Brüsszel olyan helyzetben dolgozta ki a 800 milliárd eurós katonai fejlesztési tervet, melyben arra a feltételezésre épített, hogy Európát Putyin bevonulása és Trump kivonulás fenyegeti. Valójában mindkettő erős túlzás: sem Putyin legyengült Oroszországa nem jelent komoly katonai fenyegetést az Európai Unióra sem pedig Trump kivonulása a NATO-ból.
Az orosz haderő szánalmasan leszerepelt Ukrajnában, a háromnapos villámháború már több mint három éve tart, Oroszország hódító tervei a kukába kerültek, mert képtelen volt elfoglalni a stratégiai célokat: Kijevet a fővárost, hogy új oroszbarát kormányzatot telepítsen oda, Harkovot, az orosz többségű ipari központot és Odesszát, a kikötőt, amely a Fekete tenger uralását tenné lehetővé. Putyin egyáltalán nem képes egy NATO tagállam megtámadására csak arra, hogy elérje: Ukrajna nem lép be a NATO-ba. Ezt Trump megígérheti neki sőt már Biden is megtehette volna, és akkor talán nem is tört volna ki a teljesen értelmetlen háború.
Trump nem vonulhat ki a NATO-ból hiszen annak az a szerepe, hogy megakadályozza Orbán Viktor álmát a nagy eurázsiai együttműködésről, amely az Atlanti óceántól a Csendes óceánig tart.
Európa, Oroszország és Kína stratégiai együttműködése olyan stratégiai kihívás lenne, melyet az USA, melynek világgazdasági szerepe egyre csökken nem viselhetne el anélkül, hogy le ne esne fejéről a koronája.
Az Európai Unió tagállamainak – a gyenge gazdasági teljesítmény miatt – nincsen elég pénzük arra, hogy finanszírozzák a nagyratörő védelmi terveket. Pontosabban csak ott van rá pénz, ahol történelmi okok miatt valóban komoly félelem van az orosz agressziótól: a három balti állam, Lengyelország, Finnország.
A költségvetési hiányba ne számítson bele a hadikiadások növekedése
Hétfőn ezt kérték a következő uniós tagállamok Brüsszelben: Belgium, Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Portugália, Szlovákia és Szlovénia. Az, hogy a többi tagország ezt még nem kérte, egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem számítanak ugyanerre hiszen csaknem valamennyi uniós tagállam költségvetési problémákkal küszködik.
Mit jelent ez az uniós záradék, melyet eddig 14 tagállam kért? Azt, hogy a következő három év során az éves GDP 3%-án túlmenően még 1,5%-kal növelhessék a költségvetés hiányát.
Franciaország, Olaszország és Spanyolország közös uniós hitelfelvételt szeretne, mert tisztában van azzal, hogy saját erőből nem tudja teljesíteni a katonai kiadások jelentős növelését amikor a gazdaság növekedése stagnál.
A nagy kérdőjel Németország
Merz kancellár megbukott a parlamenti szavazáson vagyis egyelőre nem vált Németország vezetőjévé holott korábban magabiztosan Európa vezetését is magára vállalta. Mindeközben a Trump és Putyin által támogatott Alternative für Deutschland Németország legnépszerűbb politikai pártjává vált. A korábbi német kormány a költségvetésbe bukott bele. Azóta az adósságfék kiiktatását megszavazta a régi parlament, mert az új már valószínűleg elvetette volna azt.
Hogy játszhat így Németország vezető szerepet Európában, ha Berlinben sem tudnak megegyezni arról, hogy merre van előre?
Macron és Meloni közös hitelfelvételt szeretnének, mert csakis így tudják finanszírozni a többletkiadásokat. Csakhogy minden Németországon múlik ahol Angela Merkel kancellár csakis úgy tudta elérni a közös uniós hitelfelvételt 750 milliárd eurós értékben, hogy letette a nagy esküt: ez csak egyetlenegy alkalomra vonatkozik! Merkel nyugdíjba vonult. Mario Draghi ex olasz miniszterelnök, az Európai Központi Bank egykori elnöke, előterjesztette a tervet a közös hitelfelvételről, amely erősen megosztja az Európai Uniót. Csakis Németország lenne képes valamilyen konszenzust teremteni, de a 70 éves Merz kancellárnak ez egyelőre a saját hazájában sem sikerült.
