Kezdőlap Címkék Orbán. kormány

Címke: orbán. kormány

Bajban az Orbán kormány

Döntött az Európai Bíróság elnöke, gyorsított eljárás keretében már ősszel tárgyalják a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos magyar-lengyel közös beadványt.

A Bíróság döntése értelmében október 11-12-én tárgyalást tartanak, ahol a keresetet benyújtó magyar és lengyel kormánynak, és az ellenkeresetet beadó Európai Parlamentnek valamint az Európai Tanácsnak lesz lehetősége az álláspontjaik kifejtésére. Nagy valószínűséggel ősszel ítéletet is hirdet a bíróság.

Magyarország és Lengyelország vitatja, hogy az uniós források jogállamisági feltételekhez kötése összeegyeztethető-e az uniós joggal.

A brüsszeli testület elnöke, Ursula von der Leyen megerősítette, hogy egyetlen ügy sem vész el és már tanulmányozzák a gyanús eseteket. Johannes Hahn, költségvetési biztos beszélt arról is, hogy ősz elején elküldik az első leveleket azoknak a tagállamoknak, amelyeknél feltételezik, hogy a jogállamisági problémák veszélyt jelentenek az uniós pénzek átlátható, célnak megfelelő elköltésére. Magyarország az első körben számíthat a levélre.

A gyorsított eljárás lehetővé teszi, hogy az első ügyek a korábban várt időpontnál előbb kezdődhetnek. Ez csalódást okozhat a magyar kormány számára, mert abban bíztak, hogy az első eljárásokra csak a 2022-es magyarországi választások után indulhatnak.

Nincs pénz

A múlt héten tartották az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés vitáját. Az ellenzéki vezérszónoklatok közül leginkább Tóth Bertalan beszéde ragadott meg, holott őt – hogy is mondjam – nem a lángoló szónoklatok embereként tartjuk számon. Mégis, nemcsak jól, de szellemesen indított gondolatmenettel érzékeltette velünk, hogy mit is gondol az MSZP, s hozzátehetjük, az egész parlamenti ellenzék az Orbán-kormány költségvetéséről.

„… van egy jó hírem, és van egy rossz hírem”, kezdte beszédét, és a jó hírt úgy fogalmazta meg: „van pénz (…) ebben a költségvetésben van pénz, lenne fedezet arra, hogy a magyar emberek végre jobban éljenek. Meglenne a fedezete annak, hogy adómentes legyen a minimálbér, ne csak a 25 év alattiak részesüljenek adómentességben, de mindenkinek, aki a mediánbér alatt, 321 ezer forint alatt keres, mindenkinek nőjön a jövedelme, a minimálbéresek pedig adómentessé váljanak.

Ez közel 2 millió 300 ezer ember életét javítaná.

A minimálbéreseknek havonta 25 ezer forinttal több jutna.

Ennek a költségvetése nagyjából 250-300 milliárd forint, ha megnézzük a költségvetés kiadási oldalát, ez annak az 1-1,5 százaléka. Ekkora összeg biztosítása nem lehetne probléma egy 25 000 milliárdos költségvetésnél. Ugyancsak meg lehetne oldani, hogy a munkanélküliek legalább havonta nettó 100 ezer forintos ellátást kapjanak, méghozzá kilenc hónapig.

És van pénz arra, hogy a közmunkások is megkapják a minimálbért.

De megvan a pénz arra is, hogy felzárkóztassuk az alacsony nyugdíjakat. (…) mi azt akarjuk, hogy a nyugdíjemelés meghatározásánál az infláció mellett a keresetek emelkedését is vegyék figyelembe. (…) Emelni kell a minimálnyugdíjat (…). Erre is ott van a pénz a költségvetésben.

De megvan a pénz a családok megélhetésének biztosítására is

(…) növelni kell a családtámogatásokat, és biztosítani kell ezek értékállóságát. Ezért akarjuk azt, hogy a tizenhárom éve változatlan családi pótlék összege emelkedjen a duplájára. Azt akarjuk, hogy az alacsony jövedelmű, adókedvezményre jogosult családok kapjanak kiegészítő családi pótlékot is. Azt akarjuk, hogy a gyes és a gyet összege radikálisan emelkedjen, és az összes családtámogatási juttatás értékállósága törvényben legyen biztosítva. (…)

Azt akarjuk, hogy a gyermekek utáni adókedvezmény, a négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye, a 25 évnél fiatalabbak és az első házasok kedvezménye megmaradjon.

(…) Azt akarjuk, hogy a nők negyven év munkaviszony után továbbra is nyugdíjba mehessenek, és ők is jogosultak legyenek az özvegyi nyugdíjra. Erre is van pénz, megvan a fedezet.

De arra is megvan a pénz, hogy a Fidesz által lerombolt egészségügyi ellátórendszert a feje tetejéről a talpára állítsuk.

Ott van a pénz a költségvetésben,

amiből ki lehetne fizetni a kórházak adósságát, meg lehet oldani, hogy minden körzetben legyen háziorvos, emelkedjen az ápolók, egészségügyi szakdolgozók fizetése, és el tudjon kezdődni a kilométer hosszú várólisták csökkentése, legyen szó szűrésről vagy éppen orvosi beavatkozásról.

Megvan a pénz arra is, hogy a Fidesz által szétvert oktatási rendszert el lehessen kezdeni újjáépíteni, hogy jelentősen emelni tudjuk a pedagógusok fizetését, hogy újra

18 éves korig legyen a tankötelezettség,

és visszaadjuk a pedagógusok oktatási szabadságát.

És van lehetőség arra is, hogy a települések önkormányzatai önállóan dönthessenek a saját bevételeik felhasználásáról az ott élő emberek javára.”

Összefoglalásként megismételte:

„Ez lenne a jó hír: a költségvetésben lenne elég pénz, amit amúgy mi mindannyian befizetünk.”

Majd ezzel szembeállítva így folytatta:

„A rossz hír viszont az, hogy ezt a költségvetésben szereplő hatalmas összeget a Fidesz nem ezekre a célokra akarja felhasználni.”

De hogy mi az a más, arról nem beszélt, és az utána szóló Mesterházy Attila is csak annyit mondott: azoknak adnak, akiknek már amúgy is van, akik kevésbé szorulnak rá vagy egyáltalán nem szorulnak rá ilyen típusú állami segítségre”.

Más ellenzéki szónokok arról is beszéltek, hogy mi mindenre jutnak a költségvetésben százmilliárdok, amire nem lenne szükség: Paks-II. előkészítésére, Belgrád–Budapest vasútvonalra, a Fidesz-barát oligarchák beruházásainak támogatására, állami propagandára.

Nekem is van egy rossz hírem.

Szemben az MSZP frakcióvezetőjének – és a parlamenti ellenzék többi politikusának feltételezésével – nincs pénz.

Nincs, nem lehet a magyar költségvetésben annyi pénz, hogy mindazokra a célokra jusson, amelyeket Tóth felsorolt, de az Orbán-kormány nem ad rá, és közben ne kelljen hozzányúlni azokhoz a kiadásokhoz illetve elmaradó bevételekhez (adókedvezményekhez), amelyekhez a szocialisták és általában az ellenzékiek nem akarnak hozzányúlni.

Amikor az ellenzékiek azt gondolják, hogy mind arra lehet forrást találni, amire az Orbán-kormány ma nem ad, de ők adnának,

és ehhez csak az kell, hogy ne finanszírozzák a szükségtelen gigaberuházásokat és az állami propagandát, azt feltételezik, hogy nincs baj azzal, hogy Magyarországon a költségvetési kiadások elérik a GDP 50 százalékát.

A régió más országaiban ez az arány jóval alacsonyabb, és nálunk is erre kellene törekedni: szűkíteni kellene a költségvetés terjedelmét. Ez a szempont az ellenzéki beszédekben fel sem merült.

Magyarországon a gyermekvállalás támogatása adókedvezményekkel és direkt juttatásokkal, valamint a „családoknak” adott lakáshoz jutási, sőt autóvásárlási kedvezményekkel messze a legmagasabb Európában. Az ellenzéki pártok ennek további növelését szorgalmazzák, amikor a családi pótlék megduplázását követelik úgy, hogy közben változatlanul megtartanák mindazt, amit ma a Fidesz ad.

Helyeselhető ez?

Szerintem nem. Az mérlegelhető, hogy a jövőben a nyugdíjakat újra a svájci indexálás szerint emeljék, de az az ötlet, hogy emellett egyszeri százötvenezer forintos „jóvátételt” kapjon minden nyugdíjas, szerintem megalapozatlan:

a járvány és a válság nem a nyugdíjasoknak, hanem az aktívak egy részének okozott jelentős jövedelemkiesést, a nyugdíjasok megélhetési biztonságát nem érintette.

Nem volna ezért méltányos mások terhére a nyugdíjasoknak többletjuttatást adni. Ezek megalapozatlan ígéretek, ahogy megalapozatlan a jóvátételnek általános politikai célként való meghirdetése is. Jóvátételt háborús károkozásért szoktak vesztes államokkal fizettetni, a mi esetünknek azonban, ha el is fogadjuk, hogy az orbáni kormányzás sokaknak okozott veszteséget, nincs a magyar gazdaságban forrás arra, hogy ezekért „jóvátételt” kapjanak az érintettek.

Arra nézve, hogy mit lehet az Orbán-rendszer haszonélvezőitől utólag jogszerűen „visszavenni”, még csak feltételezései sem lehetnek ma senkinek.

Ha egy esetleges másfajta kormánynak sikerül kiszállni az Oroszországgal illetve Kínával a gigaberuházások hitellel történő megvalósítására kötött megállapodásokból, az nem most, hanem a távolabbi jövőben szabadítaná fel azokat a forrásokat, amelyeket így nem kellene törlesztésre fordítani.

Az előttünk álló években azonban egy másfajta kormánynak sem lenne módja, hogy mind arra forrást biztosítson, amire Tóth Bertalan szerint „van pénz”.

Az sem állítható, hogy ezek egytől-egyig olyan célok, amelyek érdekében a jelenlegi szinten érdemes tartani az adóztatást.

Nem diszkriminizáció

A Momentum EP-képviselői, Cseh Katalin és Donáth Anna a Fidesz képviselőihez hasonlóan nemmel szavaztak az Európai Parlamentben a schengeni övezeten belüli szabad utazást lehetővé tevő „zöld útlevél” előterjesztésére. Az elfogadott határozat szerint ugyanis a szabad utazást csak azok számára teszi kötelezően lehetővé, akiket az Európai Gyógyszerhatóság által jóváhagyott vakcinával oltottak be. Ők ezt a Sinopharmmal és Szputnyikkal beoltott magyarok diszkriminációjának tekintik. Szerintem ez tévedés: nincs szó diszkriminációról.

Az Unió tagországai azzal védik polgáraikat a fertőzés behurcolásától, hogy a beutazóknak PCR-tesztet illetve karantént írnak elő. Ezt váltja ki az olyan oltás, amelynek hatásos voltáról a tagországok meg lehetnek győződve, mert az illetékes európai hatóság azt megvizsgálta és jóváhagyta.

Vannak német és osztrák állampolgárok, akik nem győzték kivárni, amíg hazájukban megkapják az oltást, és ezért elutaztak Oroszországba illetve Szerbiába, és ott olttatták be magukat Szputnyikkal. Nekik saját országukban is tesztet kell készíttetniük, ha boltokban akarnak vásárolni illetve étterembe, színházba vagy moziba mennek. Ugyanúgy nem mentesülnek ez alól, mint a magyarok, akiket Szputnyikkal oltottak be.

Ha eltérően kezelik azt, aki a szabály szerint jár el, illetve aki nem, az nem diszkrimináció.

Az Orbán-kormány tette ki a magyarok egy részét ennek a kellemetlenségnek. Ezt kell elmagyarázni a magyaroknak: ne az EU-országokra nehezteljenek, hanem az Orbán-kormányra.

A Momentum EP-képviselői azt is mondják, hogy a magyar kormány bírja rá kínai partnerét, hogy nyújtsa be a Sinopharm vakcinát az Európai Gyógyszerügynökséghez. (Az oroszokat pedig arra kellene rábírni, hogy teljes és megbízható dokumentációt nyújtsanak be oda.)

Ezzel csak az a baj, hogy a Sinopharm és a Szputnyik behozatala nem a kínaiaknak illetve oroszoknak volt fontos, hanem az Orbán-kormánynak.

Ahhoz kellett nekik, hogy megvalósítsák azt a kampányötletet, hogy e vakcinák behozatalával gyorsabban tudják beoltani az oltásra hajlamos magyarokat, mint az Unió többi tagországa, ez ügyben is lehet csepülni Brüsszelt, magasztalni önmagukat, és demonstrálni a magyar választók előtt, hogy a leleményes kormánynak köszönhetik, hogy másfél-két hónappal előbb lesznek beoltva és előbb szabadulhatnak a korlátozásoktól, mint más tagországok lakói.

A kormány azonban nincs abban a pozícióban, hogy bármit megköveteljen az orosz illetve kínai vakcinaszállítóktól, amit a megállapodástól nem kívánt meg.

Korábban a kormány miniszterei, államtitkárai azzal hitegették önmagukat és bennünket is, hogy majd más tagállamok is rendelnek Szputnyikot, és azt gondolhattuk, hogy akkor a jóváhagyás is meglesz. Csakhogy ma már látható, hogy mire meglenne, a jóváhagyott nyugati vakcinákból is lesz elegendő, és a jóváhagyás rajtunk kívül senkinek nem lesz sürgős. Van rá esély, hogy a dologban az utazni vágyó magyarok húzzák a rövidebbet. Hacsak nem Mongóliába, Grúziába, Bahreinbe vagy Észak-Macedóniába készülnek a nyáron. Azt Szijjártó már elintézte.

A többségnek van igaza

Az Európai Parlament megszavazta az uniós Covid-védettségi igazolvány tervét, de úgy, hogy a tagállamok csak azoknak kötelesek karantén nélkül lehetővé tenni a beutazást, akiket az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinával oltottak be.

A magyar EP-képviselők közül a Fidesz és a Momentum nemmel szavazott, az MSZP-s és jobbikos képviselő igennel, a DK-sok tartózkodtak. Az Fidesz és a Momentum képviselői diszkriminációnak tartják, hogy a Szputnyik vagy Sinopharm vakcinával oltott magyarok nem mentesülnek az utazási korlátozás, a karanténkötelezettség alól.

Szerintem ez nem így van.

Minden államnak kötelessége, hogy területét illetve az ott lakókat a járványveszéllyel szemben védje. Tudjuk, hogy aki olyan Európán, Észak-Amerikán és Kelet-Ázsián kívüli országba utazik, ahol bizonyos fertőző betegségeket még nem sikerült felszámolni, az utazás feltétele a védőoltások beszerzése az ilyen betegségekkel szemben, hogy az illető ne fertőződjék meg utazása során, és ne hozza be a járványt Magyarországra.

Az Európai Unió országai e logika szerint korlátozzák a beutazást az olyan országokból, ahol magas a fertőzöttség illetve ahol új mutációk vannak jelen.

A bevezetendő európai igazolvány logikusan azoknak teszi lehetővé a   teszt illetve karantén nélküli beutazást, akik részéről nem áll fenn a fertőzés behozatalának kockázata, mivel az Európai Gyógyszerügynökség által elismert vakcinával oltották be őket.

Az Ügynökséget éppen azért működteti az Unió, hogy valamennyi tagállam által elismerten minősítsen gyógyszereket és vakcinákat. Az Ügynökség a vakcinák jóváhagyásakor joggal követeli meg a vakcinák több fázisú vizsgálatának teljes dokumentációját. Eddig ilyen teljes dokumentációt az Ügynökség a Szputnyik gyártójától nem kapott, a Sinopharm gyártója pedig nem is kezdeményezte a vakcinának az Ügynökség általi vizsgálatát. Az Európai Unió tagállamai a saját területükön élők védelmében nem tehetnek mást, minthogy az ilyen vakcinákkal beoltottakat úgy tekintik, mint aki nincs beoltva. Ez ugyanúgy nem diszkrimináció, mint ahogy egy külföldi autóval csak akkor lehet beutazni egy országba, ha a jármű rendelkezik érvényes felelősségbiztosítással, zöldkártyával.

Ettől – mármint az oltások esetében – az államok kétoldalú megállapodásokkal térhetnek el, ilyesmit kezdeményez a magyar külügyminisztérium más országokkal. Mellesleg Merkel kancellár is beszélt arról, hogy Kínával kölcsönösen el kellene ismerni egymás gyógyszerhatósági jóváhagyását. Valószínű, hogy a nyárig ezek a kétoldalú megállapodások előbb a turizmusban különösen érdekelt országokkal, majd másokkal is megszületnek.

Az EU tagállamai a kétoldalú kapcsolatokban sokszor tesznek engedményeket önkényuralmi rendszereknek a jogállami normákhoz képest.

Ez is ilyen engedménynek ígérkezik. Az Uniótól azonban nem várható el, hogy a teszt és karantén nélküli beutazást ne kösse az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott, megfelelően dokumentált vakcinával történő oltáshoz. Ezért volt igaza az európai képviselők többségének, akik elfogadott formájában szavazták meg a határozatot.

Mi, magyarok pedig, ha emiatt rosszul járunk, ezt az Orbán-kormánynak köszönhetjük.

Miért is? Ausztria és Németország is kész lenne Szputnyik vakcinát vásárolni, de ehhez feltételül szabja, hogy megszerezzék az Ügynökség jóváhagyását. A kínai vakcina behozatala más EU-tagállamban fel sem merül.

A magyar kormányban pedig az nem merült fel, hogy megkövetelje az orosz illetve kínai szállítótól, hogy nyújtsa be jóváhagyásra a vakcinát az Európai Gyógyszerügynökségnek.

Ez az ő felelőssége. Autót sem importálunk anélkül, hogy a jármű megkapja a szükséges jóváhagyást. Hogy miért járt így az Orbán-kormány, az külön kérdés, amivel más alkalommal foglalkozom.

Jó döntés?

Ahogy halad előre az oltási folyamat, ahogy Magyarország áll legjobban az Unió tagállamai között, egyre többen vélik úgy, hogy Orbánnak az orosz és kínai vakcina beszerzésével igaza lett.

Somogyi Zoltán, akit annak idején az SZDSZ-ben ismertem meg, és egészen biztosan nem tartozik az Orbán-rendszer hívei közé, a következőt írta vagy tíz nappal ezelőtt a Facebookon:

„Amiért elismerés jár, azt is el kell mondani: Orbán Viktor és kormánya jól vette észre az Unió lassúságát és helyesen döntött az orosz és a kínai vakcina behozatalával kapcsolatban.

Amikor így döntöttek, én még ezt biztosan nem láttam helyesnek, sőt, kifejezetten idegesített az az erőszak, ahogy ezt végigtolták, de mára egyértelművé vált, hogy jó döntés született.”

Én ezt másképp látom.

Mindenekelőtt: az Unió nem lassú. Négyszázötven millió uniós polgár oltásáról kell gondoskodnia, eltérően a kilencmilliós Izraeltől vagy akár a hatvanmilliós Nagy-Britanniától. Az egész Unió lakosságát akkor sem lehetne lényegesen gyorsabban átoltani, ha szerencsésebben intézték volna a vakcinabeszerzést Brüsszelben.

Mint tudjuk, ma Magyarországon az orosz és kínai vakcina behozatala teszi lehetővé, hogy sokkal többen részesültek a védőoltás nyújtotta védelemben, mint az Európai Unió többi tagországában.

Lehet ezt nem üdvözölni?

Vajon hogy lehet annyira bolond, ha tetszik annyira felelőtlen az Unió többi tagállama, hogy nem vesz sem orosz, sem kínai vakcinát? Igen, több nyugat-európai országban beszélnek arról, hogy orosz vakcina beszerzésével kellene felgyorsítani az oltást. Macron elnök és Merkel kancellár állítólag Vlagyimir Putyinnal tárgyal erről, Kurz osztrák kancellár is foglalkozik a gondolattal (igaz, ők azzal a feltétellel, hogy megszületik az európai hatóság engedélye), Matovič szlovák miniszterelnök pedig be is hozatott az országba kétszázezer adagot. Igaz, ezt koalíciós partnerei elutasították, és ráment a dologra Matovič miniszterelnöksége, a behozott vakcinákat pedig mindeddig nem használják. Mégis: vajon nem Orbánnak van igaza az összes többi európai uniós kormánnyal, illetve Matovič koalíciós partnereivel szemben?

Mint tudjuk, az Európai Unióban a vakcinák alkalmazásához az Európai Gyógyszerhatóság forgalomba hozatali engedélyére van szükség. A hatóság alapos szakmai vizsgálat nyomán adja ki ezt az engedélyt, és döntéseit szakmai alapon, politikai befolyástól mentesen köteles meghozni.

Igaz, szükséghelyzetben az egyes tagországok önállóan is dönthetnek vakcinák forgalomba hozataláról, saját nemzeti hatóságuk vizsgálata alapján. Magyarországon az orosz Szputnyik vakcinával ez történt: a magyar hatóság adta ki az engedélyt a kormány határozott sürgetésére, állítólag a jóváhagyáshoz felkért külső szakértők fenntartásait figyelmen kívül hagyva. A kínai Sinofarm esetében ennél is cifrább megoldáshoz folyamodtak: a kormány rendeletben írta elő, hogy a magyar gyógyszerhatóságnak saját vizsgálat nélkül ki kell adnia az engedélyt az olyan vakcinára, amellyel bárhol a világon már egymillió embert beoltottak, és három országban engedélyezték, melyek közt van egy EU-tag vagy „tagjelölt” ország. Azért így fogalmazták a szabályt, mert Szerbia EU-tagsági felvételéről már elindult a hosszadalmas tárgyalás, és Szerbia már Magyarország előtt beszerzett Szputnyik és Sinofarm vakcinát.

Az Orbán-kormány itt látványosan sértette meg a civilizált világnak azt az általános szabályát, hogy gyógyszert és vakcinát csak alapos szakmai vizsgálaton alapuló engedéllyel lehet alkalmazni.

Márpedig szerintem az ilyen szabályokat helyes betartani. Előfordul, hogy új gyógyszereket kivételesen súlyos betegségek kezelésében a végleges hatósági engedély megadása előtt alkalmaznak nagyon felkészült kórházak, tájékoztatva a beteget illetve hozzátartozóját az eljárás kockázatáról. (Ez történt például Donald Trump koronavírus-kezelésében tavaly.)

Sok százezer, esetleg milliónyi ember rutinszerű beoltása aligha tekinthető ilyen kivételes esetnek.

Az, hogy egy állam ilyen látványosan sért meg egy ilyen alapvető szabályt, rombolja a jogbiztonságot, az állami intézmények iránti bizalmat, és ez biztosan nem éri meg azt, hogy a magyarok egy része egy-két hónappal korábban kapja meg a védőoltást, mint egyébként megkaphatná.

(Elvégre áprilistól ugrásszerűen felgyorsul az európai gyógyszerhatóság által jóváhagyott vakcinák szállítása az EU tagországaiba, így Magyarországra is.)

De hát nem azt jelenti-e az Orbán-kormány eljárása, hogy kevesebben, akár sok ezer emberrel kevesebben lesznek a járvány áldozatai? Nem jelenti szükségképpen azt. Eddig is sok-sok embert lehetett megmenteni a veszélytől a magyarországinál komolyabban vett járvány elleni korlátozásokkal, széles körű teszteléssel, a találkozások kerülésével. Így sikerült először egyes kelet-ázsiai országokban gyorsabban, majd másutt fokozatosan megfékezni a vírus terjedését, és elérni, hogy kevesebben fertőződjenek meg, kevesebben betegedjenek meg, kevesebben veszítsék életüket a járványban. Szerintem ez a helyes út.

Orbán azonban nem ezt választotta. Már hat héttel ezelőtt arról írtam ezen az oldalon, hogy

a 2022-es választási kampányt építi az oltási folyamatnak a keleti vakcinák behozatala révén történő felgyorsítására.

Így hirdetheti majd, hogy mint korábban a rezsiköltségektől és a migránsoktól, most a vírustól is ő védi meg „a magyar embereket”. Ennek a kampánynak része az is, ahogy most az önkényesen meghatározott két és félmillió oltáshoz köt valamiféle nyitást, majd később a továbbiakat, miközben a járvány enyhüléséről még nincs szó.

Minden a kampány, az életek védelme semmi.

Így küldhetik például rendszeres tesztelés nélkül iskolába a gyerekeket, kitéve a fertőzésnek tanáraikat és szüleiket.

Határon innen és határon túl

Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz a határon túli magyar állampolgárok Magyarországon történő koronavírus-betegséggel szembeni védőoltása ügyében.

Legegyszerűbb, ha idemásolom a kérdésnek a megszólítás és aláírás közötti szövegét, érdemes elolvasni:

„Többször volt már szó arról, hogy a COVID-19 elleni védőoltást a járvány elleni védekezés keretében adják, ilyen módon az nem társadalombiztosítási jogviszonyhoz kötött, hanem állampolgári jogon jár. A környező országokban azonban több mint egymillió magyar állampolgár él, ha tehát Magyarországra beutaznak és igénylik, az oltást nekik is meg kell kapniuk.

Kérdezem ezért miniszterelnök urat:

  • Számításba vették-e a határon túl élő magyar állampolgárokat is a vakcinák rendelésekor?
  • Szerepelnek-e ők is a kormány állítólagos oltási tervében?
  • Nekik is regisztrálniuk kellett-e ahhoz, hogy megkaphassák az oltást?
  • Ha igen, hányan regisztráltak?
  • Az ottani nyugdíjasok is megkapták-e az értesítő levelet és a levélben történő regisztráció lehetőségét?
  • Hol kaphatják meg az oltást azok, akik közülük nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel?
  • Vonatkozott-e rájuk is a vakcinakiosztás eddigi gyakorlata? (legidősebbek: Pfizer vagy Moderna, 60 év alatti krónikus betegek: Astra Zeneca, 65 év fölöttiek: Sinopharm, stb.)
  • Eddig hány határon túli magyar állampolgár kapta meg Magyarországon az első, és hányan a második oltást?
  • Hányan kaptak a Magyarországon ez idő szerint alkalmazott egyes vakcinákból?”

Vadait meghívták az Egyenes Beszédbe, ahol a műsorvezető arról faggatta, hogy tulajdonképpen mi is a célja a kérdéssel, ugye nincs az ellen kifogása, hogy a magyar állam a határon túl élő magyarokat is beoltja. Vadai válasza lényegében az volt, hogy nem, ő csak kérdez, és szörnyű, hogy valakit már azért is támadnak, hazaárulónak tekintenek, hogy a dolgot egyáltalán szóba hozza.

Felidézte azt a szóbeszédet is, hogy Kárpátaljáról nagy számban jönnek át a határon oltásért az ott élő, magyar állampolgársággal is rendelkező magyarok és ukránok.

Ukrajnában ugyanis csak pénzért, rengeteg pénzért lehet ma hozzájutni az oltáshoz.

Gulyás Gergely miniszter mai sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzet által feltett kérdésre is válaszolt, amely Vadai kérdését uszításnak minősítette. Gulyás válaszában azzal nyugtatta meg a közvéleményt, hogy Magyarországon csak az jogosult oltásra, akinek mint járulékfizetőnek, nyugdíjasnak vagy diáknak TAJ-száma van. Szerinte kettős állampolgárság alapján nem oltanak határon túliakat. Hogy mi történt ténylegesen, arról nem beszélt.

Vadai kérdése mindenesetre jogos. Az ügy alapot ad arra, hogy megismételjem az álláspontomat egy alapvető kérdésben.

Ami az oltást illeti, szeretném leszögezni azt, amit Vadai Ágnes – hangsúlyozom – nem mondott sem az írásbeli kérdésben, sem az Egyenes Beszédben, én viszont mondom:

szerintem a nem Magyarországon élők koronavírussal szembeni oltása nem a magyar állam dolga, hanem azé az országé, ahol életvitelszerűen élnek.

Erre van egy egyszerű érv: az Európai Unió a népességszám arányában osztja szét a gyártók által szállított vakcinát a tagországok között, aminek az a logikája, hogy egy-egy államnak a népszámláláskor ott megszámolt, a területén bejelentett személyek egészségéről kell gondoskodnia.

Ez az elv pedig nemcsak az EU tagállamai között érvényes.

A védőoltás közegészségügyi feladat, amelyet minden állam adóbefizetésekből finanszíroz, és az oltások elosztásakor méltányos figyelembe venni, hogy ki melyik államban fizet (vagy korábban, aktív korában fizetett) adót.

Oltani egy-egy országban tehát nem az állampolgárokat, hanem az országlakosokat (inhabitants, Einwohner, жители) helyes. Gulyás Gergely miniszter is hasonló álláspontot képviselt a sajtótájékoztatón.

Ez az ügy újra megmutatja, hogy mennyire abszurd a 2010-ben módosított magyar állampolgársági törvény, amely kérelmükre letelepedés nélkül is magyar állampolgárságot ad a külföldön élő magyar nemzetiségű, magyar felmenőkkel rendelkező személyeknek, és amelyet immár a hat ellenzéki párt szövetsége is deklaráltan vállal. (A DK a választójogot illetően tartja fenn különvéleményét, magát az állampolgárságot illetően már feladta azt az elutasító álláspontot, amelyet a 2010-es szavazásnál Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba a szavazatával kifejezett.)

Érdekes ebből a szempontból, hogy amikor Orbán Viktor a kínai vakcina mellett érvelt, rendszeresen hivatkozott arra, hogy azzal már nagy számban oltottak be vajdasági magyarokat. Nem merült fel sem benne, sem hallgatóságában, hogy az ő oltásuk nem a szerb, hanem a magyar állam dolga lenne.

Megismétlem az álláspontomat.A magyar államnak minden olyan támogatást meg kell adnia a szomszéd országokban kisebbségi sorban élő magyaroknak, közösségeiknek és intézményeiknek, amelyek azt szolgálják, hogy anyanyelvükön fejezhessék ki magukat a nyilvánosságban, anyanyelvi kultúrájukat ápolhassák, anyanyelvi oktatásban részesülhessenek az óvodától az egyetemig, kisebbségi intézményeiket működtethessék, és kapcsolatot tarthassanak Magyarországgal. Ilyen ügyekben 1990 óta minden magyar kormány támogatta a kisebbségi magyarság intézményeit.

Ugyanakkor nem feladata a magyar államnak, hogy a szomszéd országokban élő kisebbségi magyarok gazdasági tevékenységét, vállalakozásit, lakásépítkezését, jóléti ellátását, egészségügyi ellátását finanszírozzák, hiszen e tevékenységek működtetése a nyelvi, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül történik.

Nem várható el a Magyarországon élőktől, dolgozóktól, hogy adóbefizetéseikkel az állam ilyen tevékenységét finanszírozzák.

Ezt a különbségtételt ma nemcsak az Orbán-kormány és intézményei nem teszik meg, hanem az ellenzéki pártok és a független véleményformálók sem.

Az Orbán kormány vakcina beszerzési botránya

Dobrev Klára, a DK Európai Parlament képviselője online sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Magyarország sokkal több az Európai Unióban is engedélyezett és közösen finanszírozott vakcinára jogosult, mint amennyit az Orbán kormány politikai megfontolásból eddig lehívott!

Magyarul, Orbán Viktor nem véletlenül jelentette büszkén, hogy “befutott a keleti portyázók újabb szállítmánya”, kormánya pusztán politikai haszonszerzésért a magyar emberek egészségét és pénzét teszti kockára csak azért, hogy miközben élesen támadja az EU-t – amelynek emlőjéről vár gazdasági elsősegélyt -, sokszoros áron szerezhessen be orosz és kínai oltóanyagokat!   Dobrev Klára sajtótájékoztatója itt tekinthető meg.

Mennyit vett el a Gyurcsány kormány a nyugdíjasoktól?

Idestova tizenkét éve vagyok nyugdíjas. 2008-ban értem el a korhatárt, megvolt a szolgálati időm is, úgy hogy 2009-ben elmentem nyugdíjba a Közgazdaságtudományi Intézetből. Közvetlenül ezt megelőzően a Gyurcsány-kormány több tekintetben is módosította az új nyugdíjak megállapításának módját, és a módosítások egyenlegeként az ettől kezdve nyugdíjba vonulók kezdő nyugdíját 8 százalékkal alacsonyabb összegben állapították meg, mint a korábbi szabályok szerint.

Ezen az alapon feltehetem a kérdést: vajon tizenkét év alatt összesítve hány százezer, netán hány millió forinttal kaptam kevesebb nyugdíjat, mintha a Gyurcsány-kormány nem változtatja meg a szabályt?

Mennyit vett el a Gyurcsány-kormány a nyugdíjamból, és nemcsak az enyémből, hanem mindazokéból, akik azóta mentek nyugdíjba?

Semennyit, egyetlen fillért sem. Annyi nyugdíjat kaptam és kapok, amennyi az érvényes szabály szerint járt és jár. Egy-egy országban ugyanis mindig alapos számítások és a generációk közötti szolidaritás elve alapján dönthető el, hogy milyen szabályok szerint fizetnek az időseknek nyugdíjat az aktívak befizetéseiből. (Más persze a helyzet tőkefedezeti nyugdíjrendszer esetén, de nálunk ilyen csak részlegesen működött, amíg az Orbán-rendszer fel nem számolta azt, amit a Horn-kormány nagyon helyesen, felelős döntéssel létrehozott és a szocialista-szabaddemokrata kormányok fenn is tartottak.)

Nincs semmiféle abszolút mérce arra, hogy mekkora nyugdíj jár a mindenkori nyugdíjasoknak akár az aktívak kereseteihez, akár az ország GDP-jéhez képest.

Magyarországon egészen a 2010-es évek közepéig a nyugdíjaknak a keresetekhez viszonyított színvonala európai összehasonlításban kifejezetten magas, közel 70 százalékos volt.

Nyilvánvaló volt, hogy ez a színvonal hosszabb távon nem tartható fenn, hiszen a társadalom elöregszik, az aktívak és nyugdíjasok aránya folyamatosan egyre romlik.

Látható volt, hogy hamarosan nem lesz miből fizetni a nyugdíjakat.

A szocialista-szabaddemokrata kormányok ezért döntöttek a nyugdíjkorhatár emeléséről (előbb 62 majd 65 évre). Ezek felelős döntések voltak, amelyeket – láss csodát – nem szavazatszerzési megfontolások vezettek. Ugyanilyen megfontolásból született felelős döntés volt az is, amikor a Gyurcsány-kormány (pontosabban a szocialista-szabaddemokrata országgyűlési többség) a kezdő nyugdíjak megállapításának szabályát módosította úgy, hogy az új nyugdíjasok kevesebb nyugdíjat kapjanak.

Ezt akkor is helyesnek tartottam, és ma is helyesnek tartom. Felelős mérlegelés alapján állapította meg így az Országgyűlés a nyugdíjak összegét. Egyébként ugyanígy helyes, felelős döntésnek tartom azt is, amikor előbb

a második Gyurcsány-kormány 80 ezer forintban maximálta a tizenharmadik havi nyugdíj összegét, majd a Bajnai-kormány megszüntette azt.

Én magam a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetését tartottam felelőtlennek, már 2003-ban annak megállítását javasoltam a Medgyessy_kormánynak a Magyar Hírlapban (vagyis hogy legalább az első heti után tovább már ne emeljék), de persze hiába.

Mindezt persze azért mondom el, mert azzal sem értek egyet, hogy az Orbán-kormány – amelyet persze mind gazdaság- és társadalompolitikáját illetően, mind külpolitikáját tekintve, mind pedig és kiváltképp a magyar demokrácia felszámolása okán – a leghatározottabban támadok, ennyit vagy annyit „elvett” volna a nyugdíjasoktól azzal, hogy a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazodó mértékben emeli évről-évre a nyugdíjakat.

Persze, olyan években, amikor a bérek kivételesen gyorsan emelkednek, ez alacsonyabb nyugdíjemelést jelent, mint ha a svájci indexálás lenne érvényben. Ugyanakkor olyankor, amikor egy gazdasági válságban csökkennek a reálbérek, ez fordítva van.

A nyugdíjemelés mértéke alapos számításon alapuló politikai mérlegelés kérdése, és az Orbán-kormány mérlegelése oda vezetett, hogy a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazodó nyugdíjemelést választották.

A 2010-es évek elején, amikor a keresetek is lassan emelkedtek, ez még nem jelentett nagy különbséget a svájci indexáláshoz képest – nem is háborgott miatta az ellenzék –,

most azonban kétségtelenül jelent, és alappal lehet követelni a visszatérést a svájci indexáláshoz. Ebből azonban nem következik, hogy az Orbán-kormány „elvett” volna milliárdokat a nyugdíjasoktól, ugyanúgy nem, ahogy korábban a Gyurcsány-kormány sem vett el tőlük – tőlünk – egyetlen fillért sem. Ez az állítás gátlástalan demagógia.

Azt is hallom, hogy 2010-ben

az országban kifizetett nyugdíjak még a GDP 10 százalékát tették ki, ma pedig már csak 7 százalékát. Nem vonom kétségbe, hogy ez így van.

Csakhogy ebben nemcsak annak van szerepe, hogy az Orbán-rendszer a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazítva emeli a nyugdíjakat, hanem bizony annak is, hogy folyamatosan emelkedett a nyugdíjkorhatár (amiből az Orbán-kormány a Nők40 nevű felelőtlen intézkedéssel valamennyit még vissza is vett), sőt annak is, hogy a két és félmillió nyugdíjas között ma már sokan vannak olyanok, akiknek 2009 óta a Gyurcsány-kormány által módosított szabály szerint állapították meg a kezdő nyugdíját, és ehhez a 8 százalékkal alacsonyabb kezdő nyugdíjhoz képest emelkedik immár az inflációhoz igazítva a nyugdíjuk. A 2010-es GDP-arányos 10 százalék pedig nemzetközi összehasonlításban kifejezetten magas volt, tudni lehetett, hogy hosszú távon nem fenntartható, és ezért módosította a szabályozást a Gyurcsány-kormány is, és – számos további ponton is, mint a szolgálati nyugdíjak vagy a kedvezményes, előrehozott nyugdíjazás korlátozása – az Orbán-kormány is.

Szerintem az Orbán-kormány módosításai már túlmentek azon, amit a generációk közötti szolidaritás még megenged, és nem zárom ki, hogy indokolt lehet, hogy a mai ellenzék ezt bírálja és megfontolja, hogy kormányra kerülése esetén visszatérjen a svájci indexáláshoz.

Az olyan állítást azonban, hogy bármit „elvettek” volna a nyugdíjasoktól, ami „járt” volna nekik, illetve annak kifogásolását, hogy a nyugdíjak összegének GDP-n belüli aránya csökkent, elfogadhatatlannak, felelőtlen demagógiának tartom.

Fidesz büntetőhadjárat kontra önkormányzati tiltakozás

A hatpárti demokrata ellenzéki szövetség vezetői határozottan tiltakoznak az ellen, hogy szerintük az Orbán-kormány politikai büntetőhadjáratot folytat az önkormányzatok, köztük kiemelten Budapest ellen.

A hat párt vezetői egyetértenek abban, hogy a magyar embereknek joguk van tudni: az Orbán-kormány az önkormányzatok kivéreztetésére játszik, elvtelen és esztelen megszorításainak kárvallottja pedig több millió honfitársunk. A legalább százmilliárd forintos, önkényes és politikai indíttatású elvonásról az önkormányzatoknak kötelességük tájékoztatni a magyar embereket.

Mindazt, amit az Orbán-kormány elvesz az önkormányzatoktól, a magyar emberek által nap mint nap igénybe vett, biztonságot jelentő közszolgáltatásoktól veszi el!

Az Orbán-kormány az egyetlen Európában, amely a koronavírus-járvány és a válság idején – támogatás helyett – az utolsó bevételeiktől is megfosztja az önkormányzatokat, magukra hagyva a bajba jutott embereket, vállalkozásokat.

Teszi ezt úgy, hogy csak az elmúlt hetekben több százmilliárd forintnyi közpénzből csinált magánvagyont alapítványok támogatásával, a saját hatalmi-gazdasági érdekeit finanszírozva.

Számos példa mutatja, hogy az önkormányzatok szerte az országban sikeresebben védekeznek a járvány ellen, mint az Orbán-kormány; érzékenyebben, szolidárisabban kezelik a pandémiával együtt járó gazdasági válságot is.

Orbán éppen ettől a cselekvőképességtől akarja megfosztani az erejükön felül védekező önkormányzatokat.

A fővárosi köztájékoztatási kampányban feltett kérdésre, amely szerint ki az, aki nem érdekelt Budapest és az önkormányzatok működőképességének fenntartásában, a közszolgáltatások biztosításában, a válasz egyértelmű: Orbán és kormánya. Orbán és kormánya fosztja ki az önkormányzatokat. Márpedig

a városaink kifosztása nem kormányzás.

A demokrata ellenzéki szövetség a 2022-es kormányváltás után helyreállítja az önkormányzatiságot, biztosítja a települések autonómiáját, és politikai megfontolásoktól mentes, a településeken élő polgárok érdekeit szem előtt tartó finanszírozást biztosít az önkormányzatoknak – áll az ellenzéki vezetők által jegyzett közleményben.

Állami tisztviselők védelmére kért hitelt a kormány?

Tizenöt pontos kérelmet nyújtott be az Orbán-kormány az Európai Bizottsághoz a munkahelyvédelem érdekében létrehozott brüsszeli hitelprogram kapcsán – ez derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket Ujhelyi István szocialista EP-képviselő ismertetett vasárnapi online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP európai politikusa emlékeztetett: már a koronavírus-járvány kezdetekor felhívta a kormány figyelmét arra, hogy számtalan konkrét uniós program és támogatás nyílt meg az egészségügyi- és a gazdaságvédelmi intézkedések támogatására, ezeket azonban a Fidesz-kormány eleinte elutasította, sőt – emlékeztetett Ujhelyi – nagyrészüket a kormányzat le is tagadta.

A Fidesz propagandájával szemben számos ágazat sokszázezer munkavállalójának megélhetése került veszélybe a járványhelyzet miatt, a kormány azonban eleddig csak részben valósított meg olyan munkahelyvédelmi programokat, amelyek más tagállamokban már sikerrel működnek.

Ujhelyi a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, hogy a most nyilvánosságra hozott dokumentum egyértelműsíti, hogy az Orbán-kabinet a gazdaságvédelmi programjának legtöbb intézkedését brüsszeli hitelből kívánja utólag finanszírozni. A politikusa rámutatott, hogy a százmilliárdos eurós keretösszegű SURE-program célja kedvezményes hitelkeretből segíteni a válság miatti rész- vagy csökkentett munkaidős alkalmazásra kényszerült dolgozók bértámogatását.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a magyar kormány pályázatát másfél hónapos csúszással és csak módosításokkal tudta elfogadni az Európai Bizottság, ráadásul

jóval kisebb keretösszeget kapunk, mint más tagállamok: Csehország például a négyszeresét, Románia a nyolcszorosát kapja hitelkeretként a Magyarországnak várhatóan megítélt összegnek, ami 504 millió euró, vagyis nagyságrendileg 180 milliárd forint lesz.

Az MSZP EP-képviselője egy héttel ezelőtt kért tájékoztatást Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől arról, hogy pontosan mekkora összeget kértünk Brüsszeltől, mi volt az oka a késlekedésnek és a kényszerű módosításnak, illetve mely ágazatokat és miként kívánnak ebből az összegből megsegíteni; válasz azonban a Miniszterelnökségtől egyelőre nem érkezett.

„Támogatom a programot és örülök annak, hogy a kormány végre benyújtotta az igényét, de fontos a mélyére nézni annak, hogy mire fogják költeni ezt az összeget”

– fogalmazott Ujhelyi, hozzátéve: a rendelkezésre álló dokumentumok szerint vannak kérdéseket felvető tételek.

Az európai parlamenti képviselő a tizenöt intézkedést ismertetve elmondta: a magyar kormány igényei között szerepel például egy olyan pont, amely „az állami tisztviselők személyes egészségének védelmére irányuló különleges intézkedésekkel kapcsolatos költségek” megtérítését kéri, de szerepel olyan tétel is, amely a kórházak és az egészségügyi dolgozók védőfelszerelésének megfizetését kéri. Ez utóbbi pedig élesen szemben áll a kormány korábbi kijelentéseivel, miszerint az Európai Unió semmilyen segítséget nem nyújt Magyarországnak a védekezésben.

A SURE-programhoz benyújtott kormányzati igények között szerepel az a korábban épp az MSZP által szorgalmazott, majd a Fidesz-kormány által az egészségügyi dolgozóknak végül megadott egyszeri pénzügyi juttatás is, amelyet most ezek szerint a brüsszeli hitelből kívánnak utófinanszírozni.

A szocialista politikus szerint az Orbán-kormány a KATA-sok adómentességét, de a rehabilitációs hozzájárulási adó csökkentését és a szociális-, valamint a szakképzési hozzájárulási adó felfüggesztését is ebből a hitelkeretből kívánja elszámolni.

A sajtótájékoztatóján elhangzott az is, hogy szintén a SURE-programhoz beadott kormányzati igények között szerepel számos gazdasági szektor, többek között a turisztikai ágazat megsegítése is, azonban utóbbi olyan szűkítő kitétellel („turisztikai térségekben található szálláshelyek korszerűsítéséhez a meglévő munkaerő megtartása céljából”), amely

egyértelműsíti, hogy elsősorban a turizmusban érdekelt „fideszes csókos körök” kapnak majd ebből az uniós hitelből, nem pedig például azok a budapesti érintett kis- és középvállalkozások, akik érdemi segítség nélkül maradtak a válságban.

„Kevés pénzt kértünk és nem minden olyan munkavállalót akar a kormány megsegíteni belőle, akik valóban rászorulnak. A kormány ráadásul ezek szerint végighazudta az elmúlt hónapokat, hiszen a nagy hévvel bejelentett gazdaságvédelmi csomagot brüsszeli hitelből kívánják kifizetni, amelytől korábban hangosan elzárkóztak!” – fogalmazott Ujhelyi István.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK