Az Egyesült Államok és Irán között létrejött szándéknyilatkozat ugyan megnyithatja a Hormuzi-szorost, de egy óriási kérdőjel lebeg fölötte: ki és hogyan fizeti ki azt a legalább 300 milliárd dollárt, amelyet Teherán háborús károk címén követel? A dokumentum több pontja homályos, és a következő hatvan nap dönt majd arról, hogy valódi békefolyamat indul-e, vagy újra fellángol a konfliktus.
A Hormuzi-szoros megnyitása fellélegeztetné a világgazdaságot, hiszen békeidőben a globális olaj- és LNG-export ötöde halad át rajta. Irán azonban 300 milliárd dollárt követel a háborús károk helyreállítására. A szándéknyilatkozat függelékében ez szerepel:
„Az Egyesült Államok a térség országaival együtt kidolgoz egy mindkét fél számára elfogadható pénzügyi konstrukciót Irán újjáépítésére, legalább 300 milliárd dollár értékben.”
Donald Trump ezt diplomáciai sikernek próbálja eladni, ám Washington számára a dokumentum egyetlen valódi előnye az, hogy lezárhat egy olyan háborút, amelyet az USA nem tudott megnyerni. A konfliktusba Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök rántotta bele Trumpot, aki korábban azt ígérte: amíg ő van a Fehér Házban, Amerika nem indít új háborút.
Ennek ellenére 2025-ben az amerikai légierő bombázta Iránt, majd 2026. február 28-án egy precíziós csapás megölte az iszlamista rendszer legfelső vezetőit, köztük Ali Khamenei ajatollahot. Irán válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, ami azonnal megemelte a benzinárakat az Egyesült Államokban — a kongresszusi választások előtt ez politikai katasztrófával fenyegetett. Trump ezért visszakozott.
Most azt állítja, hogy elérte céljait, de a valóság az, hogy a megállapodás minden lényeges pontja a következő hatvan nap tárgyalásain dől el.
Obama 1,7 milliárdot fizetett — Trump most kevesebbet ígér
Tíz évvel ezelőtt hat nagyhatalom — az USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország — megállapodott Iránnal a katonai atomprogram leállításáról. Cserébe Teherán megszabadult a szankcióktól, és jelentős pénzügyi forrásokhoz jutott. Barack Obama kormánya 1,7 milliárd dollárt fizetett ki egy régi jogvita rendezéseként.
Trump első elnöksége idején — Netanjahu nyomására — felrúgta az atomalkut. Második ciklusában az izraeli miniszterelnök azzal győzte meg a beavatkozásról, hogy az USA és Izrael együtt megbuktathatja az iszlamista rezsimet. Ez azonban nem történt meg: Khamenei ajatollah halála után fia került előtérbe, és a keményvonalas Forradalmi Gárda vette át az irányítást.
A mérsékelt erők éppen akkor szorultak háttérbe, amikor az amerikai tárgyalási javaslatot tanulmányozták.
„Nagyon általános a szándéknyilatkozat” — ismeri el Washington
Vance alelnök, aki Pakisztánban és Svájcban tárgyalt az iráni delegációval, elismerte: a dokumentum rendkívül homályos. Trump ugyan azt hangsúlyozza, hogy kevesebbet fizet Iránnak, mint Obama, de a szöveg nem zárja ki a pénzügyi kötelezettségvállalást.
Egy amerikai diplomata így fogalmazott: „Egyetlen centet sem fizetünk Iránnak.” A szándéknyilatkozat azonban ezt nem erősíti meg egyértelműen, és a nukleáris fejlesztések kérdését sem rendezi.
Washingtonban sorra érkeznek a kritikák. Egy republikánus szenátor szerint:
„Ez a megállapodás nem korlátozza Irán nukleáris ambícióit, viszont megtanította Teheránt arra, hogy a Hormuzi-szoros lezárása hatékony fegyver.”
Bill Cassidy, aki a republikánus előválasztáson Trump egyik híve miatt veszítette el szenátusi helyét, így fogalmazott az X-en:
„Ez az USA egyik legnagyobb külpolitikai veresége évtizedek óta.”
Trump: „Ha nem lesz eredmény, újrakezdjük a bombázást”
Az amerikai elnök a G7 eviani csúcstalálkozóján úgy nyilatkozott: ha Irán nem teljesíti vállalásait, az USA újra katonai erőt alkalmazhat. A nagyhatalmak azonban korábban sem lelkesedtek a beavatkozásért, mondván: „minket előtte nem kérdeztél meg, most edd meg, amit főztél”.
Most óvatos optimizmus jellemzi a nemzetközi közvéleményt. Az olajár már csökken, és a Nemzetközi Energiaügynökség szerint, ha a Hormuzi-szoros tartósan megnyílik, jövő év elejére túlkínálat alakulhat ki a világpiacon, annak ellenére, hogy jelenleg rekordalacsonyak a készletek.
