Emmanuel Macron francia elnök Párizsban a Sorbonne egyetemen több mint kétórás beszédben fejtette ki, hogy miképp kellene megreformálni először az eurozónát, majd később az egész uniót.
Mindez nem megy az EU vezető hatalma Németország nélkül. Merkel kancellár azonban csak vasárnap nyerte meg a választást és jelenleg kormányalakítással van elfoglalva. Azt már tudjuk, hogy
Macron reformjainak egyik legfőbb német ellenfele, Wolfgang Schauble nem lesz pénzügyminiszter Berlinben.
Egy korszak tehát végetért, de milyen lesz az új ? Tallinnban EU csúcsot tartanak, de Angela Merkel ezt megelőzően szeretne tanácskozni Macron francia elnökkel. Aki készségesen meg rövidíti emiatt lyoni programját és előbb repül az észt fővárosba. Ahol elvben a digitális forradalom az EU csúcs fő témája. Ehhez Észtország ideális háttér hiszen a kis balti állam jutott talán ,a legmesszebbre az informatikai forradalom hétköznapi alkalmazásában. Ott elég egyetlen kártya az összes ügy elintézéséhez.Macron elnök maga is elszánt híve a digitális forradalomnak.
Korábban a francia kormányban ez volt az egyik megbízatása hiszen Franciaország eléggé hátramaradt ezen a téren. A francia elnök most mégis inkább azt szeretné, ha
az uniós csúcson nem a digitális forradalomról hanem a Macron reformról lenne elsősorban szó.
Csehország leendő miniszterelnöke, Andrej Babis kerek-perec kijelentette, hogy a Macron reform humbug. Ha pedig Brüsszel ezt nagyon forszírozná, akkor Angliát esetleg néhány kelet-európai tagállam is követné. Perdöntő ebben is Angela a Merkel véleménye: mit akar az ujjáválqsztott német kancellár ? Talán kiderül a Merkel- Macron csúcs után, melyet ezúttal Tallinnban tartanak az EU csúcstalálkozón előtt.
Az, hogy Macron vízióval rendelkező, merész európai vezetőként mutatkozik meg – amit nem lehetett elmondani az utóbbi negyedszázad francia elnökeiről -, lehetővé teszi számára, hogy a liberális, progresszív szavazókhoz forduljon, akik valamelyest elfordultak néhány belpolitikai döntése miatt. Politico:
Emmanuel Macron keddi beszédével továbbra is az egyetlen európai nemzeti vezetőnek mutatkozott, aki meri védelmébe venni a további európai integrációt. Ambiciózus és részletes reformokat ismertetett, amelyeknek végrehajtása, mint mondta, a következő évtized javát igénybe veszik majd. A beszéd fő elemei:
(1) „Európa egy eszme. Lesz, aki azt mondja majd, hogy ez nem jó pillanat. De jó pillanat nem létezik” – mondta, mintegy a beszéd bírálóihoz szólva. Hangsúlyozta, hogy elképzeléseinek nem szabnak határt az Európa problémáitól távol álló ideálok. Leszögezte: Európának három fő problémakörrel kell szerinte foglalkozni: a szuverenitással, az evolúciója következő lépcsőjével, és a biztonsággal.
(2) Világossá tette, hogy azt akarja: Franciaország és Németország vezesse Európa nagy reformtörekvéseit, és ezzel újra kitette magát a bírálatnak, hogy elhanyagolja a kisebb országok érdekeit. Az aggodalmakat csak növelni fogja, hogy azt javasolta: a majdani Európai Bizottság létszámát az eddigi 28 helyett korlátozzák 15-ben. Macron azt az eszközt választotta Merkel kancellár meggyőzésére, hogy úgy mutatta be elképzeléseit, hogy csak javaslatok, amelyek további hosszas vitát igényelnek, de így is azt kockáztatja, hogy sokkot és szörnyülködést vált ki Berlinben, ahol úgy látják, hogy fiskális hanyagság uralkodik, és Párizs gyakran támaszkodik Berlin tartalékjaira. Az euró-övezet lett volna a tervek szerint a beszéd fő témája, de Macron végül mindössze annyit javasolt, hogy az övezetnek legyen közös költségvetése, és az indítványozott költségvetés, és a menetrend szerény, hosszú folyamatot jósol. Macronnak most fontosabb Berlin támogatása az egyéb nagy reformokban, mint az, hogy elfogadja az euró-övezettel kapcsolatos terveit.
(3) Macron konkrét javaslatokat akart tenni a nagy eszméi mellé, és ezért felsorolt számos új, régi és pusztán átfestett indítványt, egyebek között az európai hírszerző ügynökség alakításáról, és például a pénzügyi transzakció adóról – amely már korábban is felmerült, de aztán az ötlet elhalt. A veszély ebben az, hogy az ennyire részletes javaslatok körül a brexit után maradó 27 tagállam között végtelen és parttalan vitákhoz vezetnek majd. A beszéd meglepő módon nem állított fel fontossági sorrendet a sok különféle projekt között.
(4) Megismételte a „kétsebességes Európára” vonatkozó, sokat bírált elképzeléseit, de ezeket igyekezett kedvező színben feltüntetni azzal, hogy az „erős és hatékony” belső kör kiépítéséből hasznot húznak majd azok is, akik csak később csatlakozhatnak hozzá. Macron olyan helyzetbe hozta magát, hogy kénytelen előre menni. ez azonban nem lehet érvényesíthető az euró-övezet reformjára, amely pedig kétségtelenül az EU körüli – és a Németországgal folytatott – vita központjában áll majd a következő időszakban.
Az euró-övezet nem lehet többsebességes, és ez korlátozza a Macron ajánlotta rugalmasság lehetőségeit. A jelek szerint a francia elnök az euró-övezetet érti a belső körön. Mégis, az EU-t ható motorként megújuló francia-német partnerségben azonban a többi állam újabb kísérletet láthat aggályai ignorálására, és ez Macron nagy terveinek akadályává válhat.
(5) Macron felhasználta az alkalmat arra, hogy visszatérjen a benne rejlő szocialistához. Egyes kitételei például a szociális dömping elleni védelemről úgy hangzottak, mintha egyenesen egy európai középbal szocialista párt programjából vette volna át.
Az, hogy Macron vízióval rendelkező, merész európai vezetőként mutatkozik meg – amit nem lehetett elmondani az utóbbi negyedszázad francia elnökeiről -, lehetővé teszi számára, hogy a liberális, progresszív szavazókhoz forduljon, akik valamelyest elfordultak néhány belpolitikai döntése miatt. Az elnök kénytelen előre menni, mivel hazai és nemzetközi jó hírét elsöprő európai reformterveire tette fel. Azt mondta: „Nincsenek vörös vonalaim, csak látóhatáraim vannak”.
Ahelyett, hogy az Orbán-kormány újabb közpénz-milliárdokat szór el egy hazugságra és átverésre épülő álkonzultációra, inkább a „Macron-tervről” kellene érdemi vitát folytatni.
Az Európai Unió ugyanis radikális változások előtt áll és Magyarország helye ebben a folyamatban – Orbán Viktor és tébolyult politikája miatt – komoly veszélyben van.
Emmanuel Macron francia elnök tegnap ismertette elképzeléseit az európai közösség megreformálásáról, amely bizonyos tekintetben
egy többsebességes modell kialakításáról szól.
Nem kérdés, hogy az általa vázolt reformtervek jelentős része támogatást fog kapni az új német kormánytól és a többi, érintett európai tagállamtól. Nem kérdés, hogy az Unió haladó tagországai az euró-zóna mentén egy új, szorosabb együttműködést fognak kialakítani, amelyből a Fidesz deklaráltan ki akarja vonni Magyarországot.
Hazánk egyik sorskérdése jelen pillanatban nem a plakátokra festett kormányzati hazugság, hanem annak eldöntése, hogy Magyarország részese marad-e a haladó Európának, vagy Orbánék miatt végleg kiszakadunk az európai közösségből.
Forrás: Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, az MSZP alelnöke
Az Európai parlament küldöttsége jött, látott és nem mondott semmit; Tarlós szerint egyesek hazudnak, csúsztatnak, gyűlölködnek; Habony Árpád immár hivatalosan is közszereplőnek minősül; Demcsák Zsuzsa végre megkerült és felmondott; Macron beintett Trumpnak klímaügyben és Iránnal kapcsolatban.
Sok pénzt fizethetünk vissza az EU-nak
A magyar uniós fejlesztésekben volt tavaly a legtöbb szabálytalanság, amely miatt visszafizetésre kell számítani – hámozható ki az uniós szakzsargonból, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének sajtótájékoztatóján. Ingeborg Grässle nem érti a „felhajtást” a felcsúti kisvasút ügyében.
Ingeborg Grässle. MTI Fotó: Máthé Zoltán
A nagy várakozásokat nem igen visszaigazoló sajtótájékoztatón az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) német CDU-párti elnöke örömüknek adott hangot afelett, hogy sok uniós fejlesztés zajlik Magyarországon. A két napos helyszíni bejárások végén Ingeborg Grässle leszögezte, hogy vizsgálatuknak nem célja beavatkozni a magyar politikai csatákba, és nem szeretik, ha ehhez felhasználják őket. (A magyar kormány mindent elkövetett, hogy csak a választások után érkezzenek a raportőrök.)
A CONT célja a támogatások felhasználásának szabályosságát és jogszerűségét vizsgálni, nem ők döntik el, történt-e korrupció – mondta német kereszténydemokrata politikus.
A megnézett projektekben, a 4-es metró kivételével, nem láttak kirívó szabálytalanságokat.
Tarlós a Római-partról: hazudnak, csúsztatnak, gyűlölködnek
Tarlós István kitart álláspontja mellett a római-parti védmű ügyében, de hajlandó a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszteni a budapesti népszavazási kezdeményezést – ismételte meg a főpolgármester. A 3-as metróról is szóló sajtótájékoztatója hemzsegett a személyeskedő és gúnyolódó megjegyzésektől a környezetvédőkre, ellenzéki politikusokra és a tudósítókra egyaránt.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Tarlós István szerint hazugság, hogy megváltoztatta volna álláspontját a Római-partra tervezett árvízvédelmi gáttal kapcsolatban – mondta városházi sajtótájékoztatóján. Megismételte: fel fogja vetni a Fővárosi Közgyűlésben, hogy tartsanak budapesti népszavazást ebben az ügyben. De ettől nem változott meg az álláspontja, továbbra is a Nánási úti nyomvonalat támogatja. Emlékeztetett arra, hogy azután döntött így a referendummal kapcsolatban, hogy antiszemita szövegű nyilatkozat jelent meg az érintett ingatlantulajdonosok egy részétől. Ez és „miniatűr pártok” reagálása, a politikai nyomásgyakorlás után határozott így – derült ki szavaiból.
Habony Árpád jogerősen közszereplő
A mai napon a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta, hogy Habony Árpád közszereplőnek minősül.
A miniszterelnök tanácsadója korábban azt sérelmezte, hogy a Jobbik – a Fidesz-KDNP által már betiltott – plakátjain szerepelt Orbán Viktorral, Rogán Antallal és Mészáros Lőrinccel egy társaságban.
Habony a Jobbik ellen indított perét első fokon is elveszítette.
Demcsák megy, Rónaié az Egyenes beszéd, de Krug is jön
„A hosszú megbeszélés vége az lett, hogy Zsuzsa, megértve a kialakult helyzetet, felmondott és én ezt a felmondást elfogadtam” – nyilatkozta Független Hírügynökségnek Németh Szilárd, az ATV vezérigazgatója.
A találkozón elhangzottakról Németh nem kívánt részletekkel szolgálni, de beszélt arról, hogy mi lesz a sorsa magának a műsornak, elsősorban is az Egyenes beszédnek, amelyet Demcsák, az előzetes tervek szerint felváltva vezetett volna Rónai Egonnal. (Demcsák végül összesen egy hétig volt az Egyenes beszéd műsorvezetője, és ugyancsak egy hetet töltött a Reggeli startban, míg el nem érkezett az ominózus Szanyi-féle beszélgetésig…)
Nos, mint Németh Szilárdtól megtudtuk,
AZ EGYENES BESZÉDET RÓNAY EGON VISZI TOVÁBB, KIEGÉSZÜLVE KRUG EMILIÁVAL.
Macron az anti Trump?
Amikor Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökévé választották, akkor a távozó Barack Obama Angela Merkel német kancellárt bíztatta: vegye át a liberális erők vezetését a nyugati világban. Angela Merkel húzódozott hiszen választások előtt állt és alkatától különben is idegen a vezéri szerep. Nem így Emmanuel Macron, aki New Yorkban keményen nekiment Trumpnak:
NEM TÁRGYALJUK ÚJRA A NEMZETKÖZI KLÍMA EGYEZMÉNYT AZ USA KEDVÉÉRT!
A párizsi klíma egyezmény mindenkit kötelez, abból nem engedünk !- hangsúlyozta a francia köztársaság elnöke New Yorkban, ahol felszólalt az ENSZ közgyűlésében.
Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna
Irán ügyében ugyanilyen határozottan utasította el az amerikai álláspontot. Trump azon gondolkodik, hogy felmondja a nagyhatalmak és Irán nukleáris egyezményét. Ezt hat nagyhatalom írta alá: az USA, Kína, Oroszország, Nagy Britannia, Franciaország és Németország.
EMMANUEL MACRON SZERINT SÚLYOS HIBA LENNE AZ EGYEZMÉNY FELMONDÁSA!
A francia elnök hitet tett a sokoldalú egyezmények mellett míg az USA elnöke mindig és mindenütt Amerika érdekével érvel.
Kétszáznál is több halottja van a mexikói földrengésnek
Nagy erejű földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét. A helyi idő szerint kora délután bekövetkezett, 7,1-es erősségű földmozgás épületek tucatjait döntötte romba a sokmilliós mexikói fővárosban.
MTI/EPA/Mario Guzman
A polgári védelem vezetője, Luis Felipe Fuente közlése szerint késő estig országosan 150-re emelkedett a halálos áldozatok száma, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 204 halálos áldozatról adott hírt.
A LEGTÖBB HALOTTAT MEXIKÓVÁROSBÓL JELENTETTÉK,
ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, és a mentésben civilek százai is részt vesznek.
New Yorkban a francia államfő Európa nevében közölte: szívesen látják az USA visszatérését a klíma egyezménybe, de azt módosítani nem hajlandóak! Irán ügyében ugyanilyen határozottan utasította el az amerikai álláspontot.
Amikor Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökévé választották, akkor a távozó Barack Obama Angela Merkel német kancellárt bíztatta: vegye át a liberális erők vezetését a nyugati világban. Angela Merkel húzódozott hiszen választások előtt állt és alkatától különben is idegen a vezéri szerep. Nem így Emmanuel Macron, aki New Yorkban keményen nekiment Trumpnak:
Nem tárgyaljuk újra a nemzetközi klíma egyezményt az USA kedvéért!
A párizsi klíma egyezmény mindenkit kötelez, abból nem engedünk !- hangsúlyozta a francia köztársaság elnöke New Yorkban, ahol felszólalt az ENSZ közgyűlésében. Korábban Rex Tillerson amerikai külügyminiszter utalt arra, hogy nem biztos Amerika kilépése a klíma egyezményből, ahogy azt korábban Trump elnök bejelentette. Ha lehet módosítani a feltételeket, akkor az USA esetleg nem mondaná fel a szerződést. Ami különben is lassú folyamat – négy évig tart. Vagyis tovább mint Trump elnöki periódusa. Macron most Európa nevében közölte: szívesen látják az USA visszatérését a klíma egyezménybe, de azt módosítani nem hajlandóak!
Irán ügyében ugyanilyen határozottan utasította el az amerikai álláspontot. Trump azon gondolkodik, hogy felmondja a nagyhatalmak és Irán nukleáris egyezményét. Ezt hat nagyhatalom írta alá: az USA, Kína, Oroszország, Nagy Britannia, Franciaország és Németország.
Emmanuel Macron szerint súlyos hiba lenne az egyezmény felmondása!
A francia elnök hitet tett a sokoldalú egyezmények mellett míg az USA elnöke mindig és mindenütt Amerika érdekével érvel.
Macron elnök az emberi jogokat is jóval hangsúlyosabban képviseli mint Donald Trump. A francia államfő hangsúlyozta az ENSZ közgyűlése előtt, hogy a muzulmán rohingya kisebbség üldözése elfogadhatatlan a nemzetközi közösség számára. Trump egy dolgot akar átvenni Franciaországtól: amikor július 14-én Párizsban járt, akkor nagyon megtetszett neki a nagy felvonulás a Champs Elysees-n. Hasonlót szeretne Amerikában is. Macron és az európaiak lelkesedése Trump ötlete iránt igencsak mérsékelt …
Az Észak-Korea körül kialakult válság politikai és diplomáciai eszközökkel történő rendezésének kizárólagosságát hangsúlyozta, s a közvetlen párbeszéd felújítását sürgette Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök.
A két vezető a Kreml sajtószolgálata szerint telefonon beszélt egymással. Az erről kiadott közlemény szerint Putyin és Macron egyetértett abban, hogy megengedhetetlen a feszültség további fokozódása a Koreai-félszigeten, ami jóvátehetetlen következményekkel járhat – olvasható az MTI moszkvai tudósításában.
Mint a Fühü is beszámolt róla, Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel Phenjan egyik külső kerületéből, a rakéta átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaido felett, majd a Csendes-óceánba csapódott.
Emiatt összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.
Szíriáról is tárgyaltak
Szíria ügyében Putyin és Macron hangsúlyozta a politikai rendezés előmozdításának szükségességét, és kifejezték készségüket a kétoldalú egyeztetésre, egyebek között a genfi folyamat és az ENSZ keretében.
Macron a francia kezdeményezés mellett érvelt: Párizs kapcsolattartó csoportot állítana fel a szíriai rendezés érdekében; ez az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjából és más államokból állna.
Putyin hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nemzetközi közösség „konszolidálja erőfeszítéseit” annak érdekében, hogy „véglegesen likvidálják a terrorizmus tűzfészkét Szíriában”.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szuper pénzügyminisztert akar Európának, de közös költségvetést nem. Kérdés, az EU erős tagállamainak a vezetői mit szólnak mindehhez.
Juncker az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében kifejtette, hogy Nagy-Britannia kilépése után a 19 tagú eurózóna és az EU között nem lesz igazán nagy különbség, hiszen a kívülállók gazdasági súlya nem különösebben jelentős. Politikai súlyuk viszont van azoknak az államoknak, melyek nem akarnak a közös pénzügyek irányába menetelni, mint az Emmanuel Macron-vezette Franciaország. Ezért Juncker nem javasolja, hogy a tagállamok költségvetésének ellenőrzését vegyék ki a nemzetállamok hatásköréből, pedig Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter – a görög válság hatására – éppen ezt szeretné.
De mi lenne a szuper pénzügyminiszter feladata, ha nincs közös költségvetés?
Egyrészt ő lenne a Európai Bizottság egyik alelnöke, aki egyben betöltené a gazdasági biztosi posztot is. Másrészt pénze is lenne, hiszen az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében több mint 700 milliárd euró van. Ezt jelenleg nemigen használják. Az eurozóna számára létre kellene hozni egy külön 150 milliárd eurós pénzügyi alapot, amely kezelné a göröghöz hasonló válságokat. Az új pénzügyi szuperminiszter olyan lenne mint Federica Mogherini a külügyek élén. Vagyis hangzatos cím valóságos hatalom nélkül.
Ám Macron francia elnök egészen mást gondol erről.
Ő komoly hatalmat adna a közös pénzügyminiszternek, aki az Európai Valuta Alapot vezetné és az eurozóna közös költségvetéséről döntene. Ez nagy lemondást kívánna a nemzetállamok részéről.
Kérdés, hogy mit akar Angela Merkel kancellár, az EU legerősebb államának vezetője,
akit minden valószínűség szerint újraválasztanak szeptember 24-én Németországban.
Európát ezúttal délről fenyegeti menekült-invázió. Nem véletlen, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 40 ezer afrikai migráns befogadását kérte Európától. Pedig még a két évvel ezelőtti hullám sem csengett le.
Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatai ellenére Franciaország igencsak le vannak maradva a menekültek befogadásának az ügyében. A Le Monde összeállításából kiderül, hogy a 160 ezres uniós kvóta elosztása amúgy sem megy könnyen, eddig csak 27 695 embert fogadtak be a tagállamok a kvóta terhére.
Az élen Málta és Lettország áll: e két tagállam már lényegében teljesítette a kötelezettségét. Jól teljesített Litvánia, Finnország, Luxemburg és Svédország is. Ugyanakkor Franciaország az utolsók között kullog a sorban. Ezért felszólítást kapott Brüsszeltől, hogy húzzon bele. Macron elnök ugyan még a nyáron azt ígérte, hogy kinevez egy migrációs biztost, de ennek egyelőre nyoma sincs.
Angela Merkel német kancellár bírálta Magyarországot, mert a magyar miniszterelnök továbbra sem fogadja el a kvótát bár úgy nyilatkozott, hogy tiszteletben tartja a strasbourgi bíróság döntését, amely elvetette Magyarország és Szlovákia panaszát. Szlovákia – ha kis számban is, de azért – már befogadott menekülteket. Merkel a választási kampányban megerősítette korábbi álláspontját: nem hajlandó felső határt szabni a kvótának, mert nem lehet előre látni a fejleményeket.
Európában 2015-ben volt menekülthullám, amellyel több mint egymillió ember érkezett a Közel-Keletről. Merkel azóta megállapodott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, hogy az EU évi három milliárd eurót fizet Törökországnak, ha az nem engedi ki a menekülteket az országból. Az egyezmény működik, annak ellenére is, hogy Berlin és Ankara viszonya nagyon elromlott. Európát viszont ezúttal délről fenyegeti menekült-invázió, ezért kérte az ENSZ menekültügyi főbiztossága 40 ezer afrikai migráns befogadását Európától.
Protekcionista politikával vádolta meg Macron francia elnököt Szydlo lengyel miniszterelnök asszony.
„Macron francia elnök aláássa az Európai Unió alapjait amikor korlátozni kívánja az áruk és emberek szabad áramlását az unión belül!”- hangsúlyozta Lengyelország miniszterelnök asszonya, aki a közszolgálati médiának nyilatkozott.
Beata Szydlo már korábban is igen kritikusan nyilatkozott Emmanuel Macron francia elnökről,
aki több ízben is bírálta Varsót a kihelyezett munkaerő szabályozásával kapcsolatban.
Jelenleg körülbelül 1,5 millió olyan munkavállaló dolgozik külföldön az Európai Unióban, akiket a kiküldő ország szabályai szerint fizetnek. Ez lényegében kelet-európai munkavállalókat jelent a gazdagabb uniós államokban. A legtöbb ilyen munkavállaló lengyel: a számuk meghaladja a 420 ezret.
Ez az úgynevezett „kihelyezett munkások” (travailleurs détachés) ügye. Ezt a kategóriát az unió egy 1996-os irányelve hívta életre. Nem egyszerűen a külföldön munkát vállalókról van szó, s nem is azokról a bevándorlókról, akik tartósan telepszenek le új országukban.
Ez olyan helyzet, amikor az uniós országban működő cég meghatározott időre (a mostani szabályozás szerint két évre) kihelyezi alkalmazottait egy másik országba, hogy ott végezzenek munkát. A munkavállalóra a fogadó ország munkaügyi szabályai vonatkoznak, az ottani minimálbért veszik figyelembe, az ott előírt munkafeltételeknek kell megfelelni, azonban a szociális járulékokat a dolgozó után a származási országban fizetik.
Macron szeretné csökkenteni az ilyen munkahelyek számát, mert ezt jogtalan konkurenciának tartja Franciaországban és a többi nyugati tagállamban. Ez a híres szociális dömping, mellyel Kelet Európát vádolja a gazdagabb nyugati oldal az EU-ban. Nemcsak ez állítja szembe Macron elnököt Lengyelországgal hanem a kamionos vita is: jelenleg a lengyelek kezében van ennek a szállítmányozási piacnak az egynegyede az EU-ban. Miért? Mert a lengyel kamionsofőr a töredékét keresi nyugati kollégáinak. Macron ezen is változtatni akar, de Varsó egy nemzetközileg jól ismert karjelzéssel válaszol.
A Franciaországban liberális forradalmat végrehajtó
Macron szerint Lengyelország áll szembe az EU magjával és ezzel a politikával a perifériára sodródik.
A francia elnök amiatt is bírálta Varsót, mert jogi reformjai nem felelnek meg az EU előírásainak. Erre Lengyelország válasza az, hogy ez belügy. Brüsszel jelenleg kötelezettségszegési eljárást folytat Varsó ellen ebben az ügyben.
Beata Szydlo miniszterelnökasszony Németországnak is nekiment: újra követelte a kárpótlást a második világháborús rombolásért. Ezt Németországban régen lezárt ügynek tekintik, de Lengyelország ezzel kívánja nehéz hekyzetbe hozni Angela Merkelt a választási kampány kellős közepén. Németországban szeptember 24-én tartják a választásokat. Ha Angela Merkel nyer, akkor Emmanuel Macronnal együtt hozzáláthatnak az eurozóna reformjához és létrejöhet a kétsebességes Európa, mely a perifériára szorítja Lengyelországot és Magyarországot is…
Sidó H. Zoltán írja a pozsonyi Új Szóban, hogy elég merész dolog többsebességű Európáról álmodnia a helyben járó Franciaországnak. ”Persze, ez még odább van, lehet, hogy mire a franciák végeznek a házi feladataikkal, vagyis gatyába rázzák a némettől leszakadó gazdaságukat, a mi minimálbérünk és szociális juttatásaink is beérik a fejlett országokét.”
”Emmanuel Macron, a Napóleon óta legfiatalabb francia államfő gyakorlatilag a tavaszi megválasztása óta bombázza az uniós tagokat a szorosabb együttműködés, a gazdasági és pénzügyi harmonizáció, az adóügyi és szociális politikák konvergenciájának koncepciójával, az eurózóna közös költségvetésével, az európai védelmi politika elmélyítésével. Az fjú Macron dinamizálni szeretné az elődje, Francois Hollande idején lomhává vált Franciaországot, s ahogy az már lenni szokott, Párizs az Európai Unió által, az unióban elfoglalt kiemelt helyével akar ismét meghatározó szereplővé válni.”
A pozsonyi lap kommentátora szerint
”nincs új a nap alatt, hiszen Joschka Fischer német külügyminiszter már 2000-ben mag-Európáról beszélt,
vagyis arról, hogy jöjjön létre egy élcsapat az unión belül, amely gyorsabban halad előre az integrációban. Voltaképpen ez már most létezik, hiszen azok az országok, ahol euróval fizetnek, napjainkban is több területen harmonizálják lépéseiket. A schengeni övezetnek sem tagja valamennyi uniós ország. Ami mégis újdonság, hogy mintha valóban lenne akarat és elszántság a kétsebességes Európa megvalósítására, ami egyben azt is jelentené, hogy elválna a tüdő a májtól, azaz kiderülhet, melyik tagállam akar és tud az eddiginél szorosabb együttműködésre, és melyik nem.
Ez látszólag pompás, az unió porba hullott, a brit brexit által megtépázott, csillagokkal tarkított kék zászlaját újra Párizs emelheti a magasba.
Ezzel csak az a bökkenő, hogy Franciaország gazdasági és költségvetési szempontból végképp nem felel meg az általa másoktól elvárt szempontoknak. A gall kakas úgymond röpképtelen lett, az elmúlt bő 10 évben az ország gazdasága legfeljebb évi 1 százalékos ütemben bővült, a munkanélküliek aránya beragadt 10% feletti szinten, az adóterhek agyonnyomják a vállalkozói szférát, az államadósság nőttön nő, a költségvetési hiányt képtelen visszafaragni, az ottani munka törvénykönyve pedig a bürokrácia igazi torzszülöttje – rém bonyolult, 3500 oldalas iromány, amely nagyon erős védelmet nyújt a munkavállalóknak. Macron becsületére legyen mondva, hogy az elsők között ugrott neki a munkajogi reformnak, ami máris heves tiltakozásokat, demonstrációkat váltott ki a fővárosban.” (…)
”Az előjelek szerint Madrid és Róma is az EU magjában szeretne lenni, csakúgy mint
Robert Fico, aki mostanában a többsebességes unió egyik legnagyobb hívének szerepében tetszeleg.
Azt még nem sejthetjük, hogy mi valósul meg a szorosabb együttműködésből, ami remélhetőleg nem kizárólag a dolgokat rendre túlbonyolító franciák karmesteri irányításával valósul meg. Viszont az már most világos, hogy a kevésbé fejlett tagok számára a közös adórendszer és az egységesülő szociális juttatások rendszere túl nagy tehertétel lehet.”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
