Wolfgang Schäuble nem ért egyet a szociáldemokraták vezetőjének, Martin Schulz-nak a tervével, hogy 2025-re létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat, s akinek ez nem tetszik, annak fel is út, le is út az EU-ból. A német parlament elnöke szerint „ez enyhén szólva is rövidtáló terv”.
„A nagy változások idején az embereknek szükségük van biztonságérzetre, és ezt sokak számára a nemzeti hagyományok jelentik” – nyilatkozta Schäuble a Tagespiegel am Sonntag című lapnak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne csináljunk semmit, épp ellenkezőleg.
„Nyugodt időkben fenyeget annak a veszélye, hogy elkényelmesedünk, pedig a gyorsan változó világ ezt nem engedi meg a számunkra”
– hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. Aki négy fő problémát emelt ki, amelyek miatt Európa nem állhat le az integráció útján: a migrációt, Donald Trump adóreformját, az afrikai problémákat és a globalizáció nagy kérdéseit, mindenekelőtt Kína és India előretörését.
Mi lehet a megoldás? Wolfgang Schäuble kiállt Emmanuel Macron francia elnök reformterve mellett. Ennek az az előnye, hogy úgy fejleszti az európai integrációt, hogy nem kell hozzá az alapszerződés módosítása. Azokat az államokat, melyek nem kívánnak részt venni a Macron-féle reformokban, és nem akarnak belépni az eurózónába, nem zárják ki az Európai Unióból. Csak épp a második vonalba kerülnek: ez a kétsebességes Európa terve. Angela Merkel német
kancellár korábban támogatásáról biztosította Macron tervét.
Wolfgang Schäuble még pénzügyminiszter korában korántsem lelkesedett ennyire Macron tervéért, pedig az azt is jelentené, hogy az eurozóna államainak egységes költségvetése és pénzügyminisztere lenne. A közös pénzügyminisztert nyilvánvalóan Németország, az eurozóna legerősebb állama adná. Nagy lemondás ez Franciaország részéről, de nem véletlenül: cserébe Németország garanciát vállalna a franciák csillagászati államadósságáért. És itt persze nemcsak Franciaországról van szó, hanem az eurozóna más olyan tagállamairól mint Olaszország vagy Görögország. Pénzügyminiszterként Wolfgang Schäuble mindig határozottan ellenezte, hogy Németország felelősséget vállaljon mások államadósságáért. Most parlamenti elnökként viszont a Macron terv mellett tört lándzsát.
„Macron igen – Schulz nem” – ezt üzente a koalíciós tárgyalások újrakezdése előtt Schäuble.
Nem hiányzott ez a nyilatkozat Angela Merkel kancellárnak, aki január elején kezdi újra a koalíciós tárgyalásokat Martin Schulz-cal. Éppen elég baja van állandó partnerével, a CSU-val, amely a koalíciós tárgyalások előtt csúcsértekezletet tart. Díszvendég ezen Orbán Viktor magyar miniszterelnök lesz.
Az Európai Unió elítél minden zsidók elleni támadást, bárhol is történjen az – hangoztatta Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel találkozva. A régóta tervbe vett EU-izraeli tanácskozás fő témája Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemmel kapcsolatos döntése és az annak nyomán kialakult válság volt.
Az Európai Unió elítélte Trump döntését, mint amely ellentétes a békefolyamattal. Trump és Netanjahu szerint azonban a békefolyamat amúgy sincs sehol, vagyis az amerikai elnök jeruzsálemi döntésével nem tett mást mint konstatálta ezt.
Mogherini hangsúlyozta: az EU stratégiai partnernek tekinti Izraelt, de a jövőben
valamiféle globális rendezésre lenne szükség a zsidók és a palesztinok között, mert különben végképp elúszik a béke esélye.
Ugyanerre figyelmeztette Netanjahu izraeli miniszterelnököt korábban Párizsban Macron francia elnök, amikor félórás „őszinte beszélgetést” folytattak, mégpedig angolul. Ezért mondhatta Macron, hogy
„Give peace a chance!”
