A Stop Sorossal a kormánykritikus civileket akarják elhallgattatni

0
491

A Kormány kedden este benyújtotta a parlamentnek a Stop Soros törvénycsomagot. Az Eötvös Károly Intézet gyorselemzése  szerint a valódi szándék a kormánykritikus civilek elhallgattatása. A törvény tiltaná a kormányzat bírálatát és az emberi jogok védelmét, s míg a mostani javaslat egy jó azonosítható kör ellen használható, fennáll annak a veszélye, hogy később bárki ellen bevethető.

A törvénycsomag alapján

  • a “migrációt támogató szervezet” bélyeg bármely kormánykritikus egyesületre vagy alapítványra rásüthető;
  • az emberijog-védelem és a kormánykritikus vélemény belügyminiszteri engedélyhez kötött, engedély hiányában szankcionálható;
  • külföldi támogatása után a 25 százalékos büntetőadó az engedélyt kapott szervezeteket is sújtja;
  • a miniszter bármely magyar állampolgárt kitilthat a nyolc kilométeres határsávból;
  • a miniszter mérlegelési szabadsága korlátlan, amit bíróság sem vizsgálhat felül.

 Visszaélés a jogalkotói hatalommal

Mindhárom törvényjavaslat tartalmazza a “Stop Soros” kifejezést, ezzel nyíltan azokat a civil szervezeteket veszi célba, amelyeket a kormányzati propaganda évek óta nevesítve támad és sulykolja kapcsolatukat Soros Györggyel. A törvények lényege, hogy megkülönböztetés nélkül mindenkire vonatkozó, általánosan kötelező szabályokat írnak elő. A Stop Soros törvényjavaslat nem ilyen: egyes meghatározott jogalanyok jogainak és kötelességeinek alakítását célozza, ami visszaélés a jogalkotói hatalommal és sérti a jogállamiság alkotmányos alapelvét.

 Jogszerű magatartásokat von a hatálya alá

Míg a korábbi tervezet az illegális migráció támogatását célozta, a parlamentnek benyújtott javaslat elhagyja az illegális jelzőt, az érintett szervezeteket “migrációt támogató szervezeteknek” minősíti. A törvényjavaslat már leplezni sem próbálja, hogy

nem illegális tevékenységet, hanem jogszerű magatartásokat von a hatálya alá

és köt hozzájuk hátrányos, büntető jellegű jogkövetkezményeket. A migrációt támogató magatartások körének meghatározása továbbra sem teljesíti a normavilágosság alkotmányos követelményének minimumát, hiszen a törvényi definíciót kimeríti a migráció “egyéb módon” való támogatása is. Ezen nem változtat, hogy a törvényjavaslat példálózó jelleggel felsorol egyes, ilyennek minősülő tevékenységeket, köztük a jogvédelmet, a jogi képviseletet és a migrációt támogató véleménynyilvánítást. A törvényjavaslatba foglalt példák még egyértelműbbé tették: a kormánykritikus vélemények szóbeli kinyilvánítása, sőt az állami jogvédelmi eljárásokban való részvétel is szankciót von maga után. Ez súlyosan sérti a véleményszabadságot és a védelemhez való jogot.

 A civil szervezetek működése nem függhet az állam engedélyétől

Az egyesülési szabadság alanyi jog: gyakorlása, a civil szervezetek működése nem függhet az állam engedélyétől.

Az egyesülési szabadságot sérti a belügyminiszter engedélyezési hatásköre,

amelynek keretében – nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva – szabadon mérlegelheti, hogy egy civil szervezet folytathatja-e egyébként jogszerű tevékenységét. Jogállami minimum, hogy az alapjogkorlátozó döntéseket a független bíróság mind formai, mind tartalmi szempontból felülvizsgálhassa. Ezt semmibe véve, a miniszter határozatát bíróság érdemben nem vizsgálhatja felül. A nemzetbiztonsági vizsgálat igényelné az Országgyűlés kétharmados döntését, de az alkotmányellenes engedélyezési rendszer a kétharmad támogatása nélkül is létrejönne.

A büntetőadó a civil szervezetek működésének anyagi alapját támadja

A törvényjavaslat értelmében a migrációt támogató szervezetnek külföldi forrásból származó támogatásai után 25%-os büntetőadót kell fizetnie. A mentesüléshez neki kell bizonyítania, hogy a külföldi forrás nem a migráció támogatását szolgálta. A büntetőadó a civil szervezetek működésének anyagi alapját támadja, ugyanúgy, ahogyan annak kilátásba helyezése, hogy a közhasznú szervezetektől és támogatóiktól a törvényjavaslat értelmében megvonhatják az adókedvezményeket.

A mozgásszabadságot súlyosan korlátozó intézkedés

A törvényjavaslat, ahogyan a korábbi tervezet is, feljogosítja a minisztert arra, hogy bármely magyar állampolgárt kitiltson a schengeni határmenti területekről.

Ehhez a mozgásszabadságot súlyosan korlátozó intézkedéshez semmilyen jogi garancia nem kapcsolódik.

A törvényjavaslat a határozat érdemének bírósági felülvizsgálatát sem teszi lehetővé.

 A törvény a kormány kénye szerint bárki ellen fordítható

Legyen világos, hogy míg a törvény most civil szervezetek jól azonosítható körét támadja, később a kormány kénye szerint bárki ellen fordítható. A Kormány bármikor úgy találhatja, hogy egészség-, oktatás- vagy adópolitikájának kritikája megnehezíti harcát a migrációval szemben, a szuverenitás védelmében, és indokolt az ilyen véleményekre is kiterjeszteni a törvény alkalmazását, hiszen aki nincs velük, az ellenük van. Erre a törvényjavaslat jelenlegi szövege módosítás nélkül is alkalmas.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .