A Fehér Ház megerősítette, hogy Donald Trump a hétfői határidőig nem írta alá a tel-avivi amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözését előíró törvény halasztását. Az erre vonatkozó elnöki bejelentés a napokban várható. Az amerikai külügyminisztérium utasította közel-keleti nagykövetségeit, hogy készüljenek fel a súlyos döntés miatti zavargásokra.
Sötét fellegek Jeruzsálem fölött Fotó: Németh Róbert
1995-ben fogadta el a washingtoni képviselőház azt a törvényt, amely elrendeli, hogy Tel-Aviv-ból Jeruzsálembe költözzön az amerikai nagykövetség. A törvény egyik függeléke szerint a mindenkori amerikai elnök minden fél évben (június 1-jén és december 1-jén) fél évre elhalaszthatja a döntés életbe lépését. Ezzel a jogával minden évben élt is három amerikai elnök (Clinton, Bush, Obama), sőt Trump is egyszer. Váratlanul a múlt hét végén a Fehér Ház olyan híreket szivárogtatott ki, hogy
Donald Trump be fogja váltani egyik legfontosabb választási ígéretét: az izraeli nagykövetségének költöztetését.
Ennek nyomatékot adott Jared Kushnernek, Trump főtanácsadó vejének, közel-keleti megbízottjának a nyilatkozata, amelyben elmondta: az elnök döntött (bárhogyan is), és erről a döntéséről maga fog beszámolni.
Ez a zsidó állam nagy diplomáciai sikere lenne, hiszen a legnagyobb szövetségese tenne hitet amellett az izraeli álláspont mellett, hogy Jeruzsálem egységes város, Izrael fővárosa. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet tekintik a jövőbeni palesztin állam fővárosának. A washingtoni lépés a „két állam” koncepció megvalósulását kérdőjelezné meg.
A Háárec szerint Amerika több szövetségese, így Szaúd-Arábia és Franciaország is figyelmeztette Trumpot:
az egyoldalú lépés a békefolyamatot fenyegetné.
A palesztinok is tiltakoznak, szerintük, ha Trump elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, azzal destabilizálná az egész régiót. Törökország pedig azt jelentette be: ebben az esetben megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Izraellel.
Mint majdnem minden világpolitikai jelentőségű lépésnek a hátterében, ebben is a vezérlő motívum a belpolitikában keresendő. Egészen közel jutottak Trumphoz ugyanis az amerikai különleges felhatalmazású ügyész, Robert Mueller vizsgálódásai az elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozás ügyében. Michael Flynn, tiszavirág életű nemzetbiztonsági főtanácsadó döntése, hogy együttműködik a Mueller-csapattal és kitálal, már akár az impeachment (ebben az esetben az elnök visszahívása, leváltása) veszélyét is kilátásba helyezi. Nem mellesleg,
Flynn vallomásából kiderült, hogy a Trump-kampánystáb „magasrangú tagja”, aki Flynnt utasította a washingtoni orosz nagykövet megkeresésére, éppen Jared Kushner volt.
Amerikai és izraeli hírforrások azt sem tartják kizártnak, hogy Trump vejét akár a letartóztatás is fenyegeti.
A Siratófal és a Templom-hegy Fotó: Németh Róbert
Ilyen belpolitikai galiba miatt szoktak, főleg nagyhatalmak, látványos nemzetközi lépéseket tenni.
Az észak-koreai válság erre nem nagyon alkalmas,
mert atomfegyverek bevetésének veszélyével járhat és túlságosan is elhúzódhat. Egy szóval strapás és nem hozza meg az egyszeri, világraszóló sikert.
Jeruzsálem kérdése viszont erre a célra már jobban megfelel. A vele járó mellékhatásokkal (zavargások, újabb palesztin felkelés, terrorizmus) együtt.
Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki ellen korrupciós ügyekben vizsgálat folyik és aki ellen folyamatos tüntetések vannak Izraelben, ölbe tett kezekkel figyelheti a fejleményeket, hiszen neki is kapóra jönne egy diplomáciai áttörés.
Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, hogy az Egyesült Államok kilép annak az átfogó ENSZ-megállapodásnak az előkészítő munkálataiból, amely a menekültek és migránsok helyzetén hivatott segíteni.
Ezt szombaton jelentette be New Yorkban az amerikai ENSZ-képviselet. Az indoklás az, hogy az elnök összeegyeztethetetlennek tartja a megállapodást saját bevándorlási politikájával.
„Az amerikai ENSZ-misszió ma tájékoztatta a világszervezet főtitkárát, hogy az Egyesült Államok befejezi a részvételét a migrációs világegyezmény előkészületeiben” – áll a közleményben.
A megállapodás elkészítéséről tavaly szeptemberben döntött az ENSZ Közgyűlése, a részletes javaslatot a világszervezet menekültügyi főbiztosságának kell elkészítenie és 2018-as éves jelentésének részeként beterjesztenie. A megállapodás rögzíti a bevándorlókkal szembeni eljárások alapelveit, beleértve az ideiglenes elhelyezésükre, illetve hazatérésük támogatására vonatkozó szabályokat is. Az egyezménynek része lesz egy részletes cselekvési program is.
Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerint az Egyesült Államok világelső a menekültek támogatásában, és ezt a szerepét továbbra is meg kívánja őrizni. De hozzátette, hogy
az amerikaiak maguk szeretnének dönteni arról, hogyan védjék meg a határaikat, és kit engedjenek be az országba.
Úgy fogalmazott, hogy a tervezett megállapodás globális szemlélete nem egyeztethető össze az Egyesült Államok szuverenitásával.
Megválasztása óta Donald Trump több nemzetközi egyezményből is kiléptette már az Egyesült Államokat, köztük olyanokból is, amelyeket elődje, Barack Obama idején kötöttek. Ilyen például a párizsi klímaegyezmény, de októberben azt is bejelentették, hogy kilépnének az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO).
Egyeztetni hívják az MSZP-t, amely elhalaszthatja kongresszusát, kormánylapot vert át az Együtt, meghallgatta Trump vejét az elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozást vizsgáló bizottság, és 80 éves lett Ridley Scott – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
Három párt is egyeztetésre hívja az MSZP-t
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Közös közleményben jelentette be a Demokratikus Koalíció, az Együtt és a Párbeszéd, hogy egyéni választókerületi koordinációs egyeztetésre hívják a szocialistákat. A három párt elnöke közös levelet is írt erről Molnár Gyulának, az MSZP elnökének. Ebben azt írják: meggyőződésük, hogy Orbán Viktor rendszere megdönthető 2018-ban, amennyiben
egy választókerületben csak egy ellenzéki jelölt száll szembe a Fidesz és a Jobbik jelöltjeivel.
Bíznak abban is, hogy később az LMP és a Momentum is csatlakozik. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke erről a Független Hírügynökségnek azt mondta: „lehet, hogy lesz valamilyen együttműködés, de erről akkor kell beszélni, ha már létrejött”
Elhalaszthatja az MSZP a kongresszusát
Pénteken feltehetően bejelenti a Magyar Szocialista Párt, hogy elmarad a december 9-re tervezett kongresszus. Ennek valószínűségéről már szerdán említést tett Molnár Gyula elnök, ám ő maga annak a híve, hogy legalább a programról beszéljenek és szavazzanak a küldöttek. Az eredeti terv az volt, hogy ennek a fórumnak kell majd jóváhagynia a miniszterelnök-jelölt személyét, azok után, hogy Botka László visszaadta ezt a tisztet, és ugyancsak
a kongresszus hatáskörébe tartozik az esetleges közös lista, illetve a koordinált, véglegesített lista elfogadása.
Ma már azonban látható, hogy szinte semmi esély nem maradt a megállapodás tető alá hozására; se személy, se lista nincs, és akkor nem is említettük a közös indulás gondolatát, amely a Demokratikus Koalíció hozzáállása miatt teljesen esélytelennek látszik.
Meghekkelte az egyik kormánylapot az Együtt
Különös hirdetés jelent meg a Habony Árpádhoz köthető Lokálban. A szövege szerint „kreatív jogértelmezésre” kerestek bírókat, feltételül szabták a nemzeti konzultációban való részvételt és a 2010 után szerzett közhivatali tapasztalatot. Azt is írták:
„Jogi végzettség hiánya nem akadály.”
A hirdetést az Együtt adta fel, így akarták felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány szerintük felszámolja a bíróságok függetlenségét.
Részben alkotmányellenes Handó Tünde utasítása
Az alaptörvénnyel ellentétesen írt elő olyan magatartási szabályokat az Országos Bírósági Hivatal elnöke, amelyek megsértése akár a bíró felmentéséhez is vezethetnek. Egy bíró fordult a testülethez, szerinte a kétharmados törvényi szabályozás helyetti belső utasítás sérti a bírák függetlenségét.
Orbán megköszönte a budapestieknek
Orbán Viktor megköszönte a budapestiek türelmét és megértését a kínai miniszterelnök látogatásával kapcsolatos brutális közlekedési káosz miatt.
Orosz kapcsolatairól kérdezte Trump vejét a bizottság
Donald Trump és Jared Kushner Fotó: MTI/EPA/Ettore Ferrari
Meghallgatta Jared Kushnert, Donald Trump amerikai elnök vejét és tanácsadóját az a vizsgálóbizottság, amely
a tavalyi amerikai elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozást vizsgálja.
A meghallgatáson elsősorban arról volt szó, hogy milyen szerepet játszott az orosz kapcsolatokban Michael Flynn, korábban lemondásra kényszerülő volt nemzetbiztonsági tanácsadó. Trump vejének ügyvédje annyit közölt, hogy ügyfele mindenben együttműködik a bizottsággal.
Életfogytiglant kapott 29 katonatiszt Argentínában
A 29 egykori katonatisztet az argentin katonai diktatúra idején 1976-83 között elkövetett emberiesség elleni bűntettekért ítélték el. Volt fregattkapitányok is vannak köztük. A bíróság csaknem 800 tanút hallgatott meg a haditengerészet egykori műszaki iskoláján történt eseményekről, ahol a börtönné és kínzóközponttá alakított épületegyüttesben illegálisan tartották fogva, kínozták és gyilkolták meg a diktatúra ellen tiltakozókat.
Nyolcvanéves lett, de egyszerre több filmen is dolgozik Ridley Scott
Ridley Scott (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)
Nyolcvanéves lett a világ egyik leghíresebb filmrendezője, Sir Ridley Scott, akinek olyan kultfilmeket köszönhetünk, mint a Szárnyas fejvadász és a Thelma és Louis, illetve olyan kasszasikereket, mint A nyolcadik utas: a Halál vagy a Gladiátor. A brit rendező
még most is hihetetlenül aktív,
sőt, mostanában ontja igazán a filmeket: idén jött ki az Alien: Covenant, producerként dolgozott a Szárnyas fejvadász új részén, és rendezőként is több filmje van a megvalósítás különböző fázisaiban.
„Robotpilóta üzemmód” – röviden így jellemzik Donald Trump Ázsia-politikáját, amelyet sokak szerint tökéletesen szimbolizált az amerikai elnök november elején tett kelet-ázsiai körútja. Csakhogy egy valamit kifelejtenek: Obama 2014-es „kelet-ázsiai turnéját” sem lehetett egyértelmű sikerként elkönyvelni, sőt, egyes esetekben még jelentős visszalépés történt.
Donald Trump kelet-ázsiai útjának fő állomásai. A kép forrása: Link
Kihagyott ziccer
Ugyanakkor, ha a Trump 2017-es kelet-ázsiai útja összehasonlítjuk Barack Obama 2014-es április látogatásaival, akkor már lényegesebb különbségeket lehet felfedezni. Különösen azon a téren, hogy az egykori demokrata elnök mekkora elvárásokkal vágott neki a „turnéjának”: gyakorlatilag mindenhol jelentős változásokra számítottak. Csakhogy Obama-útja sok regionális szövetséges számára inkább csalódást okozott, mintsem elégedettséget.
Különösen Malajziában várták az elnököt. Forrás: Link.
Az első lényeges különbség Kína kapcsán vehető észre. Természetesen Trump esetében itt sem volt zökkenőmentes a dolog, de elmaradt a „nagy kereskedelmi háború” kirobbanása, nem kerültek szóba sem az emberi jogok, sem pedig a kínai külpolitika egyes vitás területei sem, mint például a Dél-kínai-tengeren zajló szigetépítések. Trump Észak-Korea kapcsán pedig Kína segítségét kérte, amit úgy tűnik, hogy meg is kapott, hiszen a rakétakísérletek leálltak és egyre kevesebb kínai árut, illetve nyersanyagot kap Phenjan.
A megfigyelők szerint az amerikai elnök egészen „baráti hangnemet” ütött meg Hszi Csin-ping kínai elnökkel szemben, aki cserébe nem győzte hangsúlyozni, hogy
„mindkét ország számára van hely a térségben”.
Ezzel szemben Obama 2014 áprilisában kihagyta Kínát és csupán novemberben látogatott el a kelet-ázsiai országba, de akkor is csak azért, mert az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) találkozóján vett részt. Ugyanúgy szembetűnő, hogy Obama régióban való utazásait a kínai média és politika sokkal hevesebben fogadta és negatívnak ítélte, mint most Trumpét.
Hagel egy alkalommal ujját felemelve – ami rendkívül barátságtalan gesztust jelent a diplomáciában – szólt be a kínai partnerének. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Ez korántsem volt véletlen: 2014 elején a dél-kínai-tengeren zajló szigetépítések, a kiterjesztett kínai azonosító övezet miatt rendkívül feszültté vált Peking és Washington viszonya. Ezzel párhuzamosan egy igencsak kemény diplomáciai incidens bontakozott ki a két fél között. Áprilisban Chuck Hagel akkori amerikai védelmi miniszter Kínában járt, ahol szokatlanul “harcias” szóváltásba keveredett a kínai kollégájával a Tajvannak eladott Perry osztályú fregattok és Japánnak nyújtott támogatás miatt. A kínai védelmi miniszter erre úgy reagált:
a kínai hadsereg azonnal mozgósítható, és képes bármely csatát megnyerni, ami ergo felért egy háborús fenyegetéssel
Lényegében egészen a novemberi Obama-Hszi találkozóig a két ország között rossz volt a viszony és akkoriban mindennaposnak számítottak a diplomáciai adok-kapok, valamint egymás politikájának folyamatos bírálata.
Vonakodó szövetségesek
Az Egyesült Államok kelet-ázsiai szövetségeseinek meglátogatása során szintén felfedezhetőek érdekes különbségek. Trump Japánban és Dél-Koreában nem győzte hangsúlyozni, hogy Washington nem fordít hátat nekik, jobban elköteleződött az együttműködés iránt, nyíltan támogatta mindkét ország ballisztikus programját, újabb vadászégepéket és légvédelmi rendszerek leszállítását ígérte meg.
Abe Shinzó japán miniszterelnök hanyagolta azokat a kereskedelmi kérdéseket, amelyek komoly ellentétet jelentenek a két ország viszonyában. (Ezzel szemben az amerikai elnök nem finomkodott). A Csendes-óceáni térségben kialakított szabadkereskedelmi övezet (Trans-Pacific Partnership-TPP), pedig szintén nem volt a fő témák között. Ez volt Obama idejének egyik legfontosabb és legnagyobb külpolitikai projektje, ami úgy tűnt, hogy sikerrel végződött, de 2017 elején Trump látványosan hátat fordított az egésznek.
Kavagoe, 2017. november 5. Donald Trump amerikai elnök (b) és Abe Sindzó japán miniszterelnök mutatja az együttmûködésük jelképeként aláírásukkal ellátott sapkákat a Kaszumigaszeki golfpályán, a Tokiótól északnyugatra levõ Kavagoe városnál. MTI/EPA pool/Franck Robich
Amikor azonban Obama 2014-ben Japánban járt, akkor pont Shinzóék voltak a legjobban a TPP ellen és számos gazdasági vita árnyékolta be a találkozót. Tokió a protekcionista törekvései miatt nem írta alá a szerződést, mert a japán vezetés féltette az agrártermék (búza, rizs, tejtermékek, és cukor) importvám-szintjeit, miközben az amerikai autóipar nem volt hajlandó csökkenteni a vámokat, mivel tartott a japán riválistól. Az ellentéteket nem sikerült feloldani, ami miatt a szabadkereskedelmi övezet szóló szerződés aláírásáig 2016 februárjáig kellett várni. Shinzó ezután is csak a belpolitikai helyzet miatt volt hajlandó megváltoztatni a korábbi álláspontját
Tokió más téren sem volt elégedett Obama 2014-es útjával, mivel az is csalódást keltett, hogy habár az elnök szerint a vitatott Szenkaku-szigetek (kínaiul Tiaojü-szigetek) “amerikai védelmet” élveznek, egyben leszögezte, hogy az Egyesült Államok hivatalosan nem foglal állást a japán-kínai szigetviták ügyében, s Japán „önállóan nem dönthet” a kérdésben.
Obama és Trump dél-koreai útjának legfőbb témája az északi szomszédban uralkodó állapotok, rakétakísérletek és Kim Dzsongun diktátor „megregulázása” voltak. Csakhogy az előző amerikai elnök látogatása után látványosan megromlottak kapcsolatok Szöul és Washington között, és az akkori miniszterelnök-asszony – azóta a „szektás” és korrupció ügyek miatt megbukott – Pak Kunhje a Fehér Ház számára nem éppen kedvező diplomáciai manővereket hajtott végre.
Kibékíthetetlen ellentétek. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Az amerikai külpolitikának nem sikerült meggyőznie Dél-Koreát a TTP-hez való csatlakozásról, amelynek okai nemcsak gazdaságiak voltak: a dél-koreaiak a „történelmi előzmények” és akkoriban a Japánnal kapcsolatos szigetviták – alig 0,3 négyzetkilométer nagyságú Takesima (koreaiul Tokdó) szigetek miatt – hallani sem akart olyan szervezetről, amelyben Tokió lenne az egyik vezető szereplő.
Ráadásul Pak Kunhje elégedetlen volt Obama észak-koreai politikájával is, amelynek következtében Dél-Korea látványosan elkezdett közeledni Kína felé. A két ország Július elején a kínai elnök Hszi Csin-ping Szöulban járt, ahol találkozott Pak Gun Hje dél-koreai államfővel. Megállapodtak arról, hogy fokozzák a stratégiai és a kereskedelmi együttműködést, s 2015-re 300 milliárd dollárra növelik a kétoldalú kereskedelem nagyságát.
Pak Kunhje találkozója Hszi Csin-pinggel. Olyanra korábban még nem volt példa, hogy egy kínai elnök előbb utazzon Dél-Koreába, mint Észak-Koreába.
A legnagyobb nyertes
A többi ország esetében már ilyen lényeges különbségek nem fedezhetőek fel. Trump nem volt Malajziában, helyette az amerikai külpolitikában egyre fontosabb szerepet betöltő Vietnamot választotta, amit viszont Obama még 2014-ben kihagyott. Ám, ami mindkét elnök turnéjának „fénypontja”: a Fülöp-szigetek.
Obama látogatása során egy tíz évre szóló védelmi megállapodást írt alá a Fülöp-szigetekkel: a paktum értelmében az amerikai hadsereg ideiglenesen szárazföldi csapatokat, repülőgépeket és haditengerészeti egységeket állomásoztathat a délkelet-ázsiai ország bizonyos támaszpontjain. Május elején pedig nagyszabású közös hadgyakorlatot tartottak a Dél-kínai-tengeren, Luzon térségében és azóta sem csökkent a katonai együttműködés intenzitása. Washington Manila szinte minden kezdeményezését támogatta és a nemzetközi térben is kiállt az ország mellett.
Csakhogy 2016. június 30-án hivatalba lépett Rodrigo Duterte elnök után, aki látványosan tett az emberi jogokra, rendkívül feszültté vált a viszony a demokráciára érzékeny Obamával. Ezért Manila erőteljesen Kína és Oroszország felé orientálódott: a szigetvitákat nem a nemzetközi bíróságon oldják meg, Duterte Pekingben 24 milliárd dollár összefüggő befektetésről állapodott meg, Moszkvától pedig 6000 kézifegyvert vásárolt.
Csak saját felelősségre: Duterte azt énekli Trumpnak, hogy „az én világomban te vagy a fény”.
Ezért a filippínói elnök számára nagyon kedvező volt az amerikai elnök látogatása, hiszen ismét folytathatja az egyensúlyozást az Egyesült Államok és Kína között. Dutertének nagyon tetszett, hogy Donald Trumpnak a mai napig kiáll az igencsak vitatott drogellenes hadjárata mellett, többször kedvezően nyilatkoztak egymásról, és Washington állandóan hangsúlyozta Fülöp-szigetek geopolitikai fontosságát, amit nem írhatnak felül „holmi értékrendbeli különbségek”. A találkozón együtt bírálták Obama-politikáját és kerülték az emberi jogok kérdését is és a közeljövőben valószínűleg tovább mélyül ez a barátság.
Önmagát felülmúlva
Kétségtelen, hogy van igazság abban, miszerint Trump kelet-ázsiai útja esetében nem lehet átütő sikerről beszélni. Ezzel párhuzamosan viszont túl nagy csalódást sem keltett, mivel Obamával ellentétben nem támasztottak vele szemben nagy elvárásokat. Sőt, bizonyos mértékben a jelenlegi elnök kijelentései inkább megnyugvást hoztak a régió egyes államfői számára.
Ugyanis Donald Trumpnak sikerült úgy „végigturnéznia” Kelet-Ázsiát, hogy egyrészt megnyugtatta a szövetségeseit azzal, miszerint a korábbi ígéreteivel ellentétben nem fogja cserbenhagyni őket, de egyben elkerülte azt is, hogy Kínával komolyabban konfrontálódjon, sőt, rávegye Pekinget egy bizonyos fokú együttműködésre Észak-Korea kapcsán.
Ez pedig már önmagában siker, hiszen jóval több annál, mint amennyit az út előtt el lehetett volna várni tőle.
Gyerekmigránsok, hiszteronarratíva, vérszag és természetesen Soros György őrült terve a mai brékingben.
Origo: Gyerekmigránsok árasztják el Spanyolországot télen is
„A líbiai és a szíriai migránsok mellett egyre nagyobb számban érkeznek az európai partok felé, általában csónakkal algériai migránsok is. …
Spanyolországban – ami egyébként földrajzilag is közelebb van Algériához és relatíve könnyebben el lehet odáig jutni – félig-meddig menekültként kezelik őket, és nagyon könnyen eltűnhetnek a hatóságok elől. …
Szakemberek szerint hamarosan mind Spanyolországban, mind az unió más országában új jelenséggel kell szembesülni: az algériai migránsok rohamával. Ráadásul Brüsszel ígérete a migránsok szétosztásáról tovább buzdítja az algériai fiatalokat, hogy érkezzenek nyugodtan Európába.”
Pesti Srácok: Bayer Zsolt: „A liberális értelmiség nem létező ügyekért küzd, pedig csak szimplán hülyék és kretének”
„Az Akvárium klubban ezúttal a jobboldali értelmiség legemblematikusabb tagjai, Schmidt Mária, Bayer Zsolt és L. Simon László ismertették egy pódiumbeszélgetés során, hogyan érdemes viszonyulnunk a történelemhez, amennyiben nem kívánunk része lenni a világon ciklikusan, időről időre végigvonuló baloldali hiszteronarratíváknak. …
A felszólalók az amerikai őrület nyomán megállapították, hogy, noha a kulturkampf értelmiségi huncutság, sosem lehet tudni, mikor terebélyesedik közőrületté. Amerikában például azzá vált, amikor nekiláttak a rabszolgatartó Lincolnnal ellentétben köztudottan rabszolgaság-ellenes Lee tábornok köztéri szobrainak ledöntéséhez. Bayer leszögezte: „a hülyék átvették a hatalmat”, a politikai korrektség elvárásait kérjük számon a múlton, és ez a fő rend a világban. Az önmagát liberálisnak nevező értelmiség nem létező ügyekért küzd „hősiesen”, pedig csak szimplán hülyék és kretének. Schmidt Mária szerint Magyarországon jobban állunk a nyugattal összehasonlítva, mivel sokkal nagyobb a szabadság, nyíltan beszélhetünk az eltérő történelmi narratívákról, nincsenek kizárólagos birtokosai a tudásnak, nincs egy olyasféle tanítóhivatal, amelyik a szép, új világ jegyében megállapítja a helyes ideológiai szemüveget, és elülteti a tilalomfákat.”
Magyar Idők: Farkasok
„A dögöt marcangoló falkát és a fekete pénteken egymást taposó embereket semmi sem különbözteti meg egymástól. Ugyanaz a bírvágy lángol az utóbbiak szemében is, amely az állatnak sajátja, de az embernek nem szabadna így kivetkőznie magából. …
No és az egész világon, hiszen ez a fekete péntek ragadós, a szabadnak nevezett, de szánalmasan elkorcsosult világban tömegek veszik fel a farkasbőrt arra a napra.
Európa nem lesz Amerika, egyszerűen azért, mert öreg és máshogy nevelték, de a vérszagot mindenki érzi. Van, aki megvadul tőle, van, aki elfintorodik, elfordul, kivonja magát a bűbáj alól.
Mert ember, és nem farkas.”
888: Trump, a konzervatív nacionalista
„F. H. Buckley amerikai jogászprofesszor arra figyelmeztet, hogy az amerikai történelem fényében Trump populistaként való leírása nemcsak téves, hanem rossz szándékú is, az amerikai elnök ugyanis Benjamin Disraelihez és más – jóléti szociális politikát folytató, minden társadalmi rétegre figyelő – angolszász politikusokhoz hasonlóan konzervatív nacionalista. …
Buckley szerint Donald Trump valami egészen új az amerikai politikában. Ő nem Andrew Jackson vagy a szókimondó Harry Truman. Ő nem Ronald Reagan. Nem hasonlít semmihez sem, amelyet korábban láttunk, azon egyszerű oknál fogva, hogy valami olyasmivel áll szemben, amit soha nem láttunk ezelőtt: egy baloldallal, amely feladta a mobilis és az osztályok nélküli társadalom amerikai álmát, amely védi a gazdasági immobilitást és arisztokráciát.”
Körúti Korzó: „Brüsszel ne tudja Magyarországra erőltetni Soros György őrült tervét”
„Georg Spöttle-vel beszélgettem a világ legszebb kávéházában a New York Kávéházban, itt nálunk a VII. kerületben. Arra a kérdésemre, hogy miért éppen Magyarország, egyszerű és gyors választ kaptam: „A magyar lányok vonzása úgy hat rám, mint a gravitáció”. …
Mint volt német rendőr egy olyan városban éltem Németországban, ahol a lakosság egynegyede már migráns. Saját bőrömön tapasztalhattam a társadalmi feszültségeket, látom a masszív kriminális energiát, amely a közel-keleti drogbáróktól ered, akik már most besorozzál a frissen érkezett migránsokat bűnszervezeteikbe, látom a nigériaiakat, akik már általános iskolák előtt sem szégyellnek drogot árulni. …
Fontosnak tartom, hogy a további években is a polgári jobboldal vezesse az országot, hogy a gazdasági fejlődés biztosítva legyen és Brüsszel ne tudja Magyarországra erőltetni Soros György őrült tervét.”
Saját oldalára is kitette, majd gyorsan eltávolította tweetjei közül a Pentagon azt a bejegyzést, amelyben egy aktivista lemondásra szólította fel az amerikai elnököt.
A @proudresister nevű Twitter-felhasználó az újabban napvilágra került, amerikai politikusokkal kapcsolatos szexuális zaklatási botrányok kapcsán írta azt, hogy Donald Trumpnak is le kéne mondania.
A Pentagon saját Twitter-oldalán újraposztolta a tweetet, majd gyorsan törölték – írja a Politico. A védelmi minisztérium szóvivője azzal magyarázta az esetet, hogy az egyik, az oldal szerkesztésére egyébként jogosult munkatársuk elrontott valamit, majd gyorsan kijavította a hibáját. Hozzátették, hogy a tweet tartalmától természetesen elhatárolódnak.
Az ügy azért kínos, mert ugyan sok Twitter-profilnál olvasható olyan megjegyzés, hogy az újratweetelés nem jelent egyetértést a poszt tartalmával, de a Pentagon @DeptofDefense nevű fiókjánál viszont nincs ilyen.
Az egyik legnagyobb nemzetközi bűnbanda több mint 200 tagját tartóztatták le csütörtökön az USA több államában. A legtöbben közülök illegálisan tartózkodtak az országban.
A Mara Salvatrucha, vagy közismertebb nevén az MS-13 bűnbanda az 1980-as években Los Angelesben alakult, közép-amerikai, elsősorban El Salvadorból származó bűnözők hozták létre. A bűnszervezet az 1990-es évekre már behálózta az Egyesült Államokat, Kanadát, Mexikót és Közép-Amerikát is, és becslések szerint mostanra akár 70 ezer tagja is lehet.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Bevándorlási és Vámhatóság (ICE) csütörtök esti bejelentése szerint október 8-tól november 13-ig több amerikai városban tartottak razziát, és ezek során 214 ember tartóztattak le: 16 amerikai és 198 külföldi állampolgárt. A külföldiek közül mindössze öten tartózkodtak jogszerűen az Egyesült Államokban, több mint 60 bűnöző pedig kíséret nélküli kiskorúként érkezett az országba.
A bandatagok jellemző tetoválásukról ismerhetők fel. Forrás: Wikipédia
Tom Homan, az ICE helyettes igazgatója újságíróknak, hogy még nem fejezték be teljesen a szervezet felszámolását. Hozzátette, hogy Donald Trump amerikai elnök elsődleges fontosságúnak nevezte az MS-13 felszámolását. A mostani razzia néhány hónap leforgása alatt a második volt.
Jeff Sessions igazságügyi miniszter közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy az MS-13-nak 40 szövetségi államban mintegy 10 ezer tagja van, és ma az Egyesült Államokban ez az egyik legveszélyesebb bűnszövetkezet. Kábítószer-, fegyver- és emberkereskedelemmel, rablásokkal, zsarolásokkal és gyilkosságokkal is gyanúsítják őket.
Vannak azonban olyanok is, akik kritizálják a MS-13 elleni harcot, ugyanis egy banda tagjának lenni önmagában nem bűn, az elfogottakat pedig sokszor nem konkrét bűncselekményekért, hanem azért tartóztatják le, mert illegálisan tartózkodnak az országban. A bevándorlókat védő szervezetek szerint ezek az akciók valójában egy „hátsó ajtót” jelentenek egy nagyon kemény kezű bevándorlási politika megvalósításában, és etnikai alapon zajlanak a letartóztatások – írja a CBS News.
Maga Homan is arról beszélt, hogy Donald Trump megválasztása előtt sokszor meg volt kötve a kezük, most viszont több lehetőségük van fellépni az MS-13 ellen.
A képviselőház megszavazta a nagyarányú adócsökkentést javasló adótörvény tervezetét, de még a szenátusban is szavazni fognak róla.
A képviselőház 227:205 arányban szavazta meg az 1400 milliárd dolláros adócsökkentést javasló törvénytervezetet, amely az elmúlt három évtized legnagyobb arányú adócsökkentését jelentené.
A szavazás előtt Donald Trump is a kongresszus épületébe érkezett,
ahol zárt ajtók mögött a republikánus képviselőcsoporttal tanácskozott, Paul Ryan házelnök pedig beszédben buzdította a törvényhozókat. A házelnök szerint a gazdaság „messze a lehetőségei alatt teljesít, évi 1-2 százalékos akadozó növekedéssel”. Azt mondta, hogy az átlag-amerikai családok mindegyike, jövedelmétől függetlenül, élvezi majd az adócsökkentés előnyeit.
Több republikánus képviselő is nem-mel szavazott a javaslatra,
a The Hill szerint összesen 13-an. Ennek ellenére simán meglett a többség.
A törvénytervezet egyszerűsíti a bonyolult adórendszert, csökkenti a jövedelmiadó-sávok számát, jelentős adócsökkentést javasol mind az egyéneknek, mind a vállalkozásoknak, számos adó-jóváírási formát megszüntet és kedvezőbbé teszi a családok és a családi vállalkozások adózási feltételeit.
A demokraták szerint viszont a javaslat csak a gazdagokat segíti.
A szenátusban egyelőre bizottságokban tárgyalják a törvénytervezetet és a jövő heti Hálaadás után tervezik a szavazást. Egyelőre hat szenátor, köztük John McCain és a jövőre visszavonuló Bob Corker és Jeff Flake szavazata még nem biztos – mindannyian Trump ellenfeleinek számítanak a párton belül. Lindsey Graham szenátor a Foxnak azt mondta:
„Ha ezzel elbukunk, végünk van, a republikánus többség nem létezik többé. És ez valószínűleg a párt végét is jelenti majd”.
Márpedig a 100 fős szenátusban 52 republikánus képviselő van, vagyis, ha a hatból ketten a törvény elfogadása ellen szavaznak (feltéve, hogy a demokraták egységesen ellenzik), akkor már nem lesz meg a többség.
Az Amerikát irányító valóságos hatalom, szerencsétlen lúzerek hülye zászlókkal, elmebajos perverz igyekezet, feminácik gendertengernagyai és szexi neccharisnya – a kormánysajtó alternatív valóságából szemezgettünk.
A Magyar Hírlap az amerikai elnökről
„Itt mindjárt meg is állhatunk egy pillanatra, hogy rögzítsük, a mindenkori amerikai elnöknek semmiféle hatalma nincs, a valóságos hatalom ugyanis mindent igyekszik megtenni annak érdekében, és többnyire sikeresen, hogy egyáltalán ne látszódjon. Azt is igyekszik elérni, szintén sikerrel, hogy az általa véleményhatalmi diktatúraként használt médiagépezet összeesküvéselmélet-gyártással (tudatlansággal, gonoszsággal) vádoljon mindenkit, aki kétségbe meri vonni az ily módon láthatatlanná vált valódi hatalom nemlétezését.
Donald Trump és számos elődje amerikai elnökként arra kapott formális felhatalmazást, hogy uralomtechnikai szinten „leadminisztrálja”, amit a valóságos hatalom számára diktál. Így érthető meg igazán az a szó szoros értelmében vett gyilkos küzdelem, amelyet a megválasztott elnök megválasztása pillanatától kezdve folytat ezzel a „nem létező” valóságos hatalommal, s annak nagyon is létező, bár hatalom mivoltát hevesen tagadó médiakomplexumával.”
A Magyar Idők publicistája a Jobbikról és Ukrajnáról
„Az elmúlt hétvégén Beregszászon felvonult az egy évvel ezelőtti Jobbik.
Ott volt minden, ami ehhez kellett. Éjfekete sötétség, mindent felülíró nőhiányban szenvedő szerencsétlen lúzerek, hülye zászlók, még hülyébb jelszavak, a legnagyobb hülyeségeket előre elskandáló vezérhülye, ami után a többi tud bégetni (adjon az Isten! Szebb jövőt! Manapság inkább deszegregált iskolát, hogy egy halhatatlant idézzünk…), szóval ott volt minden, mint nemrégen a kis falusi cigánysorokon, ahol Vona akkori emberei meneteltek, bár az is igaz, Vona csak álmodhatott egy jóféle Karpatszka Szicsről, az neki nem adatott meg soha, ugyanis ez itt mégiscsak Európa.”
A Pesti Srácok az Index egyik cikkéről
„Az egész írás csöpög attól az elmebajos perverz igyekezettől, hogy a szadizmust és a mazochizmust a normalitás részének fogadtassa el. Azt akarja velünk elhitetni, hogy ezek az emberek ettől boldogok, ez kell nekik a személyes teljességük megéléséhez, ez a szabadságuk része. Ezek az emberek nagyon betegek, de az újságíró még sokkal betegebb, a szerkesztőjével (ha van egyáltalán ilyen az Indexnél) együtt. Ugyanis előbbi a személyes döbbenetét és undorát rejtegetve igyekszik megfelelni az ideológiának, annak, hogy mindezt úgy mutassa be, mintha nem szerencsétlen elmebetegek szenvedését látná, amit egymásnak és maguknak okoznak, hanem valami olyasmit, ami természetes. Az utóbbi meg megjelenteti.
Tudom, ez a liberális univerzum elmebetegjeinek felfoghatatlan, de nem attól vagyunk emberek, hogy mindent megteszünk, ami eszünkbe jut, hanem attól, hogy képesek vagyunk határokat állítani magunk köré.”
A 888 egy verekedésről
„A feminácik két gendertengernagya, Papp Réka Kinga és Bajusz Orsolya összebalhézott egy budapesti „teázóban”. A hírek szerint jól helyben is hagyták egymást.
Hiteles források egyelőre nem erősítették meg azt a pesti romkocsmákban terjedő álhírt, mely szerint Bajusz Orsolya feminista aktivista leköpte és fejbe verte Papp Réka Kinga ’vetkőzőművészt’.”
Nem bír leállni a Ripost az öltözködési tanácsokkal
„Szexi és csinos a neccharisnya, na de mi van, ha beköszöntenek a mínuszok? Mutatunk egy vadítóan dögös megoldást: nemcsak melegít, de a férfiak is megőrülnek érte!
Meglepetéssel szolgálhatsz párodnak, ha ezt a harisnyát veszed fel. Első nekifutásra pamutnak és vastagnak néz ki – az is. Mégis van benne némi csavar! Télen kifejezetten hasznos. Csinos, és nőies lehetsz szoknyában is! Így lesz a combfix meleg és szexi a mindennapokban.”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
