Tigrisvadászat Kínában – korrupciós per a bukott trónörökös ellen

0
751

Egy éve még a 47 milliós Csungking ura és a majd mindenható Politikai Bizottság tagja volt Szun Zseng-caj, aki most életfogytig tartó börtönbüntetésre számíthat Kínában.

Pekingben tigrisvadászatnak nevezik azt, amikor a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt korrupcióellenes nyomozói a legfelső hatalmi szféra tagjait állítják bíróság elé. A nagy korrupcióellenes kampányt Hszi Csin-ping elnök kezdte meg – nem sokkal azután, hogy  2012-ben hatalomra került. Ezerszám csuktak le fontos elvtársakat korrupció címén. A Politikai Bizottságnak jelenleg két tagja tölti életfogytig tartó börtönbüntetését korrupció miatt. Minden bizonnyal Szun lesz a harmadik.

A korrupció egyébként teljesen általános dolog Kínában. 2012-ben a New York Times nagy botrányt kavart amikor megírta:

a Politikai Bizottság minden tagja dollármilliárdos.

A Nagy Tűzfal, amely elzárja a kínaiak világhálóját a külvilágtól, megvédte az átlagpolgárokat ettől a sokkoló hírtől.

Nem mintha a kínaiak nem tudnák, hogy a hatalom korrupt. De akkor mire a nagy leleplező kampány? Egyrészt a közvélemény megnyugtatására, másrészt pedig a hatalmi vetélytársak kiiktatására. Korábban Pekingben az volt a szokás, hogy tízévenként cserélik az elnököt és a miniszterelnököt. A következő körben valószínűleg Szun lett volna a miniszterelnök. Csakhogy nem lesz következő kör, mert a tízéves határt eltörölték.

Így Hszi Csin-ping addig marad hatalmon, ameddig csak akar.

Szun ezzel nem értett egyet, és ezt követően rögtön „kiderült róla”, hogy mélységesen korrupt: a kommunista párt kongresszusa előtt letartóztatták.

Tavasszal azután úgy módosították a kínai alkotmányt, hogy az elnök gyakorlatilag addig marad hatalmon, amíg akar. Volt már erre példa a kommunista Kínában, kettő is: Mao Ce-tung elnökségének utolsó évtizede valóságos katasztrófa volt. 1966 és 76 között zajlott a Nagy Kulturális Forradalom, amely a csőd szélére juttatta az országot.

Aztán jött Teng Hsziao-ping. Negyven éve, 1978-ban megkezdte a reformokat, melyek Kínát kétszáz év után újra világhatalommá tették. Teng a háttérből irányított, de éppoly teljhatalmú uralkodó volt, mint Mao, csak éppen reformer.

Ebben a sorban Hszi Csin-ping lehet a harmadik, aki a reformok folytatását ígéri, valamint azt, hogy Kínát az Egyesült Államokkal egyenrangú nagyhatalommá teszi. Közben viszont kíméletlenül eltipor mindenkit, aki ambícióit megkérdőjelezi.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .