Megtartották a pápaválasztást előkészítő utolsó tanácskozást. Ezután szerdán három órakor a bíborosak mögött bezáródik az ajtó, a katolikus világ szeme a Sixtus-kápolna kéményére szegeződik.
A fogadóirodák a második helyre sorolják Parolin olasz bíboros mögött a Fülöp szigetekről Rómába érkezett 67 éves Luis Antonio Tagle bíborost. Mindkettőjük nézetei sokban egybeesnek Ferenc pápával, aki Latin Amerikából érkezett Szent Péter trónjára. 12 éves uralkodása folyamán sok új bíborost nevezett ki a katolikus egyház élén álló testületbe, ezzel megerősítette a progresszív irányvonalat, amely nyitást jelent a huszonegyedik század realitásai felé.
Parolin bíboros a nagyhatalmú Segretario a Vatikánban vagyis olyan mint egy miniszterelnök. XII. Pius pápa annak idején ugyanebből a tisztségből emelkedett a pápai trónra. Tagle bíboros a Hit terjesztését irányítja a Vatikánban. A 67 éves bíboros korábban Manila, a 25 milliós főváros érseke volt a Fülöp szigeteken. A szegények püspökének tartották éppúgy Bergoglio bíborost, a későbbi Ferenc pápát Buenos Airesben. Tagle bíboros ma is tömegközlekedést használ, de ezen nyilvánvalóan változtatnia kell, ha pápának választják hiszen a terroristák számára a katolikus egyház feje fontos célszemély. Ez ki is derült amikor II. János Pál pápára egy török terrorista rálőtt a Szent Péter téren. Bár egyértelműen sohasem bizonyosodott be, de nagyon valószínű, hogy a Szovjetunió vezetői adták a megbízást a szélsőjobboldali török terroristának hiszen a lengyel pápa kulcsszerepet játszott Lengyelország politikai válságában, mely a kommunista diktatúra összeomlásával fenyegetett.
Évszázadok után II. János Pál volt az első nem olasz pápa Szent Péter trónján, aki első beszédében kérte az olasz híveket: javítsák ki, ha hibát követne el az olasz nyelvben. A pápa Róma püspöke is, emiatt fontos az olasz nyelvű prédikáció, ez Parolin bíboros esélyeit erősíti, és hátrányos Tagle bíborosnak, aki nem beszél elég jól olaszul. Viszont kiváló az angol nyelvtudása, és ez komoly előny hiszen ma a diplomácia nyelve az angol. Tagle bíboros éppúgy négyszemközt tárgyalhat Trump elnökkel mint Zelenszkij ukrán államfő a Szent Péter székesegyházban.
Erdő Péter lehet a konzervatív jelölt
Ferenc pápánál konzervatívabb nézeteket vall sok kérdésben Erdő Péter bíboros, aki viszont jó diplomáciai képességekkel rendelkezik vagyis a többség számára elfogadható lenne. Míg Tagle bíboros megválasztása a harmadik világ folyamatos felértékelését jelentené: egy argentin pápa után egy másik, aki a Fülöp szigetekről érkezik, addig Erdő Péter nyitást jelenthetne az ortodox egyházak felé. Erdő Péter beszél oroszul, és tisztában van a kelet-európai realitásokkal, amelyek sokszor vallási alapon is szembeállítják egymással az itt élő népeket. Ferenc pápa ukrán bíborost is kinevezett, és sürgette a mielőbbi békét az ukrajnai konfliktusban. Ferenc pápa is tisztában volt azzal, hogy a katolikus egyháznak fontos közvetítő szerepe is lehet, ezért nevezett ki egy magyar bíborost, Német Lászlót Belgrád érsekének.
Európában ugyanakkor egyre kevesebb a hívő míg Ázsiában és Afrikában egyre több. Ferenc pápa ennek megfelelően sok új bíborost kreált a harmadik világból, és viszonylag keveset Európából és Észak Amerikából.
Trump hatás
Az USA elnöke nem ápolt jó kapcsolatot Ferenc pápával annál jobbat a konzervatív protestáns egyházakkal az Egyesült Államokban, ahol ezek a protestáns csoportok hagyományosan bizalmatlanok a Vatikánnal szemben.
Ferenc pápa egy olyan érseket nevezett ki egyik utolsó rendeletével a washingtoni egyházmegye élére, aki szókimondóan bírálta Trump elnök migránsellenes intézkedéseit.
Donald Trump nem is akart elmenni Ferenc pápa temetésére, erre végülis Vance alelnök beszélte rá, aki felnőtt korában katolizált. Vance volt a Vatikán utolsó külföldi vendége, aki csak röviden tárgyalt Ferenc pápával, akit már Parolin bíboros pótolt hiszen a pápa már nagyon gyenge volt.
A migráció ügye határozottan szembeállította egymással Ferenc pápát nemcsak Donald Trumppal, de a magyar püspöki karral is, amely Orbán Viktor irányvonalát követi ebben a kérdésben is.
A magyar püspöki kar állásfoglalása világossá vált amikor leváltották Erdő Péter bíborost a püspöki kar éléről, és helyette az Orbán Viktor vonalát követő Veres András győri püspököt választották meg.
A vatikáni nuncius tudatta Veres András püspökkel, hogy Orbán Viktor vonalának követésével nem fog karriert csinálni a magyar katolikus egyházban. Veres András püspök emiatt nem is akart újraindulni a püspöki kar elnökségéért, de ekkor meg Orbán Viktor figyelmeztette: az állami támogatás csökkenhet, ha nem Veres András vonala érvényesül a katolikus püspöki karban. Veres András fegyelmezetten el is vállalta újra az elnökséget a püspöki karban abban a reményben, hogy Ferenc pápa halálával változik majd a Vatikán irányvonala.
XII. Pius pápa Németországban volt korábban nuncius, majd pedig Segretario a Vatikánban, ahol azután pápaként nem ítélte el a zsidóüldözést. Ezzel foltot ejtett a pápai paláston. Ahogy XII. Pius pápának Adolf Hitlerrel és Benito Mussolinivel kellett szót értenie, úgy most az új pápának Donald Trump jut az Egyesült Államokban, az argentin Trump, Milei Buenos Airesben és Orbán Viktor Budapesten. Ez a diplomata Parolin esélyeit erősíti, de nagy kérdés, hogy miképp látják ezt maguk a pápaválasztó bíborosok, akik többségükben alig ismerik egymást miközben saját országukban más – más problémákkal szembesülnek.
