Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat Richard H. Thaler amerikai közgazdász, a Chicagói Egyetem professzora kapta – jelentették be hétfőn Stockholmban.
Richard H. Thaler a viselkedési közgazdaságtan professzora, főként a viselkedési pénzügyek területén elért eredményeiről ismert. A díjat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklása szerint Thaler a döntéshozatali mechanizmus viselkedés-lélektani és gazdasági aspektusai közötti kapcsolatok feltárásával érdemelte ki az elismerést.
„Empirikus megfigyeléseivel és elméleti munkásságával kulcsfontosságú szerepet töltött be a viselkedési közgazdaságtan teljesen új és rohamosan fejlődő területének megteremtésében, amely már nagy befolyást gyakorol egyes gazdaságpolitikai és gazdasági kutatási területekre is” – szól az indoklás. „A korlátozott racionalitás és a közösségi preferenciák, valamint
az önkontroll hiányának következményeit vizsgálva
feltárta az emberi tényezőknek a döntésekre és a piaci eseményekre gyakorolt hatását” – tudatták.
A közgazdasági Nobel-díjat, pontosabban a Svéd Központi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját a svéd jegybank alapította fennállásának 300. évfordulója alkalmából 1968-ban. A díjat először 1969-ben ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A többi Nobel-díjat Alfred Nobel (1833-1896) vegyész és üzletember, a dinamit feltalálója végakaratának alapján hozták létre, és először 1901-ben osztották ki.
Az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi civil kezdeményezés, az ICAN kapja az idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság elnöke, Berit Reiss-Andersen.
A bizottság indoklása szerint azért ítélte oda a genfi székhelyű civilszervezetnek a díjat, mert ráirányította a figyelmet arra, milyen humanitárius katasztrófával járna egy atomfegyver bevetése a Földön, valamint úttörő erőfeszítéseiért, hogy létrejöjjön egy szerződés az atomfegyverek globális és teljes betiltásáról. Az egyezményt 122 ország írta alá, de a tárgyalásokban egyetlen ország sem vett részt abból a kilencből – USA, Nagy-Britannia, Oroszország, Irán, Kína, Franciaország, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea -, amely atomfegyverrel rendelkezik. Berit Reiss-Andersen arról beszélt, hogy
a Nobel-bizottság a békedíjat egyfajta elmarasztalásnak is szánja
ezekkel az országokkal szemben.
A szervezet 2007-ben indította el kampányát a nukleáris fegyverek betiltásáért, és mára 468 partnerszervezete van 101 országban.
A 9 millió svéd koronával (294 millió forint) járó díjat december 10-én adják át Oslóban.
Szinte hihetetlen dolog történt ma: közleményben humorizált az MSZP. Más ügyben azért Gyurcsány Ferenc beszólt a pártnak. A Las Vegas-i mészárosról pedig egyre több dolog derül ki, de az még mindig nem, miért ölt meg 58 embert.
Titkos élete volt a Las Vegas-i mészárosnak
Gyertyák az áldozatok emlékére Fotó: MTI/EPA/Eugene Garcia
Évtizedek óta halmozta fel a fegyvereket Stephen Paddock, az elmúlt egy évben például 30-at vett.
Aprólékosan kitervelte a merényletet,
ami után el akart menekülni. Azt viszont még mindig nem lehet tudni, miért lövöldözött.
Az biztos, hogy aktív szerencsejátékos volt, és bár alkalmanként több tízezer dollárt is megforgatott, de nem tartozott a nagymenők közé.
MSZP: Csintalan Sándor közkincs
A hvg.hu-nak adott interjúban Csintalan Sándor azt mondta, vissza akar lépni az MSZP-be, sőt, pártelnöknek is bejelentkezett. Erre reagált ironikus közleményben az MSZP, ezt írták:
Csintalan Sándor olyan pártok felett álló közkincs, akit egy párt sem sajátíthat ki saját maga számára. Mi sem tesszük.
Gyurcsány beszólt az MSZP-nek
MTI Fotó: Soós Lajos
Szerinte a Fidesz nem tekint ellenfélként a szocialistákra. Gyurcsány azt próbálja sugallni, hogy Orbánék már csak ellenük, illetve a Jobbik ellen politizálnak.
Az előzmény, hogy a Fidesz beleegyezett egy nyilvános vitába, Molnár Zsolt Németh Szilárddal vitázik az ATV-ben. A vita létrejöttét többen úgy értelmezik, hogy
a Fidesznek nem érdeke az MSZP szétesése.
Molnár Zsolt szerint egyébként nem érdemes összeesküvés-elméletekkel foglalkozni.
Színjáték a Lázár-Orbán vita?
Létezhet, hogy a Fideszen belül is hasonló jelenségek tanúi legyünk, mint az MSZP-ben? Előfordulhat, hogy a nyilvánosság előtt fordítson hátat egy vezető politikus Orbán Viktornak, és ne a főnöke határozza meg, mit tegyen a jövőben? Ezek a kérdések merültek fel Lázár János kapcsán, aki arra tett utalást, hogy a választások után kivonul az országos politikából.
Ahogy cikkünkből kiderül, nem valószínű, hogy önállóan határoz saját jövőjéről.
Ilyen bomlasztást Orbán még neki sem nézne el.
Inkább színjátékról van szó.
Mellár Tamás nem akar lapítani
MTI Fotó: Beliczay László
Korábbi véleményét megváltoztatva, egyéni képviselőként elindul a Fidesszel szemben Pécsett Mellár Tamás. Az ismert konzervatív közgazdászprofesszor szerint Magyarországnak nagyon káros lenne még négy év Fidesz-uralom. A FüHünek azt mondta, lelkiismereti kérdésnek tekinti, hogy cselekedjen mindenki, máskülönben cinkossá válik a jelenlegi helyzet fennmaradásában.
Mellárt már támogatja Bokros Lajos pártja,
és ígérete van az LMP-társelnök Hadházy Ákostól. Színvallásra akarja késztetni a többi ellenzéki pártot is, hogy széles körű együttműködés jöjjön létre. A Jobbikkal is tárgyalna, mert „nagy a baj”. A MoMa 500 napos programját vállalná legszívesebben.
Véget érhet a meleg menedékkérők megalázása
A Magyar Helsinki Bizottság szerint az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka nincs meggyőződve a szexuális irányultság vizsgálatára vonatkozó tesztek megbízhatóságáról, és arról, hogy helyes azokat a menekültügyi eljárásban felhasználni. A per apropóját a Magyar Helsinki Bizottság meleg ügyfelének kálváriája szolgáltatja, akinek
menedékkérelmét azért utasították el, mert a tudományosan vitatott módszerek nem igazolták, hogy meleg.
A meleg menekültekkel kapcsolatban Hollandiában is van egy botrány, erről is írtunk.
Még macerásabb lesz a budapesti tömegközlekedés
November elején elkezdődik az M3-as metró felújítása. Ez a tervek szerint három évig tart majd. Az első, egy évig tartó ütemben a metró munkanapokon kora reggeltől estig csak Kőbánya-Kispest és a Lehel tér között közlekedik, a Lehel tértől Újpest felé pótlóbuszokkal lehet eljutni.
Kihirdették az irodalmi Nobel-díjast
Kazuo Ishiguro (MTI/EPA/Daniel Deme)
Idén arra számítottak a szakértők, hogy a tavalyi megosztó döntés, Bob Dylan díja után kevésbé váratlant húz majd a Svéd Akadémia. Egyrészt így is lett, mert egy európai regényíró kapta a díjat, de
a bejelentés mégis óriási meglepetés.
A 114. irodalmi Nobel-díjas ugyanis nem egy kifejezetten esélyesnek tartott szerző, hanem a japán származású angol író, Kazuo Ishiguro lett.
Idén arra számítottak a szakértők, hogy a tavalyi megosztó döntés után kevésbé váratlant húz majd a Svéd Akadémia. Egyrészt így is lett, mert egy európai regényíró kapta a díjat, de a bejelentés mégis óriási meglepetés. A 114. irodalmi Nobel-díjas ugyanis nem egy kifejezetten esélyesnek tartott szerző, hanem a japán származású angol író, Kazuo Ishiguro lett.
Tavaly sokkolta a világot a Svéd Akadémia azzal, hogy nem egy írónak vagy egy klasszikus értelemben vett költőnek, hanem a zenész Bob Dylannek ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat, nagy hatású dalszövegeiért.
2017-ben a 62 éves Kazuo Ishiguro kapta a díjat, mert a Svéd Akadémia indoklása szerint
regényeiben nagy érzelmi erő van, és műveiben leleplezi a világról alkotott illuzórikus érzéseink alatt tátongó szakadékot.
A Svéd Akadémia titkára, Sara Danius a bejelentés után tartott sajtótájékoztatón Jane Austen és Franz Kafka, illetve egy kis Marcel Proust keverékeként jellemezte Ishiguro regényeit, hozzátéve, hogy az angol író mindebből saját, csak rá jellemző esztétikai univerzumot hozott létre. Szerinte Ishiguro számára nagyon fontos a múlt, de nem a prousti értelemben, hanem azt térképezi fel, hogy mit kell elfelejteni a múltból, hogy túlélhessünk a jelenben.
Kérdésre válaszolva Sara Danius elmondta még, hogy nem az ő tiszte megítélni a döntést, de olyan díjazottat választottak, akiről azt gondolták, hogy briliáns regényíró. Hozzátette, hogy reméli a bejelentés boldoggá teszi a világot.
Ishiguro 1954-ben született Nagaszakiban, családja ötéves korában költözött Angliába. A kortárs angol nyelvű irodalom egyik legelismertebb szerzője, több könyve magyarul is megjelent (Napok romjai, Ne engedj el…, A lebegő világ művésze, A dombok halvány képe, Az eltemetett óriás). Eddig nyolc regénye jelent meg, de Ishiguro több forgatókönyvet is írt már, például a A fehér grófnő című 2005-ös filmhez. A Napok romjai és a Ne engedj el… című könyvét pedig megfilmesítették, az utóbbiban Keira Knightley, Carey Mulligan és Andrew Garfield játszotta a főszerepeket.
1989-ben a Napok romjaiért Man Booker-díjat is nyert.
A fogadóirodáknál a bejelentés előtt az elmúlt évekhez hasonlóan a kenyai író Ngugi Wa Thiong’o, illetve a japán Haruki Murakami állt az élen az esélyesek között, de fontos változás volt, hogy a kanadai írónő, Margaret Atwood is a listák élére ugrott. Ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy Atwood 1985-ös, A szolgálólány meséje című regényéből filmsorozat készült, amelyet idén mutattak be nagy sikerrel.
A magyar írók közül Nádas Péter és a korábban Man Booker-díjat nyert Krasznahorkai László szerepelt idén is az esélyesek között szerepelt.
A Ladbrokes-nál Nádas a 10. helyen állt október 5-én 16-os oddsszal, míg Krasznahorkai győzelmére több más íróval egyetemben hússzoros pénzt fizetett volna a fogadóiroda.
Sara Danius, az irodalmi Nobel-díjról döntő Svéd Akadémia állandó titkára 2017. október 5-én Stockholmban bejelenti, hogy a testület Kazuo Ishiguro brit regényírónak, forgatókönyvírónak ítélték oda az idei irodalmi Nobel-díjat. (MTI/EPA/Claudio Bresciani)
Az irodalmi Nobel-díjról a döntést a Svéd Akadémián belüli öttagú bizottság készíti elő, amelynek tagjait három évre választják. Először javaslatokat gyűjtenek be tudományos intézményektől, irodalmi szervezetektől, illetve a korábbi díjazottaktól, majd a bizottság egy szűkített, 15-20 főből álló listát állít össze. A 18 akadémiai tag elvileg hónapokig tanulmányozza a jelöltek munkásságát, mielőtt közösen meghozzák a döntést a díjazottról, akinek a személyét azért nehéz megjósolni, mert a jelöltek listája 50 évig titkos. Az irodalmi Nobel-díjat az kaphatja meg, akire az akadémia tagok több mint fele szavazott.
A kitüntetés mellé 9 millió svéd korona (294 millió forint) pénzdíj is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az alapító, Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik Stockholmban.
Kedden Budapesten eltemették a márciusban az Egyesült Államokban elhunyt Nobel-díjas tudóst, Oláh Györgyöt. A Fiumei úti sírkertben Orbán Viktor és Lovász László MTA-elnök méltatta a kémikus munkásságát és személyét.
Nemcsak a nagy magyar tudósok, hanem a nagy magyar hazafiak könyvében is őrizzük emlékét. Hajlíthatatlan jellemű ember volt, aki mindig saját útját járta és erről soha nem hagyta magát letéríteni – mondta a miniszterelnök Oláh György Nobel-díjas, Corvin-lánccal és Széchenyi Nagydíjjal kitüntetett kémikus temetésén kedden.
Amikor felért a tudományos világ tetejére és Nobel-díjat kapott, ezt a világraszóló elismerést is a helyén és a nagy jellemre valló alázattal kezelte. Pályája csúcsán is ugyanaz a nyílt szívű, közvetlen, munkájának és családjának élő ember maradt, az a kémikus, aki
a régi alkimisták szenvedélyével, örökös kíváncsiságával kutatja az univerzum működésének örök törvényeit
– hangsúlyozta Orbán Viktor a Fiumei úti sírkertben, az akadémiai parcellánál mondott búcsúztató beszédében.
Minél magasabbra jutott a tudományos pályán, annál nagyobb büszkeséggel töltötte el, hogy ő is erről a rejtélyes marsi kolóniáról indult, akárcsak néhány évtizeddel korábban Wigner Jenő, Szilárd Leó vagy Teller Ede. Mi, magyarok pedig mindig úgy gondoltunk rá és úgy gondolunk rá ma is, mint aki egy volt közülünk – jelentette ki Orbán Viktor. Oláh György március 8-án hunyt el az Egyesült Államokban, Beverly Hillsben. Végakaratának megfelelően hamvait Budapesten helyezték örök nyugalomra, a temetést a Nemzeti Örökség Intézete szervezte.
A konvenciókat elvető gondolkodásával, egyéni megközelítéseivel mindig a kémia újabb területeit kutatta – emelte ki Lovász László. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke hozzátette: Oláh György az úttörők és az újítók közé tartozott, a szerves kémia kiemelkedő óriása volt.
Miután megkapta a Nobel-díjat,
sokat foglalkozott napjaink fontos kérdésével, a csökkenő fosszilis energiaforrások helyettesítési lehetőségeivel
és a légkör növekvő szén-dioxid koncentrációjának veszélyes következményeivel – hangsúlyozta az MTA elnöke, aki szerint erre nyújt megoldást az Oláh György által kidolgozott metanolgazdaság koncepciója, ami a légkör szén-dioxidjának befogásán és metanollá alakításán alapul.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
