ORBÁN VIKTOR IS MEGTETTE TÉTJÉT A KÖZÖSSÉGI OLDALÁN, ÉS OLYAN ORSZÁGRA TIPPELT, AMELYRE NEM IGAZÁN GONDOLTUNK VOLNA: SZERBIÁRA.
Mai kérdés – Ön szerint ki lesz a katari labdarúgó-világbajnokság győztese?
“Ukrajna csak bemelegítés a nagy kínai háború előtt”
Arről beszélt a Pentagon stratégiai parancsnokságának vezetője. Charles Richard admirális szerint az Ukrajnában folyó háború azt bizonyítja, hogy csökkent az USA haderő elrettentő ereje, ezért merte Putyin megtámadni Ukrajnát.
Az igazi nagy háború Kína ellen következik – hangsúlyozta az admirális, aki szerint
“az, ami jelenleg Ukrajnában folyik csak bemelegítés a nagy Kína elleni háború előtt.”
Milyenek az erőviszonyok a két szuperhatalom között?
“Az USA hajója süllyed, lassan, de biztosan, mert a kínaiak gyorsabban növelik a kapacitásaikat” – jelentette ki az admirális, aki az Egyesült Államok stratégái erőit felügyeli vagyis az ő parancsára indulhatnak el az atomrakéták, ha az elnök erre utasítást ad.
Charles Richard admirális, aki 2019 óta áll a stratégiai parancsnokság élén már előadta ugyanezt a washingtoni kongresszus előtt is.
“Az USA csakis a tengeralattjárók terén rendelkezik még számottevő fölénnyel” – fejtegette a tengernagy a washingtoni kongresszus előtt.
Az USA katonai költségvetése megközelíti a 800 milliárd dollárt míg Kínáé 250 milliárd. Washington mégis kínai kihívásról beszél, mert az amerikai haderő az egész világon jelen van míg a kínaiak Ázsián kívül csak egyetlen támaszponttal rendelkeznek Dzsibutiban, közel a stratégiai fontosságú Szuezi csatornához.
Mit akar Peking?
Szavakban a kínaiak békülékenyek. Alig választotta újra a kommunista pártkongresszus Hszi Csin-pinget, a kínai elnök sietett tárgyalási ajánlatot tenni Washingtonnak. Az amerikaiak látványosan negligálják Kínát: a tavaly szeptemberben érkezett nagykövetet a kutya sem fogadja a döntéshozók közül.
A kínaiak a békülékeny politika mögött éppúgy fegyverkeznek mint az amerikaiak. Hszi Csin-ping elnök katonai egyenruhában látogatott el a haderő stratégiai parancsnokságára. Korábban a kínai államfő megismételte a hagyományos álláspontot: Tajvan Kína része, és ezért “katonai erővel is visszaszerezhető”.
Oroszország ukrajnai háborúját egyértelműen kudarcnak minősítik Pekingben. Hszi Csin-ping elnök meg is mondta Putyinnak Szamarkandban, hogy “Vologya, hagyd abba!”
A kínaiak sokkal inkább gazdasági és technológiai téren akarják legyőzni az Egyesült Államokat.
Peking tervei szerint a mesterséges intelligencia terén 2025-ben a kínaiak átvehetik a vezetést az USA-tól. Biden elnök ezért is hirdetett chip háborút Kína ellen.
Trump elnök annak idején díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, ahol igen ritkán fogadnak külföldi vezetőt a hatalom szentélyében. Pekingben abban bíznak, hogy a republikánusok győznek az időközi választásokon, és ez hatással lesz az amerikai diplomaciára is. A republikánus Kissinger hozta tető alá az amerikai – kínai stratégiai egyezményt Csou En-laj miniszterelnökkel 50 évvel ezelőtt.
Kissinger: az USA a háború szélén áll Oroszországgal és Kínával
Ezzel a kínos figyelmeztetéssel lepi meg olvasóit a 99 éves Henry Kissinger, aki a Wall Street Journalnek nyilatkozott. Az USA egykori külügyminisztere, aki előkészítette a történelmi fontosság amerikai-kínai paktumot ötven évvel ezelőtt az antikommunista Nixon elnök és a kulturális forradalom vérfürdőjét vezénylő Mao elnök között, nagyon fontosnak tartja az egyensúlyt a nagyhatalmak között. Most ez megbomlott, és szerinte senki sem sejti, hogy merre is halad a világ.
Az amerikai-kínai paktum ötven éve alatt Tajvan egy önálló sikeres demokratikus terület lett, amely garantálta a békét a két nagyhatalom között. Épp ezért nagyon veszélyes megbontani ezt az egyensúlyt – hangsúlyozza Kissinger, aki Nancy Pelosinak, a washingtoni képviselőház elnök asszonyának tajvani látogatására utalt.
Más tekintetben is bírálja Kissinger a jelenlegi amerikai diplomáciát: az Ukrajna elleni orosz katonai akció jelentős részben azért indult meg, mert az USA nem vette figyelembe Moszkva biztonsági igényeit – hangsúlyozza Henry Kissinger. Aki szerint Lengyelországnak helye van a NATO-ban, de Ukrajnának nincsen. Kissinger úgy véli, hogy Ukrajna valamiféle ütköző állam lehetett volna Oroszország és a Nyugat között mint Finnország volt mielőtt belépett volna a NATO-ba. Csakhogy Oroszország agressziója után Ukrajna formálisan talán nem, de lényegében a NATO tagja lehet – állítja Kissinger. Ennek viszont az a feltétele, hogy Kijev lemondjon a Krímről és a Don medence két kormányzóságáról. Arról, hogy ezt a diplomáciai bűvész mutatványt hogy lehetne végrehajtani, Kissingernek sincs elképzelése.
Ukrajna elnöke ugyanis nemrég megerősítette : addíg folytatják a harcot ameddig vissza nem foglalják a Krím félszigetet is. Miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, ezért azt Putyin elnök nem adhatja fel anélkül, hogy a bukását kockáztatná.
Mindenképp el kell kerülni a nukleáris háborút
Ez Kissinger alapgondolata, de mi van akkor a kisebb országok önrendelkezésével? – teszi fel a kérdést a Wall Street Journal. Ukrajna lakóinak többsége a Nyugathoz akar tartozni, NATO és EU tag szeretne lenni. Oroszországnak, a világ egyik vezető atomhatalmának ez nem elfogadható. Akkor mi lenne a megoldás?
Kissinger kérdéssel válaszol:
Hogy párosítsuk katonai erőnket stratégiai céljainkkal? Hogy egyeztessük ezeket össze morális céljainkkal? Ez megoldatlan kérdés – ismeri el a veterán diplomata.
Tegyük hozzá, hogy a második világháború idején Winston Churchill és Franklin Roosevelt megtalálta a megoldást: lepaktált Sztálinnal, hogy együtt legyőzzék a náci Németországot. A szovjet rendszerrel kapcsolatban nemigen voltak illúziók Londonban és Washingtonban, a brit miniszterelnök és az amerikai elnök ennek ellenére jelentős támogatást nyújtott Sztálinnak, hogy ellenálljon Hitler támadásának majd pedig előretörjön egészen Berlinig. A morális problémákat felülírta a realitás: másképp nem lehetett legyőzni Hitlert.
Csakhogy Putyin és Hszi Csinping nem Hitler. Miért kockáztat velük szemben világháborút az amerikai diplomácia ? Ez Kissinger valódi kérdése , melyre egyelőre semmilyen válasz sincsen.
Az eszkaláció veszélye
Washington tárgyalt Kijevvel az eszkaláció veszélyéről, amelyet a mélyen Oroszországban lévő területekre mért csapások okozhatnak. A színfalak mögötti megbeszélések rendkívül kényesek, ezért nem reklámozzák. Ugyanakkor az Egyesült Államok nem ír elő egyértelmű földrajzi korlátozásokat fegyvereinek fegyveres erők általi használatára vonatkozóan.
Washington arra törekszik, hogy “közös megértésre jusson az eszkaláció veszélyeiről”.
“Aggódunk az eszkaláció miatt, de továbbra sem akarunk földrajzi korlátozásokat bevezetni, vagy túl szorosan megkötni a kezüket (az ukránoknak“) – közölte a névtelenséget kérő amerikai hadsereg.
A kiadvány másik beszélgetőpartnere megjegyzi, hogy Washingtonban és Kijevben közös a “megértés” a Nyugat által biztosított megbízható fegyverkezési módszerek alkalmazásáról.
“Eddig ugyanazon az oldalon voltunk ezeknek a küszöböknek a megértésében”
– mondta az illetékes.
A Reuters beszélgetőpartnerei szerint a Biden-kormányzat fontolgatja az M142-es nagy mobilitású rakétarendszer (HIMARS) átadását Kijevnek, amely több száz kilométeres csapást mérhet.
Oroszország aktívan próbálja ezt megakadályozni.
Szergej Lavrov, az orosz külügyminisztérium vezetője kijelentette, hogy Ukrajna a nyugati országokból Oroszország területét elérni képes fegyverzet szállítását az elfogadhatatlan eszkaláció felé vezető lépésként értékeli.
A lehető leghatározottabban figyelmeztettük a Nyugatot, hogy valójában már most is proxyháborút folytatnak az Orosz Föderációval ukrán neonácik kezével, testével és agyával. Ez a lépés a senki által nem akart elfogadhatatlan eszkaláció felé vezet. – mondta Lavrov.
Kiderült: a jó alvóknak az immunrendszere is jobban működik
Német kutatók összefüggést fedeztek fel az alvásunk minősége és az immunrendszerünk működése közt – derül ki az Egészség tippek cikkéből.
Magától értetődő lehet, hogy ha a szervezet az ébrenléthez szükséges funkciókat kikapcsolja, akkor több energia marad a szervezet regenerációra, és a kórokozókkal való megküzdésre is.
Ez az elmélet most bizonyítást nyert: a Tübingeni Egyetem szakértői arra jutottak, a megfelelő immunválaszhoz szükséges, úgynevezett T-sejtek regenerációjában óriási szerepet játszik az alvásunk minősége.
Különösen a sötét téli időszakban elengedhetetlen, hogy legalább 6-8 órát végigaludjunk. A stressz, a tápanyag- és sporthiány, valamint a különböző káros szokásaink is hozzájárulhatnak az immunrendszer gyengüléséhez, az alváshiány pedig mindezt tovább rontja.
Aki megengedheti magának, annak feltétlenül érdemes ledőlnie ebéd után is, ugyanis a kutatások rámutatnak: már 10-30 percnyi szunyókálás is jótékony hatással van az immunrendszerre. Ahhoz azonban, hogy a T-sejtek hatása maradéktalanul érvényesüljön, elengedhetetlen az éjszakai alvás.
Ha nincsen lehetőségünk beiktatni a délutáni pihit, akkor is érdemes szünetet tartanunk, és valami olyan frissítő tevékenységgel regenerálódni, mint például egy fürdő, szaunázás, valamilyen sport, zenehallgatás, séta vagy egy kis olvasás.
Fontos, hogy a jó alvók is minden reggelre állítsanak be ébresztőt, mert létezik a “túlalvás” jelensége is: ilyenkor hosszú időre az alvás REM fázisában ragadhatunk, ez pedig ébredés után nyűgössé vagy fáradttá tehet – tudhatjuk meg a cikkből.