Kezdőlap Címkék Infláció

Címke: infláció

Rekord infláció, de miért?

Akinek kötél szorongatja torkát az levegőért kapkod, minél jobban szorul a hurok annál kétségbeesettebben kalimpál, pedig ettől csak hamarabb fogy el a szervezetében az oxigén.

102%-al nőtt a tojás ára novemberben, az élelmiszereké átlagosan 43,8%-al lett magasabb. Az átlagos infláció 22,5 % volt. Sikerült Európa-rekordot elérnünk.

A forint árfolyama a mélyben. December elején végetért a benzinársapka 13 hónapos uralma, az árak elszabadultak. Ez minden bizonnyal tovább növeli az inflációt.

A háztartási energia ára 69,5%-al nőtt! Ez a rezsivédelem a gyakorlatban.

Orbán Viktor szankciós áremelést emleget miközben az olaj világpiaci ára csökken!

2022-ben a mélypontra jutott az olaj ára a világpiacon azt követően, hogy a G7 államok és Ausztrália bevezették a 60 dolláros ársapkát az orosz olajra, az Európai Unió pedig megtiltotta az orosz olaj tengeri importját.

A MOL a bűnbak

A miniszterelnök résztvett a MOL igazgató tanácsának ülésén, ahol jelezte: 95%-os extraprofit adóval sújtja a céget. Meg is mondta, hogy miért: ebből az összegből akarja feltölteni a rezsivédelmi alapot. Korábban ugyanis bevallotta: egyelőre nem találják a pénzt erre a célra. Ez pedig további brutális energia áremelést jelenthet január elsején. Mindeközben fizetni kell az import energiáért, és ez tovább rontja a magyar fizetési mérleget. Matolcsy György jegybank elnök utalt arra, hogy jövőre ebből nagy baj lehet.

Bűnbak már van, de pénz nincs. Márpedig a jövő évi költségvetésnek január elsején mindenképp életbe kell lépnie. Kérdés, hogy a MOL-ra kivetett extra profit adó mennyi pénzt hoz a konyhára. Matolcsy György azt is pedzegette, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének haszonélvezői talán hozzájárulhatnának a problémák megoldásához. Mészáros Lőrinc neve alatt épp válságalapot hozott létre a miniszterelnök, aki maga is szépen profitált az általa kreált rendszerből, amely most összeomlóban van. Putyin folyamatosan fosztogatja oligarcháit. Ugyanezt tette Mohamed bin Szalman trónörökös Szaúd Arábiában. Lassú tűzön kínozták azokat az olajmilliárdosokat, akik nem siettek külföldi számlaszámukat megadni az államkincstár feltöltésének érdekében.

Kérdés, hogy Orbán Viktor meddig merészkedik a nagy elődök nyomában, de valahonnan pénzt kell szereznie hiszen a lakosság tűrőképessége egyáltalán nem végtelen. A jövedelmi szint oly alacsony Magyarországon, hogy a döntő többség megélhetése kerülhet veszélybe, ha az infláció ilyen ütemben galoppozik jövőre.

Matolcsy élesen bírálta az Orbán kormány gazdaságpolitikáját

“Szembe kell néznünk azzal, hogy Magyarország válság közeli helyzetben van” – hangsúlyozta a Nemzeti Bank elnöke, aki a parlament gazdasági bizottsága előtt mondta el a véleményét a magyar gazdaság helyzetéről.

Amely lesújtó: ”a pénzügyi és makrogazdasági mutatók jelenleg az első-második legrosszabbak az Európai Unióban, jövőre már minden bizonnyal az elsők lesznek.
15-18% lesz az infláció, ez pedig a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Ha Magyarország folytatja a jelenlegi gazdaságpolitikát és nem hajt végre kétharmados fordulatot, akkor elveszett ez az évtized. Stagnálás, stagfláció következik. Ez most még megelőzhető , de egy év múlva már nem”- jósolta a Nemzeti Bank elnöke. Aki hozzátette : “ pénzügyi szempontból Magyarország a világ negyedik vagy ötödik leginkább sérülékeny országa.” Miért ? Nem az uniós szankciók miatt- ahogy azt a kormány állítja.

“A magyar infláció 80%-át az energia árrobbanás okozta, amely már az ukrajnai háború előtt 2021-ben elkezdődött.”

Matolcsy György nem tagadta, hogy az infláció és a forint leértékelődése között szoros összefüggés áll fenn.

“A forint egy százalékos leértékelődése 0,3%-os inflációt okoz. Tehát egy 10%-os forint leértékelődés 3%-os inflációs többletet okoz.”

Matolcsy György ugyanakkor cáfolta, hogy Magyarország a fizetésképtelenség határán táncolna: ”semmilyen veszély semmilyen fizetésképtelenségre nem áll fönn. Nagyon sajnálom, hogy barátunk, Kaczynski úr a magyar gazdaság összeomlásáról beszélt. A magyar gazdaság egyáltalán nem omlik össze. Bajban vagyunk sok szempontból épp saját döntéseink hiánya miatt, de egész Európa bajban van.”

Matolcsy bírálta az ársapkákat, és követelte, hogy azokat azonnal vezessék ki a rendszerből. A Nemzeti Bank elnöke ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy

“Magyarország az egyetlen olyan ország, amely több benzint és több gázolajat fogyaszt mint az energia válság előtt.”

Az Orbán kormány hallgat

Most állítja össze a jövő évi költségvetést a kormány, amely kétségbeesetten keresi a módját annak, hogy miképp tudná megfékezni az inflációt recesszió nélkül. Orbán Viktor elszántan védelmezi a rezsicsökkentést, mert tudja, hogy ez politikai támogatottságának egyik legfőbb alapja.

”Ez közgazdaságilag lehet, hogy nem helyes, de társadalompolitikai szempontból szükséges” – mondta a miniszterelnök pénteki rádiós interjújában. Orbán zárt ajtók mögött többször is a Nemzeti Bank politikáját tette felelőssé az inflációért és a forint leértékelődéséért. Más kérdés, hogy maga Orbán ösztönözte ezt azokban az időkben amikor az egész világon laza pénzügyi politikát alkalmaztak.

Immár ennek vége van – ezt hangsúlyozza Matolcsy György, aki azt a megbízást kapta Orbán Viktortól, hogy jövő ilyenkorra vigye le az inflációt 10% alá. Matolcsy tisztában van vele, hogy erre jóformán semmi esélye sincsen. Most szigorú pénzügyi és költségvetési politikát sürget a stabilitás érdekében. Orbán viszont előre menekül: úgy akarja leállítani az inflációt, hogy közben a gazdaság ne süllyedjen válságba.

Ezt kellene megoldania Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, aki Matolcsy székére pályázik. A Nemzeti Bank egykori alelnöke sokkal jobban ért a pénzügyekhez mint maga Matolcsy György, de ettől még egyáltalán nem biztos, hogy meg tudja oldani az Orbán Viktor által rábízott feladatot. Neki kellene megmentenie a nemzeti együttműködés gazdasági rendszerét. Csakhogy az az olcsó pénzre és a kedvező nemzetközi feltételekre volt kitalálva. Ezek híján a magyar gazdaság a válság felé tart, ahogy Matolcsy György megjósolta.

Orbán Viktor pedig – mint Münchausen báró – a saját hajánál fogva akar kimenekülni  a krízisből, amely hosszú alkonyt ígér a nemzeti együttműködés rendszerének.

 A földgáz ára csökken a világpiacon, de Magyarországon aligha lesz alacsonyabb a gázszámla

30%-os csökkenést jósol a jövő év első negyedévére az európai földgáz tőzsdén a Goldman Sachs a novemberi árhoz képest. November végén 130 euró volt a földgáz ára Európában, ez jóval kevesebb mint az ukrajnai háború kirobbanása után amikor a pánik következtében felment 430 euróra is.

A piacok megnyugodtak, de jóval magasabb szinten stabilizálódtak mint a pandémia előtt. 2023 első negyedévében 85 euró lehet a földgáz ár Európában. Ez jelentős csökkenés lenne, de a pandémia előtti ár négyszerese – akkor ugyanis alig volt 20 euró fölött a földgáz ára az alacsony kereslet miatt.

Az ár újra megugorhat jövő nyáron amikor megkezdődik az óriás gáztárolók feltöltése Európában. Korábban ez olcsó orosz gázból történt, de erre mind kevésbé van lehetőség. Egyrészt azért, mert az Európai Unió államai szabadulni akarnak az orosz földgáztól, másrészt pedig az sem igazán olcsó. Magyarország sem kap olcsóbb földgázt Oroszországtól bár Putyin ezt személyesen ígérte meg Orbán Viktornak.

Jövő júliusra a földgáz ára elérheti a 250 eurót is – jósolja a Goldman Sachs.

10 milliárd euró

Ennyivel drágább a magyar rezsi idén és jövőre a 2021-es energiaválság előtti évhez képest. Ezt kellene kigazdálkodnia a magyar kormánynak ahhoz, hogy megőrizze a rezsicsökkentést legalábbis azt, ami megmaradt belőle. Orbán Viktor pénteki rádiós interjújában elismerte: még keresik ehhez a pénzt. Ha nem találják meg, akkor újabb áremelkedés következik.

Ebbe pedig sok magyar család és vállalkozás tönkre mehet

– ismerte el a miniszterelnök.

Orbán Viktor egyelőre nem számíthat az uniós euró milliárdokra. A magyar miniszterelnök állandóan azt hangoztatja, hogy támaszkodjunk a saját erőnkre. Ami sajnos nincsen. Marad a külföldi kölcsön. Ami drága hiszen a nemzetközi piacon minden a bizalom. Miután a brüsszeli bizottság megerősítette, hogy a magyar kormány egyelőre nem kaphatja meg az uniós eurómilliárdokat, Magyarország hitelminősítése is meginoghat. Akkor pedig drágább lesz a hitel.

Végső soron mindezt a lakosság fizeti meg hiszen a nemzeti együttműködési rendszer haszonélvezői továbbra is jól járnak miközben az életszínvonal állandóan csökken.

Ez komoly politikai kockázat Orbán Viktornak. Aki nem engedheti meg a tartós életszínvonal csökkenést a lakosság többsége számára. Csakhogy az infláció megfékezése hiába a Nemzeti Bank fő feladata, ha Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter a recesszió elleni harcot tekinti a fő feladatának. A központi költségvetésben nagy lyuk tátong. Nagy Britanniában 60 milliárd font volt ebben a fekete lyukban, bele is bukott Liz Truss miniszterelnök. Magyarországnak egyelőre költségvetése sincsen, mert Orbán Viktor keresi a pénzt a rezsi védelmére. Mi lesz, ha nem találja meg?

Erdogan nem ortodox háborúja az infláció ellen

0

85,5%-os volt az infláció a múlt hónapban Törökországban, ahol a kereskedelmi kamara és a független közgazdászok vitatják a statisztikai hivatal számait, melyeket a hatalom szigorúan ellenőriz. Az ENAG független kutató központ szerint a valós szám: 176%!

Törökország megállíthatatlanul emelkedik az infláció, a majd mindenható elnök rugdalja ki a statisztikai hivatal vezetőit, mert nincs megelégedve a számokkal. Az év eleje óta a statisztikai hivatalt állandóan átszervezik Törökországban – írja a Bloomberg. Most az alelnököt rúgták ki, aki csak nyolc hónapja volt a helyén. Nem ő felelt közvetlenül az inflációs adatokért – sietett közölni a kormánypárti sajtó. Általános ugyanis a bizalmatlanság a statisztikai hivatal számaival szemben, mert a megfélemlített szakemberek nem mernek olyan számokat közölni, amelyek kicsapthatják a biztosítékot Erdogan elnöknél.

Idén már kirúgták az elnököt és hat helyetteséből hármat menesztettek. Egyiküknek sem volt ideje megunni a munkáját, a rekorder másfél évig tartotta magát, a többieket előbb kirúgták.

Líra a mélyben

Az óriási infláció egyik legfőbb oka a török líra gyengesége. Tavaly szeptemberben 1 USA dollár még 8 lírát  ért, idén októberben már 19-et.

A lakosság egyre nehezebben viseli el az inflációt: a családok kétharmada küzd megélhetési válsággal egy friss felmérés szerint. Jövőre pedig választások lesznek. Emiatt Erdogan elnök nem ortodox gazdaságpolitikát alkalmaz: miközben a világon mindenütt emelik a kamatlábat a nemzeti bankok addíg Törökországban továbbra is alacsonyan tartják azokat.

“A török gazdaság túlhevült” – mondja Timothy Ash a Euronewsnak. A    szakértője szerint “túl gyors a növekedés, túl magas a belső kereslet, túl nagy az import. Így túl hevül a gazdaság.”

Erdogan elnök eddig is ezt tette a választások előtt: öntötte a pénzt a gazdaságba. “Erdogan oligarcha barátai, akik elsősorban az építőiparban érdekeltek profitálnak is az olcsó hitelekből” – mutat rá Ash. Aki szerint Erdogan azért sem hagyja, hogy a Nemzeti Bank emelje a kamatlábat, mert “az iszlám vallás tiltja a kamatot.”

Erdogan elnök immár egyszemélyben irányítja a gazdaságot.

“Uralma első tíz évében még ortodox gazdaságpolitikát alkalmazott, de az utóbbi időben már nem. A döntéseket már kizárólag egyedül hozza meg. A király meztelen”

– utal Andersen meséjére az elemző Törökországban.

Ukrajnában is elszállnak az élelmiszerárak

0

26,6% az infláció a kiváló termőföldjeiről és jelentős mezőgazdasági exportjáról ismert országban, melyet tönkretesz a több mint nyolc hónapja folyó háború. A gazdák sok helyen golyóálló mellényben dolgoznak a földeken, amelyekre rengeteg aknát telepített az orosz és az ukrán hadsereg.

“Nem lesz tojás jövőre, ha nem tudjuk megújítani a csirkeállományt” – közölte Európa egyik legnagyobb tojástermelője. Oleg Bahmatyuk az Ekonomicsna Pravdának arról nyilatkozott, hogy a helyzet már most is nagyon rossz, de jövőre katasztrofális lehet.

26,6%-os inflációt jelentett a Nemzeti Bank Kijevben, de az élelmiszerek áremelkedése meghaladja az átlagot. Októberben az előző hónaphoz képest 4,2%-os növekedést mértek az élelmiszerek és a nem alkohol tartalmú italok piacán, ahol az átlag 2,6% volt.

Az előrejelzés szerint az éves infláció 30% körül lesz, tavaly ez még csak 10% volt.

A Nemzeti Bank reménye az, hogy az infláció jövőre 20,8%-ra csökken. Ehhez persze véget kellene érnie a háborúnak és meg kellene kezdődnie az újjáépítésnek Ukrajnában.

A hrivnya leértékelődése növeli az inflációt

A Nemzeti Bank szerint ennek ellenére “az infláció eléggé mérsékelt” a háborús körülmények között. A Bloomberg kétkedik ebben hiszen a hrivnya leértékelődése fűti az inflációt, és drágábbá tesz olyan élelmiszert mint például a banán.

Ennek ellenére az ukrán nemzeti bank bízik benne, hogy egyszámjegyű lesz az infláció a háború sújtotta országban 2024-ben. Ehhez persze addigra véget kellene érnie a háborúnak Ukrajnában.

18 milliárd eurós uniós segély csomag

Annalena Baerbock német külügyminiszter felszólította a magyar kormányt, hogy ne akadályozza a segélycsomag elfogadását, “ne játszon pókert!”. Németország külügyminisztere arra utalt, hogy a magyar diplomácia ily módon akarja rávenni Brüsszelt arra, hogy engedélyezze az uniós eurómilliárdok kifizetését. Négy uniós diplomata is elmondta a brüsszeli Politiconak, hogy Magyarország ezzel a módszerrel akar hozzájutni a 13 milliárd eurós összeghez.

“Emberéleteket menthetünk meg ezzel a segélycsomaggal, melyet minél előbb el kell fogadni, mert a tél már nagyon közel van” – hangsúlyozta Annalena Baerbock német külügyminiszter.

Nap- és szélenergia rekord az Európai Unióban

24%-át adja immár a 27 tagállam energiafelhasználásának mérlegében a nap és a szélenergia. Ezzel sikerült némiképp ellensúlyozni a leválást az orosz gázról, és fékezni az inflációt, melyet jelentős részben az energiaárak emelkedése okoz.

99 milliárd euró értékű földgázt spórolt meg a nap és a szélenergia az Európai Unió tagállamainak. A 27 országból 19 rekordot produkált az idén – írja az E3G és az Ember Kutatóközpont által kiadott jelentés, mely szerint az Európai Unió az év első nyolc hónapjában 345 terrawattóra energiát nyert a napból és a szélből. Ez 13%-os rekord növekedést jelent a tavalyi évhez képest.

Spanyolország és Lengyelország produkálta a legjobb eredményt.

Spanyolország 7,4 terrawatt órával növelte termelését a megújuló energiából az idén, és ezzel 1,7 milliárd euró értékű orosz földgázt váltott ki. Lengyelország 48%-al fokozta a nap és szélenergia kitermelést, amelyre nagy szükség is van hiszen az ország teljesen levált az orosz gázról. Helyette norvég földgázt használnak, de a hagyományos szén fűtés is felértékelődött. Ez problematikus lehet abból a szempontból, hogy Lengyelország mennyire lesz képes teljesíteni környezetvédelmi vállalásait.

A megújuló energiaforrások mérséklik az inflációt

Még óriási potenciál van a nap és szélenergiában Erre hívja fel a figyelmet a jelentés. Amely rámutat arra, hogy az Európai Unió az energia 20%-át még mindig úgy állítja elő, hogy földgázt éget el. Erre idén eddig 82 milliárd eurót költöttek a tagállamok. A rendkívüli helyzetben a földgáz ára igen hektikusan alakul, és ez növeli az inflációt.

A megújuló energia még többet segíthetett volna a válság megoldásában, ha nincs nyáron nagy aszály, amely visszavetette a vízenergia termelést.

Ennek ellenére a jelentés úgy foglalja össze a helyzetet, hogy

“több megújuló energia, alacsonyabb infláció”.

A második világháború utáni infláció óta nem érte ilyen áremelkedési sokk az Európai Unió tagállamait. Ennek jelentős részben az energiaválság az oka. Az energia költségek az Európai Unióban 40,8%-al voltak magasabbak idén szeptemberben mint tavaly. Az uniós infláció 36%-át az energia költségek elszabadulása okozta.

Sok országban a kormányok támogatást nyújtanak a lakosságnak és a vállalkozóknak a magas rezsi kifizetésére, de a jelentés arra figyelmeztet, hogy

“tartósan nem lesznek képesek az államok arra, hogy ellensúlyozzák a fosszilis fűtőanyagok drágaságát.”

Épp ezért fontos a megújuló energia további fejlesztése: az Európai Unió azt javasolja, hogy 2030-ra  emeljék 45%-ra a megújuló energia részesedését az összfogyasztásban.

Felborulhat a pénzügyi egyensúly, ha a költségvetés nem szigorít

“Az a fiskális politika, melyet jelenleg a magyar kormány művel (vártnál jóval magasabb ÁFA bevételek + különadók) nem teszik rendbe a költségvetést. Rövid távon sem, hosszútávon pedig különösen nem” – ez a véleménye Elek Péternek, aki a Dialóg befektetési alapkezelő igazgatója.

A Magyar Nemzeti Bank már lépett, most a kormányon a sor. Ha ugyanis nem lesz szigorítás, akkor a szakértő szerint

“akkora borulás lesz, mely még a Holdról is látszani fog.”

Miért? Mert egyre drágább finanszírozni az államadósságot. Kínos párhuzamot említ a szerző: a csőd szélén táncoló háborúban álló Ukrajnát.

Kijev olyan dollár kötvényt bocsátott ki 4,25%-os hozammal. “Erre a hozamszintre a magyar állam jelenleg nem lenne képes” – írja a szakértő a G7  oldalon. Vagyis

a nemzetközi piac nagyobb kockázatnak tekinti Magyarországot mint a háborúban álló Ukrajnát!

Mi lesz a Nemzeti Bank gigászi veszteségével?

A Magyar Nemzeti Bank felvállalta, hogy a földgáz vásárlás költségeit átvállalja a deviza tartalék terhére. Ezzel nagyon sokat kockáztat, de a forint árfolyamán sikerült jelentősen javítani. Csakhogy 2022-ben a Nemzeti Bank gigászi veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni. Korábban a nyereséges időszakban nem fizették be az egészet a költségvetésbe hanem leleményesen “privatizálták” Pallas Athéné alapítványokba. Most a magyar állam miből fizeti ki a gigászi veszteséget? Ha hozzávesszük ehhez az államadósság megnövekedett finanszírozási költségeit, akkor kiderül, hogy az annyira várt eurómilliárdok Brüsszelből nem biztos, hogy fedezik ezt! Ráadásul egyáltalán nem garantált, hogy a teljes összeget megkapja Magyarország.

A világ tőkepiacai idén igen gyenge teljesítményt nyújtanak, de Magyarország az átlagnál is sokkal rosszabbat.

Mit szól ehhez Varga Mihály?

Nem akarunk rászorulni az IMF pénzére – hangsúlyozta a magyar pénzügyminiszter, aki részt vesz a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén Washingtonban. A magyar pénzügyminiszter szerint a közép-európai régióban a különleges energiaválság okozza a legfőbb problémát. Ilyen magas gázárak mellett igen nehéz finanszírozni a gazdaságot. Bírálta az uniós szankciókat, melyek szerinte a magas ár fő okát jelentik. Kiemelte, hogy a rezsicsökkentés rendszere nemzetközi figyelmet keltett. Mi van azokkal, akik nem élvezhetik a rezsicsökkentés  előnyeit?

Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak jelentősen megnövelik az inflációt. Ez olyan teher növekedést jelent a középosztály és az alsó középosztály számára, melyet állami segítség nélkül nagyon nehéz kiküszöbölni.

Vagyis a magyar társadalom többsége nemigen tudja elviselni a megnövekedett energia árakat.

A magyar kormány viszont mind kevésbé képes finanszírozni a világpiaci ár és a lakossági kedvezményes fogyasztói ár közötti különbséget.

A kormány két tűz között van: miközben egyre jelentősebb támogatást vár tőle a lakosság, amelynek jórésze azért szavazott rá, mert megígérte a rezsicsökkentés fenntartását, és ezt az ígéretét nem tartotta be. Másoldalról  viszont szigorítania kellene a kormánynak, hogy az ország nemzetközi hitelességét növelje, és reálisan reménykedhessen az infláció leszorításában.

Álmodik a nyomor: Orbán egyszámjegyű inflációt akar

A magyar miniszterelnök pénteken arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy meg kell fékezni a magas inflációt. 10% alá szeretné csökkenteni a drágulást Orbán Viktor, aki hangsúlyozta: ez jelenleg a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnökének legfontosabb feladata.

Az infláció Orbán szerint úgy lenne csökkenthető, ha véget érne a háború Ukrajnában és csökkennének az energiaárak. Csakhogy a magyar kormánynak egyikre sincsen befolyása! Jelenleg semmi sem mutat arra, hogy hamarosan végetérne a háború Ukrajnában. Zelenszkij elnök szerint erre leghamarabb jövő ilyenkor kerülhet sor.

Az energiaár Európában nemcsak ettől függ hanem attól is, hogy a világpiacon milyen a trend. Ha recesszió lesz a világ sok országában – így esetleg Magyarországon is – akkor csökkenhet a fogyasztás, és emiatt mérséklődhetnek az árak. A Nemzeti Bank mindenestre felvállalta a földgáz import finanszírozást a deviza tartalék terhére. Ez javított a forint helyzetén, de azt senki sem tudja, hogy meddig süllyedhet az árfolyam, ha nem érkeznek meg az eurómilliárdok Brüsszelből. Márpedig ebben a tekintetben az Orbán kormány sem különösebben optimista. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint legkorábban az év végén vagy a jövő év elején kezdhet el csordogálni a pénz Brüsszelből. A nemzetközi piacon csakis ekkor állna helyre a bizalom a forint iránt. Márpedig, ha a forint árfolyama csökken, akkor nehéz elképzelni, hogy az infláció mérséklődik.

Varga Mihály optimista

A magyar pénzügyminiszter, aki résztvesz az IMF közgyűlésen, büszkén jelentette, hogy Magyarország növekedési mutatóját a Nemzetközi Valutaalap felfelé módosította: idén 5,7% várható. Az utóbbi időben a Nemzetközi Valutaalap is felvállalta azt a megközelítést, hogy válság idején nem megszorítást kell alkalmazni hanem a gazdaság élénkítését kell támogatni – hangsúlyozta a magyar pénzügyminiszter.

Ehhez képest a Nemzeti Bank szigorít: Virág Barnabás alelnök bejelentette, hogy az egynapos fedezett betét kamatát 25%-ra emelték. Ez 950 pontos növekedést jelent vagyis a hitelpiac radikális visszafogását. A forint árfolyama a hírre erősödött viszont Parragh László kijelentette: a Nemzeti Bank döntése csődhullámot indít el! A magyar kereskedelmi kamara elnöke szerint az MNB azt ígérte, hogy nem lesz kamatláb emelés, de ez mégiscsak bekövetkezett méghozzá drasztikus formában. Vállalatok ezrei mehetnek csődbe – közölte az igencsak kormánypárti Parragh László.

A forint megmentése

Zsiday Viktor pénzügyi szakértő, azt javasolja, hogy a forint megmentése érdekében az MNB nyúljon hozzá a devizatartalékhoz és kezdjen erőteljes a forint vásárlásába. Veszélyes, de akár eredményes lépés is lehet a forint további mélyrepülésének megakadályozására.

A XX-ik század elején amikor még nem működött a Federal Reserve Board, a fenyegető pénzügyi válságot J. P. Morgan egyszemélyben oldotta meg. Összehívta a pénzintézetek vezetőit, és felszólította őket, hogy dobjanak össze egy tisztes összeget a válság megoldására. A bankárok makacskodtak: ha befizetünk a válság kasszába, akkor a kötelező tartalékszint alá megyünk! Ekkor hangzott el J. P. Morgan legendás mondata:

Marhák! Hát mire való a tartalék?!

A bankárok összedobták a pénzt, és az USA pénzügyi rendszere megmenekült. Hamarosan létre is jött a Federal Reserve Board, amely a jegybank szerepet tölti be az Egyesült Államokban, amely ily módon nemcsak a pénzügyi válságot küzdötte le, de a világ első számú pénzügyi nagyhatalmává is vált.

Hogy lehet megállítani a forint mélyrepülését?

Hasonló megoldást javasol Zsiday Viktor Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek. A magyar fizetési mérleget lényegében a magas földgáz importár húzza le. Putyin nem adja olcsóbban a gázt – ahogy pedig megígérte. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek sikerült viszont elérnie a halasztott fizetést a Gazpromnál. Csakhogy ez nem állította meg a forint mélyrepülését. Az euró immár 430 forint fölé is ment.

Az MVM forintot vált folyamatosan euróra, és ez állandóan rontja a magyar fizetőeszköz árfolyamát. Mit javasol Zsiday Viktor? Azt, hogy az MVM a Nemzeti Banktól a deviza tartalékból vegye meg az eurót!

Ily módon a deviza tartalék nyilvánvalóan csökkenne, de a piacon enyhülne a nyomás hiszen az MVM nem ott vásárol eurót. A múltban az uniós pénzeket a magyar kormány nem vitte a piacra, de most ezt is megtehetné, hogy ezzel enyhítse a nyomást a forintra. Ehhez persze meg kellene érkeznie az uniós eurómilliárdoknak.

A devizatartalék csökkenése persze nem kockázatmentes: kiválthatja a pénzügyi ragadozók támadását. Zsiday Viktor szerint a Magyar Nemzeti Banknak ezúttal érdemes bevállalni a kockázatot. Miért? Azért, mert a Magyar Nemzeti Bank hagyta elszállni a forint árfolyamát vagyis a kockázat ily módon nem nőne lényegesen. A bizalom ilyenkor nagyon fontos, ezért precízen törleszteni kell az államadósságot. A magyar kormánynak pedig minél előbb alá kell írnia a megállapodást az Európai Unióval! – hangsúlyozza Zsiday Viktor, aki egyértelműen utal arra, hogy az uniós milliárdok nélkül a forint stabilizálása vágyálomnak is gyenge.

Mit keres Szijjártó Moszkvában?

A magyar külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy célja a béke és a földgáz. Eléggé valószínűtlenlennek tűnik, hogy a magyar diplomácia bármilyen szerepet is játszhatna a békefolyamatban, ha megindulnának a tárgyalások. Az Európai Unió kifejezetten kérte Szijjártó Pétert, hogy ne találkozzon Lavrov orosz külügyminiszterrel az ENSZ székházában New Yorkban. A magyar diplomácia vezetője mégiscsak megtette ezt. Újra Moszkvába látogat, noha az ukrajnai háború kezdete óta erre egyetlen más uniós tagállam külügyminisztere sem vállalkozott.

Hogy lesz ebből békülés az Európai Unióval, amelynek pénze nélkül közeleg a pénzügyi csőd?

Orbán Viktornak talán van elképzelése erről, de eddig nem sietett elárulni azt. Találkozott Scholz kancellárral. Végső soron ő mondhatja ki a döntő szót abban, hogy Magyarország mikor és mennyi pénzt kaphat az Európai Uniótól.

A magyar diplomácia gyakran hivatkozik arra, hogy Németország érdekeit is képviseli amikor Moszkvában tárgyal. A németek szemében a földgázellátás a fűtési szezonban minden más szempontot felülír. Orbán azt javasolja, hogy az orosz energia és a magyar technológia Magyarországon találkozzon. Nagy kérdés, hogy mekkora realitása van ennek a javaslatnak? Most mindenki kényszerhelyzetben van: Putyin, Scholz kancellár, Brüsszel és mindenekelőtt maga Orbán Viktor.

Ha elszáll a forint, és nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, akkor itt a rendszerválság, amelyet súlyosbít az is, hogy az infláció és a számla-frász az energiaköltségek láttán megingathatják a nemzeti együttműködés rendszerének alapjait. Magyarország eddig minden válságból jobban jött ki – mondta Orbán Viktor Berlinben, ahol nem véletlenül nem volt közös sajtóértekezlet Scholz kancellárral. Az újságírók ugyanis megkérdezhették volna a magyar miniszterelnököt: ezúttal mire alapozza törhetetlen optimizmusát?

A Matolcsy klán fellegvára lett, mely egykor akadémiai kutatóintézet volt

A Magyar Tudományos Akadémia Kémia Kutatóintézetének épületét a Rózsadombon 2015-ben a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg, hogy “a tudomány szentélye legyen”. Majd a Pallas Athéné alapítvány tulajdona lett. 

A nemzeti együttműködés rendszerének egyik legsikeresebb familiája 2019-ben magántőke alapítványok segítségével privatizálták a 40 hektáros birtokot. A tulajdonosok a Matolcsy klán tagjai. Majd új fordulat következett: a Magyar Nemzeti Bank multicége, a GTC, melyet valamilyen oknál fogva a varsói tőzsdén jegyeztek be, megvette a luxus ingatlant a Rózsadombon. Hét éve a Magyar Nemzeti Bank 2,7 milliárd forintot fizetett a “tudomány szentélyéért”, most viszont 19 millió eurós értéken tartják nyilván. Ez körülbelül 8 milliárd forintnak felel meg. Infláció persze van – hála részben a Magyar Nemzeti Banknak, melyet Matolcsy György vezet 2013 óta. Orbán Viktor “jobbkeze” nem feledkezik meg a családról.

43 céget számolt össze a valasz.hu portál, amelyek mind a Matolcsy klánhoz tartoznak, és a Rózsadombra helyezték át a székhelyüket. Immár ez a Matolcsy birodalom zászlós hajója.

Inog Matolcsy pozíciója?

A gazdasági válságért sokan Matolcsy Györgyöt teszik felelőssé Orbán Viktor környezetében hiszen a forint szisztematikus leértékelésével és az alacsony kamatokkal megágyazott az inflációnak, mely a nemzetközi hatásokkal együtt óriási gondot okoz a nemzeti együttműködés rendszerének. Orbán Viktor immár hét szűk esztendőről beszél. Gazdasági csúcsminisztere pedig nem más mint az a Nagy Márton, aki egykor Matolcsy György jobbkeze volt a Magyar Nemzeti Bankban, most pedig a helyére pályázik.

Bűnbakot csinál-e Orbán Matolcsyból?

A Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványai kicsapták a biztosítékot az Európai Unióban is. Mindmáig azt várják Orbán Viktortól, hogy ne tegye zsebre az uniós pénzek nagy részét. A Matolcsy klánra rá lehetne mutatni mint korrupt csapatra, amely a papa fontos posztjával visszaélve hihetetlen tempóban gazdagodott.

Matolcsy bukásának az Egyesült Államokban is örülnének, mert a CIA-t nyugtalanítja, hogy a Magyar Nemzeti Bankban kínai tanácsadók serénykednek. Emiatt a CIA kínai ügynöknek tekinti az MNB elnökét, akit nem látnak szívesen az Egyesült Államokban. Az IMF közgyűléseken Washingtonban rendszeresen az alelnökök képviselik a magyar színeket nem pedig Matolcsy György.

Az MNB elnöke tudja, hogy inog a széke, de abban bízik, hogy túlságosan is sokat tud Orbán Viktorról ahhoz, hogy beáldozzák a korrupció elleni harcban, melyet az Európai Unió elvár a magyar miniszterelnöktől.

Erdogan elnök, Orbán török barátja, több nemzeti bank elnököt is kirúgott a magas infláció miatt. Igaz, hogy az infláció ettől nem csökkent. Hivatalosan 83%, az ellenzék szerint pedig több mint 180% Törökországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK