Volodimir Zelenszkij szerint egyre több jel utal arra, hogy Donald Trump nem Oroszország meghátrálását, hanem Ukrajna engedményekre kényszerítését tekinti a háború lezárása kulcsának. Az ukrán elnök úgy látja, hogy az utóbbi hetek amerikai lépései és nyilatkozatai azt a benyomást keltik Kijevben: Washington olyan rendezést keres, amelynek árát elsősorban Ukrajna fizetné meg.
A feszültséget tovább növelte a Wall Street Journal értesülése, amely szerint Vlagyimir Putyin egy háromoldalú csúcstalálkozó ötletét vetette fel Donald Trumpnak. A lap orosz titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy az október 9-i telefonbeszélgetés során felmerült egy Trump, Putyin és Hszi Csin-ping részvételével megtartandó találkozó lehetősége, amelyre az APEC novemberi sencseni csúcstalálkozójának idején kerülhetne sor. A figyelemre méltó részlet nem is annyira a találkozó ténye, hanem az, hogy Ukrajna vezetése nem szerepelne az egyeztetés résztvevői között, miközben éppen annak jövőjéről tárgyalnának.
A háttérben az amerikai belpolitika is jelentős szerepet játszik
Trump számára a novemberi kongresszusi választások kulcsfontosságúak, hiszen a republikánus többség megtartása alapvetően meghatározhatja mozgásterét. Az energiaárak különösen érzékeny politikai kérdésnek számítanak az Egyesült Államokban, ezért Washington számára minden olyan lépés vonzó lehet, amely csökkenti az üzemanyagárakat. Marco Rubio külügyminiszter megerősítette, hogy az ukrajnai háború lezárásának lehetősége is szóba került a Trump és Putyin közötti egyeztetésen, miközben az amerikai adminisztráció az orosz energiaszektorral kapcsolatos korlátozások enyhítésének irányába is tett lépéseket.
Ennek egyik legfontosabb eleme az volt, hogy Trump október közepén átmenetileg felfüggesztette azokat a szankciókat, amelyek a néhai Lindsey Graham republikánus szenátor kezdeményezésére születtek. A törvénycsomag Oroszország és Irán gazdasági mozgásterének szűkítését célozta, és korábban jelentős kétpárti támogatást élvezett Washingtonban. Kijevben ezért különösen rossz üzenetként értékelték a döntést.
Zelenszkij nyíltan bírálta a lépést, hangsúlyozva, hogy a szankciós politika gyengítése Moszkva számára jelent könnyebbséget.
Az ukrán vezetés bizalmatlanságát az úgynevezett energia-tűzszünet ügye is erősíti. Trump korábban azt jelentette be, hogy Moszkva és Kijev vállalta egymás energetikai infrastruktúrájának kímélését. Az ukrán értékelés szerint azonban Oroszország nem tartotta magát ehhez, és tovább folytatta az ukrán energetikai létesítmények elleni támadásokat. Kijev néhány napig kivárt, majd újra célba vette az orosz olajipari létesítményeket. Ezt követően az amerikai fél részlegesen korlátozta a Starshield rendszer ukrán használatát, ami tovább növelte a feszültséget a két szövetséges között.
Zelenszkij a Bloombergnek adott nyilatkozatában rendkívül élesen fogalmazott. Szerinte olyan intézkedések történtek, amelyek Ukrajna kapitulációját segíthetik elő. Az ukrán elnök ugyan nem állította, hogy ez lenne Washington tudatos célja, de úgy vélte, az amerikai megközelítés azt sugallja: a háború gyorsabban véget érhetne, ha annak árát az ukrán fél fizetné meg.
Miközben az Egyesült Államok politikája vitákat vált ki Kijevben, az Európai Unió egyelőre igyekszik fenntartani támogatását.
Az uniós csúcs második napján Ursula von der Leyen és Antonio Costa ismét kiállt Ukrajna mellett, és erre ösztönözte a tagállamokat is.
Zelenszkij Brüsszelben arról beszélt, hogy az ország számításai szerint a következő évben legalább 155 milliárd euróba kerül majd a háborús erőfeszítések fenntartása, ezért további 70 milliárd eurós uniós hozzájárulást kért.
Az európai egység ugyanakkor korántsem teljes. Marine Le Pen, a francia jobboldal egyik legesélyesebb elnökjelöltje már nyíltan a támogatások leállítását követeli, arra hivatkozva, hogy Franciaország gazdasági helyzete ezt nem teszi lehetővé. Hasonló vélemények egyre gyakrabban jelennek meg az európai közéletben és a háborúval szemben kritikus tüntetéseken is.
Brüsszel hivatalos álláspontja mindazonáltal változatlan. Ursula von der Leyen egyértelművé tette, hogy
az Európai Unió nem tervezi az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását addig, amíg a háború véget nem ér.
A következő hónapok így nemcsak a frontokon, hanem a diplomácia színfalai mögött is döntő jelentőségűek lehetnek. Különösen akkor, ha valóban létrejön egy olyan nagyhatalmi egyeztetés, amelyen a háború egyik fő érintettje, Ukrajna nem kap helyet az asztalnál.
