İstanbul escort bayan sivas escort samsun escort bayan sakarya escort Muğla escort Mersin escort Escort malatya Escort konya Kocaeli Escort Kayseri Escort izmir escort bayan hatay bayan escort antep Escort bayan eskişehir escort bayan erzurum escort bayan elazığ escort diyarbakır escort escort bayan Çanakkale Bursa Escort bayan Balıkesir escort aydın Escort Antalya Escort ankara bayan escort Adana Escort bayan

Kezdőlap Címkék Macron

Címke: macron

Kétséges többsebesség

0

Sidó H. Zoltán írja a pozsonyi Új Szóban, hogy elég merész dolog többsebességű Európáról álmodnia a helyben járó Franciaországnak. ”Persze, ez még odább van, lehet, hogy mire a franciák végeznek a házi feladataikkal, vagyis gatyába rázzák a némettől leszakadó gazdaságukat, a mi minimálbérünk és szociális juttatásaink is beérik a fejlett országokét.”

”Emmanuel Macron, a Napóleon óta legfiatalabb francia államfő gyakorlatilag a tavaszi megválasztása óta bombázza az uniós tagokat a szorosabb együttműködés, a gazdasági és pénzügyi harmonizáció, az adóügyi és szociális politikák konvergenciájának koncepciójával, az eurózóna közös költségvetésével, az európai védelmi politika elmélyítésével. Az fjú Macron dinamizálni szeretné az elődje, Francois Hollande idején lomhává vált Franciaországot, s ahogy az már lenni szokott, Párizs az Európai Unió által, az unióban elfoglalt kiemelt helyével akar ismét meghatározó szereplővé válni.”

A pozsonyi lap kommentátora szerint

”nincs új a nap alatt, hiszen Joschka Fischer német külügyminiszter már 2000-ben mag-Európáról beszélt,

vagyis arról, hogy jöjjön létre egy élcsapat az unión belül, amely gyorsabban halad előre az integrációban. Voltaképpen ez már most létezik, hiszen azok az országok, ahol euróval fizetnek, napjainkban is több területen harmonizálják lépéseiket. A schengeni övezetnek sem tagja valamennyi uniós ország. Ami mégis újdonság, hogy mintha valóban lenne akarat és elszántság a kétsebességes Európa megvalósítására, ami egyben azt is jelentené, hogy elválna a tüdő a májtól, azaz kiderülhet, melyik tagállam akar és tud az eddiginél szorosabb együttműködésre, és melyik nem.

Ez látszólag pompás, az unió porba hullott, a brit brexit által megtépázott, csillagokkal tarkított kék zászlaját újra Párizs emelheti a magasba.

Ezzel csak az a bökkenő, hogy Franciaország gazdasági és költségvetési szempontból végképp nem felel meg az általa másoktól elvárt szempontoknak. A gall kakas úgymond röpképtelen lett, az elmúlt bő 10 évben az ország gazdasága legfeljebb évi 1 százalékos ütemben bővült, a munkanélküliek aránya beragadt 10% feletti szinten, az adóterhek agyonnyomják a vállalkozói szférát, az államadósság nőttön nő, a költségvetési hiányt képtelen visszafaragni, az ottani munka törvénykönyve pedig a bürokrácia igazi torzszülöttje – rém bonyolult, 3500 oldalas iromány, amely nagyon erős védelmet nyújt a munkavállalóknak. Macron becsületére legyen mondva, hogy az elsők között ugrott neki a munkajogi reformnak, ami máris heves tiltakozásokat, demonstrációkat váltott ki a fővárosban.” (…)

”Az előjelek szerint Madrid és Róma is az EU magjában szeretne lenni, csakúgy mint

Robert Fico, aki mostanában a többsebességes unió egyik legnagyobb hívének szerepében tetszeleg.

Azt még nem sejthetjük, hogy mi valósul meg a szorosabb együttműködésből, ami remélhetőleg nem kizárólag a dolgokat rendre túlbonyolító franciák karmesteri irányításával valósul meg. Viszont az már most világos, hogy a kevésbé fejlett tagok számára a közös adórendszer és az egységesülő szociális juttatások rendszere túl nagy tehertétel lehet.”

V4-ek, ketten már csak államtitkári szinten

0

A négy állam közül csak kettő képviseltette magát miniszterrel Budapesten, Csehország és Szlovákia csak államtitkárt küldött.

Ausztria, Németország és Franciaország gőzerővel dolgozik azon, hogy megossza a visegrádi államokat – írja a brüsszeli Politico. Példaként hozza Macron francia elnök körútját, amely gondosan elkerülte Magyarországot és Lengyelországot. Szívesen tárgyalt viszont Salzburgban Csehország és Szlovákia vezetőivel. Akik a maguk részéről többször is hangsúlyozták:

a visegrádi együttműködésnél számukra fontosabb a jó viszony a magországokkal,

mindenekelőtt Németországgal és Franciaországgal. Ezt Robert Fico szlovák miniszterelnök nyíltan ki is mondta. Szlovákia különben is benne van az euróövezetben, amelyet Macron francia elnök a mag-Európa reformmodelljének tekint. Csehország nemrég kérte, hogy megfigyelői státuszt kapjon az eurozóna vezetőinek tanácskozásain. Babis egykori cseh pénzügyminiszter, aki a legnépszerűbb párt vezére, többször állást foglalt amellett, hogy Csehországnak az unió magországai mellett van a helye. Októberben tartják a választásokat Csehországban és utána lehet, hogy Babisnak hívják majd az ország miniszterelnökét.

Aki egyáltalán nem mellesleg az ország egyik leggazdagabb embere. A vagyonát 3 milliárd dollárra becsülik. És mi a véleménye a visegrádi együttműködésről?

“Az jó dolog hosszú távon. Dehát a lengyel kormánnyal, és bizonyos mértékig a magyar kormánnyal nem könnyű együttműködni!”-

mondta Csehország leendő kormányfője.

Tomas Kafka, a prágai külügyminisztérium közép-európai főosztályának vezetője fontosnak tartja a visegrádi együttműködést, de hangsúlyozza a cseh diplomácia három lábon áll ebben a térségben.

Az első Németország, a második a szlavkovi együttműködés és a harmadik Visegrád.

Szlavkov, amelynek a régi neve Austerlitz volt, annak a hármas együttműködésnek a szimbóluma, melyben az egykori Habsburg birodalom három fejlett állama vesz részt: Ausztria, Csehország és Szlovákia.

Figyelmeztető jelek  

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Budapesten elismerte, hogy vannak figyelmeztető jelek a visegrádi egységgel kapcsolatban, de szerinte minden rendben van.   Nagy egység eredetileg a menekültkérdésben jött létre, de  menekültek pont ezekben az államokban nincsenek, és nem is akarnak idejönni.

Választási propagandára persze fel lehet használni őket, de a gazdasági realitások sokkal jobban érdeklik az embereket.

Ezért összpontosítja figyelmét Csehország és Szlovákia a magországok elképzeléseire. Ha ugyanis a kétsebességes Európa realitássá válik, akkor mindenkinek választania kell. Csehország és Szlovákia nemigen hagy kétséget afelől, hogy mit választ majd.

Lengyelország szembeugrott Macron francia elnökkel, aki a visegrádi államok közülelsősorban őket bírálja.

Bár kijutott a kritikából Magyarországnak is, de a magyar diplomácia nem sietett csatlakozni a lengyelekhez. Így a budapesti tanácskozás csak azt mutatta meg: mind kétségesebb a menekültügyre épült visegrádi együttműködés. A gazdasági realitások ugyanis felülírják a politikai elképzeléseket különösen akkor, ha azok olyan fikciókra épülnek mint a menekültek tömeges bevándorlása a visegrádi államokba.

Fico – hasznos idióta az EU magjában

0

Tartozzunk mindenáron az EU magjához! Ennek első gyakorlati eredménye, hogy Fico és kormánya a francia nemzeti érdeket képviseli a szlovák (és V4-es) érdekekkel meg az uniós alapelvekkel szemben. Jól kezdődik… írja kommentárjában a pozsonyi Új Szóban Gál Zsolt.

A szerző szerint a Smer és kormányai elmerülnek a korrupció mocsarában, az alternatíva nélkülinek és a stabilitás zálogának meghirdetett harmadik Fico-kabinetről kiderült, hogy egy belső válságokkal küzdő, csak a konc miatt összezáró tákolmány (hogy Fico egyik kedvenc kifejezésével éljünk). Közben a szélsőségesek elleni gát is lyukas, több helyen ömlik be rajta a víz (Kotleba feljövőben).

Gál Zsolt hozzáteszi: összeül hát a Smer PR-csapata, és – mint mindig – a belső használatra készült felmérések fölött töprengve azon tanakodik, mi legyen a kommunikációs stratégia.

Mert elvek, értékek és ideológiák már rég nincsenek, csak a hatalom

(és ezen keresztül a megdézsmálható közpénzek) megtartására irányuló igyekezet – ezért kell a gyakran változó mediális csomagolás. Feltűnik, hogy az Európai Unió támogatottsága még mindig nagyon magas. Megvan hát az új mantra – Fico folyton ezt szajkózza: Szlovákiának a formálódó uniós maghoz kell tartoznia, mindenáron. Miért? Mert jobb a magban, mint a periférián, az első ligában, mint a másodikban, az A csoportban, mint a B-ben. (…)

Fico a múlt héten elugrott Salzburgba és cseh kollégájával dobva a visegrádi együttműködést, leült tárgyalni az újdonsült francia elnökkel, meg az osztrák kancellárral.

És Macron előtt mindenben kapitulált, feladta a szlovák nemzeti érdeket,

előre támogatásáról biztosítva a francia elnököt a „szociális dömpinggel” szembeni küzdelmében. Az uniós alapelvekkel szemben! – írja a továbbiakban a pozsonyi kommentátor:

„Merthogy gyakorlatilag abba menne bele, hogy az úgynevezett kiküldött munkások Franciaországban (meg máshol Nyugaton) csak az ottani, az adott ágazatban kialkudott bérek és feltételek mellett dolgozhatnának. Tehát nem elég, hogy a nagyon magas helyi minimálbér (például a francia havi 1480 euró) fölött kapjanak, hanem még magasabbat, a kollektív szerződésekben meghatározottat. Ez ugyan jól hangzik, de a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem éri meg a keleti cégeknek munkást küldeni Nyugatra. Macron tehát megvédené tőlük a francia munkaerőpiacot (otthon jó pontokat szerezve),

Fico meg megvédené a hazai munkásokat attól, hogy Nyugatra mehessenek dolgozni!

És mindezt grátisz, cserébe a semmiért, illetve azért, hogy behízelegje magát a magba. Ezért még menekülteket is hajlandó volt befogadni (persze csak dekára annyit, hogy ne induljon Szlovákia ellen is kötelezettségszegési eljárás). Szóval látszik, a mag immár fontos prioritás, és az egész nem is kezdődhetett volna rosszabbul.”

Nagyhatalmat az Európai Unióból 

0

Olyan gazdasági és társadalmi reformokra van szükség, melyek eredménye a nagy Európa, amely egyenrangú partnere lehet a globális gazdaságban a nagyhatalmaknak- fejtette ki álláspontját a francia elnök a Le Point című párizsi hetilapban.

A 20 oldalas interjú célja az, hogy megállítsa a nemrég megválasztott elnök népszerűségének a hanyatlását azzal, hogy elmagyarázza a franciáknak: mit is akar valójában Emmanuel Macron elnök?

A végső cél egy európai egyesült államok, de oda az egységes eurozónán keresztül vezet az út.

A mag Európa egységes gazdasági és pénzügyi rendszert alkotna. Távolról sem csak a pénz lenne közös hanem a költségvetés, az adósság kezelés, az adózás és a szociális problémák kezelése is. Egységes pénzügyminisztérium lenne, és ennek vezetője már egyenrangú partnere lehetne az USA pénzügyminiszterének.

Hogy lehet ezt megcsinálni akkor, amikor az eurózóna gazdag és sikeres tagjai mint Németország, Ausztria vagy Finnország egészen más problémákkal kerülnek szembe mint a szegényebb tagállamok mint például Portugália, Görögország, Ciprus vagy az egykori szocialista országok mint Szlovákia vagy Szlovénia? És mi lesz azokkal az uniós tagállamokkal, melyek hallani sem akarnak arról, hogy lemondjanak a szuverenitásukról az egységes Európa érdekében?

A franciák többsége nem hisz az elnök terveiben.

Egyrészt, mert a franciák nagy része is sokra tartja a szuverenitást másrészt pedig azt látják, hogy Európában másutt is erősödik ez a tendencia. Ráadásul a reformok fájdalmasak és rövid távon egyáltalán nem ígérnek életszínvonal növekedést.

