Isaac Herzog izraeli államfő szerint villámcsapásként érte Jeruzsálemet Donald Trump bejelentése, miszerint az Egyesült Államok már az idén megszüntetné az Izraelnek nyújtott évi 3,8 milliárd dolláros katonai támogatást. A döntés nemcsak az izraeli hadsereget hozhatja nehéz helyzetbe egy többfrontos háború közepén, hanem közvetlenül befolyásolhatja az izraeli belpolitikát is, hiszen éppen kormányalakítási tárgyalások zajlanak Benjamin Netanjahu esetleges leváltásáról.
„Olyan volt, mint derült égből a villámcsapás” – fogalmazott Isaac Herzog izraeli elnök, amikor Gadi Eisenkottal, az ellenzéki erők miniszterelnök-jelöltjével tárgyalt a kormányalakítás lehetőségeiről. Herzog emlékeztetett arra, hogy Izrael és az Egyesült Államok között érvényes megállapodás szerint az amerikai katonai támogatás 2028 végéig biztosított lett volna. Donald Trump azonban a Fox Newsnak adott nyilatkozatában azt közölte: a program már az idei év végén lezárulhat.
A támogatás évente 3,8 milliárd dollárt jelent Izrael számára, amelyet döntően amerikai fegyverek és haditechnikai eszközök beszerzésére fordítanak.
Az izraeli vezetés jelentős része ezért nem egyszerű költségvetési kérdésként kezeli a bejelentést, hanem stratégiai ügyként.
A döntés időzítése különösen érzékeny. Izrael immár negyedik éve folyamatos biztonsági konfliktusokkal néz szembe. Benjamin Netanjahu többször is úgy fogalmazott, hogy az ország „hét fronton visel háborút”, miközben a Hamász 2023. október 7-i támadása alapjaiban változtatta meg a térség biztonsági helyzetét.
Trump ugyanakkor nem részletezte döntésének konkrét indokait.
„Ezen az alapon mindenkinek adhatnánk négymilliárd dollárt”
– mondta, hozzátéve, hogy Izrael továbbra is az Egyesült Államok első számú szövetségese, de szerinte már nincs szüksége ilyen mértékű támogatásra.
Jeruzsálemben sokan másként értelmezik az üzenetet. Politikai körökben egyre többen látják úgy, hogy Trump valójában az izraeli belpolitikába avatkozott be. Az amerikai elnök a kampány során nyíltan Netanjahu mellett állt ki, most pedig azt a benyomást kelti, hogy a támogatás sorsa összefügghet azzal, ki vezeti a következő izraeli kormányt.
Herzog szerint a helyzet akár új választásokhoz is vezethet. A köztársasági elnök döntött arról, kit bíz meg kormányalakítással. A jelenlegi erőviszonyok alapján Benjamin Netanjahu mindössze 53 képviselő támogatására számíthat a 120 tagú Knesszetben, míg Eisenkott mögött elvileg 67 mandátum sorakozhat fel.
Utóbbi többség azonban arab pártok szavazataira is épülne, ami a háborús helyzet miatt rendkívül vitatott kérdés Izraelben.
A bizonytalanságot növeli, hogy még az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövete, Mike Huckabee is értetlenségének adott hangot. Egy izraeli televíziónak nyilatkozva elmondta: arra kérte a washingtoni külügyminisztériumot, pontosítsa az elnök álláspontját, mert Izrael véleménye szerint továbbra is szükség van az amerikai katonai segítségre.
Mindeközben a republikánus táboron belül is vita bontakozott ki. Huckabee bírálta J. D. Vance alelnököt, aki több alkalommal kétségbe vonta Netanjahu stratégiájának helyességét, és az izraeli konfliktusokhoz való amerikai hozzáállást is a republikánusok választási kudarcainak egyik okaként említette.
Az izraeli ellenzék számára Trump bejelentése újabb fegyvert adott Netanjahu ellen. Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök szerint az a tény, hogy Izrael a sajtóból értesült a támogatás esetleges megszüntetéséről, súlyos diplomáciai kudarc.
„Az, hogy egy ilyen horderejű döntésről nem hivatalos csatornákon szereztünk tudomást, azt mutatja, hogy Benjamin Netanjahu stratégiai kockázatot jelent Izrael számára”
– jelentette ki Eisenkot.
A tábornok szerint az elmúlt években látványosan romlott Izrael megítélése az amerikai közvélemény körében. Az Egyesült Államok több nagyvárosában és tagállamában olyan politikai szereplők kerültek vezető pozícióba, akik nyíltan bírálják az izraeli kormány politikáját és az amerikai katonai támogatás mértékét.
A társadalmi hangulat változását jelzi, hogy egy szeptemberi felmérés szerint az amerikaiak közel fele úgy véli: Washington túlságosan is nagy támogatást nyújt Izraelnek.
Ez a korábban szinte megkérdőjelezhetetlen amerikai-izraeli konszenzus meggyengülésére utal.
A legnagyobb kérdés azonban továbbra is az, hogy Trump valóban stratégiai irányváltást jelentett-e be, vagy csupán nyomást kíván gyakorolni az izraeli politikai elit szereplőire. Akármi is az igazság, a kijelentés már most komoly hullámokat vetett Washingtonban és Jeruzsálemben egyaránt.
A következő napokban Isaac Herzog döntése a kormányalakítási megbízásról nem csupán Izrael politikai jövőjét határozhatja meg, hanem azt is, milyen alapokra épülhet a világ egyik legfontosabb stratégiai szövetsége az elkövetkező években.
