ORBÁN VIKTOR IS MEGTETTE TÉTJÉT A KÖZÖSSÉGI OLDALÁN, ÉS OLYAN ORSZÁGRA TIPPELT, AMELYRE NEM IGAZÁN GONDOLTUNK VOLNA: SZERBIÁRA.
Mai kérdés – Ön szerint ki lesz a katari labdarúgó-világbajnokság győztese?
“Ukrajna csak bemelegítés a nagy kínai háború előtt”
Arről beszélt a Pentagon stratégiai parancsnokságának vezetője. Charles Richard admirális szerint az Ukrajnában folyó háború azt bizonyítja, hogy csökkent az USA haderő elrettentő ereje, ezért merte Putyin megtámadni Ukrajnát.
Az igazi nagy háború Kína ellen következik – hangsúlyozta az admirális, aki szerint
“az, ami jelenleg Ukrajnában folyik csak bemelegítés a nagy Kína elleni háború előtt.”
Milyenek az erőviszonyok a két szuperhatalom között?
“Az USA hajója süllyed, lassan, de biztosan, mert a kínaiak gyorsabban növelik a kapacitásaikat” – jelentette ki az admirális, aki az Egyesült Államok stratégái erőit felügyeli vagyis az ő parancsára indulhatnak el az atomrakéták, ha az elnök erre utasítást ad.
Charles Richard admirális, aki 2019 óta áll a stratégiai parancsnokság élén már előadta ugyanezt a washingtoni kongresszus előtt is.
“Az USA csakis a tengeralattjárók terén rendelkezik még számottevő fölénnyel” – fejtegette a tengernagy a washingtoni kongresszus előtt.
Az USA katonai költségvetése megközelíti a 800 milliárd dollárt míg Kínáé 250 milliárd. Washington mégis kínai kihívásról beszél, mert az amerikai haderő az egész világon jelen van míg a kínaiak Ázsián kívül csak egyetlen támaszponttal rendelkeznek Dzsibutiban, közel a stratégiai fontosságú Szuezi csatornához.
Mit akar Peking?
Szavakban a kínaiak békülékenyek. Alig választotta újra a kommunista pártkongresszus Hszi Csin-pinget, a kínai elnök sietett tárgyalási ajánlatot tenni Washingtonnak. Az amerikaiak látványosan negligálják Kínát: a tavaly szeptemberben érkezett nagykövetet a kutya sem fogadja a döntéshozók közül.
A kínaiak a békülékeny politika mögött éppúgy fegyverkeznek mint az amerikaiak. Hszi Csin-ping elnök katonai egyenruhában látogatott el a haderő stratégiai parancsnokságára. Korábban a kínai államfő megismételte a hagyományos álláspontot: Tajvan Kína része, és ezért “katonai erővel is visszaszerezhető”.
Oroszország ukrajnai háborúját egyértelműen kudarcnak minősítik Pekingben. Hszi Csin-ping elnök meg is mondta Putyinnak Szamarkandban, hogy “Vologya, hagyd abba!”
A kínaiak sokkal inkább gazdasági és technológiai téren akarják legyőzni az Egyesült Államokat.
Peking tervei szerint a mesterséges intelligencia terén 2025-ben a kínaiak átvehetik a vezetést az USA-tól. Biden elnök ezért is hirdetett chip háborút Kína ellen.
Trump elnök annak idején díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, ahol igen ritkán fogadnak külföldi vezetőt a hatalom szentélyében. Pekingben abban bíznak, hogy a republikánusok győznek az időközi választásokon, és ez hatással lesz az amerikai diplomaciára is. A republikánus Kissinger hozta tető alá az amerikai – kínai stratégiai egyezményt Csou En-laj miniszterelnökkel 50 évvel ezelőtt.
Kissinger: az USA a háború szélén áll Oroszországgal és Kínával
Ezzel a kínos figyelmeztetéssel lepi meg olvasóit a 99 éves Henry Kissinger, aki a Wall Street Journalnek nyilatkozott. Az USA egykori külügyminisztere, aki előkészítette a történelmi fontosság amerikai-kínai paktumot ötven évvel ezelőtt az antikommunista Nixon elnök és a kulturális forradalom vérfürdőjét vezénylő Mao elnök között, nagyon fontosnak tartja az egyensúlyt a nagyhatalmak között. Most ez megbomlott, és szerinte senki sem sejti, hogy merre is halad a világ.
Az amerikai-kínai paktum ötven éve alatt Tajvan egy önálló sikeres demokratikus terület lett, amely garantálta a békét a két nagyhatalom között. Épp ezért nagyon veszélyes megbontani ezt az egyensúlyt – hangsúlyozza Kissinger, aki Nancy Pelosinak, a washingtoni képviselőház elnök asszonyának tajvani látogatására utalt.
Más tekintetben is bírálja Kissinger a jelenlegi amerikai diplomáciát: az Ukrajna elleni orosz katonai akció jelentős részben azért indult meg, mert az USA nem vette figyelembe Moszkva biztonsági igényeit – hangsúlyozza Henry Kissinger. Aki szerint Lengyelországnak helye van a NATO-ban, de Ukrajnának nincsen. Kissinger úgy véli, hogy Ukrajna valamiféle ütköző állam lehetett volna Oroszország és a Nyugat között mint Finnország volt mielőtt belépett volna a NATO-ba. Csakhogy Oroszország agressziója után Ukrajna formálisan talán nem, de lényegében a NATO tagja lehet – állítja Kissinger. Ennek viszont az a feltétele, hogy Kijev lemondjon a Krímről és a Don medence két kormányzóságáról. Arról, hogy ezt a diplomáciai bűvész mutatványt hogy lehetne végrehajtani, Kissingernek sincs elképzelése.
Ukrajna elnöke ugyanis nemrég megerősítette : addíg folytatják a harcot ameddig vissza nem foglalják a Krím félszigetet is. Miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, ezért azt Putyin elnök nem adhatja fel anélkül, hogy a bukását kockáztatná.
Mindenképp el kell kerülni a nukleáris háborút
Ez Kissinger alapgondolata, de mi van akkor a kisebb országok önrendelkezésével? – teszi fel a kérdést a Wall Street Journal. Ukrajna lakóinak többsége a Nyugathoz akar tartozni, NATO és EU tag szeretne lenni. Oroszországnak, a világ egyik vezető atomhatalmának ez nem elfogadható. Akkor mi lenne a megoldás?
Kissinger kérdéssel válaszol:
Hogy párosítsuk katonai erőnket stratégiai céljainkkal? Hogy egyeztessük ezeket össze morális céljainkkal? Ez megoldatlan kérdés – ismeri el a veterán diplomata.
Tegyük hozzá, hogy a második világháború idején Winston Churchill és Franklin Roosevelt megtalálta a megoldást: lepaktált Sztálinnal, hogy együtt legyőzzék a náci Németországot. A szovjet rendszerrel kapcsolatban nemigen voltak illúziók Londonban és Washingtonban, a brit miniszterelnök és az amerikai elnök ennek ellenére jelentős támogatást nyújtott Sztálinnak, hogy ellenálljon Hitler támadásának majd pedig előretörjön egészen Berlinig. A morális problémákat felülírta a realitás: másképp nem lehetett legyőzni Hitlert.
Csakhogy Putyin és Hszi Csinping nem Hitler. Miért kockáztat velük szemben világháborút az amerikai diplomácia ? Ez Kissinger valódi kérdése , melyre egyelőre semmilyen válasz sincsen.
RAMIL SAFAROV (a baltás gyilkos) MAGYARORSZÁG MEGMENTŐJE – I. rész
Sokan azt mondjuk, hogy egy igaz barát, ajándék. Pedig az igaz barátságnak semmi köze sincs az ajándékhoz, mert az egy vívmány. Főleg így, úton a negyven felé. Az ember a legtöbb barátját gyerekkorában szerzi. Felnőtt fejjel már ez ritkábban adatik meg neki, de ha mégis, akkor azt biztos nem ajándékba kapta.
Ramilt – vagy, ahogy egymást hívtuk kölcsönösen, „Arkadas” (ami törökül barátot jelent) – 2009-ben hozták a Gyűjtő B épületének alagsorába, a 7-es cellába. Egy tucat „fekete kutya” kíséretében, kéz-, lábbilinccsel megvasalva. Egy fejjel magasabb volt valamennyi kísérőjénél.
Miután a Venyige utcai BV Intézetben négy „fekete kutya” meggyalázta Ramil Koránját, Ramil pedig egymásra hányta őket, mint Obelix a rómaiakat (csak további vagy fél tucat „fekete kutya” beavatkozásával tudták megfékezni), leszállították Szegedre, ahol két napig bírtak vele. Tökös srác, aki nem tojta össze magát a magyar BV-től.
A magyar BV-k a magyar bűnözőkhöz szoktak, akiknek többsége ehhez a szellemiséghez szocializálódott. Ramil nem illett ebbe a rendszerbe. Amikor megismertem, magamat véltem felismerni benne. Makacs, büszke, és nem „fekszik le” a zsarnokságnak.
Ramil azon kevesek közé tartozott, akinek a büszkesége mindennél fontosabb volt. Akár az életénél is. Sokan összekeverik a nagyképűséget a büszkeséggel, holott a kettő között óriási a különbség: míg előbbihez csak vastag bőr kell a pofán, utóbbihoz gerinc! Az utóbbiból alig van, míg az előbbiből rengeteg, főleg idebent.
Amikor egy büszke embert, aki büszke arra, hogy férfi, meg akarnak alázni, az olyan, mintha az életét akarnák elvenni, és úgy is küzd érte. Vannak elvei és az elveiért hajlandó meg is halni. Sokan vallják ezt, de csak kevesen gondolják komolyan. Ramil komolyan gondolta, és ezt becsülöm benne a mai napig.
Ramil 1977-ben született Azerbajdzsánban, közel az örmény határhoz. Szigorú iszlám törvények és hagyományok között nevelkedett. Számára az iszlám, annak hagyománya és törvényei egyet jelentettek az életével. Ez tette férfivá.
Az első és egyetlen komoly vitánk is ebből fakadt, ami csak azért nem fajult verekedésig, mert egy rács választott el bennünket egymástól, a Rezervátum rácsa.
Ő legalább annyira gyűlölte a nyugatot, amennyire én szerettem, és én legalább annyira vallástalan voltam, mint amennyire ő vallásos.
A délszláv háborúban éppen úgy, mint Hollandiában, az általam megismert radikális iszlamisták enyhén szólva is igen ellenszenves benyomást keltettek bennem. Amúgy is hadilábon állok a vallással, legyen az keresztény, iszlám, hindu vagy bármely más, de az
iszlám végképpen távol áll tőlem, és az összes közül a legellenszenvesebb.
Ramil sem ezért lett az egyetlen barátom a rácsok mögött, hanem, mert férfi volt. Olyan, akit el tudok fogadni barátnak. A vitát azzal zártuk le, hogy amilyen keveset csak lehet, mellőzzük társalgásunkból a vallásokat érintő témákat, de fogadjam el, hogy neki Allah van az első helyen, és az anyukája csak a másodikon, ő pedig azt fogadja el, hogy én meg teszek minden másra, ami nem földi. Mindkettőnknek nehéz volt egymás elveit elfogadni, két-három hónapig nem is beszéltünk egymással, de aztán kezet ráztunk, és mindketten tudtuk, ez nem egy átlagos kézfogás, hanem két férfi kézfogása. Egyszerűen szükségünk volt egymásra. Az ellenségeink közösek voltak, így azok összekovácsolták a barátságunkat.
Mivel Ramil ezután az életem részévé vált, amiért a mai napig hálás vagyok a sorsnak, az elveim szerint tekintettem rá. A barátom barátja a barátom, a barátom ellensége az ellenségem. Így a vallást is elfogadtam. Nem váltam hívővé, csak a barátom iránti tiszteletből tisztelettel beszéltem (beszélek) róla, pont úgy, mintha a barátomról beszélnék. Ami az egyiknek fontos, azt a másik maximálisan tiszteletben tartja. Erről is szól a barátság.
1988-ban az örmények orosz támogatással megtámadták Azerbajdzsánt, és az 1991-ig tartó háborúban Ramil sok családtagját elveszítette, de a legfájdalmasabb veszteség számára a menyasszonya elvesztése volt, akit szintén örmények öltek meg a háborúban. A lánnyal, aki egyben a szomszédjuk is volt, bölcső-eljegyzésben volt, ami annyit jelentett, hogy a szülők már kiskorukban egymásnak szánták őket az iszlám hagyományok szerint.
1991-ben, amikor az örmények elfoglalták Azerbajdzsán egy részét, ahol Ramil is élt, menekültként a fővárosba, Bakuba került családjával. 1992-től 9 éven át Törökországban tanult az Isztambuli Katonai Főiskolán. 2001-ben főhadnagyként tért haza, és mint minden hű hazafi, ő is azonnal jelentkezett a frontvonalra. Egy évet töltött ott, majd 2004 januárjáig Bakuban, a Katonai Főiskolán volt oktató és kiképző tiszt.
2004 januárjának elején érkezett Magyarországra, a Zrínyi Katonai Akadémián szervezett nemzetközi angol tanfolyamra, ahonnan a végső célállomás felé szerette volna venni az irányt, a West Pointra, az USA-ba. Csakhogy a magyarországi tanulmány tragédiába torkollott. Az évfolyamtársai között voltak örmény származású katonatisztek is, akikkel nem jöttek ki egymással.
Egy sértett ember mindig sokkal élesebb. Ennyit legalább illett volna tudniuk a Zrínyi Katonai Akadémia vezetőinek, és akkor talán nem fajul tragédiába Ramil katonai pályafutása.
Ramil volt a sértett fél, aki a háborúban a saját szülőföldjén, kegyetlen körülmények között vesztette el rokonsága egy részét és a szerelmét, valamint meggyalázták az iszlámot.
Normális esetben egy ember nem ugrik arra, ha gúnyosan mosolyognak rá, ha meglökik a vállát és elnézést sem kérnek, vagy ha a nemzeti lobogójára tesznek gúnyos megjegyzést. Csakhogy ez nem normális eset volt. Itt egy katona, egy férfi becsületét, büszkeségét gyalázták újra és újra. Ramil jelezte a vezetőségnek, hogy provokálják, de semmi sem történt. Nem minden nemzet tűrésküszöbe egyforma. Számtalan eset történt Európa-szerte, hogy egy bosnyák megölt egy szerbet vagy fordítva, vagy épp egy horvátot, vagy a horvát mást, csak mert sérelem érte a háború folyamán, családját, hozzátartozóit, a nemzetét. Egyes népeknél a bosszú a mindennapi élet része. Primitív, barbár, de ez van.
Ramil brutális módon végzett az egyik örmény katonatiszttel. Szinte feldarabolta egy fejszével alvás közben, levágva annak fejét és egyes végtagjait.
Sokat beszéltünk az esetről. Miután mondtam, hogy elítélem, amit tett, pontosabban azt, ahogy tette, azt válaszolta, nekem bevallja őszintén, hogy ha tudná, visszacsinálná az egészet. Akkor is megölné, vagy legalábbis megpróbálná, de nem ilyen aljas módon. Adna esélyt, hogy védekezzen, de megölné. Csak az tudja tettét megérteni, aki hasonló cipőben járt, mint ő.
Évek óta figyelem az „ír gázoló” huzavonáját. Az édesapát, aki harcol azért, hogy az illető, aki két csodálatos kisgyermekét halálra gázolta, leülje büntetését. Az elején sajnáltam, ma már megvetem. Százszor elgondolkoztam azon, ha én volnék az apa helyében, tudnék-e ennyire gyenge, már-már szánalmas lenni? A válasz mindig ugyanaz volt: nem! Már biztos végrehajtottam volna rajta a magam általam kiszabott büntetést.
Képtelen lennék lélegezni úgy, hogy tudom, gyermekeim gyilkosa röhög a markába. Sokan mondják ránk, hogy „primitív balkániak”, de mi legalább harcolunk önmagunkért, mert csak büszkén vagyunk hajlandóak életben maradni. Legalábbis én biztos nem tudnék másképpen élni. Nem tudnék az emberek szemébe nézni. Vannak dolgok, amik a törvények felett állnak, ha a törvény erősebb is náluk, és tudjuk, hogy le fog sújtani, akkor is meg kell tenni. Egy apa nem asszisztálhat gyengeségével ahhoz, hogy gyermekei gyilkosa, aki nemhogy hálás lenne a sorsnak, hogy csak három évet kellene vezekelnie megbocsáthatatlan bűnéért, kivonja magát a felelősségre vonás alól.
Folytatjuk…
Mit keres Hilarion orosz ortodox metropolita Magyarországon?
A moszkvai Szent Szinódus felmentette Hilarion Alfejev volokolamszki metropolitát az orosz ortodox egyház külügyi osztályának vezetésétől, és kinevezte őt a magyarországi egyházmegye kormányzójának.
Kicsoda Hilarion metropolita
Kirill moszkvai pátriárka külföldi hangja! Az 56 éves főpap ugyanazt a tisztséget töltötte be sokáig, melyet maga Kirill is: az ortodox egyház külügyminisztere volt. Kirill pátriárkát nemrég Orbán Viktor mentette meg attól, hogy az Európai Unió fekete listára tegye. A Putyinhoz maximálisan hű Kirill ugyanis támogatja az Ukrajna elleni háborút.
A szorgos főpap vagyonát 4 milliárd dollárra becsülik, ennek jó részét svájci, osztrák és olasz pénzintézetekben tartja. Hilarion metropolita, akiből könnyen Kirill pátriárka utóda is lehet, Magyaroszágon találkozott Erdő Péter bíborossal és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, aki az egyházi ügyek fő felelőse a nemzeti együttműködés rendszerében.
Putyin hálózatot épít. Célja az Európai Unió lerombolása – nyilatkozta Angela Merkel. Németország ex kancellárja most először szólalt meg azóta, hogy távozott tisztségéből. Buda Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin az ortodox egyházon keresztül építi ki külföldi hálózatát, amelynek fő célja Európában az, hogy meggyengítse az Európai Uniót, annak ellenfeleit támogatva. Cárgrád a szervezet neve, mely Moszkvában ezt a hálózatot működteti. Cárgrádnak Konstantinápolyt nevezték a cári időkben amikor a város visszafoglalása az iszlámtól az orosz birodalom bevallott célja volt. Most Konsztantyin Malofejev, a Cárgrád vezetője úgy nyilatkozik, hogy a céljuk: “az Orosz birodalom nagyságának helyreállítása”.
Ez nagyon sok mindent jelenthet
Európában mindenekelőtt azt, hogy támogatják az Európai Unió ellenfeleit. “Aktív részvételünk, és az e pártoknak nyújtott anyagi támogatás nélkül ezeknek a szervezeteknek a befolyása tovább csökkenhetne” – fejtegette Malofejev. Az egyik ilyen szélsőjobboldali szervezet Marine Le Pen mozgalma Franciaországban. 2017-ben Putyin elnök a Kremlben fogadta a szélsőjobboldali vezért, akit egy orosz bank pénzügyileg is támogatott. Az orosz hírszerzés elszánt hekkerei pedig megpróbálták megzavarni Macron választási kampányát. Sikertelenül. Időközben Franciaországban a törvényt módosították: immár csakis uniós állam támogatása jöhet szóba az elnökjelöltek esetében. Orbán Viktor mint Putyin jó barátja ezért lépett színre. Ő fogadta a karmelita kolostorban Marine Le Pent, és Mészáros Lőrinc bankja adott neki 10 millió eurós kölcsönt. Marine Le Pen elbukott az elnökválasztáson. Versenyfutás a Balkánon A Cárgrád hálózat egyik fontos cél területe a Balkán, ahol az ortodox egyház sok országban jelentős befolyással bír. Jelenleg elsősorban arra törekszenek, hogy kiszakítsák Bosznia- Hercegovinából a szerb részt, mely azután egyesülhetne Szerbiával. Alekszandr Dugin, pánszláv ideológus , így vázolta fel a Putyin által elképzelt jövőt: “a boszniai Szerb Köztársaság elszakadása és várható egyesülése Szerbiával nagy felbolydulást eredményez majd a Balkánon. Várhatóan a túlnyomórészt ortodox országok (Görögország, Macedónia, Bulgária és Románia) Oroszország irányába fordulnak majd.” E jóslat még az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt született. Mondani sem kell, hogy Dugin ennek a háborúnak az egyik legfőbb előkészítője volt Moszkvában. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar kormány 100 millió eurót adott Dodiknak a boszniai szerbek vezérének a választási kampányára. Egyúttal pedig közölte, hogy megvétóz minden olyan uniós intézkedést, mely büntetéssel sújtaná a boszniai szerb köztársaságot amiatt, hogy kilép a boszniai államszövetségből. A balkáni bővítéssel foglalkozó magyar uniós biztos is ezt a politikát képviseli nem pedig Brüsszel valódi érdekeit – hívta fel a figyelmet a Politico.
Az eszkaláció veszélye
Washington tárgyalt Kijevvel az eszkaláció veszélyéről, amelyet a mélyen Oroszországban lévő területekre mért csapások okozhatnak. A színfalak mögötti megbeszélések rendkívül kényesek, ezért nem reklámozzák. Ugyanakkor az Egyesült Államok nem ír elő egyértelmű földrajzi korlátozásokat fegyvereinek fegyveres erők általi használatára vonatkozóan.
Washington arra törekszik, hogy “közös megértésre jusson az eszkaláció veszélyeiről”.
“Aggódunk az eszkaláció miatt, de továbbra sem akarunk földrajzi korlátozásokat bevezetni, vagy túl szorosan megkötni a kezüket (az ukránoknak“) – közölte a névtelenséget kérő amerikai hadsereg.
A kiadvány másik beszélgetőpartnere megjegyzi, hogy Washingtonban és Kijevben közös a “megértés” a Nyugat által biztosított megbízható fegyverkezési módszerek alkalmazásáról.
“Eddig ugyanazon az oldalon voltunk ezeknek a küszöböknek a megértésében”
– mondta az illetékes.
A Reuters beszélgetőpartnerei szerint a Biden-kormányzat fontolgatja az M142-es nagy mobilitású rakétarendszer (HIMARS) átadását Kijevnek, amely több száz kilométeres csapást mérhet.
Oroszország aktívan próbálja ezt megakadályozni.
Szergej Lavrov, az orosz külügyminisztérium vezetője kijelentette, hogy Ukrajna a nyugati országokból Oroszország területét elérni képes fegyverzet szállítását az elfogadhatatlan eszkaláció felé vezető lépésként értékeli.
A lehető leghatározottabban figyelmeztettük a Nyugatot, hogy valójában már most is proxyháborút folytatnak az Orosz Föderációval ukrán neonácik kezével, testével és agyával. Ez a lépés a senki által nem akart elfogadhatatlan eszkaláció felé vezet. – mondta Lavrov.
Miért sürgeti az USA annyira az orosz energiabojkottját?
A USA egyáltalán nem csak azért, hogy ezzel az Európai Unió is beálljon a sorba és szankcióival próbáljon meg csapást mérni Putyin rendszerére. Kezdetben az Európai Unió nem is akart energia szankciókat Oroszországgal szemben mondván azok túlságosan is sokba kerülnének.
Miután Blinken USA külügyminiszter és és Austin hadügyminiszter elutazott Kijevbe visszatérőben Rammsteinben, a fontos amerikai légitámaszponton találkoztak szövetségeseikkel. Közölték: mindaddig lesznek ilyen találkozók amíg Putyin agressziója tart Ukrajnában. Az amerikaiak nem titkolták: elhúzódó konfliktussal számolnak. Burns, a CIA igazgatója szerint Putyin ahelyett, hogy kivonulna Ukrajnából, előre menekül, és kettőzi a tétet, hogy valamiféle győzelmet csikarjon ki.
Az amerikaiak rávették Németországot: támogassa az uniós olajembargót Oroszországgal szemben. A következő lépés az lesz, hogy a gáz embargóra próbálják meg rávenni európai szövetségeseiket. Miért?
Szép új világ
Az USA egyrészt szépen profitál ebből, mert a méregdrága palagáz és palaolaj piacképes. De ez csak a rövidtávú játszma hosszabb távon olyan nyugati szövetséges rendszert akarnak, amely betartja a karbon vállalásokat. Vagyis mindenki rohamtempóban leszokik a hagyományos energiahordozókról. Mire jó ez? Egyrészt megfelel az ország karbon vállalásának, másrészt pedig karbonadóval lehetne sújtani azokat az országokat, amelyek késlekednek a klímasemlegességgel.
Mindenekelőtt Oroszországról és Kínáról van szó, az USA két stratégiai ellenfeléről. De nemcsak róluk hanem olyan amerikai szövetségesekről is mint India vagy Szaúd Arábia. Nem véletlenül pokoli rossz a viszony Washington és Rijád között. A Biden adminisztráció stratégiai elképzeléseiben Szaúd Arábiának nem jut hely. Mohamed bin Szalman trónörökös nem is titkolja: várja vissza Trumpot a Fehér Házba. Trump a hagyományos energia lobbi embere, ezért számára a karbonadó olyan kitaláció, amelyet el kellene mielőbb felejteni. A probléma csak az, hogy hosszútávú gazdasági programokról van szó, melyekről ad hoc politikai döntések születnek. Hogy lehet hosszútávú gazdasági döntéseket hozni úgy, hogy teljes a politikai bizonytalanság Washingtonban? Az USA szövetségesei csak reménykedhetnek abban, hogy a nyugati világ vezető ereje a közeljövőben eldönti: merre tovább? Leadership célok nélkül nem tűnik a siker receptjének.
Putyin – Orbán
Február elsején találkozik Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor Moszkvában – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter, aki a Tassz hírügynökségnek nyilatkozott.
Az időzítés mindenképp érdekes hiszen Ukrajna körül nem csökken a feszültség. Blinken amerikai külügyminiszter azért utazott Kijevbe, hogy megnyugtassa az ukrán vezetőket: számíthatnak az USA-ra, ha Putyin megindítja csapatait ellenük. Egyúttal közölte: az USA 200 milliós dolláros gyorssegélyt ad az ukrán hadseregnek, hogy az képes legyen nagyobb ellenállást tanúsítani a jóval erősebb orosz fenyegetéssel szemben.
Magyarország a NATO tagja, de ez nem akadalyozza meg a magyar miniszterelnököt, hogy Putyinnal tárgyaljon Moszkvában. Vajon miről? Bár nyilvánvalóan szóba kerül Ukrajna is, de Szijjártó külügyminiszter szerint az energia probléma lesz a legfontosabb tárgyalási téma.
Problémák Paks körül
A magyar kormány azt szeretné, ha a két új reaktor még ebben az évtizedben megkezdené a működését – nyilatkozta Szijjártó Péter. Aki azért hozzátette: Orbán meg akarja vitatni Putyinnal, hogy miképp halad az építkezés előkészítése? Sok személyi változás történt Paks kapcsán, és az építkezés még sehogysem áll noha a magyar külügyminiszter az évtized végére már működő reaktorokat szeretne látni.
Ugyancsak problematikus a gáz helyzet is. Szijjártó Péter nemrég büszkén prezentálta a hosszútávú földgáz szállítási egyezményt, melynek minden részlete természetesen titkos – ahogy ezt már megszokhattuk. Csakhogy Magyarország most több gázt szeretne – nyilatkozta Szijjártó Péter. Aki nyilván abban reménykedik, hogy Putyin kisegíti Orbán Viktort, aki maga is profitál a nemzetközi földgáz kereskedelemből.
Mit ajánl cserébe a magyar kormány? Szputnyik gyártást Magyarországon! Bár az orosz vakcinát továbbra sem ismeri el az Európai Unió, de maga Szijjártó Péter is ezzel oltatta be magát. Magyarország az egyetlen állam az Európai Unióban, amely felhasználta a Szputnyik V vakcinát a Covid 19 vírus ellen.
“A Szputnyik nagyon jól teljesített Magyarországon, csaknem egymillió embernek adták be” – nyilatkozta a magyar külügyminiszter. Aki elmondta, hogy a magyar nemzeti vakcina gyár állíthatna elő Szputnyik oltóanyagot is. Ki vásárolna ebből? Ezt a kérdést nem tette fel magának Szijjártó Péter.
Egy kis választási segítség orosz barátainktól?
A magyar külügyminiszter erről természetesen egy kukkot sem szólt, de egyáltalán nem kizárt, hogy ez a téma is szóba kerül Putyin és Orbán eszmecseréjén. Precedens van: Marine Le Pen asszonyt 2017-ben a Kremlben fogadta Putyint. Majd a francia választási kampány idején Macron kampányfőnöke sajtóértekezleten közölte: orosz hekkerek – minden bizonnyal a titkosszolgálat megbízásából – megpróbálták megzavarni Marine Le Pen asszony ellenfelének kampányát! Végül Macron fölényesen győzött, és az ügy elaludt, de az orosz titkosszolgálat bizonyította: be tud avatkozni külföldi választásokba!
Orbánnak szüksége is lehet erre, mert az ellenfelét, Márki-Zay Pétert a nyugati hatalmak támogatják – mindenekelőtt az Egyesült Államok.
Ebben a helyzetben különösen érdekes lehet egy Putyin-Orbán találkozó Moszkvában. Más kérdés, hogy erről szokás szerint semmi lényegeset nem fogunk megtudni, mert mindkét fél ebben érdekelt.
Könnyű női kabát – melyiket válaszd?
Talán nincs is ezen a bolygón olyan nő, akinek csak egyetlen darab könnyű női kabátja van. Amikor ellátogatunk egy-egy ruhaüzletbe, vagy felkeresünk egy-egy webáruházat, akkor láthatjuk, hogy mennyire széles a kínálat és ez nem véletlen.
Melyik nőnek lenne kedve felvenni egy széldzsekit egy hivatalos eseményre és egy farmerdzseki sem biztos, hogy tökéletes választás egy őszi napra tervezett erdei kirándulásra. A nők nagyon is jól tudják ezt, nagyon is tisztában vannak az öltözködési etikettel, ennek ismeretében pedig valóban nem meglepő, hogy a nők ruhásszekrénye nem csupán egyféle könnyű kabátot rejt. Mutatjuk is, hogy milyen női dzsekik és kabátok illenek egy-egy eseményre vagy alkalomra!
Mik azok a könnyű kabátok?
A könnyű kabátokat, átmeneti kabátoknak is nevezik. Ezek a ruhadarabok elsősorban a tavaszi és az őszi évszakokban bizonyulnak remek választásnak, amikor még hűvös van, de nem annyira, hogy egy melegebb kabátot öltsünk magunkra, amikor elindulunk reggel a munkába. Az átmeneti kabátok ráadásul lehetővé teszik a réteges öltözködést is. Nagyon sokféle típusú, stílusú, kialakítású női könnyű kabát létezik és szinte minden alaklomra más és más kabátba is bújhatunk, az már csak rajtunk múlik, hogy mikor, melyik mellett határozunk. De hogy ne legyen nehéz a választás, némi információval segítjük a döntést.
Könnyű női kabátok hűvösebb és hidegebb napokra
A női steppelt dzsekik talán még soha nem örvendtek ekkora népszerűségnek, mint napjainkban. Ennek az egyik oka az lehet, hogy hétköznapi és a sportos öltözködést is lehetővé teszik. Ha még hűvösebb az idő, választhatjuk a vastagabb változatot – Bolf 23061 –, amely jó meleget biztosít, ennek ellenére csinosak is maradunk, ha a pufi kialakítású dzsekihez egy szűkebb fazonú nadrágot választunk. A steppelt dzseki sok nő kedvence, hiszen nem csak a dzseki vastagsága változik egy-egy modellnél, hanem a fazonja is. Ha nem preferáljuk az egyenes szabású dzsekit, akkor a karcsúsított fazon – Bolf R9546 – mellett is dönthetünk, amely amellett, hogy rendkívül nőies, az anyagának és a kapucnijának köszönhetően, a hideg ellen is véd. A sötétkék és a zöld színek a hétköznapi öltözék alapdarabjai lehetnek, viszont az aranyszínű – Bolf R9768 – modell, akár bulizás, városi kiruccanás vagy egy séta alkalmával is bátran hordható.
A könnyű kabátok, a steppelt kabátoknál még nem érnek véget. A női könnyű kabátok listájáról nem maradhatnak le az időtlen farmerkabátok sem. Ezek a kabátok is jó szolgálatot tesznek az átmeneti időszakokban. A farmerkabátokat is kedvelik a nők, mert hiszen a rövidebb derekú, a hosszított és a melegebb változatok is lehetőséget adnak a választásra. A rövid derekú – Bolf WL1746-10 – sok nő kedvence, azonban, aki jobban szereti a hosszabb fazonokat – WL1743-10 –, azoknak sem kell lemondaniuk a farmer átmeneti kabátról, hiszen a Bolf kínálatában ilyen típust is talál. A hosszabb, ám karcsúsított és nőies farmerkabátot – Bolf BR9599 – preferálók is megtalálhatják a kedvükre valót. A farmerkabát tökéletes egy korai tavaszi, őszi napon, amikor már nem fagy, viszont hideg szél fúl, vagy éppen elered az eső.
A könnyű női sportos kabátok is hódítanak a nők körében, hiszen rengeteg anyagból készült, különféle fazonú és stílusú dzseki ad lehetőséget a választásra. Legyen szó női softshell dzsekiről – Bolf KSW 6002 –, átmeneti kapucnis dzsekiről – Bolf 20670 –, átmeneti női sportdzsekiről – Bolf HD141 –, vagy éppen a női polár dzsekiről – Bolf HH006 –, mindegyik szerethető valamiért. Ezek a kabátok valóban könnyűek, csinosak, sportosak és sokféle színben is elérhetők.
A széldzseki is a sportos vonalat képviseli, azonban egy jelentős funkciója is van, mégpedig a szél elleni védelem. Ma már nem kell azon aggódnunk, hogy egy ilyen kabátban nem leszünk divatosak. A Bolf – HH036 – széldzsekijét akár egy slim farmerral is bátran felvehetjük.
Elegánsabb, hétköznapi könnyű kabátot is találunk a Bolf kínálatában. Az egyik ilyen modell – 6852 – a női parka dzseki, amelyet camel, sötétkék, zöld és fekete színben is megvásárolhatunk. A cipzáras és patentos dzseki tökéletes a tavaszi és az őszi szezonra. Derékban zsinórral állítható, így bármilyen testalkatra tökéletesen passzol. A parka a szélsőséges időjárás egyik remek ruhadarabja. Eső és szél esetén is számíthatunk erre a dzsekire. Fázósabb hölgyeknek pedig a téli, kapucnis parka – Bolf B533-1070 – dzseki ajánlható. A dzseki akár a könnyű kabátok kategóriájába is sorolható, mivel a rögzített kapucnin lévő szőrme levehető. A divatot kedvelő hölgyek egyik kedvence kabátja ez a kívülről zsinórral állítható, fekete és sötétkék színben elérhető modell. Ha kíváncsi vagy a Bolf teljes átmeneti kabátkínálatára, kattints a https://www.bolf.hu/hun_m_Noi-ruhazat_Noi-dzsekik-12977.html oldalra.
Kiderült: a jó alvóknak az immunrendszere is jobban működik
Német kutatók összefüggést fedeztek fel az alvásunk minősége és az immunrendszerünk működése közt – derül ki az Egészség tippek cikkéből.
Magától értetődő lehet, hogy ha a szervezet az ébrenléthez szükséges funkciókat kikapcsolja, akkor több energia marad a szervezet regenerációra, és a kórokozókkal való megküzdésre is.
Ez az elmélet most bizonyítást nyert: a Tübingeni Egyetem szakértői arra jutottak, a megfelelő immunválaszhoz szükséges, úgynevezett T-sejtek regenerációjában óriási szerepet játszik az alvásunk minősége.
Különösen a sötét téli időszakban elengedhetetlen, hogy legalább 6-8 órát végigaludjunk. A stressz, a tápanyag- és sporthiány, valamint a különböző káros szokásaink is hozzájárulhatnak az immunrendszer gyengüléséhez, az alváshiány pedig mindezt tovább rontja.
Aki megengedheti magának, annak feltétlenül érdemes ledőlnie ebéd után is, ugyanis a kutatások rámutatnak: már 10-30 percnyi szunyókálás is jótékony hatással van az immunrendszerre. Ahhoz azonban, hogy a T-sejtek hatása maradéktalanul érvényesüljön, elengedhetetlen az éjszakai alvás.
Ha nincsen lehetőségünk beiktatni a délutáni pihit, akkor is érdemes szünetet tartanunk, és valami olyan frissítő tevékenységgel regenerálódni, mint például egy fürdő, szaunázás, valamilyen sport, zenehallgatás, séta vagy egy kis olvasás.
Fontos, hogy a jó alvók is minden reggelre állítsanak be ébresztőt, mert létezik a “túlalvás” jelensége is: ilyenkor hosszú időre az alvás REM fázisában ragadhatunk, ez pedig ébredés után nyűgössé vagy fáradttá tehet – tudhatjuk meg a cikkből.