Márpedig elsősorban ezt várják el a franciák nemrég megválasztott elnöküktől. Aki, viszont arra mutat rá: Franciaország és általában Európa egyre jobban lemarad aglobális gazdasági versenyben! Ennek következménye a stagnálás és a viszonylag magas munkanélküliség. Csakhogy az EU keleti tagállamai viszonylag gyorsan fejlődnek és gyorsan csökken náluk a munkanélküliség. Más problémákkal néznek szembe mint a magországok. De miért ?- kérdi Macron. Azért, mert rengeteg pénzt kapnak az EU-tól miközben annak nyugati részét kihasználják: elárasztják olcsó munkaerővel vagy pedig magukhoz vonzzák a multikat azzal, hogy náluk minden olcsóbb: a munkaerő, az energia, a környezetvédelmi bírság stb.

Macron bírálata Lengyelországra van kihegyezve: bírálja Varsót, mert a kihelyezett munkavállalók ügyében nem hajlik a kompromisszumra és mert jogi reformjaival szembemegy az EU alapelveivel. A francia elnök közép és kelet-európai útja félsiker volt: sikerült megosztania a keleti tagállamokat, de azt nem tudta elérni, hogy a reformjait támogassák. Döntés októberben: akkor üléseznek az EU munkaügyi miniszterei és akkor tartanak EU csúcsot a német választások után. Végülis minden a német állásponton múlik és e tekintetben Macron nem lehet különösebben optimista: Merkel kancellár lehűtötte a reform reményeket, amikor a választási kampány során megtartott sajtóértekezletén azt hangsúlyozta, hogy egész jól mennek a dolgok az utóbbi időben és nincs szükség nagy változásokra. Ez persze lehet választási propaganda is, hiszen a nagy reformok sehol sem igazán népszerűek. Németországban is emlékeznek még Schröder kancellár reformjaira, melyek jelentős mértékben rontottak a munkavállalók alku pozícióin és főként életszínvonalán. Viszont így lett mára sikeres Németország, amely nem kívánja átvállalni az eurozóna adósságait, ahogy azt Macron elnök szeretné. Így tehát a francia elnöknek nemcsak a saját népét kell meggyőznie a reformokról hanem a szkeptikus német elitet is, nem beszélve az EU ex-szocialista tagállamairól, melyek nem látják: nekik ugyan mi hasznuk lenne egy kétsebességes Európából?

Üzletelnek az afrikai államok a menekültekkel

0

Az afrikai államok sok pénzt kérnek azért, hogy megállítsák a migráns áradatot.

 Afrikában kellene megállítani a migráns áradatot. Erről tárgyalt hét állam vezetője a francia fővárosban. Az Európai Uniót a vendéglátó Macron elnökön kívül Angela Merkel német kancellár, Gentiloni olasz és Rajoy spanyol miniszterelnök képviselte. Jelen volt Federica Mogherini, az EU “külügyminisztere”. Afrikai részről Csád és Niger elnöke valamint Líbia miniszterelnöke mondta el az álláspontját a migráns áradatról illetve annak megfékezési lehetőségéről.

Kiderült: Európa és Afrika érdekei e téren homlokegyenest ellenkezőek!

Macron francia elnök korábban azt tervezte, hogy az úgynevezett hot-spotokat Líbiába és néhány más afrikai államba telepítik, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába hanem Afrikában bírálják el az ügyüket. Az európaiak támogatták Macron tervét, de az afrikaiak válasza a teljes elutasítás volt. “Abszurd és értelmetlen!”- közölte egy nigeri diplomata. Majd Niger elnöke közölte: pénzt vár Európától, mert különben nem képes kezelni a problémát. “Miért vágnak neki a migránsok a gyötrelmes útnak? Mert Afrikában nem látnak jövőt!- mondta Niger elnöke. Aki komoly fejlesztési segélyt követelt.

Ugyanezt visszahangozta Csád elnöke is: a migráns válságot csakis úgy lehet megoldani, ha az okát megszüntetik! Az EU-nak nagyszabású segély programot kell nyújtania! Nem kell új Marshall-segély Afrikának!- közölte Federica Mogherini. Az EU “külügyminisztere” elmondta, hogy  Brüsszel és a tagállamok együtt 20 milliárd eurót fektetnek be Afrikában. Ebből komoly eredményeket lehetne elérni. Ez finom célzás arra, hogy az afrikai vezetők általában lenyúlják a segély pénzek nagy részét miközben a fejlesztést továbbra is külföldről várják.

Senkinek sincs varázs pálcája – hangsúlyozta Olaszország  miniszterelnöke.

Idén eddig több mint 100 ezer migráns érkezett Olaszországba Afrikából. Olaszország megtelt.

Épp ezért szerződést kötött líbiai milíciákkal: állítsák meg ők a migránsokat. A módszer működik. Csak fizetni kell érte. Egyelőre az olaszok fizetnek, de a számlát benyújtják Brüsszelnek. Amelynek még ki kell fizetnie a 3 milliárd eurós számlát Törökországnak azért, hogy keletről ne induljon újra a menekült áradat.

Végül abban maradtak Párizsban, hogy az ENSZ menekültügyi hivatalához fordulnak: hozzanak ők létre olyan centrumokat, ahol a menekültek emberi körülmények között élhetnek és ahol el lehet bírálni a menedék kérelmeket. Csád elnöke közölte: az USA-val már kötöttek migráns egyezményt arról, hogy milyen feltételekkel lehet valakit vissza toloncolni Afrikába. Az EU-nak is hasonló egyezményeket kellene kötnie az afrikai államokkal. Csakhogy az európai országok épp azt szeretnék, ha a migránsok már át sem jutnának Afrikából Európába! Csád elnöke közölte: náluk már több mint 400 ezer migráns van.

A koldusszegény ország megtelt. Nem tudnak mit kezdeni az újabb migránsokkal. Ugyanez a helyzet Líbiában, ahol legkevesebb 600 ezer migráns él, de lehet a számuk akár egymillió is. Senki sem tudja pontosan hiszen nincs működőképes állam, amely regisztrálni tudná őket.

Az olaszok azt szeretnék, ha Líbia is olyan komoly pénzeket kapna mint Törökország, mert csak így van esély az afrikai migráns áradat megállítására.

Csakhogy az EU még a Törökországnak ígért 3 milliárdot sem hozta össze. Ebből ugyanis csak 1 milliárdot vállalt az unió, a többit a tagállamoknak kellene összedobniuk. A lelkesedés mérsékelt: új migránsokat senki sem akar, de ennek elkerülése érdekében  nemigen hajlandó senki sem a saját zsebébe nyúlni …

Már csak Putyinnak van haszna belőlünk

0

Putyin igen, Macron nem.

Ebben benne van minden, ez egy ma még nem leülepedett nemzeti tragédia összefoglalása csupán négy szóban. Magyarország már csak formálisan tagja az európai államok közösségének.

Az óvodák persze kinyitnak majd szeptemberben, lesz hús a piacon – a felszínen még jó ideig nem fog változni semmi. Magyarország valószínűleg elkerüli Venezuela sorsát: az üzletek nem ürülnek ki, nem lesz élelmiszerjegy és ötszázszázalékos infláció.
Orbán ennyivel kétségtelenül ügyesebb vagy óvatosabb a venezuelai diktátornál, de azért az Erzsébetutalvány, a nyugdíjasalamizsna, az országot elhagyók vagy a kukákat túró koldusok nagy száma pontos indikátor.

A két külpolitikai eseményt, azt, hogy Putyin megint jön, de Macron – és a nyugati kormányfők többsége – elkerüli Magyarországot, lehetetlen elszakítani a belpolitikától. Orbán nem taktikusan egyensúlyoz az egymástól szélsőségesen különböző két pólus: Nyugat és Kelet, demokrácia és diktatúra között, hanem részéről megtörtént az egyértelmű értékválasztás.
Íme, két adat arra, hogy mit választott.

Putyin Oroszországa több mint nyolcszor népesebb Hollandiánál, legfrissebb ellenségünknél, ezzel szemben az orosz nemzeti össztermék legfeljebb csak a duplája a hollandénak. Ez egy évszázadnyi különbség – és behozhatatlan. Hollandia azonban bennünket is magasan felülmúl, hozzánk képest az nem egy másik ország, hanem egy másik bolygó: csupán tizenhét millió holland hatszor annyi értéket állít elő, mint tízmillió magyar.

Ez a különbség Nyugat és Kelet, demokrácia és diktatúra között – és kivétel nélkül mindenben.

Jobbak az útjaik, jobb a focijuk, sokkal tovább és sokkal egészségesebben élnek, jobb minőségű ételeket esznek, jobbak az újságjaik, az iskoláik, jobb regényeket írnak, kevesebbet aggódnak, szoronganak… nincs az életnek olyan területe, ahol ne lennének fölényben velünk szemben.

Hogyan is állíthatná értelmes ember, hogy a vele születetten nehéz létezést nem jobb egy szabad, nyugati állam polgáraként végigcsinálni.

Ezt a lehetőséget vették el tőlünk azzal, meggyőződésem szerint visszavonhatatlanul, hogy Orbán a bűnt választotta, mert egy demokrácia miniszterelnökeként nem tudott volna a hajlamainak megfelelően élni.

A magyar társadalomban pedig nincs elég morális és intellektuális erő, hogy innen visszaforduljon: nincsenek termékeny, tevékeny, önfenntartó városaink, nincs civiltársadalom és hatékony média, többségükben harmadosztályú politikusok, intellektusok osztják az észt.

A kulcs a zárban az utolsó elfordításra vár.

Magyarország beleragadt saját belnyomorába, periféria létezésébe, a magyar vidék felébreszthetetlenségébe. Akár egy lemerült akkumulátor, amely már nem képes a motort elindítani, nem koncentrálódik annyi szellemi energia, amennyi szükséges egy ország éber mentális állapotának fenntartásához.

Már csak Putyin, a keleti zsarnok látja valami hasznunkat, Macron, a Nyugat küldötte közönyösen elsétált mellettünk.

Mi ez, ha nem a végjáték kezdete?

Forrás: Bruck András, Facebook.

Folytatódik a francia-lengyel adok-kapok

0

Paprikás hangulatban van  lengyel diplomácia (is), Budapesthez hasonlóan Varsó is egy uniós tagtársával keveredett feszültségteljes vitába. A két ország vezetője kölcsönösen odamondogatott egymásnak.

„Lengyelország jobb vezetőket érdemel. Varsó az EU szélére kerül a mostani magatartásával. Nem véletlen, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal szemben”

– ezeket is mondta Emmanuel Macron francia köztársasági elnök Várnában, ahol közös sajtóértekezletet tartott a bolgár államfővel. Macron elsősorban azért bírálta Lengyelországot, mert – más közép- és kelet-európai uniós tagállamoktól eltérően – nem hajlandó szigorítani a kihelyezett munkahelyekkel kapcsolatos uniós szabályozást. A francia elnök szerint kimeríti a szociális dömping fogalmát, ha egy nyugati uniós tagállamban olyan keleti munkavállalók dolgoznak, akik a hazai béreket és szociális juttatásokat kapják.

Salzburgban Macronnak annyit sikerült elérnie, hogy Ausztria teljes mértékben támogatja majd a szigorítást, amikor erről az uniós miniszterek tárgyalnak. A két másik résztvevő: Csehország és Szlovákia csak annyit vállalt, hogy nem ellenzik majd a változást, de nem kötelezték el magukat egyértelműen mellette. Hasonló helyzet alakult ki Romániában és Bulgáriában.

Lengyelország viszont azonnal közölte: nem kíván változtatni!

Beate Szydlo miniszterelnök arrogánsak nevezte Macron nyilatkozatát. Hangsúlyozta: Lengyelország éppúgy az EU tagja mint Franciaország.

„Jobb lenne, ha Macron a francia ügyekkel foglalkozna”,

mert akkor talán Franciaországban is olyan lenne a gazdaság és az állampolgárok biztonsága mint Lengyelországban – jelentette ki  lengyel miniszterelnök. Az utóbbi célzás arra vonatkozott, hogy a terrorakciók egyáltalán nem kímélték Franciaországot, ahol a migráns probléma sokkal nagyobb gond, mint Lengyelországban. Macron a bevándorlók ügyében eddig szolidárisnak mutatkozott Merkel német kancellárral és Brüsszellel, de Salzburgban kijelentette:

„nem nekem kell megmondanom, hogy egy uniós állam hány bevándorlót fogadjon be.”

Csehország és Szlovákia – Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan – nem kíván bevándorlókat befogadni. Macron állítólag olyan alkut kötött a cseh és a szlovák vezetőkkel, hogy ha támogatják őt a kihelyezett munkahelyek ügyében akkor a bevándorlók kérdésében Párizs megértőbb lesz a visegrádi államok álláspontja iránt.

Miután megérkezett a lengyel miniszterelnök kemény válasza, az Elysee palota közleményben tudatta a világgal, hogy Franciaország továbbra is kész az együttműködésre az EU egykori szocialista államaival.

Macron nyilvánvalóan a visegrádi együttműködés megosztására játszik.

Bízik abban, hogy Csehország és Szlovákia végső soron támogatni fogja elképzeléseit az EU reformjáról. Lengyelországot leírta. Marad Magyarország, ahova Macron most nem látogatott el, de amelyről a francia és az uniós diplomácia nem akar lemondani.

A magyar diplomácia eddig taktikusan kimaradt a konfliktusból,

nyitva tartva az összes opciót az őszi tárgyalásokra, amikor a német választások után komolyan napirendre kerülhet az EU reformja, melyet Macron francia köztársasági elnök annyira forszíroz, Lengyelország pedig határozottan ellenez.

Amíg a magyarok a hollandokkal, addig Macron a lengyelekkel viaskodik

0

A francia államfő Salzburg és Bukarest után, kelet-európai körútjának utolsó állomásán, Várnában bírálta a lengyel kormányt. Varsót és Budapestet egyébként látványosan kihagyta Emanuel Macron a meglátogatandó helyszínek közül.

Lengyelország az Európai Unió érdekeivel szembemegy, és azt kockáztatja, hogy több kérdésben is a blokk partvonalára lavírozza magát – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök bulgáriai Várnában.

“Lengyelország ma nem tud példát mutatni Európának, mert úgy döntött, hogy sok kérdésben szembemegy az európai érdekekkel”. Azért van az európai integráció, hogy a tagországok konvergáljanak egymáshoz. “Így van ez a strukturális alapok esetében is, amelyekből Lengyelország részesül” – mondta Macron a bolgár államfővel, Rumen Radevvel közösen tartott sajtóértekezletén. Hozzátette még:

“Európa szabadságjogokra épül, amelyeket Lengyelország most éppen megszeg. Ez az ország úgy döntött, hogy elszigeteli magát.”

A francia elnök élesen bírálta, hogy Varsó nem hajlandó hozzájárulni a külföldi kiküldetésben lévő alkalmazottakra vonatkozó uniós direktíva szigorításához, a lengyel kormány egy újabb hibájának nevezve ezt.

“A lengyel állampolgárok többet érdemelnek, a miniszterelnök nehezen tudja majd megmagyarázni, hogy miért jó rosszabbul fizetni a lengyeleket”

– szögezte le.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter visszautasította Emmanuel Macron francia elnök bírálatát, és leszögezte: Lengyelország nemzetközileg nem elszigetelt állam, Macronnak pedig azt vetette a szemére, hogy nem követi a közép-európai fejleményeket.

“Lengyelország nem szigetelődik el”

– hangsúlyozta Waszczykowski Teodor Melescanu román és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közös varsói sajtótájékoztatóján.

Megtört a visegrádi egység

0

Megtört a visegrádi egység, de Macron francia elnök fontos engedményt tett migráns ügyben Salzburgban.

Csehország és Szlovákia hajlandó arra, hogy felülvizsgálják azt az uniós szabályt, mely lehetővé teszi, hogy valakit úgy alkalmazzanak egy másik államban, hogy közben a hazai béreket és juttatásokat kapja. Eddig a visegrádi államok határozottan ellenezték ezt mondván hogy a munkavállalás szabad az egész EU-ban, és az alacsony bérek jelentik az egyik fő vonzerejét a közép és kelet-európai tagállamoknak.

Miért ment bele Sobotka cseh és Fico szlovák miniszterelnök Salzburgba abba, amit eddig nem fogadott el?

Két okból. Egyrészt azért, mert a korábbi évektől eltérően immár a közép és kelet-európai tagállamokban elérték a szinte teljes foglalkoztatottságot. Sőt egyes helyeken munkaerő hiány mutatkozik. Ennek részben az a következménye, amit Fico mondott Salzburgban: “már nálunk is van szociális dömping”- vagyis a külföldi munkavállaló lenyomja a hazai béreket azzal, hogy mondjuk román vagy bolgár fizetést kap. A másik ok amiért Csehország és Szlovákia elfogadta a felülvizsgálat ötletét, melyet Macron francia elnök olyannyira szorgalmaz az az, hogy

Párizs is tett egy fontos engedményt méghozzá a migráns fronton.

A visegrádi államok ellenzik a migráns kvótát, melyet Brüsszel akar. Macron most kijelentette Salzburgban: “nem nekem kell meghatároznom azt, hogy hány migráns érkezzen egy másik uniós országba!” Vagyis ebben a visegrádi államok számára fontos kérdésben Macron szembefordult Brüsszellel és Angela Merkellel. Az eredmény ?

Mindenki kapott valamit Salzburgban. A választások előtt álló cseh miniszterelnök és osztrák kancellár diplomáciai sikert tudott felmutatni akkor amikor nem állnak jól a népszerűségi versenyben. Robert Fico úgy kötött paktumot Macron francia elnökkel, hogy közben nem hagyta cserben teljes mértékben a visegrádi együttműködést sem. Macron francia elnök elérte fő célját : megosztotta a visegrádi négyest! Ugyanakkor fel tud valami szerény eredményt mutatni otthon, ahol neki is népszerűségi gondjai vannak. A munka törvénykönyvének reformja egyáltalán nem népszerű Franciaországban pedig ez Macron elképzelései között talán a legfontosabb a belpolitikában. Hogyan tovább ?

Macron csütörtökön Romániában, pénteken Bulgáriában tárgyal. A két nagy hiányzó Magyarország és Lengyelország. Elvben Macron elnöknek van meghívása Budapestre, de kérdés, hogy mikor lesz ebből valami. Az viszont valószínű, hogy Macron számíthat uniós reformtervei támogatására néhány uniós államban Közép és Kelet Európában, de sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem tartozik ezek közé. A visegrádi négyes egysége viszont megtört, és így nem tudják blokkolni a tervezett reformokat, melyek egységesebb és jobban együttműködő Európát akarnak a nemzetállami szuverenitást hangsúlyozó Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.

Macron Bukarestben: jogos Románia elvárása, hogy Schengen-tagállammá váljon

0

Románia Schengen-övezethez való csatlakozása, illetve a munkaerő áramlását szabályozó uniós direktíva is téma volt Emmanuel Macron romániai látogatásán. A francia államfő Klaus Johannis meghívására érkezett Romániába.

A két államfő találkozóján döntöttek a Franciaország és Románia közti stratégiai partnerség megszilárdításáról, elsősorban politikai, gazdasági, kulturális és kutatási téren. A találkozó egyik témája Románia Schengen-övezethez való csatlakozása volt. Ennek kapcsán Macron kijelentette:

“Románia már évek óta jogosan kérheti a Schengen-övezethez való csatlakozást, és én teljesen nyitott vagyok ebben a kérdésben.”

Meglátása szerint a schengeni övezet jelenleg nem működik jól. “Azt szeretném, ha a következő hónapokban fel tudnánk gyorsítani a közös szabályozások reformját, hogy szolidárisabb legyen a hozzáállásunk, jobb legyen a határrendészetünk, egységesebb a menekültek és az idegenek befogadásával kapcsolatos fellépésünk, és önök is részesei legyenek ennek a folyamatnak” – mondta a francia államfő.

Emmanuel Macron azt is elmondta, tisztában van Románia erőfeszítéseivel, hogy az országot egy olyan Európába integrálja, amely “halad előre”. “Együtt dolgozunk az Európai Unió jövőjéért, az euró-övezet megerősítéséért, mert

tudom, hogy elszántak arra, hogy Romániát egy olyan Európába integrálják, amely halad előre”

– jelentette ki Macron

Több megállapodást is aláírtak Emmanuel Macron francia államfő romániai hivatalos látogatása alkalmából a Cotroceni-palotában. Ezek között van a közös európai érdekeket szolgáló román-francia együttműködésről szóló szándéknyilatkozat, az Airbus Helicopters és a brassói IAR közti megállapodás, valamint a román hadsereg “Ground Based Air Defense Systems” programját szolgáló egyezmény.

Agerpres/Transindex/FüHü

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!