Kezdőlap Világ Oldal 158

Világ

Macron: Orbán ellenfél és partner

Hétfőn érkezik Budapestre a francia elnök, hogy itt találkozzon a visegrádi államok vezetőivel. Csütörtöki sajtóértekezletén megkérdezték a francia államfőt, hogy mit gondol Orbán Viktorról.

„Politikai ellenefél, de európai partner” – hangzott a válasz. Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke január elsejétől. Macron elnök ezért mind a 27 tagállam vezetőivel találkozni akar.

Franciaország államfője ugyanakkor megerősítette: a jogállami normák betartása tekintetében nem lehet vita, de más ügyekben kompromisszumot lehet kötni. Ilyen az európai minimálbér vagy az atomprogram, amelyben a francia és a magyar álláspont közel áll egymáshoz.

Európai trió kontra Orbán és barátai

Az Európai Egyesült Államok irányába kívánja vezetni az uniót Macron elnök, Scholz kancellár és Draghi miniszterelnök. Egyetért ezzel Spanyolország és Hollandia kormányfője is vagyis az Európai Unió legfontosabb országai emellett foglalnak állást.

Ugyanez a helyzet az Európai Parlamentben, ahol a négy nagy frakció egységesen lép fel a szélsőjobboldal ellen. Mind az Európai Néppárt mind a szocialisták, a liberálisok és a zöldek emellett kötelezik el magukat, és elutasítják Orbán Viktor illiberális rendszerét.

Ezért sem járt sikerrel a magyar kormányfő kísérlete a hétvégén Lengyelországban, ahol szélsőjobboldali egységfrontot kívánt létrehozni. Matteo Salvini,  a Liga vezére el sem ment a találkozóra hiszen ő tagja az olasz kormánynak, amely több mint 200 milliárd eurót kapott az uniós helyreállítási alapból. Magyarország és Lengyelország viszont egy centet sem. A lúzerek szövetsége ilyen körülmények között nemigen jöhet létre hiszen minden uniós tagállamnak szüksége van az euró milliárdokra, hogy elhárítsa a pandémia miatt kialakult válsághelyzetet.

Orbán Viktornak az unió bírálatán túl nincs alternatív javaslata, erre pedig nehéz szövetséget kötni.

Macron nem Orbán kedvéért jön Budapestre hanem azért, hogy megossza a visegrádi államokat. A francia diplomácia régi célja az, hogy a mérsékeltebb Csehországot és Szlovákiát szembefordítsa az elszántan Brüsszel ellenes budapesti és varsói vezetéssel.

Scholz német kancellár első útja Párizsba vezet, hogy ezzel is kifejezze: Macronnal együtt kívánja vezetni az Európai Uniót míg korábban Merkel kancellár egyedül tartotta kézben az irányítást.

Az új felállás nem sok jót ígér Orbán Viktornak, aki a tengerentúlról sem remélhet támogatást hiszen Trump megbukott. Biden pedig meg sem hívta a demokrácia csúcsra – egyedül maradt le az Európai Unió tagállamai közül a listáról a magyar miniszterelnök. Ez nem is túlságosan finom célzás arra, hogy Washingtonban sem ragaszkodnak túlságosan a személyéhez.

Orosz támaszpont az amerikai helyén Szíriában

Stratégiai fontosságú ponton, a kurdok központjában létesített új támaszpontot az orosz hadsereg Szíriában – közölte a hadügyminisztérium Moszkvában. A Zvezda televízió, mely a hadsereg tulajdonában van, helyszíni riportot sugárzott Kamisli városából, ahol jelen vannak a kurd milíciák éppúgy mint Asszad elnök csapatai.

De az amerikaiak kivonultak azt követően, hogy Trump elnök erről így döntött. Az amerikaiak helyére pedig beköltöztek az oroszok Szíriának ezen a stratégiai fontosságú pontján a török és az iraki határ közelében. Erdogan elnök azért akarta ezt elfoglalni, mert attól tartott, hogy a kurdok összefognak Törökországban, Szíriában és Irakban, hogy önálló államot teremtsenek maguknak.

Miután az USA cserben hagyta a kurdokat, azok siettek lepaktálni Asszad szíriai elnökkel és az oroszokkal. Akik elintézték, hogy ne Erdogan csapatai szállják meg ezt a stratégiai fontosságú pontot hanem ők.

Harci helikoptereket és föld – levegő rakéta kilövő bázist építenek ki az oroszok Kamisliben – magyarázta a Zvezda televízió nézőinek Timur Hodzsajev, a támaszpont parancsnoka. Az oroszoknak eddig két nagy támaszpontjuk van Szíriában: az egyik Tartusz kikötője, ahol az orosz flotta egy része állomásozik. A másik a Heimin légitámaszpont. Mindkettőt a legkorszerűbb Sz400-as orosz rakéta rendszer védi. Ilyet egyelőre nem észleltek az amerikai kém műholdak az új támaszponton. Szíria 49 évre adja bérbe ezeket a támaszpontokat Oroszországnak, mert Asszad elnök hálás azért, hogy Putyin a polgárháború idején mindvégig őt támogatta. Asszad nyerésre áll a szír polgárháborúban, de pontosan tudja: az oroszok nélkül aligha tudná megvédeni hatalmát Damaszkuszban.

Sokkal több áldozata van a koronavírus járványnak

A Washingtoni egyetem szerint jóval többen veszíthették életüket a Covid-19 járvány miatt mint ahogy azt a Johns Hopkins egyetem számon tartja – a hivatalos közlések alapján.

3,2 millió a hivatalos jelentések összegzése alapján megállapított adat, amely a valóságban több mint 6,9 millió! A Washingtoni egyetem arra alapozta a számításait, hogy megnézte a járvány előtti halálozási mutatókat, és azokat összevetette a pandémia számaival.

Eszerint Magyarországon több mint 37 ezren haltak meg a Covid-19 járvány következtében. Hivatalosan ez a szám több mint 28 ezer.

Van, ahol csalnak

Indiában, Törökországban és másutt is megfigyelhető, hogy a központi vezetés arra utasítja a helyi hatóságokat, hogy ne minden Covid esetet jelentsenek. Ezekben az országokban arra hivatkoznak, hogy pánik törne ki az országban, ha az emberek megtudnák: milyen súlyos a helyzet!

Oroszországban 100 ezer fölött van – hivatalosan – a korona vírus halottak száma, de a valóság ennek az ötszöröse-hatszorosa is lehet!

Putyin viszont szeptemberben választásokkal néz szembe, ezért nem kívánja a valóság bemutatásával sokkolni polgártársait.

Ennek persze megvan az a következménye is, hogy az oroszok kétharmada nem kívánja beoltatni magát!

Peszkov, Putyin szóvivője ezt azzal magyarázza, hogy az oroszok hagyományosan bizalmatlanok a hatalom felhívásával szemben.

Az átlagpolgár nincs tudatában az őt fenyegető veszélynek, mert a szigorúan ellenőrzött média igencsak szűken adagolja a járvány következményeivel kapcsolatos híreket és beszámolókat.

A lakosság vonakodása azzal az előnnyel is jár, hogy Putyin csapata vígan árusíthatja az orosz vakcinákat külföldön – feltöltve ezzel az államkasszát és növelve Oroszország amúgy nagyonis megkopott presztízsét.

Erdogan szövetségese az Iszlám állam új kalifája

Abdullah Qardash, Abu Omar al Turkmani néven irányítja a fanatikus terrorista szervezetet miután az amerikaiak légicsapása megölte elődjét és barátját, Abubakr al Bagdadit.

Oszama bin Laden óta mindeddig arab vezér állt az iszlamista fanatikus terrorszervezet élén. Most viszont egy olyan türkmén vezető irányítja az Iszlám államot, aki jó kapcsolatokat ápol a török titkosszolgálattal. Abu Omar al Turkmani testvére Törökországban irányít egy iszlamista szervezetet, amely nyíltan együttműködik Erdogan rendszerével.

Szíria és Líbia

Ebben a két országban elsősorban olyan türkmén milíciák küzdenek Erdogan zászlaja alatt, melyeket szoros szálak fűznek az Iszlám államhoz. Szíriában Asszad elnök csapatai ellen küzdenek míg Líbiában a kormány csapatokat támogatják Haftar tábornok ellen. A törökök mindkét államban szembekerültek Oroszországgal, mellyel pedig szövetségben állnak a Közel Keleten.

A CIA szerepe

Abubakr al Bagdadi és türkmén barátja, Abu Omar al Turkmani együtt ültek egy iraki börtönben Szaddám Husszein bukása után. Korábban minden bizonnyal a diktátor titkosszolgálatának dolgoztak, mert Szaddám Husszein élete vége felé a szalafistákra alapozta a hatalmát. Mindkét lecsukott szalafista vezető az Al Kaida embere volt Irakban.

Ezért kerültek börtönbe azután, hogy Szaddám Husszein rendszerét legyőzték az amerikaiak. A hivatalos verzió szerint a két al Kaida főnök megszökött a börtönből. Az igazság azonban az – írja a párizsi Le Monde – hogy jó magaviseletük miatt engedték őket szabadon!

Abubakr al Bagdadi vállalta a szunnita milícia megszervezését, hogy megakadályozza Irán hatalomátvételét Irakban, ahol a lakosság többsége síita volt.

Az Al Kaida a CIA támogatásával szervezte meg az Iszlám államot, amelynek élén azután Abubakr al Bagdadi kalifának vagyis Mohamed próféta utódának kiáltotta ki magát. Oszama bin Ladenhez hasonlóan szakított az USA-val. Így aztán rövid életű lett az Iszlám állam. Az amerikaiak levadászták Abubakr al Bagdadit, a bukott kalifát. Ám az iszlamista szervezet megmaradt, és élére a „jó tanítvány” Abu Omar al Turkmani került.

A nevéből is látszik, hogy nem arab. Ami azért probléma, mert elődje Mohamed próféta leszármazottjának vallotta magát. Persze a török szultánok is kalifák voltak: arra hivatkoztak, hogy az ő kezükben van Mekka és ők vezetik a muzulmán világot. Abu Omar al Turkmani az új „szultán”, Erdogan szövetségese vagy sokkal inkább alattvalója. A francia sajtó már a nagy párizsi merénylet sorozat után arról írt, hogy az iszlamista terrorakciók mögött a törökök titkosszolgálata áll. Ezentúl ezt már nehezebb lesz cáfolni …

Ki szivárogtat mit kiről – és miért

Amikor a húsz évvel ezelőtti mozivásznon a farok csóválta a kutyát (Dustin Hoffmannal és Robert De Niróval a főszerepben), korántsem ért véget az a jelenség, hogy az élet imitálja Hollywoodot.

A Kártyavár c. amerikai filmsorozat idei, ötödik idényével azonban – amelynek indítását pár hónappal elhalasztották Donald Trump győzelme miatt, mert az eredeti forgatókönyv Hillary Clintont várta elnöknek és tervezte főgonoszként leleplezni – elérkeztünk arra a pontra, amelyen a valóság meg a fikció már-már kibogozhatatlanná válik. Szivárogtatás tekintetében azonban ismét az élet kullog a forgatókönyvek után.

Ami nem csoda, hiszen

az Egyesült Államok politikai csúcsán ma egy olyan ember ül, aki a televíziós önpromóció és a valóságshow nagymestere.

De miről is van szó?

A tavalyi előválasztási kampány legelején, még 2016 februárjában Jeff Sessions alabamai szenátor volt az első, aki az amerikai „felsőházból” megtámogatta Donald Trumpot, pedig az utóbbi akkor még egyáltalán nem számított esélyesnek. Az USA egyik legelmaradottabb és legszegregáltabb államát húsz éve képviselő Sessions a szélsőjobboldali fundamentalista Teadélután mozgalom egyik üdvöskéje volt, akiről még fiatal államügyész korában elterjedt, hogy szívesen üldözi a fekete választójogi aktivistákat, ám nem emel vádat olyan gyilkosság ügyében, amelyet a Ku Klux Klán követett el. Trumppal viszont már szenátorként ismerkedett meg, amikor meghívta az ingatlanmágnást, hogy tanúskodjon az ENSZ ellen a New York-i székház tatarozásának költségei miatt. A választási hadjáratban aztán Sessions a republikánus jelölt egyik legelkötelezettebb szószólója lett.

Senki nem csodálkozott hát – viszont 1400 jogászprofesszor nyilvános levélben tiltakozott –, amikor Trump éppen Sessionst jelölte igazságügyminiszternek. A szenátusi meghallgatás során felmerültek ugyan ellene a régi vádak (többek között a néhai Edward Kennedy szenátor figyelmeztetése, ill. Martin Luther King özvegyének a levele), ám a többségi republikánus vezetők keresztülmanőverezték jelölését a bírálatok labirintusán át a jóváhagyásig.

Sessions azonban elkövetett egy nagy hibát:

hazudott, amikor azt állította kollégáinak, hogy a kampány során soha nem találkozott az orosz kormány képviselőivel.

Márpedig a kongresszusnak hazudni szövetségi bűnténynek számít. Hat héttel később kiderült, hogy a szenátor többször is találkozott Szergej Kiszlyák washingtoni orosz nagykövettel. Ekkor – már igazságügyminiszterként – Sessions kivonta magát az oroszokkal való összejátszás vizsgálatának hivatali befolyásolása alól. Így történhetett meg, hogy a helyettese, Rod Rosenstein nevezte ki Robert Mueller volt FBI-igazgatót a vizsgálat élére különleges ügyészi minőségben.

Ez viszont nem akadályozta meg a minisztert abban, hogy májusban javaslatot tegyen Trumpnak a vizsgálatvezető FBI-igazgató, James Comey leváltására. Egy júniusi meghallgatáson ugyan újra tagadta a Kiszlyákkal való kapcsolatát, ám egy videófelvétel kiszivárgása nyomán úgy módosította nyilatkozatát, hogy „nem emlékszik” a találkozóra, hiszen szenátorként több, mint száz nagykövettel volt dolga.

Egy múlt vasárnapi interjú során azonban Donald Trump teljesen váratlanul kibökte, hogy „haragszik Sessionsre”, amiért az kivonta magát az összejátszás-nyomozás irányítása alól. Az elnök egészen odáig ment egyik leghűségesebb támogatója lejáratásában, hogy „ha tudta volna, hogy Sessions kivonja magát, akkor nem is jelölte volna igazságügyminiszternek”.

A Sessionst érő meglepetések eddigi legnagyobb csattanója csütörtök este következett be, amikoris a Washington Post közölte, hogy az amerikai kémelhárítás az orosz nagykövet Moszkvával folytatott beszélgetéseit lehallgatva megtudta, hogy Sessions igenis tárgyalt Kiszlyákkal a Trump-kampány stratégiai kérdéseiről.

Azonnal felmerült a kérdés, hogyan (nem) illik ez az addig kiszivárgott részletek sorába, hiszen Sessions mint bénakacsa-miniszter nagyon is megfelel a Trump-ellenes vizsgálatban érdekelt erőknek. Nem kellett sokáig várni, hogy a legendás Cui bono? (Kinek az érdekében?) kérdésre megszülessen a logikus válasz.

Ez a kiszivárogtatás csakis Trumptól eredhet, hiszen kizárólag neki áll érdekében, hogy Sessions eltakarodjon az igazságügyminisztérium éléről. Hogy miért? Hát mert Sessions a jelenlegi konstellációban nem válthatja le Muellert, az elnök maga viszont nem meri ezt megtenni, mert már alaposan megsütötte magát Comey menesztésével.

Márpedig, ha új minisztert lehetne megtenni az FBI feletti ellenőrzést gyakorló minisztérium élére, akkor azt lehetne utasítani Mueller kirúgására – amivel megszűnne, de legalábbis megnehezülne a további nyomozás az oroszokkal való összejátszás ügyében.

Trump ugyanis attól lett ennyire ideges, hogy a rendkívüli ügyész már az ő adóbevallásai után is érdeklődik.

Mint emlékezetes, hosszú évtizedek után Trump volt az első elnökjelölt, aki nem volt hajlandó közzétenni adópapírjait, amiből sokan már tavaly is arra következtettek, hogy azok súlyos terheket rejtenek – és esetleg az orosz milliárdosoktól való függőségét is bizonyíthatják.

Trump minden korábbinál nagyobb bajban van – ezért vált hirtelen az érdekévé, hogy ráfordítsa a gyanú vibráló sugarát saját híve, támogatója és kampányszószólója majd igazságügyminisztere hazugságaira.

Purger Tibor (Washington)

Szabad Magyar Szó

 

 

Lukasenka: kitartok amíg meg nem ölnek!

Belarusz történelmének legnagyobb tüntetését tartották meg annak érdekében, hogy megszűnjön az önkényuralom az országban, ahol nemzedékek óta eddig semmi mást nem ismertek.

Lukasenka elnök azonban közölte : nem lesz új választás! Ő pedig marad az elnöki székben. Ha saját népe nem is, de Vlagyimir Putyin továbbra is elszántan támogatja Lukasenka elnököt. Leginkább stratégiai okból: ha Belarusz Ukrajnához hasonlóan közeledni kezdene a NATO-hoz, akkor Moszkvához nagyon közel jelenthetnének meg amerikai kiképzők majd katonák is.

Putyin katonai támogatást ígért

Minszki jelentések szerint az orosz karhatalom már jelen van Belaruszban, ahol a választás óta permanens a tiltakozás, mert a közvélemény szerint Lukasenka elnök csalással került újra az elnöki székbe. Az orosz elnök szpecnaz egységeket is küldött Belaruszba. Ezek az elit alakulatok mind puccsok kirobbantására mind azok megakadályozására alkalmasak. Moszkvában úgy gondolják, hogy Belaruszban amerikai forgatókönyv szerint zajlanak az események éppúgy mint korábban Ukrajnában. Kijevből elűzték Putyin emberét, de az orosz elnök most mindent megtesz Lukasenka megmentése érdekében.

Ez elsősorban katonai-rendőri támogatást jelent, mert pénze Putyinnak sincs. Korábban a kőolaj jövedelmekből futotta Belarusz támogatására, de most Oroszország maga is gondokkal küzd az alacsony árfolyam miatt.

Trump kétkulacsos diplomáciája

Miközben Washington élesen elítéli Lukasenka brutális fellépését az ellenzékkel szemben, és megerősíti katonai szövetségét a szomszédos Lengyelországgal, Trump fenntartja a kiskaput Putyin számára. Korábban úgy nyilatkozott, hogy szeretné meghívni az orosz elnököt a G7 csúcsra. Amely korábban G8 volt, de Oroszországot kizárták. Miért? Mert annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, ahol nem is oly mellesleg a Fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása van.

Kiderült, kik ölették meg Kim Dzsong Un féltestvérét

0

Megnevezték a rendőrök azt a négy észak-koreait, akik megszervezték Kim Dzsong Un féltestvérének, Kim Dzsong Namnak a meggyilkolását.

Doan Thi Huong
Fotó: MTI/EPA/Fazry Ismail

Kim Dzsong Namot a vád szerint két nő ölte meg, a vietnami Doan Thi Huong és az indonéziai Siti Aisyah,

VX ideggázt kentek a férfi arcába

a Kuala Lumpur-i repülőtéren.

A perük egy hónapja kezdődött Malajziában. Mindketten azt mondták: azt hitték, hogy ártalmatlan, kandikamerás felvételben vesznek részt, amelyre úgy kérték meg őket.

A rendőrség most megnevezte azt a négy férfit, akikről két hete már egy, a biztonsági kamera által készített felvételt is bemutattak, és akiket azzal gyanúsítanak, hogy megszervezték a támadást.

Négy észak-koreait neveztek meg:

Hong Szong Hacs, Ri Dzsi Hjon, Ri Dzse Nam és O Dzsong Gil nevét mondták.

A két nő álnéven ismerte őket: Hong a Chang, Ri Dzsi Hjon az Y, Ri Dzse Nam a Hanamori, O a James nevet használta.

Siti Aisyah rendõrök kíséretében
Fotó: MTI/EPA/Fazry Ismail

A védelem szerint O Dzsong Gil kérte fel a két nőt arra, hogy vegyenek részt egy kandikamerás felvételen. Ri Dzse Namot tartják a támadás egyik vezetőjének, míg Hong Szong Hacs és Ri Dzsi Hjon dolga állítólag annak megszervezése volt, hogy a két nő bekenje a kezét azzal a mérgező folyadékkal, amelyet később Kim Dzsong Nam arcába kentek.

Egyes feltételezések szerint a gyilkosság mögött az észak-koreai vezetés állhat.

Az ügy miatt mélypontra kerültek Malajzia és Észak-Korea diplomáciai kapcsolatai. A malajziai hatóságok az ügyben csak a két nő ellen indítottak eljárást, de dél-koreai és amerikai tisztségviselők szerint ők csak eszközül szolgáltak a gyilkossághoz, amelyet észak-koreai ügynökök szerveztek meg.

Kim Dzsong Nam, Kim Dzsong Il egykori diktátor legidősebb fia régóta száműzetésben élt, és többször bírálta az észak-koreai rezsimet.

Az ügyben vannak rejtélyes körülmények, például, hogy egy olyan halálos méreg, mint a VX, miért nem okozott kárt másban a repülőtéren, főleg a nőkben, akiknek legalább percekig a tenyerén volt a folyadék.

Vissza akarják szerezni a korrupt kormányfő milliárdjait

50 milliárd vagyis 11,7 milliárd dollár a tét – ennyit tett kockára az 1MDB állami fejlesztési ügynökség – az akkori kormányfő jóváhagyásával. Nadzsib Razak miniszterelnök ellen 42 vádat emelt hazája ügyészsége. Korrupció miatt már el is ítélték 14 évre. A Bloomberg összeállításából kiderül: Malajzia eddig csak a pénz kisebb részét szerezte vissza, igaz ez sem kevés …

A legnagyobb összeg a Goldman-Sachs kapcsolat miatt jár vissza Malajziának. Júliusban megegyezés született ebben az ügyben: 3,9 milliárd dollárért felejti el Malajzia kormánya, hogy a jónevű New York-i cég enyhén szólva is nem ortodox módon kezelte az üzleti világ törvényeit. A Goldman-Sachs-nak ezenkívül még a washingtoni igazságügyi minisztériummal is meg kell állapodnia. (Ez is 2 milliárd dollárba fájhat a Goldman Sachs-nak). Először ugyanis nem Malajziában hanem New Yorkban kezdte el firtatni a korrupció ellenes ügyészség az 1MDB ügyeit. 4,5 milliárd dolláros korrupciós ügyre bukkantak, mely mögött Malajzia kormánya állt.

Miért vizsgálták Amerikában az ügyet?

Egyrészt , mert a Goldman-Sachs hozta forgalomba az 1MDB fejlesztési ügynökség mind gyanúsabb papírjait. Csekély 6,5 milliárd dollár értékben forgalmazták az 1MDB papírokat. Malajzia pénzügyminisztere elégedetten nyilatkozott a megállapodás után  mondván, hogy időt nyertek. Nem beszélve arról, hogy a Goldman-Sachs 2,5 milliárd dollárt fizet be az államkincstárba, amely a vírus pandémia idején ugyancsak rászorul az ilyen átutalásokra.

New Yorkban a korrupcióellenes ügyészség nemcsak emiatt érdeklődött az 1MDB iránt hanem, mert a malajziai állami ügynökség pénzelte jórészt a Wall Street farkasa című filmet és a főszereplőt, Leonardo di Caprio-t. Csekély 100 millió dollárt áldoztak a filmre, amelynek elkészülését véget nem érő kábítószeres partikon ünnepelték Las Vegasban. Aztán közbeléptek az amerikai hatóságok: Leonardo di Caprionak vissza kellett fizetnie a jogtalanul felvett prémiumot, és vissza kellett adnia a méregdrága ajándékokat, melyeket az 1MDB adott a hollywoodi sztárnak.

Malajzia kezdetben nem érdeklődött – most viszont nagyon

Az első nagy New York-i botrány után Malajzia főügyésze még rezzenéstelen arccal jelentette ki, hogy nem lát okot a korrupciós ügyek kivizsgálására. Akkor ugyanis még Nadzsib Razak volt a miniszterelnök, akinek jóvoltából ő főügyész lehetett. Ám az óriási korrupción feldühödött szavazók megbuktatták a miniszterelnököt, aki nejével együtt hamarosan vád alá került. Megindult az igazságügyi gőzhenger Malajziában, az új pénzügyminiszter pedig parancsba kapta az új miniszterelnöktől: annyit szerezzen vissza az 1MDB eltékozolt állami pénzeiből, amennyit csak tud!

Malajzia pénzügy és igazságügyi minisztere nem is tétlenkedett: Londonban beperelték Abu Dhabi állami fejlesztési ügynökségét. Ezenkívül hosszú listákkal árasztották el a korrupciós ügyeket vizsgáló hatóságokat az USA-ban, Szingapúrban és Svájcban. Az ügybuzgalom nem véletlen: a mostani malajziai kormányfő, Muhjidin Jaszin tisztában van vele, hogy ezen múlik a politikai jövője.

Koalíciós vita Olaszországban Orbán látogatása miatt

0

A kisebbik kormánypárt elnöke, a szélsőjobboldali belügyminiszter hívta meg Orbán Viktort, a nagyobbik kormánypárt szerint viszont ez nem hivatalos kormánytalálkozó. Szerintük Magyarországnak nem szabadna több uniós forrást adni, ha a kormány nem hajlandó menedékkérőket átvenni.

Matteo Salvini, a szélsőjobboldali Liga elnöke, olasz belügyminiszter és Orbán Viktor kölcsönösen nagyra tartják egymást, Salvini ezért is hívta meg Orbánt, hogy tárgyaljanak az Európába tartó menedékkérők visszavételéről.

Csakhogy ebben a kérdésben

alapvető ellentét van a két kormány között:

az olaszok azt akarják, hogy kötelező jelleggel vegyen át tőlük a többi tagállam menedékkérőket, a magyar kormány ezt mereven elutasítja.

A nagyobbik koalíciós párt, a populista Öt Csillag frakcióvezetői ezért ki is adtak egy közleményt, amelyben azt írják: Salvini és Orbán keddi megbeszélése csak és kizárólag politikai eszmecsere és nem intézményes vagy kormánytalálkozó.

Azt írják: „azoknak az országoknak, amelyek nem csatlakoznak a menekültek áthelyezésekhez, és mindazoknak, akik válaszra sem méltatják Olaszország segélykérelmét, véleményünk szerint

nem kellene több európai forrásban részesülnie

– és ezen országok között jelenleg Magyarország is szerepel”.

A baloldal tüntetést is szervez kedden Milánóban Salvini, Orbán, valamint az általuk képviselt „egoista és szögesdrótos” Európa ellen. Egy másik szélsőjobboldali párt, az Olaszország Barátai viszont örül Orbán látogatásának.

Közben az is kiderült, hogy elhagyhatják a Catania kikötőjében veszteglő hajót a menedékkérők, akiket a belügyminiszter utasítása alapján tartottak ott. Az olasz katolikus egyház ugyanis bejelentette, hogy gondjaiba veszi őket, több ország, például Albánia és Írország pedig jelezte, hogy többeket hajlandó befogadni.

Salvini ellen egyébként nyomozás is indult utasítása miatt, ugyanis az olasz törvények szerint a hatóságok 48 órán túl senkit sem tarthatnak fogva letartóztatási parancs nélkül.

Hat orosz kémet fogtak a hadügyminisztériumban Bulgáriában

A CIA segítségével leplezte le az orosz hírszerzőket a bolgár kémelhárítás. Bulgária a NATO tagja, és emiatt igencsak érdeklődnek iránta az orosz kémek.

Bojko Boriszov miniszterelnök az eset kapcsán emlékeztetett arra, hogy hat orosz diplomatát utasítottak ki az elmúlt évben Bulgáriából – köztük a katonai attasét is. A bolgár kormányfő célzott arra, hogy kiutasítás követheti a hat bolgár letartóztatását a szófiai hadügyminisztériumban.

A moszkvai kapcsolat

A Szovjetunió bukása előtt igen szoros kapcsolat fűzte a KGB-t a bolgár titkosszolgálathoz. Miután Leonyid Brezsnyev döntött a II. János Pál pápa elleni merényletről a lengyelországi válság csúcspontján, az oroszok a bolgár titkosszolgálatot bízták meg az akció lebonyolításával.

Ali Agcat, a török szürke farkasok mester gyilkosát ők juttatták be a Szent Péter térre, ahol rá is lőtt a pápára. Szerencsére a merénylet nem sikerült, II. János Pál pápa túlélte a támadást, és egészen 2006-ig ült Szent Péter trónján Rómában.

A rendszerváltás után – más kelet-európai államokhoz hasonlóan – Bulgária is csatlakozott a NATO-hoz. Ezt Moszkvában igencsak nehezményezték.

Az amerikai és a német titkosszolgálat segítséget nyújtott Bulgáriának abban, hogy átszervezze saját szolgálatát. Most Boriszov miniszterelnök megköszönte az amerikaiknak és a németeknek, hogy segítettek az orosz kémek leleplezésében.

Szijjártó a Szputnyik reklámarca lett

A Biden adminisztráció akciót inditott Putyin európai befolyásának csökkentésére.

Ilyen szempontból érdekes, hogy az oroszok nemcsakhogy örömmel üdvözölték a magyar külügyminiszter oltakozását a Szputnyik V vakcinával, de ezt propaganda gépezetükben bőségesen fel is használták.

Oroszország segít – írta Szijjártó nyilvános oltakozásáról az Rt.com.

Ez a hivatalos orosz segély szolgálat neve, de Kelet Európába elég rosszul cseng, mert a szovjet időkben Moszkva testvéri segély nyújtásnak nevezte a katonai beavatkozást a kisebb szocialista országokban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK