İstanbul escort bayan sivas escort samsun escort bayan sakarya escort Muğla escort Mersin escort Escort malatya Escort konya Kocaeli Escort Kayseri Escort izmir escort bayan hatay bayan escort antep Escort bayan eskişehir escort bayan erzurum escort bayan elazığ escort diyarbakır escort escort bayan Çanakkale Bursa Escort bayan Balıkesir escort aydın Escort Antalya Escort ankara bayan escort Adana Escort bayan

Kezdőlap Címkék Ferenc pápa

Címke: Ferenc pápa

Erdő Péter Szent Péter trónján?

A magyar bíborosnak komoly sokak szerint esélye lehet rá, hogy utóda legyen Ferenc pápának, aki nemrég ünnepelte 87-ik születésnapját. Erdő Péter jóval fiatalabb, 1952-ben született, de már több mint húsz éve Esztergom bíboros érseke, aki egy ideig az európai katolikus konferencia elnöke is volt.

Kiválasztása annak idején kompromisszum volt a baloldali-liberális magyar kormányzat és a Vatikán között, ahol II. János Pál, az óvatosan haladó lengyel bíborosból konzervatív pápává lett óriási tekintélyű, de öreg és beteg vezető dönthetett erről. A magyar baloldali-liberális kormányzat Várszegi Asztrikot javasolta volna, de tisztában kellett lennie azzal, hogy II. János Pál nem fogadta volna el a pannonhalmi főapátot a magyar katolikus egyház élére. Egyrészt, mert a pápa számára nézetei túlságosan progresszívak voltak, másrészt pedig II. János Pál tudta, hogy a magyar katolikus egyházon belül ezek a nézetek kisebbségben vannak. Ezért aztán a Vatikán a nemzeti katolikus többség és a progresszív kisebbség jelöltje helyett, a centrumhoz tartozó kánon jogászt kreálta bíborossá noha Erdő Péter a hierarchiában eléggé alul helyezkedett el, és meglehetősen fiatal volt e magas tisztségre. II. János Pál maga is fiatalon lett Krakkó bíboros érseke, és csak 58 éves volt amikor elfoglalhatta Szent Péter trónját, ahol 28 évet tölthetett el, majd vatikáni mércével mérve villámgyorsan szentté avatták.

Az esélyes jelöltekből ritkán lesz pápa

Ezt így tartják a Vatikánban, ahol 120 80 évesnél fiatalabb bíboros választja meg az új pápát. Egy olasz portál szerint Erdő Péter bíboros  esélyes volt már 2013-ban is, mert őt támogatta az a szövetség, amely a kelet-európai, német és USA bíborosokból állt, és amelyik megválasztotta II. János Pált és XIII. Benedeket. A latin-amerikai bíborosok azonban legyőzték  ezt a szövetséget, és Buenos Aires érsekét választották meg, aki már korábban ellenjelöltje volt XIII-ik Benedeknek.

Ferenc pápa progresszív irányvonalával sokan nem értenek egyet Európában, Észak Amerikában és Afrikában.

A jelenlegi pápa irányvonalát  Pietro Parolin  vihetné  tovább, de vatikáni  államtitkár  ritkán  lesz  pápa bár  XII-ik Piusnak ez sikerült. Az olasz portál szerint Közép Európából még Schönborn bécsi bíboros-érsek is esélyes, de ő 1945-ben született vagyis elég idős már. Ezenkívül hercegi família tagja, az ő családja kapta meg Rákóczi Ferenc óriási birtokát Kárpátalján miután a felkelés elbukott. Jelölése emiatt a múltat idézné holott a bíboros nézetei meglehetősen progresszívek: élesen szembekerült például Ausztria akkori kancellárjával, Sebastian Kurz-cal, aki szigorú migránsellenes törvényt akart elfogadtatni, melyet az osztrák katolikus egyház nem helyeselt. A kancellár megfenyegette a katolikus egyházat, hogy megvonja az állami támogatás egy részét, ha a bíboros nem változtat a magatartásán. Schönborn bíboros nemet mondott a törvényre, amelyből ebben a formában nem lett semmi. Kurz kancellár zsarolása viszont kiderült, és ez hozzájárult a bukásához.

Olaszországot egyetlenegy jelölt képviseli a pápa jelöltek listáján holott évszázadokon át ez olasz belügy volt.

Az olasz bíborosok azonban olyan intenzíven vettek részt a belpolitikai harcokban, hogy a többi bíboros úgy döntött: a világegyház érdeke immár az, hogy ne olasz bíboros üljön Szent Péter trónján. A szakítás 1978-ban történt a lengyel II. János megválasztásával, és az olasz bíborosok befolyása azóta folyamatosan csökken. Egyiküket nemrég elítélte a Vatikán bírósága korrupcióért. Így érthető, hogy míg korábban szinte az összes jelölt olasz volt, és csak mutatóban szerepelt egy-két külföldi a pápa jelöltek között, mára már csak egy: Matteo Zuppi bíboros maradt. Ő fiatal, 1955-ben született. Bologna érseke és az olasz püspöki konferencia elnöke. Aktívan együttműködött a Szent Egyed közösséggel, amely a világban igyekszik közvetítő szerepet játszani. 2019-ben a pápa ennek a közösségnek vezetőjévé nevezte ki Zuppit. Aki Ferenc pápa személyes képviselője az ukrajnai válság rendezésére. Zuppi bíboros már találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel, de Putyinnal még nem viszont Kirill pátriárkával igen. Az orosz ortodox egyház feje, aki az állambiztonság magasrangú tisztje, aktívan támogatja Putyin ukrajnai háborúját. A magyar diplomácia ennek ellenére elérte, hogy vegyék le Kirill pátriárkát az uniós fekete listáról.

Most az olasz portál megemlíti, hogy Erdő Péter pápai esélyeit erősíti az, hogy a magyar katolikus egyház közvetítő szerepet játszik a Vatikán és az orosz ortodox egyház között.

Kirill pátriárka az orosz ortodox egyház korábbi “külügyminiszterét” nevezte ki a Magyarországon élő orosz ortodox közösség élére, hogy ily módon is erősítse a kapcsolatot Magyarországgal.

Ferenc pápa: kinek áll érdekében a háború?

Ferenc pápa békéért kiált és imádkozik. Nem keres felelőst, csak békét akar. Ő megteheti, nem politikus. A politikus viszont bármelyik oldalon is áll hasznot zsebel be a háborúból.

“Az összes háború nem más mint céltalan utazás, győztesek nélküli vereség, megbocsáthatatlan őrültség. A háborúk megállításához mindenekelőtt a fegyverekre kell nemet mondani, mert hogyha sérült lelkű emberek kezébe kerülnek a fegyverek, akkor azok előbb vagy utóbb használni is fogják azokat. Hogy lehet békéről beszélni amikor egyre több fegyvert gyártanak és egyre többet adnak el?” – tette fel a kérdést a katolikus egyház feje karácsonykor.

A stockholmi Békekutató intézet, a SIPRI szerint messze az Egyesült Államok gyártja a legtöbb fegyvert, és ennek jelentős részét exportálja például Ukrajnába. Tony Blinken amerikai külügyminiszter elmondta, hogy az ukrajnai segély 90%-a amerikai fegyverek vásárlására megy el.

“A tömeggyilkosságok fülsiketítő csendben történnek”

Ezt hangsúlyozta Ferenc pápa, aki rámutatott a média szerepére, amely a legtöbbször elfogultan számol be a háborúkról, és gyakran elhallgatja az igazi felelősök szerepét.

“Az emberek kenyeret és nem fegyvert akarnak. Azok, akik nehezen tudnak megélni békéért könyörögnek. Fel sem tudják fogni, hogy milyen sok állami pénz megy el fegyverkezésre. Beszéljenek róla, írjanak róla! Kerüljenek napvilágra a háborúk szálait mozgató érdekek! Derüljön ki, hogy ebből kinek mekkora nyeresége származott?!” – szólította fel Ferenc pápa a média munkatársait.

A fegyverkezés a világban azt követően gyorsult fel, hogy az Egyesült Államok 2021 elején stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot, melyekkel korábban valamiféle együttműködésre törekedett. 2022 február 24-én Putyin elnök megtámadta Ukrajnát, és a háború azóta is tart. A NATO hatalmas összegekkel támogatja Ukrajna hadseregét, amelyet a nyugati fegyvergyárak látnak el fegyverzettel. Egyidejűleg a NATO tagállamokban is drámai mértékű fegyverkezés indult el: Lengyelországban a GDP 5%-át fordítják erre a célra. A NATO előírás 2%, de sok tagállam ezt sem teljesítette Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt. Németország hatalmas fegyverkezési programot fogadott el, és négyről nyolc milliárd euróra emelte Ukrajna támogatását.

Németország gazdasága stagnál, de a fegyvergyártás rohamtempóban fejlődik. A Rheinmetall a világ egyik legfontosabb fegyvergyártójává vált, Magyarországon is egyre nagyobb szerepet játszik.

A NATO mindezt az orosz fenyegetéssel indokolja, de közben kiderült: az orosz hadsereg Ukrajnával sem bír el.  A NATO képmutató módon elvárja Ukrajnától, hogy győzze le az orosz hadsereget. Olyan erős az orosz hadsereg, hogy egész Európát fenyegeti vagy olyan gyenge, hogy Ukrajna is legyőzheti?

Ferenc pápa is kéri Putyint: állítsa vissza a gabonaegyezményt Ukrajnával

Pénzügyi és politikai problémák nehezítik az ukrán gabona exportját, melyet Putyin mindenképp akadályozni szeretne, és ezért nem hosszabbította meg a gabona egyezményt. Ferenc pápa is arra kérte az orosz elnököt, hogy gondolja meg magát, és vonja vissza a tilalmat.

“Készen állunk arra, hogy Ukrajna mezőgazdasági kivitelét új utakon oldjuk meg”

– hangsúlyozta Valdis Dombrovskis, az Európai Unió alelnöke.

Csakhogy az oroszok támadják Renit, a román határ közelében levő kikötőt , az első számú alternatív útvonal kiindulópontját. A NATO főtitkára rögtön el is ítélte az orosz akciót mondván “Oroszország fegyverként használja az éhséget. ”Elítélte a támadást Klaus Johannis, Románia elnöke is. Az ukrán mezőgazdasági export 65%-a ezen az útvonalon jut el külföldre azóta, hogy Putyin elnök felfüggesztette a gabonaegyezményt Ukrajnával. Oroszországnak ezzel kettős célja van: meggyengíteni Ukrajnát, amelynek komoly bevételt hoz a mezőgazdasági export, és párhuzamosan mesterséges hiányt kialakítani a gabona piacon, ahol az oroszok át akarják venni Ukrajna helyét.

Az Európai Unió tagállamai támogatni akarják Ukrajnát, ezért Litvánia külügyminisztere felajánlotta a balti kikötőket a mezőgazdasági export számára. A három balti állam kormány levelet írt az Európai Bizottságnak, melyben felajánlják, hogy 25 millió tonna ukrán gabonát tudnának exportálni a kikötőikből – írja a brüsszeli Politico. Ez a gyakorlatban olyan új zöld folyosó kialakítását jelentené, amely az ukrán gabona ellenőrzését megszüntetné Ukrajna és Lengyelország határán. Ukrajna mezőgazdasági minisztere támogatásáról biztosította a balti javaslatot: Mikola Solsky szerint nemcsak a balti kikötőket lehetne kihasználni ily módon hanem Hamburgot, Rotterdamot és Triesztet is. A Valdis Dombrovskis uniós biztosnak küldött levélben ezenkívül szerepel még Rijeka is Horvátországban illetve Koper Szlovéniában.

Ezek a zöld folyosók már ki vannak próbálva: 2022 májusa és 2023 júniusa között 32 millió tonna ukrán gabona jutott el ily módon a világpiacra.

Csakhogy ez jóval drágább mint a tengeri szállítás, ily módon az ukrán gabona hátrányba kerül a vetélytársaihoz mindenekelőtt az orosz exporthoz képest. Tonnánként 30-40 euró a plusz költség, amelyet valakinek fel kell vállalnia. Ukrajna és Litvánia máris kért támogatást Brüsszeltől erre a célra.

Magyarország, Lengyelország és Románia szintén támogatásra vár. Románia máris sokat költött arra, hogy megnövelje a kikötői kapacitást Constantában. Lengyelország 100 millió euróból felújította vasúthálózatát, és új határ átkelőt létesített az ukrán határon. A baj az, hogy ez csepp a tengerben. Ahhoz, hogy ezek a szolidaritási zöld folyosók hatékonyan működhessenek több milliárd eurós beruházásokra lenne szükség. Ki nyúl a zsebébe? Mindenki Brüsszeltől várja a megoldást, de ott azt válaszolják, hogy az Európai Unió infrastruktúra fejlesztő alapjában nincs pénz, mert már eddig is 250 millió eurót költöttek ezekre a szolidaritási zöld útvonalakra, és egymilliárd euró jut a közös finanszírozású programokra, melyek elősegítik az ukrán gabona exportját.

Nemcsak pénzügyi, de politikai probléma is az ukrán gabona

Öten az uniós tagállamok közül: Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Bulgária kifogásolják, hogy az olcsó ukrán gabona konkurenciát jelent számukra az Európai Unióban, ahol csökkenti az árakat. Ezek az országok azt szeretnék, ha az ukrán gabona Afrikába és a Közel Keletre jutna nem pedig az Európai Unió piacára kihasználva azt, hogy Brüsszel felfüggesztette a vámokat a háborúra hivatkozva, mert ily módon is támogatni szeretné Ukrajnát. Brüsszel úgy döntött, hogy a tiltakozó öt uniós tagállamban nem juthat piacra az ukrán gabona, de a többi tagállamban igen.

“Amióta él ez a tilalom, azóta megkétszereződött az ukrán gabona tranzit Lengyelországon keresztül“

– nyilatkozta az ország mezőgazdasági minisztere. Robert Telus hangsúlyozta, hogy a tranzitot támogatják, de ugyanakkor azt szeretnék, hogy a tilalmat, amely szeptember 15-ig érvényes, Brüsszel meghosszabbítaná egészen az év végéig.

Ukrajna másképp érzékeli a helyzetet: Kijev szerint a lengyel hatóságok szándékosan nyújtják meg az ellenőrzés idejét a határon, és ezért csak kevesebb ukrán gabona jut el rajtuk keresztül a világpiacra. Májusban ezért csak 336 ezer tonna ukrán gabona haladt át Lengyelországon, ez pedig még a felét sem éri el a múlt novemberi rekordnak.

Ferenc pápa kérte Oroszországot az embargó megszüntetésére

“Barátaimhoz fordulok, az Orosz Föderáció hatóságaihoz, és kérem őket, hogy állítsák vissza a Fekete tengeri egyezményt, mely lehetővé tette az ukrán gabona exportját”

– mondta Ferenc pápa vasárnapi Angelus üzenetében. A katolikus egyház feje felszólította az egybegyűlteket a Szent Péter téren, hogy

“imádkozzanak a mártír Ukrajnáért, ahol a háború mindent elpusztít még a gabonát is.”

Ferenc pápa arra is felhívta a figyelmet, hogy “a világban éhezők milliói várják a táplálékot.”

Zelenszkij ukrán elnök a Twitter utódján, az X-en köszönte meg a pápai kiállást Ukrajna mellett: ”a világ vallási vezetői elítélték az orosz rakétatámadásokat, melyek a gabona szállítmányokat fenyegetik.”

Putyin orosz elnök a múlt héten azt ígérte az afrikai államok vezetőinek Szentpéterváron, hogy ellátják gabonával Afrikát.

Kétségeit fejezte ki ezzel kapcsolatban az Afrikai Egységszervezet elnöke mondván “nem biztos, hogy a kieső szállítmányokat teljes mértékben pótolni tudnák.” Ezenkívül felhívta a figyelmet az árak emelkedésére is, ez pedig komoly kihívás a koldusszegény afrikai országoknak.

A Vatikán aktív diplomáciát folytat az ukrajnai háború befejezésére. A pápa megbízásából az olasz püspöki kar elnöke próbál közvetíteni Moszkva és Kijev között. Matteo Zuppi bíboros nemcsak Oroszországban és Ukrajnában járt ebben az ügyben, de Washingtonban is – írja a Reuters. A bíboros máris elért annyit, hogy az Ukrajnából Oroszországba elhurcolt gyerekek egy kis része visszatérhetett családjához. Putyin orosz elnököt épp a gyerekek elhurcolása miatt nyilvánították háborús bűnösnek, és emiatt nem vesz részt a BRICS csúcstalálkozón, melyet idén Dél Afrikában Johannesburgban rendeznek meg.

Ferenc pápa egy olasz bíborost nevezett ki békeközvetítőnek az ukrajnai háborúban

Matteo Zuppi bíboros az olasz püspöki konferencia elnöke vagyis igen befolyásos személyiség. Ferenc pápa Magyarországról hazatérve a repülőgépen vázolta fel elképzeléseit a béke közvetítésre Ukrajnában. A pápa a Vatikánban fogadta Zelenszkij elnököt is, aki megismételte álláspontját: Putyinnal nem lehet tárgyalni.

Zelenszkij a G7 csúcsértekezleten ugyanezt az álláspontot képviselte Hirosimában, és ezt a résztvevők el is fogadták bár az egyetértés mögött ott lappang a kérdés: mennyire reális elképzelés az, hogy Ukrajna legyőzi Oroszországot?!

A katonai szakértők döntő többsége megvan győződve arról, hogy ennek nincs realitása. Már csak azért sem, mert nagyszabású támadáshoz háromszoros túlerőt kellene biztosítani márpedig Ukrajna jelenleg 50 ezer katonát készít fel a nagy offenzívára. Hitler Wehrmachtja egymillió katonával foglalta el Ukrajnát 1941-ben.

Miért lehet jelentősége a pápai béke közvetítésnek?

Már Sztálin megkérdezte azt, hogy hány hadosztálya van Pius pápának, és nagyon valószínű, hogy Putyin orosz elnök is ugyanígy gondolkodik. Ukrajnában viszont lélektani hatása lehet annak, hogy a pápa a tárgyalásokat javasolja. Az ukrán nacionalizmus legfőbb bázisa ugyanis az a nyugati rész, amely korábban az Osztrák-magyar monarchiához illetve Lengyelországhoz tartozott. Ezen a területen nagy befolyása volt a görög katolikus egyháznak, amely elismeri Róma fennhatóságát. Épp ezért a Szovjetunióban üldözték őket, és egybeolvasztották az ortodox egyházzal, amelyben nyüzsögtek a KGB ügynökök. Kirill pátriárka, az orosz ortodoxok mai vezére éppúgy főtiszt a titkosszolgálatnál mint Hilarion Alfajev, aki az orosz ortodoxia külügyminisztere volt, majd pedig Budapesten lett a helyi ortodox közösség vezetője. Vele is találkozott Ferenc pápa Budapesten.

Az újjászülető görög katolikus egyház Ukrajnában befolyásolhatja a híveket és a közvéleményt abban, hogy feladják a Győzelem vagy halál álláspontját, mely szemmel láthatóan kizárja a kompromisszumot. Pedig nélkül nehéz lesz akár csak tűzszünetet is elérni Ukrajna és Oroszország között.

Zsákutca

Putyin számára nyilvánvaló kudarc a “különleges hadművelet “ Ukrajnában, amely minimális területi nyereséget hozott és maximális nemzetközi elszigetelődést.

Ukrajna viszont óriási sikert ért el azzal, hogy megállította az orosz offenzívát. Ez az igazi győzelem. Arra számítani, hogy a csatatéren legyőzik Oroszországot – üres illúzió. Ebben az értelemben Zelenszkij és az őt támogató G7 is zsákutcában van hiszen elérhetetlen célt tűzött ki maga elé: Oroszország kapitulációját.

Kína a nevető harmadik

Mindeközben a kínaiak is békediplomáciát folytatnak, ráadásul olyat, melyet mindenki respektálni kénytelen, mert Ferenc pápával ellentétben Hszi Csin-ping elnöknek nemcsak erkölcsi tekintélye van hanem pénze is. Jelenleg Oroszország mindinkább Kína függvényévé válik, mert a szankciók miatt lezárult előtte a nyugati piac. Egyre többen kereskednek jüanban Oroszországban, ahol az emberek a megtakarításaikat is mindinkább kínai pénzben tartják. Ukrajna számára is fontos Kína hiszen a kínaiak bevásárolták magukat a mezőgazdaságba: a termőföldek legkevesebb 10%-a került kínai tulajdonba. Ez különben árnyalja azt a gabona vitát is, amely Ukrajna és öt uniós állam – köztük Magyarország – között kialakult hiszen az exportált gabona jórésze külföldi cégek vagy ukrán strómanok tulajdonában van.

A kínai békeközvetítő, az ország egykori moszkvai nagykövete, szorgalmasan tárgyal az érintettekkel  Ukrajnában és Oroszországban. Felmerült Ukrajna problémája akkor is amikor Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Bécsben nyolc órán át tárgyalt Kína első diplomatájával, Vang Jivel. Amerika és Kína akár közösen is közvetíthetne, de ehhez Biden elnöknek döntenie kellene: meddig tartson háború miközben az USA-ban zajlik a választási kampány, melyben esetleges ellenfele, Donald Trump mindennap kijelenti: “egy nap alatt békét teremtenék Ukrajnában!”

Ferenc pápa találkozása az Orbán családdal

Feltűnt, hogy Orbán Viktor fia, Gáspár nem volt jelen a fotózásnál? Gondolom ő inkább katonaként “Felházalt”.

Facebook

Ferenc pápa és Putyin

0

A katolikus egyház feje békemissziót vállalt, és ennek érdekében tárgyalt Budapesten Hilarion Alfajev orosz metropolitával és Orbán Viktor miniszterelnökkel – ez derült ki a sajtóértekezleten, melyet Budapestről hazatérőben a repülőgépen tartott meg a pápa.

“Nemcsak Piroskáról és a farkasról beszélgettünk” – mondta mosolyogva Ferenc pápa, aki találkozni szeretne az orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával. A magyar diplomácia vétózta meg Kirill pátriárka felkerülését az uniós feketelistára. Kirill pátriárka, akit Hilarion Alfajev metropolitával együtt az FSZB magasrangú tisztjének tartanak Nyugaton, támogatja Putyin háborúját Ukrajnában.

A két budapesti tárgyaláson szó volt arról is, hogy Ferenc pápa szívesen találkozna Putyin orosz elnökkel a béke érdekében.

“Mindenki érdekelt a békében, én pedig a magam részéről hajlandó vagyok mindent megtenni a békéért. Egy küldetés már folyamatban is van, de egyelőre nem nyilvános” – mondta Ferenc pápa, aki hozzátette, hogy “Hilarion Alfajev intelligens ember, akivel fenn kell tartani a kapcsolatot, ha komolyan vesszük az ökumenét.”

Hilarion Alfajev Moszkvában az orosz ortodox egyház külügyminisztere volt, nemrég érkezett Budapestre, ahol már bemutatták Karácsonyi oratóriumát és könyvét.

Ferenc pápa és Magyarország

Először 1956-ban figyelt fel Magyarországra a katolikus egyház mai vezetője, aki fiatal jezsuita szerzetesként Argentínában találkozott Magyarországról érkezett szerzetes társaival.

Már pápaként a migránsok befogadásának ügyében szembekerült Orbán Viktor kormányával. Ferenc pápa első útja a Vatikánon kívül egy migráns tábor meglátogatása volt Lampedusa szigetén. Mostani sajtóértekezletén az Európai Unió felelősségét hangsúlyozta a migráns probléma megoldásában “hiszen a legnagyobb teher az Európai Unió déli határára nehezedik: Görögországra, Olaszországra, Spanyolországra stb.”

Ferenc pápa a migránsok befogadásának és uniós újraelosztásának híve, míg Orbán Viktor a kerítés építésének.

A pápai nuncius azokat a magyar főpapokat támogatja, akik a pápai irányvonalat követik míg azokat, akik Orbán Viktor politikájának hívei háttérbe szorítja. Jó példa erre az egykori veszprémi érsek ügye: ő szentelte fel a Karmelita kolostort a várban, és beszédeiben maximálisan támogatta Orbán Viktor migráns ellenes politikáját. Amint elérte a 75 éves nyugdíj korhatárt, azonnal nyugdíjazták Márfi Gyulát. Helyére egy Róma irányvonalát követő érseket, Udvardy Györgyöt  nevezték ki, aki egy vita után kiutasította az egyház megyéből elődjét.

A püspöki kar elnöke, Veres András szeretne Erdő Péter bíboros utóda lenni. Vele a pápai nuncius állítólag közölte: ez csakis akkor lehetséges, ha a Vatikán irányvonalát követi és nem Orbán Viktorét. Veres püspök ezért nem is akart hosszabbítani a püspöki konferencia élén, de a miniszterelnök bizalmi emberei tudatták vele: ha nem marad, akkor annak egyháza láthatja kárát. Veres András újra a püspöki konferencia elnöke lett, de a karrierről le kellett mondania – legalábbis addig amíg Ferenc pápa ül Szent Péter trónján.

Ferenc pápa a vasárnapi misén hangsúlyozta: ”szomorú és fájdalmas zárt kapukat látni. Zárt kapukat azokkal szemben akik idegenek, mások és szegények.”

Ez egyértelmű bírálata Orbán Viktor migráns politikájának. A pápa nem takarékoskodott a hatalom bírálatával sem:

”a pásztor nem rabló és nem tolvaj! Nem él vissza a szerepével, nem nyomja el a rábízott nyájat.”

Végül arra szólította fel a híveket a Kossuth téren, hogy

“legyetek ti magatok a nyitott kapuk!”

A világtól elzárkózó nacionalizmussal szemben a kereszténység univerzális jellegét hangsúlyozta Budapesten Ferenc pápa, akinek háromnapos látogatása az egész magyar közvéleményt felrázta.

Ferenc pápa az orosz ortodox egyház egyik vezetőjével is találkozott

Hilarion Alfajev metropolitát átölelte Ferenc pápa, aki szeretne közvetíteni Moszkva és Kijev között. Hilarion Alfajev metropolita jelenleg a Magyarországon élő orosz ortodoxok vallási vezetője, de korábban a külkapcsolatok irányítója volt Moszkvában az ortodox egyház központjában.

Kirill pátriárka is ezt a fontos tisztességet töltötte be mielőtt az orosz ortodox egyház vezetője lett. Mindkét főpapot azzal gyanúsítja az ellenzék Oroszországban, hogy a titkosszolgálat magasrangú tisztjei és támogatják Putyin Ukrajna elleni agresszióját. Az Európai Unió szerette volna feleket listára helyezni Kirill pátriárkát emiatt, de a magyar diplomácia ezt megakadályozta, így nem kobozták el az orosz ortodox főpap hatalmas, nyugati bankokban őrzött vagyonát. Az orosz ortodox egyház nemcsak belföldön, de külföldön is aktívan együttműködik a titkosszolgálattal, birtokai és templomai kiváló búvóhelyek Putyin hírszerzői számára.

Hilarion Alfajev Krisztus oratóriumát a budapesti Zeneakadémián mutatták be tavaly decemberben.

Márciusban jelent meg Hilarion Alfajev könyve Jézus Krisztusról Budapesten. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes így méltatta a könyvbemutatón az orosz metropolita könyvét: ”a mai ember számára is megragadhatóvá teszi a hitet.”

Ferenc pápa megköszönte az ukrán menekültek befogadását

A katolikus egyház feje Ukrajna miniszterelnökével tárgyalt a Vatikánban mielőtt útnak indult volna Budapestre. Az Árpád-házi Szent Erzsébet templomban az egyházaknak köszönte meg azt, hogy befogadták az Ukrajnából menekülőket. Ferenc pápa a migránsok befogadását szorgalmazza mindenütt, így nem véletlenül nem az államnak hanem az egyháznak köszönte meg a befogadást. A migráció kérdésében Ferenc pápa és Orbán Viktor véleménye élesen szembeáll egymással. Ferenc pápa a templomban találkozott olyan menekültekkel, akik nemcsak Ukrajnából, de Szíriából, Afganisztánból, Jordániából stb. érkeztek Magyarországra.

A katolikus egyházfő, akinek családja bevándorlóként érkezett Itáliából Argentínába, így beszélt a menekültekhez és persze a magyar hatóságokhoz:

”nem elég csak kenyeret adni, mely táplálja a gyomrot hanem a szívet is táplálni kell! A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segélynyújtás, de az egész emberre figyel: Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani.”

Ferenc pápa ezt követően felkereste az Istenszülő Oltalma nevű görög katolikus templomot. Az osztrák-magyar monarchia utódállamaiban sok görög katolikus él, mert a XVIII.-ik században Kaunitz osztrák kancellár kitalálta, hogy Őfelsége ortodox híveit át kellene téríteni Moszkva vagy Konstantinápoly hűségéről Rómáéra. Ők lettek a görög katolikusok, akik szép számmal élnek Magyarországon is, de sokkal többen Ukrajnában és Romániában. Sztálin és Ceausescu beolvasztotta a görög katolikus egyházat az ortodoxba, de a rendszerváltás után újra szétváltak. Ukrajnában a görög katolikusok a nemzeti érzés legfőbb hordozói, mert az osztrák-magyar monarchiában nem zaklatták őket míg a cári Oroszországban és a Szovjetunióban az ukrán nemzeti érzést nacionalizmusnak bélyegezték és üldözték.

Ferenc pápa április végén jön Budapestre

Erdő Péter bíboros jelentette be a hírt, hogy április 28-30-án Ferenc pápa Budapesten tartózkodik majd. “Szeretettel várjuk a hazai és a határokon túli papokat és hívőket” – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros.

Ferenc pápa Magyarországon találkozni fog menekültekkel és szegényekkel. Ezenkívül ellátogat a Batthyány-Strattmann Gyermekgondozó Intézetbe – tudatta a Vatikán szóvivője. Aki elmondta, hogy a háború kezdete óta csaknem egymillió menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra, akik aztán tovább is utaztak.

Ferenc pápa legutóbb 2021-ben járt Magyarországon amikor részt vett az eucharisztikus kongresszuson. Korábban Csíksomlyón is találkozott magyar hívőkkel Romániában – hangsúlyozta a Vatikán szóvivője, aki ismertette Ferenc pápa programját is.

A Szentatya megérkezése után találkozik a köztársasági elnökkel, majd pedig a miniszterelnökkel a Karmelita kolostorban. Búcsúzóul Ferenc pápa misét pontifikál a Kossuth Lajos téren.

Orbán: csak Ferenc pápa és én állunk a béke mellett

A magyar miniszterelnök ezt többször is megismételte. Ferenc pápa valóban gyakran jelezte, hogy kész lenne elutazni Kijevbe és Moszkvába a béke érdekében. A Vatikán szóvivője nem véletlenül említette azt, hogy csaknem egymillióan érkeztek Ukrajnából Magyarországra. Igaz, hogy hozzátette: a döntő többségük tovább is utazott. (Információink szerint körülbelül 28 ezer menekült maradt Magyarországon.) Ukrajnában a görög katolikusok Ferenc pápa fennhatósága alá tartoznak. Ők azokon a területeken élnek, melyek egykor a Habsburg monarchiához tartoztak. A görög katolikus vallást Kaunitz kancellár találta ki, akit nagyon zavart, hogy a Habsburg uralkodók szláv és román alattvalói vallási szempontból keletre figyelnek. Sztálin parancsára a görög katolikus egyházat beolvasztották az ortodoxiába. Csak a Szovjetunió bukása után nyerték vissza függetlenségüket. Ukrajnában a nemzeti érzés jóval erősebb az ország nyugati részein, ahol sokan a görög katolikus vallás hívei mint a keleti tartományokban.

Van-e Ferenc pápának béketerve Ukrajna számára?

Nemrég a kínaiak álltak elő egy béketervvel, melyet Volodimir Zelenszkij elnök éppúgy pozitívan fogadott mint Vlagyimir Putyin.

A pápa látogatása Magyarországon lépést jelenthet a béke irányában.

A magyar püspöki kar kereszttűzben Ferenc pápa és Orbán Viktor között

A veszprémi vita mutatta meg, hogy a magyar püspöki karon belül is vita dúl arról, hogy Ferenc pápa vonalát kövessék-e, például a migráns kérdésben vagy Orbán Viktorét, aki élesen szembeáll ebben az ügyben  a Vatikánnal? Veszprém nemrég nyugdíjba vonult érseke szentelte fel annak idején a Karmelita kolostort, ahol most Orbán Viktor fogadja majd Ferenc pápát. Az érsek markáns támogatója volt Orbán Viktor migráns ellenes politikájának. Így nem csoda, hogy amint elérte a nyugdíj korhatárt, a Vatikán búcsút vett tőle. Utódával is összekülönbözött, ezért el kellett hagynia a főegyházmegyét. A püspökök meg vannak fogva: előmenetelük a pápától, pénzük Orbán Viktortól függ. Jól látszott ez akkor amikor megválasztották a püspöki kar új elnökét. A régi elnök, Veres András nem akart indulni, mert érsek szeretett volna lenni. A pápai nuncius viszont közölte vele: minthogy Orbán politikáját támogatja, erről ne is álmodjon. Veres András erre vissza akart lépni, de ekkor Orbán Viktor bizalmi embere közölte vele: ha nem ő lesz a püspöki kar elnöke, akkor kevesebb kormányzati  pénzre számíthat a katolikus egyház. Veres András kapitulált, és újra elvállalta a püspöki kar elnöki tisztét.

Ebbe a világba érkezik meg Magyarországra Ferenc pápa, aki sejti: sok ellenfele számít rá, hogy már nem sokáig ül Szent Péter trónján. Ferenc pápa 1936-ban született és 2013-ban választották meg. Ő az első latin-amerikai, és első jezsuita pápa is. A Szentatya Budapesten külön találkozik a jezsuitákkal is április végén.

Magyar katolikus egyház – félúton Ferenc pápa és Orbán között

Veszprém érseke Udvardy György felkérte elődjét, Márfi Gyulát – Orbán Viktor miniszterelnök lelkes hívét, aki felszentelte a karmelita kolostort – hogy “távozzon Veszprémből annak érdekében, hogy az egyházmegye kormányzásának gondjaitól a megfelelő távolságot tudja tartani – egyúttal a saját érdekében is.”

Látszólag a két egyházi vezető, előd és utód viszonyát az rontotta meg, hogy a veszprémi székesegyház felújítását másképp képzelik el. Valójában azonban politikai különbségről van szó amint az kiderül abból az interjúból, melyet a 79 éves nyugalmazott érsek a Heti Válasznak adott. A lap így ír az idős nyugalmazott érsek és a hatalom viszonyáról: Márfi Gyula nyugalmazott érseknek sok befolyásos kormányzati ismerőse van. Már érseksége alatt is a kormányzati üzenetek egyik fő rezonátora volt a katolikus egyházban. A migrációval és az LMBTQ- val kapcsolatos álláspontja közelebb áll a magyar kormányéhoz mint Ferenc pápáéhoz.

Az idős ex érsek ezt nem is tagadja:

“Így van. Ez érthető hiszen a Szentatya ősei nem álltak 300 évig harcban a muszlimokkal. Neki a 150 éves török megszállásról sincsenek olyan emlékei mint nekünk. Azonkívül az ősei is migránsok voltak Argentínában, ahol befogadták őket. Ő nagyon jó ember, és ezért elkerülhette a figyelmét, hogy szülei keresztény emberként mentek egy keresztény országba míg hozzánk muszlimok jönnének.”

Fordult-e Márfi Gyula Orbán Viktor miniszterelnökhöz a székesegyház ügyében hiszen egy 39 milliárdos állami beruházásról van szó?

“Nem, nem helyezkedhetek szembe az érsek úrral. Legfeljebb tájékoztatást adhatok a miniszterelnök úrnak.”

Veszprém fontos hely a katolikus egyházban: innen ment Esztergomba Mindszenty József. Amikor 75 éves korában Márfi Gyula kötelezően felajánlotta lemondását a pápának, Rómában azt azonnal elfogadták. A püspöki kar elnöke, Veres András szívesen lett volna az utóda. Ám tudatta vele a pápai nuncius, hogy amíg Orbán Viktor irányvonalát követi a püspöki kar élén addig erre csöppnyi esélye sincs. Veres András püspök ezért nem is kívánta folytatni a püspöki kar elnöki posztján, de Orbán Viktor ragaszkodott ehhez. Így Veres püspök maradt a püspöki kar élén, és nem lett érsek Veszprémben.

Ferenc pápa kontra Orbán

Kettőjük hűvös viszonya megerősítést nyert a tavalyi eucharisztikus kongresszuson, melyet Budapesten rendeztek meg. Igazi személyes találkozóra nem is került sor hiszen a hivatalos magyar állami küldöttséget Áder János akkori államfő vezette. Ezt a megoldást Erdő Péter bíboros találta ki, hogy elkerülje a konfrontációt a pápa és a magyar miniszterelnök között. Erdő Péter arra hivatkozott, hogy Áder János katolikus míg Orbán Viktor református.

Csíksomlyón, ahol nemrég Ferenc pápa is misét pontifikált, idén Udvardy György veszprémi érsek misézett pünkösd alkalmából.

Ő szerzett 39 milliárd forintot a magyar államtól a székesegyház felújítására Veszprémben. A dunántúli város Európa kulturális fővárosa lesz jövőre. A magyar katolikus egyház pedig marad félúton Ferenc pápa és Orbán Viktor között: a kinevezések Rómából jönnek, a pénz viszont a magyar miniszterelnöktől.

Pápai béke misszió Moszkvába és Kijevbe

Ferenc pápa ismét cáfolta, hogy egészségi állapota miatt lemondásra készülődne. A sajtónak elmondta, hogy hamarosan Kanadába utazik. Utána pedig el akar látogatni Moszkvába és Kijevbe, hogy megpróbáljon legalább tűzszünetet kialkudni a két harcoló féltől.

Ferenc pápa korábban találkozott Kirill pátriárkával, aki az orosz ortodox egyház vezetőjeként maximális mértékben támogatja Putyin agresszióját Ukrajnában. Válaszul az ukrán ortodox egyház megszakította a kapcsolatait Moszkvával, és a konstantinápolyi pátriárka támogatásával teljes mértékben önállóvá vált. Bertalan, konstantinápolyi pátriárka is elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

A pápa elítéli a háborút

Pietro Parolin, a Vatikán államtitkára már felvette a kapcsolatot Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel – mondta a pápa. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ez valamiféle békemisszió lenne, melynek során ellátogatna Kijevbe is.

Oroszországban kevés katolikus él, mert az ortodox egyház – az állam támogatásával – igyekszik vallási monopóliumot teremteni az országban. Ukrajnában azonban szép számban élnek görög katolikusok, akik elismerik a pápai felsőbbséget vagyis Rómához tartoznak. A szovjet időkben üldözték őket, de a független Ukrajnában fontos szerepet játszanak – különösen az ország nyugati részén, az egykori osztrák-magyar monarchia területén.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!