Mire gondolt a francia elnök? Trump Jeruzsálemet, mint az izraeli fővárost elismerő lépésével lángra lobbantotta a palesztin ellenállást. A mérleg eddig négy palesztin halott és több mint ezer sebesült. A muzulmán világban szinte mindenütt tüntetnek Amerika és Izrael ellen.
Macron szerint Trump hibát követett el. Most Izraelen a sor, hogy gesztust tegyen a palesztinoknak: ne engedélyezze újabb zsidó telepek létesítését Ciszjordániában. Ezzel talán újra megindulhatnának a tárgyalások a két fél között. Ám Netanjahu válaszul közölte:
Jeruzsálem 3000 éve Izrael fővárosa, éppen úgy, mint Párizs Franciaországnak.
Izrael üdvözölte Trump döntését, és mint mondta: a palesztinoknak éppúgy, mint az egész muzulmán világnak „el kell fogadniuk a realitásokat”.
Macron válaszában arról beszélt, hogy a békét a zsidók és a palesztinok között nem Amerika vagy Európa teremtheti meg, hanem a zsidók és a palesztinok vezetői. Ha nem adnak esélyt a békének, akkor a szembenállás könnyen elfajulhat.
Az Európai Unió éppúgy elítéli Trump jeruzsálemi döntését, mint Macron. Netanjahu viszont abban a hármas szövetségben bízik, amely az Egyesült Államokból, Izraelből és Szaúd-Arábiából áll. A béke tehát egyelőre nincs napirenden a Közel Keleten.
Bár kezdetben a befektetők aggodalmaskodtak, de később felülkerekedett az a vélemény, hogy a németek kormányalakítási kudarca nem befolyásolja jelentősen az eurozóna gazdasági kilátásait – állapítja meg a Bloomberg. A német tőzsdén csökkentek az árfolyamok, de az európai összesített részvényindex nem változott, azaz a befektetők beárazták Merkel kancellár kudarcát.
Már a választási eredmények is megmutatták, hogy Németországban nehéz lesz kormányt alakítani, de mindenki bízott Angela Merkel tárgyalási képességeiben. A kancellárasszony azt mondta Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy két hónap alatt összehozza az új kormányt. Ez azonban nem sikerült. A Jamaika koalíció megbukott.
A két fő vitatéma a bevándorlás és az energiapolitika volt. A bajor CSU ragaszkodott ahhoz, hogy Németország mindenképpen kerüljön el egy újabb menekült inváziót, és legyen felső határa az egy év alatt beengedett bevándorlók számának. Ezt végülis Angela Merkel pártja, a CDU elfogadta, a két potenciális koalíciós partner, a liberálisok és a zöldek viszont nem.
Hasonló ellentétek mutatkoztak meg a másik kérésben, energetikai ügyekben is. A zöldek ragaszkodnak az atommentes Németországhoz, míg a keresztény pártoknak ez nem olyan sürgető cél.
Angela Merkel 2005 óta irányította Németországot, Európa első számú nagyhatalmát. Politikai jövője most kérdésessé vált, de a befektetők többsége úgy ítéli meg, hogy az eurozóna és benne Németország gazdasági kilátásai továbbra is kedvezőek, függetlenül attól, hogy a kormányalakítási tárgyalások befuccsoltak Berlinben
„Nem hangozhat el Franciaország utcáin a halál a zsidókra!- kiáltás!” Ezt hangsúlyozta Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, aki a zsidó újév alkalmából ellátogatott Párizs egyik zsinagógájába, hogy a félmilliós zsidóság vezetőivel találkozzék.
Két miniszterelnököt is üdvözölhettek a zsidó vezetők,- Joël Mergui, a hitközség első embere és Haïm Korsia főrabbi – mert a jelenlegi kormányfőn kívül eljött Manuel Valls egykori szocialista miniszterelnök is. A nagy párizsi iszlamista merényletek idején ő jelentette ki, hogy „a zsidók nélkül Franciaország nem lenne Franciaország!”. Össze is különbözött Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki alijára, kivándorlásra buzdította Franciaország zsidóságát.
Megnövekedett az antiszemitizmus veszélye az iszlamista tendenciák miatt- ezt már Franciaország jelenlegi kormányfője mondta a zsinagógában. Edouard Philippe megerősítette, hogy folytatják az előző kormányok irányvonalát, melyek zeró toleranciát hirdettek az antiszemitizmussal szemben.
Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége,
és ez számos problémát felvet. Most folyik annak a francia állampolgárságú algériai dzsihád harcosnak a pere, aki Oszama bin Ladennek neveztette magát. Fivére egy zsidó iskola előtt megölt egy tanárt és két gyereket. Fivérével végeztek a csendőrök, a testvérnek most azért kell felelnie, mert támogatta az iszlamista terrorizmust Franciaországban, ahol legutóbb Marseilleben két fiatal lányt késelt meg egy dzsihád harcos.
Az 59 éves Peter Altmaier igazi nehézsúlyú politikus Berlinben: Merkel kancellár általában rábízza a legfontosabb ügyeket. Most sem akármilyen nehézségű feladatot kap a kancellár asszonytól. Ráadásul nem csak rajta múlik, megoldja-e.
2012-ben neki kellett levezényelnie azt a programot, mely Németországot átállítja a nukleáris energiáról a megújuló energia forrásokra. 2015-ben pedig ő kapta a migráns dossziét. Megoldjuk! – mondta Angela Merkel kancellár a több, mint egymillió migráns érkezése kapcsán.
A feladat Peter Altmaierre várt, aki meg is oldotta a nehéz feladatot. Most, amikor a pénzügyek intézését bízza rá a kancellár asszony, akkor Emmanuel Macron francia elnök közös pénzügyminisztert akar az eurozóna élére. Wolfgang Schäuble ellenezte Macron reformjait, de ő távozik: a képviselőház elnöke lesz.
Merkel kancellár kedvezően nyilatkozott Macron politikai reformjairól Tallinnban, de fenntartásait hangoztatta a pénzügyi elképzeléseket illetően. Peter Altmaier a Saar vidéken nőtt fel, a francia határ mellett. Franciabarát politikus és elkötelezett európai. Ha ő lesz a közös európai pénzügyminiszter, az felgyorsíthatná az integrációt.
De egyáltalán nem biztos, hogy a kancellária miniszter sokáig pénzügyminiszter lesz Berlinben. Merkel kancellár a választások után csak nehezen tud kormányt alakítani. A koalíció az erősen jobboldali CSU-tól a liberális FDP-ig és a zöldekig terjed. Merkel mindenképp szeretné megtartani a pénzügyi tárcát saját pártjának, a CDU-nak, mert ez talán a legfontosabb ma Berlinben. Ahol Merkel kancellár úgy akarja felgyorsítani az európai integrációt, hogy közben ne növekedjenek a belső ellentétek az Európai Unión belül.
A magyar miniszterelnök semmi kivetni valót ne mlát abban, hogy az őcseiek hisztériáznak néhány menekült gyerek miatt; a Független Hírügynökség reakciója: Ti a gyereketeket is így nevelitek? Hogy rúgjanak bele abba, aki elesett? Lopjanak attól, akit már mások megloptak?; a tallini EU csúcs jól fogadta Macron francia elnök terveit, nem tudjuk Orbán mit mondott; itthon viszont egymásra mutogat az Opera és a szakszervezetek.
Orbán megdicsérte a menekült gyerekektől félő őcsényieket
A tallinni uniós csúcsra érkező Orbán Viktortól magyar újságírók megkérdezték, hogy mit gondol arról, hogy a Tolna megyei Őcsényben a helyiek tiltakoztak menekült gyerekek táboroztatása ellen.
A miniszterelnök kijelentette, hogy „semmi kivetnivalót” nem talált benne.
Nem akarnak az emberek migránsokat befogadni, „nem akarnak az országba és nem akarnak a falujukba”. „Annyit hazudtak már nekik migránsügyben, hogy nem hiszik el, hogy csak gyerekek fognak jönni” – közölte.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
Elmondta, hogy „a magyar ember szereti a gyerekeket”, és az elesetteket mindig szívesen segíti, de „annyit hazudoztak migránsügyben, hogy ha azt mondják, hogy gyerekek fognak jönni, arra azt mondja a magyar: először gyerekek, aztán a szülők, aztán családegyesítés, és ott vagyunk a bajban”.
NAGYON HELYES, HOGY HATÁROZOTTAN, HANGOSAN ÉS ÉRTHETŐEN FEJEZTÉK KI A VÉLEMÉNYÜKET
-jelentette ki a Orbán Viktor az MTI szerint.
A Független Hírügynökség reakciója:
Indulatos levélféle az őcsényieknek!
Nagyon mélyen tisztelt őcsényi honfitársaim!
Tisztelet a kivételnek, mert nyilván tisztességesek is vannak köztetek. Nem nagy számban, mert az látszana, de biztosan vannak normálisak is. Akik megmaradtak köztetek normálisnak, minden tiszteletet megérdemelnek.
Tehát, még egyszer: Nagyon mélyen tisztelt őcsényiek!
Egyszer még nagyon fogjátok szégyellni magatokat! Amiért ennyire szar emberek vagytok. Szégyent hoztatok a hazánkra, Magyarországra.
Ne mondjátok, hogy megtévesztettek benneteket. Hogy félre vagytok tájékoztatva. Bedőltetek a propagandának, mert csak a közmédiának csúfolt hazugsággyárat látjátok, halljátok, olvassátok. Felnőtt emberek vagytok nagyon mélyen tisztelt őcsényiek, felelősek a gondolataitokért és a tetteitekért.
Ti a gyereketeket is így nevelitek? Hogy rúgjanak bele abba, aki elesett? Lopjanak attól, akit már mások megloptak?
Így nevelt benneteket anyátok, apátok? Hogy lelketlen tahók legyetek?
Macron elképzeléseit jól fogadták Tallinnban, Merkel óvatos
Legalábbis így értékeli a francia diplomácia, mely lázasan tárgyal a Macron terv elfogadtatása érdekében. Bár Tallinnban az Európai Unió csúcstalálkozóján hivatalosan a digitális forradalom a fő téma, de az unió átfogó reformja jóval nagyobb figyelemre számíthat. Ez már kiderült akkor amikor
MERKEL KANCELLÁR AZT KÉRTE MACRON FRANCIA ELNÖKTŐL, HOGY MÉG A CSÚCS ELŐTT BESZÉLGESSENEK A REFORMOKRÓL.
A Swiss szállodában az észt fővárosban sor is került a francia-német csúcsra, mely lendületet adhat egész Európának.
„France is back on stage!”
Forrás: MTI
– értékelte mosolyogva a megbeszélést Angela Merkel. Aki hangsúlyozta, hogy Európának szüksége van egy erős impulzusra. A kancellárasszony konkrétumokat is mondott, melyek nem biztos, hogy kellemesen hangzottak a magyar kormányzati füleknek: lehetőség van arra, hogy gyorsan egyeztessék az európai terveket a közös hadügyek illetve a migrációs probléma közös megoldása ügyében! Minthogy a magyar kormány álláspontja markánsan eltér Angela Merkel, Emmanuel Macron és Brüsszel álláspontjától, ezért a gyors érdekegyeztetés finom figyelmeztetés a renitens államoknak. Nem volt ilyen lelkes a kancellárasszony a Macron program lényegét illetően. A francia elnök egységes eurozónát akar – közös költségvetéssel. Ezt elhamarkodottnak tartják Németországban. Bár Wolfgang Schauble, Macron tervének fő ellenfele nem lesz pénzügyminiszter az új kormányban, de Németország egyáltalán nem kész arra, hogy felvállalja Franciaország, Olaszország vagy Görögország tetemes államadósságát.
Egymásra mutogat az Opera és a szakszervezetek
Augusztus elején érkezett a hír, hogy a dolgozók kollektív szerződésének felmondása miatt sztrájkot hirdettek a Magyar Állami Operaház szakszervezetei. Sztrájk valójában még nem volt, de ha továbbra sem lesz előrelépés a kollektív szerződések ügyében, előfordulhat, hogy kénytelenek ehhez folyamodni – mondták a szakszervezetek vezetői a Független Hírügynökségnek. Márpedig egyelőre úgy látszik, hogy az Opera vezetése nem hajlandó aláírni az új szerződést, mert Ókovács Szilveszter szerint képtelenségeket kérnek a szakszervezetek.
Még kivárnak a szakszervezetek
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Augusztus elején jelentették be, hogy összefogott az operaházi dolgozókat tömörítő három szakszervezet, hogy a felmondott helyett kiharcoljanak egy új kollektív szerződést a Magyar Állami Operaház alkalmazottjainak. Akkor az újságokban – tévesen – az jelent meg, hogy sztrájkba léptek a szakszervezetek, valójában azonban csak előkészítették ennek lehetőségét.
„A szakszervezeti vezetőket a mozgalmi gravitáció irányítja, akkor vannak, ha cselekszenek, szóval valamilyen sztrájk úgyis, mindenképp lesz”
– írta egy hónapja Ókovács Szilveszter főigazgató az ügyről az Origón, ahol rendszeresen jelentkezik az Opera életét érintő véleménycikkekkel. A főigazgató korábban vélhetően a közelgő parlamenti választások által motivált feszkónak is minősítette a szakszervezetek követeléseit. Új hír viszont nem látott napvilágot augusztus óta az üggyel kapcsolatban, ezért megkérdeztük az érintett szakszervezeteket arról, hogy állnak most a tárgyalások.
„France is back on stage!”- értékelte mosolyogva a megbeszélést Angela Merkel. Aki hangsúlyozta, hogy Európának szüksége van egy erős impulzusra. Viszont nem volt olyan lelkes a közös költségvetésű egységes eurozónával kapcsolatban.
Legalábbis így értékeli a francia diplomácia, mely lázasan tárgyal a Macron terv elfogadtatása érdekében. Bár Tallinnban az Európai Unió csúcstalálkozóján hivatalosan a digitális forradalom a fő téma, de az unió átfogó reformja jóval nagyobb figyelemre számíthat. Ez már kiderült akkor amikor
Merkel kancellár azt kérte Macron francia elnöktől, hogy még a csúcs előtt beszélgessenek a reformokról.
A Swiss szállodában az észt fővárosban sor is került a francia-német csúcsra, mely lendületet adhat egész Európának.
„France is back on stage!”- értékelte mosolyogva a megbeszélést Angela Merkel. Aki hangsúlyozta, hogy Európának szüksége van egy erős impulzusra. A kancellárasszony konkrétumokat is mondott, melyek nem biztos, hogy kellemesen hangzottak a magyar kormányzati füleknek: lehetőség van arra, hogy gyorsan egyeztessék az európai terveket a közös hadügyek illetve a migrációs probléma közös megoldása ügyében! Minthogy a magyar kormány álláspontja markánsan eltér Angela Merkel, Emmanuel Macron és Brüsszel álláspontjától, ezért a gyors érdekegyeztetés finom figyelmeztetés a renitens államoknak. Nem volt ilyen lelkes a kancellárasszony a Macron program lényegét illetően. A francia elnök egységes eurozónát akar – közös költségvetéssel. Ezt elhamarkodottnak tartják Németországban. Bár Wolfgang Schauble, Macron tervének fő ellenfele nem lesz pénzügyminiszter az új kormányban, de Németország egyáltalán nem kész arra, hogy felvállalja Franciaország, Olaszország vagy Görögország tetemes államadósságát.
Merkel kancellár nincs könnyű helyzetben: össze kell egyeztetnie a konzervatív bajor keresztényszociális unió nézeteit a liberálisokkal és a zöldekkel.
A francia diplomatáknak annyit mondott, hogy ez még legkevesebb két hónap. Hollandiában hat hónapja nyerte meg a választást a liberális miniszterelnök a szélsőjobb ellen, de még mindig nem sikerült kormányt alakítania. Lesz-e tíz év múlva egységes Európa , ahogy Macron elnök szeretné? Párizs optimista, mert Tallinnban jól fogadták Macron elképzeléseit az uniós csúcs nem hivatalos megbeszélésein. De a litván elnökasszony, Dalia Grybauskaite ezt üzente Twitteren az európai reform mozgalom elindítójának, Emmanuel Macron francia elnöknek: óvakodjunk a sivatagi délibáboktól!
Emmanuel Macron francia elnök Párizsban a Sorbonne egyetemen több mint kétórás beszédben fejtette ki, hogy miképp kellene megreformálni először az eurozónát, majd később az egész uniót.
Mindez nem megy az EU vezető hatalma Németország nélkül. Merkel kancellár azonban csak vasárnap nyerte meg a választást és jelenleg kormányalakítással van elfoglalva. Azt már tudjuk, hogy
Macron reformjainak egyik legfőbb német ellenfele, Wolfgang Schauble nem lesz pénzügyminiszter Berlinben.
Egy korszak tehát végetért, de milyen lesz az új ? Tallinnban EU csúcsot tartanak, de Angela Merkel ezt megelőzően szeretne tanácskozni Macron francia elnökkel. Aki készségesen meg rövidíti emiatt lyoni programját és előbb repül az észt fővárosba. Ahol elvben a digitális forradalom az EU csúcs fő témája. Ehhez Észtország ideális háttér hiszen a kis balti állam jutott talán ,a legmesszebbre az informatikai forradalom hétköznapi alkalmazásában. Ott elég egyetlen kártya az összes ügy elintézéséhez.Macron elnök maga is elszánt híve a digitális forradalomnak.
Korábban a francia kormányban ez volt az egyik megbízatása hiszen Franciaország eléggé hátramaradt ezen a téren. A francia elnök most mégis inkább azt szeretné, ha
az uniós csúcson nem a digitális forradalomról hanem a Macron reformról lenne elsősorban szó.
Csehország leendő miniszterelnöke, Andrej Babis kerek-perec kijelentette, hogy a Macron reform humbug. Ha pedig Brüsszel ezt nagyon forszírozná, akkor Angliát esetleg néhány kelet-európai tagállam is követné. Perdöntő ebben is Angela a Merkel véleménye: mit akar az ujjáválqsztott német kancellár ? Talán kiderül a Merkel- Macron csúcs után, melyet ezúttal Tallinnban tartanak az EU csúcstalálkozón előtt.
Az, hogy Macron vízióval rendelkező, merész európai vezetőként mutatkozik meg – amit nem lehetett elmondani az utóbbi negyedszázad francia elnökeiről -, lehetővé teszi számára, hogy a liberális, progresszív szavazókhoz forduljon, akik valamelyest elfordultak néhány belpolitikai döntése miatt. Politico:
Emmanuel Macron keddi beszédével továbbra is az egyetlen európai nemzeti vezetőnek mutatkozott, aki meri védelmébe venni a további európai integrációt. Ambiciózus és részletes reformokat ismertetett, amelyeknek végrehajtása, mint mondta, a következő évtized javát igénybe veszik majd. A beszéd fő elemei:
(1) „Európa egy eszme. Lesz, aki azt mondja majd, hogy ez nem jó pillanat. De jó pillanat nem létezik” – mondta, mintegy a beszéd bírálóihoz szólva. Hangsúlyozta, hogy elképzeléseinek nem szabnak határt az Európa problémáitól távol álló ideálok. Leszögezte: Európának három fő problémakörrel kell szerinte foglalkozni: a szuverenitással, az evolúciója következő lépcsőjével, és a biztonsággal.
(2) Világossá tette, hogy azt akarja: Franciaország és Németország vezesse Európa nagy reformtörekvéseit, és ezzel újra kitette magát a bírálatnak, hogy elhanyagolja a kisebb országok érdekeit. Az aggodalmakat csak növelni fogja, hogy azt javasolta: a majdani Európai Bizottság létszámát az eddigi 28 helyett korlátozzák 15-ben. Macron azt az eszközt választotta Merkel kancellár meggyőzésére, hogy úgy mutatta be elképzeléseit, hogy csak javaslatok, amelyek további hosszas vitát igényelnek, de így is azt kockáztatja, hogy sokkot és szörnyülködést vált ki Berlinben, ahol úgy látják, hogy fiskális hanyagság uralkodik, és Párizs gyakran támaszkodik Berlin tartalékjaira. Az euró-övezet lett volna a tervek szerint a beszéd fő témája, de Macron végül mindössze annyit javasolt, hogy az övezetnek legyen közös költségvetése, és az indítványozott költségvetés, és a menetrend szerény, hosszú folyamatot jósol. Macronnak most fontosabb Berlin támogatása az egyéb nagy reformokban, mint az, hogy elfogadja az euró-övezettel kapcsolatos terveit.
(3) Macron konkrét javaslatokat akart tenni a nagy eszméi mellé, és ezért felsorolt számos új, régi és pusztán átfestett indítványt, egyebek között az európai hírszerző ügynökség alakításáról, és például a pénzügyi transzakció adóról – amely már korábban is felmerült, de aztán az ötlet elhalt. A veszély ebben az, hogy az ennyire részletes javaslatok körül a brexit után maradó 27 tagállam között végtelen és parttalan vitákhoz vezetnek majd. A beszéd meglepő módon nem állított fel fontossági sorrendet a sok különféle projekt között.
(4) Megismételte a „kétsebességes Európára” vonatkozó, sokat bírált elképzeléseit, de ezeket igyekezett kedvező színben feltüntetni azzal, hogy az „erős és hatékony” belső kör kiépítéséből hasznot húznak majd azok is, akik csak később csatlakozhatnak hozzá. Macron olyan helyzetbe hozta magát, hogy kénytelen előre menni. ez azonban nem lehet érvényesíthető az euró-övezet reformjára, amely pedig kétségtelenül az EU körüli – és a Németországgal folytatott – vita központjában áll majd a következő időszakban.
Az euró-övezet nem lehet többsebességes, és ez korlátozza a Macron ajánlotta rugalmasság lehetőségeit. A jelek szerint a francia elnök az euró-övezetet érti a belső körön. Mégis, az EU-t ható motorként megújuló francia-német partnerségben azonban a többi állam újabb kísérletet láthat aggályai ignorálására, és ez Macron nagy terveinek akadályává válhat.
(5) Macron felhasználta az alkalmat arra, hogy visszatérjen a benne rejlő szocialistához. Egyes kitételei például a szociális dömping elleni védelemről úgy hangzottak, mintha egyenesen egy európai középbal szocialista párt programjából vette volna át.
Az, hogy Macron vízióval rendelkező, merész európai vezetőként mutatkozik meg – amit nem lehetett elmondani az utóbbi negyedszázad francia elnökeiről -, lehetővé teszi számára, hogy a liberális, progresszív szavazókhoz forduljon, akik valamelyest elfordultak néhány belpolitikai döntése miatt. Az elnök kénytelen előre menni, mivel hazai és nemzetközi jó hírét elsöprő európai reformterveire tette fel. Azt mondta: „Nincsenek vörös vonalaim, csak látóhatáraim vannak”.
Ahelyett, hogy az Orbán-kormány újabb közpénz-milliárdokat szór el egy hazugságra és átverésre épülő álkonzultációra, inkább a „Macron-tervről” kellene érdemi vitát folytatni.
Az Európai Unió ugyanis radikális változások előtt áll és Magyarország helye ebben a folyamatban – Orbán Viktor és tébolyult politikája miatt – komoly veszélyben van.
Emmanuel Macron francia elnök tegnap ismertette elképzeléseit az európai közösség megreformálásáról, amely bizonyos tekintetben
egy többsebességes modell kialakításáról szól.
Nem kérdés, hogy az általa vázolt reformtervek jelentős része támogatást fog kapni az új német kormánytól és a többi, érintett európai tagállamtól. Nem kérdés, hogy az Unió haladó tagországai az euró-zóna mentén egy új, szorosabb együttműködést fognak kialakítani, amelyből a Fidesz deklaráltan ki akarja vonni Magyarországot.
Hazánk egyik sorskérdése jelen pillanatban nem a plakátokra festett kormányzati hazugság, hanem annak eldöntése, hogy Magyarország részese marad-e a haladó Európának, vagy Orbánék miatt végleg kiszakadunk az európai közösségből.
Forrás: Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, az MSZP alelnöke
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
