Kezdőlap Címkék Szándéknyilatkozat

Címke: szándéknyilatkozat

Mit érdemes tudni a vételi szándéknyilatkozatról?

0

Sokunk számára nem újdonság az a tény, hogy egy ingatlanvásárlás során szükségünk lesz ügyvéd közreműködésére: előtte írjuk alá az adásvételi szerződést, amit ellenjegyzésével is hitelesítenie kell ahhoz, hogy az ügylet érvényesen végbemenjen. Szerepe ugyanakkor nem puszta formalitás, hiszen az eljáró ügyvéd felelősséget vállal a megállapodás tartalmának jogszerűségéért, tájékoztatja a feleket jogaikról és kötelezettségeikről, valamint általánosságban biztosítja azt a szakértelmet, amit egy ilyen komoly jelentőségű ügylet megkövetel.

A szerződés aláírása azonban gyakran csak egy hosszú folyamat utolsó lépése. A sokszor pezsgő ingatlanpiacon nem szabad habozni, ha le akarunk csapni egy jó vételre, ráadásul legtöbbször jogi támogatás hiányában kell döntenünk. Ezenfelül a laikusok olyan fogalmakra, mint a foglaló, az előleg vagy a vételi szándéknyilatkozat, hajlamosak sokszor egymás szinonimáiként tekinteni, pedig jogilag hatalmas különbségek vannak közöttük. Nézzük is meg röviden a legfontosabb tudnivalókat a témában, amelyekkel nem árt tisztában lennünk, ha akár eladóként, akár vevőként érintettek lennénk egy ingatlanügyletben!

Előleg vagy foglaló: mi a különbség közöttük?

Az előleg egy hasznos jogintézmény, jelezhetjük vele vételi szándékunk komolyságát, legalábbis ami az ingatlanpiaci funkcióját illeti. A jogszabályok viszont nem határozzák meg az előleg fogalmát, így az jogtechnikailag egy részletfizetés első részletének minősül.

Pont ebben rejlik a legfontosabb különbsége a foglalóval szemben. Mint megfizetett részlet, az előleg a legtöbb esetben visszajár, ha később mégsem teljesül az adásvétel, például valamelyik fél jogszerű elállása miatt. A foglaló viszont bünteti azt a felet, aki miatt végül nem köttetik meg a szerződés: a vevő elbukja az átadott összeget, az eladó duplán köteles azt visszafizetni.

Mit jelent a vételi szándéknyilatkozat?

A vételi szándéknyilatkozatot a jogszabályok ebben a formában szintén nem nevesítik, a kifejezést sokkal inkább az ingatlanjogi gyakorlat alakította ki. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy maga a nyilatkozat ne állna a jog szilárd talaján és ne lenne alkalmas joghatás kiváltására. A törvény betűi szerint a vételi szándéknyilatkozat vételi ajánlatnak minősül, ami pedig ajánlati kötöttséget von maga után. De mit jelent mindez a gyakorlatban?

Milyen kötelezettségünk származik a vételi ajánlatból?

A foglalóval és az előleggel egyaránt jelezhetjük szándékunk komolyságát, ugyanakkor az előlegből viszonylag egyszerűen, a foglalóból pedig a szankciós rész megfizetését követően szabadulhatunk. A vételi ajánlattal viszont komoly kötelezettséget vállalunk. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint ugyanis, aki a szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad.

Ebből a vállalásból pedig sokkal nehezebben szabadulhatunk, akár kártérítésre is kötelesek lehetünk, ha végül miattunk nem jön létre az üzlet. Ugyanakkor éppen emiatt, a vételi szándéknyilatkozat nagyobb garanciát jelent a későbbi szerződéskötésre, ami különösen az eladó szempontjából lehet fontos biztosíték.

Mire figyeljünk a vételi szándéknyilatkozat megtétele során?

A jogszabályok nem írják elő a kötelező írásbeli formát a nyilatkozat megtételére, akárcsak az előleg vagy a foglaló esetében sem. Ugyanakkor az ingatlanok adásvétele során mindig jelentős vagyoni értékekről beszélünk, ezért nem tanácsos pusztán szóbeli egyezségekre hivatkozni egy sokszor milliós nagyságrendű, előre megfizetett pénzösszeg kapcsán. Minden esetben ragaszkodjunk az írásbeli formához, akkor is, ha a másik fél ezt nem tartja azt szükségesnek.

Miket tartalmazzon minden esetben egy ilyen dokumentum?

A vételi szándéknyilatkozatban rendelkezni kell tehát minden lényeges kérdésről: ide tartozik a vételár összege, az annak megfizetésére szabott határidő, részletfizetésben való megállapodás esetén az ütemezés, illetve bármi, ami a felek közötti megállapodás kapcsán jelentőséggel bírhat. Ilyenek lehetnek akár az ingatlan birtokbavételének feltételei is. Ha a nyilatkozattal együtt pénzösszeg is átadásra kerül, ezt is minden esetben pontosan rögzítsük a dokumentumban!

Egyértelműen azonosítani kell a szerződő feleket, az eladó és vevő személyes adatainak, illetve okmányaik sorszámának rögzítésével. Emellett meg kell jelölni a szerződés tárgyát, magát az ingatlant is, legalább pontos címének és helyrajzi számának feltüntetésével. Ha pedig az ingatlan az eladó szerint tehermentes, akkor az erre való, más esetben pedig a bejegyzett terhekre vonatkozó utalást is.

Végül, de nem utolsó sorban a nyilatkozat hatályának időtartamáról is rendelkezni kell. Fontos, hogy ekkor az eladó még nem fogadta el az ajánlatot, hiszen abban az esetben a feleknek leginkább előszerződést kellene kötniük egymással. A vevő az érvényesen megtett nyilatkozat hatálya alatt ajánlatához kötve marad, ha pedig ezalatt a vevő azt kifejezetten elfogadja, a szerződés közöttük a lényeges kérdések tekintetében érvényesen létrejön.

Ha viszont biztosra szeretnénk menni, a legjobb még mindig az, ha már ebben a szakaszban szakszerű jogi segítséget kérünk. Egy ingatlan-adásvétel ritka, de annál jelentősebb ügylet valamennyiünk számára, ahol akár egy élet munkája is kockán foroghat, ha nem vagyunk elég óvatosak és körültekintőek. Éppen ezért fontos, hogy minden esetben tisztában legyünk a jogszabályi keretekkel és bármilyen jellegű kötelezettséget kizárólag a szükséges jogi információk birtokában vállaljunk!

A kutatóhálózat kiszervezése elfogadhatatlan

0

Miután változatlan formában közöltük a közös szándéknyilatkozatot amely létrejött az MTA és az ITM vezetője között, most szintén változatlan formában és tartalommal közöljük az Akadémiai Dolgozók Fórumának reagálását a szándéknyilatkozatra:

Akadémiai Dolgozók Fóruma·2019. március 8., péntek

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma megdöbbenéssel értesült az átvilágítás eredményének bevárása nélkül az MTA és az ITM közötti tárgyalásokon született közös szándéknyilatkozatról. Az abban megfogalmazott elvek ugyanis ellentmondanak a 2018. decemberi rendkívüli MTA közgyűlés nagy többséggel elfogadott határozatainak és az MTA Elnöksége februári döntéseinek is, miszerint az akadémiai kutatóhálózat továbbra is kizárólag az MTA szervezeti keretein belül kell hogy maradjon. Éppen ezért a Lovász László elnök és Palkovics László miniszter által aláírt nyilatkozatot nem tudjuk másként értékelni, mint az akadémiai dolgozók közössége és a magyar tudományosság számára legfontosabb kérdésben történő megfutamodást.
Mivel a kutatóintézet-hálózat működésének keretei az eddigi tárgyalások sarkalatos pontját képezték, az Akadémia szervezetén kívülre kerülése esetén a „világos, hosszú távú stratégia mentén való működés” és az „új irányítási rendszer” ígérete a nyilatkozatban vázolt formában értelmezhetetlen és a kutatóhálózat dolgozói számára semmilyen biztosítékot nem jelent.
Rendkívül problémásnak tartjuk, hogy az MTA saját, az utóbbi napokban megfogalmazott kommunikációjával ellentétesen, hivatalosan közli egy tárgyalási forduló aktuális állását. Véleményünk szerint a szándéknyilatkozat jelen formájában – különösen az MTA elnökének aláírásával ellátva – az MTA Elnökségére, az ott meghozandó döntésekre irányuló egyértelmű nyomásgyakorlás. Ezen a megítélésen az sem változtat, hogy a javaslat egy adott tárgyalási szakaszt fémjelez, mert a tartalmi elemei már a két fél közötti egyértelmű megállapodásra utalnak. A szándéknyilatkozat pontjai nem tartalmaznak semmilyen komolyan vehető garanciát sem a kutatóhálózat tudományos és szervezeti integritásának és szakmai függetlenségének megőrzésére, sem a 2020 utáni működtetés mikéntjére vonatkozóan.
Palkovics miniszter 239 napja nem adott értelmezhető magyarázatot arra, hogy miért kell az MTA kutatóhálózati struktúráját átalakítani. Hasonló módon nem kaptunk választ arra sem, milyen szakmai indokok támasztják alá az egész hazai tudományfinanszírozás rendszerének kormányzati kontroll alá vételét. A 239 nap bizonytalanságban tartás ugyanakkor nem elegendő indok ahhoz, hogy az MTA vezetése korábbi elvi állásfoglalását a rövid távú túlélés, a várható veszteségek minimalizálása reményében, és az akadémiai vagyon – egyébként nem garantált – megtartása érdekében feladja.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hű marad elfogadott nyilatkozataihoz, és kiáll a közel 5000 dolgozó érdekeiért. Ezért követeljük, hogy a szándéknyilatkozatban megfogalmazott elveket – a zsarolásnak semmiképpen sem engedve – az eljárásrend betartásával az MTA Elnöksége a korábbi döntéseivel összhangban utasítsa el, és azok ebben a formában ne kerülhessenek a Közgyűlés elé. Követeljük, hogy a tárgyalások a továbbiakban a nyilvánosság előtt folytatódjanak, hogy arra a tudományos közösség reagálni tudjon.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!