Kezdőlap Címkék Irán

Címke: Irán

Robbanás vagy robbantás?

Csütörtök hajnalban tűz ütött ki Irán fő nukleáris fűtőanyag-előállító telepén, és súlyos károkat okozott annak a gyárnak, ahol az ország új nukleáris dúsító centrifuga generációját állították üzembe. Az Egyesült Államok többször figyelmeztetett, hogy ezek a gépek felgyorsíthatják Teherán útját az atomfegyverek készítéséhez – írja a New York Times.

Az iráni Atomenergia Ügynökség elismerte a sivatagi telephelyen bekövetkezett „eseményt”, de nem minősítette szabotázsának. Kiadott egy fényképet, amely megmutatta, mi pusztulhatott el egy olyan nagy robbanás következtében, amely ajtókat szakított ki a zsanérokból, és a tető beomlását okozta. A nemrégiben átadott épület egyes részeiből fekete füst szállt fel.

Nem volt egyértelmű, hogy mekkora károkat okoztak a föld alatt, ahol az iráni kormány tavaly közzétett videója szerint az összeszerelési munka nagy része a következő generációs dúsító centrifugákban zajlik.

A tűz a Natanz nukleáris komplexumának  abban az épületében keletkezett, amely a föld alatti üzemanyag-előállító létesítményekkel szomszédos, és ahol egy évtizeddel ezelőtt az Egyesült Államok és Izrael a modern történelem legkifinomultabb cyber-csapását hajtották végre, “olimpiai játékok” néven. Ez a több éven át tartó támadás megváltoztatta Irán ipari berendezéseinek számítógépes kódját, és körülbelül 1000 centrifugát elpusztított, megállítva Irán nukleáris programját legalább egy évre.

Az előzetes bizonyítékok csütörtökön erősen arra utalnak, hogy a károkozás valójában szabotázs volt, bár fennmaradt annak a lehetősége is, hogy ipari baleset következménye.

Az időzítés gyanús volt: az elmúlt napokban számos megmagyarázhatatlan tűz tört ki más nukleáris programmal kapcsolatos létesítményekben is. A szakértők mindazonáltal megjegyezték, hogy ha robbanás szándékos cselekmény következménye, akkor azt nem az Egyesült Államok és Izrael komplex cyber-támadásai idézték elő.

A BBC perzsa nyelvi szolgálata arról számolt be, hogy munkatársainak több tagja e-mailt kapott egy korábban ismeretlen csoporttól, amely néhány órával a tűz kitörése előtt “iráni gepárdok”-nak nevezte magát, és azt állította, hogy Natanzban 2 óra körül támadás lesz. A csoport felelősséget vállalt a támadásért. Azt mondták, hogy a támadás a célzott létesítmények föld feletti részeire irányul, hogy az iráni kormány ne tudja leplezni a keletkező károkat.

Nem lehet tudni, hogy belföldről támogatták e őket, vagy egy idegen hatalom.

Mike Pompeo államtitkár, aki korábban Trump CIA igazgatójaként szolgált és műveleteket rendelt el Irán nukleáris kutatótevékenységének megzavarására, kedden azt mondta az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának, hogy Irán fejlett centrifugái fenyegetést jelentenek.

“Irán veszélyes ismereteket halmoz fel.” – mondta az októberben lejáró teheráni fegyverembargó kiterjesztése mellett. “Tavaly év végén Irán bejelentette, hogy tudósai egy új centrifugán dolgoznak – az IR-9-en -, amely lehetővé tenné Teherán számára, hogy az Obama-korszakban kötött megállapodás szerint 50-szer gyorsabb uránt dúsítson, mint az IR-1 centrifugák”.

Egy közel-keleti hírszerző tisztviselő, akit név nélkül nem idéznének, mert szigorúan titkolt információkat osztott meg, azt mondta, hogy a robbanást egy, a létesítmény belsejébe ültetett robbanószer okozta. A robbanás a létesítmény földfelszíni részeinek nagy részét megsemmisítette, ahol az új centrifugákat – a szuperszonikus sebességgel forogó kényes eszközöket állítják össze.

David Albright, a Washingtoni Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet elnöke – egy nonprofit csoport, amely nyomon követi a nukleáris technika elterjedését -, egy interjúban elmondta, hogy számos tényező szerint a robbanás valószínűleg szabotázs.

Albright szerint az összeszerelő üzem valószínűleg nem készletezett olyan nagyon éghető anyagokat, amelyek ilyen nagy robbanást okozhattak volna. Az irániak által  tavaly kiadott fotókon jól látszanak a centrifugák amint éppen szerelik össze a magas vékony gépeket, amelyek dúsítják vagy koncentrálják az urán ritka alkotórészét, az urán 235-et.

Körülbelül 3%-ra dúsítva az üzemanyag felhasználható nukleáris reaktorokban; 90% -on képes atombombákat előállítani.

Irán ragaszkodott ahhoz, hogy műveletei kizárólag polgári célokat szolgálnak, de mind az amerikai hírszerző felmérések, mind az Izrael által 2018 januárjában egy iráni raktárból ellopott dokumentumok egy példánya bizonyította a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos munka tervezését.

Az iráni atomenergia-ügynökség szóvivője, Behrouz Kamalvandi nem tagadta, hogy „esemény” történt a Natanz egyik föld feletti létesítményében, de azokat  az információkat igen, amelyek szerint a létesítményben centrifugák működtek. Azt mondta, hogy az épület üres, semmilyen veszteség nincs, és semmilyen környezetre káros anyagot nem tároltak ott.

Albright elmondta, hogy a dízelüzemanyag-generátor látszólagos jelenléte az áramtermelésnél elméletileg magyarázatot adhat a robbanás gyökereire, és kijelentette, hogy a szabotázs elképzelését szkepticizmussal kell kezelni, amíg az konkrétan bizonyítottan igaznak bizonyul.

Egyébként a centrifugák összeszerelése a 2015. évi nukleáris Obama féle megállapodás értelmében engedélyezett, de ezt a megállapodást Trump elnök két évvel ezelőtt felmondta.

Röviddel azután, hogy Trump bejelentette az Egyesült Államok felmondja a megállapodást, az irániak bejelentették, hogy gyorsabban haladnak a centrifugák Natanzban történő összeszerelésével, és fényképeket mutattak be a létesítményről és annak néhány alkalmazottjáról. Irán Trump bejelentése után több mint egy évig tiszteletben tartotta magát a korábbi megállapodáshoz. Ám tavaly, az Egyesült Államok és az európaiak nyomására ellenére Irán megkezdte olyan urán előállítását, amely jóval meghaladja a 2015. évi megállapodás határértékeit.

Ki ölte meg a legnagyobb terrorakciót vizsgáló ügyészt?

Fejbelőve találták fürdőszobájában Alberto Nisman ügyészt, aki azzal gyanúsította Argentína elnökasszonyát, hogy el akarja tussolni Latin Amerika legnagyobb antiszemita merényletét.

85 ember meghalt és több mint 300 megsérült amikor terroristák felrobbantották a zsidó közösség központját Buenos Aires mellett 1994-ben. Izrael és az Egyesült Államok Iránt gyanúsította a merénylettel. Ezen a véleményen volt Alberto Nisman ügyész is. Aki ráadásul azzal vádolta meg Cristina Kirchner egykori elnökasszonyt, aki ma Argentína alelnöke, hogy pénzért eltussolja az irániak felelősségét az ügyben. Az irániak állítólag igen kedvező áron szállítottak olajat Argentínának, hogy cserébe elkerüljék a terrorista vádat a zsidó közösség központjának a felrobbantásáért.

Tüntetés az alelnök asszony ellen

A legutóbbi választások után újra a hatalomra került Cristina Kirchner asszony. Igaz, hogy csak alelnök lett, de a hírek szerint nagyobb a hatalma mint az államfőnek. A tüntetők viszont a felelősségre vonását követelik. Arra hivatkoznak: a bíróság kimondta, hogy az ügyészt meggyilkolták! Vagyis nem fogadta el az öngyilkosság verziót, amellyel a hatalom kísérletezett.

Egy film felidézte az ügyész halálát

A Netflixen lehetett látni azt a filmet, amely nemrég előkerült dokumentumok alapján új megvilágításba helyezi az ügyet. A film címe: Az Ügyész, az Elnökasszony és a Kém. Az előző kettőről eddig is tudtunk, de a harmadik eddig a háttérben maradt. Pedig a film szerint ő a kulcsfigura. Antonio Stiuso negyven évig szolgálta a hírszerzést és egy hónappal azelőtt rúgta ki az akkori elnökasszony, hogy az ügyész “öngyilkos lett”. Antonio Stiuso a végén már főnök volt, és a film szerint ő manipulálta az egész ügyet. Mindenkinek meg akart felelni, és ez lett a veszte. Az amerikaiak és az izraeliek ugyanis azt várták el Argentínától, hogy az határozottan ítélje el Iránt az antiszemita terrorakció miatt. Szavakban ez meg is történt, de a hatalom pénzhiánya miatt a valóságban nagyon szépen profitált az akkori politikai elit az irániak szorult helyzetéből. Vagyis jól megfizettették a hallgatásukat.

A kínos ügy most pontosan akkor került elő amikor ismét feszültté vált az USA és Irán viszonya. Az egybeesés egyáltalán nem véletlen hiszen az USA Argentínában a jelenlegi hatalom ellenfeleit támogatja. Csakhogy ők megbuktak a választásokon.

Ilyen körülmények között egyáltalán nem csoda, hogy öt évvel az ügyész halála után még mindig nem lehet tudni, hogy gyilkosság vagy öngyilkosság történt-e? Ha pedig gyilkosság volt, akkor arra ki adott utasítást, hogy Latin Amerika legnagyobb antiszemita merényletében nyomozó ügyészt el kell tenni láb alól?!

Tüntetések a vallási vezető ellen Iránban

Diákok vonultak az utcákra Teheránban és több nagyvárosban azt követően, hogy a Forradalmi Gárda légvédelmi parancsnoka elismerte: ők lőtték le az ukrán utasszállító gépet – fedélzetén 176 emberrel.

Amir-Ali Hadzsizateh tábornok közölte: minden felelősséget vállal a tragédiáért! De miért csak most? Mert Irán vallási vezetője eddig fedezte a Forradalmi Gárdát. Ezért követelik a tüntető diákok Ali Khamenei vallási vezető lemondását. Akcióba lendült Hasszan Rohani elnök is a Forradalmi Gárda ellen.

Iráni elnök: meg kell büntetni azokat, akik lelőtték az ukrán gépet!

Irán elismerte, hogy ők lőtték le az ukrán utasszállító gépet, melynek fedélzetén 176-an voltak. “Imádkozom az áldozatokért és családjukért ” – jelentette ki Irán államfője. Szigorú vizsgálatot követelt az ügyben. Iránban a légtér a Forradalmi Gárda felügyelete alatt áll. Kaszim Szulejmani tábornok a Forradalmi Gárda külföldi erőinek parancsnoka volt, akit az amerikaiak kilőttek Bagdad mellett. A Forradalmi Gárda ki akarja űzni az amerikaikat a térségből és ezért háborús feszültséget szít. A mérsékelt Rohani elnök viszont kiegyezésre törekszik az Egyesült Államokkal, mert békés fejlődésre vágyik és nem véget nem érő háborúra.

A Forradalmi Gárda irányítja a nemzeti együttműködési rendszert Iránban

A bankok és a nagyobb cégek igazgató tanácsai tele vannak tábornokokkal. A legnagyobb pénzt azonban nem ez hozza a Forradalmi Gárdának hanem a kábítószerkereskedelem! Bár a Korán tiltja a drog fogyasztást és a kábítószer kereskedelmet halállal bünteti, de az olaj után ez a legnagyobb üzlet a Közel Keleten. A Forradalmi Gárda ellenőrzi a határőrséget is, ezért a kábítószer kereskedelemnek nincs semmilyen akadálya sem.

Rohani: fogják el a cápákat!

Irán államfője többször is követelte, hogy az ügyészség és a bíróságok lépjenek fel erélyesen a korrupció és a kábítószer-kereskedelem ellen, de egyelőre hiába. Az igazságszolgáltatás ugyanis Ali Khamenei ajatollah intelmeire figyel igazán. A vallási vezető pedig a Forradalmi Gárda védelmezője, mert őket tekinti az iszlamista forradalom letéteményeseinek Iránban.

Putyin Szíriában

Meglepetésszerű látogatást tett Damaszkuszban az orosz elnök, aki a polgárháború óta támogatja Asszad elnököt Szíriában. Jellemző, hogy a két államfő az orosz katonai parancsnokságon tárgyalt egymással.

Az oroszoknak flotta bázisa és légi támaszpontja is van Szíriában, ahol döntő szerepük volt abban, hogy Asszad elnök felülkerekedett az ellenfelein.

Szulejmani tábornok halála új helyzetet teremtett a Közel Keleten

Asszad elnök nemcsak az oroszok hanem Irán támogatását is élvezte a polgárháborúban. Az irániak katonailag is berendezkedtek Szíriában. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök többször kérte Putyin elnököt, hogy beszélje rá Iránt a távozásra Szíriából, de az orosz államfő nyíltan megmondta: ha megkérné Szulejmani tábornokot a távozásra, akkor sem tenne eleget a kérésének. Szulejmani tábornok volt a külföldön harcoló iraki csapatok főparancsnoka, akit az amerikaiak kilőttek Irakban. Emiatt az USA és Irán a háború szélére sodródott. Oroszország katonailag együttműködött Iránnal Asszad elnök támogatásában, de azt az iráni elképzelést nem támogatja, mely domináns szerepet szán a teheráni iszlamista kormányzatnak a Közel Keleten.

Az oroszok az amerikaiakkal és Izraellel is tárgyalnak

Az USA és Izrael kérésére Oroszország nem ad Sz 400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak, amely így nem tud hatékonyan védekezni egy esetleges amerikai támadással szemben. Putyin, Trump és Netanjahu biztonságpolitikai tanácsadói Izraelben tanácskoztak, hogy egyeztessék elképzeléseiket a Közel Keletről. Putyin több vasat is tart a tűzben, hogy a döntőbíró szerepét eljátszhassa a Közel Keleten. Az orosz elnök meglepetésszerű szíriai látogatása épp ezt a meghatározó szerepet van hivatva igazolni, de az USA példája jól mutatja: senkinek sem sikerül tartósan a döntőbíró szerepet eljátszani a Közel Keleten.

Merkel-Putyin

Merkel kancellár  Putyinnal tárgyal szombaton. Szinte minden fontos politikai kérdés az asztalra kerül. Merkel közvetítene irán és az USA konfliktusának megoldása érdekében, de fontos téma az Északi Áramlat 2 olajvezeték ügye is.

Az orosz elnök meghívására a német kancellár szombaton Oroszországba látogat , hogy megvitassa az iráni helyzetet és az EU és Moszkva viszonyát. Németország közvetíteni szeretne az Egyesült Államok és Irán között, mert mindenképp szeretné elkerülni a háborús konfliktust a Közel Keleten. Már csak azért is, mert ez új menekült hullámot indíthatna el, melyet az egész Európai Unió szeretne elkerülni. Németország – Oroszországhoz hasonlóan – azt is szeretné, ha Irán nem folytatná nukleáris programját. Teheránban ezzel kapcsolatban azt közölték, hogy Kaszim Szulejmani tábornok meggyilkolása után nem érzik magukra nézve kötelezőnek azt az atom alkut, melyet hat nagyhatalommal kötöttek. Trump elnök korábban kilépett az atomalkuból, és ezzel megkezdődött a feszültség fokozódása az USA és Irán között.

Északi áramlat 2

Ez is szerepel Merkel és Putyin tárgyalásainak programjában hiszen az Egyesült Államok szeretné megfúrni a gázvezetéket, mely a Balti tenger alatt közvetlenül hoz földgázt Oroszországból Németországba. Washington szerint ez túlságosan nagy orosz függőséget jelent nemcsak Németország, de az Európai Unió számára is. Most azonban egy közel-keleti válság idején jól látszik, hogy az orosz földgáz szállítás óriási biztonságot jelent szemben a közel-keleti energia szállítással.

Ukrajna is napirendre kerül

Négyen tárgyaltak az Élysée palotában Ukrajnáról: Merkel kancelláron és Putyin elnökön kívül jelen volt Zelenszkij ukrán államfő és a vendéglátó: Emmanuel Macron elnök. Eredmény nem született, de Putyin és Zelenszkij először tárgyalhatott egymással. Merkel szeretne közvetíteni  mert attól tart, hogy az amerikaiak háborús politikája elidegeníteni igyekszik Oroszországot. Pompeo külügyminiszter körutat tesz az ex szovjet köztársaságokban – beleértve Ukrajnát és Kazahsztánt is. Ezt Moszkvában arra irányuló kísérletnek fogják fel, hogy az USA be akarja keríteni Oroszországot.

Arany és olaj áremelkedés az USA – iráni válság miatt

1500 fölé ment egy uncia arany ára azt követően , hogy a háború szélére sodródott az Egyesült Államok és Irán a Közel Keleten. Egy hordó olaj ára megközelíti a 65 dollárt.

Irak felszólította az amerikaiakat, hogy hagyják el az országot

Az USA Irak területén végzett Kaszim Szulejmani tábornokkal, aki Irán külföldi erőinek parancsnoka volt. Emiatt Irak kormánya felszólította az Egyesült Államokat: vonja ki a maradék csapatait Irakból! Válaszul Trump elnök közölte: Iraknak több milliárd dollárt kell fizetnie az amerikai támaszpontokért !

Irán célbavette Izraelt is

Teheránban azt gyanítják, hogy a Moszad információi segítették hozzá az amerikaiakat ahhoz, hogy kilőjék Kaszim Szulejmani tábornokot Bagdad közelében. Épp ezért Irán amerikai célpontok mellett izraelieket is célbavesz – közölték Teheránban. Ráadásul nemcsak katonai célpontokról van szó hanem Izrael legnépesebb városa, Tel Aviv is szerepel a célpontok között. Iránban arra hivatkoznak, hogy a hadseregnek immár olyan rakétái vannak, melyek képesek leküzdeni az izraeli légvédelmet. Az a rakéta támadás, melyet Szaúd Arábia legjelentősebb olajfinomítója ellen indítottak azt mutatta, hogy az irániak igen fejlett rakétákkal rendelkeznek, melyek képesek leküzdeni az amerikai légvédelmet. Azóta az USA rohamtempóban erősíti szövetségeseinek rakétavédelmi rendszereit Izraelben és Szaúd Arábiában.

Amerikai-iráni háború Irakban?

Az USA megerősíti támaszpontjai védelmét Irakban azt követően, hogy az ország miniszterelnöke elítélte Kaszim Szoleimani iráni tábornok meggyilkolását Bagdad közelében.

Iszlám szokás szerint az iráni Forradalmi gárda külső erőinek parancsnokát már el is temették. A temetésen részt vett Irak miniszterelnöke is. Az amerikaiak után a NATO szóvivője is közölte szombaton: felfüggesztik a kiképzési programokat Irakban, mert attól tartanak, hogy a NATO államok tisztjei célpontokká válnak. Irakot gyors ütemben hagyják el a NATO államok állampolgárai, akik figyelmeztetést kaptak kormányuktól: addig távozzanak amíg lehetséges!

Iránban kinevezték a meggyilkolt tábornok utódát

Khamenei ajatolla, az ország vallási vezetője Kaszim Szoleimani tábornok eddigi helyettesét nevezte ki az utódának az Al Kudsz élére. Az Al Kudsz az iráni forradalmi gárdának az a szervezete, amely a külföldi hadműveleteket irányítja. Eszmail Gháni tábornok 1997 óta volt a második számú parancsnok a szervezetben. Most előrelépett. Iránban rövid életrajzot közöltek róla. Eszerint az Irak elleni háborúban tüntette ki magát először, ahol fiatal kora ellenére már hadosztály parancsnok lett /1980-1988/. A háborút az USA támogatásával Szaddám Huszein indította meg Irán ellen. Az iraki offenzíva elbukott, az irániak hihetetlen ember áldozatok árán megállították az előrenyomulást. Ebben a hadjáratban tűnt ki az Al Kudsz új vezetője, akinek most az a nehéz feladat jut, hogy pótolja elődjét, aki az egész Közel Keleten irányította a síita fegyveres erőket.

Hogy tudták kilőni az amerikaiak legveszélyesebb iráni ellenségüket?

Először is ezt kell kiderítenie Eszmail Gháni tábornoknak, aki nem is oly rég azzal dicsekedett, hogy Irán a haditechnika terén fölénybe került ellenfeleivel szemben a Közel Keleten. Irán az amerikai és az izraeli hírszerzést tette felelőssé Szoleimani tábornok haláláért. De hogyan szerezhettek megbízható információt Szoleimani tábornok hollétéről az amerikaiak, akik kilőtték az Al Kudsz parancsnokát, aki sok borsot tört az orruk alá?

Az irániak otthon érezték magukat Irakban, ahol a síita többség gyakorolja a politikai hatalmat. A hadseregben is nagy szerep jut az egykori síita milíciák tisztjeinek. Csakhogy Irak vallásilag és nemzetiségileg ugyancsak megosztott ország. Bár a többség siita arab, de szép számmal élnek ott szunniták is, akik Szaddám Huszein és az Iszlám állam hátországát jelentették. Ezenkívül vannak kurdok is, akik jelentős autonómiát élveznek , és akik az USA és Izrael szövetségesei. Ha csekély számban is, de maradtak még keresztények is Irakban, akik a többi vallási és nemzeti kisebbséggel együtt igen rossz szemmel nézték azt, hogy a szomszédos Irán megpróbál meghatározó befolyásra szert tenni Irakban.

Az amerikaiak kilőtték Irán egyik legfőbb katonai vezetőjét

Amerikai rakéta támadás ért egy konvojt Bagdad repülőterének közelében. A támadás következtében meghalt két fontos katonai vezető: az egyikük az iráni forradalmi gárda külföldi erőinek parancsnoka volt, a másik pedig a shia milícia parancsnok helyettese Irakban. Két másik iraki síita katonai vezetőt az amerikaiak elfogtak Irakban.

 

Ki volt Kászím Szoleimani?

Az Al Kudsz erők parancsnokaként ő hangolta össze Irán külföldi hadműveleteit a Közel Keleten. Teheránban ezért siettek az USA-t és Izraelt megvádolni Szoleimani meggyilkolásával. Irán nem ismeri el Izraelnek még a létjogosultságát sem. Teherán aktívan támogatja Libanon Hezbollah milíciáját az Izrael elleni “csendes háborúban “, és ezenkívül mind nagyobb szerepet játszik a palesztin szélsőségesek fegyver ellátásában a gázai övezetben.

Szoleimani tábornok irányította ezeket az akciókat éppúgy mint a háborút Jemenben, ahol Szaúd Arábia és szövetségesei a helyi huthi milíciával küzdenek a hatalomért. Több rakéta támadás is érte Szaúd Arábiát, mely ezért egyértelműen Iránt tette felelőssé.

Mit keresett Kászím Szoleimani tábornok Irakban?

Bagdadban a síita milíciák, melyek egy része beolvadt a hadseregbe, szabályosan ostromolták az Egyesült Államok követségét. Irakban az USA a saját csapdájába esett: miután megbuktatta Szaddám Huszein diktatúráját, a demokratikus választások a síita többséget hozták helyzetbe. A síiták Irakban évszázados kapcsolatot ápolnak Iránnal, legfontosabb vallási vezetőjüket is onnan importálták. Amíg tartott az atomalku Irán és a nagyhatalmak között addig ez csak belpolitikai problémát okozott Irakban, de miután Trump felrúgta a megállapodást kiéleződött a helyzet. Irán egyrészt iraki zászló alatt kezdte eladni kőolaját, melyet az amerikaiak szankciókkal sújtottak, másrészt pedig megkísérelte az USA kiszorítását Irakból. Felbátorította erre az iráni iszlamista vezetést az, hogy Trump – Törökország sürgetésére – csapatainak egy részét kivonta Szíriából. Ebből azt a következtetést vonták le Teheránban, hogy az USA távozik a Közel Keletről, és helyébe az orosz-török-iráni szövetség lép. Szoleimani tábornok halála azt mutatja, hogy ez némiképp elsietett következtetés volt …

Kína nyúlja le a Közel Keletet, nem az oroszok vagy a törökök

A kínaiak csaknem 250 milliárd dollárt költöttek arra, hogy a víz felszínén tartsák az iráni rendszert, amely 40 éve az Egyesült Államok fő ellenfele a Közel Keleten. A többi között ez derült ki azon a biztonságpolitikai fórumon, melyet Pekingben rendeztek meg, és amelynek témája kizárólag a Közel Kelet volt.

Pontosan akkor rendezték meg ezt a tanácskozást Pekingben amikor Mark Esper amerikai hadügyminiszter felvázolta az USA globális elkezdéseit. Eszerint az amerikaiak azért vonulnak ki  Szíriából és csökkentik a jelenlétüket a Közel Keleten, mert a Csendes óceán és az Indiai óceán térségét sokkal fontosabbnak tartják.

Kína nem katonailag hanem gazdaságilag hódít

A Közel Keleten a törökök és az oroszok próbálják meg betölteni az űrt az amerikaiak visszavonása után. Pekingben viszont nem hisznek a fegyverek erejében. A kínaiak a pénzben hisznek. Eddig már 15 közel-keleti állammal kötöttek partner szerződést, köztük Szaúd Arábiával, mely az USA legfontosabb szövetségese – Izrael mellett – a térségben. Pekingben hosszú távon gondolkodnak, ezért a gazdasági érdekekre hivatkozva javasolnak együttműködést a Közel Keleten, ahol erre nagy a fogadókészség. Mindenekelőtt az USA ellenfelei körében.

Peking 250 milliárd dollárt költött Iránra

A kínaiak az iráni olaj legnagyobb vásárlói. Peking segít Teheránnak abban, hogy kijátssza az amerikai szankciókat. Katonai együttműködés is van a két állam között, de erről a külvilág vajmi keveset tud. A két állam ideológiai rendszere gyökeresen különböző, a pragmatikus elit könnyedén túlteszi magát mind Teheránban mind pedig Pekingben.

Erdogan is Kína zsebében van

Amikor összeomlott a török líra, mert a török elnök  szembe ugrott az Egyesült Államokkal, akkor Erdogan majdnem padlót fogott. Peking egymilliárd dolláros villámgyors segély csomagja a szó szoros értelmében életmentő volt. Persze Peking barátsága nincsen ingyen: Erdogan ellátogatott Kínába, ahol korábban támogatta a török nyelvcsaládhoz tartozó muzulmán  ujgurok szervezkedését. Ezúttal viszont azt közölte: Kína mintaszerűen kezeli a nemzetiségi kérdést. A békés muzulmán ujgurok ott boldogan élhetnek. Csakis a terroristákkal számol le Peking. (Több mint egymillió ujgurt tartanak átnevelő táborokban a Hszincsiang-Ujgur tartományban Kína északnyugati részén.)

Kína domináns szerepre törekszik az Óvilágban

Afrikát már sikerült Pekingnek többé kevésbé lenyúlnia. Most jöhet a Közel Kelet. A stratégia ugyanaz: nem katonai és nem ideológiai nyomulás hanem gazdasági és technológiai befolyás szerzés. Washingtonban ezért deklarálták stratégiai ellenfélnek Kínát, amely az oroszok kudarcaiból tanulva, úgy kíván meghatározó szerepet játszani az Óvilágban, hogy szinte észrevétlen marad.

Erdogan 50 ezer migránst üldözött el Isztambulból

Amióta végképp elveszítette a politikai ellenőrzést a legnépesebb török város fölött, Erdogan elnök ráuszította a rendőrséget a migránsokra, akik szép számban élnek a 15 milliós világvárosban – sokan közülük engedély nélkül.

Törökországban minden migráns csakis ott élhet, ahol be van jelentve! Ezért aztán a rendőrök szinte folyamatosan razziáznak azokban a városrészekben, ahol sok migráns él – többnyire alkalmi munkákból. A belügyminiszter közlése szerint az Isztambul városából kiutasított migránsok döntő többsége afgán és pakisztáni állampolgár. Van közöttük 6400 szír is.

A szír menekültek különleges státuszt élveznek Törökországban, mert Erdogan elnök sokáig abban reménykedett, hogy ellenfele, Asszad elnök megbukik Szíriában. Nem így történt: Asszad az oroszok és Irán támogatásával felülkerekedett a nyolc éve tartó polgárháborúban. Erdogan ezért lepaktált az oroszokkal és Iránnal, majd megindította csapatait a kurdok ellen. Szét akarta foszlatni a kurdok ősi álmát egy önálló államra. Másrészt pedig az elfoglalt területen zónát hoznak létre, ahova egymillió szír menekültet akarnak visszatelepíteni. Bár Erdogan elnök azt állítja, hogy ez önkéntes folyamat, de a valóságban brutális erőszakról van szó.

Törökországban több mint 5 millió menekült él, közülük több mint négymillió szír. Mindez megterheli a törökök költségvetését, ezért Erdogan folyamatosan pénzt követel a külvilágtól, főként az EU -tól. Angela Merkel szerződést kötött erről Erdogan elnökkel. Az összeg 6 milliárd euró. A törökök azt állítják, hogy ebből még nem kaptak meg három milliárdot! Ebből a hatalmas összegből akarják felépíteni az óriási menekült tábor rendszert Szíriában. Orbán Viktor miniszterelnök azért is fogadta nagy pompával Budapesten Erdogant, mert ebből a nagy építkezésből szeretne részesülni Szíriában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK