Kezdőlap Címkék Ferenc pápa

Címke: Ferenc pápa

Ferenc pápa: a zsidók a testvéreink!

Az Apostolok cselekedeteit idézte fel a pápa, és ennek kapcsán beszélt az antiszemitizmus erősödéséről. Claudius császár kitiltotta a zsidókat Rómából. Ennek kapcsán a pápa elmondta: a zsidókat sokáig üldözték, de azt hittük, hogy ennek vége.

Most azonban azt kell tapasztalnunk, hogy az antiszemitizmus újra felütötte a fejét. “Ez sem nem humánus sem nem keresztény! A zsidók a testvéreink!” – hangsúlyozta Ferenc pápa, aki ebben elődei: II. János Pál és XVI. Benedek irányvonalát követi.
Ferenc pápa az antiszemitizmus megerősödése kapcsán egyetlen államot sem említett konkrétan , de Olaszországban különösen nagy visszhangra találnak szavai. Olaszország egy veterán, Auschwitzot megjárt szenátora ugyanis olyan parlamenti bizottságot javasolt, mely megvizsgálná a rasszista és antiszemita bűncselekményeket. Ezt nem szavazták meg a jobboldali pártok. Utána viszont olyan gyűlölet kampány indult meg a holokauszt túlélő szenátor ellen, hogy a kormány szükségesnek látta védőőrizet elrendelését Olaszországban.

Ferenc pápa migráns politikájának hívei kaptak bíborosi kalapot

Tizenhárom főpapot avatott bíborossá a katolikus egyház feje a Szent Péter bazilikában. Közülük tíz fiatalabb nyolcvan évesnél vagyis pápaválasztás esetén szavazhat vagy akár rájuk is eshet a választás.

A 82 éves Ferenc pápa tudatosan készíti elő az utódlását: ma már többségben vannak a bíborosi kollégiumban azok a főpapok, akiket ő nevezett ki. A kiválasztás is Ferenc pápa politikáját követi: a szegények iránti elkötelezettséget, a migránsok támogatását és a bátor kiállást politikai kérdésekben a hatalommal szemben. Erre jó példa Kinshasa érseke Fridolin Ambongo, aki bátran szembeszállt a kormányzattal is, hogyha kellett a nép érdekében Kongóban.

Két új bíboros különösen sokat tett a migránsok érdekében: az egyikük kanadai, a másik guatemalai. Michael Czerny kanadai jezsuita szerzetes a Vatikánban a migránsok ügyeivel foglalkozik. Ferenc pápa maga is jezsuita és előszeretettel állítja rendjének tagjait fontos tisztségekbe. Alvaro Ramazzino guatemalai érsek többször felemelte a szavát Trump elnök migráns politikája ellen, mely elsősorban a latin-amerikai bevándorlókat sújtja.

Ferenc pápa fontosnak tartja az iszlámmal folytatott párbeszédet. Ezért nevezte ki Rabat érsekét is bíborosnak. Marokkóban kevés keresztény él, a lakosság döntő többsége muzulmán, de az iszlámnak békés és toleráns irányzatát képviselik. Része van ebben annak is, hogy Marokkó királya Mohamed próféta leszármazottja, aki minden eszközzel gátolni kívánja a radikális iszlám előretörését Észak Afrikában.

Konzervatív amerikaiak összeesküvése a pápa megbuktatására

0

The Red Hat Report – a vörös kalapos jelentés – ez a címe annak a nagy dossziénak, melyet konzervatív katolikus milliomosok megbízásából állítanak össze az Egyesült Államokban. Ebben a jelentésben megvizsgálják azoknak a bíborosoknak az előéletét, akik a következő konklávén választók illetve választhatóak lesznek. Egykori FBI embereket állítottak rá a bíborosokra, hogy azok olyan pápát válasszanak Ferenc után, aki megfelel a konzervatív amerikai katolikusoknak.

Mindez abból a könyvből derül ki, melyet Nicolas Seneze adott ki Franciaországban. Eszerint Ferenc pápának elsősorban azt róják fel, hogy bírálja az egyenlőtlenséget a piacgazdaságban és állást foglal a szegényebb országokból érkező bevándorlók mellett. Ferenc pápa nemrég jelentette be, hogy 13 új bíborost nevez ki. A többségük kivándorló szegény országból érkezik: Afrikából, Ázsiából és Latin Amerikából.

Steve Bannon, Trump egykori főtanácsadója Európában munkálkodik Ferenc pápa ellen. E célból központot akart létrehozni egy kolostorban Itáliában. Arra biztatta Matteo Salvinit, Olaszország akkori erős emberét, hogy nyíltan álljon a pápa ellenfeleinek oldalára. A migráns politikai ügyében Salvini gyakran szembeszállt a pápával, aki a maga részéről támogatásáról biztosította azt az új olasz kormányt, mely a migráns kérdésben eltérő állásponton van mint a szélsőjobboldal vezére Olaszországban.

Kivándorló országokból nevez ki új bíborosokat Ferenc pápa

13 új kardinálist jelent be a katolikus egyház feje október elején a konzisztórium alkalmából. Erről Ferenc pápa némiképp váratlan  módon a vasárnapi Orbi et urbi üzenetben tájékoztatta a világot.  

A Vatikán tájékoztatása szerint a 13 bíborosból tíz nyolcvan év alatti lesz vagyis választó és választható lesz a következő pápaválasztó gyűlésen. A 82 éves Ferenc pápa beteg, és ily módon is előkészíti az utódlását.

A katolikus egyházat is mélységesen megosztja a migráns ügy a bevándorló országokban. Sőt azokban is, ahol migránsok egyáltalán nincsenek is mint Magyarország vagy Lengyelország. Ferenc pápa a menekült kérdés humánus rendezését szívügyének tekinti. Ezért igyekszik olyan főpapokat kinevezni a bíborosi kollégiumba, akik osztják a nézeteit. Így most olyan országokból érkeznek az új kardinálisok, ahol a migráns kérdés napi probléma: Marokkó, Kongó, Indonézia és Kuba.

A bíborosi kollégiumának 120 olyan tagja lehet, aki nyolcvan év alatt van. Tehát pápa választás esetén közülük kerülne ki az új pápa. Ferenc pápa előszeretettel nevez ki új kardinálisokat Latin Amerikából, Ázsiából és Afrikából, ahol egyre növekszik a katolikus hívők száma, mert az első Európán kívüli pápának az a véleménye, hogy kontinensünk túlreprezentált a vatikáni vezetésben, ahol a szegényebb kivándorló országoknak nagyobb szerepet kell kapniuk.

Iránytű

1

Legyen Lánczi András szégyene az az ostobaságtól, tudatlanságtól és hazugságtól hemzsegő konyhafilozófia, amelyet félve tisztelt főnöke, Orbán miniszterelnök tegnapi beszédének második részében felolvasott. Például: „egy liberális rendszerben az a szabály, hogy mindent szabad, ami más szabadságát nem sérti. Ez az egyéni cselekvés iránytűje…

Ezzel szemben, az, ami most nálunk van, vagy amit most próbálunk felépíteni, egy más erkölcsi iránytűt követ, és azt mondja, visszatérve egy ismert igazsághoz, hogy nem az a két ember közötti helyes viszony definíciója, hogy mindent szabad mindenkinek, ami a másik szabadságát nem sérti, hanem a helyes definíció az, hogy amit nem akarsz, hogy neked cselekedjenek, te se cselekedd azt a másiknak. Sőt, amiről azt akarod, hogy veled megtegyenek, azt te is tedd meg a másiknak.”

Az, hogy a liberalizmusról akkora marhaságot állít, mint ide Lacháza, most nem érdekel. Ám ami az idézetet illeti, vagyis Orbán szavaival „az illiberális demokrácia erkölcsi iránytűjét”, azt a 3Mózes 19,18 így fogalmazza meg: „Szeresd embertársadat, úgy mint tenmagadat.” Aztán a Talmudban Hillél rabbi a zsidó tanítás lényegét ezzel az egy mondattal foglalja össze: „Ami neked gyűlöletes, ne tedd embertársadnak.” (Sabbat 31a). Aztán jön a zsidó Jézus, aki ezt tanítja: „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük…” (Máté 7,12), valamint „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” (Máté 22,39).

De még nincs vége, most jön a lényeg! Minthogy a liberalizmus jog- és államelméletének, valamint szabadságfogalmának az egyik meghatározó szellemi forrása, Immanuel Kant a legfőbb morális törvényt, az erkölcs abszolút mércéjét a kategorikus imperativuszban mondta ki, amelynek egyik megfogalmazása így hangzik: „Cselekedj úgy, hogy az ember-mivoltot, a te személyedben és minden egyéb személy esetén is, mindig célként kezeld, soha ne csupán eszközként.” S Kant még arról is beszélt, hogy az erkölcsi törvény nem Isten kötelezően ránk mért, kikerülhetetlen parancsolata, hanem annak értékét, súlyát és nagyszerűségét épp az adja, hogy az ember saját maga választ, s dönt arról, hogy engedelmeskedik, vagy nem engedelmeskedik az erkölcsi törvénynek. Épp ez adja az ember felelősségét, s teszi az embert morálisan számonkérhető lénnyé.

Ez tehát legyen Lánczi rektor szégyene és tudatlanságának legújabb lenyomata. Ám vajon mikor fog megszólalni Erdő Péter bíboros?

Ha nem tudja, miért is kellene, akkor segítek. Ugyanis Magyarország miniszterelnöke saját koszos politikai bakancsát törölte bele a keresztény szabadságfogalomba, mintegy azonosítva a kereszténységet a kleptokráciára (görögül κλέπτης – tolvaj, κράτος – hatalom, uralkodás), embertelenségre, a tudás, az oktatás, a kultúra, az egészséghez való jog etc. megtagadására épülő maffiaállammal, s csörgősipkás bohóccá kísérelvén meg átfabrikálni az egyházatyáktól kezdve korunk keresztény hagyományának legnagyobb képviselőiig úgyszólván mindenkit.

Orbán „keresztény szabadságot” emlegetett, a „keresztény szabadság megteremtésének rendjét”, s ezt mondta: „És akárhogy is forgatom és gondolkodom, nem tudok jobb definíciót adni, minthogy az illiberális politikának az értelme, az nem más, mint a keresztény szabadság, Christian liberty.”

Talán Erdő Péter emlékszik még egy bizonyos Karol Wojtylára, akit a későbbiekben II. János Pál néven ismert meg az egész földkerekség, s akit öt évvel ezelőtt Ferenc pápa szentté avatott. Három, egymással szorosan összefüggő idézet következik II. János Páltól, abban az őszinte és szűnni nem akaró reményben, hogy ha más nem is, talán e három szöveg elgondolkodtatja majd Erdő Péter bíborost. Ha már a Vezér „felkészült”, „bölcs” tanácsadóinak gondolkodásra nem, csupán a legócskább manipulálásra és a legszánalmasabb hazudozásra futja.

És akkor következzék a három citátum Szent II. János Pál pápától:

1. „Az erkölcsi kérdés nem választható el a szabadság kérdésétől, sőt a szabadságot központi helyre teszi, mert nincs erkölcsiség szabadság nélkül. (Veritatis splendor, 46.)
2. „A legfőbb akadály, amelynek legyőzése szükséges a teljes szabadság eléréséhez, a bűn és a „bűn struktúrái”, amelyek abból erednek, hogy a bűn fokozatosan sokszorozódik és terjed.” (Sollicitudo rei socialis, 46.)
3. „A politikai hatalom gyakorlásában alapvető a szolgálat szelleme, mert a szükséges hozzáértés és hatékonyság mellett egyedül ez képes a politikusok tevékenységét áttetszővé és tisztává tenni, amit egyébként a nép joggal megkövetel. Ez föltételezi a nyílt és következetes harcot bizonyos kísértések ellen, mint például a tisztességtelen eszközök és a hazugság igénybevétele; a közösség vagyonának jogtalan fölhasználása egyes személyek javára vagy párthívek megnyerése végett; a tömegtájékoztatási eszközök kétértelmű vagy törvénytelen felhasználása a hatalom megszerzése, megtartása vagy növelése érdekében.” (Christifideles laici, 42.)

Gábor György

Putyin a pápánál

0

Harmadszor találkozik minden oroszok elnöke Ferenc pápával. Közös témájuk: a keresztények sorsa a Közel Keleten. Oroszország nagyonis jelen van a térségben: fegyveres erővel is támogatja Asszad elnököt Szíriában. Bár az orosz ortodox egyház viszonya a római katolikus egyházhoz nem épp problémamentes, de abban közösek az érdekek, hogy fel kell lépni az üldözött keresztények védelmében különben a vallás szülőföldjén nem marad többé egyetlen keresztény sem!

A migráció ügyében Ferenc pápa és Putyin elnök homlokegyenest ellenkező nézeteket vall. A római katolikus egyház vezetője szerint be kell fogadni az üldözötteket. Putyin viszont elutasítja a bevándorlást a Közel Keletről és Afrikából. Az egyik érve az, hogy Oroszországnak amúgy is jelentős muzulmán kisebbsége van. Közöttük pedig időről – időre felbukkannak az iszlamista terrorista tendenciák. Putyin azzal alapozta meg a hatalmát Oroszországban, hogy vérbe fojtotta a muzulmán csecsenek lázadását.

Az orosz elnök Rómába találkozik Olaszország erős emberével, Matteo Salvinivel. Ő jelenleg még csak miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter, de pártja nagy győzelmet aratott az európai választáson úgyhogy bármikor átveheti a hatalmat Rómában. Matteo Salvinit Putyin fedezte fel 2015-ben és a két politikus azóta is szoros kapcsolatban áll egymással. A migráció kérdésében megegyezik az álláspontjuk. Matteo Salvini – hálából az orosz támogatásért – lobbizik azért az Európai Unióban , hogy mielőbb szüntessék meg a szankciókat Oroszországgal szemben.

Mégsem lesz szélsőjobboldali kulturális akadémia

Az olasz kulturális minisztérium visszavonta az engedélyt a Dignitatis Humanae Institute-tól, mely szélsőjobboldali akadémiát akart kialakítani egy állami tulajdonban levő kolostorban.

A Collepardo melletti leromlott állapotban levő kolostort az állam azért adta az intézetnek, hogy ott kulturális rendezvényeket tartson és hozza rendbe az épületet. “A Dignitatis Humanae Institute nem fizette be a megígért pénzeket és nem látott hozzá az épület komplexum újjáépítéséhez” – hangsúlyozta Gianluca Vacca államtitkár helyettes Rómában megindokolva az engedély visszavonását. A kulturális minisztérium a baloldali populista Öt csillag párt irányítása alatt áll miközben a szélsőjobboldali populista Liga jó kapcsolatokat ápol a Dignitatis Humanae Institute-tal. A legutóbbi európai választásokon a szélsőjobboldali Liga elsöprő győzelmet aratott míg az Öt csillag jelentős mértékben veszített a népszerűségéből.

A Dignitatis Humanae Institute mögött Steve Bannon áll.

Trump elnök egykori főtanácsadója Európában próbál egységes szélsőjobboldali mozgalmat teremteni miután kirúgták a Fehér Házból. Steve Bannon Budapesten találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, akit úgy jellemzett, hogy “Trump előtt volt Trump”.

Olaszországban Matteo Salvini belügyminisztert, a Liga vezérét arra akarta rábeszélni Steve Bannon, hogy indítson ideológiai háborút Ferenc pápa ellen. A katolikus egyház feje a migráns ügyekben igen toleráns befogadó magatartást tanúsít míg a Liga maximálisan elutasítja az Afrikából érkező illegális bevándorlást. Matteo Salvini nem vállalta fel a nyílt támadást Ferenc pápa ellen, de a hír elterjedt Itáliában. Ahol

a Dignitatis Humanae Institute tiszteletbeli elnöke, Renato Maria Martino bíboros is felszólította a szervezetet, hogy ne foglalkozzon politikával hanem csakis kulturális kérdésekkel – ahogy az az alapító oklevélben áll.

A szervezet olyan akadémiát akart létrehozni a kolostorban, mely egész Európa számára képzett volna szélsőjobboldali propagandistákat egy ideológiai háborúhoz. Steve Bannon itáliai képviselője, a szervezet vezetője, máris közölte: fellebbeznek a kulturális minisztérium döntése ellen. Olaszországban a kormányt mindinkább Matteo Salvini belügyminiszter irányítja. Ezért a fellebbezés nem is esélytelen, de politikai akadémiát szervezni nem messze Rómától egy ősi kolostorban Ferenc pápa ellen , nem könnyű vállalkozás hiszen a katolikus egyház is ügyel arra, hogy belső ellentéteit ne tárja a nyilvánosság elé. Márpedig Ferenc pápa nézetei nem változtak: továbbra is szembeáll a szélsőjobboldali politikával és nemcsak a migráns kérdésben.

A csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége és a testvériség jele

A csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége, a párbeszéd, az egység és a testvériség jele, és tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is – mondta Ferenc pápa szombaton homíliájában a Csíksomlyón több tízezer hívő előtt bemutatott szentmiséjén.

“…ne hagyjuk, hogy azok a hangok és sebek, amelyek az elkülönülést táplálják, megfosszanak a testvériség érzésétől”

– hangoztatta a katolikus egyházfő, felidézve, hogy Szűz Mária mindnyájunknál “közbenjárt” azért, hogy így legyen.

Ferenc pápa arra szólította a híveket: ne feledjék, s ne tagadják a múlt összetett és szomorú eseményeit, de ez nem gördíthet akadályt a testvéri együttélés elé, nem adhat rá ürügyet.

A pápa a péntektől vasárnapig tartó romániai látogatása második napján a csíksomlyói hegynyeregben mutatott be latin nyelvű szentmisét mintegy 160 pap jelenlétében.

“Isten iránti örömmel és hálával vagyok jelen ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Mária-kegyhelyen”

– hangoztatta Ferenc pápa olasz nyelven mondott szentbeszédében, amely román és magyar nyelvű fordításban is elhangzott.

A pápa szerint a zarándokok azért mennek Csíksomlyóra, hogy egymásban valódi testvérekre leljenek. Zarándokolni nem más, mint érezni a meghívást és a késztetést arra, hogy “járjunk együtt az úton, és kérjük az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket, bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében”. Hangsúlyozta: zarándokolni azt jelenti, hogy elszakadunk a bizonyosságainktól és a kényelmünktől, egyben kihívás számunkra, hogy felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét, és ne féljünk a kölcsönös érintkezéstől, találkozástól és segítségnyújtástól. A katolikus egyházfő arra buzdította a hívőket, hogy a zarándoklat során ne a múltat kutassák, hanem inkább azt, ami elodázhatatlanul vár rájuk. Arra biztatta a jelenlevőket, imádkozzanak közösen a Szűz Anyához, hogy tanítsa meg őket “összevarrni a jövőt”.

A szentmise idején az oltáron volt az ötszáz éves csíksomlyói Szűz Mária-kegyszobor, amelyet erre az ünnepi alkalomra szállítottak a hegynyeregbe. A szentmise végén Ferenc pápa arany rózsát helyezett el a szobor lábánál a Szűzanya iránti tisztelet jeléül.

A szertartás végén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek megköszönte Ferenc pápának, hogy Erdélybe látogatott, felidézve, hogy húsz évvel ezelőtt Szent II. János Pál pápa kénytelen volt Bukarestre korlátozni romániai vizitjét. Jakubinyi felidézte, hogy a néhai pápa akkor megígérte, újra elzarándokol Romániába, de erre már nem kerülhetett sor. Az érsek örömmel állapította meg, hogy Ferenc pápa látogatásával, húsz év múltán beteljesült a négy – gyulafehérvári, váradi, szatmári és temesvári – magyar és székely többségű erdélyi katolikus egyházmegyék híveinek a vágya.

A gyulafehérvári érsek Xantus Gézának az Ahol az ég és föld találkozik című festményével ajándékozta meg a pápát. A mise a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.

A szentmisén részt vett Áder János magyar köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Viorica Dancila román miniszterelnök.

A pápai szentmisére több mint százezren regisztráltak, a zarándokok már a kora hajnali órákban elkezdtek gyülekezni a csíksomlyói hegynyeregben, ahol szakadó eső fogadta őket és több órán keresztül áztak a hűvös időben, egészen a mise kezdetéig. A pápa a liturgia helyszínére a romániai Dacia autógyár által külön erre az alkalomra kialakított pápamobillal érkezett, köszöntötte a zarándokokat, végighaladva a kijelölt útvonalon.

A katolikus egyházfő csíksomlyói vizitje történelminek számít, hiszen pápa most első ízben látogatott Erdélybe.

Ferenc pápa Csíksomlyóról Jászvásárra (Iasi) a moldvai, zömében román anyanyelvű katolikusokhoz utazik, ahol szombat délután fiatalokkal és családokkal találkozik.

A hit és a törvényalkotás

Sokaknak nem tetszik, s érthetetlennek tartják, hogy Ferenc pápa a minap (nem először) elutasította az abortusz gyakorlatát, a magzatelhajtást „bérgyilkosságnak” nevezve. Hogyan lehetséges az, hogy ez a „liberális pápa”, aki együtt érez a szegényekkel, s aki nem rekeszti ki az üdvözülés rendjéből a melegeket, most ilyen csúnyán és ellentmondást nem tűrő módon támadja az abortuszt?

A helyzet az, hogy Ferenc pápa – s az itt most természetesen más kérdés, hogy ez kinek tetszik, s kinek nem – abszolút következetes saját hitéhez, amikor a szegények, a kiszolgáltatottak, a nélkülözők és a nincstelenek mellett áll ki, abszolút következetes, amikor a melegektől nem tagadja meg az üdvözülés lehetőségét, s abszolút következetes, amikor elutasítja az abortuszt. A Didakhé, a legrégebbi ránk maradt egyházi rendtartás, az ókeresztény irodalom kiemelkedően fontos szövege (i.sz. I. század vége – II. század eleje) az alábbiakat mondja: „…ne hajtsd el a magzatot…”. Igaz, azt is megemlíti a textus, hogy „gyermeket meg ne ronts” (II,2.), s csak jelzem, hogy ez utóbbi tilalom is változatlanul érvényben van, még akkor is, ha igen sokan erről megfeledkeznek. Vagy a III. század 20-as éveiben meghalt Tertullianus keresztény apologéta egyik legfontosabb írásában ezt mondja: „az anyaméhben fogamzott magzatot sem pusztíthatjuk el…” (Apol. IX,8.) De lássunk friss szöveget is, mondjuk II. János Pál Evangelium vitae kezdetű enciklikáját, ahol – egyebek mellett – az abortuszt (a II. Vatikáni zsinat nyomán) „utálatos bűncselekménynek” nevezi (Ev 58.) Mindez tökéletesen egybecseng a katolikus hagyománynak az életről és a fogantatásról szóló antropológiai szemléletével.

Szóval nem Ferenc pápával van baj, sem itt, amikor elutasítja az abortuszt, sem ott, ahol kiáll a szegények, a megalázottak és a megnyomorítottak mellett, vagy akkor, amikor nem átkozza ki a melegeket, hanem őket is Isten teremtményeinek tekinti, annak minden következményével.

Jó lenne végre ezeket tisztázni ebben az országban, kiváltképp akkor, amikor ócska és tudatlan pártpropagandisták hada, avagy akár a hazai püspöki kar pártpolitikai alapon kiglancolt püspöke harsog a hazai hatalomnak tetsző, s a pápát elítélő baromságokat, midőn Ferenc pápát liberalizmussal illetik. Nem liberális Ferenc pápa, s most, amikor az abortusz ellen szólt, nem antiliberális, hanem saját hitét és a keresztény tanítást konzekvensen követő egyházfő.

Következetességével ő valóban védi a kereszténységet (függetlenül attól, hogy ez kinek tetszik, s kinek nem tetszik), szemben azokkal a hangos és otromba „keresztényvédőkkel”, akik egész életmódjukkal és megannyi cselekedetükkel a kereszténységet tapossák páros lábbal, saját politikai érdekeikhez igyekezvén igazítani a kereszténységet, fennhangon „keresztényvédőknek” becézgetvén magukat, ám közben szakadatlanul megsértvén a keresztény tanítás legalapvetőbb értékeit és előírásait, miközben a nemzet ügyét saját maguk, családjuk és haveri körük gyanúsan megteremtett jólétével és meggazdagodásával azonosítják.

És csak megjegyzem, mielőtt kitörne itt a vita: én nem a kereszténységnek az abortuszról szóló tanítását értékeltem – magam például erről igen eltérő módon gondolkodom -, pusztán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy érdemes megismerni a keresztény hagyományt, mielőtt Ferenc pápáról bármit is állítunk.

Máskülönben, tudatlanságunk okán, akár még komolyan is vehetjük a nagyszerű „keresztényvédőinknek”, az egy Fideszre eső feltűnően sok keresztény apologétának a manipulatív és hazug zagyvalékait.

És még valami: a keresztény embereknek jogukban áll a hagyományuknak megfelelően gondolkodni az abortuszról, jogukban áll ennek megfelelően dönteni, s élni az életüket. Másnak meg jogában áll elutasítani az abortuszról szóló keresztény tanítást, jogában áll ennek megfelelően dönteni, s élni az életét.

A törvényalkotásnak viszont nincs joga, sem ebben a kérdésben, sem másban ahhoz, hogy hitelvekre (bármely egyház vagy felekezet hitelveire) alapozva alkosson törvényeket, s tegye azokat általános normatívává.
Gábor György

Orbán a „képben” – a pápa Romániába látogat

„A találkozón semmi olyasmi nem került szóba, amit a felek korábban már ne tisztáztak volna, ugyanakkor érzékelhető volt, hogy a pápa erdélyi jelenlétével kapcsolatban Orbán Viktor nem akar „a képből kimaradni”. Vagyis sikerült a magyarországi hivatalos politikának ismét úgy felhasználnia a határon túli magyarokat, hogy az tovább élezze a történelmileg eleve meglevő nacionalista ellentéteket” – kezdi a csíksomlyói pápalátogatással kapcsolatos Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Június elején Ferenc pápa Romániába látogat. Tagadni is felesleges az utazás politikai üzenetét; egyik szempontból mindennek kiemelt fontosságot ad, hogy az ország legnagyobb kisebbsége épp a – részben katolikus – erdélyi magyarság. Ezt hangsúlyozza majd a pápa részvétele a hagyományos csíksomlyói búcsúban. Azonban épp a nemzeti szempont emeli ki a látogatás ökumenikus – vagyis a pápa által is hangsúlyozott egyfajta felekezetközi, vagy felekezeteken felülemelkedő – jelleget, hisz a többi magyar egyház is exponálja majd magát az események során.

Ugyanakkor a Szentszék nyilvánvaló fontosságot tulajdonít annak, hogy a pápa jelenléte az országnak, Romániának is szóljon, így a pápa találkozik majd a román ortodox egyház vezetőivel, s minden bizonnyal politikusokkal is. A miniszterelnök, Viorica Dăncilă épp egy évvel ezelőtt járt a Vatikánban, s az ő vizitje készítette elő a mostani eseményt.

Mind erdélyi magyar egyházi részről, mind pedig a kormány részéről persze úgy próbálják már most felépíteni a látogatást, hogy annak politikai haszna hangsúlyos maradjon, de ne legyen bántóan nyilvánvaló. A magyar katolikus vezetésnek más sem hiányzik, minthogy etnikai feszültséget szüljön az esemény; a román kormány pedig igyekszik máris elejét venni, hogy az ortodox egyház mögé bújó szélsőségesek húzzanak hasznot abból, hogy Ferenc pápa romániai látogatásában azonnal Erdély elszakításának kísérletét vizionálják. Akármennyire is abszurd ez a feltételezés, politikai kamatai nyilvánvalók, elvégre Romániában nem kell migránsozni ahhoz, hogy a populizmus nagyobb teret kapjon, elég a magyarokra mutogatni, s azok nemzetközi – „pápista” – kapcsolataira.

Már meg is indult egyfajta román ellenpropaganda. Egy, még 2011-ben, a vallások – ez esetben a magyar katolicizmus és a román ortodoxia – kibékíthetetlen ellentétének tényét hangsúlyozó aláírásgyűjtés új impulzust kapott a pápai vizit bejelentését követően, s ehhez már ötezren csatlakoztak. Ugyanakkor egy George Simion nevű aktivista, aki Románia és Moldova egyesülésének elkötelezettjeként tünteti fel magát, az Adevărul nevű országos napilapban arról írt, hogy a pápát Csíksomlyón maga Orbán Viktor fogja fogadni. A Putyin-barát magyar miniszterelnökről szőtt feltételezésnek különös pikantériát ad, hogy Simionról sokszor állították, hogy orosz ügynök lenne, s feladata az, hogy a társadalomban eleve meglévő feszültségeket tovább szítsa. Bár ezt a tényt eddig senkinek sem sikerült bizonyítania, de a románságot megosztó moldovai konfliktust illetően eleve kézenfekvő a feltételezés, s ugyancsak az, ha most a pápa látogatása örvén felmerülő magyar-román ellentétek szempontjából vizsgáljuk a kérdést.

Bár Orbán csíksomlyói szerepvállalását a miniszterelnöki szóvivő cáfolta, ám rögtön a nyilatkozat után megjelent egy másik közlemény is, mely szerint a miniszterelnök tárgyalt az erdélyi katolikus egyház fejével, a gyulafehérvári érsekkel, mégpedig arról: Budapest nem akar kimaradni a pápai látogatás eseményeiből, és komoly anyagi segítséggel járul hozzá annak megrendezéséhez.

Felhívtam néhány – az események hátterét is átlátó – erdélyi ismerősömet s érdeklődtem, miért volt szükség az érsek és a miniszterelnök találkozójára épp most. Kérdésemre azt az igen óvatos választ kaptam, hogy a találkozón semmi olyasmi nem került szóba, amit a felek korábban már ne tisztáztak volna, ugyanakkor érzékelhető volt, hogy a pápa erdélyi jelenlétével kapcsolatban Orbán Viktor nem akar „a képből kimaradni”.

Vagyis sikerült a magyarországi hivatalos politikának ismét úgy felhasználnia a határon túli magyarokat, hogy az tovább élezze a történelmileg eleve meglevő nacionalista ellentéteket. Mondjuk, aki Magyarország él, és van szerencséje közelről szemlélni a Fidesz politikáját, az ezen egy cseppet sem csodálkozik. Ám mondjuk, az erdélyi magyar katolikus egyház feje azért lehetne óvatosabb, különösen, ha egy ilyen, közösségét és őt személyesen mélyen érintő, nagy horderejű eseményről van szó, mint Ferenc pápa látogatása. Arról nem is beszélve, milyen megvetés veszi körül Orbánt épp azok körében, akik számára különösen fontos az európai konzervatív – így vallási – értékek ápolása és védelme. Feltűnően gusztustalanná teszi egyébként is e találkozó tényét, hogy az érsek jelen volt azon a szinóduson, melyen Ferenc pápa a Christus vivit című apostoli intelmét ismertette, s amelyet nyilvánvalóan Orbán, Salvini, Le Pen és Wilders közös politikai „credójára” adott, igen határozottan elutasító válasz:

„Egyes országokban, ahová menekültek érkeztek, a migráció jelensége riadalmat és félelmet váltott ki, és ezeket politikai okokból egyesek gyakran még szítják is és kihasználják. Ennek következménye az idegengyűlölő magatartás, amelyre az embereknek határozottan kell reagálniuk.”

Ferenc pápa nyilvánvalóan nem akarja Orbánt viszontlátni Csíksomlyón és másutt sem; az érseknek viszont sikerült mégis „a képbe” tuszkolnia a miniszterelnököt, megalázva ezzel magát a pápát, s saját katolikus közösségét is.

FRISS HÍREK

„A kultúra n...

Kitették Got...

Tíz ellenzék...

Kreatív luxu...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK