Európában a populista őrület újabb fordulója következik

0
312

„A menekültválságig úgy tűnt, hogy Vona Gábor és a Jobbik veszélyes lehet Orbán számára, de mostanra már más a helyzet. Mivel a Jobbik iránt is minden hatodik magyar lelkesedik, a jobboldali radikális és szélsőjobb pártok – a Fidesz és a Jobbik – együtt mintegy 70 százalékot szerezhetnek.”

A Huffington Post liberális amerikai portál német kiadása politikai előrejelzést közölt 2018-ra. A rossz hír az, hogy természetesen nem lehet pontosan megmondani előre a jövendő történéseket. Ám mégis lehet a múlt és a jelen ismeretéből a jövőre nézve következtetéseket levonni – írta a szerző (Sebastian Christ), aki már tavaly is megpróbálkozott hasonló előre jelzésekkel, és csak néhány esetben tévedett.

(1) Elsőként megállapította: Bajorországban véget ér a CSU egyeduralma, és a párt a jövőben koalíciókra szorul. Ehhez azonban a pártnak újra fel kell találnia önmagát, mert öntelt választási egyletként és középszerű vidéki politikusok karrierjének gyorsítójaként nemigen számíthat sikerekre a továbbiakban.

(2) Az oroszországi elnökválasztás Putyin végének a kezdete lesz. Tévedés az oroszországi rendszert klasszikus diktatúrának tekinteni, ennél bonyolultabb a helyzet. Nem minden hatalom az elnöktől való, hanem alapját a kölcsönös függőségek szövete adja: az államfő a pénzfolyamokhoz és támogatásokhoz való hozzáférést szervezi, és a kedvezményezettek tartják hatalmon az elnököt. Putyin a látszat ellenére nem mindenható: a hálózat azt akarja, hogy a saját üzletei hosszú távon zavartalanul működjenek. A választások fontosak, hogy megmutassák, milyen szilárdan ül a nyeregben a patrónus. Ám a mostani lehet az utolsó választás, amelyen Putyin elindul: mert az orosz alkotmány szerint 2024-től hat év szünetet kell tartania. Azt követően pedig már 77 éves lesz, ami kockázatot jelent a hálózat számára. Még Alekszander Navalnij kizárása a választásokból is felgyorsíthatja Putyin hanyatlását, mert a csekély részvétel azt jelzi a hálózatnak, hogy elégedetlenség mutatkozik a patrónussal szemben.

(3) Az amerikai kongresszusi választásokon Trump republikánusai lesznek a fő vesztesek. Az elnök megosztja Amerikát, és ezen belül a republikánusokat is: a konzervatívok között a mérsékeltek számára Trump egyszerűen kínos. Idén novemberben ez meg fog mutatkozni: azon politikusok felének kell újra indulni, akik 2016-ban felelősek voltak Trump jelöléséért, és ez lesz az első alkalom, hogy Amerika nemzeti szinten szavazhat az elnök politikájáról. A republikánus szavazók kemény magja már nem lesz elegendő az abszolút többségek megszervezéséhez, a republikánusok mandátumokat fognak elveszíteni, és ez megnehezíti Trump számára választási ígéretei teljesítését.

(4) Európában a populista őrület újabb fordulója következik – írta a szerző. Szólt Olaszországról, majd Magyarországgal kapcsolatban megállapította: a menekültválságig úgy tűnt, hogy Vona Gábor és a Jobbik veszélyes lehet Orbán számára, de mostanra már más a helyzet. Mivel a Jobbik iránt is minden hatodik magyar lelkesedik, a jobboldali radikális és szélsőjobb pártok – a Fidesz és a Jobbik – együtt mintegy 70 százalékot szerezhetnek.

(5) Angela Merkel az év végén is Németország kancellárja lesz. Tény, hogy pártja a választásokon története legrosszabb eredményét érte el, és már vannak viták arról, hogy az első német kancellár asszony kora véget ér-e, és ha igen, mikor, de egyelőre Merkelnek nincs komoly alternatívája. Egyfelől azért, mert az SPD jelenleg nem képes kancellárt állítani, másfelől az unión belül is csak olyan jelöltek vannak, akik túl fiatalok, túl öregek, vagy túl népszerűtlenek.

(6) Németország és Franciaország újra közelebb húzódik egymáshoz. Macron megtette az első lépést a németországi választások másnapján, Merkel számára pedig nyilvánvalóan fontos, hogy várhatóan utolsó periódusában rendezze külpolitikai hagyatékát. Nem állhat érdekében, hogy úgy vonuljon be a történelembe, mint aki gondatlanságból megölte az európai eszmét. Az unió megreformálása irányába ható nyomást most megkapja Macrontól, és ketten együtt a német-francia kapcsolatok történetének legizgalmasabb tandemjét alkothatják: reform-igyekezet és tapasztalat, energia és nyugalom – ideálisan kiegészíthetik egymást.

(7) Hessen tartományban fennmarad a CDU és a zöldek közös kormányzása – írta a szerző.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .