Miközben az európai kormányok egyre több pénzt fordítanak védelemre és Ukrajna támogatására, a kontinens nagyvárosaiban diákok vonulnak utcára azt követelve: a fegyverkezés helyett az oktatásra költsenek. Rómától Párizsig ugyanaz a kérdés hangzik el: valóban a tankokra és rakétákra kell-e költeni a szűkös költségvetési forrásokat, amikor az iskolák, egyetemek és a fiatalok jövője is forráshiánnyal küzd? A tiltakozások mögött azonban nemcsak társadalmi elégedetlenség, hanem egy geopolitikai küzdelem árnyéka is felsejlik.
Petárdák és füstbombák csapódtak az olasz oktatási minisztérium épületének falához Rómában, miközben Torinóban a rendőrséggel kerültek összecsapásba a tüntető diákok. A No Meloni Day demonstrációinak résztvevői ugyanazt az üzenetet fogalmazták meg, amely az elmúlt hetekben Franciaországban, Belgiumban és Albániában is egyre hangosabban visszhangzott: az államok inkább az oktatásba, mint a fegyverkezésbe fektessenek.
A szervezők szerint Olaszországban mintegy négyszázezren csatlakoztak a tiltakozásokhoz. A tüntetők úgy látják, hogy miközben az iskolák és egyetemek krónikus pénzhiánnyal küzdenek, a kormány milliárdokat készül elkölteni katonai célokra.
A helyzet hátterében egy olyan stratégiai fordulat áll, amely egész Európát érinti. Donald Trump következetesen azt követeli a NATO európai tagállamaitól, hogy jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat. Az európai politikai vezetők ezt részben azzal indokolják, hogy Oroszország ukrajnai háborúja alapvetően megváltoztatta a kontinens biztonsági helyzetét. A probléma csupán az, hogy a gazdasági növekedés lassú, az államadósság magas, a költségvetési mozgástér pedig szűk. Minden euró, amely a hadsereghez kerül, hiányozhat az egészségügyből, az oktatásból vagy a szociális ellátásból.
Ez a feszültség egyre inkább politikai robbanóanyaggá válik.
Nem véletlen, hogy a szélsőjobboldali és populista erők szinte mindenhol ugyanarra az érzékeny pontra tapintanak rá. A Patrióták brüsszeli rendezvényén Marine Le Pen nyíltan kijelentette: Franciaországnak elsősorban saját problémáinak megoldására kellene költenie, nem pedig Ukrajna támogatására. Az üzenet egyszerű és sok választó számára vonzó: előbb a franciák, az olaszok vagy a németek problémáit kell megoldani, és csak utána lehet külföldi konfliktusokra pénzt áldozni.
Ezzel szemben Emmanuel Macron, Giorgia Meloni és több más európai vezető amellett érvel, hogy Ukrajna támogatása és a katonai erő fejlesztése nem választás kérdése, hanem biztonsági szükségszerűség. Szerintük ha Oroszország sikerrel járna Ukrajnában, annak hosszú távú költségei jóval meghaladnák a jelenlegi katonai ráfordításokat.
A vita ezért már régen túlnőtt az oktatás vagy a költségvetés kérdésén. Valójában Európa jövőbeli geopolitikai irányáról szól.
Ebben a helyzetben különösen érdekes, hogy a francia sajtó egy részében és több biztonságpolitikai elemzésben is felmerült: Moszkva számára kifejezetten előnyös minden olyan társadalmi mozgalom, amely gyengíti az Ukrajna mellett kiálló európai kormányokat. Nem azért, mert a tüntető diákok orosz ügynökök lennének, hanem azért, mert követeléseik és elégedetlenségük olyan politikai közeget teremthet, amelyben könnyebben erősödnek meg az Ukrajna támogatását ellenző pártok.
Putyin számára ugyanis minden olyan fejlemény kedvező, amely csökkenti az európai egységet.
Ha a választók egyre inkább a belső problémák megoldását követelik, és egyre kevésbé hajlandók finanszírozni a fegyverkezést vagy Ukrajna támogatását, akkor Moszkva stratégiai céljai politikai értelemben közelebb kerülhetnek.
A kérdés ezért nem az, hogy az európai diákoknak van-e okuk tiltakozni. Az oktatás helyzete, a lakhatási válság és a romló életkilátások miatt sok országban valóban erős az elégedetlenség. A valódi kérdés inkább az, hogy ki profitál ebből az elégedetlenségből.
Az utcán tüntető fiatalok jobb iskolákat és több lehetőséget követelnek. A nagyhatalmi politika azonban ritkán arról szól, hogy ki mit akar. Sokkal inkább arról, hogy végül ki húz hasznot a kialakuló helyzetből. Ebben a játszmában pedig Vlagyimir Putyin aligha tekinti rossz hírnek az európai fővárosokat megrázó tiltakozási hullámot.
