Kezdőlap Itthon Oldal 154

Itthon

Deutsch Tamás egymillió forintot fizethet Gyurcsány Ferencnek

0

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy Deutsch Tamás megsértette a Gyurcsány Ferenc által tulajdonolt Altus Zrt. jó hírnevét. Egyúttal elégtételadásra kötelezte a Fidesz politikusát azzal, hogy az alábbi közleményt nyilvánosságra kell hoznia:

„Sajnálkozásomat fejezem ki amiatt, hogy valótlanul állítottam, hogy az Altus Zrt. az elnyert uniós megbízása keretében kapott forrásból juttatott 80 millió forintot Czeglédy Csabának.”

A bíróság Deutschot egymillió forint sérelemdíj megfizetésére is kötelezte.

Orbán titkolja a „német testvérek” előtt, hogy Soros-tervvel riogatja a magyarokat

1

Decemberben Budapesten Ifjúság és Európa címmel tartott rendezvényt a német kereszténydemokrata CDU pártalapítványa, a Konrad Adenauer Stiftung (KAS), amelyre fiatal jobboldali-konzervatív politikusokat hívtak meg Németországból, valamint a közép-európai régióból. A rendezvény egyik előadója Paul Ziemiak, a Junge Union elnöke volt. A Junge Union a CDU ifjúsági szervezete, Ziemiakot pedig hű Merkel-párti politikusként tartják számon. Ziemiakkal a rendezvény után az Azonnali készített egy rövid interjút, amelyet a portál hozzájárulásával közlünk.

Szeretne egy Orbánt Németországnak is?

Nekünk ott van Angela Merkel, nincs szükségünk Orbán Viktorra.

Ez biztos?

Ez biztos.

Pedig az AfD azt mondja – és a választási eredmények alapján úgy tűnik, elég sokan egyetértenek velük –, hogy nem ártana, jobb lenne önöknek is Orbán.

Amit az AfD követel, az a mi politikafelfogásunkkal nem egyeztethető össze. Az AfD elég rossz irányba fejlődik, ott van például Bernd Höcke…

Björn Höcke.

(Felröhög.)

Az a neve, hogy Björn Höcke. A német köztévé viccműsora terjesztette el, hogy Bernd Höcke a neve. Ön is nagy rajongójuk eszerint.

Persze, Höckét nagyon zavarja, ha eltévesztik a nevét. Én most a CDU képviselőjeként ülök itt magukkal szemben. Az elmúlt tizenkét évben Németországért és Európáért nyújtott kormányzati teljesítményünkre csak büszkék lehetünk, mindenre találtunk megoldást, elég, ha csak a pénzügyi-gazdasági válságot nézzük. Most mindenki csak a menekültválságon vitatkozik, de mi kitaláltunk valamit arra is, természetesen részben Magyarország közreműködésével. A CDU-ban mindenki nagyon örül annak, hogy itt van nekünk Angela Merkel.

Van abban még öröm, hogy a Fidesz a magyar testvérpártja a CDU-nak?

Persze, jó hogy!

A Fidesz számos szimbolikus ügyben AfD-s pozíciókat képvisel.

Mint például?

Ismeri ön a Kopp Verlagot?

Nem.

Na ne mondja. A legnagyobb német szélsőjobbos-konteós könyvkiadó és hírportál.

Én nem hiszek összeesküvés-elméletekben.

Ezt elhisszük. Nemrég még a Spiegel is megírta, hogy a Fidesz-frakció szép számú könyvet rendelt a Kopp Verlag egyik sztárjától, Andreas von Rétyi ufókutató Soros Györgyről szóló könyvéből.

(Nevet.) De hol vannak a Fidesz és az AfD közötti hasonlóságok?

Hallott már a Soros-tervről?

Nem.

Nem mondták önnek a fideszesek, hogy ez ellen harcolnak most?

Nem.

Pedig a fél világot ő tartja a befolyása alatt, ha igaz, amit mondanak. Obama, Brüsszel, baloldal, talán még a CDU egyes részei is… ki tudja…

Erről most hallok először, így nem nagyon tudok mit hozzáfűzni.

Amit viszont tudok: a Fidesszel való kapcsolatunk nem csak az elmúlt egy évre nyúlik vissza. Nem szabad a közös történetünknek csak a legutolsó hónapjait nézni. Vagy épp az elmúlt hét évét. A Fidesz alapvetően egy jobboldali radikális párttal áll versenyben Magyarországon.

Amely egyre mérsékeltebb irányvonalat követ.

Igen, de még mindig szélsőségesebb, mint a Fidesz. Most a Jobbik a Fidesz fő ellenfele. A Fidesz az európai gondolat fontos tartóoszlopa Magyarországon. Rengeteg téren más nézeteket vallanak, mint a CDU, a Fidesz világnézetéhez a CSU például közelebb áll némelyest – de mi nem egy pártban, hanem csak egy pártcsaládban ülünk.

Nem érezte még azt, hogy kínos önöknek a Fidesz?

Nem.

Uniós színtéren sem?

Nem. De már csak azért sem, mert a „kínos” szó nem tartozik a politikai szókincsemhez, túl arrogáns ugyanis demokratikusan megválasztott politikusokra és képviselőkre nézve. De hagyjuk Magyarországot, nézzünk át Lengyelországra, ahol rengeteg kihívás elé állít minket a lengyel kormány. Külpolitikájuk Németországot érintő lépései nem könnyítik meg a helyzetünket, hogy finom legyek. De a „kínos” szót az ő esetükben sem használnám. Azt kell látni, hogy most az EU-ban egy alapvető kérdés van, amit mindenkinek meg kell válaszolnia: jobbítani vagy tönkretenni akarjuk?

Én mindenkivel készen állok beszélgetni, aki Európa jobbítását tűzi ki célul. Az a benyomásom, hogy a Fidesz – még ha számos kérdésben eltérő véleményen is van – egy alapvetően Európa-párti politikát folytat. Saját elképzelései vannak, de nem áll hozzá elutasítóan. A Fidesz vagy Emmanuel Macron francia elnök elképzelései lehetnek jók vagy rosszak – a lényeg, hogy erős Európát akarnak.

Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő az interjút megelőző pódiumbeszélgetésen nem nagyon tudott mit mondani a moderátor kérdésére, miszerint hogyan definiálná az európai identitást.

Ugye megértik, ha nem akarom értékelni a magyar politikusokat?

Persze.

De természetesen bármit kérdezhetnek tőlem.

Akkor olyat kérdezünk, ahol nem kell kitérnie. Ön a CDU ifjúsági szervezetének, a Junge Unionnak az első embere. Önök álltak ki először Bajorországban, azt követelve, hogy ne Horst Seehofer, hanem Markus Söder legyen a bajor tartományi miniszterelnök. Ő beválik majd az erősödő AfD ellen?

Az AfD erősödése nagy kihívás elé állít minket, de én éppen ezért következetesen nem az AfD-ről beszélek ilyenkor, hanem az emberekről, akik az AfD-re szavaztak. Nem érdekel engem az AfD.

Engem az érdekel, miben csalódtak a szavazóik, milyen gondjaik, félelmeik vannak, és hogy mi volt az, ami miatt elvesztettük a voksaikat. Az embereket különböző motivációk vezérlik egy pártra való szavazásnál: a szociáldemokratákhoz a társadalmi igazságosság, a CDU-hoz az Európa-kérdés és Merkel kancellár személyes kisugárzása vezeti az embereket.

A közvélemény-kutatások szerint az AfD-re a többség nem az általuk képviselt eszmék vagy épp a párt politikusai miatt szavaztak, hanem protestből. Mindenképpen vissza kell hódítanunk közülük azokat, akik korábban CDU- vagy CSU-szavazók voltak. Markus Söder ehhez nagyon jó esélyekkel fut neki, vele meglehet Bajorországban az abszolút többsége a CSU-nak. Nekem személyes célom, hogy a következő parlamentbe már ne kerüljön be az AfD.

Bizonyára olvasta a híreket, és látta, hogyan bírálta Karl Lagerfeld Angela Merkelt. A német divattervező azt mondta: szégyen, hogy miután a németek zsidók millióit gyilkolták meg, pár évtizeddel később beengedik az országba a zsidók ősellenségének millióit, a muszlimokat.

Az, hogy kinek adunk oltalmat, nem vallási hovatartozás kérdése. A német köztársasági elnök ragyogóan fogalmazott, amikor azt mondta: a szívünk nagy, de a lehetőségeink végesek. Nem vallási hovatartozási szempontok, hanem az alapvető emberiesség vezet minket. De ehhez az is hozzátartozik, hogy Európa egyedül nem tud mindenkit befogadni, aki erre rászorulna.

Forrás: Azonnali

Semjén háziállatot lőtt Svédországban. És bakot is

0

A Demokratikus Koalíció szerint vörös riasztást kell kiadni a hazai gazdálkodók számára: jól zárják el haszonállataikat. Semjén Zsolt ugyanis járja az országot és sosem lehet tudni, mikor ragadja odáig a vadászszenvedély, hogy leterítsen egy tehenet, egy disznót vagy legalább egy csirkét.

A rénszarvas háziállat, a tarándszarvas nevű faj háziasított változata. Semjén Zsolt tehát többmilliós svédországi luxusvadászatán egy háziállatot terített le – áll a Demokratikus Koalíció közleményében.

„A lelőtt állat tulajdonosa most jelentkezett. A szarvas fülén elhelyezett azonosító jel egyértelműen igazolja, hogy az állat az övé volt, de ő senkinek nem adott engedélyt a kilövésére, ezért feljelentést tesz.”

A Demokratikus Koalíció szerint vörös riasztást kell kiadni a hazai gazdálkodók számára: jól zárják el haszonállataikat. Semjén Zsolt ugyanis járja az országot és sosem lehet tudni, mikor ragadja odáig a vadászszenvedély, hogy leterítsen egy tehenet, egy disznót vagy legalább egy csirkét.

 

Orbán nem vesz amerikai vadászgépet

Bár Trumpnak erről beszélt, de miután a Fehér Házban immár Biden ül, ezért nem oly sürgős a magyar miniszterelnöknek az amerikai vadászgépek megvásárlása.

Első kormányzásának idején Orbán Viktor sokáig hitegette a Lockheed gyárat, de végülis a svéd Gripen mellett döntött. Még ma sem lehet tudni, hogy miért. Az viszont tény , hogy Washingtonban sokan megorroltak rá ezért.

A Trump látogatás előkészítésében az amerikai vadászgépek megvásárlásának lehetősége komoly adunak számított hiszen az USA előző elnöke nyíltan dicsekedett azzal, hogy ő Amerika első fegyver kereskedője.

Jó még a Gripen sokáig

Bár néhány szakértő az ellenkezőjét állitja , de Maróth Gáspár kormánybiztos szerint egy felújítással a Gripenek még sokáig elláthatják a feladatukat.

A növekedés.hu portálnak a kormánybiztos úgy nyilatkozott , hogy „hadműveleti szempontból sincs szükség új vadászgépre.”

Ebben lehet, hogy igaza van, de ezen a téren a politika és a pénz felülmúlja a katonai szempontokat. Jelen pillanatban Orbán Viktornak nincs pénze arra, hogy lényegesen növelje a katonai kiadásokat , és nem reménykedhet abban sem, hogy amerikaia vadászgépek megvásárlásával megveheti a Biden adminisztráció jóindulatát. Orbán Viktor olyannyira elkötelezte magát Trump mellett, hogy Biden környezetében kevesen adnának hitelt egy gyors változásnak. Pedig megvan erre a lehetőség : Boris Johnson brit miniszterelnök is Trump elszánt hívének mutatta magát , de a bukás után pillanatok alatt váltott. Kirúgta főtanácsadóját , aki Trump politikáját forszírozta Londonban , és lepaktált Biden elnökkel. Az új angol- amerikai- ausztrál katonai szövetség megmutatta , hogy a Biden diplomácia igencsak rugalmas, ha az érdekei úgy kívánják.

Orbán viszont továbbra is Pekingre és Moszkvára játszik holott az USA számára Kína és Oroszország ellenfélnek számít.

Orbán Viktor tüntetően Lavrov orosz külügyminisztert hívta meg a magyar nagykövetek éves találkozójára, hogy ország – világ előtt felmutassa különállását. A probléma csak az, hogy a nagyhatalmak között elég könnyű a pad alá esni…

A héten ülésezik az Országgyűlés – Keddi program

0

Kedden 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal veszi kezdetét a plenáris ülés.

A parlament ezután az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az Országos Bírói Tanács közötti konfliktus ügyében foglalhat állást.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága azt javasolja a képviselőknek, hogy Handó Tündét ne fosszák meg az OBH elnöki tisztségétől. Handó Tünde jelezte, áll vizsgáló bizottság elé, szerinte mindig betartotta a törvényeket és tisztességesen végezte a munkáját.
Az OBT május 8-án egyebek mellett az Országos Bírói Hivatal elnökének kinevezési gyakorlatára, az előterjesztések benyújtásának megtagadására hivatkozva kezdeményezte leváltását.

Ezután interpellációikat és azonnali kérdéseiket tehetnek fel a képviselők.

Költségvetés 2019: tűzoltás, helyenként fű alatti megszorítás

Felfordulást nem okozna a 2019-es költségvetés, a szociális területen mintha tűzoltás jellegű kiadásnövekedést tervezne a kormány, másutt viszont infláció alatti a növekmény. Az egyik legnagyobb vesztesnek a közmunkások serege látszik.

Semmi különös, búcsú az álmoktól: részletesebben áttekintve így foglalható össze a jövő évi költségvetés tervezete. Marad a robusztus, 4,1 százalékos növekedés, bár csökkenő ütemű, de még mindig impozáns (8,8 százalékos) béremelkedés van a tervasztalon. Az első kockázati elem a növekedési ráta, sok elemző szerint ez kissé túl ambiciózus. Valószínűleg részben erre válaszul a kormány felével megtoldja a költségvetés tartalékait.

A kormány vélelmezett kőszívűségét cáfolni látszik néhány fontos tétel. A kórházi ellátások soron csaknem 6 százalék, a gyógyszerár-támogatásban 7,5 százalék a növekmény az ideihez képest. Sőt, a gyógyászati segédeszközökhöz hozzájutást 10 százalékkal segítik.

Ezek lényegesen meghaladják a 2,7 százalékra tervezett inflációt,

de leginkább tűzoltásnak foghatók fel az elmúlt években felgyülemlő feszültségek láttán.

Más előirányzatokból viszont az látszik, hogy a kormány változatlanul a magas jövedelműek helyzetét akarja erősíteni, a lopakodó elvonás az alsó jövedelmi tizedekben lévőket sújtja jövőre is.

A családi támogatások csökkennek,

ezen belül a messze legnagyobb tétel, a családi pótlék tíz év után is változatlanul fagyásban marad. Ez a szegény sorban élők terheit súlyosbítja. Némiképpen, de az infláció felével növekszik (vagyis reálértéken veszít értékéből) a közgyógyellátásokra szánt összeg.

Ezzel szemben éppen inflációkövető lesz a lakásépítési támogatás (közismert nevén a csok), jövőre már 242 milliárdot szán erre a kormány.

Ez egyre inkább a tehetősek jövőjét szolgálja,

ha figyelemmel vagyunk a legutóbbi folyamatokra, ahogyan az ingatlanpiaci drágulásban rohamosan veszíti el értékét a legnagyobb, 10+10 milliós csok-támogatás is.

A kormány – miután elmúlt a 2008-as válság közvetlen hatása és a magyar gazdaság a kedvező nemzetközi környezetnek, valamint a beözönlő uniós támogatásoknak köszönhetően emelkedő pályára állt a gazdaság – erőteljesen látott hozzá

a közmunkások kiszorításához a munkaerőpiacról.

A programban három éve (januárban) 180 ezren, 2016-ban már 223 ezren, tavaly 211 ezren kaptak nem túl értelmes munkát.

Forrás: BM

Bár a közmunkásoknak csak csekély része (körülbelül 13 százaléka) képes idővel rendes foglalkoztatásban részesülni, a szorító munkaerőhiányt is látva a kormány hozzálátott a közfoglalkoztatás alapos megvágásához. A tavaly év elején még 211 ezres tömeg ennek az évnek elejére 50 ezerrel zuhant, hogy aztán idén áprilisban – a pár napja készült statisztika szerint – a közfoglalkoztatásban részt vevő személyek havi átlagos száma 145 445-re zuhanjon. Ez 2017 áprilisával összehasonlítva 29 ezres csökkenés – olvasható a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi (!) helyettes államtitkársága jelentésében.

Persze itt minden leginkább a pénzről szól,

a közmunka-kassza most nominálisan éppen annyi, mint 2014-ben: 225 milliárd forint.

Közben megjárta a 270 milliárdot, de 2019-ben szekercével hasítanának le a kiadásokból: a 180 milliárd 20 százalékkal lesz kevesebb az ideinél. Ezzel akár 130 ezer körülire eshet a közmunkások száma 2019-ben.

A programból kiesőket a versenyszférának kellene felvennie. A költségvetés tervezete a foglalkoztatás másfél százalékos bővülésével számol. Nem biztos, hogy ezt a 66 ezres igényt az ellátásból kieső közmunkások köréből képes lesz magába olvasztani a gazdaság. Az álláskeresési ellátás bukszáját talán nem véletlenül bő egyharmadával tervezi megfejelni a kormány.

A jövő videójátékainak legjobb technikai újításai

0

Innovatív technológiák a játékiparban: A kiterjesztett valóságtól a mesterséges intelligenciáig.

Egy viszonylag hosszú csendes időszak után ismét technológiai újításoktól hangos a videójátékok és az online játékok világa. A kiterjesztett valósággal és a virtuális valósággal ma már több nagy cég is próbálkozik, mint például a Valve és az Oculus, de a technológia egyszerűsített alkalmazása már az olyan innovatív online kaszinókban is megjelent, mint például az Ice Kaszinó oldala. Az utóbbi évek további fontos újításai a VR mellett a fotorealisztikus grafika, a közösségi játékélmény és az egyre jobb online többjátékos játékok.

Virtuális valóság

A virtuális valóság, azaz a “VR” napjaink egyik slágertémája. Bár sokat lehet róla hallani és sokan a jövő egyik legfontosabb technológiájának tartják, az igazság az, hogy a VR még mindig nagyon gyerekcipőben jár. Az alkalmazásának egyrészt még mindig komoly technológiai korlátai vannak, másrészt az alkalmazásának a mikéntjéről sincs még igazi egyetértés. Vannak, akik egy szemüvegen keresztül elérhető otthoni szórakoztatótechnológiának képzelik el, míg mások komplett különleges VR játékgépeket terveznek, hasonlóan a 80-as évek játéktermeihez. Emellett pedig a technológia jelenleg rendkívül drága, vagyis hiába lennének érdeklődők, a legtöbb játékos egyszerűen nem tudná vagy nem akarná megfizetni. Reálisan szemlélve a dolgokat a VR széleskörű elterjedése még évtizedeket fog igénybe venni. Ígéretes próbálkozások azért persze vannak, amelyeket ki lehet próbálni. Nagyon népszerűek mostanában például a VR horror játékok, amelyekben az “élményt” egy VR szemüveg teszi még teljesebbé, a játékos pedig két kézzel fogható kontroller segítségével irányítja a virtuális karakterét.

Közösségi játékélmény

Az online többjátékos, vagyis multiplayer játékok az internet megjelenésétől kezdve hódítanak a játékosok körében. Ahogy az internet egyre olcsóbb lett és egyre több lett a játékos, úgy nőtt ezeknek a játékoknak az aránya. Míg 15-20 éve a játékosok leggyakrabban még egyedül vagy a számítógép ellen játszottak, a túlnyomó részük ma már más emberi játékosok ellen játszik. Az utóbbi években sok újítást lehetett tapasztalni a közösségi játékok terén. Az innováció egyik iránya az volt, hogy viszonylag kis számú játékos minél jobban, vagy minél érdekesebben működjön együtt, így növelve a játékélményt. Ebből született tulajdonképpen a MOBA (multiplayer online battle arena) játékkategória, valamint az Among Us és a Battle Royale stílusú játékok is. Az online többjátékos játékok újításainak másik irányát a tömeges játékélmény jelenti. Ez olyan játékvilágokat hoz létre, ahol egyszerre akár több százan is együtt játszhatnak, akár egy viszonylag kis területen is. Ezt az irányt sok lövöldözős játéknál is meg lehet figyelni.

Szédületes mesterséges intelligencia

Annak ellenére, hogy ma a videójátékok világát egyértelműen a multiplayer játékmódok uralják, a mesterséges intelligencia jó felhasználásának a mai napig fontos szerepe van a játékélmény alakításában. Az MI által irányított karakterek hozzáadásával úgy lehet tömeges játékélményt elérni, hogy valójában csak egy tucat játékos játszik együtt. Ennek a feltétele azonban az, hogy a mesterséges intelligencia legalább annyira jól játsszon, mint egy ember. Bár egyes játékokban még a mai napig találkozhatunk gyenge mesterséges intelligenciával, ez inkább a programozók hanyagsága, mintsem a technológia hibája. Az MI technológia ma már olyan fejlett, hogy a számítógép olyan komplex játékokban is képes elverni a legtöbb emberi játékost, amelyekben korábban esélye sem lett volna. Jó példa erre a híres Starcraft 2, amely egy híresen nehéz stratégiai játék, amelyben megszámlálhatatlan sok tényezőt kell egyszerre figyelembe venni és pillanatok alatt kell döntést hozni. Mégis, a legjobb mesterséges intelligencia emberek ellen játszva a meccsek 99,8%-t megnyerte.

Minden ingyenes

A fiatalabb generáció ma már teljesen természetesnek veszi, hogy a legtöbb játékért egyáltalán nem kell fizetni. Nagyon sok online többjátékos játék ingyenesen játszható, fizetni pedig csak annak kell, aki különféle virtuális tárgyakat szeretne gyorsabban megszerezni vagy az ingyenes játékban nem szereplő dolgokhoz, karakterekhez, pályákhoz szeretne hozzáférést nyerni. Ez azonban nem volt mindig így. Az évezred elején a játékokat még nem az internetről lehetett letölteni, hanem CD-n vagy DVD-n kellett a boltban megvásárolni, nem is kevés pénzért. Míg a mai játékosok gyakorlatilag annyi játékkal játszanak, amennyivel csak akarnak, a régi játékosoknak ki kellett választaniuk a kedvenceiket, hiszen senkinek nem volt pénze az összes jó játékot megvenni. Bár az ingyenesség összességében fellendítette a videójátékipart, hátrányai is vannak. Az egyik legszembetűnőbb hátrány, hogy míg 15-20 évvel ezelőtt, egy játékos akár hónapokig, évekig is játszott egy játékkal, addig ma sokan már néhány óra alatt elunnak egy játékot és már töltik is le a következőt.

Hihetetlen látvány

A gyönyörű és egyre realisztikusabb grafika szintén egy olyan tényező, amelyet a mai játékosok már természetesnek vesznek, pedig a 90-es években a gamerek még olyan problémákkal szembesültek, hogy egyes videójátékok grafikája annyira kezdetleges volt, hogy sokszor nem is volt teljesen egyértelmű, hogy mi is van a képernyőn. A technológia fejlődésével ma már viszonylag olcsón elérhetőek jó teljesítményű videókártyák, amelyek remek látványvilágot tesznek elérhetővé. Persze a technológia csúcsát jelentő videókártyákért, amelyekkel akár 4K-ban is 60-120 FPS-el lehet játszani a legújabb játékokat, ma is vagyonokat kell fizetni. Az előrejelzések szerint a technológia fejlődésével, akár 10 éven belül elérhető lesz a szinte fotorealisztikus látvány játék közben. Ez azt jelenti, hogy a játékról készített felvétel és egy a valóságban készített videófelvétel között sok esetben nem lehet majd egyértelműen megmondani a különbséget. Ez a fajta részletesség pedig egészen új játékélménynek adhat utat.

Külföldi befektetőre vár a Magyar Nemzet?

0

A Független Hírügynökség információi szerint az április 11-én utoljára megjelenő Magyar Nemzet napilap megvásárlásáról külföldi befektetővel tárgyalnak. Hírforrásaink szerint komolytalan az az ajánlat, amit korábban  Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja tett ebben az ügyben.

Időközben Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztő-lapigazgatója közleményben értesítette a közvéleményt az előállt helyzetről:

„Hírré váltunk. Nem önszántunkból.Együtt emlegettek bennünket a mostani tudásunk szerint megszűnésre ítélt Magyar Nemzettel és Lánchíd Rádióval, megjegyezve, hogy a Heti Válasz sorsa a befektetői érdeklődésen múlik. Ami öröm az ürömben. (Bár nagyon szorítunk a Magyar Nemzet, az egyik legpatinásabb napilap túléléséért is!) Ezért most társat keresünk.”

Sajtóperekről és jéghegyekről – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, így kávé mellett nincs is jobb egy kis jogászkodásnál. Meg nem csak a jogról lesz szó, hanem arról is: tulajdonképpen ki hazudik és mennyit? Mert ugye a kormányoldal nem szűnik meg szajkózni, miszerint a független sajtó sorosista álhíreket terjeszt, a függetlenek a kormánymédia híreit találják finoman szólva is manipuláltaknak… hol az igazság?

Most speciel nem középen van.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk ugyanis, hogy egzakt számok állnak a rendelkezésünkre. Márpedig ez a sajtó esetében ritka: egyfelől, az álhíreket megszámolni azért is lehetetlen volna, mert ízlés kérdése, ki mit nevez annak, másrészt meg annyi van belőlük, hogy csak győzze leltározni őket az ember. De csak kell lennie valami egzakt mérőszámnak, ami megállapítja, mennyire tárgyilagos és igazmondó egyik, avagy másik oldal.

Kérem tisztelettel: van ilyen. Ez az elvesztett sajtó-helyreigazítási perek száma. Az Átlátszó évente kikéri a Fővárosi Törvényszéktől ezt az információt, lapokra, sajtótermékekre lebontva.

Nincs okunk kételkedni a bíróság elfogulatlanságában

Induljunk ki abból, hogy ha egy írást a bíróság marasztal el, arról jogerősen kijelenti, hogy valótlan állításokat híresztelt, akkor az valóban álhír is, főleg, ha a verdikt helyreigazítási perben hangzik el. Nincs okunk kételkedni a bíróság elfogulatlanságában, ha a már meghozott ítéletekről van szó. Előfordulnak hibák, magam is tanúsíthatom, de nem azért, mert a bírói testület különösebben részrehajló volna, inkább ügymeneti, eljárásjogi gondokról számolhatunk be. Néha nem vesznek tekintetbe egyes beterjesztett bizonyítékokat, máskor inkább a törvény betűjét nézik, nem a szellemét, megint máskor rövidek a beterjesztési határidők – sajnos egyetlen jogrendszer sem tökéletes, de azért nagyjában-egészében mégis elmondható, hogy ha egy írást a bíróság elmarasztalt, helyreigazítani ítélt, akkor az hazugság is volt. (Bizonyos hibahatárok elfogadásával).

Persze előfordul tévedés is a sajtóban, hajjaj, de még mennyire, olyan is, hogy a sajtómunkást szándékosan félrevezetik – mindjárt meg is látjuk az arányokat.

De mire jutott az Átlátszó?

Arra, hogy 2018-ban összesen 109 sajtó-helyreigazítási pert vesztett a 888, a közmédia, a Lokál, a Magyar Idők, az Origo, a Pesti Srácok, a Ripost és a TV2 együttvéve.

Ez sok vagy kevés?

Ahogy vesszük. Tekintve, hogy a független sajtó egyes nagyobb orgánumai, a 444, az Index, a (választás után bezárt) Magyar Nemzet, az RTL Klub és az Átlátszó összesen 14 helyreigazítási pert vesztett el tavaly részben vagy egészben, nagyon sok. Ez a tizennégy eljárás átlagosan nem egészen három sajtópert jelent médiumonként független oldalon, ami bizony reális: évente háromszor elképzelhető, hogy téved a szerkesztőség. És ezek viszonylag nagy létszámú cégek, sok alkalmazottal, megannyi hibalehetőséggel.

De hogy áll a kormánysajtónál a perek megoszlása?

Mert nem homogén, kérem. A dobogó legfelső fokán az Origo áll, amely ellen 58 kereset indult és 34 esetben marasztalták el. Az ezüstérem a Riposté, 38 keresettel, 22 elmarasztalással, a bronz a Magyar Időket illeti, ellenük 31 keresetet adtak be és 14 alkalommal marasztalták el, kötelezték helyreigazításra őket. Az élbolyt követi a Lokál (23 kereset, 11 ítélet), a TV2 (21-7), a Pesti Srácok (16-11), a 888 (14-8) és legvégül következik a közmédia, a maga hat keresetével és két ítéletével.

Láthatjuk itt is: elindul egy álhír az Origótól, és szépen, fokozatosan szétoszlik a piramis csúcsától lefelé, ugyanis ezek az ítéletek gyakran ugyanazon hír esetében születnek, amit átvettek egymástól a lapok. Persze az átvétel nem tilos, de elég faramuci a jogállása: az a helyzet, hogy ha én átveszek vagy idézek egy írást (mint most is az Átlátszóét) akkor ugyan köteles vagyok feltüntetni a forrását, de hiába nem én írtam, hiába jelölöm meg, honnét vettem, csak felelős vagyok a híreszteléséért, ha történetesen nem igaz (kivéve, ha azt írom róla, hogy nem hiszem, bár néha akkor is).

Ez időnként nagyon érdekes eredményekkel jár, például láttam már ítéletet egy, az MTI-től átvett hírrel kapcsolatban, melynek esetében az MTI tévedett volt: a másodközlő, forrást megjelölő lapot elítélték miatta, a forrást, tehát az MTI-t magát – nem. Szóval, vannak érdekes dolgok a magyar jogrendszerben, ebben az esetben azért született ilyen különös verdikt, mert csak természetes személynek lehet megsérteni a jó hírnévhez való jogát, a felperes pedig nem nyújtott be keresetet az MTI ellen, csak a másodközlő lap ellen.

Ahol pedig nincs kereset, eljárás sincs.

De ne vesszünk el a részletekben:

mindig ilyen arányokban veszítgette a pereket a kormánymédia?

Nem.

2017-ben összesen 53 sajtó-helyreigazítási pert vesztett a 888, a közmédia, a Lokál, a Magyar Idők, az Origo, a Pesti Srácok, a Ripost és a TV2. A független sajtó pedig – a korábban említett szereplőkkel – összesen hat helyreigazítási pert bukott el abban az évben.

2016-ban még érdekesebb volt a mérőszám: a kormányközeliek még csak 18 esetben vesztettek. Hát mi történt itt pár év alatt?

Két dolog. Az egyik világos: tavaly választási év volt, amire már tavalyelőtt elkezdtek készülni, ezt mutatja a 18 perveszteség megugrása 53-ra, aztán a tavalyi 109-es rekordot nyilvánvalóan az országgyűlési képviselő választásoknak köszönhették. A másik, hogy megindult és mostanra majdnem teljessé is vált a kormánymédia centralizációja, ami nagyon veszélyessé teszi a munkát, hiszen elveszett a szerkesztőségek autonómiája. Ha tavalyelőtt kaptak egy hírt, amiről látszott, hogy hamis lehet, akkor még megtehette a főszerkesztő, hogy nem közli, de most akkor is meg kell jelennie – amennyiben a központból érkezett – ha teljes képtelenség.

Az álhírek károsultjainak legtöbbje nem is ad be keresetet

De ne tessenek azt hinni, hogy ezzel végére is értünk a témának. Ezek csak az elvesztett helyreigazítási perek adatai, a valóság ennél sokkal szomorúbb. Az álhírek károsultjainak legtöbbje ugyanis nem ad be keresetet, mert vagy nem tud magáról az álhírről, vagy nem áll módjában.

Nem pereskedik a migránsnak, harcosnak rágalmazott menekülő, aki jó eséllyel nem is olvassa, miket írnak róla (csak az Origón 1997 cikk tartalmazza a „migráns” kifejezést), nem pereskedik az élősködőnek bélyegzett hajléktalan, mert nem is látja az írást, nem pereskedik a koldusszegény közmunkás, nem pereskedik a legtöbb meghurcolt ember, és hát – nem pereskedik Soros György sem, mert annál nagyvonalúbb.

Ez csak a jéghegy csúcsa

Akkor kiktől származnak ezek a keresetek?

Többnyire megrágalmazott politikusoktól. Ők viszont pereskednek, jó kedvvel, bőséggel, meg is tehetik, fontos is nekik. Tehát mi most egy irányszámot látunk, mintegy a jéghegy csúcsát: nem 109 álhír jelent meg, hanem ennyinek a kapcsán sikerült pert veszteni kormányoldalon! Ahol ekkora a csúcs, ismervén a sajtó természetét, vajon mekkora lehet maga a teljes jéghegy?

És nem volt szó a profi álhír-oldalakról sem, a mindenegybenről és társaikról, felsorolni is nehéz volna őket, hiszen ellenük a legritkább esetben indul eljárás – ők ugyanis ismeretlen tettesek. Speciel a mindenegyben az egyetlen közülük, amit lehet is névhez, tulajdonoshoz kötni, de még az ő tulajdonosi mivoltát sem tudnám bíróság előtt minden kétséget kizáróan bizonyítani. Nagyon vigyáznak arra, hogy névtelenül működjenek, a szürke zónában, ami érthető is a részükről: mivel alig írnak igazat, ha nevesíthetőek volnának, ki sem jöhetnének a bíróságról, annyit kéne ott üljenek… és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a bevételeik jelentős része amúgy is adócsalásból származik.

Vagy felperes nincs, vagy alperes

Tehát láthatjuk: a magyar álhírek esetében a legtöbb alkalommal azért nem indul eljárás egy-egy orbitális hazugság miatt, mert vagy felperes nincs, vagy alperes. Ha ezeket az ügyeket objektív szakmai bizottság vizsgálná minden esetben, amikor kétely merülhet fel, megszámlálhatatlan esetben kéne ezer és egy szamárságot visszavonatni. De természetesen egy ilyen bizottság felállítása lehetetlen volna Magyarországon, ugyanis vagy minden politikai párt és mozgalom kéne delegáljon bele egy szakembert – tulajdonképpen valami ilyesmi akart lenni a Médiakuratórium, csak nem álhír-ellenes céllal hozták létre – vagy senki sem fogadná el semlegesnek a döntéseit. És ha minden erő képviseltetve volna benne, akkor félő, hogy nem lenne kevesebb az álhír, ellenkezőleg, még több is lehetne, ugyanis a politikailag elkötelezett szereplők viszonossági alapon dolgoznának: „én átengedem a te álhíredet, te átengeded az enyémet” jelszóval.

A megoldást magam sem tudom, bár minden nap töprengek rajta: de a számarányok, ez az inkább jelképes 109-14-es viszony megmutatja: az igazság sajnos ebben az esetben nagyon nem középen van.

Hatalmas jéghegy az, amiből ennyi látszik.

És sokkal súlyosabb a jobboldala, mint a bal.

Fel fog borulni.

Na, akkor tessenek majd vigyázni, amikor borul.

Nézze élőben Karácsony Gergely sajtótájékoztatóját – Mszp: Magukba zárkóztak

Karácsony Gergely:

1. Mindig is szerettem a kihívásokat.
2. Mindig is abban hittem, hogy az előválasztáson minél több jelöltnek kell indulnia, hogy a hatalom jelöltjével szemben a budapestiek jelöltje álljon.
3. Mindig is szerettem Kálmán Olgának nyilatkozni. 😀
Az új helyzetről a véleményemet Facebook-élőben mondom el 16.00-kor.

Ez az igazi előválasztás! Győzni akarok, és – közösen – győzni is fogunk!#MindenkiBudapestért #Budapest #előválasztás2019

Közzétette: Karácsony Gergely – 2019. június 6., csütörtök

Szerkesztőségünk megkísérelte reagálásra bírni az Mszp vezetőségét, sajtóosztályát. Mindhiába.

Értetlenségünknek csak az ad hangot, hogy Dobrev Klára  Kálmán Olga főpolgármester-jelöltkénti indulásának bejelentésekor az mondta, előzetes informálták az érintetteket, így nem érhette őket váratlanul, akár fel is készülhettek volna a gyors reagálással.

Idézném Szanyi kapitány nyílt levelét: „…mi az a párt vagyunk, amelyik semmilyen helyzetre nem képes érdemben reagálni.”

Tényleg.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK