Kezdőlap Címkék Rendőrség

Címke: rendőrség

Lehet focimeccsel tiltakozni a Kossuth téren a tudományos élet tönkretétele ellen

0

A rendőrség megtiltotta volna, hogy focimeccset rendezzenek a Kossuth téren azok a diákok, akik szerint a kormány aránytalanul sok pénzt költ a sportra, miközben a magyar tudományos életet tönkreteszi. A Fővárosi Törvényszék azonban megakadályozta, hogy a rendőrség ellehetetlenítse a szimbolikus tiltakozó-akciót.

Az új gyülekezési törvény bevezetése óta ez már a harmadik alkalom, amikor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pert nyert a rendőrséggel szemben, a bíróság most újra megvédte a békés gyűlés és a politikai véleménynyilvánítás jogát.

Gyűlések, tüntetések, tiltakozások útján a polgárok közvetlenül hozhatják a politikai döntéshozók tudomására, ha valamivel nem értenek egyet. Ezt teszik azok a diákok is, akik március 30-án szombaton a Kossuth téren az ellen tiltakoznak, hogy sportra és labdarúgásra aránytalanul több pénzt és figyelmet fordít a kormányzat, mint az oktatásra és a kutatásra. Ezúttal nem egy átlagos tüntetésre készültek a szervezők: szimbolikus jellegű focimeccsek lejátszását tervezték a parlament előtt.

A rendőrség tudomásul vette ugyan a gyűlés megtartását, de csak azzal a feltétellel, hogy focimeccset nem rendeznek. A szervező a TASZ segítségével támadta meg a rendőrség korlátozó határozatát a Fővárosi Törvényszék előtt. A bíróság a szimbolikus mérkőzés megrendezésének teljes megtiltását nem csak aránytalan, de szükségtelen alapjogi korlátozásként értékelte.

A politikai véleménynyilvánítás nem sportrendezvény

A Fővárosi Törvényszék ítélete egy újabb kiskaput zár be az önkényes rendőrségi jogértelmezés és jogalkalmazás előtt. A rendőrség nem nyilváníthatja önkényesen sportrendezvénynek azt, ami politikai véleménynyilvánítás. A szimbolikus üzenet is üzenet, a gyülekezési jog alkotmányos védelme alatt áll, és a rendőrségnek nincs felhatalmazása arra, hogy eldöntse, mi a megfelelő formája egy álláspont kinyilvánításának. Azt az elvet is megerősítette a bíróság, hogy az olyan elvont értékek, mint amilyen a kulturális örökségnek minősülő Kossuth tér védelme, a gyülekezési jog korlátozását nem indokolhatják. A bíróság egyedül a helyszín közlekedésbiztonsági kockázatára való hivatkozást tekintette elfogadhatónak, erre tekintettel a szimbolikus focimeccs időtartamát korlátozta.

“Ahogyan a versek, dalok, zenés betétek sem tesznek egy politikai demonstrációt kulturális rendezvénnyé, úgy a szimbolikusan lejátszott meccs sem teszi azt sportrendezvénnyé. Ebben az esetben a demonstratív focizás lényegi része a polgárok politikai üzenetének. Nagyon fontos, hogy a bíróság megvédte ezt a szabadságunkat a rendőrségtől” – mondta el Hegyi Szabolcs, a Politikai Szabadságjogok Projekt munkatársa.

A Fővárosi Törvényszék ítéletét itt elolvashatja teljes egészében:

Sajnos, a rendőrség csak indokolás nélkül tette közzé az ítéletet.

A tüntetés szervezőjét a bíróság előtt dr. Hüttl Tivadar ügyvéd, a TASZ jogsegély-szolgálatának vezetője képviselte.

Neonáci csoport a német rendőrségen belül

0

Megöljük a kétéves kislányodat, te mocskos török disznó! Ezzel fenyegette meg az NSU 2.0 csoport azt a török származású ügyvédnőt, aki a neonáci szervezet nyolc áldozatát védte korábban a bíróság előtt. A neonáci szervezet nyolc törököt ölt meg Németországban mielőtt feloszlatták volna.

A török származású ügyvédnő a rendőrségre sietett a fenyegetéssel, ahol természetesen megindult a vizsgálat. Az eredmény mindenkit megdöbbentett!

Neonáci rendőrök küldték a fenyegető üzenetet

Négy rendőrt – köztük egy nőt – felfüggesztett a rendőrkapitányság – számolt be a Frankfurter Neue Presse. A fenyegetés kapcsán megindult nyomozás feltárta, hogy neonácik a rendőrségbe is beépültek. Hitler képeket cserélgettek és mindegyikük horogkeresztes jelvényeket gyűjtött és tartott a lakásában.

Korábban a német hadseregből tettek ki egy hadnagyot, mert a szobájában náci relikviákat találtak a laktanyában. Akkor a hadügyminiszter asszony személyesen utazott a helyszínre, mert kiderült: a fiatal tiszt vonzódása a náci eszmékhez köztudott volt a laktanyában, de nem tettek ellene semmit sem.

Németországban az alkotmány tiltja a politikai szervezkedést a fegyveres testületekben. Különösen igaz ez az olyan betiltott neonáci mozgalomra mint az NSU /nemzeti szocialista unió/. Németországban több mint három millió török él, és közülük többen a neonácik céltáblái lettek az utóbbi években. A rendőrségen belül most először fedeztek fel neonáci szervezkedést. A nyomozást tovább folytatják, mert nem kizárt, hogy másutt is működnek neonáci csoportok a rendőrség keretein belül.

Helyszíni tudósítás Párizsból – 2.

Franciaországban folytatódnak a sárgamellényesek tüntetései, a hatalom nem is igazán érti miről van szó. Az ottani helyzet áttekintése talán a magyarországi tüntetések jobb megértését is elősegíti és némi biztatást jelent a rabszolgatörvény ellen tiltakozóknak.

Párizs, 2018. december 15.

Szombaton, december 15.-én, a sárgamellényesek (1) mozgalmának “V. felvonása” hajnalban, öt órakor kezdődött. A Demosphère (2) honlapján délelőtt a következőket olvashattuk: “Ez az oldal folyamatosan változik a nap során. Champs Élysées 5h és 8h között és egész nap, Facebook: összesen 26.100 résztvevő. Az Opera terén találkozó 10h30, Facebook: összesen 11.700 résztvevő. Porte d’Orléans találkozó 8h-kor,  Facebook összesen: 2.800 résztvevő. Bastille találkozó 10h-kor, Facebook: összesen 700 résztvevő. Pontosításra váró további helyszínek. Facebook: összesen 14.200 résztvevő (+ 6.500 egy eltűnt oldal szerint). A nap folyamán újabb helyszínek jelzése.”

Az “V. felvonást” eseményekben, elemzésekben gazdag hét előzte meg. A sárga mellényesek mozgalmának december 8-i “IV. felvonása”, a diákok és gimnazisták folyamatos tiltakozása, a Köztársasági elnök hétfői beszéde, ennek fogadtatása és az “V. felvonásra” való felkészülés Facebook-on, Whatsapp-on.

A múlt szombati “IV. felvonás” az előzetes többé-kevésbé jóindulatú kormányfelhívások ellenére ismét tömegeket vitt ki a vidéki forgalmi útkereszteződésekre, a szuper- és hipermarketek parkolóira. Nem csak a bejárati ajtók, hanem a parkolókon lévő benzinkutak is a vidám blokád alatt pihentek. Szokásos módon a résztvevői szám hivatalos becslése (30 ezer) a résztvevőkének nagyjából a fele, de – általános meglepetésre – a rendőrség egyik szakszervezete a Belügyminisztérium adatainak több, mint négyszeresét tette közzé: az 1300 blokád-ponton kezdetben átlag 200, a nap végén 400 sárga mellényes volt, a szorzás eredménye 520 ezer résztvevő. Az immár negyedik karácsony-előtti szombat fogyasztási statisztikái magától értetődően csapnivalóak (a vártnál 25%-kal kevesebb). E négy szombat CO2 kibocsátásának zuhanásáról azonban nincsenek adatok, pedig a Zöldpárt, ha ismerné őket, talán kedvezőbben fogadná a sárga mellényesek akcióit.

A rendőrök a korábbinál erőszakosabbak voltak

Párizs és Bordeaux kivételével a nagy- és középvárosokban az előző szombatokénál békésebb volt a hangulat. Az említett két nagyváros azonban ismét erőszakos összecsapások áldozata volt. Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere munkatársaival este, a harcok elcsitulása után végigjárta a fővárost és szomorúan megállapította, hogy míg az előző szombatokon a károk a Champs Elysée-re és környékére korlátozódtak, a negyedik tüntetési nap gyújtogatásai számos más kerületre is kiterjedtek. Magyarázat: a bevetett 89 ezer rendőr – kilátásba helyezett katonai megtámogatásuk elmaradt (3) – új módszerek alkalmazására kapott utasítást, amit a reggeli Champs Elysée-n készült tudósítások jól érzékeltettek.

A rendőrök kezdték a tüntetésre összegyűlteket, szóban és tettlegesen, gumibotokkal, könnygázbombákkal zaklatni. Szemmel láthatóan a tüntetés megakadályozása volt cél, amit a tüntetők alapjogaik megsértésének tekintettek, és szintén szóban és tettlegesen tiltakoztak ellene. Végül elhagyták a Champs Elysée-t és más negyedekben fejezték ki a kormány és rendőrei elleni haragjukat. Ez sokuknak lehetővé tette a klíma-változás növekedésének megakadályozásáért kora délután tüntető 25 ezres tömeggel való találkozást és a tüntetés folytatását a környezetvédőkkel. A rendőrség másik új módszere a reggeli tömeges “megelőző” letartóztatások és a letartóztatottak egy napi fogdában tartása volt.

Párizs és Bordeaux polgármestere az elnökhöz intézett felhívást, hogy tegyen lépéseket a mozgalom politikai – nem karhatalmi – rendezésére. Ugyanezt hangsúlyozta a rendőrség fő szakszervezetének képviselője is, aki a rendőrök végkimerülésével, fásultságával érvelt.

Macron stílust váltott, de elutasította a tüntetők követeléseit

Nem csak a két polgármester, az egész ország türelmetlenül várta az államfő hétfő estére bejelentett hivatalos, ünnepélyes beszédét, és a helyzet rendezésére talált megoldásait, intézkedéseit. 25 millióan nézték-hallgatták 13 perces beszédét. Ahogy a rendőrség módszert, úgy változtatott stílust Macron, csak ellenkező irányban. Tőle szokatlanul szerény, bocsánatkérő hangon fordult a szegény, munkában megfáradt dolgozókhoz, és mély megértéséről, együttérzéséről biztosította őket. De, ugyanezen a szerény, majdnem alázatos hangon magyarázta meg nekik, hogy követelésük, a szolidaritási vagyonadó visszaállítása, a nagyvállalatoknak juttatott évi 40 milliárd euro újításra adott ajándékpénzének visszavonása és a többi 40 követelés, mind nonszensz.

Megsegítésükre, mondta, négy juttatást léptet életbe. 1./ Az alapbér 100 euróval való megemelését, 2./ az alacsony nyugdíjból élők mentesítését a nemrég kivetett szolidaritási adóemelés alól, 3./ a túlórák kivonását a munkaadók köteles adó-, társadalom- és nyugdíjterhe alól, és 4./ a vállalatigazgatók felkérését évvégi prémiumok kifizetésére. “Anélkül, hogy ez a munkaadóknak egy centime-jába kerülne” volt a beszéd vezérmotívuma. “De akkor ki fogja ezeket a kiadásokat állni?” kérdezték a beszéd elemzői, már a beszéd elhangzását követő percekben. A válasz magától értetődő, “az állam, azaz az adófizetők” – egy olyan adórendszerben, amelyben részarányosan a gazdagokat legkevésbé, a dolgozókat legjobban terheli a jövedelemadó. Ez egyet jelent a vásárlóerő további romlásával, ami a sárga mellényesek lázadásának egyik legfontosabb oka. Az intézkedések 10 milliárd euróval növelik az államdeficitet, aminek drasztikus csökkentésére kötelezte el magát még elnökjelöltként Macron.

Másnap azután jöttek a további bakik:

kiderült, hogy az alapbér 100 euróval való emelése, nem annyi, hanem mindössze 20-30 euro, ha figyelembe vesszük az alapbér amúgy is törvényben előírt, az évi inflációnak megfelelő kiegészítését, az alacsony nyugdíjasok adóemelésének visszavonása azt jelenti, hogy nem az újonnan bevezetett 8,4%-os, hanem az adóemelés előtti 6,7%-os adót fogják fizetni, de csak akkor, ha a házaspár össznyugdíja nem haladja meg a küszöb-összeget. És így tovább.

Az Elnöknek nem sikerült lenyugtatni sem a sárga mellényesek, sem a szakszervezetek, sem az egyetemisták, sem a gimnazisták kedélyét. Ez utóbbiakról egyébként nem is ejtett szót az államfő beszédében.

Kik is tulajdonképpen ezek a sárgamellényesek?

November közepe óta az elemzők leggyakoribb kérdése: “Kik is tulajdonképpen ezek a politikai színtérre váratlanul berobbant sárgamellényesek?” A több, mint 40 követelést tartalmazó listájukat nézve, inkább a baloldalhoz, mint a jobboldalhoz állnak közel. De megnyilvánulásaik, szerveződési gyakorlatuk nem csak a politikai establishment, az őt kiszolgáló média, hanem, néhány elszórt kivételtől eltekintve, az ezekkel szemben álló politikai erők számára is ismeretlenek.

Kedden a France Culture rádión egy a társadalmi hálózatokkal foglalkozó politológust hallhattunk, aki szerint a sárga mellényesek az a tömeg, amely a 90-es évektől fokozatosan kiszorult a média és a politikusok látóköréből, láthatatlanná vált. Nyelvük, gondolkodásmódjuk – életkörülményeikről, vágyaikról nem is beszélve – egy teljesen ismeretlen és lenézett Franciaországot jelent. A nyáron – folytatta fejtegetését Fabrice Epelboin, a politológus – a Facebook a korábbi média-orientáltságú algoritmusát, nyilvánvalóan anyagi érdekekből, egy új algoritmussal váltotta fel, amely folyékonnyá tette, megkönnyítette a földrajzi közelségben élők közötti kapcsolatokat, gondolat- és tapasztalatcseréket. A médiákból kiszorított, azokat nem olvasó, nem hallgató és nem néző, de okostelefont használók tömegei hirtelen felfedezték velük hasonlóan érző, gondolkodó sorstársaikat és a felfedezéssel járó örömöt. Ez a jó-együtt-lenni-és-harcolni hangulat uralkodik a blokád alá vett helyeken.

Az establishment, mint nagyjából két évtizede, most sem képes mindezt megérteni. A meginterjúvolt politológus szerint a sárgamellényesek több, mint 40 követelése mögött két alapkövetelés bújik meg: méltóságuk elismerése és egy valóságos demokrácia. Ezt a két gondolatot, követelést a hatalom és médiája nem érti. Az értetlenséget az elnök hétfőn meghirdetett ál-megoldásai teszik nyilvánvalóvá. A képviseleti demokráciák keretéből való kimozdulás értelmét nem érdekük felfogni, a meghaladására tett kísérleteket a világ különböző részein mély ellenségességgel fogadják.

Körösi Zsuzsa, Párizs

(1) Franciaországban minden kocsiban a tulajdonos köteles fluoreszkáló csíkos sárga mellényt tartani, a tüntetők viselete így a mintegy 30 millió vezető jelképévé vált.

(2) Párizs és Ile de France alternativ naptára

(3) lásd előző tudósításunk

A Momentum alelnöke kifogásolja az elzárását

0

Donáth Anna nem érti, hogy miért tartották zárkában 8 órán át egy egyszerű szabálysértés miatt. A Momentum alelnöke Facebook bejegyzésében arra is kitért, hogy a rendőrök túlóráztak.

Donáth Anna – aki a mai tüntetésen beszédet fog mondani – ezt írta a Facebookon:

“Ma este pár másodpercig a fejem felett tartottam egy lila füstöt kibocsátó partikelléket, 4 méterre a rendőrsorfaltól, végig háttal állva nekik. Erre válaszként hátulról a földre rántottak és behúztak a rendőrsorfal mögé, fel a lépcsőkön, majd a parlament északi bejáratához vittek. A gázsprayt leszámítva nem ért fizikai atrocitás, mindazonáltal indokolatlan volt mind a tömegből való kiemelésem, mind a 8 órán át tartó elzárásom. Ráadásul hiába mondták a legelejétől, hogy szabálysértési eljárásról van szó, nem hogy bevittek a 10. kerületi rendőrkapitányságra, de az ügyvédemet csak a legvégén engedték hozzám.

A helyzet abszurditását mi sem mutatja jobban, hogy a kapitányságon az ügyemben eljáró rendőrök, épp a túlórájuk túlóráit töltötték. Velem. Mert a jogaikért tüntettem. Pedig már idén 600 óra felett vannak. Havi nettó 140.000-ért.

Ez úton szeretném nagyon megköszönni a sok támogatást és üzenetet! Kiváltképp köszönöm mindazoknak, akik eljöttek a 10. kerületi kapitányság elé, és a cidrivel szembe szállva, órákon át olyan hangosan skandáltak, hogy a fogdán is hallottam. Ilyenkor érzi az ember, hogy a Momentum Mozgalom nem csak egy párt, hanem egy igazi közösség! És szeretném még kiemelni Kunhalmi Ágnest és Szél Bernadettet, akik mindent elkövettek annak érdekében, hogy minél hamarabb véget érjen a ma esti kálvária.

Ha az este véget is ért, a küzdelmünk folytatódik. Nem állunk meg, mert nem adjuk a jövőnket!”

A rendőrség olyanok ellen is büntetőeljárást indított, akik részt sem vettek a tüntetésen

Egyelőre kizárólag rendőri tanúvallomások szólnak a hivatalos személy elleni erőszakkal vádolt tüntetők ellen, akiket a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédei védenek. Várhatóan még a héten bíróság elé állítják a csütörtök óta őrizetben tartott demonstrálókat. Miközben a sajtóbeszámolók alapján valóban voltak olyan tüntetők, akik jogsértéseket követtek el, okkal feltételezhető, hogy a rendőrség ártatlan embereket is eljárás alá vont.

A szerdán kialakult spontán utcai tiltakozás résztvevői közül sokakat őrizetbe vettek. Többen közülük ügyvédi segítséget kértek a TASZ jogvédő szervezettől a +36 30 722 33 56 számon elérhető gyülekezési jogi forródróton. A TASZ ügyvédei jelenleg olyan tüntetők jogi védelmét látják el, akikkel szemben büntetőeljárás indult. A TASZ ügyfeleinek többségét azzal gyanúsítják, hogy rendőrök ellen követtek el erőszakot, megütötték vagy megrúgták őket, egyiküket pedig azzal, hogy kirívóan közösségellenesen viselkedett, ők azonban mind tagadják ezt. Köztük vannak olyanok is, akik nem vettek részt a tüntetésen, kutyát sétáltattak, vagy szórakozóhelyről mentek hazafelé, most azonban garázdasággal vádolják őket.

Olyan események idején elkövetett cselekményekkel gyanúsítják a TASZ ügyfeleit, amikor a rendőrség előzetes tájékoztatás nélkül, jogellenesen használt tömegoszlató eszközöket, amelyek olyanokat is érintettek, akiknek a tiltakozása megőrizte a békés jellegét. A jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján egyelőre kizárólag rendőri tanúvallomások állítják, hogy a TASZ ügyfelei erőszakos cselekményeket követtek el, annak ellenére, hogy a kérdéses tüntetés különösen jól dokumentált, a rendőrségen kívül számos résztvevő és újságíró készített az eseményekről felvételt.

A TASZ ezúton is kéri, mindazok, akik szemtanúi voltak előállításoknak, illetve videó felvételük van ilyen eseményről, hogy jelentkezzenek a tasz@tasz.hu címen! Különösen a december 12. éjjel 23:20 körüli “szánkóoltás” során keletkezett bizonyítékokra van szükség.

Volt már ilyen korábban is

A TASZ emlékeztet arra, hogy a 2006. szeptember 18-21. között és október 23-án történtek kapcsán indult büntetőeljárásokban a mostanihoz hasonlóan erőszakos cselekményekkel, illetve garázdasággal megvádolt tüntetők védelmét látta el. Ekkor az eljárások legfőbb tapasztalata az volt, hogy a rendőrök számos esetben rendbontásban részt nem vevő fiatalokat is elfogtak, és bizonyítékok nélküli gyanúsítás alapján indítottak ellenük eljárást. Így nemcsak sokaknak alaptalanul kellett elszenvedniük a büntetőeljárást, hanem a tényleges rendbontók felelőssége is relativizálódott.

Tegnap este és éjjel történt hasonlóan erőszakos tiltakozási magatartások és erőszakos rendőri fellépések fényében a TASZ arra figyelmezteti a rendőrséget, hogy a büntetőeljárás és a bűnösökre kiszabott büntetés csak mindvégig jogszerű és tisztességes eljárás keretében érheti el tényleges célját, csak ilyen módon lehet a valódi bűnelkövetők számára visszatartó erejű. A demonstratív, példát statuálni akaró felelősségre vonással az állam nem a rendet védi, hanem jogot sért.

Elios-ügy: Bűncselekmény hiányában

Nem okozott különösebb meglepetést az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivőjének keddi bejelentése, miszerint bűncselekmény hiányában megszüntették az Elios Innovatív Zrt. ügyében, ismeretlen tettes ellen folytatott nyomozást.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlásai alapján a Pest Megyei Főügyészség által rendelt el nyomozást, amelyet a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatott le, és amelyet most befejezettnek nyilvánítottak. Az eljárás során lefoglalt jelentős mennyiségű iratanyag megvizsgálása után ugyanis megállapították, hogy nem történt bűncselekmény, így az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették.

A nyomozás megszüntetéséről beszámoló tudósításból „természetesen” kimaradt, hogy az Elios a vizsgált időszak nagy részében Tiborcz István, Orbán Viktor vejének érdekeltségébe tartozott. A jelentős közpénzből működtetett MTI sem az Elios-ügy kirobbanásakor, sem most nem kívánta az olvasók idegeit ilyen, számukra jelentéktelen mellékkörülménnyel borzolni.

Az ügy

Az OLAF jelentése nemcsak túlárazással vádolta Tiborczékat, de megállapításaik szerint már a pályáztatás feltételei is annyira „testre szabottak” voltak, hogy kimerítették a szervezett csalás fogalmát, mert rendre olyan paramétereket jelöltek meg, amelyeknek egyedül a miniszterelnök vejének a cége felelt meg.

Lázár János (akkor még miniszter) és Tiborcz István találkozója

Hogy mekkora nagyságrendekről van szó, azt mi sem jelzi jobban, minthogy az OLAF – miután Tiborczék üzleteit az Európai Unió támogatta – mintegy 12 milliárd forintot követelt vissza Magyarországtól.

A 2010 előtti időkben, különösen nem sokkal a választások előtt, az ilyen ügyek gyanúsítottjait nagy és szervezett sajtóérdeklődés kíséretében, vezetőszáron és bilincsben vitték volna el. 2018 elején ugyan bejelentették, hogy megindult a nyomozás, ám az Elios már akkor közölte, amit most hivatalosan is tudunk, hogy mind a pályáztatásnál, mind az elvégzett munkáknál minden rendben volt. Amit persze jogukban állt kijelenteni, a gyanúsítottnak nem kötelező maga ellen vallani.

A tanuknak azonban muszáj igazat mondaniuk. Márpedig tanuk voltak (lettek volna) szép számmal ebben az ügyben. Tanúnak tekinthetők ugyanis azok, akik a pályázatok kiírásában, majd elbírálásában közreműködtek, valamint azon személyek, akik elvégezték a munkát. És persze azok is tanúk, akik átvették a Tiborczék cége által elvégzett, és – sok település panaszai alapján fogalmazzunk visszafogottan – nem mindig minőségi munkát.

Sötétség. Forrás: szeged.hu

Miután az ügyben a miniszterelnök családja is érintett, ez lehetett volna az utóbbi évtizedek legnagyobb közéleti botránya. Hogy mégsem lett az, főleg annak köszönhető, hogy ország lakosságának nagy része a kormány és a hozzá közelállók tájékoztatási túlsúlyának köszönhetően nem, vagy csak nagyon keveset tud arról, hogy volt egy nagyon súlyos ügy, amelyben a miniszterelnök veje is érintett.

Így kommunikálta a kormány az Elios-ügyet

Ameddig lehetett, titkolta a kormány és sajtója az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának azt az idén februárban napvilágra került jelentését, amelyben elmarasztalják az Elios céget, amiért szabálytalan közbeszerzés útján, a szokásosnál drágábban, valamint az elvártnál rosszabb minőségben végezték el a közvilágítás munkáját számos magyarországi településen, és hogy ezért az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy vegyék vissza a pénzt, összesen 12 milliárd forintot. Amikor mégis megírták, azt is kénytelenek voltak közölni, hogy az Elios a vizsgált időszakban, 2011-1015 között, Tiborcz István cége volt, bár azt a közéleti kérdésekben csak mérsékelten tájékozott nagyközönségnek nem kötötték az orrára, hogy Tiborcz István nem más, mint Orbán Viktor miniszterelnök veje.

A kormány kommunikációjára jellemző, hogy amikor Kovács Zoltán kormányszóvivő végül megszólalt az ügyben, nem kevesebbet állított, minthogy az említett szabálytanságokért Bajnai Gordon és kormánya a felelős. Vagyis, ők tehetnek arról, hogy a közvilágítási program drágábban, silányabb minőségben és szabálytalan közbeszerzés révén valósult meg. A kormányszóvivő azzal érvelt, hogy a magyarországi közvilágítás megújításának ötletét még a Bajnai-kormány vetette fel, így szerinte az is nyilvánvaló, hogy a későbbi szabálytalanságokért, amikor már nem ők voltak kormányon, Bajnaiékat terheli a felelősség.

Ha a Kovács-féle, mondjuk így, logika mentén haladunk, akkor a  következő történhetett:

Bajnai Gordon miniszterelnök 2009-ben kitalálta, hogy jó lenne, ha Magyarországon korszerűbb volna a közvilágítás. Több lenne a fény, és biztonságosabbak a települések. Majd – még mindig a Kovács féle logika mentén haladva – 2009-ben azt is kitalálta, hogy a közvilágítás megújítására pályázatot kell kiírni, s ő maga javasolta, hogy a pályázat előkészítésében Tiborcz István egyik barátja és üzlettársa is részt vegyen. Ezzel Bajnai nyilván azt akarta elérni, hogy a pályáztatás feltételeit a majdani miniszterelnök, Orbán Viktor vejének a cégére szabják, vagyis, hogy Tiborcz István nyerje el a milliárdos megrendelést.

Bajnai mindemellett még azt is kitervelte, hogy Tiborcz cége, az Elios majd csapnivaló minőségben végezze el a munkát, úgy, hogy annak befejezése után az érintett településeken sokkal sötétebb legyen, mint a közvilágítás megújítása előtt volt. Ráadásul mindez sokkal többe került, mint amivel előre számoltak – ezt is Bajnai találta ki még 2009-ben.

Az ügy tehát még mielőtt elindult volna, lezárult. Információink szerint a kormány vitatja a visszafizetendő 13 milliárdot, és méltányosabb elbánásban reménykedik. Lehet, hogy mint annyi más ügyben, itt is sikerrel járnak. Ha így lesz, a magyar adófizetőknek nem 13 milliárd forintot, hanem ennél kevesebbet kell visszafizetniük az Európai Uniótól kapott és a miniszterelnök vejének volt cége által felhasznált támogatásból.

Pécsen felmentették a hajléktalant

A szabadpecs.hu információja szerint Pécsen  megszüntették az eljárást azzal az idős férfival szemben, akit hajléktalansága miatt vontak szabálysértési eljárás alá. A rendőrség nem fellebbezett, a férfi szabadon távozhatott.

Az eljárást lefolytató bírósági titkár azzal indokolta döntését, hogy kiforratlan a jogszabály alkalmazása. Például, nem tisztázott a rendőrség mivel igazolja a három felszólítást a hajléktalan jogszabályba ütköző cselekedetéről.
Figyelembe vette továbbá, hogy a férfi kijelentette: időközben megoldottá vált az éjszakai szállása.

Öt év után elkapták a soroksári gyilkost – Megmutatjuk a gyilkos!

0

A jelenleg 40, a bűncselekmény idején 35 éves L. Szilvesztert gyanúsítja a rendőrség az öt évvel ezelőtti soroksári gyilkosság elkövetésével. Az Országos Rendőr-főkapitányság ma délelőtti sajtótájékoztatóján elhangzott az is, hogy minden kétséget kizáróan megvan a tettes. 1897 bűnjelet vizsgáltak csak a genetikusok, s több mint 368 millió forintot költöttek erre.

Petőfi Attila vezérőrnagy árult el részleteket a gyanúsítottról, aki tegnapelőtti kihallgatásán nem tett vallomást., de panasszal sem élt. Különös kegyetlenséggel, aljas indokból elkövetett emberölés a vád a férfivel szemben, aki a helyszín közelében töltötte gyerekkorát, asztalosnak tanult, de nem  dogozott, bűncselekményekből tartotta fent magát, s hajléktalanként élt. Öt éve börtönben van bűncselekmények miatt – ezek között azonban nem volt sem erőszakos, sem szexuális bűncselekmény. Koncentrikus körökben végezték a nyomozást és most értek el a személyéhez.

A telefonjából kinyert adatokból is bebizonyosodott, hogy a bűncselekmény előtt két nappal a térségben tartózkodott. A genetikai vizsgálat, többféle biológiai nyomból egyértelműen azt mutatja, hogy ugyanarról a férfiről van szó.

Kihallgatásán ugyan a vallomást megtagadta, de amíg a kirendelt védőre vártak, egy spontán beszélgetést folytatott a nyomozókkal – számoltak be a sajtótájékoztatón . Ennek során L. Szilveszter előadott egy történetet. E szerint valóban a területen volt a szóban forgó időben, kerékpározott, amikor észrevette, hogy egy férfi egy nőt bántalmazott. Leszállt a bicikliről, beavatkozott, megütötte a férfit párszor,  eközben nyílt sérülést szenvedett ő maga is. Elbeszélése szerint ezután távozott  helyszínről. Azt nem tudja, hogy mi lett  hölggyel – állította. De jegyzőkönyvbe ezt nem mondta, vallomást nem tett – közölték a tájékoztatón, s egy kérdésre válaszolva hozzátették: öt éve készülhetett ennek a történetnek a tálalására.

Öt évvel ezelőtt Soroksáron a 36 éves Kardosné Gyurik Krisztina szokásához híven kocogni ment este, de soh nem tért haza. Holttestét a szokásos útvonala mentén találták meg.

Először vezeti nő az Europolt

0

A 48 éves Catherine de Bolle eddig a belga rendőrséget irányította, mostantól az Europol főigazgatója, amelynek fő feladata a terrorizmus megelőzése és leküzdése.

Azért ő került az európai rendőri szervezet élére, mert Belgium bonyolult belső viszonyai miatt nagy tapasztalata van a különböző rendőri szervezetek működésének összehangolásában.

Vannak persze bíráló hangok is, hiszen Catherine de Bolle épp abban az időszakban állt a belga rendőrség élén, amikor egy brüsszeli központú Iszlám Állam-sejt merényletsorozatot hajtott végre Párizsban és Brüsszelben. Utólag

a belga rendőrséget sok kritika érte

amiatt, hogy nem tudták felszámolni a terrorista csoportot.

Catherine de Bolle szerint viszont iszlámista terrorakciók másutt is voltak ebben az időben, Németországban, Spanyolországban vagy az Egyesült Államokban is, és a rendőrség mindenhol követett el hibákat, de tanult ezekből, és most már sokkal jobb a kommunikáció a különböző európai rendőrségek között.

Az Europol eddigi főigazgatója a brit Rob Wainwright volt, akinek május elsején járt le a mandátuma. Távozása előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy

a terrorelhárítás szempontjából igen fontos az együttműködés a kontinensen működő rendőrségek és a britek között.

Szerinte az Europol egyik fő gyengesége az, hogy a nemzeti rendőrségek nem szívesen osztják meg igazán fontos információikat egymással. Ez jelentős mértékben gyengíti az Europol operatív aktivitását.

Catherine de Bolle kinevezésével az Europol épp azt szeretné elérni, hogy a kommunikáció annyira felgyorsuljon, hogy a közös európai rendőri szervezet versenyképes legyen az FBI-jal, és megfeleljen az Európai Unió biztonsági igényeinek.

Egyre kevesebb a menekült Európában

Bő félmillió menekültnek nyújtott védelmet az EU tavaly, negyedével kevesebbet, mint 2016-ban. Magyarország 1290 embernek nyújtott védelmet. Eközben a zöld határon szinte már nincsenek menekültek.

Az európai uniós tagállamok 538 ezer menedékkérő számárára nyújtottak védelmet 2017-ben. A kedvezményezettek közel egyharmada szíriai volt – közölte jelentésében az unió statisztikai hivatala.

Az Eurostat jelentése szerint a tavalyi számok 25 százalékos csökkenést mutatnak a 2016-ban regisztráltakhoz képest. A tagállamok összesen 24 ezer embert fogadtak be az uniós áthelyezési és áttelepítési program keretében.

A legtöbb, közel 200 ezer befogadott szíriai volt. A szíriaiak száma az összes menedékkérő között 33 százalék volt tavaly, ez csökkenést mutat 2016-hoz képest, amikor az összes menedékkérő 57 százalékát tették ki.

A menedékkérők nemzetiség szerinti megoszlása

Forrás: Eurostat

A pozitív határozatok több mint 60 százaléka egyetlen tagállamban történt, Németországban.  

Németországot követően a legtöbb szíriai, afgán és iraki menekültet Ausztria fogadta be, majd Franciaország, Görögország és Olaszország.

Az uniós statisztikai hivatal szerint

Magyarország összesen 1290 esetben bírált el pozitívan menedékkérelmet.

(Az erről hírt adó MTI az „kifelejtette” ismertetni, hogy 4170 kérelemből, s azt is, hogy másodfokon egyetlen befogadó határozat se született.) Ezek között 580 afgán, 385 szíriai és 190 iraki menedékkérőnek nyújtott védelmet 2017-ben. 105 esetben adott menekültstátuszt, 1100 esetben kiegészítő védelmet és 75 esetben vett figyelembe humanitárius szempontokat.

A menekültellenes hazai kampány közepette nem csak az különös, hogy 1290 embert mégis befogadott Magyarország. Az is erősen árnyalja a szavak és tettek közti különbség alkotta képet, hogy a magyar kormány

a V4-ek között messze a legtöbb menekültet fogadta be.

Tavaly az Olaszországból és Görögországból, valamint bizonyos, a migráció által különösen sújtott országból való uniós áthelyezési és áttelepítési program keretében a legtöbb jogosultat Németország, Nagy-Britannia, Svédország, Norvégia, Franciaország és Hollandia vette át. A mechanizmusban ez idáig nem vett részt Ciprus, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Liechtenstein, Portugália, Lengyelország, Litvánia, Csehország, Görögország, Bulgária és Magyarország.

Amúgy egy másik statisztika azt sejteti, hogy erősen megcsappant a hazánk iránti menekülti „érdeklődés”. A rendőrség adatai szerint a határ mentén elfogott „migránsok” száma idén az első három hónapban 97 volt, áprilisban ehhez még jött 8, miközben tavaly egyedül januárban 148 menekültet kaptak el.

FRISS HÍREK

Mai kérdés &...

Óvakodj a bi...

Pompeo: jobb...

Hoppá: mégse...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK