Részben alkotmányellenes Handó Tünde utasítása

0
284

Az alaptörvénnyel ellentétesen írt elő olyan magatartási szabályokat az Országos Bírósági Hivatal elnöke, amelyek megsértése akár a bíró felmentéséhez is vezethetnek. Egy bíró fordult a testülethez, szerinte a kétharmados törvényi szabályozás helyetti belső utasítás sérti a bírák függetlenségét.

Az Alkotmánybíróság (Ab) részben megsemmisítette az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének úgynevezett integritási utasítását, mert az több ponton is alkotmányellenes – olvasható az Ab honlapján.

Handó Tünde, az OBH elnöke tavaly adta ki “a bíróság jogszerű, befolyásmentes, feddhetetlen működéséről és a bírák ennek megfelelő magatartásáról” szóló úgynevezett integritási szabályzatát, amely a bírók elleni eljárásokat is rögzítette. A szabályzat szerint az OBH elnöke

nem kötelező jellegű ajánlásban is megfogalmazhat

olyan magatartási előírást, amelynek megsértése esetén a bírákkal szemben eljárás indítható.

A szabályzat azt is tartalmazza, hogy a bíróság elnöke gondoskodik a visszaélésekre, szabálytalanságokra vonatkozó bejelentések kivizsgálásáról, valamint „az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról”. Arról azonban nem rendelkezik a szabályzat, hogy a bíróság elnöke ezeket az intézkedéseket milyen formában teheti meg.

Az utasítás ellen egy bíró fordult az Alkotmánybírósághoz. Szerinte az OBH elnökének utasítása olyan kötelezettségeket állapít meg a bíróknak, amelyek

megsértése akár a bírói tisztség megszüntetését

is eredményezheti. Ez azonban a panaszos szerint ellentétes az alaptörvénnyel, amely kimondja: a bírákra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak sarkalatos törvényben szabad megállapítani.

Az Ab megállapította, hogy a kötelező erővel nem rendelkező, alkotmányossági ellenőrzés alól kivont utasítás

nem írhat elő olyan magatartási szabályokat,

amelyek érinthetik a bírói függetlenséget, ezért a testület az ajánlásra vonatkozó szövegrészt megsemmisítette.

Az Ab-határozat szerint Handó Tünde olyan magatartási szabályokat írt elő, amelyek megsértése esetén a jogorvoslathoz való jog biztosítása elengedhetetlen lenne. Ilyen garanciális rendelkezéseket azonban az utasítás nem tartalmaz és az alaptörvény alapján nem is tartalmazhat.

Az Alkotmánybíróság kimondta továbbá: a vizsgált rendelkezések – mint például az integritássértés megállapítása, kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése, valamint az esetleges jogkövetkezmények alkalmazása – mind a jogorvoslathoz való jogot, mind pedig a bírói függetlenséget sértik, ezért a szabályzat erre vonatkozó szabályai alaptörvény-ellenesek, azokat a testület szintén megsemmisítette.

Az Ab magyarázata szerint a bírák fegyelmi felelősségre vonása, a velük szemben alkalmazható munkajogi intézkedések csak törvényi felhatalmazáson alapulhatnak.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..