Az új magyar költségvetést elemezte a Facebookon Békesi László egykori szocialista pénzügyminiszter, aki hat pontban foglalta össze a nemzeti együttműködés rendszerének gazdaságpolitikai hibáit:
01 Magas nyomású gazdaságpolitika
“Ez a gyakorlatban kereslet vezérelt gazdaságpolitika, ahol a kormány a fizetőképes keresletet mesterséges állami beavatkozással kívánja tartósan növelni”
– írja az egykori pénzügyminiszter, aki rámutat arra, hogy hova vezetett mindez:
”A magyar gazdaságban nincsenek versenyképes szabad kapacitások, újonnan bevonható termelési tényezők: munkaerő, nyersanyagok, energiahordozók, tőke, technológiai innovációk, ezért ez megnövelt importtal jár, romló külkereskedelmi és fizetési mérleggel jár, növekvő államadóssággal, államháztartási hiánnyal és inflációval.”
Tegyük hozzá Békesi László elemzéséhez, hogy egész Európa kicsit ebben a cipőben jár: Franciaország költségvetési hiánya és államadóssága például magasabb mint a magyar.
02 Munkaalapú gazdaság
“Ez a felfogás háttérbe szorítja a humán befektetéseket mint az oktatás, a képzés, az egészségügy, kutatás fejlesztés, innováció stb.”
Ez teljesen jogos bírálat, csakhogy a baloldali kormányok ugyanezt tették, mert ők éppúgy a gyors profitot és a politikai népszerűséget keresték mint Orbán Viktor.
03 Patrióta gazdaságpolitika
“Ez lehetővé teszi a hatalom szereplőinek gazdagodását, gyarapodását, létrehozza a rezsimet szolgáló, azzal összefonódó klientúra hálózatát, törvényesíti a korrupciót és a szabad rablást”
– állapítja meg teljes joggal Békesi László ex pénzügyminiszter. Arra nem mutat rá, hogy ezt hibrid gazdasági modellt Oroszországból importálja Orbán Viktor, akit ezért Putyin jól megfizet. Pressman USA ex nagykövet szerint 2,2 milliárd dollárral fizette meg energiaszállítások révén az ukrajnai háború három éve alatt.
04 Gazdasági semlegesség
“Magyarország számára a gazdasági semlegesség brutális tévedés zsákutca.”
Miért?
“A keleti nyitás, a Hungary First, a Brüsszel ellenesség, és ennek ellensúlyozására a törleszkedés despotikus, diktatórikus rendszerekhez, kiszolgáltatottságot jelent, és pótolhatatlan veszteséget okoz.”
Békesi László talán emlékezhet arra, hogy a baloldali kormányok is jó kapcsolatokat ápoltak Moszkvával és Pekinggel, és ez hasznára volt Magyarországnak. A Brüsszel ellenesség az igazi probléma nem a keleti nyitás. Nem igazán érthető, hogy egy olyan politikai profi mint Orbán Viktor miért kockáztatja hatalmát, hiszen a sok milliárd eurós uniós támogatás hiánya alapjaiban destabilizálja a nemzeti együttműködés rendszerét.
05 Unortodox módszerek alkalmazása
“Ez a magatartás elsősorban az elhibázott, a sokszor bűnös magatartás elkendőzésére szolgál, másrészt megpróbál felmentést biztosítani az elhibázott gazdaságpolitika felelőssége alól.”
A nagy lenyúlást a Nemzeti Bankból – 500 milliárd forint az alapítványoknak, melyek “elveszítik közpénz jellegüket” – Orbán Viktor találta ki, és Matolcsy György hajtotta végre. Sokan profitáltak belőle. Csak épp a Nemzeti Bank és az ország veszített.
06 Rendszerszintű korrupció
“A korrupció nem csupán büntetendő gazdasági cselekmény, hanem az egészséges gazdaság alapjainak felszámolása.”
Békesi László így summázza az Orbán rendszer lényegét:
“Ez az általános korrupció biztosítja a hatalom fennmaradását, a harácsolt vagyon büntetlen élvezetét, a klientúra kiszolgálását a rezsim vezetői számára.”
Észszerűség és népszerűség
Ha rövid ideig is, de Békesi László volt pénzügyminiszter méghozzá igen kényes időben: a rendszerváltás idején a Németh kormányban és a Bokros csomag korában amikor Horn Gyula miniszterelnöknek – választási ígéreteivel ellentétben – megszorító intézkedéseket kellett hozni az ország pénzügyi egyensúlyának megőrzése érdekében. A lakosság többségének jelentős életszínvonal csökkenése alaposan hozzájárult ahhoz, hogy a Horn kormány a választást elveszítette 1998-ban, és megérkezett az első Orbán kormány. Amely megtanulta, hogy a gazdaságpolitikában folyamatosan hazudni kell, ha a hatalom nem kívánja elveszíteni a népszerűségét.
Ékes példája ennek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök őszödi beszéde, melyet Orbán remekül kihasznált, hogy megalapozza a nemzeti együttműködés rendszerét.
Hogy látja most a jövőt Békesi László?
“Bárki kerüljön is a kormányrúdhoz 2026-ban, az új kormány – rendszerváltás esetében – nem ígérhet gyors változást. A könnyű álmok ígérete több kárt okoz mint amennyi optimizmust ad. Számomra a legnagyobb kérdés a magyar társadalom tűrőképessége. Hosszú pályafutásom személyes tapasztalatai azt bizonyították, hogy még a legjobb és legnemesebb célok megvalósításához sem lehet elnyerni a magyar társadalom többségének támogatását. Tudom, hogy ez pesszimista végszó, csak remélni merem, hogy tévedek”
– írta a veterán ex pénzügyminiszter a Facebookon.
Magyar Péter gazdasági főtanácsadója Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa, aki már a reform közgazdászok mozgalmában is részt vett, vagyis jól ismeri nemcsak a magyar gazdaság helyzetét, de azokat a döntéshozókat, akik meghatározó szerepet játszhatnak 2026-ban.
A baj az, hogy a kaotikus világgazdasági helyzet és az Európai Unió belső megosztottsága nem épp ideális feltételeket biztosít egy új kormánynak 2026-ban. A befagyasztott eurómilliárdokat viszont megkaphatná a Magyar kormány éppúgy, mint Donald Tusk Lengyelországban.
Magyarország a nemzeti együttműködés rendszerének tizenöt éve alatt leküzdötte magát az Európai Unió utolsó helyére az egy főre jutó fogyasztásban. Innen csak felfelé vezethet az út …
