Kezdőlap Címkék Infláció

Címke: infláció

Miért támogatják oly sokan Donald Trumpot?

0

Az amerikai gazdaság jól teljesít: a GDP jobban nő mint Európában, a munkanélküliség alacsony, az infláció stagnál bár még messze jár a tervezett évi 2%-tól. Miért elégedetlenek mégis oly sokan?

A munkavállalók részesedése a jövedelmekből 2001-ben még 64,1% volt, idén az első negyedévben ez már 55,8%-ra csökkent – derül ki az USA statisztikai hivatalának legfrissebb jelentéséből. A menedzsment jövedelme jóval gyorsabban nő mint a munkavállalóké: a vezérigazgatók éves jövedelme 1209%-kal nőtt 1978 óta. Ekkoriban kezdődött meg a neoliberális globalizáció, melynek olyan élharcosai voltak Margaret Thatcher Nagy Britanniában és Ronald Reagan az Egyesült Államokban. A rendszert 1973- tól Chilében próbálták ki, ahol Pinochet tábornok katonai diktatúrája szolgáltatta a hátteret Milton Friedman chicagói tanítványainak a nagy kísérlethez. Megindult az outsourcing, amely azt jelentette, hogy az USA-ból és más fejlett államokból Kínába és más gyengén fejlett szegény országba szervezték ki a termelést, mert ott a munkabérek egy töredékét tették ki az amerikainak vagy az európainak. Az eredmény:

1978 óta a munkabérek mindössze 15,2%-kal nőttek az Egyesült Államokban!

Biden pácban

Már Donald Trump kereskedelmi háborút indított a kínaiak ellen, Joe Biden ezt folytatta. Az eredmény? Megugrott az infláció, melynek megfékezésére a Federal Reserve Board megemelte a kamatlábat. Drágábbak lettek a jelzálog és diákhitelek. A szegények pedig kiszolgáltatottabbak lettek. A londoni Guardian így illusztrálta ezt egy Starbucks dolgozó sorsán:

”Jesse Motte boldog volt, mert az órabére 15 dollárra emelkedett. Mostanában fél elmenni vásárolni, mert könnyen otthagyhat 100 dollárt a szupermarketben még akkor is ha nem vesz túlságosan sok mindent.”

Ez a Starbucks egy Target üzlet központban van, a Target vezérigazgatója 17,6 millió dollárt keres egy évben. Ez a 680 szoros az  átlagos Target dolgozó bérének. Sokan mindezért Bident hibáztatják hiszen egy átlagos munkavállaló sokkal nehezebben jut önálló lakáshoz vagy házhoz mint korábban. Miközben a felső 1% tovább gazdagodik, a bérből és fizetésből élők életszínvonala stagnál vagy olykor csökken is, mert az egészségügyi vagy az oktatási kiadások sokkal gyorsabban nőnek mint az ő jövedelmük. Biden tisztában van a helyzettel, ezért is ment el a sztrájkoló autós szakszervezethez, ahol támogatást ígért. A Fehér Ház közvetített, és végül meg is született a megegyezés a munkaadókkal. A probléma viszont nem szűnt meg: ha védővámokkal kizárják az olcsó kínai árukat az USA piacáról, akkor az infláció tartós maradhat.

Az infláció pedig a legszegényebb 40% adója az Egyesült Államokban.

Trump blöfföl a siker érdekében

Donald Trump maga is dollármilliárdos, és a neoliberális elvek híve: csökkenjen az állam szerepe a gazdaságban! Amikor elnökké választották 2016-ban, akkor Donald Trump első intézkedése az volt, hogy csökkentette a gazdagok adóját miközben az USA államadóssága szárnyal. Jelenleg ez már túl van az éves GDP 100%-án! Korábban a szakértők úgy vélték, hogy 60% fölött már kezdődik a veszély zóna, ezért ott húzta meg a határt az Európai Unió. A Covid pandémia miatt ezt szinte mindenütt túllépték.

A magas államadósság és a magas kamatláb miatt az USA kormánya is egyre drágábban jut pénzhez, a költségvetés egyre nagyobb része megy el az adósság törlesztésére.

Trump profi üzletember, és pontosan tudja, hogy mit jelent. Csak épp nem siet tudatni a választópolgárokkal. Akiknek nem is kellene mást tenniük mint egy pillantást vetni Argentínára, ahol az argentin Trump, Milei elnök brutális megszorítást alkalmaz. Az életszínvonal visszafogásával próbálja meg helyreállítani az ország fizetőképességét. Az USA persze nem Argentína, de a neoliberális gazdaságpolitika ott is ugyanazzal a következménnyel jár – mutatott rá a Nobel díjas Stiglitz. A gazdagok tovább gazdagodnak miközben a szegények továbbra is szegények maradnak. Akárhogy is hívják az elnököt a Fehér Házban. De hát ezt már évtizedekkel ezelőtt megénekelte Leonard Cohen az Everybody Knows – mindenki tudja című számában.

Semmilyen stratégiája sincs a világ pénzügyeit meghatározó Federal Reserve Boardnak

Megszólalt a világ pénzügyeit meghatározó Federal Reserve Board vezetője, részint az érintettek megnyugtatására, másrészt viszont  a fennálló problémákra való figyelem ráirányítására.

Jerome Powell a jegybank szerepet betöltő pénzintézet vezetője őszintén beszélt sajtóértekezletén arról, hogy:

 “az infláció miatt nem csökkenti a kamatlábat a Federal Reserve Board.”

Az infláció nem tart a tervezett 2%-os cél felé – ezzel indokolt a jegybank szerepet betöltő Federal Reserve Board, melynek döntése nem lepett meg igazán senkit sem.

“Az infláció még mindig túlságosan magas” – indokolt Jerome Powell a döntést követő sajtóértekezleten. A Federal Reserve Board elnöke elmondta, hogy

“egyáltalán nem biztos, hogy tovább tudjuk csökkenteni az inflációt. Az előttünk álló út bizonytalan.”

A befektetők már annak is örültek, hogy Powell nem célzott a kamatláb esetleges emelésére, hiszen húsz éve nem állt ilyen magasan a kamat az USA-ban.

A Dow Jones index azonnal 500 pontot ugrott erre a “jó hírre.”

Powell megerősítette: nincsen hosszútávú stratégiájuk. ”Minden ülésen újra megvizsgáljuk a helyzetet, és azután döntünk.”

A mennyiségi szigorítás enyhül

2022 júniusától van érvényben a mennyiségi szigorítás, melynek értelmében havi 95 milliárd dollárt vonhatnak ki az államkötvény piacról. Ezt csökkentették 60 milliárdra, majd pedig júniustól 25 milliárd lesz a felső határ.

A vásárlók az infláció ellenére költekeznek

Powell figyelmeztetett, hogy az inflációnak különösen kellemetlen hatása lehet a szegényebb rétegekre, melyek az áremelkedés ellenére hitelben vásárolnak, és a végén nehéz helyzetbe kerülhetnek. Mekkora az infláció az USA-ban? A Federal Reserve Board célja 2%, de még jóval efölött van: 2,7% – írja a CNBC gazdasági portál. Hozzáteszi, hogy a valós szám sokkal inkább 2,8% hiszen ebben már benne vannak az energia és élelmiszerárak is, melyeket a szezonális ingadozás miatt ki szoktak hagyni a hosszútávú statisztikákból. A baj az, hogy az amerikai gazdaság közeledik a stagfláció felé, melyet Nouriel Roubini, a Végzet Közgazdásza többször is megjósolt. A GDP növekedés ugyanis csak 1,6% volt az első negyedévben annak ellenére, hogy a Biden kormányzat mindent megtett a fellendülés érdekében hiszen választási év van az Egyesült Államokban.

Tovább nőttek a munkabér költségek, mert a Biden kormányzat célja az, hogy újra iparosítsa Amerikát, visszahozza a gyártást Kínából és más országokból, ahova az outsourcing évtizedeiben az amerikai ipar kitelepült.

Nyugi – ez a Federal Reserve Board legfőbb üzenete

Powell és társai mindenkitől türelmet kértek, mert nem akarnak elhamarkodottan dönteni. Nincs egyetértés a döntéshozók között: van, aki kamatláb emelést lát szükségesnek, mások csökkentést. Így született meg a döntés, hogy minden marad a régiben. Mikor lehet kamatláb csökkenés, amiben az egész világon reménykednek hiszen az olcsóbb pénz fokozná a beruházási kedvet? A Federal Reserve Board tagjai igyekeztek mérsékelni a várakozásokat: Atlanta FED elnöke például azt mondta, hogy “egyetlenegy kamatláb csökkentésre számítok, de arra is csak az utolsó negyedévben.”

Jerome Powell elnök sajtóértekezletén hangsúlyozta:

”a politikai helyzetet ki akarjuk zárni a döntéshozatalból!”

Ezzel az elnökválasztási kampányra utalt. Nouriel Roubini viszont azt írta a Project Syndicate oldalon, hogy jelenleg Donald Trump jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok és az egész világgazdaság számára.

A Wall Street Journal a napokban megírta: Trump környezetében olyan törvénymódosítást készítenek elő, amely nagyobb szerepet szánna az Egyesült Államok elnökének a Federal Reserve Board döntéseiben. Trump korábban bolondnak nevezte Powellt, mert a Federal Reserve Board emelte a kamatlábat 2018-ban.

Ezzel szemben Jerome Powell elnök, akit egyébként még Donald Trump nevezett ki, és Biden meghosszabbított, sajtóértekezletén most hangsúlyozta:

“mi az egész amerikai népet szolgáljuk.”

2,9%-kal csökkentek a reálbérek Magyarországon

A KSH közlése szerint a magas infláció nemcsak elvitte a bérnövekedést, de csökkentette a reálbéreket méghozzá jelentős mértékben.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy a KSH az inflációs adatait mindig is a hatalom szándékaihoz igazította, akkor ez azt jelenti, hogy a szánalmasan alacsony magyar életszínvonal az Európai Unió legmélyére süllyedt. Ezt igazolja különben az Eurostat jelentése is, mely szerint egy főre jutó fogyasztás tekintetében immár Bulgária is megelőz bennünket. Ez a nemzeti együttműködés tizennégyéves mérlege. Ami annál is drámaibb hiszen átlagról van szó, melyet a hatalomhű elit magas keresetei felfelé húznak. Mészáros Lőrinc tavaly 150 milliárd forinttal lett gazdagabb, és dagadhat a nemzeti kebel: immár újra ő a leggazdagabb magyar!

Orbán: ezt a választást is megnyerjük!

A miniszterelnök a frakció ülésén jelentette ki, hogy júniusban is a Fidesz lesz messze az első, és a közvélemény-kutatási adatok megerősítik Orbán optimizmusát. Hogy lehet úgy választást nyerni, ha az életszínvonal a döntő többség számára csökken miközben a hatalom emberei vígan tovább gazdagodnak? Úgy, hogy nem erről beszélünk hanem az LMBTQ ügyekről és arról, hogy ki lesz a köztársasági elnök. Az agyhalott ellenzék is erre koncentrál mintha nem lenne mindegy a nemzeti együttműködés rendszerében, hogy ki az államfő? Orbán Viktor csakis lojális embert választ, akinek dekorációs szerepet szán. Novák Katalin ezt sokáig jól betöltötte, de a pedofil botrányba belebukott. Ki helyezte el lába alatt a banánhéjat? Ez sohasem fog kiderülni. Orbán mindenesetre beáldozta, és ezzel szépen elvonta a figyelmet a nemzeti együttműködés rendszerének gyenge gazdaságpolitikájáról, mely az Európai Unió legszegényebb államává tette Magyarországot. És egyben a legkorruptabbá. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei jól elvannak: a legutóbbi uniós periódus 30 milliárd eurójából ők nyúltak le 10 milliárdot. A nemzeti együttműködés rendszere politikai siker és gazdasági kudarc. A kettő összefügg : Orbán Viktor rendszere a szegény és kiszolgáltatott rétegek szavazatain alapul. Az ő szegénységük hosszútávra stabilizálja Orbán rendszerét, mely ellen csak egy kisebbség tiltakozik: a városi középosztály, amely nincs teljesen kiszolgáltatva az állam jóindulatának. Nekik Orbán ajtót mutat megismételve Gyurcsány Ferencet:” el is lehet menni…”

Surányi: ez euró bevezetése nem oldaná meg a problémákat, de megakadályozná, hogy Orbán kivezesse az országot az unióból

Összegezte álláspontját az euróval kapcsolatban a Pénzügykutató Intézetben tartott előadásán a Nemzeti Bank ex elnöke.

Elmondta, hogy Magyarország jó messze van az euró kritériumok teljesítésétől, de ez 2019-ben még reálisnak látszott.

A magyar miniszterelnöknek esze ágában sincs bevezetni az eurót hiszen ez korlátozná a szuverenitását nem annyira Magyarországét mint inkább Orbán Viktorét.

Aki még nem vette észre, hogy a világgazdaság új korszakba lépett: míg 2020 előtt alacsony volt a kamatláb és az infláció, a munkabérek lassan nőttek, a reáljövedelem olykor csökkent is, mert a globalizáció fő tendenciája az outsourcing volt vagyis ott kellett valamit létrehozni, ahol az a legolcsóbb. Ennek következtében az Egyesült Államokból kiszervezték az informatika jelentős részét Indiába, ahol egy informatikusnak csak havi 1000 dollárt kell fizetni míg az USA-ban 8000-et.

Outsourcing helyett insourcing – ez Washington jelszava az új világgazdasági korban amikor haza akarják telepíteni az ipart nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva. Ez inflációs tendenciákat indít el, melyet sikerült letörni a Federal Reserve Boardnak és az Európai Központi Banknak, de mind az USA-ban mind az eurozónában egyelőre várnak a kamatláb csökkentésével, mert attól tartanak, hogy újraindulhat  az infláció,  melyet korábban az energia válság indított el, ezúttal a munkabérek növekedése miatt pöröghet fel.

Mindeközben az eurozóna és az Európai Unió zászlóshajója,

Németország, amely Magyarország legfontosabb gazdasági partnere, nem áll jól, sőt sokan Európa beteg emberének tartják.

Surányi György szerint ennek oka az irracionális adósság fék, amely megakadályozza, hogy a kormány megfelelő módon támogassa a gazdaságot miközben a költségvetési hiány és az államadóság alacsony.

“Nagy Márton olyan mint a Bourbonok”

A gazdaságpolitikát Orbán Viktor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterre bízta, aki a korábbihoz hasonlóan önti a pénzt a gazdaságba abban a reményben, hogy ez felpörgeti a gyengélkedő  és kereslethiányban szenvedő cégeket hiszen ha a lakosság több pénzt kap, akkor nő a fogyasztás. Ezt John Maynard Keynes már felfedezte, de a zárt gazdaság számára. Magyarország kicsi és nyitott gazdaság, ebben csakis addig működik ez a gazdaságpolitika amíg a külföldi finanszírozás biztosított. Nagy Márton olyan mint a Bourbonok, semmit sem tanult és semmit sem felejtett – hangsúlyozta Surányi György arra rámutatva, hogy a külső egyensúly rámehet, ha forszírozzák a hazai fogyasztás felpörgetését.

Jelenleg nincs válságban Magyarország, de…

Magyarország államadóssága 80% körül jár a GDP-hez viszonyítva, és ez nem kirívóan magas. A nagy minősítő intézmények ezért továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában tartják nyilván Magyarországot. Csakhogy kérdés  hogy meddig? A nemzeti banknak már most is 2,5%-os kamat prémiumot kell ajánlania ahhoz, hogy kölcsönhöz jusson, és ez magasabb mint Görögország esetében, melyet nem ajánlanak befektetésre. Magyarország egyre többet kell, hogy költsön a korábban felvett hitelek törlesztésére. Ezt a pénzt az egészségügy, az oktatás, a szociális hálózat fejlesztésére lehetne fordítani – hangsúlyozta Surányi György.

Szerinte a jelenlegi állás szerint Orbán Viktor még négy öt évig folytathatja a jelenlegi gazdaságpolitikát, amely a gazdaság túlfűtését jelenti anélkül, hogy Magyarország olyan fizetési válságba kerülne mint Görögország 2008-ban vagy Argentína jelenleg.

Közben viszont Magyarország az utolsó helyre került egy főre jutó fogyasztás terén az Európai Unióban: immár Bulgária is megelőz bennünket. A korrupció viszont virágzik, azon a listán az elsők vagyunk az Európai Unióban. Gazdaságilag sikertelen, de politikailag eredményes a nemzeti együttműködés rendszere, és Orbán Viktornak ez a legfontosabb hiszen ettől függ a hatalma. Ezt a miniszterelnök semmiképp sem akarja kockára tenni hiszen akkor kínos kérdésekkel kellene szembenéznie: az Európai Unió az elmúlt költségvetési időszakban 30 milliárd eurót utalt ki Magyarországnak, ebből Orbán Viktor lányos zavarában 10 milliárdot utalt ki rokonainak, barátainak és üzletfeleinek. Hol a pénz? – kérdezhetnék a bukott miniszterelnöktől, aki épp ezért foggal-körömmel ragaszkodik a hatalmához.

Élelmiszerárakban már elértük az uniós átlagot, bérekben viszont…

Az élelmiszerek ára – a rekord magas magyar infláció következtében – elérte az uniós átlag 98%-át. Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank és az Eurostat számaiból. 20 év után a magyar élelmiszer árak utolérték az Európai Unió átlagát holott korábban az alacsony jövedelmekkel szemben mindig azt állították szembe a hatalom emberei: az árak viszont alacsonyak.

Magyarország jelenleg egy nyolcas csoportban van, ahol az uniós átlag körül helyezkednek el az élelmiszerek árai. Ebben a csoportban egyetlen igazán fejlett állam van: Hollandia, ahol a mezőgazdaság is igen fejlett, sokkal jobb eredményeket produkál mint a magyar noha a körülményei mostohábbak. A másik hat ország: Portugália és Spanyolország az Európai Unió déli kevésbé fejlett részéről illetve az egykori szocialista államok közül: Csehország, Horvátország, Litvánia és Szlovénia.

A legmagasabb élelmiszerárakat – 120% – az Eurostat Luxemburgban mérte, ahol az egy főre jutó GDP messze a legmagasabb az Európai Unióban miután ott adózik sok nagy cég az előnyös adó körülmények miatt.

A legalacsonyabb élelmiszer árakat a szomszédos Romániában mérték, ahol az uniós átlag 72%-át jelenti az árszínvonal.

Tíz éve még nagyobb volt a különbség: Románia 60%, Dánia 136%. Magyarország csak 79%-on állt. A nemzeti együttműködés rendszerének furcsa eredménye az élelmiszer árak gyors növekedése, amellyel elértük az uniós átlagot. Bérek tekintetében viszont…

Az életszínvonal siralmasan alakult

Bár nem kizárólag az élelmiszerek ára méri az életszínvonalat, de Európa szegényebb felén ennek óriási jelentősége van hiszen a családi kiadások meghatározó részéről van szó. 2013-ban a 79%-os magyar árszinthez 34%-os bérszínvonal tartozott. Ennél rosszabb arány csak Litvániában, Romániában és Bulgáriában volt. A tavalyi magyar bérekről még nem jelent meg átfogó statisztika, de a 2022-es évben az élelmiszerek árszintje már 90% volt míg a béreké csak 39%!

Míg az élelmiszerárak szintje 90-ről 98%-ra nőtt, a bérek aligha nőttek ilyen dinamikusan, ezért minden bizonnyal szélesebb lett az olló az árak és a bérek között.

Ez egyébként a nemzeti együttműködés rendszerének be nem vallott titka: ez a kombináció hat csábítóan a külföldi befektetőkre, és ettől olyan erős a magyar export. Az olcsó munkaerő jelenti Magyarország aduját a világkereskedelemben továbbra is miközben az Európai Unió államainak döntő többsége rég túljutott ezen. A nemzeti együttműködés rendszere fokozta a lemaradást Európától és a világszínvonaltól, az életszínvonal relatíve gyengült a többi uniós tagállamhoz képest. A gazdasági teljesítmény tehát gyenge miközben a politikai kiváló: Orbán Viktor folyamatosan nyeri a választásokat. Miért? A félfeudális rendszer  az anyagi függésre épít: ha a lakosság háromnegyede az európai szegénységi küszöb alatt él, akkor a döntő többség a megélhetését nem a piaci bérektől hanem az állami juttatásoktól várhatja. Ennek ragyogó példája a rezsi csökkentés, amely hosszú távra Orbán Viktor mögé állítja a szavazópolgárok többségét, akik a templom egerével futnak versenyt a jóléti vetélkedőn Magyarországon.

A szupergazdagok tovább gazdagodtak, a szegények többsége egyre szegényebb lett

A világ öt leggazdagabb embere 2020 óta a kétszeresére emelte vagyonát – állapította meg az Oxfam jelentése, amely azt is közli, hogy mindeközben 5 milliárd ember vagyis az emberiség mintegy 60%-a nemcsak, hogy szegény maradt, de még csökkent is az életszínvonala, így az olló egyre csak nő a világban.

Az öt szupergazdag vagyona 2020-ban 405 milliárd dollár volt, tavaly már elérte a 869 milliárd dollárt. A globális infláció szinte mindenki másnak az életszínvonalát csökkentette, de a szupergazdagok vagyona háromszor olyan gyorsan növekedett mint az infláció!

Kik a szupergazdagok? Első helyen Elon Musk áll, a Tesla, a SpaceX és az X, az egykori Twitter fura ura, a második helyen Bernard Arnault, Európa leggazdagabb embere, az LVMH luxuscég tulajdonosa, harmadik Jeff Bezos, az Amazon alapító atyja, aki már nyugdíjba ment, de részvényeit megőrizte. Larry Ellison és Mark Zuckerberg van még benne a szupergazdagok elitjébe. Az Oxfam jóslata szerint ha minden így megy tovább, akkor köszönthetjük a világ első 1000 milliárd dolláros vagyonának tulajdonosát már 2030-ban.

Magyar példa: a rekord infláció évében Mészáros Lőrinc újra a leggazdagabb magyar lett, mert 150 milliárd forinttal növelte vagyonát. Mégis miből? Ezt a kérdést nem illik feltenni a nemzeti együttműködés rendszerében,

ezért is alakult meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek legfőbb feladata Orbán Viktor és hű oligarchái védelme.

Donald Trump 500 millió dollárral növelte vagyonát azóta, hogy elveszítette a választásokat, és távoznia kellett a Fehér Házból. Trump vissza akar térni épp azért, hogy a gazdagok még gazdagabbak legyenek. Trump elnökségének első intézkedése jelentős adócsökkentés volt. Maga Trump azzal dicsekedett az elnökválasztási kampányban, hogy 16 éve nem fizet adót!

Az Oxfam azt javasolja a kormányoknak, hogy nézzenek jobban a körmére a szupergazdagoknak, akiknek a megadóztatásával lehetőség nyílna a többi társadalmi réteg támogatására.

A munkavállalókat sújtotta az infláció

Míg a tőketulajdonosok jórésze még gyarapította is vagyonát az inflációs időszakban addig 800 millió munkavállalónak csökkent a reáljövedelme, mert a bérek lassabban nőttek mint az árak. A kivétel ebben Kína és Japán, ahol nem az infláció hanem a defláció okoz gondot. A munkavállalók az infláció két éve alatt 1500 milliárd dolláros veszteséget szenvedtek el, mert a bérek lassabban nőttek mint az infláció.

Magyarországon is pontosan ez történt 2023-ban.

Még a kormány is elismerte, hogy csökkentek a reálbérek a rekord infláció miatt.

Ha minden így megy tovább, akkor a világnak 230 évre lenne szüksége ahhoz, hogy a szegénység mindenütt megszűnjön. A szegények között sokkal több a nő mint a férfi, a tőke tulajdonosok között viszont épp ellenkezőleg több a férfi mint a szebbik nem képviselője – állapította meg a brit Oxfam globális jelentése, melyet a davosi világgazdasági fórumra készített.

Az infláció destabilizálhatja Putyin rendszerét

16%-ra emelte a kamatlábat a Nemzeti Bank Moszkvában, hogy megállítsa az inflációt, amely komoly politikai problémát okozhat Putyin elnöknek épp a választási évben. Az ukrajnai háború nem rendítette meg az orosz elnök hierarchikus rendszerét pedig az Egyesült Államokban ezzel számoltak. Biden elnök nyíltan közölte, hogy célja Putyin megbuktatása.

Később visszavonta ugyan, de nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok ezt szeretné elérni a szankciókkal, melyeket azután az Európai Unió és Nagy Britannia is követ. Lélektanilag az USA rosszul mérte föl Oroszország helyzetét annak ellenére, hogy a CIA igazgatója, William Burns korábban nagykövet volt Moszkvában, és jól ismeri az orosz elitet.

Washingtonban azt nem vették észre, hogy az orosz közvélemény nem tekinti külföldnek Ukrajnát, épp ezért nem tartja agressziónak a katonai támadást, melyet Putyin 2022 február 24-én indított meg a kijevi kormányzat megbuktatására. Az orosz birodalom Kijevben alakult meg, ott váltak a viking vezérek szláv uralkodókká, ott vették fel a kereszténységet. Kijev központi szerepe csak azután szűnt meg, hogy a mongolok elpusztították az orosz birodalom fővárosát a tizenharmadik században. A központ északon alakult ki, és azóta hívják Ukrajnának – határtartománynak az ősi orosz birodalmat, melyért most Putyin csapatai küzdenek.

Az orosz cárok Ruriktól, az első kijevi fejedelemtől származtatták magukat.

  1. Miklós, az utolsó cár 1917-ben veszítette el hatalmát, majd 1918-ban Lenin parancsára családjával együtt az életét is.

A háborús infláció idézte elő az utolsó cár bukását

Az 1914-ben megindult világháborúban a cár ki akarta terjeszteni birodalmának határait Kelet Európára és a Balkánra is, és el kívánta foglalni Isztambult, az egykori Bizáncot, melyet az orosz propaganda Cárgrádnak nevezett el. Ehelyett az orosz hadsereg hatalmas ember áldozatokat szenvedett el a németektől, a hazai gazdaság stabilitása megingott. Az orosz gabonaexport lehetőségei csökkentek, a hadsereg egy ideig felvásárolta a megmaradt készleteket, de a cári kormányzat már nem tudott fizetni, ezért a pénznyomtatás eszközéhez nyúlt. A Nagy Péter és Nagy Katalin arcképével díszített rubelek elveszítették az értéküket.

Most könnyen kialakulhat hasonló helyzet, mert Putyin úgy kívánja kordában tartani a társadalmat, hogy önti a pénzt a piacra. A katonák az átlagfizetés két és félszeresét keresik, az elesettek családjának ötmillió rubeles támogatás jár – ez amerikai dollárban is csinos összeg: mintegy 57 ezer dollárnak felel meg.

Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója figyelt fel arra, hogy Putyin figyelemreméltó módszerrel kezdte meg a takarékoskodást: annak érdekében, hogy ne kelljen kifizetni az ötmillió rubelt az elesett katonák családtagjainak, mostanában már inkább arról értesíti a családot, hogy “a katona eltűnt a fronton. ”Minthogy nincs róla biztos hír, az államkincstár nem fizet. A katonák többségét vidékről hívják be, Moszkvát és Szentpétervárt megkímélik nehogy a kirakatban zúgolódástól kelljen tartani. A hatalom szeretne olyan benyomást kelteni minthogy

“a különleges katonai művelet nem érinti az átlag orosz életét.”

Honnan szerez katonákat Putyin? Az orosz állampolgárságot ahhoz kötik a hatalmas országban élő és dolgozó külföldieknek, hogy a katonaköteles fiatalokat azonnal behívják. Megnemerősített hírek szerint a 140 milliós ország embervesztesége meghaladta már a 300 ezret is. Afganisztánban ez nem érte el a 20 ezret.

Putyin nem élné túl az ukrajnai háború kudarcát

Erre figyelmeztetett a nemrég elhunyt Henry Kissinger, aki jól ismerte az orosz elnököt, mert még Leningrádban találkozott vele amikor a polgármesteri hivatalban Putyin intézte a gazdasági ügyeket. Németül beszélgettek hiszen Kissingernek az volt az anyanyelve, Putyin mint KGB-s alezredest évekig az egykori NDK-ban szolgált: ő volt a drezdai kirendeltség vezetője amikor a szocialista rendszer összeomlott Németország keleti felén. Akkoriban Putyin a nyugati nyitás híve volt. Elnöki uralmának első korszakában jó kapcsolatokat ápolt az orosz elnök a Nyugattal, Oroszországot bevették a G8 csoportba is. Aztán Putyin válaszúthoz érkezett: modernizálnia kellett volna Oroszországot. A Goldman Sachs moszkvai képviselője, egy brit közgazdász professzor  le is tett egy fejlesztési programot az elnök asztalára, amely kínai mintára a piacgazdaság fejlesztését indítványozta, hogy Oroszország korszerű gazdaságot teremtsen, és ne csak nyersanyagokat és fegyvereket legyen képes exportálni. Putyin elismerte, hogy ez jó terv, de közölte: az ő támogatói, a szilovikok – a hadsereg és a KGB tábornokai – nem fogadnának el olyan elképzelést, amely korlátozná hatalmukat. Ezért aztán Putyin elindult az autokrata rendszer megerősítése irányában, és ezt éppúgy a nyersanyag export bevételeiből fedezte mint a szovjet időben a moszkvai vezetők. A zsákutcába vezetett ország ezért tűzte ki célul a reconquista-t, a régi, oroszok által lakott területek visszaszerzését. Putyin a grúziai háborúban visszaszerzett néhány határtartományt , aztán 2014-ben elfoglalta a Krímet. 2022-ben pedig megindult Kijev ellen.

“Ma már  nem szokás háborúval rendezni az ügyeket “

– figyelmeztette Putyin elnököt Narendra Modi indiai miniszterelnök, aki ugyan benne van a BRICS csapatban, de lepaktált az Egyesült Államokkal is.

Washingtonban ugyanis, ahol 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánították Kínát és Oroszországot, egyszer csak felfedezték Indiát. Korábban a liberális lapok arról írtak az Egyesült Államokban, hogy Narendra Modi mozgalma, a BJP félfasiszta mozgalom, amely a hinduk felsőbbrendűségét hirdeti. Magát a miniszterelnököt évekig nem fogadták Washingtonban, mert Gujarat államban, ahol Narendra Modi korábban főminiszter volt, rendszeresen pogromokat szerveztek a muzulmán kisebbség ellen, akik közül több ezret meg is öltek. Miután az USA szembekerült Kínával, Washingtonban Indiát választották partnerül, és “a véreskezű Narendra Modiról” egyszer csak kiderült, hogy ő a világ legnépesebb demokráciájának vezetője.

“A világ két legnagyobb demokráciája szövetkezik egymással” – jelentette be büszkén Joe Biden Narendra Modi oldalán Washingtonban.

India azért több vasat is tart a tűzben: az orosz olajat, melyet Putyin a szankciók miatt nem tud eladni Nyugatra jórészt India vásárolja fel, finomítják, majd szép haszonnal eladják Nyugaton. India az orosz olajért rúpiában fizet, amely Putyin pénzügyi problémáit nem oldja meg.

Márciusban minden bizonnyal újraválasztják Putyint, aki a zsákutcában nemigen tudhatja: merre van előre?

Csődbe megy-e Argentína az új szélsőjobboldali elnökkel?

2,6 milliárd dollárt kellene törlesztenie a 44 milliárd dolláros IMF hitelből Argentínának, de nincsen ennyi pénze az új kormányzatnak sem.

Milei elnök csak nemrég került hatalomra, és villámgyorsan leértékelte 50%-kal a pesot valamint számos szigorító intézkedést jelentett be.

Például azt, hogy január elsejétől a kormány nem támogatja a tömegközlekedést vagyis az árak az egekbe szöknek. Argentínában az infláció 150% fölött járt tavaly, de lehet, hogy az év végére elérte a 200%-ot is. Emiatt választották meg a szélsőjobboldali jelöltet, aki radikális liberális kúrát ígért Argentínának: maximális privatizációt mondván az állam rossz gazda. A szakszervezetek a tavalyi év végén tüntettek idén januárban pedig általános sztrájkot hirdettek meg át argentin Bokros csomag ellen. Az argentin Trump nem hátrál: közölte, hogyha a Kongresszus és a szakszervezetek nem fogadják el a megszorító csomagot, amely brutális életszínvonal csökkentést jelent, akkor népszavazást ír ki. A szélsőjobboldali elnöknek nincsen többsége sem a képviselőházban sem a szenátusban, de emberei szorgosan dolgoznak, hogy ezt megszerezzék. Az argentin törvények szerint elég hogyha a Kongresszus egyik háza támogatja a törvényt, az máris életbe léphet.

Mit mind az IMF? A Nemzetközi Valutaalapnak régi kuncsaftja Argentína, amely világrekordot döntött a pénzügyi csődökből, de kilábalni belőlük sohasem sikerült. Miért nem?

Nem működik a liberális recept

Az argentin elnök Milton Friedman Nobel díjas amerikai közgazdász liberális elveit próbálja meg alkalmazni a gyakorlatban. Ez a híres neves chicagói iskola, melynek ifjú közgazdászai Chilében próbálták ki a liberális elveket a gyakorlatban. 1973-ban a véres puccs után, melyet az USA támogatott egy demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben, Pinochet tábornok került hatalomra, aki Franco spanyol diktátor rendszerét tekintette iránymutatónak. A nacionalista államkapitalista rendszerrel szemben a chicagói iskola a liberális elveket javasolta Pinochet tábornoknak, aki Henry Kissinger amerikai külügyminiszter unszolására rábólintott a kísérletre. Ez kezdetben sikeres is volt, mert a diktatúra megakadályozott mindenfajta tiltakozást, legyilkolta a baloldal embereit – köztük Pablo Neruda Nobel díjas költőt is. Aztán a diktatúra megbukott, és kiderült, hogy a demokrácia körülményei között nemigen működik a rendszer, mert a munkavállalók képviselhetik az érdekeiket. A legutóbbi elnökválasztáson már egy erőteljesen baloldali jelölt kapta a legtöbb szavazatot. Ő szakítani akar a korábbi gyakorlattal, melyet az IMF és az USA támogatott. A baloldali elnöknek óriási politikai ellenállással kell megküzdenie hiszen az ellenzéket az Egyesült Államok is támogatja, amely Latin Amerikában ma is csaknem mindenható.

Mi a véleménye a Biden adminisztrációnak Milei argentin elnökről?

Washingtonban senkinek sem kerülte el a figyelmét, hogy Milei Donald Trumpra hivatkozik, és olyan politikusokat hívott meg az elnöki beiktatására mint Bolsonaro szélsőjobboldali brazil ex elnök, aki Trumphoz hasonlóan minimális mértékben, de vereséget szenvedett a választásokon.

A másik sztár meghívott Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt Buenos Airesben, aki közismerten szintén Trumpnak szurkol, akinek vannak is esélyei az idei novemberi elnökválasztáson.

A Biden adminisztráció emiatt nem szereti Milei argentin elnököt, azt viszont az új argentin kormányzat javára írja, hogy Dél Amerika második legnagyobb gazdasága nem lép be a BRICS-be. A Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika laza szövetségébe több új jelölt kérezkedett be a legutóbbi csúcson, melyet Johannesburgban rendeztek meg Dél Afrikában. Szaúd Arábia már taggá is vált, de Argentína visszalépett. Ezt Washingtonban kedvezően értékelték hiszen a Biden adminisztráció szerint Kína Amerika ellenes szervezetté kívánja tenni a BRICS-et.

A baj az, hogy Argentína problémáit sem az IMF sem az USA sem pedig a BRICS nem tudja megoldani. Latin Amerika az USA gazdaságának perifériája, amely 200 éve próbál felzárkózni – sikertelenül. Sokan ezért az Egyesült Államokat hibáztatják, mások a helyi elitek korrupcióját és impotenciáját tartják felelősnek. A viták évtizedek óta tartanak, de eredmény az nincsen. Ezek után senki sem csodálkozik, hogy Argentína újra tárgyalásokat kezd az IMF-el a csőd elkerüléséről.

Putyin bocsánatot kért egy nyugdíjastól az infláció miatt

Felfüggesztette a tojás és a fagyasztott csirkehús vámját Oroszország miután egy nyugdíjas Putyin évvégi sajtóértekezletén kifogásolta a csirke és a tojás magas árát.

A statisztikai hivatal szerint több mint 50%-kal drágult idén a tojás Oroszországban, ahol az infláció hivatalosan 7,4%. Vagyis alacsonyabb a háborúban álló Oroszországban mint Magyarországon, ahol viszont Orbán Viktor miniszterelnök győzelemről beszélt, mert sikerült 10% alá vinni az inflációt az év végére.

Mind Moszkvában mind Budapesten óriási nyomás alatt publikál számokat a statisztikai hivatal. A magyar statisztikai hivatal ráadásul az Eurostatnak is küld adatokat vagyis kevésbé “szuverén” e téren mint az orosz statisztikai hivatal. Miért tartotta szükségesnek a bocsánatkérést Vlagyimir Putyin egy nyugdíjastól az infláció miatt?

A nyugdíjas kulcsfigura ezekben a rendszerekben

Putyin jövőre választásra készül, és bár minden ellenfelét jó előre diszkvalifikálta a nemzeti együttműködés rendszere mégiscsak számolnia kell az elégedetlenséggel, amely az elhúzódó háború és a romló életszínvonal miatt meglehetősen általános Oroszországban. A szankciók ellenére Oroszország talpon maradt ugyan, de mindenki megszenvedi a háború következményeit. A hazafias propaganda csak ideig óráig feledtetheti azt, hogy Putyin képtelen teljesíteni legfőbb ígéretét: az életszínvonal lassú – de biztos emelését. Ezen nyugszik az orosz államfő népszerűsége hiszen Oroszország népe sohasem élt oly jól mint Putyin idején. Csakhogy ennek vége. Az orosz államfő elutasította a gazdaság fejlődéséhez szükséges reformokat hatalma megtartása érdekében, és a háborúval végképp eljátszotta a jövőt. Ezért fontosak a nyugdíjasok szavazatai, mert a fiatalokra aligha számíthat. A több mint egymillió kivándorló jórésze közülük került ki, és aki otthon maradt az sem a hősi halálról álmodik egy megnyerhetetlen háborúban. Putyin elmúlt hetven és a múlt foglya lett.

Orbán Viktor még csak hatvan múlt, de ugyanígy a múlt rabjává vált, akit a nyugdíjasok milliói tartanak hatalmon. Ő is elmondhatja mint Putyin, hogy soha oly jól nem élt az ország népe mint az ő uralmának idején, de ennek éppúgy vége mint Oroszországban. Az infláció elvitte a szerény jólétet. Perspektíva nemigen van, már a miniszterelnök emberei sem ábrándoznak arról, hogy utolérjük Ausztriát. Mindenki beletörődni látszik abba, hogy Orbán Viktor a szegényház királya, fenntartja a nemzeti együttműködés rendszerét amíg csak él. A perspektíva hiánya a nyugdíjasokat már kevéssé zavarja hiszen többségük nem készít nagy terveket, de a többi generáció felteheti a kérdést: tudja-e Orbán Viktor, hogy merre van előre? Az évvégi sajtóértekezleten csak annyi derült ki, hogy “mindenért Brüsszel a hibás”. Ez programnak meglehetősen  csekély különösen, hogy a miniszterelnök azt is közölte: “ki kell egyezni Brüsszellel.”

Az EU sem tudja, hogy merre van előre

Nemcsak a magyar miniszterelnök küszködik a perspektíva hiányával, de az egész Nyugat is: Biden produkciója középszerű, Donald Trump nyugodtan legyőzheti őt a jövő évi választáson. Németországban és Franciaországban népszerűtlen a középutas kormányzat pedig ők készítik elő az Európai Unió nagy reformját: előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Ez ellen küzd foggal körömmel Orbán Viktor, ezért védelmezi “szuverenitását”, amely egy globalizált – digitalizált világban még csak nem is fikció. Az ésszerű reformoknak nincsen politikai támogatottsága az Európai Unió tagállamaiban, a népszerű populista politika pedig képtelen ésszerű gazdasági programot kidolgozni. Ebben a patthelyzetben az Európai Unió már eddig is évtizedeket veszített el a versenytársakhoz képest, és félő, hogy a jövő évi európai választások megerősítik ezt a negatív tendenciát. A válság persze előrelépést is kikényszeríthet hiszen mind több helyen döbbennek rá az Európai Unióban, hogy a jelenlegi trend lefelé mutat.

Orbán Viktor a szegényház királya

Az derül ki az Eurostat legfrissebb statisztikájából, hogy a magyar lakosság fogyasztása az Európai Unió átlagának 71%-át tette ki tavaly, és ezzel a második helyet érte el a szegénységi versenyben Bulgária mögött. Még Románia is megelőzi Magyarországot az Eurostat szerint 86%-os eredményével.

A siralmas életszínvonal a rekord magas inflációnak köszönhető, amely szorosan összefügg Orbán Viktor politikájával. Az infláció egyik felét valóban külső hatások okozzák – ahogy azt az Orbán kormány állítja hiszen az energia és élelmiszer árak emelkedése globális tendencia, de a másik felét a rekord magas inflációnak az Orbán kormány gazdaságpolitikája váltotta ki. A magyar miniszterelnök nem bízott semmit a véletlenre, és a szó szoros értelmében megvette a 2022-es választást. Több mint 1500 milliárd forint áramlott ki a családokhoz és a gazdaságba, ezzel nyert Orbán Viktor. Aki viszont a választások után épp az inflációval szedte vissza a pénzt, melyet a választásra költött. Ő tehát pénzénél van, a választópolgárok kevésbé hiszen az idei fogyasztás valószínűleg az utolsó helyet eredményezi majd az Európai Unióban.

Utolérjük Ausztriát?

Erről ábrándozott Matolcsy György korábban, de ma már inkább a gazdaságpolitika hibái miatt ostorozza a kormányt. Ausztria Németországgal együtt ezüstérmes uniós vetélkedőben 111%-kal. Az első helyen Luxemburg áll 138%-kal. Tizenhárom évvel a magyar nemzeti együttműködés rendszerének eredményéről meg lehet állapítani, hogy felzárkózás helyett inkább lefelé szánkázott annak ellenére, hogy az Európai Unió sem szerepel jól a globális versenyben. Az Európai Unió maga is mindinkább a perifériára csúszik a globális gazdaságban, és ennek az integrációnak vagyunk mi magyarok a perifériája. Mint Alabama vagy Mississippi állam az USA-ban. Nem nagy dicsőség. Orbán Viktor mentségére elmondható, hogy nemzetközi trendről van szó: a gazdagok tovább gazdagodnak míg a szegények szegények maradnak. Igaz ez az Európai Unióra és persze Magyarországra is. A szerény magyar fogyasztási adatokban az az igazán szomorú, hogy azokban benne van a lakosság 1%-ának luxus fogyasztása is. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei jól élnek a szegényházban, ahol a lakosság többsége megélhetési gondokkal küzd , és azzal számolhat, hogy a gyerekeinek sem lesz jobb.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK