Európai bíróság előtt a magyar tranzitzónák

1
220

Nyilvános meghallgatást tartott az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar tranzitzónás fogva tartás ügyében. A pert még 2015 őszén kezdeményezték a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei.

Tavaly márciusban nem jogerős ítéletében a strasbourgi bíróság kimondta: az, ami a hazai tranzitzónákban történik, az fogva tartás, mégpedig jogellenes fogva tartás. A kormány azonban még azt is tagadja, hogy őrizetről volna szó. A per a Nagykamara előtt folyik tovább. A mai meghallgatáson a felek szóban is előadták jogi érveiket.

A Magyar Helsinki Bizottság erre vonatkozó közleménye kitér arra is, hogy senki nem tartható fogva határozatlan ideig. Minden fogvatartottnak biztosítani kell, hogy bíróságon támadhassa meg őrizete elrendelését és az őrizet végrehajtásának módját. Ez a jog mindenkit megillető alapjognak számít. „Magyarországon mégis van egy személyi kör, akitől mindezeket válogatás nélkül és önkényesen tagadják meg: ők a tranzitzónában szabályosan menedékjogot kérő emberek. Bár szó sincs arról, hogy bármiféle bűnnel vádolnák őket, a magyar hatóságok sokszor mégis hónapokon át tartják őket fogva, és nem biztosítják nekik a jogorvoslat lehetőségét. Ma már szinte mindegyik magyarországi menedékkérőt efféle őrizetbe helyezik,

még az se számít, hogy valaki kínzásáldozat, nagybeteg vagy gyerek.”

A Helsinki Bizottság emlékeztet arra, hogy az európai joggyakorlat szerint a menedékjog megállapításához csak a legritkább esetben és a lehető legrövidebb ideig lehetne a kérelmezőt fogva tartani. „Ehhez képest 2015 óta a fizikai és a jogi határzár létrehozott, majd fő szabállyá tett egy olyan fogvatartási formát, amely gyakorlatilag minden kérelmezőt rács mögé kényszerít, és még csak megpanaszolni sem lehet, bíróság nem vizsgálhatja felül az őrizet indokoltságát. A tompai és röszkei konténerlágerekben ma is fogvatartott százaknak a fele gyerek, harmada pedig nő.”

A Helsinki Bizottság szerint a strasbourgi bíróság fellebbviteli fóruma, a Nagykamara előtt zajló pernek túlzás nélkül európai jelentősége van. Nem csupán a menedékkérők vagy a menekültügy szempontjából, hanem a jogállamiságéból is. Hosszabb időre eldőlhet a kérdés ugyanis:

vajon a biztonsági, határvédelmi szempontok markánsan és mindenben felülírhatják-e az emberi jogokat.

A perben a magyar kormány oldalán beavatkozóként az orosz, a lengyel és a bolgár kormány sorakozott fel. A Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei mellett pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), három tekintélyes civil menekültügyi szervezet (ECRE, ICJ, DRC), illetve egy tekintélyes olasz egyetemi oktatói csapat.

A Nagykamara jogerős ítélete legkorábban év végére várható.

1 hozzászólás

  1. Alapvetően maga a fogvatartás nem lenne gond: azt a vonatkozó nemzetközi egyezmény lehetővé teszi.

    Ugyanezen egyezmény ugyanazenen pontja alapján tartották fogva egy ideig az 1956-ban Magyarországról Ausztriába menekülteket is – tudjuk nagyon jól (és az osztrákok is tudták) hogy a forradalmi hevületben Magyarországon megnyitották a börtönöket, szabadon bocsátva egy csomó köztörvényest is … Matuska Szilveszter pld ekkor szabadult és tűnt el a a hatóságok szeme elől 😀 …

    De komolyra fordítva a szót: a menedék-kérők fogvatartása arra az időszakra, míg megállapítják/ellenőrzik a személyazonosságukat illetve hogy nem jelentenek-e veszélyt a befogadó országra … ez a vonatkozó egyezmény alapján is teljesen okés.

    A fogvatartás körülményei és időtartama viszont nem az! Mondhatnám, hogy “vitatható”, de ez nem volna igaz: ez nem “vitatható”, hanem “botrányos”. ( Felháborító, embertelen, indokolatlan.) Elképzelhető, hogy létezik olyan egyén, akinél hosszú vizsgálódás indokolt – no de hogy mindenkinél ? … Ez nehezen hihető!

    Ugyancsak érthetetlen és semmi normális jogi érvvel alá nem támasztható a menekült-kérelmet benyújtani szándékozók beengedésének üteme üteme …

    Most ha az érintettek jogosultak menekék-kérelmet benyújtani, akkor MINDEN érkező jogosult rá … nem csak napi 1-2-5 fő! … ha meg nem jogosultak rá, akkor egy se jogosult…

    Persze a menekültek kirekesztése össz-nemzeti sport. Azaz nem csak Magyarország sáros ám ebben!

    Mi magyarok ugye azt mondjuk: Szerbia vagy Románia olyan ország, ahol a nem áll fenn a menekültek üldöztetése, életük, testi épségük nincs veszélyben … Ha ez így van, akkor pontosan nulla darab menedékkérőt indokolt beengednünk ezekből az országokból!

    Ha viszont elfogadjuk azt, hogy ezekben az országokban ki vannak téve üldöztetésnek, veszélyben vannak stb – akkor mindegyiket be kell engedünk.

    De nézhetünk messzebb is: Görögország biztonságos ország vajon? Ha igen, akkor onnét nem indokolt menekülteket beengedni az EU tübbi országába … ha viszont nem biztonságos, akkor mindegyik menedékkérőt be kell ereszteni.

    Görögország viszont ugyanígy mutogathat Törökországra: hogy ugye ott se vadásznak puskával a menekültekre, adnak nekik sátorban szállást, sőt enni is kapnak … akkor tehát nem indokolt, hogy továbbmehessenek Görögországba.

    Ok, Törökország azért jórészt EU-s pénzből eteti (és fogja vissza) a menekülteket … meg hát ott nem csak a jogállamisággal vannak gondok, de egyetlen menedékkérőnek se adtak menekült-státuszt. (És így legális munkavállalásra lehetőséget se. ) Viszont üldöztetésről se igen beszélhetünk. Hm.

    De nézhetünk másfele is: USA sem enged be közép/dél amerikából embereket … hiába hivatkoznak az illetők arra, hogy ott ahonnél menekültek nincs biztonságban az életük …

    Faramuci helyzet ez.

    Az én véleményem az, hogy valójában a vonatkozó nemzetközi szerződések rosszak. Elavultak. Nem felelnek meg a mai helyzet adta kihívásoknak.

    A genfi menekültügyi konvenció , valamint az EU menekültügyi dolgaira vonatkozó dublini egyezmény egyaránt olyan papír-rongy, amit rég újra kellett volna gondolni, és át kellett volna írni.

    Csak ugye diplomatáéknak rohadt nehéz bármiben is megállapodni. ( Valamelyik nemezetállam … akár több is … mindíg betart. )

    Ezért aztám hatályban tartunk olyan egyezményeket, amik a mai helyzetben nyilvánvalóan betarthatatlanaok … nem is tartja be őket senki … viszont olykor meg hivatkozgatnak rájuk.

    Meglátni a problémát, megérteni és megoldani viszont homokba dugott fejjel nem lehet.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .