Kezdőlap Itthon Oldal 153

Itthon

Újabb pert indít Magyarország ellen az Európai Bizottság

0

Most a magas légszennyezettség miatt. Összesen hat uniós tagállamot perelnek.

Karmenu Vella uniós környezetvédelmi biztos sajtótájékoztatón közölte, hogy az az évek óta húzódó kötelezettségszegési eljárásokat harmadik szakaszba léptetve az Európai Bíróság elé utalják az ügyben Magyarországot, valamint az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Németországot, Olaszországot és Romániát.

Ezekben az országokban ugyanis

túllépik a légszennyezettségi határértékeket,

és nem történtek megfelelő intézkedések az ügyben.

A Reuters szerint a bizottság már januárban jelezte, hogy keményebb álláspontra helyezkedik majd azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek még a 2005-ben és 2010-ben meghatározott célokat sem érték el.

Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország esetében a nitrogén-dioxidra vonatkozó határértékek túllépését kifogásolják, Magyarország, Olaszország és Románia ellen a szálló por tartósan magas szintje miatt indul bírósági eljárás. Előbbi elsősorban a közúti közlekedésből és az ipari kibocsátásokból származik, utóbbi pedig az ipari, lakossági fűtési, közlekedési és mezőgazdasági eredetű kibocsátásokból.

Sajtótájékoztatóján Karmenu Vella azt mondta: „A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hat tagállam esetében a javasolt intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban megfeleljenek a levegő minőségéről szóló előírásoknak.”

Az Európai Bizottság szerint a rossz levegőminőség évi több mint 20 milliárd eurós károkat okoz, és a Guardian szerint

több százezer ember korai haláláért felelős.

Végső esetben a bíróság akár több millió eurós bírság kiszabásáról is dönthet.

Az utóbbi hónapokban több magyar ügy is az Európai Bíróság elé került: például a tranzitzónák, a menedékkérők átvétele, a Lex CEU és a civiltörvény is.

Lapszem – 2018. május 15.

0

Ma a Zsófiák és a Szonják ünneplik a névnapjukat. A Zsófia a görög Szophia névből származik, jelentése: bölcsesség. A Szonja szintén görög eredetű, a Szófia orosz becézett alakjából önállósult. Olvassák el, hogy mit olvastunk a megmaradt országos napilapokban!

Magyar Hírlap: Gulyás Gergely szerint tíz évre szóló Budapest-stratégiát tervez a kormány

A Magyar Hírlap Gulyás tegnapi miniszteri meghallgatását idézi, ahol a politikus elmondta: a Miniszterelnökségen 6 államtitkár és 1 kormánybiztos dolgozik majd, illetve az egyik államtitkár kormánybiztosként is feladatot kap. A stratégiai államtitkárság létrejöttét a kabinetrendszerrel magyarázta; a szerv feladata az előkészítés lesz, és ez tölti be a parlamenti államtitkárság szerepét is, Orbán Balázs vezetésével.

Gulyás Gergely a területi közigazgatásért felelős államtitkárságról szólva jelezte: a Tuzson Bence által vezetett egységhez nemcsak a kormánymegbízottak, kormányhivatalok és járási hivatalok tartoznak, hanem az építésügy, a közbeszerzések és az építésügy is. Utóbbi később jó eséllyel nem fog – jegyezte meg.

Népszava: Megint téma a Sorsok Háza

Nincs új információm – közölte a Népszavával Heisler András, a Mazsihisz elnöke arra a hírre reagálva, hogy hamarosan megnyílhat a több, mint három éve elkészült, azóta üresen álló Sorsok Háza.

Ezt – további konkrétumok említése nélkül – a hvg.hu írta az „ügyet ismerő kormányközeli forrásokra” hivatkozva. Tény: Lázár János, aki a kormány nevében ragaszkodott ahhoz, hogy a zsidó szervezetek egyetértése nélkül ne nyissák meg az emlékközpontot, már nem miniszter. Keresték a Sorsok Háza szakmai vezetésével megbízott Schmidt Máriát, de nem sikerült elérni.

Magyar Idők: Nincs mérgező tej az áruházláncok polcain

Tovább dagad a hét végén kirobbant tejszennyezési botrány – olvasható a Magyar Időkben. Miután a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szombaton arra hívta fel a lakosság figyelmét, hogy a megvásárolt, ultramagas hőmérsékleten hőkezelt (UHT) tejet csak akkor fogyasszák el, ha meggyőződtek a csomagolás sértetlenségéről, kiderült, hogy több áruházláncot is azzal zsarolt meg valaki, hogy bizonyos tételeket szándékosan megmérgez.

Helik Ferenc, a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője a lapnak elmondta: a hét végén több üzletlánc és a hatóság ügyfélszolgálata is megkapta azt a bejelentést, amely szerint valaki szándékosan szennyezett be egyes UHT tejeket.

A Nébih ezt követően azonnal felvette a kapcsolatot az illetékes nyomozó hatósággal, illetve az áruházláncok közreműködésével lekerültek a polcokról az esetlegesen érintett termékek. Az igazgató jelezte, bár az ügy több mint ötvenezer dobozos tejet érint, így azok vizsgálata szinte lehetetlen, a nyomozás jelen állása szerint csupán fenyegetésről van szó, mérgezés nem történt.

– Máig egyetlen szennyezett terméket sem találtunk, és megbetegedés sem történt. Ezért a Nébih és a Nemzeti Nyomozó Iroda is fenyegetésként kezeli az esetet – fogalmazott Helik Ferenc. Arra a kérdésre, hogy pontosan mely áruházak kapták meg a zsaroló levelet, nem adott választ, a folyamatban lévő nyomozás érdekei miatt ugyanis bővebb információt nem adhat ki a hatóság.

Munkahelyek szűnnek meg a MÁV-nál

0

Megkezdődött az egyik MÁV-dolgozókat tömörítő szakszervezet mai sztrájkja a MÁV utasellátó központjánál tervezett leépítések miatt.

Varju László, a DK alelnöke szerint visszás az a helyzet, hogy

míg a felcsúti kisvasútra van pénz, addig a MÁV-nál évtizedek óta működő háló- és étkezőkocsik működtetésére nincs,

így újabb magyar munkahelyek szűnhetnek meg.

A Demokratikus Koalíció megakadályozná a leépítéseket a MÁV-nál. A DK szerint a kormány magyarázattal tartozik:

hogyan sikerült szétverni az évtizedeken át nyereségesen működő kényelmi szolgáltatásokat,

és ezért miért a dolgozóknak kellene viselelniük a felelősséget?

A DK szolidáris a ma sztrájkoló vasutasokkal: egyetlen korán kelő és keményen dolgozó embert sem lehet az utcára tenni a cégvezetés alkalmatlansága miatt!

VOLT egyszer egy Sopron – Kedves Fesztiválnaplóm!

0

Személy szerint a VOLT Fesztivál régóta a kedvenceim közé tartozik. A Lővérek erdős-fás környezete nyújtotta táborozós hatás, minthogy a régi VOLT Himnusz is szól „nézünk a fák fölé…”

A felejthetetlen élmény most sem maradt el, de talán ha ez az első fesztiválom az osztrák határban lévő városban nem szeretem meg ennyire.

Mint előző cikkemben megírtam, sok minden változott; tulajdonosváltás miatt végbemenő szigorítások, a sajtósok nehezebben jutnak be, de

a negatívumok mellett például nagyobb figyelmet kapott a környezetvédelem, így összességében egyensúlyban van a mérleg.

A zenei sokszínűség maradt; volt rockosabb nap Iron Maidennel, 50 éves Lukács féle Tankcsapda koncerttel, vagy épp az egyik legnépszerűbb magyar, ír zenét játszó rockzenekarral a Paddy and the Ratssel. Erre a napra egyébként el is fogytak a napijegyek, s a –még soha ekkorára nem épített nagyszínpadnál- mozdulni sem lehetett. Főként a fél órás késés miatt a tömeg feltorlódott, így türelmetlen emberekkel telt meg a tér.   Emiatt mi is inkább az óriáskerékről figyeltük a legendás zenekar számait. Ami egyébként meglepően olcsó – a Budapesti Deák Téren sokkal drágábban jutunk fel a magasba – itt fejenként 2000 Ft-ot kóstált.

Fellépett többek között a Clean Bandit.
MTI Fotó: Nyikos Péter

A fesztiválon található Unicum sátor, rengeteg ajándékkal, Rézangyal pavilon kuponokkal, de az Aperol Spritz is külön helységet kapott.

Sopron belvárosában a Csillagok Városa projekt keretében tartottak székavatást, a főszervezők műsorvezetésével, és mi is hiába láttuk őket az elmúlt évek során élőben, kicsit meghökkenve hallgattuk végig a valaha itt fellépő sztárok névsorát. Aztán egy pillanatra egy-két szempár bekönnyezett, hisz  a tavalyi fellépőkhöz érve elszorultak a szívek: ugyanis tavaly lépett fel itt utoljára a Linkin Park, ami után nemsokkal az énekes, Chester Bennington tragikus módon véget vetett az életének.

De nem jutott sok idő búslakodni, aznap a Limp Bizkit csapott egy átütő bulit, a rajongók őrjöngtek, a zenészek pedig a tömegbe ugráltak. Bár, be kell valljam, ők sem lesznek már fiatalabbak, s ez valahogy a legtöbb fő fellépőnél érződött: az igazán „nagyok” kezdenek kiöregedni.

MTI Fotó: Nyikos Péter

Elhatározásom szerint a fesztiválokat különböző szempontok alapján pontozom, így a nyár végére egy saját ranglistát tudok felállítani.

Zenei sokszínűség: 10/8:  A Balaton Sounddal ellentétben sokkal többféle műfajba belehallgathatunk, a szokásos fesztiválfellépőkőn túl, mint a Wellhello vagy a Halott Pénz, jönnek nagy, külföldi fellépők; Rudimental, Depeche Mode, és a hajnali órákban az elektronikusabb zene kedvelői is találhatnak magunknak DJ-t. Az egyik olyan fesztivál, ami a leginkább figyel arra, hogy minden ízlést kielégítsen.

Étel&Ital: 10/6: A szokásos szigetes, borsos árakkal találkozhatunk, így ha elég vastag a pénztárcánk jól lakhatunk különböző ételekből, a felhozatal elég nagy: hamburgerek, pizzák, rántott húsok, de még egy Aldi is található benn a fesztivál területén.

Programok: 10/6: Bár itt is rengeteg nappali program várja az érdeklődőket, talán más fesztiválokkal összehasonlítva nem ebben a legkimagaslóbb. Nyilván nem egy Sziget, ezt ne is várjuk, de azért játszhatunk, élőcsocsózhatunk, vagy épp előadásokat hallgathatunk meg.

Szervezettség: 10/7: Mint mondtam, adódtak problémák a beengedéssel, de az első  naptól eltekintve, a check-in meglepően gyorsan ment. A szemétszedés egész jól működött, az ott dolgozó fiataloknak köszönhetően nem tapostunk már harmadik nap az óriási mocsokban.

Helyszín: 10/6: Bár én elfogult vagyok Sopronnal, sokan emiatt nem választják ezt a fesztivált: messze van, és nincs vízpart. Aki mégis úgy dönt, hogy idelátogat, s fürdőzni szeretne, a belvárosban lehetősége van strandolásra: már ha az időjárás engedi

Összefoglalva a VOLT Fesztivál hozta a megszokottat, akik évek óta idejárnak, biztos most is remekül érezték magukat, s már számolnak vissza a 2019-es kezdésig.

Akik pedig egy fellépő miatt, vagy csak úgy egy napra ugrottak le, azok is belekóstolhattak milyen szórakozni a szabad ég alatt: még ha ömlik is az eső…

TELEKOM VOLT Fesztivál: 10/7

Németh Flóra Fanni

Karácsonyi ajándék: aláírás előtt a megállapodás

0

A Független Hírügynökség információi szerint látótávolságba került az ellenzéki pártok választási együttműködéséről szóló megállapodás. A ma délelőtti DK-MSZP tárgyaláson minden lényeges kérdésben megegyeztek.

A betervezett csütörtöki aláírás előtt a holnapi napon, azaz szerdán, mindkét párt elnöksége ülést tart. Amennyiben a szerdai elnökségi ülések is jóváhagyják, csütörtökön aláírhatják a véglegesített megállapodást.

Forrásaink szerint néhány vidéki helyen a DK, a fővárosban a szocialisták engedtek, így az első és legfontosabb lépés lezárulni látszik.

Karácsony Gergely személye ezen a tárgyaláson is szóba került, és tudomásunk szerint ebben is közelebb kerültek az álláspontok. Azaz, nem kizárt, amiről a Független Hírügynökség elsőként beszámolt, hogy a külön lista, de közös miniszterelnök-jelölt koncepciója látszik érvényesülni.

Az ellenzéki szimpatizánsok számára az utolsó utáni pillanatban, mondhatni karácsonyi ajándékként létrejöhet a megállapodás.

Lapszem – 2018. március 27.

0

Ma Hajnalka napja van. A Hajnalka magyar eredetű, a tizenkilencedik században elterjedt név, az Auróra magyarosításaként, illetve a Hajnal név kicsinyítő képzős formájából önállósult. Jelentése: hajnal. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

 

Magyar Nemzet: a választás előtt zárná le Ferihegyet egy taxisszervezet

A parlamenti választás előtt akarja blokád alá venni az egyik taxisegyesület a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret. A Magyar Nemzet birtokába jutott elektronikus körlevél szerint az Európai Taxisegyesület a szavazás előtt két nappal, április 6-tól akarja lezárni a ferihegyi légikikötőhöz vezető utat, egészen vasárnap reggelig.

A szervezet honlapján többek között az olvasható, hogy nem hajlandók elfogadni Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatójának nyilatkozatát, miszerint elégedettek a jelenlegi szolgáltatóval, és nem kívánják sem felmondani, sem módosítani a szerződést. Ezért forgalomlassításra és ferihegyi blokádra készülnek, ha nem teszik lehetővé, hogy a repülőtérre rendelt taxisok öt percnél hosszabb ideig is várakozhassanak az utasokra a 2-es terminál előtt, a belső körben, majd pedig nem biztosítják minden taxis számára a jelenleg csak a hivatalos szolgáltatót megillető jogokat.

A tervezett demonstráció során lépésben gurulnának végig a ferihegyi gyorsforgalmi úton, és a Liszt Ferenc repülőtér 2-es termináljához vezető út sorompója előtt sorakoznának fel, blokád alá véve a repteret. A kör e-mailben ez olvasható: „2018. április 8. nagy változást jelent mindannyiunk életében. Egyrészt lehetőségünk nyílik leváltani a velejéig korrupt, dilettáns kormányt, másrészt visszaszerezhetjük a repteret. Ahogy azt korábban bejelentettük, április 6–8-án készülhet Budapest és a repülőtér a demonstrációra és teljes blokádra. Mivel az utóbbi időben – leginkább a demonstrációnak, valamint a fuvardíjemelés elutasításának köszönhetően – egyre több érdeklődőt, támogatót tudhatunk tagjaink között, ilyen nagy tömeggel magunk mögött a nagy nyilvánosságnak is meg akarjuk mutatni, hogy kik vagyunk és mit akarunk! A repteret akarjuk, és a kormány leváltását!”

Magyar Hírlap: Lázár szerint a magyar földért folyó küzdelem még nem ért véget

A magyar föld védelmében folytatott küzdelmet nem nyertük még meg, új komoly ütközet előtt állunk – számol be a Magyar Hírlap a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Apátfalván tartott fórumáról.

Lázár János a Csongrád megyei községben rendezett agrárfórumon elmondta, az Európai Unió, Brüsszel és a mögötte állók mindent elkövetnek annak érdekében, hogy Kelet-Európában a társas vállalkozások – és mögéjük bújva a külföldiek – korlátozás nélkül földet szerezhessenek.

Jelenleg hat ország – köztük Magyarország – ellen folyik eljárás az Európai Bíróságon, a társas vállalkozásokra és a birtokméretre vonatkozó korlátozás miatt – közölte a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus mintegy háromszáz érdeklődő előtt.

Hangsúlyozta, a választáson olyan politikai erőre kell bízni az ország irányítását, amely képes a magyar föld nemzeti tulajdonban tartását garantálni.

Lázár János úgy fogalmazott, a Fidesz az elkövetett hibákkal együtt is sokkal többet tett a magyar gazdatársadalomért, mint az elmúlt harminc évben bárki más. A politikus szerint a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legsikeresebb társadalompolitikai akciója volt annak a korábban néhány nagyvállalkozó által használt 200 ezer hektár állami földnek az értékesítése, amit nyílt árverésen 30 ezer gazda vásárolt meg.

A Fidesz legfontosabb társadalompolitikai célkitűzése a középosztály és ezen belül az agrárközéposztály megerősítése, a magyar vidék számára a megélhetés biztosítása. Ehhez szükség van az agráriumból élők státuszát rendező jogszabályokra, úgy, hogy az adókedvezmények megmaradjanak – hangsúlyozta a politikus.

Népszava: Mészárosé a Mátrai Erőmű többsége

Mindössze két munkanappal azután, hogy a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus bejelentette, a cseh Energetický a Průmyslový Holdinggal (EPH) felesben megveszik a Mátrai Erőmű többségét, kiderült: az Opus már ki is vásárolja cseh társát – olvasható a Népszavában.

Az erőművet 1995 óta irányító német RWE-EnBW-től konkrétan a Mátra Energy Holding Zrt. vette meg a 73 százalékot (a fennmaradó 26 százalék az állami MVM-é). A Mátra Energy Holding két 50-50 százalékos tulajdonosa az EPH, illetve a Status Power Invest Kft. Ez utóbbi kft. a Status Energy magántőkealapé, amely korábbi bejelentésük szerint az Opus érdekeltsége, a tőzsdei társaság közvetett-közvetlen legnagyobb tulajdonosa pedig a felcsúti polgármester-vállalkozó. A németeknek fizetett vételár értesülésünk szerint nem éri el a sajtóban keringő 50 milliárdot: a két befektető e közös cégen keresztül 20-30 milliárdot fizetett.

Magyar Idők: A gyarmatok bosszúja

A gyarmati politika most bosszulja meg magát igazán. Mi más is juthatna eszünkbe akkor, amikor két, egymást követően napvilágot látott jelentés – először az amerikai Pew kutatóintézeté, majd az ENSZ élelmezési világprogramjáé – is arról szól, hogy a kevés munkalehetőség, az alacsony bérek, a politikai bizonytalanság, a modern kori rabszolgaság és a dzsihadista szervezetek térnyerése miatt afrikaiak milliói indulnának nemsokára útnak Európába – írja a Magyar Idők.

Ennek a hírnek persze vannak, akik örülnek: álomvilágban élő civil szervezetek, szavazatokra vadászó liberális politikusok, tenyerüket dörzsölő embercsempészek, elhízott drogbárók, szexrabszolga-hálózatok vezetői. (És valamilyen furcsa, perverz oknál fogva maga az ENSZ és annak főtitkára is, de ennek okait most ne firtassuk.) Mind-mind alig várják, hogy újabb támogatókat, ügyfeleket, munkavállalókat köszönthessenek kontinensünk bejáratánál.

Európa többsége azonban – pontosabban a józanul gondolkodók, illetve az elmúlt években kijózanodottak – már kevésbé lelkes a bevándorlók újabb áradatáról szóló beszámolók hallatán. Ők ugyanis nem a pénzszerzési lehetőségeket mérlegelik, hanem a beilleszkedési nehézségekre, a kultúrák összeférhetetlenségére, a kudarcot vallott multikulturális modellre, a közelmúlt terrortámadásaira, eddigi békés, nyugodt életük felborulására gondolnak.

Rendkívüli

Rendkívüli ülést tartott tegnap az Országgyűlés. Azaz nem tartott. Nem tartott, mert a fideszes képviselők szokás szerint nem jöttek el. Ahogy 2010 óta soha nem jönnek el az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülésre. Magát a rendkívüli ülést Kövér László a házszabály előírásai szerint összehívja, és ezzel látszólag eleget tesz az alkotmányos előírásnak.

A fideszes (ezen természetesen a KDNP-snek tekintett fideszes képviselők is értendők) képviselők nem jelennek meg, ezért a napirend előtti felszólalások után nem tudják megszavazni a napirendet, és ezért az ülést napirend híján nem lehet megtartani. Ezzel kapcsolatban három dolgot kell leszögezni.
Az első: a fideszes képviselőknek ez az eljárása alkotmányellenes. Igaz, ennek a szónak ma igazából nincs értelme, hiszen Magyarországnak 2012. január elseje óta nincs alkotmánya.

Alkotmánynak azt nevezzük, ami egyrészt megköti a hatalmat gyakorlók kezét, másrészt a különféle politikai erők valamiféle, hosszú távra szóló konszenzusát fejezi ki a társadalmi berendezkedés alapvető kérdéseiben.

Orbán Viktor egy párti alaptörvénye semmiféle konszenzust nem fejez ki, és semmiben nem köti meg a hatalmat gyakorlók kezét.
Mégis: miközben a parlament működését, az ott tárgyalt javaslatok körét és a döntéseket, alapvetően a többség szabja meg (és ez rendben is van, a parlamentarizmushoz hozzá tartozik), a köztársasági alkotmány számos rendelkezését átvevő alaptörvény és házszabály egyfajta rekvizitumként tartalmazza a parlamenti kisebbségnek azt az előjogát, hogy hogy – a többség egyetértése nélkül is – vizsgálóbizottságokat, parlamenti vitanapokat és rendkívüli üléseket kezdeményezzen általa fontosnak tartott ügyekben akkor is, ha a többség azokat nem tartja fontosnak, napirendre veendőknek. A parlamenti vitanapokat a Fidesz nem szokta megakadályozni, azokat megtartják, viszont a kisebbség által kezdeményezett vizsgálóbizottságok megalakítását és a rendkívüli ülések magtartását a Fidesz távolmaradásával megakadályozza.

Sem az ellenzéki pártok, sem a független média nem kezeli ezt az alkotmányellenes viselkedést súlyának megfelelően. Most sem tette.

A második: az ellenzéki pártok megint elrontották a dolgot. Az ügy, amiben a DK, megkapva a kezdeményezéshez a többi ellenzéki párt támogatását is, a rendkívüli ülést kezdeményezte, korántsem egyszerű, a kezdeményezés korántsem volt magától értetődő, még ha tulajdonképpen helyes is. Azt akarták az ülésen megbeszélni, hogy Orbán miniszterelnök miért fogadta el Brüsszelben az Európai Tanács határozatait a költségvetésről és az „Új Generáció” helyreállítási programról, miközben az Országgyűlés többsége határozatban kötötte ki, hogy milyen feltételek teljesülése esetén teheti ezt meg, és ezek a feltételek vitathatatlanul nem teljesültek.

Csakhogy a DK és néhány további ellenzéki párt (nem mind) az elfogadott határozatokat alapjában véve helyesli, az Országgyűlés fideszes többsége által kikötött feltételeket viszont nem helyeselte.

A DK és vele az ellenzéki pártok többsége tehát nyilvánvalóan helyesli, hogy Orbán miniszterelnök nem élt a kilátásba helyezett vétóval. Akkor mit is akarnak számon kérni? Tudom, azt, hogy Orbán miniszterelnök nem azt tette, amit saját parlamenti képviselői az ő kívánságára tőle elvártak.
Mármost ha a DK és a hozzá csatlakozott ellenzékiek ennyire bonyolult politikai kezdeményezést tesznek, akkor a napirend előtti felszólalásokban rendelkezésükre álló öt-öt percben arról kell meggyőzniük a rájuk figyelő közönséget, hogy e kezdeményezésük helyes, a miniszterelnök eljárása pedig – szemben végső döntésével, a brüsszeli határozatok elfogadásával – helytelen, tisztességtelen, továbbá az őt támogató fideszes képviselők viselkedése – nevezetesen az, hogy előbb megszavazzák neki a feltételeket, majd szemet hunynak afölött, hogy azok teljesülése nélkül is elfogadta a határozatokat – elvtelen, tisztességtelen, gyáva.

De nem ezt tették, hanem másról beszéltek.

Mindjárt az elején a Párbeszéd képviselője csak a Balatonról, maga Gyurcsány Ferenc három más dologról: a tragikusan elhunyt Bogdán Lászlóról, a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakításáról és az Index ügyéről. Mindhárom állítása helytálló volt, szokás szerint kitűnően, meggyőzően adta elő azokat, jó volt a „züllött kormány” mint keret – csak éppen azt nem tette világosabbá, hogy miért is kezdeményezett rendkívüli ülést a DK, és mit gondol a Fidesz viselkedéséről.
Hasonlóképpen eklektikus volt az MSZP elnökének és a Jobbik nevében felszólaló képviselőnek öt perces beszéde is. Így együttesen csak még jobban megnehezítették, hogy a rájuk figyelők megértsék, hogy miért züllött ebben a dologban a Fidesz, s miért van vele szemben nekik igazuk.
A harmadik dolog, amiről az elszabotált rendkívüli ülés kapcsán beszélni érdemes, az eddig nem említett ötödik ellenzéki felszólalás.

Ungár Péter az LMP nevében nem másról, mint a tárgyról beszélt, a brüsszeli EU-csúcsról, az ott elfogadott határozatokról, és ez önmagában dicséretes.

Világosan, érthetően adta elő a maga álláspontját mint pártjának álláspontját. Ez azonban gyökeresen ellentétes volt azzal, amit a brüsszeli EU-csúcs ügyében legalábbis a DK, az MSZP, az Országgyűlésben nem jelenlevő Momentum és az egyetlen képviselővel jelenlevő Liberális Párt képvisel.
Ungár szerint a brüsszeli határozatok s az azokkal kapcsolatos magyar álláspont Merkel kancellár és Orbán miniszterelnök szövetségét, az ő közös álláspontjukat jelenítik meg, merthogy a mai EU, a mai Németország és az orbáni magyar állam érdekei közösek, megjelenítik a német autóipar, a magyar kormány (és a lengyel szénipar) közös érdekeit, szemben a népek, köztük a magyar nép érdekeivel.
Ez az EU a tőke Európáját jelenti, szemben az emberek Európájával, hirdette Ungár.
(Ugyanezt mondta el az előző rendkívüli ülésen is, amikor a fideszes többség a feltételeket szavazta meg Orbánnak, s azt megelőzően napirend előtt is.) Ungár felfogásában az Európai Unió a maga jelenlegi képében nem szövetséges, hanem ellenfél. Ungár számára Merkel nem a demokratikus Európa vezető politikusa, akinek támogatására a magyar demokraták számíthatnak, hanem a tőke Európájának vezetője, akivel ő és pártja szemben áll, aki ellen harcolni kell. Az Orbán-rendszernek és a német tőkének ez a szövetsége megjelent a jobbikos szónok szövegében is, s bizony megjelenik időnként a Párbeszéd és az MSZP egyes politikusainak egyes megszólalásaiban is. Nos,

ha az ellenzéki pártok ennyire különbözőképpen, egymással ellentétesen értelmezik Magyarországnak az európai politikában elfoglalt helyét, ami kétségkívül a magyar politika egyik alapkérdése az előttünk álló évtizedekben, akkor nem tudom, hogyan képzelik azt, hogy valamikor majd együtt kormányoznak.

A DK, a Momentum és – azt hiszem – az MSZP is a szorosabb európai integráció híve, határozottan az euró bevezetése mellett áll. Az LMP és a Jobbik szemben áll ezzel. Ezekben a kérdésekben – és persze nemcsak ezekben – ugyanazt képviselik, mint a Fidesz.

Én a magam részéről nem tudok elképzelni olyan közös kormányprogramot, amelyet a jelenlegi ellenzék egésze őszintén el tud fogadni.

Függetlenek hétvégéje

0

A hétvégén tartott időközi polgármesteri választásokon mind a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornakápolnán, mind pedig a zalai Németfaluban független induló győzött.

 

Tornakápolnán  Doszpoly Lórándot választották újra polgármesternek, korábban is ő töltötte be a tisztséget. A 40 szavazásra jogosult választópolgárból harminchatan szavaztak, közülük huszonnégyen a nyertesre, tizenketten pedig az ellenfelére, a szintén független ifj. Mató Gáborra. A kéttagú képviselő-testületbe is két független került. Az időközi önkormányzati választást azért kellett kiírni Tornakápolnán, mert az önkormányzat szeptemberben feloszlatta magát.

Németfaluban is független győzött – a zalai településen azért volt polgármester választás, mert a vezető nyugdíjba vonulása miatt lemondott. Két induló pályázott, mindkettő függetlenként. Közülük Ragánné Gyalog Erikát választotta meg a 159 választásra jogosult polgár közül szavazó 119 ember. Összesen 92 szavazatot kapott.

Elbukott a rendkívüli parlamenti ülés

0

Kormánypárti képviselők hiányában csak az ellenzék támogatta a rendkívüli parlamenti ülés összehívását, amelyben a devizahitelesek kilakoltatási moratóriumának ismételt bevezetését is szerette volna elérni az LMP, csatlakozva hozzá az MSZP és a Jobbik.

Nem kapott támogató szavazatot kormányoldalról, ezért napirendre se vették a devizahitelesek ügyét az Országgyűlésben hétfőn. A szocialisták a lex-CEU-ként aposztrofált törvény visszavonását szerették volna elérni, az LMP pedig a kilakoltatási moratórium ismételt bevezetését. A rendkívüli ülés összehívását támogatta a Jobbik is.

A kezdeményező képviselőcsoportok részéről hasonló megközelítésből támadták a kormány előző években meghozott intézkedéseit a devizahiteles lakástulajdonosok kapcsán. Egyaránt szóltak arról, hogy

a 256 forinton átváltott svájci frank alapú kölcsönök a jómódúakon segítettek, s hogy a Magyar Nemzeti Banknál ebből keletkezett árfolyamnyereséget nem fordították az adósok megsegítésére.

Tóth Bertalan (MSZP) frakcióvezető felemlegette azt is, hogy Trócsányi László igazságügyminiszter ügyvédi irodája a bankokat képviseli a devizahiteles perekben. Hadházy Ákos LMP-társelnök vádolta a kormányt azért is, hogy a végtörlesztés, előtörlesztés és árfolyamgát csak azokat mentette meg, akiknek volt pénzük ezeket igénybe venni A jobbikos Z. Kárpát Dániel is azt kérdezte, hol van az a pénz, ami a 165 forinton felvett hitelek és ezek 256-os kurzuson végrehajtott forintosítása között keletkezett.

„A bankoknál hagyták, a Fidesz lefeküdt a bankoknak”

– mondta Z. Kárpát. A Jobbik a felvételkori árfolyamon való forintosítást, az MNB-nél lévő pénzből a kölcsönt felvevők kártalanítását és a kilakoltatási moratórium visszaállítását követeli.

A Miniszterelnökség államtitkára, Dömötör Csaba mindhárom felszólalásra külön-külön ugyanazokat válaszolta. Elsorolta, a kormánytöbbség

szerintük hogyan segített a kedvezményes árfolyamú elő- és végtörlesztéssel, valamint az árfolyamgáttal.

S minden válaszadásában felhozta, hogy az MSZP részéről Botka László miniszterelnök-jelölt, Vona Gábor Jobbik-elnök és az LMP-sek se szavazták meg ezeket a törvényeket. Ha rajtuk múlt volna, magasabb lenne a törlesztőrészlet és több pénz maradna a bankoknál – mondta minden alkalommal az államtitkár.

Gazprom: 60%-os gázár emelkedés várható

A téli fűtési szezonban nőhet ilyen magasra az orosz földgáz ára, mely már így is rekordokat döntöget. Ez tovább fokozhatja az energia válságot azokban az országokban, melyek orosz földgázt használnak – így Magyarországon is.

Tavaly ilyenkor 50 euró alatt volt a földgáz ára, most pedig már 220 euró fölött van. Ha további 60%-os növekedés várható, akkor ez felboríthatja az új magyar rezsirendszert is vagyis elképzelhető, hogy a kormány nem tudja biztosítani a kedvezményes árat azoknak sem, akiknek a fogyasztása átlag alatti.

A Gazprom közleménye szerint a földgáz ára elérte a 2.500 dollárt 1000 köbméterre, és meghaladhatja a 4000 dollárt ezen a télen.

Tarthatatlan lesz a rezsicsökkentés Magyarországon

102 forintba kerül jelenleg egy köbméter földgáz azoknak a fogyasztóknak, akik belül maradnak a kereteken. Ha a Gazprom jóslata bejön, akkor 1.600-1.700 forint körül lesz az orosz földgáz beszerzési ára.

Ha valaki túllépi a határt, akkor egy köbméter földgáz ára 732 forint. Ez tovább nő októberben amikor 752 forintra emelkedik.

A jövő évi piaci árat karácsony körül határozzák meg. Ez lényegesen magasabb lehet az eddiginél. Miután a földgázt felhasználják a hőerőművekben is, ezért megemelkedhet az áram ára is. Akkor pedig összeomolhat a rezsi csökkentés egész rendszere, amely pedig az Orbán kormány választási csodafegyvere volt.

Ha elszáll a gázár, akkor a családok költségvetése a téli időszakban komoly kihívás elé néz. Nemcsak a szegények, de a magyar középosztály is bajba kerülhet, mert jövedelmének az eddiginél jóval nagyobb részét kell a rezsire költenie akkor amikor az általános infláció is elszabadult vagyis egyre drágább az élelmiszer, a gyógyszer stb.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK