Ahogy halad előre az oltási folyamat, ahogy Magyarország áll legjobban az Unió tagállamai között, egyre többen vélik úgy, hogy Orbánnak az orosz és kínai vakcina beszerzésével igaza lett.
Somogyi Zoltán, akit annak idején az SZDSZ-ben ismertem meg, és egészen biztosan nem tartozik az Orbán-rendszer hívei közé, a következőt írta vagy tíz nappal ezelőtt a Facebookon:
„Amiért elismerés jár, azt is el kell mondani: Orbán Viktor és kormánya jól vette észre az Unió lassúságát és helyesen döntött az orosz és a kínai vakcina behozatalával kapcsolatban.
Amikor így döntöttek, én még ezt biztosan nem láttam helyesnek, sőt, kifejezetten idegesített az az erőszak, ahogy ezt végigtolták, de mára egyértelművé vált, hogy jó döntés született.”
Én ezt másképp látom.
Mindenekelőtt: az Unió nem lassú. Négyszázötven millió uniós polgár oltásáról kell gondoskodnia, eltérően a kilencmilliós Izraeltől vagy akár a hatvanmilliós Nagy-Britanniától. Az egész Unió lakosságát akkor sem lehetne lényegesen gyorsabban átoltani, ha szerencsésebben intézték volna a vakcinabeszerzést Brüsszelben.
Mint tudjuk, ma Magyarországon az orosz és kínai vakcina behozatala teszi lehetővé, hogy sokkal többen részesültek a védőoltás nyújtotta védelemben, mint az Európai Unió többi tagországában.
Lehet ezt nem üdvözölni?
Vajon hogy lehet annyira bolond, ha tetszik annyira felelőtlen az Unió többi tagállama, hogy nem vesz sem orosz, sem kínai vakcinát? Igen, több nyugat-európai országban beszélnek arról, hogy orosz vakcina beszerzésével kellene felgyorsítani az oltást. Macron elnök és Merkel kancellár állítólag Vlagyimir Putyinnal tárgyal erről, Kurz osztrák kancellár is foglalkozik a gondolattal (igaz, ők azzal a feltétellel, hogy megszületik az európai hatóság engedélye), Matovič szlovák miniszterelnök pedig be is hozatott az országba kétszázezer adagot. Igaz, ezt koalíciós partnerei elutasították, és ráment a dologra Matovič miniszterelnöksége, a behozott vakcinákat pedig mindeddig nem használják. Mégis: vajon nem Orbánnak van igaza az összes többi európai uniós kormánnyal, illetve Matovič koalíciós partnereivel szemben?
Mint tudjuk, az Európai Unióban a vakcinák alkalmazásához az Európai Gyógyszerhatóság forgalomba hozatali engedélyére van szükség. A hatóság alapos szakmai vizsgálat nyomán adja ki ezt az engedélyt, és döntéseit szakmai alapon, politikai befolyástól mentesen köteles meghozni.
Igaz, szükséghelyzetben az egyes tagországok önállóan is dönthetnek vakcinák forgalomba hozataláról, saját nemzeti hatóságuk vizsgálata alapján. Magyarországon az orosz Szputnyik vakcinával ez történt: a magyar hatóság adta ki az engedélyt a kormány határozott sürgetésére, állítólag a jóváhagyáshoz felkért külső szakértők fenntartásait figyelmen kívül hagyva. A kínai Sinofarm esetében ennél is cifrább megoldáshoz folyamodtak: a kormány rendeletben írta elő, hogy a magyar gyógyszerhatóságnak saját vizsgálat nélkül ki kell adnia az engedélyt az olyan vakcinára, amellyel bárhol a világon már egymillió embert beoltottak, és három országban engedélyezték, melyek közt van egy EU-tag vagy „tagjelölt” ország. Azért így fogalmazták a szabályt, mert Szerbia EU-tagsági felvételéről már elindult a hosszadalmas tárgyalás, és Szerbia már Magyarország előtt beszerzett Szputnyik és Sinofarm vakcinát.
Az Orbán-kormány itt látványosan sértette meg a civilizált világnak azt az általános szabályát, hogy gyógyszert és vakcinát csak alapos szakmai vizsgálaton alapuló engedéllyel lehet alkalmazni.
Márpedig szerintem az ilyen szabályokat helyes betartani. Előfordul, hogy új gyógyszereket kivételesen súlyos betegségek kezelésében a végleges hatósági engedély megadása előtt alkalmaznak nagyon felkészült kórházak, tájékoztatva a beteget illetve hozzátartozóját az eljárás kockázatáról. (Ez történt például Donald Trump koronavírus-kezelésében tavaly.)
Sok százezer, esetleg milliónyi ember rutinszerű beoltása aligha tekinthető ilyen kivételes esetnek.
Az, hogy egy állam ilyen látványosan sért meg egy ilyen alapvető szabályt, rombolja a jogbiztonságot, az állami intézmények iránti bizalmat, és ez biztosan nem éri meg azt, hogy a magyarok egy része egy-két hónappal korábban kapja meg a védőoltást, mint egyébként megkaphatná.
(Elvégre áprilistól ugrásszerűen felgyorsul az európai gyógyszerhatóság által jóváhagyott vakcinák szállítása az EU tagországaiba, így Magyarországra is.)
De hát nem azt jelenti-e az Orbán-kormány eljárása, hogy kevesebben, akár sok ezer emberrel kevesebben lesznek a járvány áldozatai? Nem jelenti szükségképpen azt. Eddig is sok-sok embert lehetett megmenteni a veszélytől a magyarországinál komolyabban vett járvány elleni korlátozásokkal, széles körű teszteléssel, a találkozások kerülésével. Így sikerült először egyes kelet-ázsiai országokban gyorsabban, majd másutt fokozatosan megfékezni a vírus terjedését, és elérni, hogy kevesebben fertőződjenek meg, kevesebben betegedjenek meg, kevesebben veszítsék életüket a járványban. Szerintem ez a helyes út.
Orbán azonban nem ezt választotta. Már hat héttel ezelőtt arról írtam ezen az oldalon, hogy
a 2022-es választási kampányt építi az oltási folyamatnak a keleti vakcinák behozatala révén történő felgyorsítására.
Így hirdetheti majd, hogy mint korábban a rezsiköltségektől és a migránsoktól, most a vírustól is ő védi meg „a magyar embereket”. Ennek a kampánynak része az is, ahogy most az önkényesen meghatározott két és félmillió oltáshoz köt valamiféle nyitást, majd később a továbbiakat, miközben a járvány enyhüléséről még nincs szó.
Minden a kampány, az életek védelme semmi.
Így küldhetik például rendszeres tesztelés nélkül iskolába a gyerekeket, kitéve a fertőzésnek tanáraikat és szüleiket.
