Kezdőlap Címkék Infláció

Címke: infláció

Az országnak igen, a Fidesznek nem érdeke

A magyar kormány tudatosan gyengíti a forintot, mivel ezzel 1000 milliárd forint pluszpénzhez tudta juttatni “haveri körét, az oligarchákat” – mondta Ujhelyi István ma délelőtt tartott online sajtóértekezletén.

 Ujhelyi emlékeztetett arra, hogy 280 forint körüli euróárfolyamon adták át a kormányzást a Fidesznek, az európai közös fizetőeszköz pedig mostanában 350 forintnál is drágábbá vált.

A gyenge forint ugyanakkor ellentétes a bérből és fizetésből élők érdekeivel, akiknek jelentősen nehezedett az életük a kedvezőtlen forint-euró árfolyam, valamint és az ezt kísérő infláció miatt.

Ujhelyi István hangsúlyozta, a kormány tudatosan gyengíti a forintot, mivel ezzel 1000 milliárd forint pluszpénzhez tudta juttatni “haveri körét, az oligarchákat”.

Orbán Viktor miniszterelnök azért sem gondolja komolyan az euró bevezetését, mivel azzal bebetonozná Magyarország uniós tagságát és elvesztené azt a játékterét, amellyel egyrészt Brüsszelt zsarolja, másrészt Moszkvának és más keleti diktatúráknak udvarol.

Egekben az infláció

Minden várakozást felülmúlóan nőttek az árak januárban. A 4,7 százalék átlag mögött az élelmiszerek további drágulása áll, egyes termékeké negyedét meghaladóan. Az egy havi drágulás is jelentős. A forint egyelőre nem reagált a meglepő számokra.

Az előzetes becsléseket lényegesen meghaladó mértékű volt a drágulás januárban. A fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A fogyasztói árak legutóbb 2012. decemberben emelkedtek az idén januárinál nagyobb mértékben, akkor 5 százalék volt a fogyasztói áremelkedés.

A szeszes italok, a dohányáruk, az üzemanyagok, valamint az élelmiszerek ára nőtt jelentős mértékben. A dohányáruk ára átlagosan 11,3 százalékkal emelkedett a jövedéki adó emelése hatására. A dohányáruk jövedéki adóját még idén júliusban és jövő januárban fogják emelni, ami uniós kötelezettség.

A fekete leves azonban az átlagok mögötti részletek. Az élelmiszerek ára a decemberi 5,9 százalék után 6,9 százalékkal nőtt, ezen belül

a sertéshúsé 27,6 százalékkal. Ez 2004. augusztus óta nem volt ennyire magas.

Az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – ára átlagosan 10,8 százalékkal, ezen belül a gyümölcsök 21,9 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok 13,5 százalékkal kerültek többe, mint egy éve, a decemberi 7,7 százalékos emelkedést követően.

A szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3 százalékkal nőtt. A postai szolgáltatások tarifái 12,1 százalékkal emelkedtek a szerencsejáték 7,3 százalékkal, a belföldi üdülés 7,9 százalékkal kerül többe, a telefon és internet szolgáltatás viszont csak 1,8 százalékkal kerül többe, mint a múlt év elején.
A tartós fogyasztási cikkek, úgyanúgy, mint decemberben, 0,9 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve, a tv-készülékek ára 11,2 százalékkal csökkent, a használt autóké 5,7 százalékkal.

Egy hónap alatt,

decemberhez viszonyítva az árak átlagosan 0,9 százalékkal emelkedtek.

Az élelmiszerek ára  2 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 7,9, a sertéshúsé és a száraztésztáé 2,5, az alkoholmentes üdítőitaloké 2,3, a párizsi, kolbászé pedig 1,5 százalékkal lett magasabb. A dohányáruk a  jövedéki adó emelése miatt 1,2 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért 0,5, ezen belül a postai szolgáltatásokért 8,7, a szerencsejátékokért 7 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 2,8 százalékkal emelkedett. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,2 százalékkal kevesebbe kerültek.

Ez adat messze kívül van az MNB által évek óta követett 3+/-1 százalék inflációs céltartományán. A jegybank eddig azzal utasított el minden kritikát, hogy a drágulás átmeneti, hamarost visszafordul az alacsonyabb értékek felé.

A maginfláció növekvő értéke (már 4 százalék a decemberi 3,9 után) arra mutat, hogy a szezonális és nem befolyásolható tényezőkön kívüli

belső árnyomás növekvő pályán halad.

Ezekben persze jócskán benne vannak a hivatalosan még mindig magas béremelkedések, de az is, hogy a forint az év eleje óta 3 százalékhoz közelítően gyengült, ami beépül az árakba.

A forint egyelőre alig reagál a fejleményekre. Sőt, reggel óta inkább erősödőben van a tegnapi többszöri gyengülési csúcsdöntés után. Ebben szerepe van annak, hogy az MNB alelnöke, Nagy Márton értékeli az inflációs adatot. A piac alighanem kivárja, mi lesz az összesített üzenete a jegybanknak.

Küszöbérték közelében a forint – FRISS: újabb mélypont

Már csak egy hajszálra van a forint a 340-es eurótól. Az új rekord 339,55. Ezután akár karnyújtásnyira a 350-es kurzus. Az MNB-re újabb teher és felelősség nehezedik a holnapi inflációs adat megjelenésekor: lép vagy hallgat. Addig is jól lehet keresni a gyengülő forinton.

Kora délután 339,55-re gyengült a forint az euróval szemben – vagy ahogyan a kormányzati média legutóbb fogalmazott, történelmi csúcsra erősödött az euró. Innen már tényleg csak egy apró szökkenés a 340, ahonnan – nem kizárt – a közeli időben a 350-es kurzus.

FRISSÍTÉS Délután előbb 339,71-re, majd 339,989-re hágott az árfolyam.

A forint gyengeségét részben az egyedülállóan alacsony kamat okozza, s az, hogy az MNB még csak jelzés formájában se veti fel, hogy

közép- vagy hosszabb időtávon változtatna ezen.

A ma nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv szerint legutóbb is egyhangúlag döntött a Monetáris Tanács a 0,9 százalék alapkamat fenntartása mellett.

Mindeközben pedig makacsul magas az infláció, elérte, illetve esetleg túl is lépte az MNB által saját magára nézve megszabott 3+/1 százalék tűréssávot. A holnapi friss inflációs adat fogja megmutatni, hogy akár számottevően feljebb ment-e a legutóbb mért 4 százaléknál. Ha igen, akkor komoly dilemma elé került az MNB, mert mostanában újabb nyomás nehezedik rá, hogy

akár áttételes eszközzel lépjen az árfolyam megfékezése érdekében.

Az a szokásos érv egyre kevésbé állja meg a helyét, hogy a gyönge forint segíti az exportot. A GDP nagy részét előállító multinacionális cégek euróban vagy dollárban végzik a termelést és kereskedelmet, számukra az árfolyam semleges hatású. Az exportban érdekelt hazai cégek aránya pedig annyira alacsony, hogy a náluk elért előnynél nagyobb az árfolyam romlásával erősített infláció. Az MNB első számú célja inkább az, hogy az árfolyampolitikán keresztül

segítse turbózni a lanyhuló gazdasági növekedést

(alacsony kamat, olcsó hitel beruházáshoz).

Mindeközben tetemes összegek mozdulnak meg a forint romlására játszó úgynevezett shortolásra, valamint a carry trade-nek nevezett műveletekre. Utóbbiakban a lényegében nulla kamatú forintból – akár hitellel megnövelve – olyan devizát vesznek, amelynek pár százalék kamatelőnye van. Az ezen elérhető tetemes nyereség igen csábító. Ezermilliárdos tételekben zajlik ez, ami ezzel ráadásul (a forinteladás miatt) még gyengíti is a forintot (és erősíti a megvett devizát). Az így felépített tőkeáttételes ügyletsoroknak persze csak akkor van alapjuk, ha a befektetők úgy vélik, hosszabb időn át marad a forint gyengülő pályája. S ha tévednek – mert az MNB akár szóbeli beavatkozással az erősödés felé viszi a forintot -, akkor nagyot lehet bukni.

Visszagyorsult az infláció

Ismét jelentős, 3,4 százalék volt az áremelkedés novemberben. Az októberi 2,9 után visszatért a korábbi időszakban mért bő három százalékos szintre. Az élelmiszerek változatlanul erősen drágulnak.

Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – közölte a KSH. Az előző hónapban 2,9 százalék volt a pénzromlás, a megelőző hónapokban viszont a mostanihoz hasonló mértéket mértek.

Az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek ára 5,5 százalékkal nőtt, ezen belül

a sertéshúsé 14,8, a párizsi, kolbászé 11,9, a cukoré 10,6,

az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) pedig 8,7 százalékkal lett magasabb. A nem mindenkit érintő szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,3, ezen belül a dohányoké 12,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,4 százalékkal drágult.

Októberhez viszonyítva az átlagos infláció 0,1 százalék volt. Az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 2, a tojás 1,7 a péksütemény 1,3 a párizsi, kolbász pedig 1,1 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek 0,9 százalékkal kerültek többe. A tartós fogyasztási cikkekért 0,4, ezen belül az új személygépkocsikért 2 százalékkal kellett többet fizetni. Az üzemanyagok ára 0,7 százalékkal alacsonyabb volt. A szolgáltatásokért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

A január–novemberi drágulás (éves alapon) 3,3 százalék volt. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 4 százalék volt novemberben, annyi, mint az előző hónapban.

Ismét nőtt az infláció

Szeptember után emelkedtek az árak, a 2,9 százalékkal októberben megtört a korábbi hónapok csökkenő trendje. Az élelmiszerek ismét „kitettek magukért” a drágulásban, az üzemanyagok jelentősen olcsóbbak lettek.

Az április-májusi 3,9 százalékos csúcsról fokozatosan csökkent az áremelkedés éves üteme, ez a tendencia azonban most megtört: a szeptemberi 2,8 után októberben 2,9 százalék volt az infláció. (Az elemzői várakozás legalább stagnálás volt.)

A tizedik havi – a tavalyi októberihez viszonyított – áremelkedésben a vezető szerepet a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek vitték.

Az élelmiszerek ára átlagosan 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshús 15,5, a párizsi, kolbász 10,8, a cukor 8,1, a kenyér 6,7, a liszt 5,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 5,3 százalékkal drágultak. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,3 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér kiemelkedően, 10,9 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6 százalékkal drágult.

Az  csökkenésben szerepe volt, hogy az üzemanyagok ára 4 százalékkal csökkent. Ennek alapján nem csoda, hogy a szezonális termékeket és az üzemanyagot nem tartalmazó úgynevezett maginfláció egy tized ponttal 4 százalékra emelkedett.

A kis keresetűek gondját tehát cseppet se enyhíti az összesített drágulási ütem viszonylagos mérsékelt volta. Egy hónap alatt az átlaginfláció is 0,6 százalék volt, de szeptembertől októberre az élelmiszerek ára 0,8 százalékkal ment fel. Ezen belül a párizsi, kolbász 3,1, a tej 2,3, a tojás és a sajt egyaránt 1,8, a sertéshús 1,2 százalékkal, valamint az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 0,8-del. A nyugdíjasok hivatalosan számított áremelkedése 3,3 százalék volt októberben éves alapon.

Inflációban is majdnem az élen vagyunk az EU-ban

Júliusban a második legnagyobb drágulást Magyarországon mérte az Eurostat, több, mint a dupláját a 28-ak átlagának. Utóbbit a közös pénz egy százalékos inflációja tartja féken.

Júliusban az éves alapon mért infláció az EU-ban 1,4 százalék volt az Eurostat kimutatása szerint. Ez két tized százalékpont csökkenés egy hónap alatt, és lényeges esés a tavaly júliusi 2,2 százalékhoz képest.

A pénzromlási „versenyt” most Románia nyeri 4,1 százalékkal, Magyarország a szintén nem dicsekvésre méltó ezüstérmes 3,3-del. A kormány nem is fúj harsonákat a pénzromlás láttán, nem úgy, mint amikor az EU-ban az élre ugrottunk a gazdasági növekedésben. A sor túlfelén Portugália áll, ahol egyenesen csökkentek az árak, Cipruson lényegében nincs infláció, a recesszió felé sodródó olasz gazdaságban is alig nőttek az árak.

Júniushoz képest – éves alapon – 15 tagállamban mutattak ki mérséklődő drágulást, 11-ben pedig növekvő inflációt. Az euróövezet áremelkedése 1 százalék volt a hetedik hónapban.

A magyar érték némi szelídülést mutat az utóbbi hónapok négy százalékhoz közelítő drágulása után. Elsősorban az üzemanyagok árának mérséklődése miatt, ezzel szemben sok élelmiszer átlagon felül drágult, továbbá jövedéki termékek adója is felfelé nyomta az átlagértéket. Az euróövezetben a szolgáltatások drágultak leinkább, majd szintén az élelmiszerek és jövedéki áruk járultak hozzá nagy mértékben az inflációhoz.

Bérnyomásból árnyomás

A minimálbér kötelező emelése elsősorban az árakban nyilvánul meg a cégek reakcióiban. Minden negyedik beruházásokat halaszt el, illetve hozzányúlnak a létszámhoz. Nem meglepően az exportáló cégek viselik legjobban a bérnyomást.

A statisztikai adatokat, a mindennapokban tapasztalható – helyenként vágtató – drágulást, valamint az innen-onnan már létszámcsökkentésről érkező híreket igazolják vissza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet legfrissebb felmérése hazai cégek körében.

Egyre nyomasztóbb a béremelés

Kilenc lehetséges válaszlehetőségre kérdeztek rá azután, hogy januártól a minimálbér 149 ezer, a szakképzettek garantált bérminimuma 195 ezer forintra nőtt.

Forrás: GVI

A válaszokból nem meglepően az derült ki, hogy legnagyobb arányban az áremelést említették a válaszadók. Ahogyan azt elemzők korábban elmondták, a vállalkozások jelentős része érdemi fejlesztés híján (sokuk esetében ennek beruházásigénye miatt)

az árakban próbálja érvényesíteni a megnövekedett bérköltséget.

Minden harmadik jelezte a tervezett létszámfelvétel elmaradását. A többi intézkedés egy része is arra utal, hogy igyekeznek enyhíteni a humánköltségek emelkedő hatását, noha elbocsátást még kevesen terveznek.

Az üzleti stratégia bánja

Aligha meglepő, hogy a cégek több, mint fele (54 százaléka) módosítja üzleti stratégiáját: ennek keretében elhalasztja a korábban tervezett beruházásait, illetve a tervezett létszámfelvételt, vagy emeli termékei árát. A beruházások elhalasztása egymagában 25 százalékot képvisel a válaszok alapján, ami korántsem jó hír a jövőre nézve.

Ha növekszik a fejlesztések elhalasztásának mértéke, aránya, az

tovább nyitja az ollót a termelékenység javulása és a béremelkedés között, ami már most is tetemes.

Ezekben a beruházásokban már eddig is komoly lemaradásban van a magyar gazdaság, és éppen a hazai tulajdonú kisebb cégek.

A vállalkozások 19 százaléka tervez foglalkoztatásra vonatkozó lépéseket: ezeknél a cégeknél már sor került, vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók foglalkoztatását. Azon vállalkozások aránya, amelyek az érintett dolgozók béren kívüli juttatásainak vagy mozgóbérének csökkentését tervezik, 18 százalék.

Kicsik nyomorúsága

Nem új a válaszreakciók sorában az a megfigyelés, hogy a vállalatméret nagyon fontos tényező.

Minél kisebb a vállalkozás, annál nagyobb az intézkedések súlyossága.

Az 50 főnél kisebb méretűek nagyobb mértékben, míg a nagyobb cégek kisebb hányadban hajtották végre, illetve tervezik végrehajtani a vizsgált intézkedéseket.

A gazdasági ágazatok szerinti bontás azt mutatja, hogy a béremelés hatására leginkább a kereskedelemben tervezik a vizsgált lépések végrehajtását. A vállalatok tulajdonszerkezet szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy statisztikai értelemben (95 százalékos megbízhatósággal) a tisztán hazai, illetve a részben vagy döntően külföldi tulajdonú vállalatok nem különböznek a vizsgált intézkedések tekintetében, vagyis a minimálbér-emelésre adott reakcióik érdemben nem térnek el.

Az exportra dolgozók jobban állnak

Az exporttevékenység szerinti bontás mentén kirajzolódik, hogy a minimálbér-emelés legkevésbé a döntően exportáló cégeket érinti. A válaszok szerint a nem exportáló, valamint a részben exportálócégeknek egyaránt nagyobb arányban kell, illetve kellett lépéseket tenni a béremelés következményeként. Ennek vélhetően az a magyarázata, hogy az élénk külföldi gyártói-beszállítók kapcsolatban álló cégeknél eleve magasabb az általános bérszínvonal, nem jellemző a minimálbéres alkalmazás.

Megugrott infláció: kis pénzűek szívnak, jöhet a kamatemelés

A vártnál nagyobb mértékben minden szegmensében 3 százalék felett jár az infláció. Az élelmiszerek átlagot messze felülmúló drágulása a kis pénzűeket sújtja. Küszöbön az alapkamat emelése, ami nagy hiteleseknek rossz hír.

Februárban az átlagos infláció jelentősen, egy hónap alatt mintegy fél százalékponttal 3,1 százalékra emelkedett, ami némileg meghaladja az előzetes várakozást. Ennél rosszabb hír, hogy a kevés pénzből gazdálkodók – pénzük nagyobb hányadát élelmiszerre költők –  mindennapjait érzékenyen érintő feldolgozott élelmiszerek sokkal nagyobb mértékben, 5,2 százalékkal drágultak.

Idényáras élelmiszerek: az ég felé

Ezen belül azonban

az idényáras élelmiszerek (burgonya, zöldség, gyümölcs) majdnem negyedével,

23,3 százalékkal kerültek többe egy év alatt. A liszt 10,1, a péksütemények 9,7, a kenyér 6,7 százalékkal drágult. A korábbi igen magas szintről mérséklődött a tojás ára 17,4 százalékkal, a tej 8,4, a cukor 6,5 százalékkal volt olcsóbb.

A szolgáltatásokért 2,7, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,1, a postai szolgáltatásokért 5,4 százalékkal fizettek többet. A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult, ezen belül

a vidéki szegényeket sújtva a palackos gáz 12,4, a tűzifa 8,1-del drágult.

Az üzemanyagok 1,6 százalékkal olcsóbbodtak.

Az infláció felbontását mutatja az ábra.

Forrás: MNB

inflacio graf

Tartós árnyomás

Az áremelkedés trendjét mutató úgynevezett maginfláció (nincs benne például a hatósági ár, az energiahordozók ára) több, mint öt éves rekordot döntött meg 3,5 százalékkal.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy általános, erős árnyomás nehezedik a magyar gazdaságra és a lakosságra. Ebben bizonyára szerepük van a folyamatos béremelkedéseknek is, amelyek fokozatosan beépül az árakba. Erre utal, hogy például a piaci szolgáltatások is drágultak februárban.

Valószínűleg nem csak egyes termékkörök tíz éves rekorddrágulásával lépett át küszöböt az ország, hanem az úgynevezett adószűrt maginflációval is (ebben kiszűrik az olyan nem közvetlen adókat, mint például az áfa). Ez ugyanis az az indikátor, amit a Magyar Nemzeti Bank figyel a jegybanki alapkamat alakításakor. Mai inflációs jelentésében ez a ráta komolyan ugorva 3-ról 3,2 százalék lett februárban. Márpedig korábbi közlésük szerint a 3 százalék tartós átlépése alapot adhat az alapkamat (évek óta 0,9 százalék) emelésére.

Ez pedig várhatóan végigsöpör a teljes hitelezési rendszeren, és megdrágítja a pénzintézeti kamatokat. Ahogyan a felvett hitelekét is, bár az újonnan felvett kölcsönök (főleg a lakásoké) zöme már egy éven túli időre rögzített konstrukció. Ezekbe a kamatperiódus leteltekor számolják be az előtte bekövetkezett drágulást.

Több mint négy százalékkal drágultak az élelmiszerek

0

Januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben. – olvasható a Tőzsdefórum portálon

Az élelmiszerek ára 4,2%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,5; a liszté 8,7; a kenyéré 5,8%-kal magasabb, a tojásé 25,0; a cukoré 10,3%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,9, ezen belül a dohányáruké 9,6%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,8%-kal kellett többet fizetni. A háztartási energia 1,2%-kal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,3, a tűzifa 7,8%-kal. A járműüzemanyagokért 3,0%-kal kellett kevesebbet fizetni.

1 hónap alatt, 2018. decemberhez viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,0%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek, valamint a cukor 5,5–5,5, a csokoládé, kakaó 4,2, a liszt 3,7, a tojás 1,7%-kal lett drágább. A tej ára 6,7%-kal csökkent, aminek az ESL és az UHT tej áfakulcsának 5%-ra történő mérséklése az oka. A szeszes italok, dohányáruk 2,2%-kal többe kerültek, ezen belül az égetett szeszes italok – a népegészségügyi termékadó mértékének emelése és kiterjesztése következtében –4,2, a dohányáruk – jövedéki adójuk januári emelése nyomán – 2,1%-kal drágultak. A háztartási energia ára 0,1%-kal nőtt, ezen belül a palackos gázé 0,9, a tűzifáé 0,5%-kal. A szezon végi kiárusítások eredményeként a ruházkodási cikkek 2,1%-kal kevesebbe kerültek. A járműüzemanyagok ára 2,5%-kal csökkent.

Fogyasztóiár-indexek, 2019. január

(%)

Megnevezés Előző hó = 100,0 Előző év azonos hó = 100,0
Fogyasztóiár-index 100,3 102,7
Harmonizált fogyasztóiár-index 100,3 102,8
Maginfláció (szezonálisan kiigazított) 100,4 103,2
Nyugdíjas fogyasztóiár-index 100,4 102,7

 

Cél felett az infláció, kilengett a forint

Átlépte az infláció az MNB 3 százalékos célrátáját, s ahogyan sejthető volt, a forint azonnal 324 fölé ugrott. Rövidesen kiderül, hogy ez újabb nyomást helyez-e a forintra. Az árakat a benzin és az élelmiszer nyomta fel.

Júniusban 3,1 százalék volt az áremelkedés éves üteme. A mindenki számára fontos cikkek közül az üzemanyagok drágultak leginkább, 15 százalékkal, de az élelmiszerek is hozzájárultak az index több éves csúcsértékéhez – derül ki a KSH számaiból.

A tojás, a tejtermékek a boltokban is láthatóan komolyan drágultak tavaly év közepe óta, a 10 és 9 százalékos index ezt visszaigazolja. A cukor éppenséggel olcsóbb lett, bő ötödével. A háztartási energia – az inflációt is figyelembe véve – reálértéken lényegében olcsóbbá vált az 1,4 százalékos áremelkedéssel. Nem igaz azonban ez a tűzifára, a legrosszabbul élők fűtőanyaga 13 százalékkal drágult.

Egy hónap alatt 0,3 százalék volt az áremelkedés, januártól számolva 2,3-del.

A Magyar Nemzeti Bank infláció „célja” a 3 százalék, eddigi megnyilvánulásaiban szinte csak ezt tette középpontba a középpontba, ellenállva minden kamatemelési kívánalomnak (olykor pánikszerű reakciókkal). Az áremelkedés most átlépte ezt az értéket, bár némi visszarendeződés az év hátra lévő részében lehetséges.

A piac „beárazta” ezt az indexet, és – újabb nyomást látszik kifejteni az árfolyamra. A napot 323,5-ös legalacsonyabb érték közepette indította, az inflációs adat bejelentése után nagyjából egy forintot gyengült az euróval szemben.

Az elmúlt hetek helyenként extrém magas árfolyamértékei lassan beépülnek az árakba (s nem csak a kiskereskedelemben), fokról fokra feljebb srófolva az inflációt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK