Kezdőlap Címkék LNG

Címke: LNG

Amerikai nagyköveti gázlobbizás

0

Az USA változatlanul azt akarja, hogy az EU mondjon le az orosz gáz újabb vezetékéről. Az EU megosztott, a németek nem, a lengyelek viszont támogatják Washingtont. Az USA leginkább cseppfolyós gázt akar eladni.

Három amerikai nagykövet közös levélben fejtette ki álláspontját a Deutsche Welle közszolgálati portálon. Az USA németországi, dániai és európai uniós nagykövete arra akarja rávenni az európai országokat – mindenekelőtt Németországot -, hogy fújják le a Balti tenger alatt épülő Északi Áramlat 2 gázvezeték tervét.

Az amerikai álláspont az, hogy

az Európai Unió már így is túlságosan nagy mértékben függ az orosz gáztól,

az új vezeték ezt csak tovább növelné, ami pedig fokozza Oroszország zsarolási potenciálját. Ezenkívül Putyin pénzhez jut: több milliárd euróhoz. Ebből fejlesztheti a hadseregét, mely az Európai Uniót fenyegeti. Ezért Donald Trump nagykövetei szerint Németországnak, Dániának és az egész Európai Uniónak le kellene mondania a földgázvezeték megépítéséről.

Trump nyomásának ez az egyik legfőbb célja. Csakhogy az alternatívaként szóba jöhető cseppfolyósított földgáz (LNG) drága. Nemcsak azért, mert az ára 20 százalékkal magasabb, mint az orosz földgázé, hanem azért is, mert különleges kikötőket igényel, amelyeken a hajókról kikerülhet a cseppfolyósított földgáz a partra. Trump elnök nyíltan lobbizik az orosz földgáz ellen és az amerikai export mellett.

Németország nem kívánja felrúgni az oroszokkal megkötött szerződést

az Egyesült Államok kedvéért. Lengyelország viszont maximálisan eleget tesz az amerikai elvárásoknak és igyekszik magát függetleníteni az orosz földgáztól. Cseppfolyósított amerikai földgázt vásárol (már évek óta), és azt kéri Trumptól: küldjön még több amerikai katonát Lengyelországba. Trump Európa megosztottságára is épít, amikor ezerrel fúrja az Északi Áramlat 2-t, melyen át az orosz földgáz érkezik Németországba a Balti tenger alatt.

Nem ez az első, hogy amerikai nagykövetek fúrják az orosz gázvezetéket. Tavaly szeptemberben az akkor új budapesti képviseletvezető, David B. Cronstein beszélt arról, hogy úgy tudja, a magyar kormány is szeretné szétteríteni a gázbeszerzést. A nagykövet szavaiból azonban kiderült, hogy akkor is az amerikai LNG dél-európai fogadását reklámozta elsősorban. A horvát Krk-szigeti lefejtőről van szó, amelynek terve évek óta húzódik a nem elégséges lekötött megrendelői kapacitás miatt. (A horvát kormány most ennek ellenére pénzt akar adni a kiépítésre.)

A helyzet ugyanis az, hogy bár valóban túlsúlyos az orosz gáz aránya a kontinens fogyasztásában, a sokfelé összekötött hálózatok nyomán

az ellátás belső diverzifikációja megoldható.

Vagyis a zsarolási potenciál legfeljebb az EU egészével szemben értékelhető, nem pedig országonként, amivel (vissza-)élni Oroszországnak se érdeke, mert a gázt el kell adnia.

Szijjártó Péter is a diverzifikációról tárgyalt Washingtonban szerdán az amerikai energiaügyi miniszterrel, de ezen nem esett szó a horvát LNG-terminálban való esetleges magyar részvételről. Az MTI szerint a külügyminiszter azt kérte Rick Perrytől, hogy az amerikai kormány járjon el annak érdekében, hogy az Exxon-Mobil kezdje el az osztrák OMV-vel birtokolt romániai fekete-tengeri gázmező kitermelését. Magyarország szeretne gázt vásárolni innen.

Gáz van a cseppfolyós gáz körül (is)

Tovább csúszhat a magyar gázellátásban szerepet kapható horvátországi LNG-terminál kiépítése, a kapacitástender határidejét megint eltolták. Közben lehet, hogy áttörés érik az elektromos energia tárolásának költségében, ami kiválthat egy sor fosszilis forrást és az atomot is.

Noha az amerikai kormány erősen kapacitálja például Horvátországot a cseppfolyós földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálok építésére – ellensúlyozandó az orosz függést -, a Krk-szigetére tervezett fogadóállomás kapacitásának átalakított tenderét többedjére is meg kellett hosszabbítani. Korábban alig volt érdeklődés a felkínált mennyiségre, most már jóval többen szállnának be vásárlóként, de a határidőt kitolták december 20-ára.

Horvátország jó évtizede tervezi megépíteni az LNG lefejtésére alkalmas terminál kiépítését. Az eredetileg jövőre átadandó, 6 milliárd köbméter kapacitású terminál – a környezetvédők tiltakozása mellett – nem mozgatta meg túlságosan a lehetséges vevők fantáziáját.

A horvát kormány két éve arról döntött, hogy csak egy kisebb, 2 milliárd köbméteres terminált épít, a legújabb terv szerint a Kvarner-öbölben 2020-ban kezdi meg működését a terminál, amely 265 millió euróba kerülne, s közel 40 százalékát az unió állná. Az adriai cseppfolyósgáz-terminál kapacitása 2,6 milliárd köbméter évente, hogy kifizetődő legyen, legalább 1,5 milliárd köbméter értékesítésére van szükség. Az ezen keresztül érkező gázmennyiség értékesítése is nehézségbe ütközött mindeddig, a Poslovni Dnevnik gazdasági lap híre alapján azonban van remény a kapacitás értékesítésére.

Ez a terminál

a magyar gázellátás további diverzifikálására lenne alkalmas,

annak ellenére, hogy noha elsöprő az orosz import hazánkba, de ezek annyi helyről szerezhetők be, hogy lényegében megszűnt az ellátás leállásának veszélye, ahogyan erről nemrégiben írtunk is.

A lengyelországi LNG-kapu túlságosan messze van, a cseppfolyósított, majd gázneművé visszaalakított gáz költsége eleve magasabb a jelenleg legolcsóbb orosz földgázénál. Ráadásul a hosszú évek óta 8-9 milliárdos éves magyar gázfogyasztásban a horvátországi 2,6 milliárd amúgy is valószínűleg meglehetősen kevés szerepet kapna. Ez a lehetőség tehát inkább az ellátásbiztonságot erősítené (hatmilliárdot meghaladó tárolókapacitás is rendelkezésre áll).

Mindeközben arról érkezett hír, hogy áttörés érhet az alternatív energia területén. Száz dollár alá sikerült csökkenteni a cink-levegő akkumulátorok költségeit, ami megoldással kecsegtet a világ egyik legnagyobb problémájára. Ha ugyanis sikerülne az olcsó és hatékony energia-tárolás, az a megújuló energiaforrások győzelméhez vezetne és a széndioxid-kibocsátást minimálisra csökkentené. Lehet, hogy Paks 2 sem kell? – teszi fel a kérdést, a fejleményt ismertető Privátbankár.

Ami Paksot illeti, újabb és újabb csúszások gátolják az új erőművi blokkok építését. Most

a kulcselemnek számító hűtés megoldására kiírt tender lett eredménytelen.

Az erről beszámoló Jávor Benedek EP-képviselő leírja, hogy a Roszatom leánycége augusztus végén írta ki a tendert az üzemvízcsatorna-bővítés kiviteli tervezésére és megvalósítására. Az orosz közbeszerzési honlapon napokban közzétett közlemény szerint nem érkezett egyetlen, a feltételeknek megfelelő ajánlat sem. Az egyik pályázó, a Főmterv, a beadási határidőt sem tudta tartani, a másik, határidőn belül érkezett orosz ajánlat viszont nem teljesíti a speciális szakértőkre vonatkozó előírásokat, így el kellett utasítani.

Jávor szerint

„a paksi bővítés haldoklása hónapok óta nyilvánvaló”,

a szerződés aláírása óta eltelt bő 4 év alatt 3 évnyi késést hoztak össze. Tíz napja maga Orbán Viktor mondta azt Moszkvában, hogy a határidő „másodlagos”, a legfontosabb a biztonság. Három napja erről beszélt Süli János Paks-ügyi miniszter is a parlamentben, amikor azt mondta, hogy

folyamatban van a finanszírozási szerződés módosítása.

Erre azért van szükség, mert ennek alapján 2026-tól kell kezdeni a törlesztést (a kamatokat addig is fizetjük), ha azonban addigra nem készül el az erőmű, az teljesen felboríthatja még a jelenlegi tartalmában is sokak szerint megalapozatlan projektet, ahogyan erről a G7 portál ír elemzésében.

Paks2-nek egyébként még a létesítési engedélye sincs meg,

eddig a könnyített feltételeknek sem tudott eleget tenni a cég, ami további csúszást vetít előre.

Más kormánytag azonban most is ellentmond társának. Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón azt fejtegette, nem hiszi, hogy a jelenlegi brüsszeli Európai Bizottság engedélyezné a hitelszerződés módosítását. Arról is szólt, hogy emlékei szerint az atomerőmű-építést vállaló államok közül Oroszország ajánlata volt a legelőnyösebb. Ez azonban nem igaz, éppen amiatt (is) indult eljárás a paksi szerződés miatt, mert elmaradt a nemzetközi közbeszerzés.

Szabadulna az orosz gázfüggéstől a kormány

Az amerikai cseppfolyós gázért lobbizik az új budapesti nagykövet, helyeselve az orosz gázfüggés csökkentését. Ez az arány ugyan magas, de területileg jóval szétterítettebb, mint régebben volt. A közvetlen vásárlást akár le is lehetne állítani, csak értelme nincsen.

Az Egyesült Államok új budapesti nagykövete egy hét eleji rendezvényen „szörnyűnek” nevezte, ha egy ország energiaszükségletének 80 százalékát egyetlen másik állam fedezi. Ez rossz helyzet – mondta David B. Cornstein, hozzátéve: úgy tudja, a magyar kormányzatban is így látják. Dolgoznak azon, hogy

negyven százalékot az Egyesült Államok szállítson

– közölte.

Magyarország washingtoni nagykövete pedig arról beszélt, hogy egy éve a legfontosabb céljául azt tűzte ki a kormány, hogy az amerikai LNG (cseppfolyósított földgáz) elérje Magyarországot. Ebben az ügyben több előrelépés is történt, és remélhetőleg

meg lehet szabadulni az orosz dominanciától a gázpiacon,

ami fantasztikus lenne – mondta Szabó László.

A magyarországi energiafogyasztás jelentős része, nagyjából egyharmada földgáz, ugyanennyi pedig olaj – derül ki például a British Petrol legfrissebb jelentéséből is. Ráadásul mindkét hordozó hazai felhasználása növekedett is 2016-hoz képest; az olaj 34 százalékos részaránya nem változott a teljes fogyasztáson belül, mert az összmennyiség Európában egyedülálló mértékben, 5,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Az import csökkentése úgy általában is már hosszú ideje téma, januárban az akkori kancelláriaminiszter, Lázár János egy Kormányinfón egyenesen Magyarország tíz éven belüli energiaimport-függetlenné válásáról beszélt. A cél eléréséhez a kormány támogatja a napelemfarmok létesítését. A telepeknek 0,5 megawatt energiát kell termelniük az 1,2 hektárt nem meghaladó méretű földterületeken. Lázár János úgy számolt, háromezer ilyen kisebb termelőlétesítmény épülhet.

Ha másért nem, a paksi bővítés miatt eleve

illuzórikus a megszabadulás a teljes importtól.

Ha sikerülne az amerikai eredetű cseppfolyós gázt becsatornázni Európába és eljuttatni Magyarországra, azzal is megmaradna az import, csak a mainál is diverzifikáltabb lenne a forrás.

Jelenleg a teljes energia fogyasztásnak körülbelül felét behozatalból fedezi az ország: az Európai Bizottság legújabb jelentésében foglaltak szerint 53 százalékát. A KSH adatsora egyébként azt is megmutatja, hogy az energiamérlegen belül a termelés kis ingadozással nagyjából változatlan, a behozatal jelentősebben növekedett (igen látványosan tavaly), közben azonban a kivitel is megugrott.

A fosszilis energia terén valóban nyomasztó az orosz függőség. A földgáz importja – igen jelentős csökkenéssel 70 százalék, az olajé 91;

a gázellátás 95 százaléka, az olajénak 81 százaléka orosz eredetű.

(A gáz esetében a fogyasztás nagy mértékű, 2008-hoz képest nagyjából 40 százalékos esése áll a háttérben.)

Régen azonban szinte egyetlen irányból, Ukrajnán át érkezett az orosz olaj-gáz-import. Az utóbbi években azonban jelentős importkapacitás épült ki Ausztria felől is, és három éve megépült az új összeköttetés Szlovákiával is, további nyugat-európai kapcsolatot téve lehetővé, bár ennek a csőnek a kihasználtsága elhanyagolható. Az Európai Bizottság jelentése szerint ennek oka az, hogy

az orosz behozatal olcsóbb lett,

és hiányzik további észak-déli infrastruktúra, például ugyancsak LNG-é Lengyelország irányából. Lengyelországba már egy éve megérkezett az első amerikai LNG-szállítmány a Balti-tenger felől, a lengyel–német határnál lévő terminálba, sőt katari gázt már 2011-ben fogadott. Litvániában pedig négy éve egy hajó belsejébe építettek cseppfolyós halmazállapotból légnemű gázt készítő üzemet.

Új kereskedelmi út lehet a talán 2020-ban elkészülő összeköttetés a szlovéniai rendszerekkel, amely az Észak-Adriától tenné lehetővé az LNG-hez való hozzáférést. Ugyancsak alternatív forrássá válhatna a jelenleg csak odafelé haladó gázt szállító kapacitás (Szerbia, Románia és Horvátország számára), ha megoldanák a visszirányú gázáramlást. Az EB mindkét fejlesztést támogatja.

Mindeközben Oroszország is növelni akarja a közvetlen nyugat-európai exportot, az Északi Áramlat 2 újabb nagy mennyiséget lenne képes Németország felé eljuttatni. Látható tehát, hogy ugyan elsöprő az orosz gáz részesedése a magyar energiafelhasználáson belül, de területileg ma már sokkal szétterítettebb a korábbinál: jelenleg is hozzáférnénk szükség esetén a nyugati – szintén nagy részében orosz eredetű – gázhoz.

Akkora a változás jó tíz év alatt, hogy a több forrás miatt

akár le is válhatnánk a közvetlen orosz vásárlástól,

csak minek: az oroszok jó partnerek, ők látják el Európa gázfogyasztásának 30 százalékát – mondta Holoda Attila energetikai szakértő.

Tehát az amerikai nagykövet szavai tényszerűen ugyan igazak, (lehetséges) következményeiben azonban némileg félre vezetők.

(Egyébként hasonló, de még jobb a helyzet a villamosenergiával, amiben kimagaslóan nagy, 58 százalékos a nemzetközi összekötöttség.)

Vagyis Cornstein szavait inkább akként lehet értelmezni, hogy az új nagykövet az eddiginél is erőteljesebb

amerikai szándékot képviseli a gáz európai megjelenése mellett.

A hozzánk legközelebbi LNG-kapcsolat kivitelezésének gyorsítását a horvát kormány májusban határozta el annak érdekében, hogy Krk-szigeten 2020-ra valóban megépülhessen a terminál. (Nálunk tervben van egy Csepel-szigeti Mahart-terminál építése is ugyanabból az uniós alapból, amely a Krk-szigeti beruházást is támogatja anyagilag. Ez azonban a hajók és teherautók számára fogja lehetővé tenni a tankolást, tehát eredendően környezetvédelmi beruházás annak érdekében, hogy a szállításban elkezdhessenek áttérni a gázmeghajtású járművekre.)

A horvát terv azonban erősen bukdácsol,

mert eddig – több körben is – sikertelen volt a kapacitások előzetes értékesítése, amely feltétele a hatalmas, az eredeti tervek szerint 630 millió euró értékű beruházás megvalósításának.

Mindenesetre a horvát LNG-terv az amerikai (energia)politikában fontos szerepet kap, együtt azzal, hogy Washingtonban élesen ellenzik az Északi Áramlat 2-t (és a Török Áramlat tervét is), ahogyan az pár hónapja az amerikai uniós képviseleten Brüsszelben elhangzott.

Az európai piacot azonban nem az amerikai LNG fogja megmozgatni Holoda Attila szerint. Nekik a távol-keleti piac fontosabbnak és könnyebben megközelíthetőnek látszik. Ellenben egyre-másra lépnek be szállítóként országok: Katar, Angola, Nigéria, Ausztrália. A jelenlegi módon kitermelhető orosz gáz pedig árban a legjobb, a kontinentális piac másik 30 százalékát ellátó Norvégok mellett a cseppfolyós gáz a harmadik harmadban kaphat szerepet a szakértő szerint. Ez a forrás elsősorban a diverzifikálás miatt olyan fontos Magyarországnak is.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!