kötik a 2012-es mészárlást, amikor a sztrájkoló bányászokra tüzet nyitottak a rendőrök és 34-en életüket vesztették. A kép forrása: MTI/EPApool/Mike Hutchings.

Kihívások sokasága

A legnagyobb kérdés most az országban, hogy vajon az ANC vissza tudja-e szerezni a belföldi és a nemzetközi bizalmat, hiszen Zuma majd tíz évnyi elnöksége tönkretette a „mandelai örökséget”. A Desmond Tutu Nobel-díjas püspök által megálmodott „szivárvány nemzet” elképzelés fénye már elhalványult, amit jól mutat, hogy 2017 első feléig fél millió fehér dél-afrikai állampolgár hagyta el az országot, és a további öt évben 112 000 készülnek emigrálni. Sőt, már más etnikai csoportok is a kivándorlást választják, de nem az etnikai feszültségek, hanem a gazdaság és a közbiztonság katasztrofális állapota miatt.

Ugyanis ezeken a területen Zuma elnökségének második ideje alatt lényeges visszaesések történtek. Az elmúlt években rendszeressé váltak a sztrájkok, különösen a bányászok és a munkások körében, ami miatt a nyersanyagkitermelés és ezzel párhuzamosan az export csökkent. Az átlagos munkanélküliség a helyi statisztikák szerint továbbra is 25 százalék feletti. Az elszegényedés szinte megállíthatatlanul terjed, sőt, már Fokvárosban sem ritka, hogy az úgynevezett townshipben (nyomornyedekben) fehérek laknak. 2017-re a nemzetközi hitelminősítők szinte mindegyike a bóvli vagy a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta a dél-afrikai országot.

Az afrikánerek egyik politikai célja, hogy egy ,,fehér autonóm tartományt” hozzanak létre, azaz a „Volkstaat Afrikáner Népi Államot”. A térképen a sötét rész jelöli ezt. A kép forrása: Link.

Az idei évre annyira megromlott a gazdasági helyzet, hogy a Bloomberg nyomorúság-indexében

a Dél-afrikai Köztársaság lett a második,

megelőzve ezzel Argentínát és Egyiptomot. (A listavezető még mindig Venezuela). Ráadásul annak ellenére került ide, hogy 2017 második felétől pár dologban, mint a költségvetési egyensúly vagy az infláció visszaszorítása terén szép eredményeket ért el. Ezért sem véletlen, hogy Zuma távozását a piacok nagyon jól fogadták, mivel a helyére kerülő Ramaphosa, aki kiterjedt üzleti birodalommal és több mint fél milliárdos vagyonnal rendelkezik, jó gazdasági szakembernek számít. Egyik első lépése volt, hogy az ÁFÁ-t egy százalékkal megemelte és növelte az üzemanyag árát, valamint hozzálátott a költségvetési hiány csökkentéséhez.

Pedig eddig úgy tűnt, hogy a Dél-afrikai Köztársaság, ha nem is erős, de stabil gazdasággal rendelkezik, amit jól mutat, hogy tagja a világ egyik legnagyobb gazdasági csoportosulásának. Ugyanis 2011-ben Fokváros-Pretoria felvétele miatt változtatták meg a Jim O’Neill közgazdász által, Brazília, Kína, Oroszország és India angol kezdőbetűiből létrehozott BRIC csoport nevét BRICS-re. Ráadásul ebben az évben ők töltik be a soros elnökséget és Johannesburgban fogják rendezni nemcsak az államfői találkozót, hanem a 10. évfordulós ünnepségeket is.

Balról-jobbra: Michel Temer brazil, Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai, Jacob Zumba dél-afrikai elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök a BRICS-országok csúcstalálkozóján Hsziamenben 2017. szeptember 4-én. A kép forrása: MTI

Viszont az már kérdéses, hogy ebből eddig mennyit profitált ebből az ország. Habár sokáig ide áramlott a legtöbb kínai tőke, ennek az ára az volt, hogy a kínai import tönkretette a hagyományos ipart, illetve társadalmi szinten komoly feszültségeket generált a Kínához való közeledés miatt. Mindeközben pedig Oroszországhoz és részben Indiához köthető az ország történelmének egyik legnagyobb korrupciós botránya: a „helyi paksi ügy”, amikor

Zuba teljesen titokban akart megépíteni nyolc (!) atomerőművet

, de ezt tavaly a legfelsőbb bíróság megakadályozta.

„Kék Pólósok és Vörös Ingesek” 

Az elkövetkezendő hónapokban a gazdasági-külpolitikai problémákon kívül Ramaphosának és az ANC-nek még egy újabb kihívással is szembe kell néznie. Ugyanis korántsem véletlen, hogy ilyen „sietősen” szabadultak meg Zubától, hiszen jövőre választásokat tartanak az országban és több felmérés szerint most először szorongathatják meg igazán az évtizedek óta kormányzó pártot. Két politikai erő érdemes a nagyobb figyelemre: a Demokratikus Szövetség (Democratic Alliance) és a Gazdasági Szabadságharcosok (Economic Freedom Fighters – EFF).

Eddig a DA volt az egyetlen olyan párt az országban, amely meg tudta közelíteni az ANC-t. A kezdettől fogva ők számítanak a legnagyobb ellenzéki csoportosulásnak és a legutóbbi választásokon pedig 22 százalékot értek el, ami az eddigi legjobb eredményüknek számít. A többnyire centralista politikát folytató DA eredetileg a „fehérek pártja” volt, de idővel a multikulturalizmust, megbékélést és az együttműködést kezdte el hirdetni. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen 2009-be megszerezték a Nyugat-Fokföld nevű tartományt, ahol a legnagyobb a „színesek” (coloured) és a polgárosodott feketék aránya. Különösen az „elveszett generáció(k)” körében népszerűek, akik kimaradtak az apartheid utáni politikából, gazdasági támogatásokból vagy oktatásokból, vagy szimplán megkérdőjelezték a „nagy öregek” és az ANC hatalmát.

A Demokratikus Szövetség egyik megmozdulása. A kép forrása: Link.

Ugyanakkor a DA legnagyobb hátránya, hogy egy-két kivétellel igazából csak regionális pártként funkcionál. Ráadásul vezetője, a fekete Mmusi Maimane pár napja jelezte, hogy pártja kész együttműködni az új ANC elnökkel, ha a dél-afrikai nép érdekében folytatja tevékenységét. Továbbá az sem erősíti a párt helyzetét, hogy mindig olyan botrányokba kerül, amiknek központi eleme nem a korrupció, hanem az apartheidi időkre való nosztalgiázás és rasszista kijelentések. A gyakran kétértelműen nyilatkozó vagy a Facebookra posztoló politikusokkal mindig kiemelten foglalkozik a helyi média, és emiatt gyakran kizárások történnek DA belül, de ez korántsem erősíti a helyzetüket és a bizalmat a társadalmon belül.

Az ANC számára viszont sokkal nagyobb fejtörést okoz az EFF. Ezt eredetileg a kormánypárt ifjúsági szervezetéből kiugrott vezetője, Julius Melama alapította meg 2013-ban. Igencsak harcias retorikát folytatnak, csak éppen a „másik irányba”: a gyűlöletük céltáblái a fehér dél-afrikaiak. Szélsőbaloldali pártnak állítják be magukat, akik az elmúlt években fokozatosan elorozzák az ANC elől a korábbi  szavazóbázisaikat, vagyis a városi szegényeket, munkásokat, bányászokat és a 25 év alatti dél-afrikaiakat. Sok vidékit megnyertek maguknak, amikor bejelentették a „földreformot”, amely elsősorban a gazdag afrikáner (búrok leszármazottai) földbirtokainak elvételéről és felosztásáról szól.

Julius Malema és az EEF logója. 2016-ban kijelentette, hogy „Nem szólítunk fel a fehér férfiak lemészárlására… legalábbis egyenlőre.” A kép forrása: Youtube,

A folyamatos agresszív megnyilatkozások és a tüntetéseken kívül rendre felróják a párt „militarista struktúráját”, amely akár fél millió tagot is számlálhat. Sőt, néha már a terrorizmus határát súrolják: 2016-ban az keltett nagy felzúdulást, amikor a közösségi oldalakra feltették a bombagyártás receptjét és javasolták azok bevetését az egyetemeken tartott demonstrációkon.

A hírhedté váló dél-afrikai parlamenti verekedések szintén hozzájuk köthetőek, mivel ők kezdik vagy provokálják ki. 

Legutóbb pedig akkor szereztek hírnevet, amikor 2018 elején a H&M üzletek „bojkottjára” szólítottak fel, de ez nagyon sokszor az üzletek kifosztásához vezetett, amit az EEF vezetése egyes esetekben maga szervezett meg. Szerintük ez volt ugyanis a „megfelelő válasz arra”, hogy az üzletlánc a „legvagányabb majom a dzsungelben” feliratú pulóverüket egy fekete gyerekkel reklámozta.

Amikor az istenek a fejükre estek 

Az elmúlt fél évben egymás után távoztak azok az afrikai államfők, akik több éven, évtizedeken át irányították az országukat és hatalmuk megingathatatlannak tűnt. Erre a listára 2018 februárjában, José Eduardo dos Santos vagy Robert Mugabe neve mellé Jacob Zuma szintén felkerült. Azt egyelőre még korai állítani, hogy az elnök eltávolításával – Angolával vagy Zimbabwéval ellentétben – a Dél-afrikai Köztársaságban valóban egy új korszak vette volna kezdetét. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy a társadalom 1994 óta először készülhet fel olyan választásokra, amelyek valóban sorsdöntőek lehetnek az apartheid utáni politikai rendszer és a „szivárvány nemzet” elképzelés számára.

Általános áresés a tőzsdéken Korea miatt

0

 „Senki sem tudja, hogy mi lesz: tárgyalások vagy háború? Így mindenki bizonytalan” – nyilatkozta a kialakult tőzsdei eladási lázról egy vezető tőzsdei szakértő a Reuters hírügynökségnek. A globalizált világban a távolság nem számít, ráadásul az európai multik igencsak érdekeltek a kelet-ázsiai, mindenekelőtt a kínai piacokon.

Kínában épp most üléseznek a BRICS államok vezetői. Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika korábban abban a hitben élt, hogy alternatív megoldást jelenthetnek a világgazdaságban, hiszen az ő gazdaságuk gyorsan nő, míg az európai, Észak amerikai vagy japán csak lassan vagy egyáltalán nem. Ez az illúzió elmúlt, mert napjainkban az öt ország közül csupán India és Kína teljesít jól, az orosz gazdaság – a nemzetközi kőolaj- és földgáz-árak bezuhanása miatt – csak stagnál, ráadásul szankciók is sújtják. Brazília pedig beleroppant a futball világbajnokság és az olimpia megrendezésébe. Óriási korrupciós válság is kialakult a legnagyobb latin-amerikai országban, ahol az egész elit a vádlottak padján érezheti magát. Dél Afrikában az államfő ugyan megúszta egyelőre a korrupciós vádakat, de a gazdaság igen lassan fejlődik és a többséget kitevő szegény néprétegek életszínvonala csökken.

Furcsa szerepcsere

Mindeközben furcsa szerepcsere alakult ki a BRICS államok és az USA között. Míg korábban az Egyesült Államok volt a szabadkereskedelem bajnoka, most Donald Trump, az America First program keretében protekcionista húrokat penget. Így Hszi Csin-ping elnök kommunista diktatúrája vált a szabadkereskedelem zászlóvivőjévé a globális gazdaságban.

Persze azt is lehet mondani, hogy ahonnan az USA kivonul, oda Kína bevonul.

A Nagy Selyemút program, amelyet Hszi Csin-ping elnök májusban hirdetett meg Pekingben, épp ezt célozza. Kína elsőségre tör a világgazdaságban, de ehhez semmiképp sem hiányzik egy háború a koreai félszigeten. Ezért Peking igen határozottan tiltakozott Észak Koreánál a hidrogénbomba-kísérlet miatt. Kérdés, hogy az ifjú diktátor, Kim Dzsongun hallgat-e még egyetlen szövetségesére, Kínára?

Feszült a helyzet

Mint a FüHü is beszámolt róla, a Koreai Flszigeten egyre feszültebb a helyzet azt követően, hogy Észak földalatti nukleáris robbantást és több rakétakísérletet hajtott végre. Válaszként Dél-Korea is kilőtt több rakátát a tengerbe, s egyeztet az Egyesült Államokkal a teendőkről. Összehíták az ENSZ Biztonsági Tanácsát is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK